Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

Wüö ÁPRILIS 38 NAPLÓ 8 Szívós, eredményes harc a Tolnai Textilgyárban a jó minőségért A TOLNAI TEXT-ILGYÄR bejáratá­nál elhelyezett nagy verseny táblára na­ponta kerülnek ki a legfrissebb adatok. Megmutatják, mennyi. volt a legutóbbi napi tervteüjesítés, hogyan állnak a mi­nőséggel, naponta melyik műszak, me­lyik művezető csoportja érte el a leg­jobb eredményt. Üj színnel gazdagodott ez a tábla, a dolgozók — munkába jövet — már nemcsak a napi mennyiségi adatokat olvashatják le róla. hanem azt is, hogy elsejétől aznapig hány százalék első- osztályú áru készült a szövődében. Néhány adat: Apr. 19... minőségi terv: 86.2% ténylegesen: 85.6% ápr, 24). vetésterv: 110.7% minőség: 85.7% ápr. 21. vetésterv: 112.4% minőség: 85.8% Tehát - naponta —' a hónap elejétől ösekesítye — egy tized százalékkal emel kelik az e-lsőosztályu áruk.aránya. Még fél százalékkal vannak elmaradva a tervtől, de nem nehéz kiszámítani, hogy ha így haladnak, műfus elsejéig a terv mennyiségi túlteljesítése mellett itt is „egyenesbe .jönnek." AZ ÜZEMBEN NAGY A ZAJ, csat­tog a többszáz szövőgép. A déli terem egyik ,jA” jelű gépénél különös csopor­tosulás vonja magára a • figyelmet: — mintha egy kórházi ágynál orvosok tar­tanának konzíliumot. A hirtelen össze­verődött „bizottság’1 tagjai: Eger Jó­zsef, a gyár műszaki vezetője, Shalli Adom főmű vezető, Verhás Mihály mű­vezető és Kintner János segédművezető. Pár perccel eiőbb Eger elvtárs nyi­tott be a művezetői irodába. „Elvtársak a MEO jelezte, hogy az ,,A’“ jelű gép­ről lekerülő anyagban, itt-ott olajos szál van, gyerünk, nézzük meg, fni a hiba". Patrasz készül ezen a gépein, aminek a minőségével a legtöbb baj van, erre fordítják most a fő figyelmet a mű­szakiak és a dolgozók. Mindnyájan a gép fölé hajolnak. — „Biztos a fiókban, van a baj". — „Nem jól .rugózik a vetü- lék’“ — közüein Schalli e-lvtárs coliatok­kal kiméri a fiók távolságát, megnézi az anyagban, hol olajos a szál, gyorsan, kiszámítják, hol, mitől kapott oiajfol- tot. A GYENGE RUGÖZÄS miatt a cséve felül néhány miiliméternyit kilóg a ha­jóból, néha hozzáér a rugózó bőrhöz, az olajozza be a vetülékfonalat. — „Próbáljuk ki egy másik hajóval’“ — Az eredmény, miután, pár percig megy a gép, tiszta, olajmentes a szőtt anyag. Közben mógegyszer átvizsgálják a gé­pet, megjavítják a vetélő rugózásét:, most már arra is ügyelnek, hogy alul se lógjon ki belőle a cséve és már dol­gozhat is a gáp. „Gyakori az ilyen eset —- mondja Schalli elvtárs, — állandóan ellenőriz­zük a gépeket, ha akármilyen kis tóba is van, azonnal intézkedünk. A minő­ségi hibák oka bizony gyakran a gép­ben van, azt kell rendben tartani.” NE>I VOLT KÖNNYŰ FELADAT — a hónap eleji mélypontról így meg­javítani a minőséget. Április elsején mindössze 62.6 százalék volt. az eiső­osztályu áruk aránya, másodikéin 72.8 százalék. Csak a második héten emel­kedett 80 százalék fölé. Komoly intéz­kedéseket hoztak a gyárban a minőség megjavítására. A művezetőknél pré­mium-tényező az, hogy partijukban mi­lyen a minőség. így egyénileg is érde­kelve vannak nem csak a szövők, ha­nem a művezetők is a jó minőség el­érésében. A szövőket már rendszeresen felhívják a MEO-íba a legkisebb hiba esetén is. Különösen sokat foglalkoznak a géptisztítókkal, gépoiajozókka!, hogy gondos munkát végezzenek, tisztítsák meg a gépen az olyan helyeket, ahol csöpöghet az olaj. A szövőgépeket át­alakítják. folyamatosan kikapcsolják a nyüstösgépéket és kopár-szerkezetre állítják át a nyüsbök vezérlését. így a kártya helyett — ami sok miníaíh lká­nak volt a forrása .— ez a szerkezet dolgozik. A PÁRTSZERVEZET IS megjavítja az agiíációs munkát. Külön foglalkozik a művezetőkkel, szövőakeí, karbantar­tókká1!.. A pártvezetőség kiadta a jel­szót: „MáJ’iis elsejére a mennyiségi terv túlteljesítése mellett a minőséget is meg javítjuk!“ — Az eredményt a számok mutatják. így véleked'ilc Zsidó János né S20vőmő is. Büszikén mondja: ,.Á múlt hónap­ban ebben. a teremben ón voltam az egyedüli, aki száz százalékban elsőosz- tályu árut szőtt. Most azon leszek, ha törik, ha szakad, ne csak én, hanem valamennyien teljesítsük a minőségi tervet is.“ Rudas La-szló eíVlárs, a magyar iminkás- tnozgáiom kipróbált harcosa, a kiváló fi­lozófus, a Magyar Kommunista Párt egyik, kiváló alapító tagja, aki tizennyolc éves korától élete utolsó pillanatáig a párt, a munkásosz­tály ügyének szentel­te nyppam tudását, minden erejét, egész életét. Igaz; kommunista veié, akit bárhova Is ékített-,a párt, .min-’ der.üít teljes erejével, jelkesedéssei dolgo­zott. Kezdettől a műn kásmozgaiom radiká­lis baloldalán harcolt s -róttdgott ellenfele ÖT ÉVE HÁLT MEG volt a jobboldali és centrista m’-’-kásáru- 1 óknál;. 1919-ben az a kitüntetés érte, hogy a párt őt küldte Moszkvába a III. Kommunista Inte-ma cionálé alakuló kong­resszusára, Két fron­ton kellett Mészáros Gáborral áttöimiök, de végire is eljutott Moszkvába, ahol éle­te legnagyobb élmé­nye -Várt rá: szemtől szembe találkozhatott Leninnel. „Az első percben természete­sen nagycsn elfogó- dött voltam. Hisz olyan emberrel be­széltem, aki mellett valóságos törpének éreztem magam’“ — emlékezik vissza több min* két évtized el­múltával. Az ellenforradalom ideje alatt emigráció­ba kényszerült. — Ausztria, Olaszország és Németország, után a Szovjetunióban ta­lált otthont s mint a Vörös Prof essz ura in­tézetének tanára, a marxizmus-leminiz- raus ismert és meg­becsült művelője és terjesztője lett, tagja a K'•'mmunista- Aka­démiának, fűmunka­társa a moszkvai Marx-Bnge&s Intézet­nek. A felszabadulás után, noha, már beteg volt, ugyanolyan oda .adással dolgozott — Akik tanítványai le­hettek, scíra nem fe­lejtik el pompás elő­adókészségét, meg­győző o-kfejtését, szel­lemességét. A . tanít- v ányek ezreinél-: ad­ta át harcos optimiz­musát, bolsevik pár­tosságát, a munkás­osztály iránti forró szere tótét. Halálos ágyán, utolsó szavai­val is, Rákosi elv­társnak és a pártnak Ü2ent. Mer tudta, ha ő ki is dől a sorból, a párt .tovább építi azt, amiért ő is egész életében harcolt, dol­gozók Magyarorszá­gát. Az idén már 28 holdon termesztenek rizst a megyében Megyénk területén az el­múlt évben mindössze a pa­lánk! tangazdaság termesztett rizst 4 holdon, A kényes nö­vény nem mindenben kapta meg a szükséges kezelést, mé­gis 13 mázsás átlagtermést ta­karíthattak be a gazdaságban. A palánki példa nyomán az idén három termelőszövetkezet határozta el, hogy rizstertmesz- tési kísérleteket végez: a sió­agárdi Béke tsz-ben 14. a de- csi Búzakalász és a faddi Sza­badság Földje tsz-ben pedig 5—5 holdon termesztenek rizst az idén. A talajelőkészítést minde­nütt a tolnai öntözésj és talaj­javítási vállalat szakemberei ellenőrizték, Decs és Fadd után a héten Sióagárdon is be­fejeződnek a vetési előkészü­letek. Á grábóci Alkotmány tsz vagyona nem Csáki szalmája ! Alig múlt egy éve, hogy KolbzsVári Károlyt megvá­lasztották elnöknek a grábó­ci Alkotmány tsz tagjai. Ez idő alatt Kolozsvári Károly nem hogy magkcdveltatte volna magat a tagsággal, rá­szolgált volna a bizalmukra, hanem dicstelen magatartá­sával, ■ felelőtlenségével sú­lyos • karolhat okozott a tsz- neli,. zixllesztette egységét és kiskirályoskodása miatt a tag ság csak elkedvetlenedett a szövetkezén gazdálkodástól. Nézzük sorjában, miről is van szó? Mikor elnök lett, igyeke­zett kialakítani maga köré egy klikket, „népszerűséget” próbált szerezni magának. En nek érdekében szemet hányt mindenféle lazaság, munka­kerülés, lopás, csalás fölött és mondani sem kell,, sike­rült ,■ is szert tennie egy ol­csó népszerűségre, de tegyük hozzá, csak az olyan • embe­rek körében, akiknek a mun­ka sohasem volt a jobbik oldalúk, és a tsz-ben is csak azt lesték, hol lehet megka­parintani valamit. „Kéz ke- zet mos” formában ő nem törődött aszal, Hogy a tagok egy része hogyan károsítja a szövetkezetét, cimborái pe­dig nem törődtek aszal, hogy az elnök állandóan csak ltorhelykedik és ünnepszám­ba ment, ha valaki józanul találkozott vele. Ha észrevet­te, hogy felsőbb szervektől idktiláöttélc jönnek a tsz-be, *s 'étofisPr hogy ne vágyéit. ■ észre a részegségét. Mint nemrégiben kiderült, nem is saját, hanem a szövetkezet pénzéből mulatozott. Kolozs­vári Károly ugyanis több al­kalommal vett fel pénzt a Tsz pénztárából, de azzal nem számolt el. ..Ez a fogalom, hogy „alap­szabály”, ismeretlen volt Ko­lozsvári előtt. A tsz „ügyeit’> koronázatlan császár módjá­ra önhatalmúlag intézte és ha valaki ez ellen szót emelt, a Kolozsvári-klikk lehurrog­ta. Tavaly ősszel kúlzorjcá- ból például nemcsak az alap­szabály szerint megengedett részt osztotta szét, hanem csaknem az egész készletet. Télen aztán, amikor a jószág állományt etetni akarták, kénytelenek voltak a tagok­tól pénzen „megvásárolni” a jogtalanul szétosztott kuko­ricát. Ami ezt csak tetézi, a kulMricavásárlásra laipott pénzt kiosztották a tagok kö­zött, mint a „megvásárolt” kultorica ellenértékét, kuko­rica azonban nincs sehol, a tagok egy része hallani sem akar arról, hogy még kuko­ricát is adjon a tsz-nek, hi­szen már megkapta az árát..i A tsz lovait a tsz munka­kerülői éjszaka kilopták az istállóból és különféle ma- gánfuvarokat bonyolítottak le velük, többek között fát lop­tak a környező erdőkből. Az elnök sem a közös tulajdon megőrzéséről nem gondosko­dott, sem a tolvajok meg­büntetése ügyében wém' járt el kellő eréllyel. Kolozsvári Károly ahelyett, hogy meg­becsülte volna a gazdaságot, amely vezetésével megbízta a tagság, liagyta, hogy köz­préda legyen belőle. Az elnök hanyagságának tudható be az is, hogy tönk­re ment mintegy másfél hold fiatal gyümölcsös, mert nem szervezte még a téli védel­mét. Bratyiszellem nyilvánult meg a munkaegységelőleg ki osztásúnál is. Nem a végzett munllui arányában kapták a munkaegységet, hanem asze­rint, ahogyan „barátnak” bi­zonyultak. A múlt hetekben pedig egyenesen az történt a tsz- ben, hogy nem tudták érté­kesíteni az eladásra szánt 60 darab malacot. Erre fel úgy „határoztak”, hogy ki­osztják a tngs&íj közciíí. Ez eddig még rendjén is volna, dé az elnök azt indítványoz­ta, hogy a malacok értékével na terheljék meg a tagságot, hanem ingyen osszák szét. A közös vagyon elherdálása, elfecsérelése ez, amit szigorú­an tilt az alapszabályzat. Az eredmény természete­sen az lett, hogy a szorgal­mas, becsületes tagoknak egyre inkább elment a ked­ve ettől a tsz-től, mert va­jon ki szereti az olyan „kö­zös gazdálkodást”, ahol kis­király uralkodik, ahol köz­préda a közös vagyon és ahol a munkakerülőké, •’ jogtalan haszonlesőké a szó? Senki, mert a becsületes tagok jó munkájuk nyomában boldo­gulásuk biztosítékát látták a tsz-ben és nem a Kolozsvári- klikk piszkos üzelmeit. Felvetődik a kérdés, a tsz kommunistái hogyan tűrhet­ték meg ezeket a tsz-elle- nes mesterkedéseket? A tsz vezetőségi ülésen például Ba­kos János párttitkár elvtárs határozottan szembeszegült a malacok törvénytelen szét­osztásának módjával, de a „többség", vagyis az elnöki klikk az elnök tékoáló hatá­rozatát támogatta. Így volt ez más határozathozatalnál is. Kolozsvári gondosan ügyelt arra, hogy „többsége” legyen és mire a pártszerve­zet rászánta magát, hogy tennf, kell valamit, merttsz- ellenes tervek valósulnak meg a „többség akarata” el­vén, akkor már későn volt. Hogy nem volt elég követ­kezetes a pártszervezet, ab­ban természetesen hibás a járási pártbizottság is és be­szélni kell a járási tanács sú­lyos felelősségéről is, hogy bekövetkezhetett ez a tűrhe­tetlen állapot. Csak akkor kezdtek komolyan foglaikoz- ni a tsz ügyeivel, amikor már ez a helyzet lett úrrá és ennyire összetornyosultak a hibák, ahelyett, hogy mar a kezdet kezdetén megtették volna a szükséges intézkedé­sekéit ' . 'Z . . .; . ü Szekszárdi járási PárMsái swekájs ez MDP járási titkárai értekezlete elán Elmondotta Somi Benjámin a Párt-végrehajtó- bizottság első titkára Azok, akik azt hirdetik, hogy az egyéni gazdálkodás mel­lett a szegény- és középpa nászt ok zöme magas jólétet érhet el, és hogy a so-kszúaeaer egyéni parasztgazda;ágból álló mezőgaz­daságunk a termelőszövetkezetek fejlesztése nélkül is virágzó­vá és élenjáróvá lehet, becsapják a dolgozó parasztságot. . (Az MDP KV -márciusi határozatából.) — A Központi Vezetőség és a párt járási titkárainak or­szágos tanácskozása egyaránt ama hívta fel figyelmünket, hogy a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztése lehetetlen a ter­melőszövetkezetek fejlesztése nélkül. A mi feladatunk, hogy járásunk minden kommunistáját úgy szervezzük és vezessük, hegy a járás szövetkezeteit megerősítsük és megteremtsük az. alapot a termelőszövetkezeti mozgalom további kíbcntak-ceásé- hoz. — A munkát azzal kezdtük; hogy gépáüomásainkiaf erősí­tettük tnefe gazdaságilag és politikailag egyaránt. Érmek ered­ménye lett, hagy legtöbb gépállomásunk ma már nemcsak gaz daisági segítséget nyújt a körzetéhez tartozó szövetkezeteknek, hanem komoly politikai erőt is jelent. Énre példákat ig sorol­hatunk. Ä mözs-i gépállomás párt titkára W idomaim és igaz­gatója, Juirinka elvtársak, hetente többször személyesem is meglátogatják a szövetkezeteket — és tíznaponta a gépállomás így -pontos értékelést adhat a szövetkezeteik munkájánál. Ezt írásban kiadják és eljuttatják műiden egyes tsz-hez. Ma már ott tartanak, hogy a szövetkezetek elismerték a gépállomás fontos sz-erepét. Az elismeréshez hozzátartetaiik az is, hogy ez a gépállomás minden földét a vállalt határidőre felszántott, iiasonlóképpen a többi talaj-munkákhoz, kiváló minőségben. — A pártszervezet jó munkájának eredménye az is, hogy a gépállomás -körzetében nam merült fel olyan kércés. hogy negyedébe adják-e ki a kukoricát, vagy saját maguk művel­jék? A szedresi gépállomás kommunistái is hasonló módsze­rekkel dc.jg'oanek, mint a mözsiek. Igen szoros kapcsolatot ala­kítottak ki a szövetkezetekkel. Ennek eredménye, hogy idő­ben hívhatták fel a medinai Bőké tsz tagjainak figyelmét, mennyire előnyösebb a négyzetesen vetett kukorica. — Igen ám — tiltakozott a vezetőség, — de ki kapálja azt? — Hogy-hagy? — csodálkoztak a gépállomásiak. — Mi negyedébe akarjuk kiadni a kikor]cár, mert nem bírjuk erővel. Énre Miklós elv-társ, a gópáUoraás fóagromómusa a párt­titkárra!, Bániczká elvtárssal együtt összehívták a tagokat: — Kevesen vagytok? — Igen. — Hát miért nem vesztek fel új tagoltat? — Még mit nem. Akkor csökken a jövedelműül!.. Bizony, kemény -munka volt megmagyarázni a Béke tez tagjainak, hogy az új tagok erősítik a csoportot, a kukoricát sem kell kiadni negyedébe. művelni. A járásunkban az a helyzet, mintha a Dunára tartó ke- seiyüsi műút kettéosztaná politikailag Is a járást. Az északi részen szépen gyarapodnak a szövetkezetek, meglehetős ered­ményei is mutatkoznak munkánknak, annál nehezebb a hely­zet a déli részen. A sárpilisi gépállomás még nem tudja össze­fogni a körzetéhez tartozó szövetkezeteket. Itt is elsősorban az volt a feladatúnk, hogy a gépállomás pártszervezetét erő­sítsük. A közelmúltban került vissza a gépállomásra Szik elvt-árs tőle sokat várunk, már mutatkoznak eredmények, bár ezek még kezdettek. Megállapítottuk, hogy a gépállomás kör­zetében melyik a leggyengébb tsz. ilyenek: az aleónyékí Vi~ lágszabadság, az alsónánai Világszabadság és a sárpilisi cso­portok ... — (segítségükre megszerveztük a patronázs-mozgaiknaí, amelyben mintegy harminc vállalat és ipari jellegű üzem vesz részt. Itt is előre- meghatároztuk, hegy melyik tsz-nek főleg milyen segítségre van szüksége. A tengeiici főleg tudományos segítséget igényel, segít néki az alsótengelíci kutató intézet. Az intézet segítségével felmérték az áliatóllományt és az érd takarmányszükségletét. Megfogadták a jó tanácsot és napra­forgós borsót vetettek. — A. MÉSZÖV főleg a -tsz-ek könyve­léseit segíti renoibehczni. Példának állíthatom a Bánya és Építőipari ES segítő munkáját. Bittér igazgató elvtárs vezeté­sével rendszeresen segítik a faddi Kossuth, szövetkezetét. Segí­tenek -az anyagbeszerzéstől á felmerült viták igazságos eldön­téséig mindenben, A tagság nagyon szereti őket. Bizonyság ez arra, hogy a munkásosztály így is mennyi segítséget cdhat a parasztságnak. És sorolhatnám tovább, de emiithetek egy-két olyan vállalatot, — mint a Szekszárdi Magasépítő, a földmű* vesszoveíkezet, a szekszárdi Tatarozó, — akik csak ígérgettek; de még kint sem jártak a szövetkezetiben. Pedig nagyon fon­tos ez, mert mélyül a barátság és egyre. erősödnek azok a szét téphet étién szála!;, amelyek munkást ég parasztot egybe- kapcsolnak. További failadaliínk, hogy minőéin erővel megszilárdítsuk a szövetkezetek -pártszervezeteit és minél több tapasztalt elv- társat küldjünk a falusi pártimunkára. A hármas típusú szö­vetkezetek közül mintegy háromban minős még pártszervezet, m-cat dolgozunk ezek létrehozásán. Ugyanakkor szép ered­ménnyel folynak a tsz-lá.tcgaíásak, amelyek eredménye az új belépők százaiban keid mutatkozzon. Csak- a kezdeti lépéseket tettük még meg 3 mezőgazda­ság fejlesztési határozat végrehajtására. Szólhatunk ugyan eredménvelpről, de járásunk minden komipunistáj-ának érezni éa tudó: keli. hegy a kezdeti sikereket kihasználva tovább kell hal-adn-unic a megkezdett úton. Mihályfi Ernőnek, az Országos Béketanács alelnökcuek nyilatkozata: Németországban megkezdődött az aláírásgyűjtés a Béke-Világtanács bécsi felhívására Április 22—28—24-én tartot­ták -meg Drezdában a német békekongresszust. A komgresz- szuso-n a magyar békemoega- lom képviseletében résztvett Miihályfi Ernő, népművelési miniszterhelyettes, az Orszá­gos Béketanács aieinöke, aki hazaérkezése után többek kö­zött a következőiket mondotta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: Szombaton délután hatal­mas arányú -nagygyűlés volt a Kari Marx-platzon, A gyűlé­sen több, mint ötvenezer drez: dai lakos veit részt. A gyűlé­sen felszólaltakra külföldi.dér legátusok Is. A bétiíegyule-sen átadtam a magyar nép békeüdvözletét és beszámoltam a.r-rói, hogy a csaknem tízmilliós Lakosú Ma­gyarországon mintegy héttnk- lióan írták alá a bécsi felhí­vást A német békekangresz- szus vasárnapi záróülésén ün nepélyesen elhatározták, hogy Németországban megkezdik az aláírások gyűjtését, a Bálié Világ tanát.; bécsi felhívására. A határeeait értelmében va sé-map 11 órákor a Német De­mokratikus Közlarsaságbar- ég Ny-ugaí-NámetorsEágban egya ránt megkezdőaött. . aláúáe' gyűjtés, . 4

Next

/
Thumbnails
Contents