Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

ms ÁPRILIS 6

NÄPC <5

3

I

i

í

Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmiból

(Folytatás a 2. oldalról)

Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység .jövendő továbberős í lésében milyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fia. táljainak, a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely mór nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely , már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga.

Modem történelmünk folyamán előszőj- vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppé', összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, t az elnyomók és elnyomottal? kérlelhetetlen, szakadatlan ha; cot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott.

Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a föld birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet meg osztása,

s amelyek csak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép fele i. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kuláik- ság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó paAz elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő. , békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő. és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és rakonszenwel tekint 0. Szovjetunióra, amelynek min den sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit és szocialista gazdasága nemcsak a szov jet nép jólétének állandó emel kedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is.

Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.)

A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust épi tő népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több, mint két évtizedes hősi harc után fölszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult, 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira,

A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapita-. listák gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi. tőke elnyomása, aló!. Most. tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz esztendő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csak

rasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányolás- tól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége ’napról-napre erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri: egyre inkább szilárdul a népi demokratikus haz>afisá.g és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet.

A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések és a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használlak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen

új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban,

amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus aiktatúrájának funkcióit.

A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falú dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette lo alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez ,a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt.

Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust es küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogat va, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosz- szantartó, nagy taps.)

A béke tábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte, kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának min den országát az őszinte barátság, egymás önzietlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányoljál? — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik.

A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista or szag sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is.

Ez az egészséges, őszinte, baráti, újtípusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen e& lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tájbor barát: népei továbbhaladásának.

kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a felszabaduiás előtti Magyarország történetében.

Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei. •

Ezek az eredmények, ha ösz- szehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét.

Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja

meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar- csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg,

Az ipari termelés térfogata 11954-ben az 1938. évinek három szorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban, Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termeléséti, megállapíthatjuk, hogy széntermeiésüni? 1938-ban

9.360.000 tonna volt, ez a mull évben több mint kétszeresére, 22,000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyers- vastermelés, mely az utolsó békeév 330.000 tonnájáról

843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-oan

347.000 tonnát termeltünk. 1954-ben pedig 1.491.C00 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1,399.000 me- gawattórárél 1954-ben 4,830.000 re emelkedett.

A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2.5. szeresére nőtt, a foszfor-műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozo- dott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a mo.or- kerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgy irtásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-oan von, sört majdnem hatszor annyit termelünk mint 1936-ban. Pt - mutszövetet egy és felszer ar-.y- nyit, len- és kenderszövevet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra ju. tó viilamosenerg la-felhasználás a gyáriparban 1954-ben

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének megjavuUtsát mutatja a népszaporodás növekedése is. Az utolsó esztendőkben a ha- andóság áitaiaban alacsonyabb volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága. mely magasabb mint 19,38-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svá|'c kivételével — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a társadalombiztosítás ki terjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5.800.000 ember részesül a társadalom- biztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteg gondozó intézetek száma,megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhaltak száma tavaly az 1938 évinek csak egyharmada volt. A . bölcsődei férőhelyek száma mintegy húszszorosa az 1933- asnak.

Jelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növelése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben.

Megháromszorozódott a közép iskolai tanulók száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-ban a középiskola

tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású. 1954—55- ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken és a főiskoíákétazer annyi voK, mint 1938- ban. Jelentősen fejlődött az ipar az pj technika es a íeko- zotabb gépesítés terén ia. A Magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek,1 újrendszerü esz- .ergapadok, betonkeverőgépek. nagyfeszültségű és nagytélfesítményü kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok síb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereibe t is, mint például a penicillin, sztreptomicin stb.

Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett.

1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszer- ipari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Textii- kombihát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a debreceni tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének' több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán meghárom szorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúit évek alatt jelentékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312 és több műit

11,000 traktorral, közel 11.006 cséplőgéppel és egyéb gépekkel rendelkeznek.

kon is, ahol megnégyszerező- lött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás ás a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedőt. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző oktatási intézményeken és taníolya mokon a részvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1.700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon. így az elmúlt öt év alatt mir.iegy 1,170.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést,

Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban vatam’ vei több mint 8000 mű jelent meg, 17.3 millió példányban. Az elmúlt évben 20.614 mű jelent meg. 41 millió példányban. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagy ebi számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938-ban. A felszabadó lás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1938-ban 410 volt a működő filmszínházak, és 18.5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház működött és a látogatók száma 97.7 millió volt, több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek. és 1954-ben meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma 1954-ben

1,270.000 volt, az 1938. évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődését mutatta. Különctten gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála répi demokratikus rendszerünknek, pártunk ás kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlő dést ért el a felszabadulás óta sportmozgalmunk.

Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, amelyeket a magyar dolgozó nép az

A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek

Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét

A gazdasási fejlődéssel párhuzamosan :avult népiiuk auxagi és kulturális helyzete

eknuit tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, a szocializmus építésében elért, mindez csak kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk életének minden területén újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg

■kell őrizni a teremtő békét! A 'béke megőrzése és népjólé- tünk emelése elválasathatatan kölcsönhatásban állnak egymással.

Az imperialisták, éjükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtegatóival, minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik. minden eddiginél pusztitóbb világháború kirobbantásával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárdulását.

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja szívós, következetes és őszinte békepolitikánkat

A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elvet \-alljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együtt élhetnek, s ennek megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés. nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennünket minden országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jóvtozonyl minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával é. - Ausztriával is.

A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, melyet pártunk vezetésével népi de mokratikus államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket, és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár.

I>e emellett minden dolgozó számára világos az is, hogy az imperialisták háborús gyújtogatása mögött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: „ régi

rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a „hárommillió koldus“ színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünktől mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia. a szocializmus építésé juttatott neki.

Nincs olyan kérdés, melyben a magyar nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében.

(Nagy taps.) Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsosatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben ,, Szovjetunió áll a béke megvédéséért vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogémbomtoa, a tömegpusztító fegyverek használatának betiltását.

Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével ellenzi a német Wehrmacht újjászervezését.

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy g párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy meg gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje.

Arról is meg vagyunk győződve, hogy a német müitariz- rrvus feltámasztása közvetlenül fenyegeti minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magyar népét is, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szén védést zúdított rá a német miliitarizTOius, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért minden hazafi egységesen helyesli, hogy az imperialista háborús gyújtogatok terveivel, a német militarizmus feltámasztásával szemben a párizsi egyezmények ratifikálása kapcsán,

a szocialista tábor levonja,

a szükséges következtetéseket és hatékony intézT* (léseket foganatosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy táp«.)

Hazánk „ jövőben is teljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon tá- rpogatja g béketátoor erejének szorosabb összefogását. Most, amikor már eddig a magyar népi demokrácia több, mint ötmillió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásával békeakaratát, ezer és ezer formáiban láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt fogadalom arra, hogy minden erejükkel megvédik a békét.

Pártunk és kormányunk az imperialista háborús gyújtogatok üzeilmeinek 'láttán kötelességének tartja, hogy tovább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építésünk sziláid őrét, a néphadsereget és erősítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely oda- adóan és éberen őrködik hazánk békéje felett.

A béke megvédésének hatalmas tényezője népi demokráciánk egészséges továbbfejlődése is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kulturális és anyagi életszínvonala emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja békéjét és vívmányait.

i Léke megvédje és a népjelét fokozása legkövetel', hogy a termelésben mindenütt lőtér be kerüljön a lertnelékenvség emelése, i önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesítése

A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan ösz- szefüggnek a béke kérdésével. Ezt tudja dolgozó népünk is. amely most, a fel- szabadulás tízéves évfordulóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőkereke és előrevivője, s egyben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulási munkaverseny meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s fokozódjék a legközelebbi hetekben és hónapokban.

Az elmúlt másfél esztendő folyaméin nem egyszer szem elől tévesztettük a szocialista ipar és berune külön „ nehézipar fejlesztésének jelentőségét és éppen ezekben a hetekben gyűrtóztimk neki, hogy a hibákat, melyek e téren mutatkoztak. kijavítsuk. Újra alá kell húzni, hogy további fejlődésünk alapja a szocialista ipar és különösen a nehézipar növelése. A béke megvédése és a népjólét fokozása paranesolóan megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túlteljesítése.

(Folytatás a 4. oldalon)

t

t