Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-16 / 63. szám

1855 MÄttCiUS 16 NAPLÓ Szombaton tartotta első éves záróvizsgáját a bátai Ezüstkalászos gazdatanfolyam Bálán az Ezüstka­lászos gazdatanfo- lyarnnak a kezdetben mindössze három hallgatója volt. Ez a 1 tárom . dolgozó pa­raszt szomszédjának, ismerősének elvitte .a hírt, hogy a gazda- tapföiyam foglalkozó sai érdekesek, sok hasznos tapasztalatot adnak-a gazdálkodás­hoz. .Később már. 46 hallgatója volt az Ezüstkalászos tanfo­lyamnak. Valamen­nyien . szorgalmasan eljártai: a foglalko­zásokra, nagy érdek­lődéssel hallgatták végig Janzsó István­nak, a leperdpusátai állami gazdaság fű- agronómusának érté­kes előadásait. Bátán az Ezüstka­lászos ' ' gazdatanfo­lyam hallgatói szom­baton, március 12-én adtak számot a tanú! fákról. A dolgozó pa­rasztok feleségei sár­közi szőttesekkel dí­szítették a kultúrhá- zat, ahol délután 5 órakor megkezdődött a vizsga. Az Ezüstkalászos gazdatanfolyam hall­gatói úgy vizsgáztak — formaság szerint — mint a középisko­lás diákok szoknak. Előre magkapták a közel 100 darab vizs­gakérdést, s a vizsga- bizottság kérdéseire felelték. A vizsga eredmé­nyei azt mutatják, hogy a dolgozó pa­rasztok egész félen, szorgalmasan tanul­tak, mert átlagban 4.7 az Ezüstkalászos gazdatanfolyam hall­gatóinak tanulmányi eredménye. Pedig a vizsgabizottság nehéz kérdéseket tett fel. A többi között Szűcs Lajos elvtárs, megyei főagronómus olyan kérdést is tett fel,- amelynek megválaszo lása még egy agrönó- munnak is becsületé­re vál. Papp István dolgozó paraszt pél­dául arról beszélt 10 percig, hogy a nö­vény életében milyen szerepe van a víznek. Annak, hogy a bá­tai Ezüstkalászos tan­folyam hallgatói ilyen jól vizsgáztak külön magyarázata is van. Vörös Mihály az egyik hallgató, a termelési bizottság elnöke önképző szak­köröket szervezett. Ezeknek az önképző szakköröknek az volt a szerepük, hogy egv- ogy hallgató, megha­tározott témáról 10— 15 perces előadást tartson. Ezzel elérték hogy minden hallga­tó bátran merte el­mondani véleményét a vizsgabizottság előtt is. Az elmondottak alapján tehát látható hogy a bátai élenjá­ró dolgozó parasztok nem elégszenek meg azzal, amit a sok éves munka során tapasztaltak. Azon fáradoznak, hogy el­sajátítsák az újat, az élenjáró mezőgazda- sági agró és zoótech- nákai módszereket. ... szá mi thai uiik rájuk . • • ügy érzem, hogy különö­sen most a békekongresszus után nagy felelősség és fel­adat hárul rám. Nem lenne helyes, ha az igazságos meg­győződésemet magamba zár­nám és nem mondanám el embertársaimnak azt, amit a békekongresszuson tapasztal­tam. A IV. békekongresszus­nak hatalmas eredménye volt: az ország minden részéről ott voltak az egyszerű parasztem­berek, asszonyok, értelmisé­giek, munkások, fiatalok kép­viselői és egyhangúlag kiáll­tunk a bélié megvédése mel­lett. A kongresszuson egész népünk egységes békeakarata nyilvánult meg. Elhatároztam, hogy most a kongresszus után elmegyek minden emberhez a környé­ken, hogy tudtára adjam mindazt, amit tapasztaltam ezen a nagy eseményen, amit a különböző faluk és városok dolgozói mondottak el. Min­dig fülemben csengenek An­dibe Erzsébet szavai: „Az em­beriségnek élni kell és élni fog”. De el kell mondanom Kína 600 milliós népének bé­keakaratát és csak sorolhat­nám a külföldi küldöttek sza­vait, amelyben beszámolta!' népünk békeakaratáról. A kül­földi küldöttek szavai, ame­lyekkel hozzánk szóltak olyan meleg szeretetet sugároztak, hogy lehetetlen volt nem érezni, bízva számíthatunk rájuk. Elmondhatjuk, nem 1 TANÁCS ELINTÉZTE A dolgozók ügyes-bajos dol­gaik elintézéséért hova fordul­hatnának legelőször segítség­ért, ha nem éppen a tanácsok­hoz. *A tanácsokat saját ma­guk választották és arra hiva­tottak, hogy az államhatalom helyi képviselete mellett lelki- ismeretesen karolják fel a dol­gozók ügyeit, segítsék őket különböző gondjaik megoldá­sában. A dolgozók egyre nagyobb bizalommal vannak a taná­csok iránt Ez érthető és ter­mészetes, mert a tanácsok egy re inkább rászolgálnak erre a bizalomra. A példáit végnél­küli sora a tanúbizonyság er­ről. A gyönki járási tanácshoz 1954-ben az utolsó három ne- | gyedév alatt mintegy 270 kü­lönböző panaszt nyújtottak be. A tanács ezeket lelkiismerete­sen elintézte. Az eredmény az I lett, hogy az idén még ennél ’ is nagyobb, szélesebb körű az érdeklődés a tanács munkája iránt. A járási tanács tagjai időnként fogadást tartanak választóik között. Ilyenkor amellett, hogy megalkuvás nélkül folytatják a törvényes­ség megszilárdításáért folyó harcot, lelkiismeretesen meg­hallgatják a dolgozók pana­szait és elintézik azokat. Már­ton András elvtárs járási ta­nácstag is tartott fogadóna­pot. Ez alkalommal többen pa­naszkodtak, hogy írtak pa­naszlevelet a tanács pénzügyi osztályához az adófizetés te­rén ért sérelmük orvoslásáért. A pénzügyi osztály mégcsak választ sem küldött nekik. — Márton elvtárs másnap már intézkedett: orvosolta a pál- faiak jogos sérelmét. Volt olyan gazda, akinek 500 forint túlfizetése volt és ezt nem ír­ták a javára, — természetesen szabályellenesen. Azóta már jóvá írták neki, az idei adó­fizetési kötelezettsége teljesí­tését. Bácsi Sándor gyönki lakos megsérült és a fél válla béna lett, az SZTK-tól pedig nem A kongresszus után... Marosi Lajos nagydorogi trak­toros is résztvett a IV. magyar békekongresszuson. Hazajövet felajánlotta, hogy tervét H0 százalékra teljesíti és 5 száza­lékos üzemanyagniegtakarítást ér el. Ezenkívül gyűléseken és egyéni beszélgetések tormájá­ban is beszámol a kongresz- szuson szerzett élményeiről. vagyunk egyedül ebben a harcban. Nemrégiben a zombai MNDSZ tagjai hívtak meg. Itt . beszámoltam a kongresz- szuson szerzett élményeimről, tapasztalataimról, de beszámol tam tapasztalataimról a nagy- tormási állami gazdaságban is, ahol dolgozom. Még sok helyen fogok beszámolót tar­tani. Mindéül kis szabadidő­met arra használom fel, hogy agitálok az igazságos nagy ügyünk érdekében. SZABÓ JÁNOSNÉ nagytormási állami gazdaság. kapta meg a megjáró segélyt. A tanács nagyon sok utána­járás, huza-vona után elintéz­te Bácsi Sándor problémáját. Nagyon sokan törvényelle­nes dolgokat követnek el és még ilyen esetben is támoga­tást kémek a tanácstól. A ta­nács természetesen nem kép­viselheti és nem is képviseli az ilyen ügyeket, mert ezzel csak ártana államunknak és közvetve maguknak a dolgo­zóknak is. Ilyen esetekben sem rideg, közömbös elutasí­tás a tanács válasza, hanem emberi módon megmagyaráz­za, hogy miért nem jogosult kérelmének teljesítésére és miért első az állami törvé­nyek tiszteletbentartása. A maoyar-szov’et barátsági hónap kulturális eseményeiről Pakson érdekes és újszerű módon rendezett könyvesbált ,, községi MSZT-szervezet a ba­rátsági hónap alkalmából. Különösebb műsor nem volt ezúttal, hanem a legjobb szovjet könyvekből olvasták fel egy-egy részletet <> a .rendezvény résztvevőinek pályázni lehetett a felolvasott részlet alapján az író meghatá­rozására. Ezen a pályázaton összesen tizen­kilencen vettek részt, a győzteseket jutalmaz­ták. Ezenkívül 40 darab könyvet sorsoltak ki a könyvesbálon a belépőjegyek ellenében. * A, tamási járásban, legeredményesebben Ozoran és Pincehelyen, könyvismertető elő­adásokat tartanak a községi MSZT-szerveze- tek. Orosz klasszikusok, kritikai realista írók műveiről tartanak általában előadásokat. — Igen kedveltek azok az előadások, amelyek Petőfi költeményeinek a Szovjetunióban ara­tott sikeréről szólnak. Ugyanebben u járásban községenként, üze­menként könyvheteket szervezitek. Ez abból áll, hogy egy hétig • mindennap tartanak is­mertetést valamely szovjet írásműről. * Nemcsak kimondottan kulturális jellegű előadásokat tartanak azonban a barátsági hó­nap alkalmából, hanem szakmai előadásokat is szép ^számmal, különösen mezőgazdasági tárgyú előadásokat. Szabályban például mé­hészet: szakelőadást tartottak a méhész sza.-i- :tör tagjainak, amely«:] arról is tárgyaltak, hógy mijyen segítséget kapunk a Szovjetunió­tól mez-JkazdaságUTík korszerűsítésére, hiszen a mezőgazdasági termelés összefügg a méhé­szettel. Az if júság nevelésének kérdéseiről A szülei ház szerepe a nevelésben Több, mint két hónapja zajlik a vita, az ifjúság neveléséről, hullámzott és tarajozotí a hozzászólások áradata. Hivatásos és nem­hivatásos nevelő részéről, minaen hozzászóló leszögezte az illetékességét. így is van. A nevelés kérdésében mindannyian hivatásosak cs illetékesek vagyunk. Államunk egyik legelső feladata volt a 'la­kástörvény megalkotása, a családi otthon megteremtése érdekében azok számára is, akik korábban ilyennel nem rendelkeztek. A szociális intézkedések és rendeletek tömegé­vel bástyázza körül az otthont és a benne élő emberpárt utódaival, a családdal, aláhúzva a családi nevelés fontosságát. Lakások és családi házak építését segíti elő, n fészek­rakáshoz segélyt ad. Már 1945-ben MSZT-fciadásöan éraekes könyvecskét jelentetnek meg Pflemmer-Ziv tollából, amely egy kis család helyzetét tár­gyalja a nagy Szovjetunióban. A történe' hőse a legmagasabb kitüntetést kúpja, az ft gyermeket felnevelő, áldozatos életéért. Itt van szerintem a szülői ház nevelésének sar­kalatos alapja. Tud-e a mai szülő áldozatot hozni utódaiért, a gyermekeiért? Amelyik szülő tud, azoknak az utódainál nagy általá­nosságban nincs különösebb hiba. Lemonda­ni egy jobb falatról, lemondani egy öltöny­ről. a szórakozási lehetőségről a gyermekein­kért Olyan gesztus ez, ami nélkül helyes gyermeknevelés nem képzelhető el. E téren még sok a kívánnivaló. A család képezi a’ társadalmi életünknek és nemzeti életünknek az alapját. Ha ezt áthatja az önm-irséklés a gyermekek érdekében, r.kkc :■ e nevelésünk harmóniába kerül a kollektív emberi nevelés célkitűzésével. Én több áldozatos és ilyen irányú művelt­séggel bíró szülői kívánnék látni Tóth Nándor Senki sem hiányzott az önkéntes tovább­képzésről A délutáni órákban kis em­bercsoportok tűnnek fel Kis- vejke utcáin. Aparhanti. len- gyeli, mucsfai és závodi al­só tagozatú nevelők sietnek az iskola felé. Pető Ede osztályvezető mo­solyogva szemléli a barátsá­gos beszélgetésbe merült ne­velőket. Békés Ferenc tanulmányi felügyelő üdvözli a megjelen­teket, majd a gyakorlás, mint az oktatási folyamat fő moz- zana'--'» ismerteti . Példákkal világítja meg, milyennek kell lennie % gyakorlásnak, hogy az ismeretek készséggé alakul­janak a tanulókban. Ismerteti a gyakorlás módjait tantár­gyanként és osztályonként. — Gyakorlatának ,és tapasztalatai nak gazdag tárházát nyitja meg előttünk. A gyakorlási módok, eljárások sokaságá* mondja el, vagy szemlélteti könnyen érthetően rövid idő alatt. Sajnos, 2 óra rövid idő. s az előadását be kellett fe­jeznie. pedig még sokat akart ! és tudott volna adni. Gazdag tapasztalatokkal tér­tünk haza, iskoláinkban pró­báljuk azokat hasznosítani. Lónay Sándor nevelő „Kiváló földművesszöveíkezeí" oklevéllel és vándorzászlóval tüntették ki a szekszárdi földmű vesszövetkezetet Zsúfolásig megtelt vasár­nap délután a szekszárdi járási kultúrotthon nagyter­me. Földműves,szövetkezet; tagok, dolgozó parasztok, pa- rasztasszohyok jöttek el. hogy megünnepeljék a szek­szárdi földművesszövetkezet életének nagy eseményét, az ország föidművesszövetkeze- tei közt folyó versenyben a szekszárdi a második lett. — Egj’bert az. elmúlt év ered­ményeinek felmérése mel­lett megbeszéljék az 1955-ös év feladatait, megválasszák az új vezetőséget, küidötte- •ket a járási értekezletre. Az ünnepségéi kultúrműsor vezette be. mrjd elfoglalta helyét az elnökség. Feszült figyelemmel és a jól vég­zett munka érzésével hall­gatták a gyűlés résztvevői Pintér György elvtárs­nak, a SZÖVOSZ országos főkönyvelőjének, igazgatósá­gi tagjának szavait. ..Büsz­kék lehetnek a szekszárdiak arra, hogy az ország 1160 földművesszöbetikezete közt a szocialista munkaverseny egyik győztese lett szövet­kezetük. A feltételek sokkal szigorúbbak voltak, mint bármikor ezelőtt és ezeket :s túlteljesítették. Eredmé­nyes munkát 'végeztek a la­kosság jobb ellátása és a mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében. A szekszárdi szö­vetkezet betölti azt a. hiva­tását, ami a földművesszö- vetkezetek feladata a mun­kás-paraszt szövetség meg­szilárdításában." Majd ezután a szövetke­zet eredményeit ismertette Pintér elvtárs. A negyedik negyedévben 9 millió 200 ezer forint 'értékű árut ad­tak el, ami 46 százalékkal magasabb az egy év előtti­nél. Ez összeg nagy része mezőgazd asági félsz ereié sí cikk volt. Csökkentették az önköltséget, a száz forint forgalomra eső költség 42 Fillérrel volt alacsonyabb a tervezettnél. Jövedelmezővé tették a felvásárlást is. „E szép eredményeket úgy tud­ták elérni a szövetkezet ve­zetői, hogy a párt és tanács irányítása szerint végezték munkájukat.“ Befejezésül a feladatokról beszélt, hogy a továbbiak­ban fokozott mértékben keil biztosítania a földmű­vesszövetkezetnek a lakos- rag áruellátását fogyasztás: cikkekben és mezőgazdasági felszerelési, növényvédelmi cikkekben egyaránt, erősít­se meg kapcsolatát a terme­lőszövetkezetekkel is. Ez­után átadta a „Kiváló föld­művesszövetkezet'1 oklevelet es a SZÖVOSZ igazgatósé- górtak és a Kereskedelmi és Pénzügyi Doigozók Szak­szervez elének vándorzászla­ját, amit Zilizt Gáspár elvtárs, a szövetkezet ügy­vezető elnöke vett át. A Közgazdasági Techni­kum küldöttsége, majd Kiss Izabella, a szakszer­vezet központja küldöttjé­nek üdvözlő szavai után Zi- Lizi elvtárs ismertette az elmúlt év eredményeit és a feladatokat. Elmondta, hogy tizenhárom millióval na­gyobb forgalmat bonyolított le a szövetkezet 1951-ben. mint az előző évben, öt- vermel több ekét, harminc­cal több boronát, hússzal több vetőgépet, 450 mázsá­val több műtrágyát és 350 mázsával több rézgálicot adtak el, mint az előző év­ben. Mindez mutatja a dol­gozó parasztok megnöveke- dett. jövedelmét és termelé­si kedvét, de azt is, hogy pártunk. helyes politikája nyomán e-gyre nő az áruel­látás. Nagy a növekedés fo gyasztási cikkekben is. Több mint kétszázezer forinttal nőtt a szövetkezet vagyona egy év alatt, ami az év vé­gén egymillió nyolcszáztízen kétezer forint volt. Beszél: a még meglévő hibákról, majd az 1955-ös terveket is­mertette. Többek közt bőví­tik az üzlethálózatot, új 200 férőhelyes sertéshizlaldát. lé­tesítenek, kibővítik a kisgép­kölcsönzést is. Az ünnepségen kiosztották a jutalmakat, megválasztot­ták az új igazgatóságot, fel­ügyelőbizottságot és a kül­dötteket' a járási értekez­letre. Este ünnepi vacsorát ren­deztek. amelyen felszólalt a közgyűlés külföldi venaége is, Alex J a t r u elvtárs. az Albán Népköztársaság Szö­vetkezeti Központján-' ; al- elnöke. Közel 20.000 naposcsibét szállítottak el eddi« a tolnai baromfikeltető állomásról A tolnai baromfikeltető állo­más az idén körülbelül 700 000 naposcsibét keltet a Tolna megyében lévő termelőszövet­kezetek és egyénf gazdák ré­szére, vérvizsgált, egészséges törzsekből. Az első szállít­mány egy héttel ezelőtt indult útnak, amikor 6500 naposcsi­bét adtak át a környékbeli te­nyésztőknek. Most újabb 12:000 naposcsibe került ki a Ueltetőáilomásról, melynek te­kintélyes részét, 2000 darabol, a sárszentlőrinci termelőszö­vetkezetek vittek el. A szokatlanul hűvös időjá­rás miatt különleges gondot igényel a szállítás. Ezért a keltelőállomás bélelt ládák­ban, téli csomagolásban adja át a naposcsibéket a vásárlók­nak. Tizenöt éve dolgozik a Tolnai Selyemfonógyárban Takács J« zseíné í'onónő. Normáját állandóan túlteljesíti, amellett az anyagtakarekosságban is széjj eredményeket ér el. A felsza­badulási versenyben elért legutóbbi eredménye 120 százalék volt.

Next

/
Thumbnails
Contents