Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
1955 ÁPRILIS 17 NAPLÓ Tíz szabad esztendő a Bonyhádi Cipőgyár életében Tíz esztendő nem nagy idő, ha tör- tén«imi távlataiban beszélőnk, de a legutóbbi tíz év, ami íelszabadulásunk óta telt el, nagy változásokban, eseményekben gazdag időszak volt. Nem is lehetne mindent megírni, ami nemzetünk életében az elmúlt tíz év alatt megvalósult. Sakan egyszerűen tudomásul veszik ezt a hatalmas fejlődést, és ennél csak a legnagyobb létesítményeket veszik figyelembe. Pedig országunk egész területén, még a legkisebb faluban is megtalálhatók azok az új létesítmények, amelyek e tíz év alatt épültek. A Bonyhádi Cipőgyár — ha országos viszonylatban nézzük, nem sorolható a nagyüzemeik közé, azonban a cipőiparon belül már tekintélyes vállalatnak számít. Tegyünk egy visszapillantást a cipőgyár életéiben eltelt tíz évre, ebből sokat állapíthatunk meg. Különösein sokat fejlődött a gyár az 1948-as államosítás óta. Evről-évre rohamosan emelkedett a termelés. Ha az 1948-asat 100 százaléknak vesszük, 1953- ban már 375, 1954-ben pedig 505 százalékra emelkedett a termelése az üzemnek. Ez évben már 540 százalékát termeljük az 1948-asnak. Tehát az államosítás óta több, mint ötszörösére emelkedett a termelés. Ugyanakkor az üzem összes alkalmazottainak száma csak 75 százalékkal emelkedett. Hogyan volt lehetséges a termelés ilyen nagy növelése viszonylag ilyen kismértékű létszámemelkedés mellett? — Úgy, hogy az elavult, a dolgozók egészségének nem megfelelő csoportos és kézi termelési módszert felszámoltuk és nagymértékű beruházásokkal az üzemet korszerűsítettük. Ma már szinte rá sem lehet ismerni a gyárra. Hazánk fejlett nehézipara ellátta az üzemet modern gépekkel. A tüzűdében és az alja- üzemben futószalagon folyik a termelés. Elsősorban a gépesítés tette lehetővé a munka termelékenységének ilyen arányú növelését. Már 1950-ben 804 ezer forintot fordítottunk 'beruházásra és 878 ezer forintot felújításra. A következő esztendeiben, 1951-ben csaknem félmillió forintot kap tünk beruházásra, 1952-ben pedig több, mint 800 ezer forintot, amiből többek közt egy 130 méter mély árbézikutat építettünk. Az államosítást követő második évben, egeytlen év alatt nagyobb értékű beruházást eszközölt népi dérnek ratifcus kormányzatunk a gyárban, mint amennyit a tőkéstől átvett vállalat sző- röstől-bőröstől megért. 1954-ben ismét több, mint félmillió forintos költséggel korszerű fürdő épült, az idén pedig 300 ezer forintos beruházással megvalósítjuk az aljaműhelyben a központi fűtést, de úgy, hogy később lehetővé válik az egész üzemben annak a bevezetése. Látható, hogy a beruházások nemcsak a termelés növelését szol gálják közvetlenül, hanem a dolgozók egészségét, kényelmét, a munkavédelmet is. Itt is megmutatkozik az óriási különbség a kapitalista és szocialista gazdálkodás Időzött. Mi még jól tud uk, hogy a felszabadulás előtt milyen állapotok uralkodtak a gyárakban és a mi üzemünkben is. Ezek a nagy szociális beruházások éppen azért váltak szükségessé, mert — bár a tőkés már 1911-ben lerakta alapjait a jelenlegi gyárnak, 1911-től az államosításig 'éppen az ilyen beruházásokra volt a legkevesebb gondja. A beruházásokon kívül üzemünk évente csaknem félmillió forintot, pontosan 451 ezer forintot ad a dolgozóknak különböző szociális juttatások címén. A napközi otthoniban a dolgozók gyermekeinek nevelésére és gondozására évente 154.000 forintot fordít a vállalat. Az üzemi konyhán 3.50 forintot fizetnek a dolgozók a ténylegesem 5 forint 10 fülesbe kerülő ebédért, az a hozzájárulás évi 152 ezer forintot jelent. Védőétekk 'biztosítása egy évben 30.000 forintba kerül. A dolgozók gyermekeinek üdültetésére, szociális segélyekre 29 ezer forintot fordítottunk. Ezek a számok önmagukért beszélnek, meg lehet 'belőlük érteni, mennyivel más az üzem., a dolgozók helyzete, mint a tőkés világiban volt. A gyár dolgozói példásan vették ki részüket a felszabadulási versenyben, negyedéves tervünket — felszabadulásunk tizedik évfordulójára túteljesítet'tük, komolyan megjavítottuk a minőséget is. Most minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy még nagyobb munkasikerekikel ünnepeljük a tizenegyedik szabad május elsejét. Horváth József. A Tolna megyei kisiparo*« k készülődnek a 11. Budapesti Helyiipari Vásárra Alig két hét múlva, április 29-én megnyílik a II. Budapesti Helyiipari Vásár, melyen az idén háromszor annyi kisiparos vesz részt mint tavaly az I. budapesti helyiipari vásáron. Talán olvasóink eddig nem gondoltak arra, hogy a budapesti helyiipari vásáron megyénk területéről is lesznek, illetve vannak olyan kisiparosok, akik jóminőségű munkájukkal kiérdemelték azt, hogy résztvehetnek a II. Budapesti Ilelyiipari Vásáron. Ezek közé a kisiparosok közé tartoznak többek között Révész Béla dunaföldvári késes kisiparos, akinek jóminőségű muh kája régi külföldi késekkel vetekszik. ö úgy készül a helyiipari vásárra, hogy jóminőségű áruival továbbra is hírnevet szerezzen a magyar kézműiparnak. Minőségi munkájával érdemelte ki a vásáron való részvételt Rittmann József aranyéremmel kitüntetett szekszárdi szíjgyártó kisiparos is. Már nem egy esetben kapott jóminőségű munkáért elismerű oklevelet és aranyérmet is. Reméljük, hogy a helyiipari vásárra készülő kisiparosok megyénket úgy fogják képviselni a II. Budapesti Helyiipari Vásáron, hogy jóminőségű mun kájukkal tovább fogják öregbíteni a magyar kézműipar hírnevét Miért ált tétlenül hónapok óta egy dagasztógép év januárjában egy új kenyérdagasztógépet kaptunk, amire tamásiban már igen nagy szükség volt, hiszen községünk járási székhely, honvédhelyőrségi székhely is, közel tízezer lakosa van. A gép megérkezése után a helyi KTSZ dolgozói azonnal hozzáfogtak a felszereléséhez, még vasárnap is dolgoztak, hogy mielőbb üzembe lehessen helyezni. Szóltunk az Áramszolgáltató Vállalat helyi körzetvezetőjének, de felhívtuk telefonon a hőgyészi kirendeltséget is, hogy a dagasztógép működtetéséhez szükséges elektromos vezetékeket szerelje be. A körzetvezető elvtárstól és Hőgyészről is azt a felvilágosítást kaptuk, hogy fel kell mérni Tamási áram erősségét, amit a körzetvezető azonnal elvégzett és továbbított. Azóta ott áll a vadonatúj, többtízezer forint értékű dagasztógép, felszerelve, szinte Üzemképes állapotban, hónapok óta, csak az áram nincs bekötve. A dolgozók bosszankodnak, hiszen a kézzel végzett kenyérdagasztás igen nehéz testi munka, mennyivel jíbb lenne, ha géppel végezhetnék. A szükséges felerősítéshez mintegy hatszáz méteres vezetéket kellene kicserélni. A körzetvezető elvtárs szerint néhány napos munka az egész. Többször érdeklődtünk már az illetékesektől és mindig azt a választ- kaptuk, hogy egy-két napon belül elkezdik a szerelést. A Tamási Sütőipari Vállalat dolgozói jogosan kérdezik: Med dig kell még várni a kenyérdagasztógép megindításához szükséges áram bekapcsolására? Rózsa Andor a Tamási Sütőipari Vállalat igazgatója. Csatlakozzunk a Glieorahiu-Dej Hajógyár dolgozóinak lelhivásához Minap jelent meg a Szabad Népben a Gheorghiu-Dej Hajó gyár dolgozóinak felhívása, mely vas- és színesfémgyüjtési versenyre hívja ki az ország valamennyi dolgozóját. A felhívás hivatkozik arra, hogy új gépekhez, szerszámokhoz és egyéb felszerelésekhez mind nagyobb számban van szükség vasra és színesfémre. A Martin-acél termelése is attól függ, hogy mennyit juttatunk a kohókhoz. Kihangsúlyozza a felhívás, hogy a vas- és színesfém versenyszerű gyűjtésével előbbre visszük a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósítását, a nehézipar további fejlesztését, szocialista hazánk építését. A verseny időtartamát április 15-től június 30-ig jelöli meg a felhívás és értékelésre, valamint a verseny irányítására a Kohó- és Gépipari Minisztériumot kéri fel. Tolna megyei gyárak, üzemek, bányák, gépállomások, állami gazdaságok, állami vállalatok dolgozói! Szervezzetek brigádokat a rejtett tartalékok felkutatására, hogy az összegyűjtött vas- és színesfém-hulladék mielőbb gyorsan és osztályozva kerüljön a feldolgozó művekhez. Üzemi DISZ-fiatalok! Legyetek motorjai e nemes versenynek Pélriamuiató se'yemgyári DISZ-íialalok Dombóvári képek A Dombóvári Kenderüzem Kossuth törőbrigádja a felszabadulási verseny győztese lett a brigádok közötti versenyben. A brigád tagjai okleveles sztahanovisták, a felszabadulási verseny három hónapja alatt is teljesítették a sztahanovista feltételeket, így rövidesen meg- j kapják a „Kiváló dolgozó” jelvényt. A brigád tagjai — május elseje tiszteletére — vállalták, hogy a felszabadulási versenyben elért teljesítményüket is túlszárnyalják. Ezt teljesítik is, állandóan 200 százalék körül mozog' napi eredményük. IVittinger Margit ifjúmunkás csomózó már februárban megkapta a „Kiváló dolgozó” jelvényt és oklevelet. A sztahanovista feltételeket azóta is minden hónapban teljesítette. Márciusban 146 százalékos átlagteljesítményt ért el. Mint a se- lyemgyári DISZ-,szervezet vezetőségének tagja, segíti a többi fiatalokat is a jobb eredmények elérésében. Klein Erzsébet csomózó is tágja a DISZ-szervezet vezetőségének. Kiváló minőségű munka mellett 126 százalékot ért cl márciusban .A sztahanovista oklevelet már a múlt év utolsó negyedében végzett jó munkájáért megkapta, a felszabadulási verseny időszaka alatt is teljesítette a sztahanovista feltételeket. A kedden megtartott termelési értekezleten a „Kiváló dolgozó" jelvény és oklevél kitüntetést is átadták néki. Uj áramfejlesztőtelep épül a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári telepén. Az új épület, a gépi berendezés már jesen elkészült, a napok kezdi meg a villamosenei termelést. I Cl E li VASÁRNAP, ÁPRILIS 17 Ügyeletes gyógyszertár: — ll/l. számú Állami gyógyszer- tár. Névnap: Csongor. Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős, hűvös idő, sokfelé még eső, holnap már inkább csak a Dunántúlon. — Elénk, helyenként viharos eszdki-északkeleti szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 2—5, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 6—9, keleten 8—11 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmér- séklet 4 fok felett. — Vasárnap, április 17-én tartják a szekszárdi iskolai kulbúrcsoportok az ifjúsági seregszemle helyi döntő versenyét. — Április 17-én az ifjúság kulturális seregszemléjének 2 körzeti bemutaitója zajlik le a szekszárdi járásban, Tolnán és Szedresen rendezik meg a fiatalok a körzeti bemutatót — A Sárközi Állami Gazdaságban az elmúlt napokban 10 dolgozót a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója" címmel, 24 diűgozót pedig „Élenjáró mezőgazdasági dolgozó” címmé: tüntettek 'ki. Újabb vállalások kai készülnek május 1-n a Simontornyai Borgyár dolgozói Az élüzem Simontornyai Bőrgyárban is készülnek május elsejének megünneplésére. A bőrgyári dolgozók újabb munkafelajánlásokat tésznek a nagy ünnepre. A pőre gyárrészlegben Kolos Ferenc gyárrészleg vezető, Palásti Lajos alapszem titkár, Závodi István és Szabó Sándor pártcsoportbizalmiak, Baranyai József és Boldog József szak- szervezeti bizalmiak, Sárkány Ferenc műszaki vezető, alapszervezeti vezetőségi tag dolgozták ki a részleg vállalásának tervezetét. Megbeszélték a lehetőségeket a termelés fokozására, az önköltség csökkentésére, és azt, hogy az egyes pontoknál milyen agitációs feladatok vannak. Az első negyedévben lefolyta tott sikeres kísérletek alapján megindítják üzemi szinten a hazai nyersbőrből készült du- rábel gyártást, ami az eddigi mérések alapján 6—8 százalék felülethozamot eredményez. Itt a dolgozók figyelmét a technológia pontos betartására kell felhívni, ezzel válik lehetővé e vállalásnak a teljesítése. A második pontban 2000 kilogramm borjúszőr és 4000 kilogramm marhaszőr visszanyerését vállalják. Ez úgy érhető el, ha a dolgozók erősebben nyomják a bőrhöz a szőrtelenítő kést, ami nehezebb munka, de a szőr így eltávolítható teljesen a bőr felületéről. Baranyai Imre brigádja már vállalta is ezt, a többi szőrtelenítő brigádok is csatlakoztak Baranyai eivtárs vállalásához a röpgyűlésen. így beszélték meg a vállalás többi pontjait is, amelyekkel el akar ják érni, hogy a pőregyár túlteljesítse havi és negyedévi tervét, HIRDETMÉNY Értesítjük a gazdaközönséget, hogy a kormányzat által kiadott áliatakcié msghasszabitást nyeri Az akció során malacok, csikók és lovak kerülnek eladásra. MALAC ELADÁS HELYE Dunafoldvár, Tolnasziget, Szarvasd, Alsóleperd, Alsópél, Fornád, Csurgópuszta, Nagytormás Csikó-, ló-eladások helye és napja 1955. április 18. Hordpuszta: csikó, ló, vasútállomás Cece 1955. április 19. Bfritó. Állami Gazdaság, Segespusztai üzemegysége . Csikó, ló 1955. április 20. . Tolnasziget, vasútállomás Tolnamözs Csikó, ló 1955. április 21. Palánk, vasútállomás Palánk Csikó, ló 1955. április 21. Lengyel, vasútállomás Kúra Csikó, ló 1955. április 22. Alsóleperd, Süt vég 2. sz. istálló vasútállomás Döbrököz Csikó, ló 1955. április 23. Szarvasdpuszta, vasútállomás Nagygonda Csikó és ló Eladások kezdete reggel 9 óra TOLNA MEGYEI TERMÉNYFORGALMI Vs SZEKSZÁRD
