Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-22 / 94. szám
NAPLÓ 1955 ÁPRILIS 23 V Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1955. évi költségvetés és az 1954. évi költség- " vetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. Az ülést Rónái Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.- , t , . . Elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke beszélt as 1964. évi ‘költségvetés^ végrehajtásáról. Házi Árpád elvtára beszéde i volna di\í a gazé Ki9i szembe. Ica . Az Áll, P - : ri nem 1 Házi Árpád többek között arról beszélt, hogy „ termelési folyamatban megmutatkozó hibák megszüntetésében döntő feladat hárul a műszaki dolgozókra és szintén nagy feladat hárul a főkönyvelőkre. A pénzügyminisztériumnak és a bankszervezetelvnek nagy aktivitást kell tanusítaniok a forint útján való ellenőrzésben. Nemcsak a pénzügyminisztériumot, hanem népgazdaságunk egész ellenőrzési szervezetéit — beleértve az Állami Ellenőrző Központot is — felelősség terheli azért, mert nem éltek megfelelően azokk, d az eszközökkel, amelyekkel -eredményesen harcoiíharpaaarló gazdáik i- gazdasági eredményekéi közömbösség ei- Állami Ellenőrző Közolt elég kövst- -■ .zelesen azért, hagy a feltár: h .békát az államigazgatási és a gazdasági szervek meg is szüntessék — ezen változtatni — Az Állami Ellenőrző Központnak keményen és eredményesen kell fellépnie az óilu- m* fegyelem megszilárdításáéit, a termelés és „ termelékenység növeléséért, az önk&t- áo-g csökkentéséért, a pazarlás megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon megvédéséért, az áll. ívj; és a gazdasági apparátus tgyszerusíteseírt cs o.csóboá tételéért. Az, elmúlt évben rendkívüli már lékben elharapódzott a társadalmi tulajdon fosztoga- •a<a is. Ennek egyhi alapvető oka, hogy gazdaság' és egyéb szerveinkben mind nagyobb számban hatoltak be es az éberség hiánya, az ellenőrzés (.'mulasztása, a pazarlássá1 «zembeni liberalizmus láttán mond jobban felbátorodtak a t ársadakni rendszerünkkel s/rendben'ellenséges, deklasszáiM reakciós elemek — mondotta, s példáikkal érzékeltette arc- cikcíós elemek okozita kártevését. Ezután így folytatta: A társadalmi „>ügjcJop foaz- togatói ellen kemény és' következetes harcot kell folytatnia a vezetésnek. Meg kell .szilárdítani az ellenőrzést és.el keil szigetelnie a faurzsoá mai maradványokat. Meg kell akadályozni, hogy- beférkőzhessenak olyan helyekre, ahol módjuk nyílik a népvagyen fosztogatására. Ebben a harcban a vezetőiének a dolgozók aluli-ól jövő ellenőrzésére kell támász- l.cdniek. A dolgozók többsége ma már éberen, a jó gazda szemével őrködik a társaaal- mi tulajdon felett és felhívje- a vezetők figyelmét a népva- gyosi fosztogatóira. De nemcsak a táráadítlmi tulajdon védelmében, hanem uz egész állami munka megjavításában nagy segítséget nyújtanak a dolgozók a vezetők számára. Ezt a segítséget sokan nem becsülik meg Tiszteit Országgyűlés! A? Állaim! Ellenőrző Központ a péar^ügy-minisrf^'ftjaniiiak az lfipj. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadását megvizsgálta' és meg ál 1 api tóttá, — folytatta, — hogy mind a bevételek, mind a kiadások Ismertetése és elemzése szabályszerűen történt. Ezért javaslom ga 1354. évi költségvetési zárszámadás elfogadását. Nagyistók József képviselő, qz országgyűlés alelnölse, a begyűjtési tárca költségvetéséhez SZÓit llOTZ\i. Nagy Károly, a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei: irodájának vezetője az állárpl gazdaságok miíúszté- i .urnásuiik kői ;sé®v elés éh fez szóit hosszú,. Ezajtáji Ma-tpicéi János, az 1VIIŐP Központi Vezetőségének Gükára amojlfedett szóláe- r(i. A földművelésügyi tárca kőitsífmeséihez szóit hozzá. Matolcsi János elv társ felszólalása A beterjesztett 1955. évi állami költségvetésből kitűnik, — mondotta, — hogy pártunk politikájának megfelelően kormányunk a szocialista ipar fejlesztése mellett az idén is jelentős összegek felhasználásával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Dolgozó népünk azt várja, hogy 1955-íban továbbhaladjunk: a mezőgazdaság fejlesztésének útján, s ,a határozatban lévő célkitűzésedének: megfelelően termeljünk több. kenyeret, húst, tejet, tojást,- mert népünk életszínvonala további emelésének, szocialista -ipa* runik fejlesztésének ez elengedhetetlen előfeltétele. Éppfcn ezért a mezőgazdáság fejlesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll, s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdőS'0-. •>' ,.V;, v - • ■: Most, a jobboldali elhajlás által emelt akadályok elhánlth után erőinket a falun újra az 1963. decemberi határodat végrehajtására össz- pimtosííjuk, amely — mondhatjuk, — a termelőszovét- kgeeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó határozatokkal együtt továbbra is pártunk, kormányunk halasi programját képezi. Pártunk 'III. kangresfezusa & a Központi Vezetőség márciusi határozata is rámutatott, hogy mezdgasjdaságunik nagy elmaradottsága véglegesen akkor szüntethető meg-és dolgozó parasztságunk felemelkedését is úgy tudjuk biziosítápj ha v mezőgazdaságban is a gépesített nagyüzemi termeiéire (t^rUiiúlc át, ha a kis- és kö- zápparaszti gazdaságok tömegei íjnkéntesen, saját meggyőződésül: alapján tersneJőszüvet kezeli ' gazdaságiba. egyesülnek. t Ezért támogatta pártunk és kormány iirtk eddig :é n'agyobb mér iákban a teivne.lőszövetfce- áéti, gazdaságúkat, és ezért fog a jövőben is ■ — amint ezt a kiSiWéévetés bizonyítja — n»s.. nagyobb politikai ee gazdasági)] segí^éget adni, hogy fiatal-', tgnrr.«l^saövetkezeíetolí gyor.* • sasn megszilárdulj arták, virág-) ] zóvá, jövedelmezővé váljanak, jjí) Mindez nem azt jelenti, hogy.;: a roezőgaadaság szocialista ái-K. alfi&ításáért folytatott mpfeijS Isózépeíjé. igegfeledikezheijiéittv.: ,á mezőgazdaság raagyiTészét ki-fi tevő, több .mint egymillió kls-íi és jtözéjpíparasati gazdaságtól.^ Éllaiikezőleg, mint azt pártunk J" máPrciusi’ határozata kimondja,ti. kormányunknak, s a mező- gazdaságot irányító szervek-.’ nek továbbra is minden tá-'j- mogatást orneg kell adni t] egyénileg gazdálkodó kis- éstá középparaszt s ágúi) knak ter-_y melése növeléséhez, s a kis-)' gazdaságokban rejlő lehető- *h ségek kihaaználásához. 'Jr Fontos fettétele ez a mező-fii gazdaság fojlesztésére hozott öl 1953. évi decemberi határozat-',’ végrehe utasának. p Végül a földművelésügyi m.| nísBiérivm feladatairól szólt,a háíngekrlyocsva, hogy a minász-; tórium rrzuFlkájáidá: toözsxatt- jába keli állítani a termelő* szdveiikezetefi megerősítését sv ári-ami vdiátop. kell vezetnie at* fglu- szocialista átalatoftásá-raj irányuló szervező munkát. ' •A. ííeimelőszípVei'iveaeíték saae»’-) vezeti, gazdásági megefósáté-J sebez. s a mezőgazdasági ttszne. lés - í éj 1-eez tekéhez ez »-költség-» vetés ■ a 'szükséges anyagi esz-* közöket biztosítja — fejezte te. száydit.T- s.a feladat megváló-;» sótága , állami és gazdasági’ szei‘yeinSí, ’väil'äfounit pártszer-. veink jó . munkájától íijgg-í így az országgyűlés eís terjese-J tett .1935. évi állami költség-, vetést'helyeslem és felfogadom.* (Taps) . „ E K-a é o n a Sándor képvisey. taroxelc’szó vétkest i tag a föld- j művelés-ügyi tárca költségvetéséhez szóit hozzá. Ezután Eridéi Ferenc földművelésügyi miniszter szólalt fel. Ezután szünet következett, majd dr. Szabó Milliós, Bélvés megyei orvos az egészségügyi tárca költségvetéséről beszélt. Sárii Rózsa, az Orvos-egészségügyi Dolgozóik Szakszervezetének titkára ugyancsak az egészségügyi minisztérium költ ségvetéséhez szólt hozzá. Miklós Árpád, mérnök, a közlekedés és posfeügyi miniszLenin Szcmgoriban Lelkem c képet mindig újra látja: Kinyújtott kézzel a jövőbe int Egy roppant kőalak — a Kúra gálja Fölött először így láttam Lenint. Így találkoztam akkor össze véle... Nagy volt, nyugodt és büszke kőremek: Tekintetében tűz volt, mintha élne. S»ívembe néztek a szoborszernek. Fényét a Zagesz égre s völgybe rótta, Gyermeki szemmel nagynak láttam éli. De napvilágom Lenin lett azóta, A fény Lenin lett és Lenin a fény! S hol egy folyó — a Hranu vagy Rioni - Acélhuzalba bűvöl áramot, Lenin alakját látom magasodni, S ahol kigyúl a villany, ő van ott. S hol most Szamgori ugarát a csákány Felhasogatja, újra Lenin áll. Fáklyája fénye túltesz minden fáklyán S mutat előre az lórinál. Hajnal követte hosszú éjszakádat, S virágkor virrad, édes haza, rád. Egyszerre látunk nőni gátra gátat: A sok erőmű együtt egy család. i* i! i! ti V* S mely ősidőktől fogva tesped árván. Ocsúdik dermedt áliníiból a föld, Lenin keze felivel, mint szivárvány, Int, és a puszta fénypalástot ölt. A síkot, ormot csillaggal behinti: ..Világosodj meg, puszta, akarom!“ Az lóri tükréből arca int ki, És fények ezre gyűl az ugaron.. , Ősi sötétség hátán ott a járom. Melyet reá a tudomány rakott. S én a hatalmas arcon újra látom A fényt, mely benne öltött alakot. Gáspár Endre fordítása *:* i! ;ií ti! í ;* lenytin Kousegvetesevei logiai- kozott. Pongróez Kálmán Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának . elnöke felszólalásában a pénzügyi tárca költségvetésével foglalkozott. Ezután Olt Károly pénzügy- miniszter válaszolt a költségvetés tárgyalása során elhangzott javaslatokra. Megállapította, hpgy a javaslatok és az indítványok kiegészítik és alátámasztják azokat a célkitűzéseket, amelyek a minisztertanácsot a költségvetés összeállítása során vezették. Javasolta, hogy az országgyűlés fogadja el az indítványokat. OSlt Károly felszólalása után az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. A költségvetés főösszegében 47 milliárd 11,362.000 forint bevételt és 45 milliárd 502 millió 17 ezer forint kiadást tartalmaz, bevételi feleslege tehát 1,509,345.000 forint. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetésről átó’ó törvényjavaslatcit és ez 1954. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést. Jdeniii tanítása a munkás-pataid SKÖüd síqiöl Vlagyimir Iljics Lenin Mars —Engels művének legnagyobb folytatója, az orosz és nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb lángelmjée, továbbfejlesztette a marxi tanokat, kidolgozta a munkásosztály és a parasztság szövetségének elméletét. Lenin a munkásosztály és a parasztság szövetségét nem akármilyen szempontból, hanem a legfőbb kérdés: a hatalom megszerzése, megtartása és a szocializmus felépítése szempontjából vizsgál- . ta és dolgozta ki. Lenin tudományosan feltárta és kidolgoz- J ta a munkásosztály és parasztság szövetségének gazdasági alapját, politikai és osztálytartalmát, célját meghatározó elméletét Lenin a hatalom megszerzése, megtartása szempont jából tudományos vizsgálat alá vette a társadalom osztályai és rétegeiben rejlő forradalmi erőket s feltárta, hogy a proletariátusnak a burzsoázia ellen folytatott harcában egyedüli szilárd támasza a parasztság. Ennek is hozzá legközelebb álló rétege, az agrár proletariátus. A II. Interna- cionálé opportunista, megalkuvó pártjai rendkívüli közömbösséggel viseltettek e kérdés iránt. Sőt egyenesen elutasító magatartást tanúsítottak. Lenin elvtárs a pártok közönyét leleplezve kifejtette, hegy ezek a pártok nem hisznek a proletárdiktatúrában, léinek a forradalomtól és I eszük ágában sincs a proletár . i tust hatalomra vezetni, „Márpedig, aki a forradalom j tói fél, aki a proletárokat nem i akarja ihalalomra vezetni, pz | nem is érdeklődhetik a proletariátus szövetségesei iránt a : forradalomban.” Lenin elvtárs kifejtette, hogy a közömbösség e kérdésben nem jelent mást, mint a proletariátus j diktatúrájának tagadásét, a marxizmus egy enes elárulását. Lenin elvtárs' megmutatta, hogy annak az ; osztálynak, mely a hatalom felé tart, Szövetséges után iiei) néznie, így a munkásosztálynak is. A társadalom erőit’vizsgálva, feltárta, hogy a . proletariátushoz legközelebb a parasztság áll. A kiaGukmányoiás, elnyomás alóli felszabadulásban a munkásosztály és a parasztság érdélre; egybe esnek; s éppen eu a kölcsönös érdek teszi lehetővé és szükségszerüké a munkásosztály és a , parasztság sző, vétségének létrejöttét, A munkásosztálynak . és a parasztságnak kö?ös érdeke, hogy megszabaduljon ■ a burzsoázia kizsákmányolása alól, az elnyomástól. A munkás-paraszt .szövetség szükségességét és létrejöttének lehetőségét a történelem fényesen igazolja. Lenin elv- társ kifejtette, hogy sem ? parasztság, sem a munkásosztály egyedül, szövetséges' nélkül nem képes eredményes harcot vívni a tőkés osztály ellen. Ahhoz hogy a munkásosz-. laly a tőkésektől saját kezébe vegye a hatalmat és azt meg is tarthassa, feltétlenül szűkleég van a parasztság tfcnóga- j sására, mert e támogatás hél- I kül egyedül, a társadalom ! eme jelentős rétegétől elszige- j mivé nem lenne képes a ha- i tatám megszilárdítására, a ssa- L.tedijág megtartására,, a sza- 5 ciaíitrnus felépítésére. Ahhoz, ? hogy a parasztság me^zabg• duiriassoci az évszázadok, óta j hotóo&OÍí feudális, nagybirtok \ járnia alól,, hogy valóra vál- jütasaofx legszebb álma, a fold i birtokbavétele, feltétlenül a munkásosztály vezetésére, támogatására van szüksége. A munkásosztályon IdvűL nincs a társadé’, ont bar. másik olyan.- osztály, amely ezt az ákr.pt valóráváltaúiá, mely feegítexié,, vezetné a föld. a szabadság birtcikbavételében. Ezt a zse- -iúálís előrelátást a. tötténelgnV példái bizonyítják. Hiába várta ki3 orosz parasztság’ is kadetoktól,' a msgyax- parasztság 1920-ban a Bethlén-kor- mánytól- a föld,' felosztását,t—• ígéretnél és becsapásnál egyebet nem kapott. Az’ a,látszat- ,,föld-reform”, amit a BeShlen- koíjrná-ny végrehajtott, >• következőket szolgálta: , Ha ©gyé- ■béít.nem is, még kellett csinálni azért, Lpgy a földcsstó agí'iár',-'S/kV'i;ih:v..,..Sí utópiáiból a »«■•ptár -paiEá-í •< '.Ívre ' kiábr ' j ránÓjuljoh” — ■ Bethlen r'é • [ net&tójának kijeién’'se j ni ’.pv.utatjö, n:M várhatott 4 m.-ífcyar paras-v i .uugybir.ioko- .sdktól. A munkásosa.táiy és a parasztság Ö3c“z*.fogása képes Volt a föld-kérdés: úgy megoldani, ahogy arról ’ r. ,.r. ...rtsúg évi századoIaDn. át ákrwdoft. A , pprasztaág a immfcäßasrMiy! vezetése, táíimftatésa nékiül j nem találná meg a felemel- j kedés útját. Nincs más ősz- \ tájy, mely rá vezetné a boldo- \ gabb; életet biztosító, nágyüze- { mi ' gazdálkodás útjám, csak egyedül a munkásosztály. Lenin elvtárs zsehiálie éles- iátásssi térin fél, hogy e szövetségnek nemcsak a feudális maradványok felszámolása, hangúi fő- célja a szocializmus felépítése. Éppen ezért a ffiun- Sfásasztály és a parasztiág sző Vétségére különösen nagy szűk ség van a proletárdüitatúra idején, Fehnérhetetlen jelentőségű, a; nemaetközf mijnkás- mözgaiOínL szempontjából áj a ieaiai Útmutatás, mely éine szövetség oszfálytoirtalmát és. a éeociálizmua. XéTépftéséhez '. c- zetö íerradal'tni harc különböző- szakaszaiban történő aláku- lását tárja fel'. I.enin elvtárs kiiéj)i, íiógy 'a/.niunká^íbsztáiy. harca' a :.sgbcia|is'fa for-radalo.r. ‘tötá sZütiiaHzimis íelépítésénex aií'őzeíníéért három szakaszon Megy.' keresztül, i Ennek' n']eg- féljeJáfsn -a mur.:ltáj'-p<ársszf ..sző- • ,yetáég alakulása' is három fő’ .farinát' öif.‘ t M,A. polgári demoki'áUkus * át- ^íákulásért folyó harcban a munkásoeztály az egész parasztsággal szövetségben ' lép XeT a földesúri nagybirtok . és a feudális .földbirtokot védelmező ájiamhatálam ellen. Ez Légiin első jelszava a paraszt- kérdésben. 4 proletárfon-aüa - lesni idején a munkásosztály a eségéfr.'parásizUi ággal szöVet- séé.b. n — semlegesítve a ■kö- j.zéppa'íaoztsáköt, harcol' a bür- j zÄ.-izri;, , Jciteté a falusi •. bur- zsc ávív ■.íii) i. ti... M e.oiii nraso— > óik ;_-lszsM. a. A : prolotátfoi-ra- I daken , gyökeimé a. hatalon. ' átvéfelü után, s píólctávdlk- í tnísirááio?, a szocializmus építéséért folyó küzüeleTn szüic- rtégossé teszi a falusi lakosság többségét kitevő középparaszf- ság rnegnj-erését. Ennek megfelelően alakul a .munkás-paraszt szövetség osztálytartal- ma is. E fejlődési szakaszban a munliás-piaraszt szövetség osztálytartalmát Lenin harmadik fő jelszava határozza meg, mely szerint a munkásosztály szilárdan támaszkodik leghűbb szövetségesére, a szegényparasztságra, tartós szövetséget épít ki a középparaszt Sággal és egy', pillanatra sem szünteti a harcot a kulákság ellen. Lenin harmadik fő jelszavának tartalmát, nevezzük a lenini hármasjelszónak. E három fő jelszó világos útmutatást ad 4 munkásosztily számára a parasztsághoz való viszonyában. Ezen zseniális elmélet vezérli a munkás-paraszt szövetségért, a 'hatalom megszerzése és megtartáséért folytatott politikájában valamennyi kommunista pártot. A mi pártunk politikájában is világosan tükröződik eme lenini tanítás. Pártunk Központi Vezetősége ezen lenini 'tanításokhoz híven szabta meg az egész párt feladatát, ,• a múnkis-pa- raszt szövetség megszilárdításában, szétzúzva minden alván jobboldali, nézetet és törekvést, amely a .munkás-parnszt szövetség célját és csztélytar- talmát, a lenini- irányvonaltól elferdítve akarta továbbvinni. A munkásosztály győző} me, a szocializmus felépítésének győzelme szempontjából fel- becsülhetetten' jelentőségű a munkáscaztály vezetőszercpé- ről szóló lenini tanítás. Lenin elvtárs kifejti, hogy e szövetség vezetője s az egész forradalmi harc vezető ereje a munkásosztály. A munkásosztály vezetése nélkül nem győ- zedelmesíketíl'ietne sem a forradalom, sem a szocializmus építése. Éppen, mert a forradalom, a szocializmus legkövetkezetesebb híve, osztályhelyze- ténél, szervezettségénél, öntudatánál és forradalmiságánál fogva vezetésre legalkalmasabb a munkásosztály. Ezt a látnoki megállapítást a munkásosztály forradalmi készsége, helytállása igazolja. A dicső magyar munkásosztály minden tette, eddig elért öaszés eredményünk azt igazolja, hogy munkásosztályunk valóban a. leghivatottabb a vezetésre. Pártunk egy pillanatra sem téveszti szem elől Lenin elv- társnak a munkás-paraszt sző vétségről szóló felmérhetetlen jelentőségű tanítását. E tanításokhoz hűen igyekszik pártunk a két alapvető osztály szövetségét napról-napra szilárdabbá kovácsolni. Ezt á célt szolgáljál! azok az intézkedések, melyek a munkásosztály a parasztság és az egész dolgozó nép életszínvonalának ál- eníek jelt Kik: azok a segítségeik, melyeket a dolgozó parasztság kap a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréshez és az egyéni és szövetkezeti termelés állandó énre léséhez. A lenini tanításokat tükrözi pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség március 4-t határozata is, amikor az egész párt egyik legfőbb feladatává teszj proletárdiktatúrának — egész társadul- nőink qúti]pjííniik * ci *munívLis~ paraszt szövetségnek a lenini hármas jelszó alapján történő szakadatlan erősítését. ' KIRÁLY LÁSZLÓKÉ
