Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-20 / 67. szám
% 1955 MARCI L S 20 NAPLÓ Állattenyésztési szakkör alakult Zoliiban, az állattenyésztési napon Gyönyörű napsütötte reggelre virradtak csütörtökön Zomhán. A tsz-ek és egyéniek istállóéban lázas izgalommal tisztították a bonyhádi vöröstarkák Legjobb egyededt s kilenc óra felé megindultak velük a vásártérre, az állatbemutatóra, amelyen közel 100 jól tejelő tehenet és kiváló szülőktől származó üszőt, bikát lehetett látni. A legnagyobb meglepetést a termelő- szövetkezetek állatállománya okozta. Az egyéniek igen sokat beszélgettek arról, hegy milyen sokat fejlődött a tsz-ek állatállománya egy év alatt. Ifj. Fülöp István, Kelemen János és mások, akik egy évvel ezelőtt látták az alig pár liter tejét adó teheneket, most elcsodálkoztak a 20—24 literes bonyhádi vöröstarkákon. A legnagyobb sikert a Szabadság tsz Berci nevű bikája aratta anyjával, a naponta 24.5 liter tejet adó Bimbóval. Többen elismerően gratuláltak a tsz-ek vezetőinek s minden oldalról- megnézegették a szép jószágokat. A termelőszövetkezetek mellett sok jól tejelő, gondosan ápolt tehenet vettek fel az í. típusú tszcs tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állatbemutató azt bizonyította, hogy Tolna megyében, a bonyhádi vörös-tarka tájfajta tenyésztésének a fellendítéséhez komoly segítséget nyújt Zomba község. A tsz-ek és egyéniek istállóiban eddig több mint 200 kiváló törzskönyvezett egyedet lehet látni, de egyre többen foglalkoznak üsző- és bikaneveléssel is. A bemutató után díjazták a legjobb állatokat s a .kiváló állattenyésztő gazdák, tsz vezetők és tagok a megyei és járási szakerrJbere&ikel hosszú órákon át vitatkoztak a legjobban bevált állattenyésztési módszerekről. Grón.us János, a Szabadság tsz állattenyésztési ' briigádvezetője versenyre hívta a többi tsz-t és vállalta: tehenen - kint 4000 liter tejet fejnek egy laktáció alatt s minden 10 tehén után 8 borjút nevelnék fel. Igen sokat beszélgettek arról is, hogyan érhetnének el az eddiginél is jobb eredményt? Tamás Istvánnak, az I. típusú Petőfi tszcs tagjának javaslatára megalakították az állattenyésztési Szakkört, s mirwj'árt ezen belül szarvas- marha-, 16-, sertés- és baromfiszakcso- portot hoztak létre. A szakkör elnökévé egyhangúlag ifj. Fülöp István „Kiváló Állattenyésztő'’ jelvénnyel kitüntetett gazdát, a Petőfi tszcs elnökét választották. A gazdák örömmel üdvözölték az új szakkört s egyre többen jelentkeztek tagnak. Végül elhatározták, hogy a szakkör tagjai közös silót építenek, szárté&ő gépet vásárolnak, közös legelőt létesítenek és valamennyien bevezetik a jól bevált szovjet módszereket, aminek segítségével tsz-ek és egyéniek kimagasló eredményeket értek el eddig is. Rég leszállt az alkony a falura, amikor befejezték az állattenyésztési nap hivatalos részét. A vendégeket azonban nem engedték el, hanem az ízletes, sertéspörkölt vacsorát együtt fogyasztották el a megyei és járási szakemberek, tsz tagok és egyénileg dolgozó -parasztok. A zsíros vacsorára jól csúszott a bor, ami még jobban feloldotta a jelenlévők nyelvét. Hazafelé menet egyöntetű vélemény volt: igen hasznos volt , ez az állat- tenyésztési nap, aminek az eredménye hamarosan megmutatkozik Zombán. Ary Róza MZUN Á korai csirkének nincs párja —1 Mondotta Lengyel néni a fcölesdi „Kossuth” termelőszövetkezet egyik tagjának felesége. Szavainak hitelt adott a konyhából kihallatszó 64 darab egyhetes csirkének éktelen lármája. Lengyel néni nem kis büszkeséggel számolt be arról, hogy a baromfigárdában még egyetlen egy elhullás sem volt. Hát ezt hogyan érte el? — Nem olyan ördöngős dolog ez — felelte a néni. Mint a többi állathoz, így a baromfihoz is gondos munka és szív kell. Vigyázni kell, hogy ne fázzon meg a napos baromfi, azután nem lényegtelen a takarmányozásuk sem. Ez a gondosság .meg is látszik a kis állatkákon, olyan elevenek, élénkek, hogy náluk élénkebbét még gondolni sem lehet. Meglátszik rajtuk, hogy a tehén hasznából nemcsak a gazdának, hanem nekik is jut egy kis túró. Jelenleg a 32 „felnőtt” ba- romfin kívül csak 64 darab kis csirke van, de számuk 200 darabra fog növekedni. Lengyel néni nemcsak a korai csirkét, hanem a mellévaló vitamindús zöldségféléket is kedveli. A melegágy már elkészült, ahova a napokban elveti a korai fejeskáposzta, kelkáposzta és többi zöldségfélék magjait. Míg a melegágyak bán fejlődésnek indulnak az apró palánták, addig helyükön a már szépen zöldelő spenót, saláta és zöldhagyma vette át az uralmat. De a teljes képből a virág sem fog hiányozni. A különböző színekben pompázó virágok díszítői lesznek Lengyel néni, a gazdaasz- szony birodalmának. Ami nem is olyan rossz Legyen e mondatunk találós kérdés. Kedves olvasónk pedig találja ki, hogy mi az. Kiskorában sárga, később hófehérszínű, önmagától nem eszik, közértben vaskapcson lóg, -sütve közszeretetnek örvend, előállításával Simontor- nyán Szalma néni foglalkozik véle. Kicsit talán túl hosszú a ta- láloskérdés, ezért eláruljuk, hogy nem boszorkányságról van szó, hanem egy kedvenc állatról a kacsáról. Szalma Ferencné, a simon- íornyai „Alkotmány” tsz tagja nap, mint nap leül, kereken 34 darab hófehér pekingi kacsát tömni. Fárasztó munka, de megéri, mert a házunk táján aránylag könnyen lehet kiskacsát nevelni. A tömésbe tett kacsáknak pedig 5 hét múlva már jelentős szerepük van, mert 28—30 forint egy kilogramm hízottkacsának az ára. Az „Alkotmány” tsz a jelenleg hizlalt 34 darab hízottka- csának legnagyobb részét szabadpiacon fogja értékesíteni, a kapott pénzösszeg pedig az egy munkaegységre eső részesedésüket fogja emelni. Zúg a méhkas Nem 'mondotta, de szavai után biztosan lehet következtetni, hogy Sarkantyú Gyula, a pincehelyi, postahivatal vezetője a napnak sok pillanatában kinéz az ablakon és szemé vei szeretettel öleli körül zümmögő szorgalmas kedvenceit, a méheket. 25 méhcsalád várja a tavaszt, a virágokat, amikor az első szárnypróbálgatás után hozzáláthatnak a mézgyüjtés- hez. Virágról-virágra, fáról-fá- ra sokszor kilométerekre szállva, hangyaszorgalommal dolgoznak a méhek apró társadalma. •— A méhekkcl — mondotta Gyula bácsi nem lehet lélek- telenül, autómata módjára foglalkozni. Ehhez a szakmához is szív kell. A mindennapi munkám után örömmel foglalkozom apró barátaimmal. Évek óta ismerjük már egymást, ha néha fullánkjukat belém engedik, már észre sem veszem. A veszedelmes, de szorgalmas kis had még nem kelt szárnyra. A méhkas zsongása azonban életről beszél. A jó idő megjöttével azután kitódulnak téli barlangjukból, a kaptárakból, hogy majd a virágzó akácfákról, vagy a hatalmas tarlómezőkről gyűjtögessenek. Kicsi állatkák ők, határtalan szorgalmukkal egy közepes termés esetén mégis több, mint 5 mázsa mézet gyüj tögetnek össze, amelynek értéke a 6.000 forintot is meghaladhatja. Szórakozáson kívül érdemes is foglalkozni a méhészettel, csak természetesen hordás idején törődni kell velük. Biztosítsa minden méhész a jó termés előfeltételeit is, a méhcsaládokat vándoroltassa egyik helyről a másikra, Korpádi Jánosnak is kifizetődik az állattenyésztés Korpádi János az egyik szerződéses növendckbikával. Korpádi János 12 holdas hátai dolgozó paraszt szereti az állatokat: úgy gazdálkodik, hogy Istállója mindig tele van szebbnél-szebb lovaikkal, tehenekkel és növendékállátdk- lcal. A községben Korpádiék szállítják a legtöbb tejet a csarnokba. Van olyan nap, máikor 25—2ü litert is visznek. . Majdnem minden hónapban 1000 forinton felül kapnak tejpénzt. Gyakran 1400 forintot lg ájulnak, csak a tejbegyűjtöhöz szállított tejből. Két tehenük van, 1 családból származnak. A borjúkból tenyészbikákat nevelnek. Jelenleg két szerződéses növendékbika van Korpádi János istállójában. Az egyik 7, a másik pedig 8 hónapos. Ugyanakkor Ismét vemhesek a tehenek. , A bikaborjúkat, amikor felnevelték a szerződésben előírt súlyúra, jó pénzért tudják értékesíteni. Aszerint, hogy milyen, minőségűek lesznek, még 8—40.000 forintot is kaphatnak értük. TOLNAI NAPLÓ gazdatanác§udóju Érdemes pétisóval fejtrágyázni az 6szi vetéseket Gyerekkorom óta paraszti munkával foglalkozóul. Sok olyan esztendő telére emlékszem, mint 1954—55. év téli hónap jai voltak. A késő őszi hónapokban, a tél elején, mikor még nem volt hótakaró a vetéseken sok helyen kórt okoztak az egerek. Ezenkívül azt is megsínylodték az pszi vetések, hogy későn esett hó. Én naponta figyelem a kalaznói határt, sajnálattal állapítom meg, hogy mindenütt elő kell segíteni az őszielv fejlődését. Az én tapasztalatom szerint ezt legjobban idejében, szakszerűen elszórt pétisóval lehet elősegíteni. En minden esztendőben megszoktam pétisózni a búzámat, elsőízben a hó elolvadása után, mikor már a talaj nem nyálkás, nem ragad másodízben pedig mikor a gabona már szárbaindult. Tapasztalatból merem mondani, hogy a legmegfelelőbb időben, szakszerűen elszórt pétisó a betakarításnál mázsákban érezteti hatását. Én jó magam feltétlenül megpétisózom a búzámat, biztos vagyok benne,, hogy ennek következtében a viszonylag gyenge talajon is 8—9 mázsa búza terem egy hold földön. Minden gazdatársamnak merem ajánlani, hogy haladék nélkül szerezze be a pétisót, minden nap figyelje a hatért, s mihelyt lehet, azonnal végezze el őszi gabonái fejtrágyázását. Barna János Kalaznói egyéni gazda A cukorrépatérmelés elösegíii a szarvasmarhák jó takarmányozását A tej beadási kedvezmények, a tinó és az ökör árak jelentős emelése, a dolgozó parasztok figyelmét, — nagyon helyesen, ismét az eddig eléggé elhanyagolt szarvasmarhatenyésztes és tartósra irányította. A szarvasmarhaállomány növelése, a hozamok növelése jó takarmányalapot követel. A takarmányalap biztosításában is nagy szerepet játszik például a cukorrépatermesztés. Ha valaki 110 mázsa cukorrépát termel egy hold földön, ezért kap a pénzen kívül 72 kiló friss répaszeletet, vagy 330 kiló szárított szeletet, 55 kiló szörplevet, amelynek együttes takarmányértéke., vagyis keményítő értéke'4.6 mázsa árpát tesz ki. De viszont Tolna megyében a jó cukorrépa termő vidékeken nem egyszer 200—220 mázsa cukorrépa is terem egy hold földön. Tehát ebből a szempontból is kifizetődik a cukorrépatermesztés. De a cukorrépa után járó pénz, prémium és cukor még szemlélte- tőbben bizonyítja, hogy érdemes termelni. Ha a_ mázsádként i alapárat, a prémiumot és a beadott répa után járó cukrot vesz szűk alapul, 110 mázsa holdanként! átlagtermés esetén 3055 forintot jövedelmez a gazdának. Ha hozzászámítjuk- a 4.6 mázsa árpát, illetve árpaértékű takarmányt, a répafejben lévő tápértékét, könnyen kiszámíthatjuk, hogy egyetlen gazda se fizet rá a cukorrépatermesztésre. A méhészeti feladatúk Amikor a levegő hőmérséklete eléri a plusz 15 C fokost, illetve a fölé emelkedik, a méhcsaládok a megmozdulás időszakából átlépnek a fejlődés időszakába. Ez az jdo alkalmas arra, hogy meggyőződjünk méhcsaládjaink belső állapotáról, ennek megfelelően gondoskodjunk belső szükséglétről. Miié kell a vizsgálatnak kiterjedni? A család eíeségere, a csalad népességére, az anya minőségére (erre következtetni lehet a fiasításból) a téli elhullásra, a család egészségi állapotára. Használjuk ki a közelgő jó tavaszi időt, Végezzük el a tavaszi átvizsgálást minél előbb, segítsük méhcsaládjainkat fejlődésükben, , „ „ ^ , , __. D unkel Lehel mehesztanar, Lengyel. Híradás Kisszékely l>ől: Munkában asz egyesült termelőszövetkezeti tagok A KISSZÉKELYI „Uj Elei” termelőszövetkezet tagjai mindaddig szidják Wimfer grófot, még egy valamirevaló épület lesz kint Hegyhát pusz tán. Ezt a néhány épületet bizony nem valami szerencsés helyre építették, egy nagy hegyet kell „megmászni”, hogy az ember oda jusson. No, de mindegy. Biztos van magyarázata, hogy annak idején miért éppen oda építette a gróf a magtárakat, istállókat és a cselédházakat. ,pe most nem fáradozunk 'azon, hogy ezt megtudjuk, ugyanis messze visszafelé kellene lapozni a történelem könyvében, hogy erre fény derüljön. Nem ez a lényeg. Nézzük inkább meg azt, hogy miként hozta olyan közel egymáshoz a jómódú középparasztokat az agrárproletárokkal ez a néhány gazdasági épület... Pontosan ma egy hete a Tolnai Naplón keresztül hírt adtunk arról, hogy a „Haladás” és a „Szabad Nép” termelőszövetkezet egyesült Kis- székelyben. Vgy gondoljuk, azonban, hogy a két termelőszövetkezet egyesülésének leg legfőbb olcait érdemes bővebben megírni. Leginkább azért is, mert a jobbmódú egyéni gazdák körében az a hír terjedt el, hogy nem lesz egészséges az „Uj élet” csoport, mert a „szegények összekeveredtek a gazdagokkal”. MACA AT, A TÉNY igaz, hogy a „Haladás” iermelőcso- portban szinte kivétel nélkül jobbmodú, középparasztok tár sultak 1952-ben. Az is igaz, hogy a volt „Szabad Nép” szövetkezetben kivétel nélkül agrárpoletárok voltak. De az már nem igaz, hogy az agrárproletárok és a középparasztok „összekeveredése” nem vezet jóhoz. Ellenkezőleg. Most lett igazán olyan termelőszövetkezet Kisszékelyben, amelyet 2 esztendő múlva mindenki megcsodál. De ne vágjunk az események elé, ne kerüljük ki a lényeget. Nézzük előbb azt, hogy tulajdonképpen miért is egyesült a két termelőszövetkezet, TELKESI JÁNOS, a volt „Haladás” szövetkezet elnöke és Nyirati István, a volt „Sza bad Nép” szövetkezet elnöke már az ősszel beszélgettek arról, hogy egyesíteni kellene a két csoportot. De Péti Lajos és még jó néhány középparaszt az ősszel hallani sem akartak erről. Mikor aztán komolyan felvetette Telkest János, hegy — szembe kell nézni a tényekkel, nem lehet tovább húzni-halasztani az építkezést, kint a parasztoknál tartani a közös jószágállományt, mert a házigazdák bejelentették, hogy nem hajlandók tovább szállást ddni a 24 darab szarvasmarhának, — a középparasztok gondolkozni kezdtek. Úgy maguk között beszélgették, hogy jó lenne ezt az egyesítést „nyélbe ütni”, de a „Szabad Nép” tagjainak, az elnöknek a világért sem akarták mondani. Sőt addig ment a molog, hogy Péti Lajos felesége a boltban támadta meg ifjú Csi- szárnét; — mondta neki: „Mit. gondoltok, odamegyünk hozzátok a 18.000 forintos lovakkal! (?) így ment ez az ősztől egészen március 10-ig. Ekkorra meggondolták magukat a középparasztok is, belátták, hogy mégis csak jobb, ha egyesülnek, felszabadul a jószággondozók közül egy csomó munkaerő, nem kell új istállókat építeni, nem verik magukat adósságba, több munkaigényes növényt termel lietnek, több lesz az osztalék. Kimondták hát az ősszel feltett kérdésre az igent. Így lett új termelőszövetkezet, így született meg az „Uj Elet” Kisszékelyben, amelynek fele jómódú, a gazdálkodáshoz jól értő középparaszt volt, a másik fele a gazdálkodáshoz szintén jól értő, har cos agrárproletár volt köztük jónéhány kommunista. A KEZDETI LÉPÉSEN már túl vannak az „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai. Átalakították az istállót, egybe vitték a közös jószágállományt, elosztották, hogy ki, melyik munkaterületen dolgozik. A munkaerő elosztásnál bizony kellemes meglepetés érte a tagságot. A két szövetkezet 50 szarvasmarháját, — melyet eddig 8 ember gondozott — vígan elgondozza 3 fő. Itt máris 5 munkaerő szabadult fel. Az egyesített termelőszövetkezetnek így megfelelő mesteremberei is vannak, bognár, kovács, kőműves. Van a 480 hold földhöz 9.5 pár igásfogat. Azt még nem döntötte el a vezetőség, hogy az üres földekben hol, mit termelnek. De amint Csiszár Sándor elvtárs, a szövetkezet elnökhelyettese mondja a legközelebbi vezetőségi ülésen ezt lűzik napirendre. AZ ELSŐ KÖZÖS MUNKANAP március 17-én volt. Fát termeltek, trágyát hordtak, építettek a szövetkezetbeliek. Amint mondják öröm volt nézni, • amilyen szépen dolgoztak, terveztek együtt az emberek. Ez a kezdet. Később nap ról-napra tovább erősödik a „kapcsolat”. Az „Új Élet”, sző vetkezet tagjai közül pánté ken a párttaggyűlésen kettő már jelentkezett tagjelöltnek is. A pártszervezet vezetősége és tagsága elfogadta Ferenc István és Telkes János tagjelölt felvételi kérelmét. Azok a középparasztok, illetve termelőszövetkezeti tagok, akik eddig idegenkedtek a párttól, a kívülállóktól, most közös erővel, egy akarattal építik, erősítik a szövetkezetek Bebizonyítják a kisszékelyi egyéni gazdáknak, hogy az igazi cél megvalósításához vezet az agrárproletárok és a középparasztok „összekeveredése”. Színházlátogatást szervez a bonyhádi bultúrház A bonyhádi járási kultúrotthon nemcsak rendezvényeket szervez, a '.úrcsofportja előadásaival szórakoztatja a közönséget, de aktív k^ItúrmuR- kásai számára is gondoskodik magasafobrendű művészi élvezetről. Színházlátogatást szervez a közeli Pécsi Nemzeti Színház „Romeo és Júlia“ előadására. Ez alkalommal autóbusz különjárat indul kedvezményes áron. Eddig C0 jelentkező van, leginkább a kulhírcsoport tágjai közül, akiknek a színházlátogatás külön szakmai tanulságot is jelent. Még a szomszédos Majos községből is vannak jelentkezők az előadásra.
