Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-02 / 51. szám
2 IN A P L ö 1955 RíÁRCIÜS 2 A szovjet kormány válasz jegy zeke Anglia kormányának Moszkva (TASZSZ) Mint sajtó jelentés«]« közölték, a szovjet kormány 1951. december 20-án jegyzéket küldött Anglia kormányának. Ékben rámutatott arra, az a tény, hogy az angol kormány aláírta a párizsi egyezményeket, összeegyeztethetetlen az 1942. évi angol-szovjet, háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. Az angol kormány 1955. január 26-i válaszj-egyzékében kifejezésre juttatja: nem ért egyet a szovjet kormány említett jegyzékével, s igazolni igyekezve eljárását,' kijelenti, hogy továbbra is az általa választott utat szándékozik követni. A Szovjetunió külügyminisztériuma erről a kérdésről tebruár 28-án megküldte Anglia moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegy- zékét. A válaszjegyzék többek között a következőket tartalmazza: ..Anglia kormánya azzal érvel válaszjegyzékében, hogy Anglia részvétele a párizsi egyezményekben állítólag nem mond ellent az angol-szovjet szerződésben vállalt kötelettsé- geinek. Kijelenti továbbá, hogy az újraíelfegyverzett Vyugat Németország részvételével Ny ug at-Európában létesülő szemlátomást egyes béke- szerető államok ellen irányuló aílamszöyetkezés állítólag a béke és az európai biztonság megszilárdítását szolgálja majd. Ezzel egyidejűleg Anglia kormánya azt állítja: nem tartozik felelősséggel Németország szétszakílotiságáért, azért hogy mindezideig lehetetlennek bizonyult alapot találni az együttműködésre a szovjet kormánnyal. A szovjet kormány nem érthet egyet Anglia kormányának ilyen állításaival. A tények arról tanúskodnak hogy Anglia kormánya a háború befejezése után az angol- szovjet szerződésben foglalt kötelezettségek megsérlésének útjára tért. Anglia kormánya nem volt hajlandó együttműködni a szovjet kormánnyal abban, hogy Németország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Ehelyett az Egyesült Államokkal és Franciaországgal együtt áttért a német kérdésben kifejtett kiilönakciók politikájára. Ez a politika végül is nyugati és keleti részre szakította Németországot, — a Németország szétszakításának politikáját folytató angol kormány az Egyesült Államok és Francia- ország kormányával együtt hozzálátott ahhoz, hogy elüké, szítse Nyugat-Németország új- rafelfegyverzését és bevonását a Szovjetunió, valamint más békeszerető európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba. E politika egyik lépése volt a párizsi egyezményeknek 1954 oki. 23-án történt aláírása. A párizsi egyezmények ugyanis előírják a nyugatnémet hadsereg megteremtését, élén hitlerista tábornokokkal és tisztekkel, e hadseregnek minden fegyverfajtát rendelkezésére bocsátanak, beleértve az atom-, a vegyi és a baktériumfegyvert is. Teljesen nyilvánvaló, hogy a német revansisták feMegjveraé- se és bevonása ax agresszív észak sí lanti tömbbe, valamint az újonnan létesítők nyugateurópai katonai szövetségbe, nem a béke megszilárdítását, hanem egy ifjabb háború előkészítését szolgálja. A szovjet kormány 1954 december 20-i jegyzékében megállapította, hogy a párizsi egyezmények — amelyeknek megvalósításában csak egyes államok újabb háborús készülődéseket folytató agresszív körei érdekeltek — összeegyez telhetetlenek az angol-szoVjet szerződéssel. Anglia kormánya ennek ellenére továbbra is igyekszik kivívni a párizsi egyezmények mielőbbi életbeléptetését, figyelmen kívül hagyva az angol-szovjet szerződést. Mindez azt bizonyítja, hogy Anglia kormánya most nem tekinti magát érdekeltnek e szerződés érvényének fenntartásában. A szovjet kormány a kifejezettekkel kapcsolatban teljes mértékben megerősíti a december 20-i jegyzékben lefejezett álláspontját és ismét szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának aktív \ az 1912. május 26-án megkötött szovjet-angol háború utáni szövetségi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvénytelenítéséhez vezet. Ebből az is következik, hogy az angol-szovjet szerződés érvénytelenítéséért az egész felelősség Anglia kormányára hárul. Moszkva, 1955. február 28." „Újabb háborúban nem számíthatnának ránk“1 jelentette ki az egykori Wehrmacht egyik tisztje Párizs evpri): Michel Goi- day, a Francé Soir m unka-tár- hosszú hónapokat töltött Nyugaí-Névnetorszá.gban, hogy kifürkéssze: miként vélekedik a német nép a felállítandó WehrmachíyóL A francia újságíró számos különböző körülmények között éló, különböző életkorú férfival és nővel' beszélgetett az újrafelfagyver- zésről és „közvéieménykutatá- sárói" terjedelmes cikkben számolt be a Francé Soir hasábjain. A németek szembenállását a Wehrmacht újrafelállításával Gordey a többi között az egykori hitleri hadsereg egyik tartalékos századosának megnyilatkozásával jellemezte. Az illető annakidején a legmagasabb katonai kitüntetésekben részesült. A volt tiszt a következőket mondotta a Francé Soir munkatársának: „A háború okozta nyomokat semmi sem tudja kiölni belőlünk. E borzalmas évek lidérc nyomásként szinte minden héten1 visszatérnek ... A múlt... úgy emlékezem vissza rá, mint ha, tegnap történt volna. Már most előre tudom, hogy borzalmas; lenne, h„ egy nap újra a-, csatatéren találnám magam, szemben az oroszokkal. Valószínűleg ordítva menekülnék, eldobva fegyvereimet. Generációnk hatévi háborút vészelt át. Nem vagyunk jók ágyutölteléknek. Nem számíthatnának ránk egy újabb háború esetén.’1 Nagyon fontos tényezőként emeli ki a France Soir munkatársa a német re midit arizá- lással szembeni népi mozgalmat. A volt, katonatisztek érzelmeit Gordey így ítéli meg: „A hivatásos katonatisztek körében valóságos kisebbségi komplexum van a Szovjet Hadsereggel kapcsolatban. A múlt háborúnak ezek a szakértői tisztában vannak azzal, hogy nemcsak emberanyagban, hanem katonai művészetben is felsőbbrendű ellenféltől szenvedtek vereséget.“ A lipcsei vásárt az első kél napon több, mint 1-Ü.OÜÖ érdeklődő tekintette meg Berlin (MTI): A szombaton este megnyílt lipcsei tavaszi nemzetközi vásár a nemzetközi kereskedelmi körökben nagy érdeklődést keltett. Külön vonatokon és repülőgépeken a külföldi éraeklődők százai érkeznek a hagyományos lipcsei árumintavásárrá, amely „ két világpiac gazdasági (képviselőinek egyik legfontosabb találkozójává lett. Eddig 43. államból érkeztek kiállítók és vásárlóit Lipcsébe. A 'tőkés országokból jött vendégek száma meghaladja a kétezret. A lipcsei vásárt az első két napon 121.325 érdeklődő kereste fel. Igen nagy érdeklődést váltott ki a vásár szovjet pavilonja, amelyet a német és külföldi látogatók tízezrei keresnek fel. Nagy népszerűségnek. örvend a vásáron működő magyar csárda, A belkereskedelmi minisztérium „kiváló vállalatai" A belkereskedelmi minisztérium és a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezetének központi vezetősége az 1954. negyedik negyedévben többek között a „kiváló vállalat" címért versenyző alábbi vállalatokat tüntette ki vándorzászlóvai. oklevéllel és az azokkal járó pénzjutalommal: Szegedi Rövidkét Vállalat, Pécsi Kereskedelmi Vállalat, Szombathelyi Kiskereskedelmi Vállalat, Keletmagyar országi Üzemélelmezési Vállalat, Győri Tüzép Vállalat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés elnöksége és az országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen magvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az országgyiSés ' külügyi bizottsága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége rész :eteifoen megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Arsdics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az Elnöki Tanáén tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati 'javaslatot" elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége őszinte öröm mel üdvözli a Szovjetunió Leg felső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista körök az Egyesült Államok kormányával az élén arra törekednek, hogy Európában. Ázsiában és a világ más részein a már létrehozott agresszív tömböket megerősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítok minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a katonai támaszpontok Uiénftését a világ minden részén, fokozzák rágalomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomháborút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okozna a népek nek, bár nem kétséges, hogy egv ilyen új háború az imperialista agresszc-rc-k végső megsemmisülését vonná maga után. A magyar népet mély felháborodással tölti el a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy néhány állam részvéteiével létrehozzák a Nyugateuró. pai Uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető német militariz- must, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igaz ságialan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t készítenek elő, melynek megvalósulása esetén az újjáéledő német imperializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar szép szilárd meggyőződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya minden intézkedést megiett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintéit helyesel és támogat minden olyan Uezdeménvezést amely a nemzetközi feszültség ersvhítésére. a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útién való megoldására, a béke megrsrvlárrtífósára irányul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kivárna segíteni az európai kollektív biztonságnak, az ált&IáA hétfő esti francia minisztertanács Párizs (MTI): A hétfő esti francia minisztertanács pénzügyi és költségvetési kérdések kel foglalkozott. A miniszterelnök a minisztertanács befejezése után René Coty köztársasági elnökhöz hajtatott, hogy a párizsi szerződéseknek a Bundestagban történt ratifikálásával összefüggő diplomáciai kérdéseket megbeszélje. Lapjelemtések szerint a miniszterelnök tájékoztatta a köztársasági elnököt azokról a diplomáciai megbeszélésekről, amelyeket hétfőn reggel folytatott az angol nagy követtel és az amerikai ügyvivővel. nos leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyár nép nagy nyomatékkai juttatta mindezt kifejezésre a most befejeződött IV. béke kongresszusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés elnökségének mej győződése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző, nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együtt működésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen követelménye egymás te riileti sértetlenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszte- leíbentartása, a meg nem tá madás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének alkal mazása. A Magyar Népköztársaság Ehlöki Tanácsa és az ország- gyűlés elnöksége magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége 8, magyar nép békéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében mindent meg- fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvényhozó testületéivel és ezzel tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. Kulisszák mögöHi mesterkedések Irán körül — RÖVIDÍTÉS — kedelmi küldöttség lesz, de valójában „tárgyalásokat fog foly tatni az Irán és Irak között kötendő” katonai szövetségről. r|'' öbb teheráni lap egy pa- *- kisztáni katonai küldöttség állítólag küszöbönálló iráni látogatását harangozta be. A Keihan, a következőket írja: „Ilyen küldöttségek látogatása után rendszerint ez a javaslat következik: „csatlakozzanak a középkeleti védelmi szövetséghez”. Az Arezuo Sze- mal című lap még nyíltabban írt: „Iránnak a közelkeleti Védelmi egyezményekben való részvétele többé már nem men- de-monda, hanem a realitás stádiumába lépett”. Majd így folytatja: „Noha Irán hivatalos körei továbbra is tartózkodnak e kérdéssel kapcsolatos bármilyen nyilatkozat tól... A szó- banforgó probléma fejlődésében új elemek bukkantak fel: Dzselal Bajar török- köztársasági elnök, Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnök és az iraki külügyminiszter hamarosan Iránba érkezik. Látogatásuk feltétlenül kapcsolatban lesz a középkeleti védelmi egyezménnyel. Politikai körök véleménye szerint április végén Teheránban a sah elnöklete alatt fontos tanácskozás lesz, amelyen résztvesz a török' köztársaság elnöke, a pakisztáni miniszterelnök és Irak külügyminisztere”. Nemrég Ária tábornok volt vezérkari főnök is, az Azsáng című lapban „Csatlakozzon-e Irán a nyugati szövetséghez, vagy semleges maradjon” címmel megjelent cikkében azt igyekezett bizonyítani, hogy Iránnak le kell mondánia a semlegesség politikájáról és A 1 Egyesült Államok és Anglia uralkodó körei közelkeleti ügynökségeikkel együtt már régen tervbe vették, hogy katonai szövetséget tákolnak össze Közel-Keleten. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy e tömbben Irán is résztvegyen. Amióta Nuri Szaid iraki miniszterelnök és Menderesz török miniszterelnök között megégyezés jött létre és Nuri Szaid kijelentette, hogy Bagdad kész csatlakoz ni az Ankara-Karacsi „ten- gely”-hez, azóta különösen erélyes követelések hangzanak el, hogy Irán is kövesse Irak példáját. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere élesen hangsúlyozta, hogy Törökország és Pakisztán között még Irán is ott van. Dulles amellett foglalt állást, hogy Irakhoz hasonlóan Irán is legyen rajta „a Törökország és Pakisztán közötti rés betöltésén”. Ha figyelembe vesszük Eden angol külügyminiszter hasonló szellemű nyilatkozatát, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az Egyesült Államok és Anglia a török-iraki tárgyalások eredményeinek felhasználásával akar nyomást gyakorolni az iráni kormányra. így értelmezte az iráni sajtó Menderesz török minisztei’el- nöknek az antoliai hírügynökség. számára adott január 21-i nyilatkozatát is. Noha Mcndebe kell lépnie e szövetségbe. E tények következtében néhány iráni újságíró, a lapok hasábjain azt hangoztatja, hogy az iráni kormány állítólag tanulmányozza a török- iráki egyezmény megkötése után a Közel-Keleten kialakult helyzetet. Cikkeikből - az derül ki, hogy állítólag lázasan készítik elő Iránnak' a szövetséghez való csatlakozását és már most kidolgozzák a megegyezés feltételeit. Arra is utal nak, hogy az ország máris bizonyos kötelezettségeket vállalt” magára. Ezzel kapcsolatban néhány iráni lap emlékeztet az iráni sah amerikai útjára és hivatalos amerikai személyiségekkel '.aló találkozásaira.* Nem közömbös az a taiy sem, hogy éppen most íökozó- oik a rendőrterror a demokratikus elemek' elieii. A napokban tették közzé a teherá- ni katonai kormányzóság közleményét az iráni néppárt szervezeteinél« ..leleplezésére;" és a szervezet 'tagjainak letartóztatásáról. A lapok dicsérő -bangón-nví; tátják a demokratikus szervezetek szétzúzására irányuló bírósági és rendőrségi Intézkedéseket. Mindez .nyilvánvalóan azoknak a megfélemlítésére Irányul, akik-szót emelnek az ellen,, hogy Irén káío- nai szövetségekhez csatlakoz- zon. _ ' . \ z iráni sajtó kampány á-*'*■ nők célja nyilvánvalóan a közvélemény előkészítése a kormány politikájában bekövetkező esetleges változásokra, azaz Iránnak a középkeleti katonai blokkba való belépő-, sőre. rész e nyilatkozatában a törökarab viszonyról szólva Egyiptomot szólította fel, hogy csatlakozzék a katonai szövetséghez, néhány iráni lap szerint ez a felhívás Iránnak is szólt, igyelmet érdemel Moham■* med Ali pakisztáni miniszterelnöknek a Keihan című lap tudósítója előtt a beiruti. repülőtéren tett január 23-i nyilatkozata: „Pakisztán a közeljövőben azzal a javaslattal fordul az iráni kormányhoz, hogy csatlakozzék a török-iraki egyezményhez ... Ha önök figyelemmel tanulmányozzák a térképet, láthatják, hogy a Közel-Keleten ezideig kötött egyezmények semmit sem érnek Irán részvétele nélkül." Az iráni kormányra több oldalról nehezedő nyomás tehát egy és ugyanazon célt szolgál: arra akarják kényszeríteni Iránt, adja fel a katonai csoportosulásokkal szemben elfoglalt tartózkodó álláspontját, s csatlakozzék az Egyesült Államoknak és Angliának az agresszív Ankara-Karacsi tengelyre épülő új katonai szövetségéhez. Már most, ha a hivatalos iráni személyiségek nyilatkozataiból ítélünk, az iráni kormánynál« továbbra is az az álláspontja, hogy nem vesz részt a középkeleti agresszív tömbben. A Keihan január 26-án közölte Khtezkm iráni külügyminiszter válaszát arra, hogy milyen álláspontot képvisel az iráni kormány a török-iraki egyezménnyel kapcsolatban. Entezam ismét hangsúlyozta, hogy az iráni kormány álláspontja változatlan. Hohammed Ali pakisztáni miniszterelnöknek a Keihan beirut tudósítójának adott nyilatkozatát érint ve gúnyosan jegyezte meg: „Pakisztán miniszterelnöke nem Irán képviselője, tehát nyilatkozata nem kötelező ránk nézve. Mah&mmed Ali tett bizonyos kijelentéseket, de azt majd mi döntjük el, hogy mi a teendőnk”. Ezzel szemben egyes iráni lapok úgy tesznek, mintha nem tudnának ezekről a nyilatkozatokról. Akad olyan lap is, mint például a Keihan, amely közli ezeket a nyilatkozatokat, de ugyanakkor* hasábjain bizonyos külföldi körök propagandájának ad teret. E propaganda azt célozza, hogy Irán csatlakozzon a középkeleti katonai szövetséghez és mondjon le a semlegesség politikájáról. Az iraki-török tárgyalások után néhány iráni lap különös buzgalommal szállt síkra amellett, hogy Iránt be kell vonni a közel- és középkeleti agresz- szív amerikai háborús tervekbe. A Ferman című lap közölte, hogy még februárban iraki küldöttség érkezik Tehc- lánba* amely formailag keres-
