Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-20 / 67. szám

■'N A P L Ó

1955 MAKCIÜS 30

A Központi Vezetőség útmutatásai nyomán harcoljunk pártunk falusi politikájának újabb

sikereiért!

Országos értekezletet tartottak a járási tanácselnökök

A járási és járási jogú városi tanácsok, valamint a megyei tanácsok végrehajtóbizottsági elnökei kétnapos értekezletet tartottak az országliáz üléstermében.

Az értekezleten megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal a minisztertanács elnökhelyettese, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Román József egészség- ügyi miniszter, Szabó János város és községgazdálkodási miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Czakó Kálmán, a népköztársaság legfőbb ügyésze, Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnölce, Keleti Ferenc, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára.

Az értekezletet Varga András a minisztertanács titkársága tanácsi végrehajtóbizottság osztályának vezetője nyitotta meg, majd Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet.

Apró infal elvtárs beszéde

Bevezetőben az új tanácsok munkájának eredményeiről, pártunk Központi Vezetősége határozatának jelentőségéről szólt, majd részletesen foglalkozott a tanácsok előtt álló feladatokkal.

Pártunk III. kongresszusa — mondotta — világosan megjelölte: nem akarjuk hosszú időre elhalasztani a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az a nézet, amely esetleg hosszú évekre, vagy évtizedekre akarja kitolni a falu szocialista átszervezését, teljesen idegen a párttól, azt el keli utasítani. Ez azoknak a nézete akik nem értik meg, hogy már most is mezőgazdasági fejlődésünk, de egész fejlődésünk egyik akadálya a sokszázezer elaprózott paraszti parcella és az alacsony termésátlag. A főkérdés tehát, amit a Központi Vezetőség határozatában élesen felvetett, hogy szívós harcot kell folytatnunk a szövetkezeti eszméért, a szövetkezetellenes elemekkel szemben.

A tanácsi szervek az elmúlt két évben nem tettek meg mindent a termelőszövetkezetek védelmére, a tsz-ek gazdálkodásának • megjavítására, új termelőszövetkezetek alakítására és azért, hogy a termelőszövetkezetek ne zárkózzanak el az újonnan belépni kívánó parasztok felvételétől, valamint a kilépett tagok visz- szavételótől. Hogy ez a helyzet előállót, abban mi is hibásak vagyunk, akik a végrehaj- tóbizotiságok felső irányítását végezzük innen a minisztertanácsból.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk nagy összegekkel segíti a termelőszövetkezetek fejlesz lését, s a szövetkezetek értek is el jó eredményeket, de most nagyobb lépésekkel kell tovább menni. Az eddigi előrehaladást gátolta az, hogy a megyei járási, városi és községi tanácsok elhanyagolták a tsz-ek megszilárdítását és számszerű fejlesztését. Sokhelyütt alig gondoltak új tsz-ek létrehozására.

— Ezen sürgősen változtatni kel — folytatta — és mindennapos munkánkká kell válnia a jó termelőszövetkezetek népszerűsítésének, s a tsz-ekre támaszkodva el kell érni, hogy már az idén jelentős mértékben növekedjék termelőszövetkezeti mozgalmunk, meginduljanak az új belépések, új termelőszövetkezetek alakuljanak.

— A másik hiba, hogy a végrehajtóbizottságok vezetői sok helyen nem ismerik a termelőszövetkezetek problémáit, nem járnak ki a termelőszövet kezetekhez. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít arra, hogy a tanácsoknak meg legyen a lehetőségük a termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalának gyors emelésére. A tanácsoknál vannak növénytermesztési, állattenyésztési szakemberek, állatorvosok, könyvelők, termelőszövetkezeti szervezők. Azt tapasztaljuk azonban, hogy ezek a szakemberek csak általánosságban foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel és nem ott segítenek, ahol arra legnagyobb a szükség. A tsz-ek állapotáért a tanács végrehajtóbizottsága teljes mértékben felelős. tehát egy termelőszövetkezetnél alacsony a termés, laza a fegyelem, azért a tanács elnöke, a végrehajtóbizottság a felelős. Neki kötelessége felelősségre vonni az állattenyésztési szakembereket, ha alacsony a tejhozam, a növénytermesztési szakembereket, ha kapálatlan a terület, s általában következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok és az egész tanácsapparátus munkája döntően a termelőszö vetkezetek . megszilárdítására összpontosuljon. A tanács és a tsz-ek között szoros barátság kell legyen és a segítőszándékot a tanács részéről nap, mint nap éreznie kell a tsz-eknek A tanácsoknak, mint az állam- hatalom helyi szerveinek, a végrehai tóbizottságoknak, az

egész állami apparátusnak — kezdve a minisztertanácstól — nagyobb felelősséget kell tanú sítaniok a párt III. kongresz- szusa és a Központi Vezetőség határozataival szemben!

—. Az alapos, beható támogatásra különösen szükség van most, amikor a tavaszi munkák megkezdésétől, már csak néhány nap választ el bennünket.

A tanácsnak segítenie kell, hogy a tsz-ek — a gépállomások alaposan felkészüljenek a tavaszi vetés, növényápolási munkákra és tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az idén a tsz-ek termésátlaga nem csak egyes növényfélékből, hanem raiindemből magasabb legyen, mint az egyénileg gazdálkodóké.

— Pártunk Központi. Vezetőségének legutóbbi határozata is a termelési színvonal növelését, a termelékenység eme lését, az önköltség csökkentését állította a párt és gazdasági szerveink elé, mint népgazdaságunk egyik legfontosabb feladatát. Ez termelő- szövetkezeteinkre is áll. A magasabb termés érdekében kü- 'önösen fontos, hogy a gépállomások gépeit a termelőszövetkezetek maximális mértékben igénybe ve-évék. mert a tsz-ekben ez a munkatermelékenység növelésének legközvetlenebb módja.

Ugyanakkor nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a tsz-ek alkalmazzák a legfejlettebb agrotechw’ikát, trágyázzanak ott, ahol trágyázni kell, szóval nagyobb mértékben hasz nálják a műtrágyát mint eddig bármikor, liogy termésátlaguk gyorsan növekedjék, és a tagok életszínvonala meghaladja a középparasz. tok életszínvonalát.

Különösen nagy gondot kell fordítaniok a tanácsoknak a termelőszövetkezetekben a közös vagyon védelmére, amit nagyban elősegít a megfelelő adminisztráció és könyvelés.

— Azt is észrevettük, hogy sok helyen megsértik a termelőszövetkezeti alapszabályokat. Sok helyen szinte tűrhetetlenné vált a háztáji gazdaságok túlméretezése, ami sokszor a szövetkezeti vagyon elherdálásához, eltulajdonításához vezet. Ha tanácsaink éberek lennének, ezek a szabálytalanságok kevésbé következhettek volna be. Mi szükséges nek tartjuk a háztáji gazdaságot, de az nem mehet a közös gazdálkodás rovására. Ha ez így megy, a közös gazdasáp elsorvad, veszekedés, civako- lás van az ilyen tsz-ekben és ilyen helyen nem emelkedik a

közös gazdaságból adódó jövedelem, hanem a tagság fő jövedelme, a háztáji gazdálkodásból lesz — mondotta, majd rámutatott arra, hogy a háztáji gazdaság túlméretezése, illetve az e téren mutatkozó hibák nem egyszerűen gazdasági kérdések, hanem politikai kérdések is. A hibák azt is mutatják, hogy tanácsi szerveink szemet hunynak az ilyen, visszaélések felett és tisztánlátásukat sok helyen megzavarta az az ellenséges agitáció, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését mi elhalasztottuk és itt-ott kialakult olyan nézet, hogy lehet valaki termelőszövetkezeti tag és jelentős mértékben megtarthatja, fenntarthatja magángazdaságát is.

— Vannak olyan esetek is. — folytatta Apró Antal, — amikor a VB-ok alapszabály- ellenesen avatkoznak be a termelőszövetkezet munkájába Az egyik jelentésben olvastam, hogy például Karcagon a városi tanács mezőgazdasági osztályának egyik dolgozója egyszerűen felmondott a Szabadság tsz könyvelőjének.

— Azt hiszem, mindenki slőtt világos most a Központi Vezetőség határozatából, az elmondott példákból, hogy a tanácsoknak több támogatást, több segítséget kell adnáok a tsz-ek munkájához, a munka megjavításához, az alapszabály szerű gazdálkodás kialakításához a növénytermelésben is, az állattenyésztésben is. De a fő kérdést alá szeretném húzni, s ez a politikai kérdés: felvenni a harcot a termelőiszövetkezetek megszilárdi fásáért, felvenni a ' harcot a termelőszövetkezet-ellenes elemekkel szemben s ebben járjanak élen a tanácsok és az ügyészségek is, mert hiszen az ügyészségek sok esetben gyámolítják a kulákokat, a spekulánsokat, a termelőszövetkezetekkel szemben.

— Sok termelőszövetkezet

ben, amikor közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy a lazaságnak, a közös vagyon nagymértékű pazarlásának oka a termelőszövetkezetekbe beférkőzött ellenséges elemek kártevő tevékenységében van. Ezért a termelőszövetkezetekből a z

ellenséges elemeket, kulákokat el kell távolítani. Az egész tagság előtt kell leleplezni őket s nem szabad megengedni, hogy a szövetkezetekben az ellenség befolyása érvényesüljön.

Szorosam összefügg ez a háztáji gazdaság méreteivel, a/ elharapódzott spekulációval s munkaegység-csalásokkal, valamint más korrupciós jelenségekkel is. Az ilyen esetek mögött a tanácsoknak jobban meg kell keresniük az ellenség (kezét, mint ahoigy ezt eddig tették.

Ugyanakkor fontos feladatunk, hogy nagyobb gondot fordítsunk - termelőszövetkezeteikben a kádermunkára, elsősorban arra, hogy a termelőszövetkezet vezető pozícióiba megfelelő emberek kerüljenek.

Ezután a 'családtagok részvételének fontosságáról szólta tsz-ek munkájában, majd felhívta a tanácsok figyelmét, támogassák az egyszerű, az

I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat is. Itt is nagy súlyt kell helyezni az alapszabály betartására, annál is inkább, mert gyakran tapasztaljuk, hogy helyenként az I. és II. típusú termelőszövetkezet cégére alatt lényegében egyéni gazdálkodás folyik. Amint ismeretes, az I. és

II. típus feladata, hogy a dolgozó parasztokat szövetkezeti gazdálkodás formájához ve- ’esse. Ezt az elvet soha nem szabad szem elől ,téveszteni. Ezért erősíteni kell a szövetkezeti csoportokban a közös munkát, oda keli hatni, hogy azok tagjai meggyőződve a kollektív gazdálkodás előnyéről, mihamarabb a III. típusra térjenek át.

— A tanácsi szerveik feladata, \ hogy éberen, féltékenyen őrködjenek, s biztosítsák, hogy a területükön működő termelő- szövetkezetek alapszabálysze- rimt gazdálkodjanak.

Ezután az előttünk álló mezőgazdasági feladatokról beszélt Apró Antal. Majd részletesen szólt a begyűjtés kérdéseiről.

— Ha megnézzük a különböző kedvezményeket, akkor azt látjuk, hegy mintegy 30 százalékkal csökkent a beadás — mondotta.

— Nem »kis mértékben az új begyűjtési rendelet eredménye az is, hogy a szabadpiac kiszélesedett, gz. állattenyésztés számos területen — kivéve a szarvasmarhát, — növekedett s növekedett álltaiéban a tenyésztési kedv. De míg az egyik oldalon a kedvezmények egész sorát adtuk, ugyanakkor az 1954. évi begyűjtési tervet egy pár területen nem teljesítettük.

Míg például kenyérgabonában dolgozó parasztságunk mintegy 96 százaléka a csép tógéptől tett eleget beadási kötelezettségének, addig komoly lazaságok mutatkoznak például a sertésbegyüj- tésnél.

— már világosan látjuk hogy az alapvető hiba Itt a szemléletben van, abban a politikai felfogásban van, mely elterjedt. az országiban, hogy az állami szervek megalkudtak a helyzettel. Az országban megindult a . hússal való spekuláció, nagytömegű feketevágás indult meg. Ugyanakkor amikor az országban elegendő sertés van, mégis 75 ezer darabbal maradt adós a dolgozó parasztság a múlt évben. Különösen Bács, Szolnok és Fejér megyéikben volt hallatlanul alacsony a begyűjtési terv teljesítése, viszont a szabadpiacon nagymérteikben lehetett húst kapni, mert a- begyűjtést nem teljesítették., az államnak járó húsmenmyi- séget a szabadpiacon adták el magasabb áron anélkül, hogy a hajúk szála ás meggörbült volna. Széleskörben elterjedt olyan helytelen és káros nézet, hogy a begyűjtési kötelezettség egy ideiglenes valami és aki nem teljesíti, annak semmi baja nem történik, sőt tartozásét, hátralékát bizonyos idő után el is engedik.

— Nekünk ez ellen a káros az ország ellátását veszélyeztető szemlélet ellen fel kell vennünk a harcot, de ehhez elsősorban az kell, hegy a tanácsoknál és a begyűjtési apparátusoknál csináljunk rendet. A begyűjtési hivatalok és a végrehajtóbizottságoik — és ez különösen álba járási vég- rehajtóibizottságoíkra — sok helyen nem szereztek érvényt a begyűjtéssel kapcsolatos mél ténycg rendelkezéseknek, majd nem szó nélkül tűrték a feke- tevágásókat, a nyershüssal való üzérkedést, spekulációt, amíg végül a minisztertanács január végén kénytelen volt szigorú rendelettel véget vetni azoknak a visszaélésedének, amelyek r. agy része a végrehaj- tóbizottság tagjainak, elnökeinek, az ügyészség, bíróság, a rendőrség vezetőinek szeme láttára folyt az országiján. — Olyan szemlélet alakult ki. hegy ne zaklassuk a dolgozó parasztot, ne követeljük a hátralékok törlesztését, mert ez sérti a szocialista törvényességet és nem összeegyeztethető az új kormányprogrammal. A rendőrség, ügyészség, bíróságok csak az utóbbi másfél hónapban léptek fel erélyesebben, amikor erre felülről adtunk utasítást.

— Pártunk Központi Vezetőségének határozat^, világosan rám «tat arra hogy ezek a jobboldali Opportunist nézete«., az állam iránti kötelezettségek elhanyagolása, az állampolgári kötelezettségek nemteljesíté se súlyos károkat okozott népi demokráciánknak, felbátorította a kupeecUeí, kalikókat, és míg az állami készletet nem tudtuk feltölteni, addig a szabadpiacon korlátlanul volt hús.

— A begyűjtési munkában tapasztalható hiányosságai: kihatottak egész falusi politikánkra, kihatottak gazdasági életünkre. A lazaságok eltűrése csak bátorította a munkásosztály ellenségeit. A vég- rehajtóbizottságok ezért felelősek, mert ez mind a szemük előtt játszódott le.

Ezután rámutatott árira, hegy a begyűjtéssel kapcsolatos visszaédósekröl sok esetben tudnak a végrehajtóbizott ságök, sőt számos esetben ku- pecefctől, a beszolgáltatást nemteljiesiítőiktől pénzt vetitek

fel begyűjtési hivatali vagy

tanácsi alkalmazottak, hogy

szemet hányjanak a feketevágások és visszaélésed?, felett és az ilyenek természetesen nem lépnek fel a feketéző hen tesekkel és a helyi spekulációval szemben sem.

— Ez azt mutatja, hogy

nemcsak az állampolgári fegyelemmel van báj, hanem baj van az állami fegyelemmel is. A visszaélések , sértik a dolgozók igazságérzetét. — Sajnos, a feielősságrevonás területén különösen a járási vég rehajtöbizottságcícnál — baj van. Meg kell tisztítani a végrehajtóbizottságok apparátusait a visszaélőktől. Ezt a tűrhetetlen helyzetet látva a minisztertanács erélyes eszközökkel fagott hozzá a fegyelem helyreállításához.

— Az elmúlt hetekben a járásokban, községekben a tanácsi szervek és begyűjtési vállalatok dolgozóival együtt értekezletet tartottunk. Fél- léptünk a spekuláció, az üzérkedés ellen,

utasítást adtunk a belügyminisztériumnak, az ügyészségnek, hogy határozottabban, keményebben kell fellépni ezek ellen a jelenségek ellen. A párt széleskörű felvilágosító, ellenőrző munkája nyomán valami kevés javulás mutatkozik a begyűjtésnél. Bizonyos mérték ben sikerült letörni az élőállatokkal folytatott kupec- kedést. A sertéshizlalási szer ződéskötések valamit emelkedtek, ugyancsak emelkedett a területi begyűjtés is.

Sikerült megakadályozni a sertésárak további emelkedését, sőt számos helyen, — ha kismértékben is, — árcsökkenés mutatkozik. Ugyemcsafc a javulás jeleit mutatja az a tény is, hogy sikerült megakadályozni, hogy a kupecek a megyéidből nagytöimegben szállítsák el a süldőket. De alá szeretném húzni etvtár- saik, hogy ezek. csak kezdeti eredmények, amelyekkel távol ról sem lehetünk megelégedve.

— A falvakban van elég sertés. Most a tanácsokon, a végrehajtóbizottságokon, a begyűjtési hivatalokon múlik, hogy amikor visszaszorítják a spekulációt, emelkedjék a begyűjtés, hogy állami tartalékokat tudjunk képezni.

— A tények azt bizonyítják, hogy a mi államappanátu- sunk munkájában, a tanácsok tevéfkeoiységébem, a végrehajtó- bizottságok munkájában, a kétségtelenül meglévő fejlődés mellett, nagyon súlyos hibák mutatkoznak a törvényesség betartásában.

Az államigazgatás helyi szer vei, az ügyészi, a bírói szervek, a rendőrségi szervek működésében azt látjuk, hogy sok esetben eltűrik a törvénysértéseket, nem őrködnek eléggé az Elnöki Tanács, a minisztertanács, vagy az egyes minisztériumok által kiadott rendelkezések végrehajtásán.

Ezt n lazulást az államigazgatás munkájában sürgősen fel kell számolni.

—- Joggal mondhatjuk, hogy oántuhk az utóbbi esztendőben óriási segítséget adott a

tanácsoknak, hegy feladataikat még eredményesebben elláthassák. ,

— A tanácsokban az egységes* pártvezetés, a párt politikájának érvényesülése végcél legtöbb helyen létrehoztuk az MDP pártcsoportjait. Az utóbbi hetekben sok járási VB mimikáját vizsgáltuk meg, a helyszínen gyűjtöttünk tapasztalatokat és megái Lapítható.,

— minden túlzás nélkül, —- hogy a járási VB-ok munkájában, a VB-elnökök munkájában van komoly javulás. Mégis szeretnék egy néhány kéraést szóvátenmi.

— Egyik a kollektív vezetés kérdése.

— Fokozottabb gondot keli most a VB-tagoknak fordítaniok arra, — különösen az elnököknek, — hogy a kollektív vezetéshez szükséges munkastílus kialakuljon, hogy a vezetés a testületek ben ténylegesen kollektív legyen.

— Gyakori hiba az, hogy a VB határozatainak meghozatalánál nem támaszkodnak eléggé az állandóbizottsúgokra. Ez abban nyilvánul meg legtöbbször, hogy az előterjesztések előkészítésébe nem vonják be az . állandóbizottsági elnököket, több helyen nem hívjál: meg őket a VB ülésére és így megfosztja magáit a VB attól, hogy az állandóbizottságoknak a tömegekkel való szoros kapcsolatából származó tapasztála- tait, döntéseit a határozatok meghozatalánál felhasználja.

— A vezetés kollektivitásának szerves részét képezi a határozatok végrehajtásáért való közvetlen felelősség és a végrehajtás ellenőrzésében való kollektív részvétel. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a VB minden egyes tagja elhangzott állás- foglalásától függetlenül felelős a VB által hozott hatá rozatok végrehajtásának előmozdításáért.

— A kollektív vezetés megsértése a VB részéről a szocialista törvényesség megsértése, amely együtt jár pártunk politikájának elferdítésével, teret enged az egyéni tévelygések szómáira, önkény kialakítására, amely végső fokon a párt és a tanács tömegka p- csolataimk meglazulásához vezet

— Elvtársak! Legfontosabb., nak tartom a pártszervezetek

és a tanácsok kapcsolatát, & tanácsok munkájában a páirt- hányítás érvényrejírttá tását a megyéktől a községekig.

A tanácsúk minden irányt* munkájának alapja, sikeres működésének előfeltétele mindig az volt, és az is marad a jövőben, hogy a tanácsokban dolgozó funkció náriusok hogyan harcolnak a párt ügyéért, a nép ügyéért, a párthatározatok végrehajtásáért.

— A párt Központi Vezetősége határozatában rámutatott a tanácsok munkájában meglévő hiányosságokra Is.

— Megyei, járási, közéé© tanácsainknak állandóan erősítendők kell a pártszervezetek kel való kapcsolatukat, biztosítani kell az apparátusban a nártszerű munkát, a párt-ellen őrzés kibontakozását. Tanul- luk meg elvtársak, hogy minél rendszeresebb mimikánk felett a pártellenőrzés, annál kevesebb hibát követünk el.

—■ A megyei, városi tanácsok ra, de különösen a járási tanácsokra nagy és megtiszu telő feladatok várnak, a Központi Vezetőség útmutatása alapján: harcolni pártunk falusi politikájának, a mező - gazdaság szocialista átszee vésésének újabb sikereiért.

— Előre elvtársak a párt Központi Vezetősége határozatainak megvalósításáért, a tanácsok munkájának megjavításáért, előre a szocializál*; ügyéért! (Hosszantartó leik* éljenzés és taps.)