Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-30 / 101. szám
TOLNAI nACMfáUJÉMWEBfEfiktettK! Dwe*awO»e€bege<i te#ok! Pegyehn«sett munkával, példamutató pnriMli «itrtn ni harcoljatok a nagyobb tawésért^ az olcsóbb, gazdaságosabb termelésért, a aagyobb jövedelemért! AZ M DP TOLNAMEOYEI PÄRTBIZOTT5ACANAK LAPJA m ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1955 ÁPRILIS 30 Olyan a termelőszövetkezet, amilyenné gazdáik teszik A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésének egyik alapja az, hogy az egyenleg dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek tagjaiban i alóban az új, a szebb paraszti élet úttörőit lássák. Ehhez természetesen elsősorban az fontos, hogy termelőszövetke- ze leink jól gazdálkodjanak, tagjai érjék el, sőt haladják túl az átlagos középparaszti színvonalat. Felvetődik a kérdés: megvannak-e ehhez a feltételek. Túlzás nélkül elmond hatjuk, hogy megvannak. A termelőszövetkezeti tagok, — igen kis hányad kivételével — szorgalmas, becsületes, a gazdálkodáshoz jól értő emberek. A gazdasági előfeltételek is biztosítva vannak. A volt nagy birtokosok földjének egy része és a gazdasági épületeik egy része a termelőszövetkezetek tulajdonát képezi. Az igás ai iátok mellett pedig még a gépállomások is itt vannak, amelyek elsősorban fejlett gépi technikával, szervezésileg és politikailag a termelőszövetkezeteket hivatottak segíteni. E kedvező feltételek dacára termel Szövetkezeteink az elmúlt másfél évben elsősorban számszerűit nem fejlődtek meg felelően. Ennek természetesen több oka van. A mi megyénkre is érvényes az, amit a Központi Vezetőség márciusi ülése megállapított. Pártunk politikájának jobboldali elferdítése a termelőszövetkezeti mozgalom lekicsinylésében, a nagyüzemi gazdálkodás helyen itönti életképtelenségének bi- zonygatásában is megmutatkozott. De természetesen nem ez az egyedüli ok. Több helyen tapasztalható volt az elmúlt évben, hogy a tagok nem látják világosan: minden gazdaság olyan, amilyenné gazdáik taszik. Más szóval, ha jól dolgoznak a tagok, jó a gazdaság, több az egy munkaegységre eaó jövedelem. Hogy ez menynyire így van, azt számtalan példa igazolja. Az aparhanti Felszabadulás termelőszövetke aetben például a tsz tagok és a családtagok példamutatóan kivették részüket a közös mun kéből. Nem is panaszkodik senki a jövedelemre, sőt a közelmúltban azt mondotta Bo- dony Lajos: „Semmi pénzért aem hagynám itt a szövetkezetei, el sem lehetne innen zavarni, mert annyi jövedelmem van, amennyi egyéni gazda koromban soha nem volt". Az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezetben nem csupán Bodony elvtárs vélekedik így. Minden tsz tag szilárdan kitart amellett, hogy a közös gazdálkodás sokkal többet jövedelmez, mint az elaprózott kisparaszti, egyéni gazdaság. Persze nem mindenhol van ez igy. Akadnak még olyan «termelőszövetkezetek is, ahol a tagok elsősorban nem a közösből várják a jövejilrnet. Az ilyen tsz nem vonza az egyénileg dolgozó parasztokat. Nézzük ezt egy példán keresztül. Kisvejkén több tsz tag arról panaszkodott, az elmúlt év őszén, hogy kevés lett a részesedés. Ez igaz is, Azt azonbán nem tetite hozzá senki, hogy azért kevés, mert legtöbb esetben megsértik az alapszabályt, mindenki elsöbbrendü feladatnak tartja saját ügyei »ék intézését, naint sem a közössel törődne. Kovács István, a Szabadság termelőszövetkezet tagja például, a szomszédos Muosfa községben munkált földet feketén. Jószág állomány a is több volt az alapszabályban megengedettnél. Gyalog Lajos ugyancsak kisvejkei, a Boldogulás termelőszövetkezet tagja apjával 4 fejőstehenet és még szarvasmarha növendékállatokat is tart. Persze még sertés és baromfiállománya is van. És mivel „minden szentnek maga felé hajlik a keze”, Gyalog Lajos is azt tartotta az elmúlt évben legfőbb dolgának, hagy elegendő takarmányt biztosítson teheneinek, illetve jószágainak egész esztendőre. Az ilyen és ehhez hasonló tények befolyásolták azt, hogy a kisvejkei termelőszövetkezetek az elmúlt évi zárszámadásnál nem tudtak készpénzt osztani. A fentemlített példa természetesen nem általános. De el kellett mondani, mert ezek a káros jelenségek itt-ott még ma is mutatkoznak, és nem elősegítik, hanem gátolják a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődését. E káros jelen ségeket néha még tetézi az is, hogy ha kevés az osztenlvaló, csak a vezetőséget okolják, okkal vagy ok nélkül azt hajtogatják; nem kapunk megfelelő állami támogatást. Pedig ez nem így van, pártunk és kormányunk az elmúlt időben is, meg ezután is minden erejével segíti a termelőszövetkezeteket. Meg az sem mindig igaz, hogy a vezetőség a hibás. Ha termelőszövetkezetben kevés a részesedés, azért az egyszerű tag éppen olyan felelős, vagy ennek éppen any- nyira oka, mint a vezetőség. A szövetkezeit nem az elnöké, vagy a vezetőségé, az összes tagságé. Ha a vezetőség nem jól irányítja a munkáikat, a szövetkezet pénzéből olyan beruházásokat eszközöl, amelyek bői kevés jövedelme van a tagságnak, azt még az egyszerű tagnak sem szabad elnézni. Minden termelőszövetkezeti tagnak joga, sőt kötelessége a közgyűlésen a tsz ügyeit felvetni, olyan határozati javas-' lattal élni, amely nyomán megszűnnek a hibák, jövedelme-, zőbb lesz a termelőszövetke-.' zet. * < Megyénk termelőszövetke-' zetei ezen a tavaszon jól dől-* goztak, példát mutattak mind* a mezőgazdasági munkák el-* végzésében, mind az állam* iránti kötelezettségük teljasí-"* tésében az egyénileg dolgozó'* parasztoknak. A feladat e té-' ren is az, hogy a kezdeti ered-'1 ményeket megszilárdítsák, ihletve tovább fokozzák. Min-.| den termelőszövetkezeti tag-í nak úgy kell hozzáfogni a kö-J zös munkához, mint saját dol-Ji gához, mert az elsősorban ne-J ki gyümölcsözik. Jó tudni min-* den tsz tagnak, hogy olyan a* szövetkezet, amilyenné gaz-* dái teszik, \ Jelentés a tavaszi munkákról A fák virágzása, a traktorok dübörgése jelzi, hogy itt a tavasz. A mezőgazdaság dolgozói most is, mint mindig tudják kötelességüket, teljes erővel végzik a tavaszi mezőgazdasági munkát. Amint a megyei főagronómus, Szűcs Lajos elvtárs mondja, az időjáráshoz viszonyítva jól folyik a megyében az egyik legfontosabb takarmánynövény, a kukorica elvetése. Április 25-ig hozzávetőleges számítás szerint 35 százalékát vetették el a kukoricának. Befejezéshez közeledik a burgonya vetése is. Az eddig végzett tavaszi munkák értékelése alapúin köny- nyen megállapítható, hogy termelőszövetkezeteink jő példát mutatnak. A felsőnyéki Vörös Csilla« Isz-ben minden tavaszi növény vetéséi befejezték A felsőnyéki Vörös Csillag termelőszövetkezet a felszabadulási verser.yszakaszban nem tartozott az élenjáró termelő- szövetkezetek közé. De a tagok május 1 tiszteletére megfogadták, hogy a korábbam elmaradásukat pótolják, május 1-rc minden talpalatnyi földet megművelnek, az összes tavasz! vetésű növényeiket elvetik. A Vörös Csillag tsz tagjait ezúttal dicséret illeti. Négy nappal a határidő előtt büszkén jelentették a járási és a megyei tanácsnak, hogy befejezték a kukorica. a burgonya, a napraforgó vetését. Április 28- án megkezdték a korai silókukorica vetését is. amelyet május 1-re befejeznek. nagy dorogi Szabadság termelőszövetkezetben befejezték a kukorica vetését A nagydorogi gépállomás kollektívája ígéretet tett arra, hőgy a tsz-eket, a nagydorogi Szabadság tsz-t is hozzásegíti ahhoz, hogy 35 mázsa kukoricát tenne! jen egy-egy hold földön. Ennek biztositása érdekében a gépállomás traktorosai és a tsz tagjai egyesült erővel biztosították a bő kukoricatermésnek az alapját. — Jól előkészített talajiba négyzetesen vetették el a kukoricát. Április 28-án a Szabadság tsz vezetősége is jelentette: „Május 1-re tett fogadalmunkat teljesítettük. A közös gazdálkodásban lévő kukoricánkat négyzetesen elvetettük, s a termelőszövetkezet fogatosai közösen vetették »1 a tagok háztáji gazdaságában lévő kukoricát is. A szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben megy legjobban a kukoricavetés A felszabadulási verseny befejezése után a szekszárdi járás termelőszövetkezetei május 1 tiszteletére meghosszabbították versenyüket. Napjainkban azért folyik a harc, hogy május 1-re minden termelőszövetkezetben befejeződjék a kukoricavetés. Amint a jelentésből kitűnik, a szekszárdi járás termelőszöveíke- zeteiben megy« a legjobban a kukoricavetés. Az április 38-i értékelés szerint közel 300 hold kukoricát vetettek négyzetesen a szekszárdi járás termelő szövetkezetei. Ezen belül a tengclici Petőfi tsz-ben 50 holdat, a bátaszéki Búzakalász tsz-ben 15 holdat vetettek négy zetesen. A sióagárdi Béke tsz- ben pedig befejeződött az ösz- szes kukoricavetés. Május 1-ig minden talpalatnyi földet megmunkálunk, bevetünk Szilágyi János elvtárs, a kaj- dacsi November 7 termelőszövetkezet tagja, levelezőnk arról számol be, hoigy a tsz-ben megfeszített erővel folyik a tavaszi munka. Amint írja, az őszi kalászosok tavaszi ápolása, fejtrágyázása és a kukorica kivételével az összes tavaszi növények vetése befejeződött. De arról is beszámol egyben Szilágyi elvtárs, hogy a tsz tagjai ígéretükhöz híven a kukorica vetését ié befejezik május 1-re. A munka ünnepéig befejezzük a kukorica Tetcsét kukorica Az ÁUatenyésztési Kutató Intését Köaéphídvégi Kísérleti Gazdaság május 1-ig befejezi közel 240 boklon a négyzetes vetését. Jól hadad a kukorlcavetéa a kölcsdi termelőszövetkezetekben A Hangos-pusztai Uj Élet .sz tagsága 34 holdon befejezte, a borjáét Haladás tsz és a kxflesdi Kossuth tsz tagsaga összesen SS holdon május 1-ig fejezi be a kukorica vetését. A faddi gazdák vetettek eddig legtöbb kukoricát a szekszárdi járásban A termelőszövetkezeti tagok példáját követve a szekszárdi járás községeiben - felszabadulási verseny befejezése után az egyéni dolgozó parasztok is újabb vállalást tettek május 1 tiszteletére. A faddi. a bátaszéki. a sárpilisi, az alsónyék!, az alsónánai és a várdombi dolgozó parasztok megfogadták. hogy május 1-ig elvetik az összes kukoricát. A jelentés szerint a faddi gazdák vetettek legtöbbet, áprllis 25-ig 41# holdat. Jól megy a kukorica- vetés Bátaszékcn. Alsónánán és még számos községben. A legjobb szabályi gazdák is csatlakoztak a 35 mázsás kukorica: 200 mázsás cukorrépa és a 150 mázsás burgonyatermelési mozgalomhoz Lezsak Béla saakályi dolgozó paraszt, levelező április 24 én arról adott hírt, hogy a termelési bizottság a község élenjáró gazdáit megbeszélésre hívta össze. A megbeszélésen arról volt szó, hogy az egyéni dolgozó parasztok is csaÜakoetzanak az élenjáró ku- koricaterm, lók megyei tanácskozásának felhívásához, tegye. Miuden tavaszi vetését befejezte az újiregi Béke tsz Az újiregi Béke termelőszövetkezet tagjai megfogadták, hogy május elseje tiszteletére minden tavaszi vetésüket befejezik. Felajánlásukat határidő előtt teljesítették s csütörtökön reggel jelenthették a megyei tanácsnak hogy az egyénekre felosztott területeken 173 hold tavaszi vetést befejezték. A kalászosokon kívül földbe került 37 holdon a fűmag, 4 holdon a burgonya, 10 holdon a napraforgó, a 60 hold kukoricavetésükből 25 holdat négyzetesen vetettek el. A vetés befejezése után el határozták, hegy a tsz udvarait, a tagok háztáját hozzák rendbe, hogy a szövetkezet méltón ünmep«lhe«iie május elsejét. Hatvanöt év óta ünnepük meg a világ minden részén a munkások évről- évx-e a nemzetközi proletárszoUdaritás napját, május elsejét. Nálunk is megünnepelték a munkások május elsejét az elnyomatás évei alatt. Kovács József elvtárs, a Bonyhádi Cipőgyár „Munka Érdemérem"-mel kitüntetett dolgozója harminc évvel ezelőtt, egészen fiatalon került a gyárba, gyakran emlékezteti társait a régi május elsejékre. — „Soha sem felejtem el Hargitai főjegyzőnek és Hagymássy főszolgabírónak a véleményét, — mondja, — „Milyen szép, csendes, nyugalmas kis község lenne Bonyhád, ha nem lenne itt a cipőgyár" — mondták nem egyszer a gyár gazdáinak, Pétermann és Glaser uraknak. A cipőgyári dolgozók gondoskodtak róla, hogy az urak élete ne legyen olyan nyugodt, lássák a tőkések, érezzék, nincs messze az idő, amikor a munkásoké lesz a gyár. — „Május elseje előtt két-három nappal mindig szakszervezeti taggyűlést tar tottunk, oftt határoztuk el, hogyan ünnepeljük a nagy napot. Igaz, volt egykét húzódozó, néhány új hidasi, vagy nádasdi munkás, akik a szavazásnál nem tét tóik fel a kezüket, de elsején mégis velünk jöttek. Kimentünk a szálkái, vagy a barekaljai erdőbe, ott hallgattuk .meg a központból küldött előadó beszédét. Májusi munkásdalokat énekeltünk, az egész napot a szabadban töltöttük.” Persze, az ünneplés nem ment mindig simán. Nem egy alkalommal csendőrök zavarták szét őket, mint 1938-ban, amikor az egyik kakastollas dühösen kiabálta: „Ezeknek a munkakerülőknek nem elég a vasárnap, mégegyet csinálnak!” — Hol vannak már ezek a csendőrök, hova tűnt a hatalmuk. Ma a cipőgyár dolgozói, az egykori „munkakerülők” május elsején a felszabadulási versenyben elért győzelmüket, az élüzem jelvény elnyerését ünnepük. „AZ ünnep után sohasem maradt el a fele kissé g re vo n ás, — emlékszik vissza Kovács elvtárs. — Néhányunkat behívtak az irodába, megmondták, ez volt az utolsó eset, hogy nem dolgozott a gyár május elsején, ha mégegyszer előfordul. aki hiányzik, másnap viheti a munkakönyvét. Azért csak nem merték megtenni, hiszen leállt volna a gyár. Mit kezdtek volna a gyár gazdái azzal a három-négy mesterrel, akik mégis bejöttek dolgozni. Hiányoztak a gépmunkások, mindenkit nem lehetett elbocsá- tani ” Legszebb emléke Kovács elvtánwiak az 1942-es május elsejehez fűződik. — „Akkor már hadiüzem volt, nem lehetett munkaszünetet csinálni ezen a napon. Hát mi másképp ünnepeltünk. Előző nap néhányunkat kihívtaik a kapuhoz. egy ismeretlen elvtársiéi én is eey köteg röpcédulát kaptam. Masnap, május elsején reggel pedig a munkapadokon, a gépek mellett hirdették a röpcédulák: „Közeleg az idő, amikor a magyar nép is szabad lesz...” — a tetteseket — hiába nyomoztak hetekig utána — nem tudták megtalálni. És valóban így történt. 1945-ben mái az egész ország szabadon ünnepelte május elsejét. Kovács elvtárs azóta is minden évben résztvesz a felvonuláson, együtt menetel, az élüzem zászló alatt a többi cipőgyári dolgozóval, i Jél dolgoznak a szedres! gépállomás traktorosai Amikor megindult a munika a földeiken, a szedres! gépállomás traktorosai késedelem nélkül indultak, hogy a körzetükbe tartozó termelőszövetkezeteiknél mielőbb befejezzék a tavaszi munkát. Andi József, Szíjártó Ferenc, Vörös József, a gépállomás kommunistái és a többi traktorosok lelkes munkája nyomán a szedresi gépállomás kiérdemelte az első helyet. A megye területéin lévő gépállomások közül a legutóbbi értékelés szerint a szedresi gépállomás 69.8 százalékra teljesítette tavasai tervét. A gépállomás brigádjainak versenyében a Tibai Sándor brigádja vezet, tavaszi tervük 89.1 százalékos teljesítésével, A gépállomás valamennyi traktorosát, közöttük Kovács Györgyöt. Szíjártó Ferencet, Rumpler Antalt illeti dicséret, akik 153.2. illetve 133.7 és 116.1 százalékra teljesítették -tavaszi tervüket. nek meg mindent a magasabb kukorica, burgonya és cukorrépatermés elérése éraekében. Az értekezlet végén 15 élenjáró szafcályi gazda jelentette be, hogy csatlakozik a mozgalomhoz. Olyanok is akadtak, mint Kiss Pál. Éri László, akik 40 mázsa holdamkénti kukoricatermés elérésére tettek génetek cÁz dtujmncLS íveiben i i meg ünnepel i iik máfin 1-ít
