Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-27 / 98. szám
iü53 Április 27 ÍN A P L Ó 3 PÁR 7 ÉS PÁRTÉPÍTÉS Rossz előkészítés — rosszul sikerült pártértekezlet Pincehelyen PINCEHELYEN a kooummisiták meg- tartottáik a pártbizottságot választó párt értekezletet. Ezt megelőzően alapszervi küldöttválasztó taggyűlések voltak. Ezekre az voCit a jellemző, hogy sokam felszólaltak, elmondották véleményüket a pártszervezet munkájáról, feladatairól, bírálták egymás munkáját. Ezek után azt lehetett volna várni, hogy a párt- értekezlet is jól sikerül, mert ide az a lapsz elvezetek legjobb koimnunistái jöttek el. De nem így. történt... A beszámolót Ravasz János elvtárs tartotta. Aránytalanul sokat foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyről nem ezen a pártériekezáeten kellett volna ilyen nagy terjedelemben foglalkozni. Ilyen volt például a nemzetközi helyzetről szóló rész. Ebből állt a beszámoló nagy része. ■ Elsikkadt a beszámolóban az egyik legfontosabb rész. a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása. Másodrendű kérdésként eröiítetite meg, hogy a faluban is vannak és fejlődnek a termelő- szövetkezetek, de még véletlenül sam mondott el egy-két olyan adatot, amely tükrözte volna gazdagodásuk fejlődését, a tagok boldogulását. ILYEN MÓDSZERREL nem lehet elősegíteni a terme'őszövetikezel ek megszilárdítását. A Központi Vezetőség márciusi határozatáig éppen az volt a hiba, hogy a pártszervezetek csak ádta- ''áaiossá.gban bestéitek a tsz-ekről, nem foglalkoztak a problémáikkal, nem adtak koraimét segítséget a hibák kijavitásához. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítése az egyik legfontosabb feladatuk pártszervezeteárikmek és a községi pártbizottságok létrehozása többek között ezért is .történik. A beszámoló túlnyomó része általános problémákkal foglalkozott. Ugyanezt a beszámolót Gyuláján, Bátaszékem, vagy Dunaföidváron is ..elmondhatták volna, — annyira nem tárta fél a helyi problémákat. Az lett volna a helyes, ha a Központi Vezetőség határozata tükrében megvizsgálják a község helyzetét: az állami és a pártszervezetek munkáját, tevékeinykedését példákon keresztül mutatja be. hol milyen hiányosságot követtek el..ki a felelős érte? De a hét pártcavkívüÚ gazda nevén kívül, —• akiket a begyűjtéssel kapcsolatban felsorolt, — még véletlenül som lehetett nevet hallani a beszámolóban. Pedig elsorolta nagyjából, hogy milyen hibák voltak a községben, de arról már nem beszélt, hogy melyik területen és miibő! fakadt a hiányosság, ki a felelős érte, vagy hegy milyen volt az egyes párttagoknál a példamutatás. Az ilyen se hideg, se meleg „bírálat“ nejm segíti elő a partéiét megjavítását, mert valójában még azt sem tudta meg a tagság .a beszámolóból, hogy ka és milyen hibát "követett el és ennek nyomán kinek mi a feladata. SZÜKSÉGES LETT VOLNA, hogy a beszámoló alaposan foglalkozzék az os-z- tályeülenség elleni harc kérdésével és a pártszervezetek előtt álló közvetlen napi feladatokkal, így a tavaszi munkáik és a begyűjtés segítésével. Néhány általános „oa-szágosméretü” megállapításon kívül erről sem esett szó. Ha a párt bizottság munkájában is ez az általános ság fog megmutatkozni, akkor nem igen tudják majd letörni a pincehelyi ku’.á- kok szarvát. Az előterjesztett határozati javasba* sem volt különb a beszámolónál. Bármelyik kézségben nyugodtan fel lehetett volna olvasni, ment még annyi pontos megállapítás sem volt benne, mini a beszámolóban. Mindezek után nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a beszámolót és a határozati javaslatot nem követte vita —• mindössze csak két elvtárs kért szót. Nem volt „mihez” hozzászólni ott, mert a beszámoló alig. foglalkozott a község problémáival. MEG KELL JEGYEZNI mág azt is, hogy a tamási járási pártbizottság egyik funkcionáriusa volt felelős az előkészületekért, aki a pártértekezlet napján és előtte is kint volt a községben „segítőm”. A határozati javaslat elkészítésével csak közvetlenül a pártértekezlet előtt foglalkoztak, kapkodtak és a hibát csak súlyosbította, hogy mindennemű kollektív munka mellőzésével készítették el a javaslatokat. A felsorolt és nem említett hibáit csak úgy tehetek jóvá, ha a tamási járási pártbizottság gondos segítséget, támogatást ad az új községi pártbizottságnak, amely gyökeres javulást eredményez a község pártéietében. Aa álla(teiivés%ié§ isiesíere Huszonhat éve, hogy Tóth Béla, a megyei állattenyésztési osztály ;főóllattenyésztője élethivatásául választotta az állattenyésztést. A 26 évvél ezelőtti elhatározás bizony nem teljesülhetett zökkenő nélkül, mert a 10 holdor gazdálkodó édesapa 6 gyermeke közül Béla fiából tanítót akart nevelni. A fiú azonban ellenszegült az apa akaratának és kijelentette, hogy „én oda megyek, ahol sok állatot. lehet nevelni/' A ‘J0 éves állattenyésztési múltnak ez a kezdete. Az igazi tartalom, az igazi folytatás a fel- szabadulás után következett be. Annak a fiatalembernek. — alti gyermekkorában sok állatot akart nevelni, — ter- V'.' ; - pjainkban vált valóra, A megyénkben eddig elért juh - tenyésztési eredmények azt ig : zolják, hogy a fiatal gyermekisori álmait Tóth Béla megvalósította. Evekkel ezelőtt megyénk juhtenyésztés^ elhanyagolt volt — mert nem fordítottak kellő gondot a juhállomány és különösem a kosok tartásárj, nevelésére. Ennek a tarthatatlan helyzetnek a gyökeres megváltoztatásáig dolgozta ki Tóth Bála javaslatát az állami kostélepnek a felállítására, amelyet 1951-ben létrg t= hoztak. A négy éve létrehozott ál'a- mi kostelep hozzájárult ter- rrelöszövetkezeteink jlilifé'-' rrésztésének fellendítéséhez Tóth Béla fáradságot nem ismerve . látogatta megyénk tsz-eit és az arra alkalmas területre megalapozta a juhtenyésztést. Jelenleg megyénk 61 terrnelőszövetkezetáb _-n von Ofcik juhtörzsek az előző évek 30—32-es számával szemben. Isz-éink tagjai saját maguk győződtek meg arról, hogy a io legelőn és a jó gondozás mellett tartott juhnyáj biztos é.. kitűnő jövedelmet jeleni:. Egy 150 darabból álló juh- teny észét egy évben 100 ezer 'érint jövedelmet ad, amely a gyapjú, tej, bárány és a juh- 'régya értékéből adódik. Az állalmi kostelep létrehc- sásával lehetővé vált, hogy a isz-ek juh tenyészetei kiváló •-gyedekből származó kosokat :-c phassanak a fedeztetés! idényre. Ennek hatalmas jelentősége és szerepe a több gyapjút és tejet adó utódok kialakításán kívül a vérfelfrissítésben is van. Az állami kostelepről a fedeztetés! idény re csak olyan kosokat adnak ki, amelyek évi gy&pjúterme- iése 6 kálón felül van, Ez a szigorú szelektálás a tsz-ek juhtenyésztésének jovedelmezőse- gét, eredményezi. Szépek az eddigi eredmények, amelyek azonban még nem elégítik, ki a kitűnő szakembert. A jövőre vonatkozó elgondolásai, tervei megyénk juhtenyésztésének további fellendítését célozza. Tóth Béla tervei közöt szerepel az, hogy termelőszövetkezeteinknél elit juhtörzs tenyészeteket alakítson ki, amelyek kialakítása 6 termelőszövetkezetnél már megindult. Ennek a gondolatnak a megvalósításával termelőszövetkezeteink juhállománya kiváló ©gyedekből tevődik majd össze. Elmondja Hagymást Pál a Szekszárdi Kendergyár pártUthára A legközelebbi falu hél kilométerre van hozzánk. Irt a puszta közepén egy kerek kis tó partján dolgozik a. mi kis kendergyárunk. Ha az ember kiáll a jegenyés szélére és a Duna felé néz, a legközelebbi lakott hely Úzsák. Kis sárközi puszta... északnak van egy másik tanya, József-puszta. — Itt élünk mi. Már rég barátságot’ kötöttünk a pusztai emberekkel . -. Különösen a fiatalok járnak szívesen szombat esténként kultúroitho- nunkba. Olyan vidék ez, ahol az öregek közül sokan bizony csak a nevüket tudják a levél alá kanyarítani. azt is csak nagy üggyel-baj- jal. A nagy uradalmak világa volt ez. Manapság az ózsáki ember az uradalom felosztott földjén a magáéban dolgozik .., Ki-ki magának. így van az élettel is. Ki-ki magának él. Nincs ösz- szefogás, nincs erű ... Tehetetlenek a fiatalok is ... Pedig húsz legény és leány él itt és egy sereg kisiskolás, akik maholnap ugyancsak felnőnek. Már régóta beszélgettünk mi az ózsáki fiata- lokkal, — miért nem fogtok össze . ■. így történt, hogy a közelmúltban egyik szerdai napon estefelé a gyári műszak után elhatároztuk, hogy átmegyünk Özsákra... Megpróbáljuk, hátivá sikerül végre segíteni a pusztai fiatalok ügyén. Hatan voltunk, mind a hatan fiatalok. Korán esteledő hideg tavaszi este volt Szokás szerint a kutyák köszöntötték ránk a jó estét. Zörgettem a tanyai tanító ablakán. ■ — Ki az? — Mi lennénk az, tanító elvtárs..— Pali... ti vagytok? — Igen. — Várjál, mindjárt nyitom az ajtót... ... Hideg szél fújt, szabadon nyargalt a pusztán. A szétszórt házakban imitt- amott mécses lobbant az ablakok mögött. Hogyan kezdjünk hozzá — tanakodtunk, míg a tanító ajtót nyitott. Németh Erzsi textil technikus, a kultúrcsoport vezetője így szólt: — Pali, tudod mit?... Járjunk házról-házra... — Kezdjük talán Sörös bácsiék nál, az öreg mindig segített nekünk és ott van a fia, Lajos... Nyílt az ajtó, jött a tanító. — Nem számítottunk rátok gyerekek: — Nem baj ... csak nem leszünk hívatlan vendégek. — Mit hoztatok? Erzsi válaszolt: —• Meddig várjunk? .;. Már annyit beszéltünk az ózsáki DISZ-ről. Hát ma es* te megpróbáljuk.. — Igaz, bizony a mi fiataljaink közül is egyik-másik már mondta ezt. Ma délután itt járt nálam a Sörös Lajcsi.. Dehát hogyan 'kezdjünk hozzá? Erzsi: Házról-házra megyünk. Tanító: ■ Gyerünk.. Az öregeket kell meggyúrnunk, mert azok nem akarják. .... így hát elindultunk, most már heten. Ahogy Erzsi javasolta, először Sörösekhez mentünk. Az istállóban találtuk az apát és a fiút. Beköszöntünk az ajtón. — Adjon isten jó estét.. Id. Sörös: Adjon isten, de kiriek? — Maguknak is, nekünk is... — A’o. ez a furfangos Hagy mási Pali... Kerülj beljebb öcséin. De nem egyedül.. Ijj. Sörös: Szervusztok ... Ilyen későn ebben a kutya időben? Id. Sörös: No, gyerekek, mi hír? k Hagymást: Sörös bácsi, segítsen nekünk.. — Agitálni? Nagyot nevettünk erre .. ■. Hát persze, hogy agitálni. Id. Sörös: Nincs a pusztán hátralék a begyűjtésben .,. Erzsi: Most nem is arról van sző, hanem a DISZ-ről... Tanító: Az bizony Sörös bátyám, maga is hányszor mondta, hogy olyanok vagyunk, mint az oldott kéve, ahányan vagyunk, annyifelé húzunk.jj Pedifli mi is tudnánk csoportot alakítani, maga is segítene megtanulni a fiataloknak azt a híres pusztai kanásztáncot... Id. Sörös: Van annak harminc éve, hogy utószor jártam ... Ifj. Sörös: De édesapáin megtanítana engem is ... Tanító: Meg aztán ha van szövetségünk, könnyebben sikerül más is, még kultúr- otthonunk is lehetne, ahol tanyázni lehetne. így történt, hogy Lajos bácsi segítségével nekiindultunk a pusztának, Mentünk házról-házra, amikor az ötödikig eljutottunk, a többiből már elénk szaladtak a fiúk, kicsit később jöttek a lányok is, Nágyéknál az öreg szüle eleinte sopánkodott: Rontás van a világon, azelőtt se volt itt semmi, mégis felnőttünk ... Maris: De hogyan? Még a bibliát is másnak kellett öreganyámnak olvasni. — Akkor se jó az a DISZ vagy micsoda. Végül is Sörös bácsi vetett véget a vitának. — Mit irigykedsz Maris? Hát fiatalok. Ok már másképp akarnak élni.. - Igazuk van. ■. Fene essen bele, hogy nem lehetek italai. — Kend mindig istenkáromló volt... — Az, a jezebendeusat, te meg hiába pörkölted a gyertyát a remetei búcsúban, csak nem segített rajtad ... Fiatalok és kész... Össze kell itt fogni, majd táncolsz Rein Péter selorns levele lolna megye gépi növény- ápolóihoz , Kedves Elv társak! A bonyhádi gépállomás zetorosa vagyok. Az elmúlt évben több mint 1000 holdon végeztem gépi növényápolást s ezzel az országban a iegjobb eredmény ertem el. A tavalyi tapasztalatok alapján szeretnék egy-két jó módszert javasolni s egyben felhívni minden gépi növényápolót, hogy a legjobb tudása szerint segítse a termelőszövetkezeteket a 35 mázsás kukorica termelés eléréséhez. Mint kommunista, szeretném-felhívni minden gépi növényápoló figyelmét, hogy a párt igen sokat vár tőlünk és komolyan számit munkánkra. Azt is tudom, hogy nem fog csalódni bennünk, megálljuk a helyünket jobban, mint bármikor. Azt szeretnem javasolni, hogy amint kikel a kukorica azonnal kezdjük meg a gépi kapálást s ne engedjük, hogy a gyorsan növő gyom elszívja a tápértékét és a nedvességet a kultúrnövény elől. Minden nagy eső után kapáljuk meg a növényeket még akkor is, ha nem gazos, mert az eső összetö- m/ti a talajt, nem tud levegőhöz jutni a növény, s a nedvesség is gyorsan elszáll belőle. A cserepesedés elleni harcban igen ajánlatos módszer a kütlős-kapálás, amit én tavaly is eredményesen alkalmaztam. Még csak azt- szeretném elmondani, hogy az időjárás igen szeszélyes. Lehet, hogy később is sok rossz időre számíthatunk. Ha a szükség úgy kívánja, dolgozzunk vasárnap is, ne hagyjuk cserben a termelőszövetkezeteket, mert amikor 35 mázsás kukoricatermelést vállaítak, a mi munkánkat is számításba vették. REIN PÉTER zetoros A megye d ákjai készülnek a nyári üdülésre A megye diáik ja i közül az idén ICO ál talános iskolás megy eljesen ingyenes üdülésre Ba- latcinszemssire. A megyei tanács oktatási osztálya az üdülő berendezésén kívül 50 ezer forintot fordít az úttörők jó ellátás álra s gondoskodik arról is, hegy nevelői és orvosi felügyelet mellett, töltsék nyári üdülésüket a diákok.. A megyei tanács oktatási osztálya mellett a szakszervezet 50 pedagógus-gyermek rértére teszi lehetővé az ingye .les üdülést. A középiskolások nyári táborozására, tanulmányi kiotln-- duläsofcra készülnek. A megye 13 középiskolájából az idén 300 diák kapcsolódik be az „országjáró mozgalomba“, amit a megyei tanács 20 ezer forinttal segít elő. Az országjáró diákok a Bükkibe, a Mátrába és a Nagy-Alföldre rendeznek nyári kirándulásokat. Sertés, bika (tinó) hizlalást akció A sertéshizlalási akció keretében szerződés köthető , 40— 100 kilogramm súlyú hizlalásra alkalmas sertésre. A termelő a lekötött sertést, a szerződés- kötéstől számított 2—6 hónapon belül, a szerződésben kikötött szállítási hónapban leg kevesebb 126 kilogramm súlyban köteles átadni, A hízott- sertés átvételi ára; 126—140 kilogramm közötti súly esetén 18 forint (1955 április 1 és augusztus 31 közötti időben, illetve átadásnál 20 forint). 140 kilogrammon felüli súly esetéin 20 forint (1955 április 1 és augusztus 31 közötti átmég te is abba a DISZ-be... Szót. szóra — Maris velünk jött... De nem is kellett tovább mennünk, mert a ház előtt szorongott a nép. Mi van? — nyújtogatták a nyakukat. Amikor így ösz- szejöttünk, a tanító, azt ja-, vásottá: Menjünk ’az iskolába ... Hát oda vonultunk, jöttek az öregek is. Röviden elmondtam. mi a munkás és parasztfiatalok szövetsége és utána javasoltam, alakítsuk meg a szervezetet... Erzsi ügyes volt,. én nem is gondoltam, rá, de ő nf agával hozott egy csomó nyilatkozatot, amikor szétosztotta, Sörös bácsi párancsolóan szólt: — Hé pajtás, nekem is egyet. — De hiszen ... — Csak semmi hiszen... Hát nem én szervezkedtem itt, ebbe a DISZ-be? ... Lett erre nagy nevetés. Sörös bácsit tiszteletbeli tagnak felvette a szervezet és a fiát pedig megválasztották DISZ titkárnak. így történt... — Azóta már kétszer kikap-- tunk a futballcsapatuktól... Vasárnap bemutatkozik új kultúr csoportjuk, , mindenáron le akarnak pipálni bennünket ... No az, majd elválik. Könnyebb a munka is, mert a fiatalok a munkában is összetartanak, segítenek egymásnak, az egymás segítését lassan átveszik az öregek is ... Talán rövidesen arra is rájönnek, hogy köny- nyebb a gazdálkodás, ha közös a gondja, nagyobb az eredménye, adásnál 22 forint). A megkötött szerződés alapján állatonként fermelőszövetikezetek részére 600 forint, az egyéni termelők részére 400 forint kamatmentes hizlalás i előleget folyósít egyösszegűén az Állatforgalmi Vállalat. Bacon-nevelési akció keretében szerződés köthető 40-; 80 kilogramm súlyú fehér hús jellegű süldőre. A lekötött sertést a termelő a szerződés- kötéstől számított 2—6 hónapon belül, a szerződésben ki-, kötött szállítási hónapban 90- 110 kilogrammos súlyban' köteles átadni a vállalatnak. Átvételi ár 90—110 kilogramm közötti súly és baconmitnőség esetén 18 forint (1955 április 1 és augusztus 31 közötti átadásnál 20 forint). A megkötött szerződés' alapján a vállalat az előbbi-összegű kamatmentes hizlalási előleget folyósítja a szerződött részére. Azok a termelők, akik a két akcióban legalább 5 darab ser tésre kötnek szerződést és a szerződésben vállait kötelezett ségüknek súlyban és mennyiségben határidőre eleget tesznek, mennyiségi prémiumban részesülnek.' A mennyiségi prémium mértéke — <a szerződésben biztosított vételáron felül — 5—20 darab sertés átadása ptáin 80 fillér kilogrammonként. Húsz darabon felüli sertés átadása esetén a prémium 1 forint kilogrammonként. Az egyéni termelők prémium elnyerésére társuüia'- nak 5—10 darab sertés átadására 2 termelő, 10 darabon felüli sertés átadására legíe.- jebb*4 termelő társulhat. Hízottbika (tinó) akció keretében szerződés köthető 70— 250 kilogramm súlyú hizlalásra alkalmas bika (tinó) borjúra. A lekötött állatot a szerződésikötéstől számított 5—18 hónapon belül, a szerződésben kikötött szállítási hónapban 400 kilogramm súlyban köteles a termelő átadni.. Átvételi ár: Extrém minőség esetén II forint, I. osztályú minőség esetén 10 forint, II. osztályú minőség esetén 9 forink A megkötött szerződés alapján állat- darabonként 300 forint kamat mentes hizlalási előleget, foiy» sít az Állatíorgalmi Vállalat. Tolna Megyei AHat- furgahni ValLóat.
