Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-13 / 61. szám

% i NAP L G 1955 MÁRCIUS 18 PART ÉS PÁRTÉPITÉS + A bátaszéki községi pártszervezet szervezi, irányítja a dolgozók versenyét rab terven felüli ruha készí­tésére tett vállalást, amit már teljesített is. De hason­ló szép eredményeket ért el a kádár és faipari terme­lőszövetkezet tagsága is. A pártszervezet azonban nem nyugszik meg a kezdeti sike­reken, hanem a tagság moz­gósításával célul tűzte maga elé, hogy a versenyszellemet április 4-e után is tovább fejlesztik május 9-e, a Győ­zelem Napjáig. Ennek meg­valósításáért csütörtökön a pártszervezetben népnevelő­értekezletet tartottak, ahol 60 párttag és 40 pártonkí- vüli népnevelő között fel­osztották a községet és el­határozták, hogy kisgyűlése- ken ismertetik a Magyar Dől gőzök Pártja Központi Veze­tőségének határozatát a poli­tikai helyzetről és a párt fel­adatairól. A naki „Ut a szocializmus felé“ termelőszövetkezet fiataljai teljesítették vállalásukat colva dolgoztak a termelőszö­vetkezet fiataljai, hogy válla­lásukat becsületükhöz méltóan teljesíthessék. Fáradozásuk nem hiábavaló. Büszkén mond hatják mindenkinek, hogy egy hónappal a határidő előtt tel­jesítették fogadalmukat, elül­tették az 1000 darab facseme­tét. A naíki „Ut a szocializmus felé“ tsz fiataljai is méltó­képpen akarják ünnepelni ha­zánk felszabadulásának tize­dik évfordulóját, április 4-ét. Erre a napra szocialista mum- kafelajánlásofcat tettek. Töb­bek között azt ígérték, hogy 1000 darab facsemetét ültet­nek. A hóviharral, a téllel oa­VASÁRÍNAPI JEGYZETEK Csőnadrágban a székelyek között A megyei tanács népművelési osztálya Bonyhádan aolké- tot rendezett a Tolna megyében lakó székelyek népművészeti problémáinak megvitatására. Az ötlet és kivitelezése dicsére­tet érdemel, mert egy eddig eléggé elhanyagolt kérdés felé terelte a figyelmet s a megbeszélés nemcsak hibákat tárt fel. hanem ösztönzést is adott. A Népművészeti Intézet, a nemes ügyhöz méltón, résztvett az ankéton, sőt az ankét elnöke, Szőke Pál is az intézet kiküldötte volt. Az feltétlenül vitat­ható, hogy Szőke Pál, alti a Népművészeti Intézet külső mun­katársa csupán, a székely népművészet leghivatottabb szak­értője lenne, viszont kétségtelen, hogy az ankéton legalább is annyi szóbeszédre adott alkalmat, mint Tamási Áron, áld ugyancsak elutazott Konyhádra ezen a napon. Honnan ez a feltűnés, mely Szőke Pált egyszerre kiemel­te az ismeretlenség jótékony homályából? Hisz e jeles férfiú nem szellemi képességeit csillogtatta, noha erre is lett volna alkalma, nem is zamatos székely beszéde teszi emlékezetessé a Tolna megyei székelyek számára, hanem: a ruhája. Persze olcsó hatásvadászat, ha valaki egyéb híjján az öltözékével keit feltűnést, sőt — bízvást mondhatjuk, — közneretséget, de fiát kiki úgy hat és azzal, amivel tud. Mert Szőke Pál ru­házata ez volt: csapottvállú, zsákszerű kabát, mely alatt bo­káig érő, fokozatosan szűkülő csőnadrágban folytatódott teste, hogy telitalpú, az ízléstelen, amerikai divatot majmoló láb­tyűkben végződjék. A szegény székely atyafiak ugyancsak zavarban voltak, semmiképp sem érthették, hogy egy népmű- í vészeti megbeszélésre, farsang után, miért öltözik valaki | maszkába? Ezt egyébként az ankét során sem magyarázta meg senki. Az viszont nem kétséges, hogy ebben a szánalmat keltő öltözékben a szekszárdi kultúrház össztáncára például be sem engedték volna Szőke Pált, aki a Népművészeti Intézetnék, úgy látszik, művészeti szemléltetésre így is jó. Senki nem kívánja, hogy ha népművészetről van szó, bár­ki is lobogó inget, gatyát öltsön s foltossal hadonásszék. Be ha a _ tánctermeket, kuliúrházakat megtisztítjuk a jampecektől, miért bízzuk rájuk a népművészetet? Ha egy szeleverdi fiatal­ember ilyen undok ruhát ölt, igyekszünk fiatalságának, kifor­ratlanságának betudni. De Szőke Pál meglett ember, legalább is ennek mutatja nevetésre ingerlő bajusza, mely pontos má­sa A1 Capone, vagy egy harmadrangú amerikai moziszínész bajuszának. Olyan nagy bűn — kérdezhetnék sokan, — ha valaki így öltözködik? A francia mondás erre is érvényes: nem bűn. Több annál. Hiba, sőt jellemhiba. Mert amint lenézzük azt, aki szurtos kézzel üi le egy ünnepi lakomához, ugyanúgy szó­vá kell tenni azt is, ha valaki egy népművészeti ankétéi any- nyira som becsül, hogy tisztességesen felöltözzék. Mit jelent az, hogy a tanácsok a legszélesebb tömegszervezetek ? Bátaszék dolgozói öröme­méi csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak versenyfelhívásához. A vál­lalatok dolgozói, termelőszö­vetkezetek tagjai röpgyűlé- seken, a község egyéni dol­gozó parasztjai a tanácsülé­seken tettek felajánlást. A LSúzakalász tsz tagtoborzási párosversenyre hívta ki az alsónyéki Világszabadság tsz tagságát, de felajánlást tet­tek a tavaszi munkák, trá- gyahordás elvégzésére is. A tanácstagok az egyéni pa­rasztok között beadási és adó fizetési versenyt indítottak. Szinte egyidejűleg tetteit vállalást a Szekszárdi Állami Erdőgazdaság, a Baromfibe­gyűjtő Vállalat és a kisipari termelőszövetkezetek dolgo­zói. A verseny nagy lendülettel indult be, majd egy hét múlva el is „laposodott". Hiányzott a pártszervezet po­litikai nevelő munkája, mely fokozhatta volna a dolgozók munkalendületét. Az a hely­zet, hogy Bátaszéken hóna­pok óta nincs párttiíkár. A taggyűléseken, tanácsülése­ken ugyan elhangzott sok olyan javaslat, hogy a párt­tagok, az állandóbizottság tag mi' vegyék kezükbe a ver­seny-nyilvánosságot. Ezt he­lyeselték is a résztvevők, azonban a végrehajtás el­maradt. Hiányzott a verseny Munkásosztályunk' pántunk vezetésével kemény harcok­ban vívta ki az államhatalom gyakorlását. E győzelmet nép­köztársaságunk alkotmánya a következőkben rögzítette le: „A Magyair Népköztársaság a munkások és dolgozó parasz­tók állama. A Magyar Nép- köztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé,” Államunk jellegének megfe­lelően rendkívül fontos, állan­dó jellegű feladata, hogy népi demokratikus államhatalmunk a legszélesebb dolgozó töme­gekre támaszkodnom és bizto­sítsa a legszélesebb tömegek bevonását az államhatalom gyakorlásába és az államigaz­gatás munkájába. A követel­mény maradéktalan megvaló­sítása nélkül lehetetlen való­ban átalakítani az államappa­rátust és elérni azit, hogy a tömegei;: magukénak érezzék és bízzanak benne. Pártunk ebből az alapelv­ből kiindulva hozta létre 1950 októberében a tanácsokat, mellyel megszüntettük a bur- zsoá államgépezet helyi önkor­mányzati szerveit. Pártunk III. kongresszus^ vázolta és jellemezte a tanácsok eddigi munkáját és megállapította, hogy bár értek el komoly eredményeiket a szocializmus építése terén, sok kívánnivalót hagytak maguk után.. Népi de­mokratikus államrendszerünk­ben a tanácsok kettős' állam- hatalmi és államigazgatási fel­adatokat látnak el, s e felada­tok megvalósításához a leg­szélesebb dolgozó tömegekre kell támaszkodniak. Nézzük meg ezek után, hogyan néz ki a tanácsok hármas funkciója? 1. A tanácsok, mint állam­hatalmi szervek, demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szer­vek. Tehát a tanácsok népi de­mokratikus államunk egy­séges hatalmának helyi képviselői, a proletárd'kta- tura szemei és működési területükön a proletárdikta­túra funkcióit valósítják meg. Hatalmi jellegük konkrétan ki fejezésre jut a tanácsok meg­alakulásában, melyeiket a dol­gozó tömegek választottak meg. vállalások teljesítésének el­lenőrzése és számonkérése. A pártvezetőség tagjai határo­zatlanul egymásra vártak, mert úgy gondolták, hogy a járási párt végrehajtóbizott­sága majd csak megoldja problémájukat. — Kellene tenni valamit, be kellene számoltatni a vál­lalatvezetőket — mondogatták egymásnak Farkas és Varga elvtársak. Az oktatással kap­csolatban is kellene intézked­ni. Hiányosan jönnek el a hallgatók — mondogatta Pé­csi elvtárs. így ment ez a felszabadulási verseny első szakaszában, míg végre a párttagság határozatára, feb­ruár 25-én közös megbeszé­lésre összehívták a vállalatok vezetőit, termelőszövetkeze­tek elnökeit, az egyéni dol­gozó parasztokat, s közösen beszélték meg a tennivalókat a verseny fellendítésére, a verseny-nyilvánosság meg­szervezésére. A kultúrház ve zetője arra kapott megbí­zatást, hogy a hangoshíradón keresztül népszerűsítse a verseny legjobbjait. A tanács versenyfelelőse arra tett vál­lalást, hogy a versenytáblát az eddigi gyakorlattól eltérő­en rendszeresen friss anyag­gal látja el. A bátaszéki pártszervezet intézkedéseinek hatására fel­élénkült a verseny. A Búza­Elméleti tanűcsndó A tanácsoknak, mint állam hatalmi szerveknek fontos sze­repük van államunk gazdasági — szervező és kulturális — nevelő funkciói ellátása terén. Jelen időszakban elsőrendű tennivalójuk a mezőgazdasá­gi termelés nagyarányú fel­lendítése, a termelőszövetke­zeti mozgalom megszilárdí­tása és továbbfejlesztése, továbbá a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek fokozott kielégítésében van. 2. A tanácsok, mint igazga­tási szervek alatt elsősorban a vógrehajtóbizottsáigokat kell érteni, melyeket a tanácstagok soraiból választanak meg a ta­nácstagok az alakuló tanács­ülés alkalmával. A végrehajtóbizottság tevé­kenységét, — akárcsak a ta­nács — a kollektív vezetés elvei alapján testületileg folytatja. Működéséért a vb. tagjai egyetemlegesen, de egyénileg is felelősek a ket­tős alárendeltség elvének megfelelően. Egyaránt felelősek az őket megválasztó tanácsnak és a felsőbb végrehajtóbizotitságnak A tanácsokon belül az állam igazgatási feladatok szakága­zatokra tagozódnak. Ilyen ága­zati szervek a tanácsappará­tusban az egyes szakosztályok, csoportok és igazgatóságok. 3. A tanácsok, minit a dolgozók legszélesebb tö- megszervezetei, azt jelenti, hogy államhatalmi feladatai kát csak akkor tudják meg­felelően ellátni, ha munhi- jukban a széles dolgozó tö­megekre támaszkodnak. A tanácsok tömegszervezéti munkájának éppen azt kell biztosítaniok, hogy elfcéphetet- len kapcsolat alakuljon ki a tanács és a dolgozó tömegek között, hogy a dolgozók mil­lióira támaszkodva és azok te­vékeny közreműködése és el­lenőrzése mellett végezhessék munkájukat. Uj tanácstörvényünk is alaposan kiemeli a tanácsok tömegszervezeti jellegét, ami­kalász tsz tagjai szorgalma­san készülnek a tavaszra, kihordták a trágyát. Lehagy­ták versenytársukat a tag­toborzásban is, ez évben már 13 új tag kérte felvételét a tsz-be. Az egyénileg dolgo­zó parasztok közül is többen teljesítették vállalásukat. Dencsik Sándor tanácstag eleget tett félévi tojás- és baromfibeadásának, de van néhány dolgozó paraszt, aki még Dencsik elvtárson is túltett, mint Kaszás József és Mészáros Kelemen, akik egészévre teljesítették tojás- és baromfibeadásukat. Id. Bakó János, fiával áll páros­versenyben, s a két verseny­társ, apa és fia, már eleget ií tettek vállalásuknak, egész évi sertés- és marhabeadá­suk teljesítésével. A bátaszéki Ruházati és Szolgáltató KTSZ 1000 da­kor a következőket szögezi le: „A tanácsok az álamhata­lom helyi szervei és egyoen a dolgozók legszélesebb tömeg­szervezetei, amelyek a Haza­fias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezetei­vel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális tevékenységben való köz­vetlen és állandó részvételre“. A tanács, mint tömegszervezet egyike azoknak a hajtószij- jaknak, melyek összekapcsol­ják a munkásosztály élcsapa­tát a dolgozók milliós tömegei­vel állami vonalon. Tehát en­nek megfelelően a tanácsok­nak nemcsak adminisztratív úton kell intézkedniük, hanem széleskörű felvilágosító és nép nevelő munkát kell végezniük a dolgozó tömegek felé a szo­cializmus építését illetően. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában — a kapitalizmusból a szocia­lizmusba vezető időszakban — rendkívül nagy feladat hárul a tanácsokra a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eiő segítésében. Ennek természe­tesen több irányú tevékeny­ségben kell kifejezésre jutni. 'Többek között: egyrészt a pád vezetésével széleskörű politi­kai felvilágosító munkát kell kifejteni a szeglény és közép­parasztság felé az önkéntes társulás érdekében. Másrészt: a lelhető legnagyobb támoga­tást adni a meglévő termelő- szövetkezetek gazdasági meg­erősödéséhez. Harmadszor: állandó és következetes har­cot folytatni a falusi osz­tályellenség, a kulákság el­len politikai és adminisztra­tív úton egyaránt. E rendkívül fontos társada­lom formáló szerepét a prole­tárdiktatúra államhatalmának helyi szervei — a tanácsok — csak a párt irányvonalának következetes betartása mellett ‘ö’thetik be. Tanácsainknak meg kell magyarázniok a párt és kor­mán vhatározatnkat és el kell érniök azt, hogy azok vég­rehajtásában cselekvőén ve­gyenek részt a dolgozó tö­megek. Ahhoz, hagy a tanácsok jó munkát végezzenek, elsősorban, szükséges, hogy a tanácstagok megfelelően működjenek közre az egyes feladatok megvalósí­tásában. A tanácsok munkája terén jelentős fejlődés tapasz­talható a mostani tanácsválasz tás óda, melyet elsősorban az könnyített meg, hogy a ta­nácstagokat területi elv szerint választotta meg a lakosság. Ezt elősegítette az Is, hogy dolgozó népünk az elmúlt négy esztendő alatt meggyőző­dött arról, hogy saját soraiból kikerült vezetői eredményes munkát végeznék a közüiffvek intézésében, a dolgozók prob­lémáinak megoldásában. Ugyancsak elősegítette ezt az, hogy új tanácstörvényünk ki­szélesítette a tanácstagok jogait és kötelességeit és ezen keresztül sokkal vilá­gosabban látják azokat a fel­adatokat, amelyek előttük áll­nak. A tanácstörvény alapján a tanácsszervezeten belül egész sor intézmény is biztosítja azt, hogy minden egyes tanácstag közvetlenül is bekapcsolódjék az állami feladatok végrehaj­tásába. Ilyen intézmény a tanácsülés, mint hatalmi szervnek legfon- I tosabb megjelenési formája. Lényegében a tanácsok a ta­nácsüléseken keresztül gya­korolják az államhatalmi jel­legükből folyó jogaikat. A tö­megszervezeti jelleg főleg akkor domborodik ki a ta­nácsüléseken, amikor a dol­gozókat érintő problémákat tárgyalnak meg, mert ezen a dolgozók többsége részt ve­het, tekintve, hogy a tanács­ülések általában nyilvánosak Számos gyakorlati- példát le­hetne megemlíteni, hogy meny­nyire megnő a tanács és a tanácstagok felé a bizalom, ak­kor, amikor helyi jellegű prob­lémákban dönt a tanácsülés. Ilyen példa volt Ozorán, ahol a tanácsülés a dolgozó parasz­tok több éven keresztül fenn­álló problémáját oldotta meg, amikor legelőterületet biztosí­tott a. dolgozó parasztok ren­delkezésére, mely egyben elő­segítette az állattenyésztés fej­lesztését is. Értény községben a tanács a dolgozók többéves kérését oldotta meg azzal, hogy a községben sütőkemencét épí­tettek, mely túlnyomó részben társadalmi munkából valósult meg. Nyilvánvaló, hogy ezek és az ezekhez hasonló intézke­dések nagymértékben elősegí­tik, hogy a tanácsoknak mind szorosabb tömegkapcsolatuk alakuljon ki. Az áTlandóbizottságok megfelelő aktivizálása szintén komoly mértékben elősegíti a tanácsok tömegszervezeti sze­repének növelését. E téren is komoly fogyatékosságok voltak az elmúlt években, többek kö­zött az is, hogy az állandó bi­zottsági tagokat nagyon sok esetben nem a tanácstagok so­raiból választották, hanem sok esetben a vb. elnök nevezte ki őket. Ezen keresztül az állandó bizottság a végrehajtóbizottság és az egyes szakigazgatási szer vek függvényévé vált. A mostani alakuló tanács­üléseken a tanácstagok saját soraikból választották meg a tanács állandó bizottságainak tagjait, melyek túlnyomó rész­ben igyekszenek feladataikat legjobb tudásuk szerint ellátni. Így például a felsőnyéki begyűjtési ál­landó bizottság ellenőrzi és beszámoltatja a begyűjtési szerveket munkájukról, de emellett segítséget nyújt olyan értelemben is a tanács nak, hogy saját körzetében felhívják a hátralékos gaz­dák figyelmét az állampolgá­ri kötelezettségek teljesíté­sére, •rnsi’vnefc eredményei a ter­vek teljesítésében meg is mu­tatkozik. A tamási községi ta­nácsnál a tanácstagok saját körzetükben foglalkoznak a felszabadulási verseny jelentő­segével, melynek meg van az eredménye, mert eddig 250 vál­lalás történt, melyből 223-at teljesítettek is. Igen fontos intézmények vé­gül a tanácstagi beszámolók és fogadóóráit. Ezek megtartá­sa a tanácstagok által a tanács törvényben meghatározott kö­telesség is. Ezek a beszámolók és fogadóórák szintén jelentős mértékben elősegítik a tömeg­kapcsolat kifejlesztését. A beszámolókon keresztül a dolgozók ellenőrizhetik a ta­nács és a tanácstagok mun­káját, valamint tájékozódhat nak azokról a feladatokról, melyeket a tanácsnak és sa­ját maguknak végre kell haj* tani. A fogadóórákon felszínre ke­rülnek a dolgozók megjegyzé­sei és építő bírálatai, panaszai és javaslatai melyeken keresz­tül elősegítik, hogy a tanács jobb munkát végezhessen az elkövetkezendő időkben. Jelen időszakban komoly mérteikben fokozható a tömeg- ka.ocsolat a községpolit’ikai tervek elkészítésénél, amikor a tanácstagok választópolgá­raik javaslatait, kezdeménye­zéseit vetik fel a községpoliti­kai tervek megvalósításával kapcsolatban. A társadalmi munkával pedig közelebb hoz­za a dolgozókat egymáshoz és ezen keresztül is elősegíti a közösségi szellem mielőbbi ki­alakítását. A tömegkapesolat megjavítása terén nem kis mértékben há­rul feladat tanácsainkra a párt- és kormányhatározatok széleskörben való Ismertetése, kisgyűlések szervezése és a ta­nácstagok ilyen irányiban való mozgósítása terén. Mindezen feladatok megva­lósításában elengedhetetlenül szükséges, hogy a kommunista tanácstagok a feladatok meg­valósításában példát mutassa­nak, mert ezen keresztül egy­ben a párt politikáját magya­rázzák meg '8 dolgozóknak. To­vábbá a személyes példamuta­táson keresztül a többi tanács­tagoknak is megmutatják fel­adataik helyes megvalósítása útját. Tamás László. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents