Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-20 / 67. szám

% 1955 MARCI L S 20 NAPLÓ Állattenyésztési szakkör alakult Zoliiban, az állattenyésztési napon Gyönyörű napsütötte reggelre virrad­tak csütörtökön Zomhán. A tsz-ek és egyéniek istállóéban lázas izgalommal tisztították a bonyhádi vöröstarkák Legjobb egyededt s kilenc óra felé meg­indultak velük a vásártérre, az állat­bemutatóra, amelyen közel 100 jól te­jelő tehenet és kiváló szülőktől szárma­zó üszőt, bikát lehetett látni. A legnagyobb meglepetést a termelő- szövetkezetek állatállománya okozta. Az egyéniek igen sokat beszélgettek arról, hegy milyen sokat fejlődött a tsz-ek állatállománya egy év alatt. Ifj. Fülöp István, Kelemen János és mások, akik egy évvel ezelőtt látták az alig pár liter tejét adó teheneket, most elcso­dálkoztak a 20—24 literes bonyhádi vöröstarkákon. A legnagyobb sikert a Szabadság tsz Berci nevű bikája aratta anyjával, a naponta 24.5 liter tejet adó Bimbóval. Többen elismerően gratulál­tak a tsz-ek vezetőinek s minden ol­dalról- megnézegették a szép jószá­gokat. A termelőszövetkezetek mellett sok jól tejelő, gondosan ápolt tehenet vet­tek fel az í. típusú tszcs tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állat­bemutató azt bizonyította, hogy Tolna megyében, a bonyhádi vörös-tarka táj­fajta tenyésztésének a fellendítéséhez komoly segítséget nyújt Zomba község. A tsz-ek és egyéniek istállóiban eddig több mint 200 kiváló törzskönyvezett egyedet lehet látni, de egyre többen foglalkoznak üsző- és bikaneveléssel is. A bemutató után díjazták a legjobb állatokat s a .kiváló állattenyésztő gaz­dák, tsz vezetők és tagok a megyei és járási szakerrJbere&ikel hosszú órákon át vitatkoztak a legjobban bevált ál­lattenyésztési módszerekről. Grón.us János, a Szabadság tsz állat­tenyésztési ' briigádvezetője versenyre hívta a többi tsz-t és vállalta: tehenen - kint 4000 liter tejet fejnek egy laktáció alatt s minden 10 tehén után 8 borjút nevelnék fel. Igen sokat beszélgettek arról is, ho­gyan érhetnének el az eddiginél is jobb eredményt? Tamás Istvánnak, az I. típusú Petőfi tszcs tagjának javas­latára megalakították az állattenyésztési Szakkört, s mirwj'árt ezen belül szarvas- marha-, 16-, sertés- és baromfiszakcso- portot hoztak létre. A szakkör elnökévé egyhangúlag ifj. Fülöp István „Kiváló Állattenyésztő'’ jelvénnyel kitüntetett gazdát, a Petőfi tszcs elnökét válasz­tották. A gazdák örömmel üdvözölték az új szakkört s egyre többen jelentkeztek tagnak. Végül elhatározták, hogy a szakkör tagjai közös silót építenek, szárté&ő gépet vásárolnak, közös lege­lőt létesítenek és valamennyien beve­zetik a jól bevált szovjet módszereket, aminek segítségével tsz-ek és egyé­niek kimagasló eredményeket értek el eddig is. Rég leszállt az alkony a falura, ami­kor befejezték az állattenyésztési nap hivatalos részét. A vendégeket azonban nem engedték el, hanem az ízletes, ser­téspörkölt vacsorát együtt fogyasztották el a megyei és járási szakemberek, tsz tagok és egyénileg dolgozó -parasztok. A zsíros vacsorára jól csúszott a bor, ami még jobban feloldotta a jelenlévők nyelvét. Hazafelé menet egyöntetű vélemény volt: igen hasznos volt , ez az állat- tenyésztési nap, aminek az eredménye hamarosan megmutatkozik Zombán. Ary Róza MZUN Á korai csirkének nincs párja —1 Mondotta Lengyel néni a fcölesdi „Kossuth” termelőszö­vetkezet egyik tagjának fele­sége. Szavainak hitelt adott a konyhából kihallatszó 64 darab egyhetes csirkének éktelen lár­mája. Lengyel néni nem kis büszkeséggel számolt be arról, hogy a baromfigárdában még egyetlen egy elhullás sem volt. Hát ezt hogyan érte el? — Nem olyan ördöngős do­log ez — felelte a néni. Mint a többi állathoz, így a baromfi­hoz is gondos munka és szív kell. Vigyázni kell, hogy ne fázzon meg a napos baromfi, azután nem lényegtelen a ta­karmányozásuk sem. Ez a gondosság .meg is lát­szik a kis állatkákon, olyan elevenek, élénkek, hogy náluk élénkebbét még gondolni sem lehet. Meglátszik rajtuk, hogy a tehén hasznából nemcsak a gazdának, hanem nekik is jut egy kis túró. Jelenleg a 32 „felnőtt” ba- romfin kívül csak 64 darab kis csirke van, de számuk 200 da­rabra fog növekedni. Lengyel néni nemcsak a ko­rai csirkét, hanem a mellévaló vitamindús zöldségféléket is kedveli. A melegágy már elké­szült, ahova a napokban el­veti a korai fejeskáposzta, kelkáposzta és többi zöldségfé­lék magjait. Míg a melegágyak bán fejlődésnek indulnak az apró palánták, addig helyü­kön a már szépen zöldelő spe­nót, saláta és zöldhagyma vet­te át az uralmat. De a teljes képből a virág sem fog hiá­nyozni. A különböző színekben pompázó virágok díszítői lesz­nek Lengyel néni, a gazdaasz- szony birodalmának. Ami nem is olyan rossz Legyen e mondatunk talá­lós kérdés. Kedves olvasónk pedig találja ki, hogy mi az. Kiskorában sárga, később hó­fehérszínű, önmagától nem eszik, közértben vaskapcson lóg, -sütve közszeretetnek ör­vend, előállításával Simontor- nyán Szalma néni foglalkozik véle. Kicsit talán túl hosszú a ta- láloskérdés, ezért eláruljuk, hogy nem boszorkányságról van szó, hanem egy kedvenc állatról a kacsáról. Szalma Ferencné, a simon- íornyai „Alkotmány” tsz tag­ja nap, mint nap leül, kereken 34 darab hófehér pekingi ka­csát tömni. Fárasztó munka, de megéri, mert a házunk tá­ján aránylag könnyen lehet kiskacsát nevelni. A tömésbe tett kacsáknak pedig 5 hét múlva már jelentős szerepük van, mert 28—30 forint egy kilogramm hízottkacsának az ára. Az „Alkotmány” tsz a jelen­leg hizlalt 34 darab hízottka- csának legnagyobb részét sza­badpiacon fogja értékesíteni, a kapott pénzösszeg pedig az egy munkaegységre eső részesedé­süket fogja emelni. Zúg a méhkas Nem 'mondotta, de szavai után biztosan lehet következ­tetni, hogy Sarkantyú Gyula, a pincehelyi, postahivatal ve­zetője a napnak sok pillanatá­ban kinéz az ablakon és szemé vei szeretettel öleli körül züm­mögő szorgalmas kedvenceit, a méheket. 25 méhcsalád várja a tavaszt, a virágokat, amikor az első szárnypróbálgatás után hozzáláthatnak a mézgyüjtés- hez. Virágról-virágra, fáról-fá- ra sokszor kilométerekre száll­va, hangyaszorgalommal dol­goznak a méhek apró társadal­ma. •— A méhekkcl — mondotta Gyula bácsi nem lehet lélek- telenül, autómata módjára fog­lalkozni. Ehhez a szakmához is szív kell. A mindennapi munkám után örömmel foglal­kozom apró barátaimmal. Évek óta ismerjük már egymást, ha néha fullánkjukat belém enge­dik, már észre sem veszem. A veszedelmes, de szorgal­mas kis had még nem kelt szárnyra. A méhkas zsongá­sa azonban életről beszél. A jó idő megjöttével azután kitó­dulnak téli barlangjukból, a kaptárakból, hogy majd a vi­rágzó akácfákról, vagy a ha­talmas tarlómezőkről gyűjtö­gessenek. Kicsi állatkák ők, határtalan szorgalmukkal egy közepes termés esetén mégis több, mint 5 mázsa mézet gyüj tögetnek össze, amelynek érté­ke a 6.000 forintot is megha­ladhatja. Szórakozáson kívül érdemes is foglalkozni a méhészettel, csak természetesen hordás ide­jén törődni kell velük. Bizto­sítsa minden méhész a jó ter­més előfeltételeit is, a méh­családokat vándoroltassa egyik helyről a másikra, Korpádi Jánosnak is kifizetődik az állattenyésztés Korpádi János az egyik szer­ződéses növendckbikával. Korpádi János 12 holdas há­tai dolgozó paraszt szereti az állatokat: úgy gazdálkodik, hogy Istállója mindig tele van szebbnél-szebb lovaikkal, te­henekkel és növendékállátdk- lcal. A községben Korpádiék szállítják a legtöbb tejet a csarnokba. Van olyan nap, máikor 25—2ü litert is visz­nek. . Majdnem minden hónap­ban 1000 forinton felül kap­nak tejpénzt. Gyakran 1400 forintot lg ájulnak, csak a tejbegyűjtöhöz szállított tejből. Két tehenük van, 1 családból származnak. A borjúkból te­nyészbikákat nevelnek. Jelen­leg két szerződéses növendék­bika van Korpádi János is­tállójában. Az egyik 7, a má­sik pedig 8 hónapos. Ugyan­akkor Ismét vemhesek a te­henek. , A bikaborjúkat, ami­kor felnevelték a szerződés­ben előírt súlyúra, jó pénzért tudják értékesíteni. Aszerint, hogy milyen, minőségűek lesz­nek, még 8—40.000 forintot is kaphatnak értük. TOLNAI NAPLÓ gazdatanác§udóju Érdemes pétisóval fejtrágyázni az 6szi vetéseket Gyerekkorom óta paraszti munkával foglalkozóul. Sok olyan esztendő telére emlékszem, mint 1954—55. év téli hónap jai voltak. A késő őszi hónapokban, a tél elején, mikor még nem volt hótakaró a vetéseken sok helyen kórt okoztak az egerek. Ezenkívül azt is megsínylodték az pszi vetések, hogy későn esett hó. Én naponta figyelem a kalaznói határt, sajná­lattal állapítom meg, hogy mindenütt elő kell segíteni az őszielv fejlődését. Az én tapasztalatom szerint ezt legjobban idejében, szakszerűen elszórt pétisóval lehet elősegíteni. En minden esz­tendőben megszoktam pétisózni a búzámat, elsőízben a hó el­olvadása után, mikor már a talaj nem nyálkás, nem ragad másodízben pedig mikor a gabona már szárbaindult. Tapasztalatból merem mondani, hogy a legmegfelelőbb időben, szakszerűen elszórt pétisó a betakarításnál mázsákban érezteti hatását. Én jó magam feltétlenül megpétisózom a búzámat, biztos vagyok benne,, hogy ennek következtében a viszonylag gyenge talajon is 8—9 mázsa búza terem egy hold földön. Minden gazdatársamnak merem ajánlani, hogy hala­dék nélkül szerezze be a pétisót, minden nap figyelje a hatért, s mihelyt lehet, azonnal végezze el őszi gabonái fejtrágyázását. Barna János Kalaznói egyéni gazda A cukorrépatérmelés elösegíii a szarvasmarhák jó takarmányozását A tej beadási kedvezmények, a tinó és az ökör árak jelen­tős emelése, a dolgozó parasztok figyelmét, — nagyon helye­sen, ismét az eddig eléggé elhanyagolt szarvasmarhatenyésztes és tartósra irányította. A szarvasmarhaállomány növelése, a hozamok növelése jó takarmányalapot követel. A takarmányalap biztosításában is nagy szerepet játszik például a cukorrépatermesztés. Ha valaki 110 mázsa cukorrépát termel egy hold földön, ezért kap a pén­zen kívül 72 kiló friss répaszeletet, vagy 330 kiló szárított sze­letet, 55 kiló szörplevet, amelynek együttes takarmányértéke., vagyis keményítő értéke'4.6 mázsa árpát tesz ki. De viszont Tolna megyében a jó cukorrépa termő vidékeken nem egyszer 200—220 mázsa cukorrépa is terem egy hold földön. Tehát eb­ből a szempontból is kifizetődik a cukorrépatermesztés. De a cukorrépa után járó pénz, prémium és cukor még szemlélte- tőbben bizonyítja, hogy érdemes termelni. Ha a_ mázsádként i alapárat, a prémiumot és a beadott répa után járó cukrot vesz szűk alapul, 110 mázsa holdanként! átlagtermés esetén 3055 forintot jövedelmez a gazdának. Ha hozzászámítjuk- a 4.6 má­zsa árpát, illetve árpaértékű takarmányt, a répafejben lévő tápértékét, könnyen kiszámíthatjuk, hogy egyetlen gazda se fizet rá a cukorrépatermesztésre. A méhészeti feladatúk Amikor a levegő hőmérséklete eléri a plusz 15 C fokost, illetve a fölé emelkedik, a méhcsaládok a megmozdulás idő­szakából átlépnek a fejlődés időszakába. Ez az jdo alkalmas arra, hogy meggyőződjünk méhcsaládjaink belső állapotáról, ennek megfelelően gondoskodjunk belső szükséglétről. Miié kell a vizsgálatnak kiterjedni? A család eíeségere, a csalad népességére, az anya minőségére (erre következtetni lehet a fiasításból) a téli elhullásra, a család egészségi állapotára. Használjuk ki a közelgő jó tavaszi időt, Végezzük el a ta­vaszi átvizsgálást minél előbb, segítsük méhcsaládjainkat fej­lődésükben, , „ „ ^ , , __. D unkel Lehel mehesztanar, Lengyel. Híradás Kisszékely l>ől: Munkában asz egyesült termelőszövetkezeti tagok A KISSZÉKELYI „Uj Elei” termelőszövetkezet tagjai mindaddig szidják Wimfer grófot, még egy valamirevaló épület lesz kint Hegyhát pusz tán. Ezt a néhány épületet bizony nem valami szeren­csés helyre építették, egy nagy hegyet kell „megmász­ni”, hogy az ember oda jus­son. No, de mindegy. Biztos van magyarázata, hogy annak idején miért éppen oda épí­tette a gróf a magtárakat, istállókat és a cselédházakat. ,pe most nem fáradozunk 'azon, hogy ezt megtudjuk, ugyanis messze visszafelé kel­lene lapozni a történelem könyvében, hogy erre fény derüljön. Nem ez a lényeg. Nézzük inkább meg azt, hogy miként hozta olyan közel egymáshoz a jómódú közép­parasztokat az agrárproletá­rokkal ez a néhány gazdasá­gi épület... Pontosan ma egy hete a Tolnai Naplón keresztül hírt adtunk arról, hogy a „Hala­dás” és a „Szabad Nép” ter­melőszövetkezet egyesült Kis- székelyben. Vgy gondoljuk, azonban, hogy a két termelő­szövetkezet egyesülésének leg legfőbb olcait érdemes bőveb­ben megírni. Leginkább azért is, mert a jobbmódú egyéni gazdák körében az a hír ter­jedt el, hogy nem lesz egész­séges az „Uj élet” csoport, mert a „szegények összekeve­redtek a gazdagokkal”. MACA AT, A TÉNY igaz, hogy a „Haladás” iermelőcso- portban szinte kivétel nélkül jobbmodú, középparasztok tár sultak 1952-ben. Az is igaz, hogy a volt „Szabad Nép” szövetkezetben kivétel nélkül agrárpoletárok voltak. De az már nem igaz, hogy az agrár­proletárok és a középparasz­tok „összekeveredése” nem vezet jóhoz. Ellenkezőleg. Most lett igazán olyan terme­lőszövetkezet Kisszékelyben, amelyet 2 esztendő múlva mindenki megcsodál. De ne vágjunk az események elé, ne kerüljük ki a lényeget. Néz­zük előbb azt, hogy tulajdon­képpen miért is egyesült a két termelőszövetkezet, TELKESI JÁNOS, a volt „Haladás” szövetkezet elnöke és Nyirati István, a volt „Sza bad Nép” szövetkezet elnöke már az ősszel beszélgettek ar­ról, hogy egyesíteni kellene a két csoportot. De Péti Lajos és még jó néhány középpa­raszt az ősszel hallani sem akartak erről. Mikor aztán komolyan felvetette Telkest János, hegy — szembe kell nézni a tényekkel, nem lehet tovább húzni-halasztani az építkezést, kint a parasztok­nál tartani a közös jószágál­lományt, mert a házigazdák bejelentették, hogy nem haj­landók tovább szállást ddni a 24 darab szarvasmarhának, — a középparasztok gondol­kozni kezdtek. Úgy maguk között beszélgették, hogy jó lenne ezt az egyesítést „nyél­be ütni”, de a „Szabad Nép” tagjainak, az elnöknek a vi­lágért sem akarták mondani. Sőt addig ment a molog, hogy Péti Lajos felesége a boltban támadta meg ifjú Csi- szárnét; — mondta neki: „Mit. gondoltok, odamegyünk hozzátok a 18.000 forintos lo­vakkal! (?) így ment ez az ősztől egészen március 10-ig. Ekkorra meggondolták magu­kat a középparasztok is, be­látták, hogy mégis csak jobb, ha egyesülnek, felszabadul a jószággondozók közül egy csomó munkaerő, nem kell új istállókat építeni, nem verik magukat adósságba, több munkaigényes növényt termel lietnek, több lesz az oszta­lék. Kimondták hát az ősszel feltett kérdésre az igent. Így lett új termelőszövetkezet, így született meg az „Uj Elet” Kisszékelyben, amely­nek fele jómódú, a gazdálko­dáshoz jól értő középparaszt volt, a másik fele a gazdál­kodáshoz szintén jól értő, har cos agrárproletár volt köztük jónéhány kommunista. A KEZDETI LÉPÉSEN már túl vannak az „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai. Át­alakították az istállót, egybe vitték a közös jószágállo­mányt, elosztották, hogy ki, melyik munkaterületen dol­gozik. A munkaerő elosztás­nál bizony kellemes meglepe­tés érte a tagságot. A két szövetkezet 50 szarvasmarhá­ját, — melyet eddig 8 ember gondozott — vígan elgondozza 3 fő. Itt máris 5 munkaerő szabadult fel. Az egyesített termelőszövetkezetnek így megfelelő mesteremberei is vannak, bognár, kovács, kő­műves. Van a 480 hold föld­höz 9.5 pár igásfogat. Azt még nem döntötte el a veze­tőség, hogy az üres földek­ben hol, mit termelnek. De amint Csiszár Sándor elvtárs, a szövetkezet elnökhelyettese mondja a legközelebbi veze­tőségi ülésen ezt lűzik napi­rendre. AZ ELSŐ KÖZÖS MUN­KANAP március 17-én volt. Fát termeltek, trágyát hord­tak, építettek a szövetkezet­beliek. Amint mondják öröm volt nézni, • amilyen szépen dolgoztak, terveztek együtt az emberek. Ez a kezdet. Később nap ról-napra tovább erősödik a „kapcsolat”. Az „Új Élet”, sző vetkezet tagjai közül pánté ken a párttaggyűlésen kettő már jelentkezett tagjelöltnek is. A pártszervezet vezetősé­ge és tagsága elfogadta Ferenc István és Telkes János tagje­lölt felvételi kérelmét. Azok a középparasztok, illetve ter­melőszövetkezeti tagok, akik eddig idegenkedtek a párttól, a kívülállóktól, most közös erővel, egy akarattal építik, erősítik a szövetkezetek Be­bizonyítják a kisszékelyi egyéni gazdáknak, hogy az igazi cél megvalósításához vezet az agrárproletárok és a középparasztok „összekevere­dése”. Színházlátogatást szervez a bonyhádi bultúrház A bonyhádi járási kultúrott­hon nemcsak rendezvényeket szervez, a '.úrcsofportja elő­adásaival szórakoztatja a kö­zönséget, de aktív k^ItúrmuR- kásai számára is gondoskodik magasafobrendű művészi élve­zetről. Színházlátogatást szer­vez a közeli Pécsi Nemzeti Színház „Romeo és Júlia“ elő­adására. Ez alkalommal autó­busz különjárat indul kedvez­ményes áron. Eddig C0 jelent­kező van, leginkább a kulhír­csoport tágjai közül, akiknek a színházlátogatás külön szak­mai tanulságot is jelent. Még a szomszédos Majos községből is vannak jelentkezők az elő­adásra.

Next

/
Thumbnails
Contents