Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

a szocializmus épííésé^ a népünk jólétét veszélyezte!© jobboldali és egyéb nézeteket! A Zó ja l)i$Z-brigád valóra váltotta adott szavát teljesítik mm H váíWá$ti*it s líSZ-ek Éfi§#zíi Alig, hogy kiértékelték a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári irodájába!: az áp­rilis, 4-1 felajánlások tejesíté­sét, máris, gyűltek össze az új vállalások május-1 tiszteletére. Az egyik ilyen versenyvállalás így szó'.: ,,Mi, a Pécsi Cementipari .Vállalat Dombóvári. űzetnének Gelíéíjt János rakodó és szál- iítóbrigádi a felajánljuk a 11. szabad május 1 tiszteletére, hogy 1. Az áprilisi 139 százaié- kunkát május 1-ig 150 száza­lékra emeljük. ß,. Brigádunk minden, tagja telep a DISZ-be. 3. Vagotiberakáanál 100 szá­zalékos minőségi munkát vég­zünk. 4. Versenyre hívjuk a válla­latot pécsi üzemének berakedé és .szállítóbrigádját. A felajánlás sikeréért kér­jük. a vállalat vezetőségét, hogy a folyamatos muinikát biz tosítsa. Ha a brigádunk a fel­ajánlást teljesíti,akikor május 1-től felveszi, a „Zaja DISZ- brigád“ nevet.” Még csak április 26-a van, de a brigád , már 165 százalé­kot ért el, így busákén visel­hetők a' hős szovjet partizán lány nevét. E széip teljesít­mény elérésében érdeme van Somos üzemvezető éis Szűcs szállítási csoportvezető elvtér- saknak. is, akik állandó mun­kahely biztosításával, és szál­lítási zavarok megelőzésiével hozzásegítették a brigádot a felajánlás teljesítéséhez. A brigád tagjai, Kun László, Kun Károly, Újvári Kálmán, Ükös István , és Gellért János mind egytői-egyig nemcsak a munkában kiválóik, de a fegye­lemben is. Még sohasem volt példa arra, hogy altár egy ál­lta! ornmal is késtek volna. Egri A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ cipész műhelyében, szorgal­masan készítik a szép cipőket az e-kvtársak, szinte fel sem tekintenek munka közben. A November 7 brigád tag­jai Komád Ernő, Sövér -János. Konrád János elvtársak, má­jus 1-re 1,50 pár gyermetkszan- dá! elkészítését vállalták ter­ven felül. Április 28-ra már túl is teljesítették felajánlásu­kat, 17.1 pár • szandált készítet­tek el. Elmondja Schalli elvtárs, hogy a felszabadulási verseny után tovább folytatták a ne­mes vetélkedést május elseje tiszteletére; az első féléves terv túlteljesítésére. Szép ered. menyei vannak a takarékossá­gi mozgalomnak is a szövet­kezetben. A következő hónap­ban megtakarított anyagból 30 pár női cipőt készítenek ter­ven felül. Az anyag megtaka­rítása Máté József aaiyagvágó és Palim,ann Rezső szabász érdeme, akik jól gazdálkod­tak az anyaggal. Jó naunkéval ünnepük má­jus elsejét a Szekszárdi Építőipari KTSZ dolgoséi is, a íelépahaduiás: verseny sikeres befejezése után újabb vállalásokat tettek-' má­jus elaejére. , * •• Simon József és Szász: Jó- aSEif vizrvezetélíszerelők á vágó­híd hűtőberendezésének szere­lési munkálatait ajánlották Cél május 1-re. A vállalt határidő előtt két nappal, április 28- án készültek el vele. A villanyszerelő részleg dol­gozói ugyancsak május 1-re vállalták a vágóhídi hálózat bekapcsolását, amivel szintéin április 28-ra készültek el. A Fekete kőműves brigád a Tompos brigádot hívta ki ver­senyre, azt vállalták, hogy a gimnázium munkálatait május 1-re befejezik. Ők április 37- re teljesítettek vállalásukat, Újabb éiÜKemek a vasútnál 'Csütörtökön este tartották a Szekszárdi Járás: Kuitúrott- honöan a JfÁV Szekszárdi Pálya- fenntartási Főnökség élüzem -.avató ünnepségét. Az összegyűlt pályafenntartási dől gazok a jólvágzefí munka ér­zésével hallgatták Emyes Jó­zsef műszáki felügyelőnek, pá­lyafenntartási főnöknek be­számolóját, amelyben elmond­ta, hogyan sikerült a felszaba­dulási verseny időszaka alatt kiérdemelni a büszke élüzem kitüntetést. „A- versenyidőszak mindhá­rom hónapjában külön-külön eleget tettünk az élüzem fel- t ét eleknek'' mondotta, majd ismertette a negyedév eredmé­nyéit. A fenntartási tervet 99.89 százalékra teljesítették, a rendelkezésre bocsátott kii- Jöní’éle költségekből 33 szá­zalékot takarítottak meg. A pályafenntartási dolgozók minőségi munkája is kifo­gástalan volt. baleset az ö hibájukból nem keletkezett. Az első negyedévben 145-an érték el a sztahanovista szin­tet, az egész évi újítási tervet az első negyedévben már 44 Százalékra teljesítették. A Közlekedési Minisztérium kiküldöttjétől, Emyes eivtérs vette át az élüzem oklevelet, majd a jutalmak kiosztása után a pályafenntartási dolgozók kultúrcsoportja aaott műsort. A dombóvári vasútállomás Az első negyedév, a felsza­badulási verseny sikerei meg­hozták a várt eredményt, állo­másunk élüzem lett. Április 29-én tartottuk az éiüzemava- tó ünnepélyt, ahol több dol­gozó részesült jutalomban, de elmondhatjuk, hc.gy minden dolgozó hozzájárult jó munká­jával e büszke cím elnyerésé­hez. Az elért eredmények előse- gítőjének, a dombóvári fűtő­háznak is köszönetünket fejez­zük ki, több dolgozót illet di­cséret. A Tolnai Napló április 14-i számában megbírált Szi- lasy Konrád tartalékmozdony- vezető is azóta már jó munkát végez, belátta, hogy a tartalék I mozdonyvezetők jó munkája is ■ milyen fontos. Állomásunk dolgozói lelkesen készülnek május 1-re, amely­re külön tnunkafelájáníások születtek. A vonatók menetrendsze­rinti indítását a tervhez vi­szonyítva 120 százalékra, a kocsiitartúzliödási egységidőt 110 százalékra fogjuk telje síteni, hasonló terv-túlteljesí­tést vállaltunk a többi ténye zőnél is. A pályafenntartási főnökség­gel együtt 100 négyzetméter parkosítást és virágqsítást vég­zünk el. Az önköltségcsök­kentés terén a második negyed év végére az energiánál 20. a fűtőanyagnál 15, egyéb anyagnál 8 százaié ko« megta­karítást vállaltunk. Megjavít­juk a munkai egy elmet is, az első negyedévi munkafegyelem lazítások számát 50 százalék­kal csökkentjük. A baleset- mentes szolgálat terén az el­ső negyedévi egy kocsira eső 0.16 filléres kárösszeget 0.10 fillérre fogjuk csökkenteni. Potyondi József főiintéző, állomás főnök ügy nap alatt 25 mázsa vashulladékot gyűjtőitek Váralján Váralján nehézen indult a vaogyüjtés. Múltak a napok, s alig néhány kiló vashulladék ■gyűlt össze s már úgy látszott, hogy a község csúfosan lema­rad a versenyben. A lemara­dást látta Vörös József peda­gógus is, s elhatározta, hogy változtat a helyzeten. Felesé­gével együtt az iskolában ver­senyt indított az osztályok kö­zött. Szerdán kezdődött a szer­vezett vas-gyűjtés s már az el­ső napon 25 mázsa vashulladé­kot gyűjtöttek. Az osztályok között jelenleg a VIII. osztály vezet, amely egy nap alatt kö­zel 9 mázsa vasat szállított az iskola udvarán rögtönzőt át­vevőhelyre. A diákok közül Kitaaiics Lajos az első, áld 4 é.g fél mázsás eredményével megelőzőt valamennyi gyűjtőt j versenytársát, Rákóczi Er­zsébetet is. Rend fiival üdvös dolognak taétöt/ták mind a járásnál, mind a megyénél, hogy Kis- vejkén a Boldogulás és a Sza­badság termelőszövetkezetek egyesüljenek. Á Szabadság termelőszövet- kÜszetben. sok volt a föld és ke vés a- munkaerő. A Boldogulás taj-ben kevés volt a föld és goi! volt a munkáskéz. Az egye sítéá-sel ezek kiegyensúlyozód­tak A S00 hold földön 105 tsz-tag gazdáikcoik most. A két termelőszövetkezet egyesítése természetesen nem ment egyszerűen máról-hol­napra. A járási pártbizottság és a járási tanács instruktorai­nak okos szóval, meggyőző érvekkel sikerült csak bebizo­nyítani,-hogy az egyesítés mind két termelőszövetkezetnek elő­nyös. A kitartó, fáradságos agitációért tehát a bonyhádi járási pán és tanács instruk­torait dicséret illeti. Ez az érem egyik oldala .:: Az érem másik oldala saj­nos hesn ilyen fénye3. Az egye sítéssei .még nem szűntek meg a -problémák, sőt. -. A klsvejkei Boldogulás és Szabadság termelőszövetkezet tagjai április 8-án egyesültek. A felsőbb szervek kiküldött képviselői akkor azt mondot­ták a tsz-íagoknak, hogy a vezetőségeket nem kell meg­bolygatod, maradjon egyelőre a régiben. Irányítson to vább a két efaök, maradja­As érem nuísik oldata nak meg a brigáovezetők. A földművelésügyi miniszter rö­vid időn belül megküldi az egyesítési engedélyt és akkor megválasszák az új vezetősé­get. A kisvejkeiek a tanács szerint jártak el. De ez nem vezetett, nem is vezethetett jóra. A két elnök, a több bri­gádvezető nem tud egy 800 holdas gazdaságban egysége­sen irányítani. Megtörtént például, hogy egy vetőgéphez 2 pár lófogatot is küldtek ki. Az egyik természetesen üres­járatot csinált. De ez még a kisebbik baj. A nagyobbik hi­ba az, hogy sem az egyik, sem a másik elnök nem érez elég felelősséget a termelőszövetke­zet ügyeinek elintézése iránt. Mind a kettő tudja, hogy rö­vid időn belül leváltják. így aztán a korábban feltárt hibák még mindig elintézetlenek. — Gyalog Lajosnak és édesapjá­nak még ma is megvan a négy fejőstehene és az előhasi üsző­je. Pedig az alapszabály sze­rint a háztáji gazdaságban csak egy fejőstehenet lehet tartani. De hiába hozott olyan határozatot a tagság, hogy Gyalog Lajosnak és a többi­nek el kell adni azokat a jó­szágokat, amelyeket az -alap­szabályban meghatározott, il­letve engedélyezetten felül tart, nincs biztoskezű vezető, nincs, aki ezekben az ügyek­ben gyorsan, határozottén in­tézkedjen, r Nem tudom ki, mit ért rö­vid idő alatt. De április 8-a óta el lehetett, el kellett vor na már intézni ezt az ügyet. A kisvejkei esetért nem le­het konkrétan ezt, vagy azt felelőssé tenni. A párt politi­kájával szemben azonban bűnt követ el, aki egy percig is gátolja a ú'rmetösz-ovetkezeti mozgalom fejlődését. Jelen esetben pedig ez a helyzet. (pesti) ,,Ebben az évben 200 százalékra teljesifem nővényápolási tervemet1 Pék János a tamási gépál­lomás zetorcsa, aki tavaly a legjobb nÖyényápoió traktoro­sok között volt, az ország va­lamennyi növényápolást vég­ző Zeícr vezetőjét versenyre hívja. A verseny feltételeit Pék János a következőkben ál­lapított meg: 1. 1955. évben vállalom, hogy Zetor traktorommal, egyetemes kuitivátorral 1000 kataszteri holdon növényápolást végzek, július 15-i határidővel. 2. A munkámat már most úgy szervezem, hogy a gépi kapálás előfeltételét biztosít­sam. Saját magam végzem a négyzetes sorvonalazásokat, — úgyszintén a gépi vetést is an­nak érdekében, hogy a sorok egyenletesek legyenek és a csatlakozó sorokra;- is nagy gondot fordítok. Vállalásom tel jssítésán kérésziül elősegítem a termelőszövetkezetek 35 má­zsás kukoricatemieü-3Ee tesz * vállalásának teljesítését. 3. Míg tavaly csak kukori­cánál végeztem gépi növény- ápolást, ebben az érben már d burgonya vetéshez a sorok kijelölését is magam végeztem, hogy a ■kapálást és töltögetést ezen területeken is géppel tudjam végezni. Ugyanakkor a termel őszö vetkezetek 200 mázsás cukorrépatermelésre tett vállalását is elő kívánom segíteni, a répa kapálását is géppel fogom végezni. Már most, a lép a kelésénél előse­gítem a növény fejlődését, elő­ször rotációs kapával. 4. Vállalom, hogy növény- ápolásban minden időt kihasz­nálva, minél rövidebb idő alatt végzem el munkámat. Minősé­gi kifogás munkám ellen nem lesz és a munkámon keresztül elősegítem a kapások termés­hozamának növelését. Pék János Z^tcc-veaeiö, ■ LioscE rózbAi E szó, — Lidice, nemcsak egy kis morvaországi falut -je­lent A kisfalu neve Oradourral és -még néhány mis városká­val együtt az emberségről megfeledkezett esztelen tomeggy-ll kosok vádolója lett. Lidiee, melyet a német: fasiszták porig rombollak és ahol a csecsszopó gyermektől az aggastyánig min Aenk.it megöltek. Lidiee jelképpé vált. Az új háborít, a rombo­lás és a gyilkolás hirdetői elleni harc jelképévé. A békesze­rető emberiség tiltakozik és tiltakozása jeléül Liáicében a le­döntött falu romjai fölött a világ legszebb rózsákértjét ülte­tik. Nap, mint nap a világ minden részéből ezrével érkeznek a rózsák. Tőlünk messzire van ez a kis falu, s talán a neúét sem jegyezte meg még mindenki. Es mégis, Tolna megye kis falui­ból is elindultak a rózsák Lidicébe. — A mi hóként: küldötte legyen minden egyet rózsaszál. Ezek a rózsák figyelmeztetnek mindenkit — nem lettek a tegnapi farkasok bárányokká és aki fegyvert ad a fasiszta gyilkosok kezébe, az szembe találja magát a népek erős akd- ratával. Tolna megye asszonyai, leányai: — a mi békénk küldötte minden Lidicének szánt rózsatő. Nap, mint nap érke­zik az MNDSZ megyei tiílcarságához és a megyei béketanács hoz a fdívákból és az üzemekből egy-egy rózsatő. Legutóbb a Patyolat és a szekszárdi kórház asszonyai jelentették, hogy Lidiee rózsái között ott virágoznak az övéik is .. . — És ha nyílnak a rózsák, a népek rózsái, közöttük a miénlc is, azt hirde­tik, hogy a rózsákat küldő emberek többen vannak és erőseb­bek mint a népek gyilkosai. cí kiuiiiódi mziák Egyszerű, alacsony paraszt­ház, csak olyan mint a többi, a begyre (kapaszkodó utca kö­zepén. DeAkíalvi' András, a dunökomlődi Szabadság tsz te­henésze és családja él itt. — Családból — fiúból és lányból nagy volt az áldás. Ennél csak az emdirödi báresemberek 'nyomora volt nagyobb. Fele­sége — emberével együtt őszült a gondban és bizony az öregség ráncait nem simítja el a saját porta késői őrölne. . .. Mert Maris néni 11 gyer­meket hozott a világra és a tizenegyből kilencet nevelt emberré. Sakmindenrői szóit a bőszéi az alacsony fagerendás szobá­ban. A szoba padlója olyan fényes, mint a tükör, az ud­var még így köznapon is tisz­ta, mintha örökké ünnepet várna másnapra. Pedig na- gydk.még a köznapi gondok. — Istenem, ilyen a szegény- ember élete. Ilyen, az uj falában, ahova 10 esztendeje települtek és ahol a felszabadulas hozta ezt a kis házat is. — De azért ne gondolja sen­ki, hogy szegények, lennénk. Olyan szegények, ahogy rég nevezték a magunkfajta em­bert. 24 növendékborjun.k van.' — Ez igen. — A csoportban — teszi hozzá az öreg. — Mindegy az, ha jól számolja az ember csak az enyém is, mert a múltban.. — Kell erre emlékezni, peri.? de sokan megfeledkeztek már róla, — csak a gy;-. eltek vol­tak az enyémek, a töld, a ház az nem. A gyerekek, s nyomban elő kerülnek a fényképek. Hét gyermek képe és a képekkel együtt sorolják a család tör­ténetét is. — Ugye szép gyerekek — kérdezi az anya. — Valóban. — Eszeim a lelkűket .., — Tudta, mennyit küszköd­tem értük az emberrel együtt7 — és remeg a hang, árulkod­ni k a könnyek. — én elpusz­tulhatok már, csal! ők éljenek a drágák. Hallgatom szótlanul. Mennyi keserű vádat sorolnak az elszaladt évek azok fejére, akik így megkeserítették mil­lió és millió szegényemben életét... És egyszer csali, hogy-hogy sem, kibuggyan egy idegen név — Lidiese.., — Nem ériem. — Hát az egy falu. Egy falu messze más országban ,.. Ebben az egyszerű, köajlődi parasztházhan megfog a szó, Lidiee. — Szegények . .. Mennyit szenvedhettek — és már a tá­voli ismeretlen legyilkolt falu szenvedése pereg Maris néni könnyeivel. — Szenvedtek. A rádióban hallottuk, hogy mennyit — mondja embere, meg azt is, hogy annak a községnek a helyén most rózsaerdíi lesz. Mi is sínylettük azt a piszkos, szürke egyenruhát. Ismerjük jól a németet, — míg beszél, tekintete korbe 'útja a szobát Nézek utána én js — ismer­jük mi a németet. — A falom szentképek és az ágy fölött a főhelyen a keresztrefeszííei t krisztussal egymaga sságban Kossuth Lajos képe. Rábólin- tcik, — a magyar ismeri a né­met csizmát, a náci banditát. — No, hát így gondoltuk ki a feleségemmel, hogy a mi fa­lunk rózsái is ott nyíljanak. Néki indultunk a falunak, szóltunk a Bacsánénak, mond­juk — szép rózsái vannak — vannak — válaszolt az. Erre én mesélem a szándékot. Szí­vesen adott, maga segített vá­logatni a legszebbeket, a leg­szebb .háimat. Mohába, meg puha kömiődi földbe csomagol­tuk és úgy vittük a postára. — Hová küldik —• kérdezte a nostamesternő. Néki is elmon­dottuk a szándékot. És a postamestemé megiia- tottan vette át a 70 centi hosz- szú rózsafákat, — azért nem metszették rövidebbre, hogy Lédicén úgy metszhessék, ahogy ott a legjobb. — És a postamesternő megcímezte — „Lidicére ... — a szekszárdi békébizottságon keresztül” — Ezek a rózsa tövek az egy­szerű íkömlőcti emberek, asz- szonyok, anyák szereietének, összefogásának bimbóit viszik már a távoli Morvaország fe­lé. S nyomukban száll az üze­net, — virágozzatok a népek rózsakertjében. Szamos R. Megyénk falvaiban készülnek május elsejére Megyénk falvai lázasan ké­szülnek május elseje megün­neplésére. A Hazafias Nép­front javaslatára minden köz­ségben elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek, tömeg­szervezetek közösem vesznek részt az ünnepi felvonuláson. Több helyen, mint Mözsön is, a termelőszövetkezeti tagok fel virágozott szekereken, míg a DISZ fiatalok lovasbandérium- mal vonulnak fel május else­jén. Különösen nagy előkészüle­tek folynak a sárközi falvak­ban, melyeken a község apra­ja, nagyja népi viseletben vesz részt a felvonuláson. Sárpili­sen régi népi játékokat újíta­nak fel ezen a napon s bige és métaversenyt rendeznek « fiatalok. Minden községben szabad­téri színpadot állítanak fel s ezeken május elsején a megy e közel tízezer népi színjátszója és táncosa szórakoztatja » dolgozókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents