Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

JN A.P L ó KEDD, 1955 ÁPRILIS 2« 2$ PRAG A A Szlovák Kommunista Párt bratislavai kongresszusán Ka­rol Bacilek. a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára tartott *>« számolót a párt központi bi­zottságának tevékenységéről az 1953. júniusában megtartott legutóbbi pártkongresszus óta eltelt időszakban. Az előadó rátért ezután a Szlovák Kommunista Párt és a szlovák dolgozók előtt álló feladatokra. E feladatok közül a leglényegesebbek: a dolgozó tömegek aktivitásának foko­zása a szocializmus építésé­ben, a pórt szerepének és f£- lclősségének fokozása a szo­cialista építésben, harc a mun­ka termelékenységének szaka­datlan emeléséért. Karol Bacilek közölte, hogy a Szlovák Kommunista Párt tagjainak és tag'jelöl tjeinek száma ezidőszerint 191.090. LONDON Be van a skóciai Costbridge- ben beszédet mondott. Beszédé bari hangsúlyozta, hogy a né­met kérdést ugyanabban a síkban kell megoldani, amelyet a szovjet-osztrák közlemény az osztrák kérdés megoldására javasol. LONDON Az angol sajtót élénken fog­lalkoztatta Csou En-laj ban- dungi nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy a kínai kor­mány kész tárgyalásokat kez­deni az Egyesült Államok kor­mányával a Távol-Keleten, elsősorban a Tajvan térségé­ben fennálló feszültség enyhí­téséről. „Cou En-laj magához ragad­ta a kezdeményezést a béke kérdésében’* — A Sunday Ti­mes bandungi különtudósitója Csou En-laj bejelentését „nagy diplomáciai sikernek’* nevezi. Az AFP londoni tudósítója jelenti, hogy az angol főváros diplomáciai köreiben „derűlá­tóan ítélik meg a jövőt, abban a reményben, hogy Csou En- laj bandungi nyilatkozata ala­pot nyújthat a formozai kér­dés rendezéséhez. „Csou En- laj javaslatai ■—1 írja a tudá­sitó — „komoly érdeklődést keltettek ezekben a körökben, jóllehet a külügyminisztérium tartózkodó álláspontot foglal el.” A tudósító a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Londonban érdeklődéssel várják, milyen visszhangot keltenek a ban- dnngi javaslatok az Egyesült Államokban. HANOI ■ A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelenti, hogy Szfcfladám Ágos tón, a Magyar Népköztársaság­nak a Vietnami Demokratikus Köztársaságba kinevezett nag követe átnyújtotta megbízó levelét Ho Sd-minh elnöknek. PÁRIZS Az AFP hírügynökség da­maszkuszi tudósitójának jelen­tése szerint az A1 Álam című sziriai lap közli, hogy az a nyomozás, amelyet Maliki ez­redes, sziriai helyettes vezér­kari főnök meggyilkolása ügyében indítottak, széleskörű összeesküvés feltárására veze­tett. Az összeesküvők a sziriai hadsereg vezérkari főnökének és több tisztjének meggyilko­lására készültek. A hírügynökség bagdadi tu­dósítója közli, hogy bagdadi politikai körök szerint Maliki meggyilkolására Szalah Sisak- Jinak, Sisakli volt sziriai dik­tátor fivérének Sziriába tör­tént visszatérése után került sor. Szalah Sisakli annak ide­jén fivérével együtt Francia- országban keresett menedéket. A jelentések szerint Szalah Sisaklinak az volt a feladata, hogy előkészítse a talajt Si­sakli volt diktátornak Sziriába váló visszatéréséhez. MOSZKVA A május elsejei ünnepségek­re a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívó sára Moszkvába érkezett osztrák, albán, magyar,' viet­nami, német demokratikus, nyugatnémet, kínai, koreai, mongol, lengyel, román, fránr cia, csehszlovák és svéd mun­kás- és. szakszervezeti küldött­ségek április 24-én látogatást tettek a Lenin-Sztáün mauzó­leumban és koszorút helyeztek ott fel . • KÜLFÖLDI HÍREK PEKING Äs arab népek és az arab kultúra Az Associated Press párizsi jelentése szerint a francia kül­ügyminisztérium egyik szóvi­vője kijelentette, hogy Fran­ciaország „óvatos derűlátással" fogadta Csou En-laj miniszter- elnök szombati bandungi nyi­latkozatát. A szóvivő hangsúlyozta, hongy Franciaország mindig örömmel fogad olyan javasla­tokat, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését idézhetik elő. PEKING A Kínai Országos Szakszer­vezeti Szövetség meghívására vasárnap vietnami, mongol, csehszlovák, magyar, albán és jugoszláv szakszervezeti kül­döttségek érkeztek Pék ingbe, hogy résztvegyenek május 1 kínai ünnepségein. A küldötteket megérkezésük kor a szövetség és a különbö­ző szakszervezetek képviselői üdvözölték. NEWYORK Csou En-laj javaslata, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok folytasson egymással közvetlen tárgyalá­sokat a távol keleti feszültség enyhítése végett, továbbra is az amerikai sajtó figyelmének központjában áll és széleskörű visszhangot kelt a politikai körökben. EJ DELHI Április 21-én megnyílt Kal­kuttában az midai-kínfii baráti társaság második prszágos ér­tekezlete. RÓMA Tíz évvel ezelőtt, 1945. ápri­lis 25-én indult meg Olaszor­szágban a nemzeti felkelés a hitleri megszállás és a fasiz­mus ellen. A haladó olasz sajtó megem­lékezik e történelmi jelentősé­gű eseményről. Az Unita Luigi Longonak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhe­lyettesének, az Avanti Sandrc Portini-nek, az Olasz Szocia­lista Párt vezetőségi tagjának cikkét közli. MOSZKVA A szovjet—lengyel szerződés aláírásának 10. évfordulója al­kalmából J. Cyrankiewicz ve- . zetésével a Szovjetunióban tartózkodó lengyel kormány- küldöttség szombaton meglá­togatta a Szovjet Tudományos Akadémia alomvillanytelepét, amely — mint ismeretes, — a világ első atomerővel mű­ködő villanytelepe. A küldöttséget W. Lewikow- ski moszkvai lengyel nagykö­vet és J. D. Kiszeljov, a szov­jet külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője kí­sérte. TAJPEJ Az AFP jelentése szerint Cang Kaj-sek vasárnap fogadta Radford amerikai tengerna­gyot a vezérkari főnökök egye sített bizottságának elnökét és Robertson távolkeletá ügyek­kel megbízottit külügyi állam­titkárt, . s megbeszélést folyta­tott velük az amerikai-cs-arig- kajseikista, úgynevezett (köl­csönös védelmi szerződésre vo­natkozólag. A megbeszélés után Cstang- Raj-sek vacsoráit adóit Rad- fond ég Robertson tiszteletére. Washington (TASZSZ) — Április 23-án Washingtonban megkezdődött az „elbai talál­kozás amerikai veteránjai" szervezet háromnapos értekez­lete. Az értekezletet annak emlékére hívták össze, hogy a szovjet és az amerikai csapa­tók tíz évvel ezelőtt, 1945. áp­rilis 25-én találkoztak az Elba folyónál. Az értekezleten Joseph Po- lowski, a történelmi neveze­tességül találkozó egyik részt­vevője mondott beszédet. Polowski emlékeztetett arra, hogy „az amerikai katonák öränafci állásokkal, megikömnyéb büléssel, elszántsággal és a jö­vőbe vetett bizalommal lépték át az Efflbát és stzávélyes fogad­tatásra találtak Zsukov és Ko- nyev marsall hadsóregcsoport- jakjiak katonái részéről, akik harcolva jutottak el a Volgá­tól az Elbáig.. „Az amerikai és a szovjet hadsereg régóta várt történel­mi jelentőségű találkozásának pillanatában — mondotta Po- lows'ki — minden katona meg­fogadta, hogy minden tőle tel­YARSÓ I. A. Melmyik, varsói szov­jet ügyvivő vasárnap fogadást rendezett a szovjet-lengyel szerződés aláírásának 10. év- fordulója alkalmából Lengyel- országban tartózkodó szovjet kormányküldöttség tisztele­tére. A fogadásán jelen voltak a szovjet kormányküldöttség tag jai N. Sz. I Iru scsovnak, az SZKP Központi Bizottság,a el­ső titkárának .vezetésével. Lengyel részről a fogadóson megjelent Bolestaw Bieruí, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első táskára, A. Zawaazfci, 8 Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, K. Rofcos- sowsfct marsall, továbbá a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizattságának. és Po­litikai Bizottságának, a lengyel kormánynak több tagja és más közéleti személyiségek. A fogadáson megjelentek a' Varsóban működő külföldi dip­lomáciai testületek vezetői is. hetét megtesz egy jobb világ megteremtéséért, amelyben a gyermekek egészségben és sza badságlban nőhetnek fel.. Én, miint azoknak az am^riikai ka­tonáknak az egyike, akik tíz évvel ezelőtt átlépték az Elbát, minit azdkraak az amerikai és orosz katonáknak egyike, akik az Elba mellett ezt a fogadal­mat tették, azt hiszem vala- mennyliünlkáiek az érzelmeit és gondolatait juttattom most ki­fejezésre. Ezért újabb megbé­kélésre és barátságira hívom fel a népeket, arra, hogy újra tegyenek tanulságot az emberi felelősségérzetről annak érde­kében, hogy a véráztatta tör­ténelmi Elíba-ipartan tett foga­dalom ne legyen hiábavaló*’. Az értekezletet április 25-én ünnepi ebéd zárta be, amelyen Ftanders Verment-állambeli köztársaságpárti szenátor és Bolt tábornak, az amerikai hadsereg helyettes vezérkari főnöke mondott beszédet, . Az ebédre meghívást kaptak a Szovjetunió, Anglia és Fran­ciaország washingtoni katonai attaséi is. III. Az araboknál tudományos megműzduiásdkról a mi idő" számítás unk szerint 7C0-as évektől iseadve tudunk. Addig nv. ainalbck részint törzsi har­cokkal, részint hódító hadjá- raiackkal voltai« elifoglfliiva. — Idők folyamán azonban ki­alakult náluk' oly terjedelmes tudományos irodaiam, mely lé­nyegében már eredetinek te­kinthető s melynek értékét már oly kiváló európai tudó­sok elismerték, mint Brock el- mianin, Hasíkins, különösen G. Sártan, áilsi az „Introduction to the hístory of sciencc1' (Balti­more, 1927—1948) c. munká­jában terjedelmes oldalaikat szentel ez arab tudománynál«. Az Afobász-dymastia uralmá­nak kezdete óta, ami a VIII. százsad második felére esik, sok tudományág részesült buz­gó művelésben. A mohamedán —arafb fcu.ll úrkörök tudomá­nyok iránti ‘érdeklődését elő­ször. a görögből szír és arámi héber közvetítéssel valamint penaséfból történt fordítások­ból megismert művek keltet­ték fel. Az oxn'osfcud'omány területén mindenefsalőtit Hippcfaratész és Galenus tanai vonultak be az arafo medálomba. Abu Zskeryya, Ma'mun ka­lifa orvosa, buzgó munkássá­got fejtett Iki Jiatiin nyelvű or­vosi mimikák ai’ab nyelvre fordításával. Tőle való a „Hip- '•ooratis de quindeeim moríbás signis iliibellus1' c. híres mun­ka arabra fordítása. Ali ben Muz-a írta a .„Trac- tatus aureus, de medicina11 ér­tekezést. Kár, hogy egy ha­gyományosan elterjedt babona lehetetlenné tette a boncolás A második békekölcsön ha­todik sorsolását még hét ál­lamkölcsön .sorsolás követi eb­ben az esztendőben. Május 27 és 30-a között Nyii-egyházán kerül sor az Első Békekölcsön nyolcadik húzására. Június 29-én Sió­fokon negyedszer sorsolják a Harmadik Békekölcsön köt­vényeket. Szeptember 18-án Egerben rendezik meg a ne­gyedik Békekölcsön harmadik, október 20-tól 23-ig pedig Veszprémben tartják a Máso­műveletét, igy az anatómiát önállóéin nem művelhették, de még így is tekintélyes szám­ban vtíltak oly tucós ärato ör­vöseit, akik nagy befolyást gya itoroltaít Európában az orvos- tudomány állására. Keleten híres vollt; az álcu'jmagyanázás tudománya; ennek legfőbb kép viselője volt Aüdül Medsád ben Jezid, aki időszámításunk szerint 813-ben adta lei „Ex- posi tiö ártis s-ömrúa isiterppe- tandij* (Az álmok megfejtése művész etének előadása) című munkáját. Wüstehífeld a „Tá- rie-k-ü! étibbé" Geschichte der Ärzte) német fordításának ada­tai szex-in t a mi időszámításurk HMM), évéig hat periódusra osztja fel azoknak az arab of- vosolkaiak és természettudósok raak a működését, akiknek munkái az európai tudomá­nyokra is hatással voltaik. Az említett munka teljes egészé­ben megvan a götttageni egye­tem könyvtárában.. Általános, nagy értéke mellett nyelvészeti! és zenei szm>,pontból is na­gyon becses mű, mert a rég« arab orvosok filozófiával és zeneelmélettel is behatóan fog­lalkoztak. .E sereik íráséhoz nagy hasznát vettem a Wüs- tanfeld készítette szemelvé­nyeknek: a „Muntachabát mii: el kututoi elleifci uchizá miniig Tárick-ül etibibá" (Göbtóngen, 1840). c. könyvecskének. Az az elv ■ vezetett , minden törekvé­semben, hogy az eredeti for­rásúkat kutassam aikár zenei, köitészisti, ' akár tudományos búvárkodásdkiban, ahogy a la­tin mondás tartja: Juvat inte- giros acceuere fontos atque hau rire. (Folytatása következik) BÁN JÁNOS dik Bélielcölcsön hetedik sor­solását. Novemberben két íz­ben is nyerhetnék államköl- csöneikfcel a kötvénytulajdo­nosok, 13-án az Ötödik Béke­kölcsön Budapesten lezajló el­ső sorsolásán és 25-tól' 29-ig az Első Békekölcsön Miskol­con lezajló kilencedik húzásán. Az év utolsó sorsolását de­cember 30-án Székesfehérvá­rott tartják meg. Itt húzzák ki a Harmadik Békekölcsön ötö­dik sorsolásának . nyeremé­nyeit. Megkezdődött az elbai találkozás amerikai veteránjainak értekezlete Még hét sorsolás lesz ebbeu az évben Taeseii vádol Irta: M. DOMOGACKIH Hajónk a kelet-kínai tenge­ren Tacsen-szjget felé tart, amely nemrég szabadult fel a kuomintangisták sokéves ural­ma alól, s most újra egyesült a nagy Kínai Népköztársaság­gal. A kék ég hátterében éle­sen kirajzolódnak Jicsiamgsan sziget csúcsai.. A meredek fe­hér sziklákat nemrég vették be rohammal a népi Kína hős harcosai. Végtére a messzeségben lát­hatóvá válik Tacsen és a kör­nyező szigetek sötét tömege. * ... Amerre néz az ember, szöges drótkerítés. A valaha élénk kikötőben mindén fslper- zsieive, felrobbantva. Üszkös házromok. Lőszeresládák he­gyei ... Ezt látja Tacsenbem az utas, amikor a partra lép. A kuomintangista hatóságok már fél hónappal a sziget ki­ürítése előtt megkezdték az előkészületeket,, hogy mindent felrobban tsrnaik. Tacsenbe ér­kezett Ju Ta-vej, a kuomintan­gista hadügyminiszter, Csang Csing-kuo, a csendőrség és a felderítőszolgálat parancsnoka, Csang Kaj sek idősebb fia, W. Chase, a tajvani amerikai katonai misszió vezetője és Kari Rankin amerikai nagy­követ. Összeállították a „kiürí­tést tervet", olyan formában, hogy a szigeten ' ne marad jón egyetlen ember sem és minőén pusztasággá váljon. Halálbüntetés terhe alatt mindjein családfőnek írásban „beleegyezését'* kellett adnia ahhoz, hogy áttelepül Tajvan­ba. Megmutatták nekem ezeket a sokszorosított nyomtatvá­nyokat. Mindegyik családfő két pecsétet nyomott családi bélyegzőjével a nyomtatvány­ra, s rajta hagyta ujjlenyoma­tát is. Az .amerikai csapátok tevé­kenyen segítettek a Jkuomin- tamgisíékniak Tajvanba hajtani a sziget békás lakosságát. Egy bizottság, amely vizsgálatot tartott a Tacsen szigetekén, megállapította, hogy' február 8-áii több, mint Í00 amerikai hajó érkezett a szigetekhez, mintegy 500 amerikai repülő­gép kíséretében. AAérikai ten. gerészgyalogság szállt partra, amelyet robbaníóosztágok kö­vettek. Áz amerikai 'csapatok közvetlenül resztvettek a. la­kosság e'hájtásábah és a lakó­házak lerombolásában. A Kínai Vöröskereszt a kí­nai sajtóban közölt jelentésé­ben joggal állapította meg, hogy az amerikai1 fegyveres erők és „ 'csangloajsekista csa­patok- több, mint 2-0 ezer ta- cseni lakos erőszakos ethur- colásával barbár, embertelen bűncselekményt követték el .-A csangk-ajseki-sta csapatok, hangoztatja a jeiehtés, — az Egyesült Államok , .kormányá- n-aik íeibujtására az .ámerikai fegyveres erők 'ióazvételévct durva erőszakkal hajtották végre a szigetek kiürítésének és az ott lévő javak elpusztí­tásának bűnös tervét. Rosszul járt mimdesniki, aká a legkisebb ellenállásit is tanúsí­totta. Vang> Sou-csian, öreg halászt Tacsen kiürítése előtt felkereste egy feucmrntangijst'a és megparancsolta, hogy ké­szülődjön: mennie kell Taj­vanba. — Mit- csinálják én ott?!-— ellenkezett a halász. — Pén­zem nincs, egész kis vagyon­kám az, amit itt lát!... A kuomi-n.taagii.sta haragra gerjedt. Ráförmedt a halászra, hogy gondolni se merjen ma­radásra. A szigeten senki sem maradhat. Amikor Vang Sou-csian azt mciMta, hogy Tajvanban az emberek éhenihalnak, a kuo- mimteng.ista durva fenyegeté­sekkel halmozta el. Éjjel . az öreget más .„megbízhatatlan'' személyekkel együtt a lakat­lan Jangce szigetre vitték. Ott azonban , a csamgkajsekisták a nagy.:, sietségben végül szeren­csére megfeledkeztek róluk. A Jangce szigetre kitett 42 ember most visszatért ottho­nába. s pénz- és rizssegélyt kapott a népi hatóságoktól. A kuomintangistáik kegyet­len rendőruralmat teremtettek meg a Tacsan-szigeten. — A kucmintangiata hatóságok,"tisz­tában lévén azzal, hegy a nyílttengerre kihajózó halá­szok esetleg nem térnek vissza —- „elővigyázatossága Inifcéz-lie- désedset*' tettek. A halászok csalt délután 4 óráig mehettek i.i a icng-erre, s tigyelaneztet­ték őltot, hogy családtagjaikat túszokként fogják kezelni. Es­te 11 órától reggel 5 óráig en­gedély nélkül senki sem hagy­hatta el házát. Tacsenben a szó szaros ér­telmében mindenkit figyeltek. Aki a legiburkoiteibb formában is kifejezést mert adni elége­detlenség-ének, tüstént koncen­trációs táborba került. A koncentrációs tábort a kis Pingfengsian szigeten létesítet­ték a kuomintan-gisták. Ez a kis sziget Tacsentől néhány •kllcméterre délkeletre van. — Hosszú, meredek úton jut el az ember a szigetecske keleti nyúlványáig, amelynek szik­láiba vájták -a foig-olycelláikat. Kevesen bírták ki , sokáig ebbsn a koncentrációs táibar- ban. A sziklába'vájt nyirkos cellákban a legnagyobb hőség­ben is -hideg volt. P!mgfe.n.gsan_ bői nem vezetett máshova út — csak a sírba. Azt a talpa­latnyi földet, ahol egyszerre több, mint 200 ember zsúfoló­dott össze, szöges drótkerítés vette körül. A hegycsúcson, a; cellák, fölött .üvegezett őrtorony állt. A kuominíangásta örök le sérti vették szemüket a fog­lyokról. A koncentrációs tábortól né- hányszáz méterre volt Ping- fengsan sziget helyőrségének laktanyája. A laktanyában üres whyskisüvegek tömegét látjuk, jobbra-halra szétszórt ká rtyac sem agbk, lösze rés iá ­dák,' bi-iőtt hüvelyek. Ki tud­ja, miilyen tragédiák jáftszód- -k le a tiábórban, hány ártat­lan ember esett áldozatul’ a lauominíangistak , szórakozá­sa inaik"! Pingfemgsamból ‘ nana volt szabadulás. Nem is csal: az erős őrség miatt. A tábort há­rom oldalról meredek szikláik veszik körül, amelyeknek al­ját a tenger hullámai csapkod­ják. Negyedik oldalán akna­mező volt. A halál e labirin­tusában. csak az nem robbant fél, aiká jól Ismerte az utat, a csalmem láthatatlan ösvénye­ket. Egyelőre nehéz1 voiua meg- mondarii, hány i ember hait meg Pingfengsan. szigeten. Idő­vel azonban' ez is, kiderüx, -s a kuomiaíangisták felelni fog­nak itt elkövetett bűntettei­kért, Tacsen kiürítésekor a ,ku«- miritangisták nTónÁenit elpusztí­tottak, amit csak-'lehetett: a vijjsny telepén:, a ha jó javítómű­helyeket, a kikötői, a äiig ma- gátívállaftatokat. Házakban, utakon.,, ösvényedén. ' - kertek­ben, középük: tőkben elrejtett aknák ezi’eit hágják maguk után. A tengerpart teliis-teíe volt a'knákka-L Ä Kínai fels-zá- béá-ító , néphadsereg egj'ségei- hek nehéz munkával több, mim 7 ezer • aknát kellett felkutat­ni ók és ártalmatláriná tehriök. A ümomín-t-angisták tacsen i' btatcselfekményéik 1 haragra és gyűlöletre keltűi . a kínai né­pet. Ezekért a btmcsélekmé- nyeként nemcsak a csaugkaj- sekLsták felelősek, hstism az Egyesült Államok -fegyveres erőinek képviselői is, afcjfc a szigetei Kína-erienes bűnös diverziók és provokációik tá­maszpontjává tették;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents