Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-10 / 58. szám
NAPLÓ 19S5 MÁRCIUS 19 Az iskolai kuli úr munka „elismerése44 Dombóváron, avagy a szerzői jog védőinek ügybuzgalma é k römimel olvastuk a Szabad Nép ', érdekes cikkét, hogyan tartott a budapesti Eötvös Gimnázium ünnepi műsoros előadást a felszabadulás tiszteletére. örültünk, mert a gimnáziumok kuitúrmunkájának, nevelésének megbecsülését olvastuk ki a tudósításból. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium is rendez a felszabadulás tiszteletére szerény keretek között előadást, sőt egesz előadássorozatot terveztünk, nagy költőink életművét kívántuk ismertetni. Vörösmartyról és Petőfiről már tartottunk is sikerült előadást, a magyar-szovjet barátsági hónapban pedig ünnepi keretek között emlékeztünk meg arról, hogyan ábrázolja a felszabadulást irodalmunk és milyen segítséget jelent számunkra az élenjáró szovjet irodalom példája. A rendező irodalmi szakkör a tanulókat, a szülőket és Dombóvár irodalomkedvelő közönségét meg is tudta mozgatni. agyobb publikálás nélkül is voltak, 1 akik felfigyeltek munkánkra, amellyel Dombóváron akarjuk a kul- túrforradalmat előbbre vinni. A Petőfi est után értesített minket a járási népművelési osztály, hogy feljelentés érkezett az iskola ellen, mert engedély nélkül tartottunk belépődíjas előadást. Kicsit csodálkoztunk: nyilvános szakköri ülés tartására, amelyen egy forintos belépődíjat szedtünk, külön engedély kell? Dehát nem akartunk okoskodni, utólag kifizettük az engedély díját a szerzői jogvédő nem tudom micsodának a csekkszámláján, s azt hittük, most már nyugodtan örülhetünk kultúrmunkánk sikerének, s írhatjuk tovább saját szerzőségünkben az irodalmi előadássorozat előadásait, színjátékait, mert csak a verseket vettük más szerzőktől és a Csongor és Tünde jeleneteit, a műsor többi részét szakköri háziszerzők írták. Hát gondoltuk, mást már a szerzői jogok védelmezői hagynak minket dolgozni, s békében írhatjuk a következő előadás anyagát Arany ról. Ám nem így történt. Vannak még a szerzői jognak bajnokai, akik védik nem a szakköri szerzők, hanem a szerzők egyesületének az érdekeit. jV éhány nappal ezelőtt felkereste 1 ' iskolánkat a járási népművelési előadó és közölte velünk, hogy újabb feljelentés érkezett az iskola ellen a járási kihágási bírósághoz, hogy decem berben műsoros táncestélyt tartottunk, összenéztünk. Hát éz mi akar lenni? A kérdéses nap, szombat délytán háromkor volt a Petőfi-est föpí óbája csak a helybeli diákság részére, ogy forintért. Ezt kifogásolta a feljelentő? De hiszen ezen nem volt tánc, csak a műsor keretében népi tánc formájában! Eszünkbe jutott, hogy aznap délután tartotta a Ill a osztályunk klubdélutánját. • Iskolai nevelésünk egyik legfontosabb célkitűzése a közösségi ember nevelése. Ennek a célnak érdekében tartunk az egyes osztályokkal külön-külön klubdélutánt, amikor az érdekelt osztály tagjai játék, tánc, teázás közben kerülnek közelebb egymáshoz. Erősebben alakul ki közöttük az együvétartozás érzése. A szürke hétköznapi iskolai munka élményei mellett egy kis színes emlék, a közös szórakozás hangulata segít, hogy jobban egybehangolódjék az osztály, jobban megértsék egymást. IVI ásik fontos célja a ,klub-délutá- noknak a művelt magatartásra nevelés. Ezen a téren is nagyok a feladataink. Minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló, hogy az iskolánk kötelessége a rábízott ifjúságot jó modorra, helyes viselkedésre, a szocialista társadalomban kötelező illemre nevelni. Mindezt a népművelési előadó elvtárs sál minden nehézség nélkül tisztáztuk. Teljes mértékben egyetértett velünk. De nem rajta fordul meg az ügy, hanem a dombóvári járási tanács igazgatási osztályán, mert ettől a szervtől kapott Miklós Péter, a gimnázium igazgatója idézést ..kihágás" miatt 1955 III. 15-re, mert engedély nélküli tánc rendezésében vétkes! A feljelentő a szerzői jogvédő, slb. Budapestről. ÍVJ i, a Dombóvári Általános Gimná- ** zium teljesítjük hivatali kötelességünket, sőt igyekszünk, ezen túlmenően annyit nyújtani a szocialista embernevelés és kultúrforradalom terén, amennyi erőnktől telik. Több éves szép eredmények állnak már mögöttünk. A pesti Eötvös Gimnázium munkáját méltatja a Szabad Nép. A mi iskolánk igazgatója pedig idéző levelet kap kihágás miatt... Hol a hiba? Mert valahol hiba történt! Az én véleményem az, hogy nem a Gőgös Ignác Gimnázium követte el a hi'bát! Hanem az, aki illetékesség] címen nem vesz annyi fáradságot, hogy hatásköri illetékességének kereteit megismerje, hogy utánajárjon, miről is van szó. Mert arról nincs tudomásunk, hogy az ország bármelyik iskolájában is előfordult volna, olyan eset, hogy a szerzői jogvédő helyi megbízottja kihágásnak minősítette az iskola nevelő- jellegü belső munkáját GÖMÖRY JÓZSEF gimn. tanár. Egy boldog nyertes . . . Alacsony, tömzsi, kerekarcú asszony áll az OTP Tolna megyei fiókjának előcsarnokában, a pénztárablak előtt várakozik. Valami po- pírszeletfélét és néhány békekölcsönkötvényt szorongat a kezében. Arca kipirult, mint a rózsa, kezeinek pedig nem találja helyét, hol rákönyököl a polcra, hol köppe- nyén keres valami babrálni valót. Többen is álltak körülötte, de nem tudta volna eltitkolni, hogy valami nyereményfelét fizetnek ki neki. Neve: Csizmazia Ferencné, a szekszárdi 32-es Népbolt dolgozója. — Úgy kezdődött a dolog — mondja — hogy a férjem otthon összeszámolta a kötvények értékét. Kiderült, hogy jópárezer forint értékű kötvényünk van, mert én is és a férjem is jegyeztünk. Azt mondja a férjem, — „Jó lenne megnézni, hátha végre minket is megkörnyékezett a szerencse”. Mikor megjelent az újságban a nyereménylista, elvittük a postára kötvényeinket ellenőriztetni. Ott azt mondták, hogy talán ötven forintot nyertünk.. Most délelőtt pedig értesítettek, hogy ötezer forinttal húzták ki az egyik kötvényünket és már mehetünk is átvenni a pénzt. Egyéb sem kellett Csizmazia Ferencnének, azonmód munkaruhában szaladt a takarékpénztárhoz ... A család bán még senki sem tud a nagy szerencséről. Emiatt azonban nem aggódik Csiz- maziáné. Azt mondja: — Annál nagyobb lesz a meglepetés és az öröm, ha már a pénzt is viszem magammal. Férjem egy kicsit gyengélkedik, de ha megtudja, hogy milyen szerencse ért bennünket, biztosan meggyógyul... Horváth Bertalanná, az OTP pénztárosa odaszámolja Csizmaziáné elé a „ropogós” százasokat. Kérdez egy-két adatot, de Csizmaziánét nem nagyon lehet időztetni: ösz- szegyűri markában a pénzt és siet hazavinni a nagy örömhírt — a pénzzel együtt. Köszönés után még futtában megjegyzi: — Ha bővebben akarnak velem beszélni, jöjjenek el délután a ruhásboltba. Ott egész biztosan megtalálnak, mert vásárolok. Sosem jöhetett volna jobbkor ez a nyeremény, alig várom, hogy ágyhuzatot, ruhaneműt vásárolhassak rajta. ÍRÓGÉPEIT, szorzó gépet megvételre kere-s: Anyagellátó Vállalat Tolna. FSZTEPn A P ADOT ktíi^önt^rbo keres a Tolna megyei Építőipari Vádai-a-t. Cím: Szekazárd. Arany J. u. 13. Az életbiztosításról A természet rendje szerint az emberek idővel megöregszenek és meghalnak. Ezért helyes, ha anyagi erejükhöz mérten saját maguk is gondoskodnak öregségültről és ha. táluk esetére családjukról. Az életbiztosítás a társadalombiztosítás célszerű kiegészítése. A városi és falusi lakosság egyaránt igényfceveszi az élet- biztosítást. Jelenleg több, mint 700 ezer dolgozónak van élet- biztosítása, amelynek értéke sokszáz millió forintra rúg. Különösen népszerűek a havi 3 forint díjú kís-életbiztosítá- sok, de a szerényebb összegűek mellett mind számosabbak a magasabb összegre kötött életbiztosítások is. Az új életbiztosítások díját az Állami Biztosító január 1- től kezdődően mintegy 20—10 százalékkal leszállította, s a szolgáltatásokat lényegesen kibővítette: például külön díjfizetés kötelezettsége nélkül az életbiztosítást kiterjesztette a rokkantság számos esetére is. Az életbiztosításnak két fő fajtája van: az úgynevezett haláleseti biztosítás, amelynél a biztosítási összeget a biztosított bármikor bekövetkező halálakor fizeti ki az Állami Biztosító, továbbá az úgynevezett vegyesbiztosítás, amelynek lényege az. hogy A Szovjet Filmünnep*műsorából Az őserdő fo«l yai M ihász bátor kis legenyke. Nagy kalan dókra vágyva indui haza a Szuvorovrói elnevezett katonai iskolából a nyál, szünidőre nagyapjához és nővéréhez, a,, alig tizenhárom éves Oleszjához. Egy séta közben a két gyerek érdekes fényképfelvételeket talál az egyik elhagyott partizánkunyhóban. Mikor a filmet előhívják, látják hogy az egy térkép s rajta „titkos” jelzésű felirat. Elhatározták, hogy átadják azt a helyi kutatócsoport vezetőjének. Sietve indulnak a telepre, itt azonban csak Gluskát találják egy idegen férfi társaságában. Szerencsé! lenségükre Gluská- nak mondanak el mindent, alti nem más, mint a partizán osztag árulója, aid most is az elienseg szoigálatáöan áll, o dugi-a el a fényképeket is. Örömmel vállalkozik arra, hogy Mihaszt és nóvtuel elvezeti az erdőbe a geológus csoport után A két gyereket az erdő sűrűjébe, a mocsárba vezeti. Hiába kiáltanak segítségért, Gluska magavaJ víve a filmtekercset, már visszafordult. Azt m- szi, minden rendben, a gyermekekkel együtt elmerülnek az áruló nyomok is. Ancsar, a nagy farkaskutya, okos, hűséges barát, loholva vágtat a két testver után, a hang irányában. Mihasz a kutya segítségével kijut a mocsárból, majd egy nagy fa ágát odahajlította a mocsár fölé és megszabadítja Oleszját is. Fáradtan, éhesen vándorolnak kísérőjükkel, Ancsar- ral. Az éjszakát egy fán töltik. Élelmük vadalma. Már második napja barangolnak a vadonban, küszködve éhséggel, fáradtsággal és zivatarral, , amikor egy földbeásott kunyhóhoz érnek. A gyerekek itt térnek pihenőre, majd ismét kísérletet tesznek a menekülésre. Ancsar nyakába akasztanak egy cédulát a következő felírással: — Gluska áruló! — Mihasz ugyanezt a két szót vési be minden fatörzsbe, amely a kunyhó közelében van. A faluban lázasan kutatják őket. Gluska is elindul. A gonosz, szívtelen ember nek éppen kapóra jön Ancsar, a jámbor eb. A menekülő kutyát megsebesíti, majd kutatni kezd a gyerekek után. Először az elvesztett úttörőnyak kendő, majd a megrakott tűz hamuja mutatja az utat az árulónak. Mikor azon bán a fába vésett írást megpillantja, — felgyújtja a fatörzseket. A két gyerek menekül a tűz elől. Fáradtan pihennek meg édesapjuk sírjánál. Itt talál rájuk a vérszomjas Gluska. A férfi meg akarja ölni a két testvért. Tervében csak a nagyapa akadályozza meg, akit a megsebesített Ancsar vezet unokái nyomára. Gluskát elfogják és törvényszék elé állítják. Bemutatja a szekszárdi Garay János filmszínház március 10—14-ig. ha például egy 30 éves ember 20 évre szóló életbiztosítást köt, 50 eves korában kéz- hezkapja a 'teljes biztosítási összeget, ha pedig időközben elhalálozna, a biztosítási ösz- szeget a kötvény bemutatójának fizetik ki. Az egyes biztosítások díja a biztosítási összeig nagyságától, a biztosítás tai tárnától és a biztosított életkorától függ. Egy 30 éves ember például kizárólag halál esetére szóló 10 ezer forint összegű 20 éves díjfizetésű tartamú életbiztosításért havi 20 forint díjat fizet. Ha ugyanezt a biztosí- ást nemcsak halál esetére, hanem arra is megköti, hogy a kikötött időtartam lejárta után a biztosítási összeget ő maga vegye kézhez, a havi díj 38 forint. A díjhoz semmiféle pótdíj, vagy illeték nem járul és ez életbiztosítás mentes az örökösödési illeték alól is. SPORT Paksi Kinizsi—Hőgyészi Traktor 8:2 (5:1) Hőgyész, 600 néző, vezette: Vindics Havas, csúszós pályán az alábbi játékosokkal futott :ki a két együttes: HőgyésZ: Petrányi — Ulrich, Buda. Tuma — Gál, Bősz — Viczli, Nichter, Herr, Trick, Endre. Paks: Szabó — Horváth, Darnai, Váczi — Németh, Yida — Bálint, Vplf, Somodi, Bemcsik, Mészáros. A paksi csapat az első percekben már irányítja a játékot és a nyolcadik percben Yida egv sarokrúgásból gólt fejel. 1:0. A hő- gyéoziek cs^uk időnként jutnak szóhoz, de a paksi védelem, Dániáivá,! az élen hárít. A 30. percben Bálint egy kapuelőtti kavarodásnál a hálóba^ juttatja a labdát. ^ 2:0. 3 perc emuivá Somodi a halszélen át- játsza a védelmet és éles csavart lövéssel a hálóba köt ki. 3:0. öt perc múlva Somodi átadását Bálint értékesíti. 4:0. A 41. percben újból a szemfüles Somod: átadásából Böncsik ér el gólt. r>:0. A hőgyé- sziek időnként támadnak é.s Gál szép, egyéni akciója után Herr a kapuba fejeli a 'labdát. 5:1. A második féüidő első negyedórája változatos. Hőgyész ebben az időszakban mintha magára talált volna. A 16. percben NKchter lövése a paksiak kapujába köt ki.- 5:2. Négy perc múlva Somod; a 38. percben Mészáros lesz eredményes.^ 7:2. A mérkőzés befejezése előtt 2 perccel Somodi 25 méteres szabadrúgását Petrányi kiüti és Mészáros azt a gólvonalon túl gurítja. 8:2. Jók: Darnai, Somodi. Yida, illetve Petrányi és Gál. Bírálat: A paksi csapat lényegesen jobban játszott a hazai csapatná] ér, megérdemelten jutott a győzelemhez. A paksiaknak az erőnléte is jobb volt, mint a hogy őszieké. A hőgyészi csapatot Petrányi bravúros védései mentették meg a kétszámjegyű vereségtől. Tolnai V. L.—Dombóvári Lokomotív 2:1 (0:0) Tolna. 1.000 néző. Vezette; Majoros. Nagyszerűen előkészített pá- .yan keru.i sorra a mérkőzés. iiev- közben 120 társadalmi munkás le- t§ kar Holta a havat a pályáról és így a csapatok eléggé csúszós gyepszőnyegen mérhették ös'sze tudásukat. Tolna: Ezer — Wolher, Bizony I.. Link — Tihanyi, Bizony II. — Deák. Bajza. Joósz, Pruzgi- na, Krausz. D. Lokomotív: Halmos — S'pos, Halmosi, Kelen.fi —Nagy. Kálmán — Simonfalvi. Gelencsér, Gebhardt, Mátrai. Czibók. Az I. félidő kiegyenlített játé kot hozott, A játéknak ebben^ a szakaszában a védelmek nagyszerűen ^ártak és egyetlen esetben sem sikerült gólt elérnie egyik csapatnak sem. A félidő közepe táján a Dombóvári Lokomotív játszott fölényben, míg a félidő végén a hazaiak rohamoztak jobban. A 32. percben egymásután 6 'sarokrúgást rúg-oitt Tolna Dombóvár ellen, de ízekből «ein «ikerülf gólt elérni. A Lokomotív főleg Gebhardt révén veszélyeztetett sokat. A II. félidő') dombóvári támadások vezették be. A vendégek támadásai az első negyedórában állandósultak és a 8. percben a támadásoknak az eredményeképpen a vendégcsapat érte el az első gólt. Simonfalvi lefutott és Gebhardt fejjel továbbította a hálóba a labdát. 0:1. A gól után ifi a Lokomotív támadott többet. A liaz-ai csapat azonban jól védekezett. Csak a félidő közepén fordult meg a játék képe. Az utolsó perceket a vendégcsapat nem bírva és így a széteső csatárjátékot játszó tolnaiaknak sikerült megfordítaniok a mérkőzés sorsát. A 41, percben Bizony 30 méteres „szabadrúgásból szerezte meg az egyenlítő gólt. 1:1. Erre a vendégcsapat — eléggé helytelenül — védelembe vonult és ez lett a veszte. A 44. percben Bajza beadása lábról lábra szállt a dombóvári kapu előtt, míg végül Krausz térdéről Halmos hálójába jutott a labda. 2:1. A Lokomotív a mutatott játék alapján inkább győzelmet érdemelt volna, de a félidők végét nem bírta és jobb erőnléte révén sikerült a hazá: csapatnak megfordítania a mérkőzés sorsát, annak elleniére, hogy ezúttal a tolnai csatársor igen. széteső játékot mutatott. Jók: Bizony I. és II., Tihanyi és Wolher, illetve Gebhardt, Simonfalvi és « közvetlen védelem. AZ EDZES Dr. Kovács Káro’y kórházi főorvos előadása a Sportakadémia előadássorozatán s as ií CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 10 ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú, Auami gyógyszer- tár. Névnap: Olimpia. Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, néhány he- .yen, főleg keletem havaseső, eső. Helyenként hajnali köd. Mérsékelt északkeleti-északi szél. Az éjszakai lehűlés elsősorban északnyugaton erősödik, a nappali hőmérséklet aii,g változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 2—piusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön plusz 2—plusz 5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőnitr- séklet nulla-plusz 3 íoa. közölt — A IV. Békekölcsön második sorsolásáról elkészültek a hivatalos nyereménylisták. Az illetékes postahivatalok és OTP-íiókok megkezdték a nye remények kifizetését. * — A bátaszéki Bűzakalász termelőszövetkezetben 14 taggal DISZ-szervezet alakult. * — Szakoson gazdatanfolyam működik, amelyen rendszeresen résztvesznek a dolgozó parasztok és szélesítik mezőgazdasági szakismereteiket. MOZI Garay filmszínház. Március 14-tg: AZ ŐSERDŐ FOGLYAI. Színes, magyarul bes^eő. szovjet film. Előadások kezdete- va-ár- és ünnepnap- 2, 4. 6 és 8 órakor Szombaton: 4. 6 és 8 órakor Hétköznap: (> és 8 órakor. Pénztárnyitás: Vasár és ünnepnap d e. 6—11-ig és d. u. 1-től. Hétköznap d. e. fél 11 — 12-ig, d. u. 5 órától. Bevezetőben az előadó az edzést, mint bonyolult folyamatot elemezte. Ilang'OZtatita, hogy az edzés vizsgálatánál a bonyolult bblógiai folyamatokon kívül tekintetbe kel! vennünk a pedagógiai elveket. a pszichológiai folyamaitok értékelését. szervezési kérdéseket, tehát a problémák egész komplexumát, s az edzést — m:int a testi nevelés legfontosabb eszik őzéit — a korni- mun'sta nevelés elszakíthatatlan részesként ‘kell tekintenünk. ..Az edzés biológiai lényegét Pavlov tanítása alapján abban jelöl- Retjük meg. hogy az agykéregben állandóan képződő új feltételes kapcsolatok segítségével a szerve /ét egyensúlyban tud mai adni kör- nyezetével4*. .— állapította meg. Ezután az izommozgás. a munka és a testgyakorlás közö.t mutatkozó különbségeikre mutatót] rá. A továbbiakban a mozgások elsajátításáról szólt szemléletes példákkal. .Ha valamilyen sorozatos mozgást élesünkben először kísértünk meg. bármilyen jó ^ magyarázták is azt meg és bárnrlyen sokszor -s láttuk azt. a kivitelezés mégis kezdetleges lesz“ — mondotta d * c őr-dó. ,,Egv ideig tartó gyaktr’as r«ián azonban azt látjuk. henry re .ne '■ 'bb«n sikerül A kezdő eleinte erőiköd k és emialt hamarosan <•> i- fárad. A sóks.oi1 ismétlés», az idegi a p csőlátóik rö,- ződéSo Us-i a gyakorlott mozgás., folyamatossá és eredményezi ^ azt. hogy az a gyak‘ r'ott sportolónak lényegesen kevesebb energiájába kerül“. A gyakorlott sportolónál az. izmok működésének knc rdináilsága eredménye?: -a t, hogv egyszerre több izom kap ingert -dogén át az összehúzódásra s a központi idegrendszer, az agykéreg, a kéregn.akti központik, á ki?a;rs a gerinc velő a pillanatonként kapott értesülések alapján szabja meg a be ideg’és helyes mértékét. Mndezek alapján azt is elmondhatjuk, hogy a7, edző sportember tulajdonképpen nem is az izo-mzaiát gyakorolja, hanem agykérgi és kéregalatti ideg- központjait mert csak ezeknek pontos beállításával lesz az izmoknak a működése koprd;inált. Az előadás ezután az idegrendszer alapvető működésével, a ref- lexxei foglalkozott. A reflex mi benlétét úgy határozta meg, hogy az nem más, mint a szervedet valamely -részének ingerlésére az idegrendszer útján íe»eleíet adó működés. Beszéi.t a ref.exek két nagy csoportjáról: ^ a feltétlen ^ és feltételes reflexekről. ^ Megállapította, hogy amíg a feltétlen ref.exek öröklöttek, (pl. erős fény hatására minden embernél p up i H a-s z ükül e t lép fel), addig a feltételes reflex olyan időleges kapcsolat, amely lehetővé teszi a -szervezet alkalmazkodását a folyton vá.tozó környezethez. A feltételes reflex^ megértéséhez az előadó Pavlov híre« Qtu- ty akis érleled t említette meg^. Szemléltetően mutatta ^ be az előadó ezt a kísérletet, amely szerint 1. megindul a kutya emésztő nedveinek elválasztása, na a szájába ételt teszünk. 2. De a sötétben tartott kutyának a nyálkahártyáját egyszerű lamp agy új fással is működésbe lehet hoz mi, Ka a lámpagyújtást több alkalommal is a kutya meg- etotésével kötöttük össze. Megemlítette, hogy megfi-gye.lesek szerint a sportoló vérében a sport- munka megkezdése után emelkedik a vércukor szintje és lényegesen több oxigént fogyaszt, mint egyébként. De azt es megállapították, hogy hasonló jelenségek észlelhetők — természetesen kisebb mértékben — a sportesemények nézőinél. Ennek oka pedig a feltétlen reflex. Ez általában úgy keletkezik, hogy néha e»gy időben hat a feltétlen reflexxel. Ilyenkor az agykérgen keresztül új kapcsolat, úgynevezett kapcsolódási reflex jön létre és többszöri ismétlődés utií|i a kapcsolódás: reflex segítségéve! a feltételes reflex is megjelenik. Végül az előadás az idegrendszerben mutatkozó két egymással ellentétes jelenséggel: az ingerléssel és gátlásba] foglalkozott részletesen. és végső következ'tetéskép- pen arra a megállapításra jutott a pavlovd taní*ások alapján, hogy a jól felépített és biológiailag megalapozóit edzésnek a következőket kell tartalmaznia • 1. Fokozatosan felépítettnek kell lenn e, hogy a szükséges feltétele« i degk p pc=óla tokát kiépíthesse. 2. Kellő számú ii«.m étlésre van szükség, hogy az idetfka.pcsolato.k ke'lőpn ni? ,.szj,át,dúlhn«S'»»nak. 3. Az edzések meghatározott idő - po altjában maximális terhelésekre V3n szükség, mert csak ez biztosi! ja az VI évfolyamútok erejét. 4. SokoldnYi edzésre van szükség mert oé’dául a mozgatófoNa- m.n'tlioz szüksége analizátorok több féle irányú műk "mL Mese biztosabban v~ze* azok tökéletesedéséhez, 5„ Égvén: edzésterv szükséges, mert f.:"ye>mbe k°ll vennünk a sport o’ók különböző idegrendszeri Aípuszii a.mi azt jelent1 hogy más- 6s má-’féleképDor> ^agáinak ugyanarra a megtéri’ 5re. \ követbe ő eVVidás-rn 16-án. szerdán este n'nto-an 6 órai kadéttel <* volt me Vf-bá^-, kisírniéli^n körű] sor. Az előadás címe: Az edzés ha+ásá a sporio’órs. SporUirst'ád alakult a szekszárdi Cipész KTSZ-nél A szekszárdi Cipész KTSZ brigád vezetője. Marton József a brigádjával megbeszélte hogv sport- brigádoj a’zlVt. A megbeszélést Vö- v^tő'eg röv’ddeti utóiba meg ic ala- W-W‘ák sportibrimádót és március 1-+Ő1 Marton Tózsc-f brigádja ..Szpá rtákusz spor''brigád*‘ nevet vette fel. A brigád csatlakozott az ország területén fo]vó . Szoártákusz cDortk»d rr-Á 4r.k“ vo^S^n véh eZ. Műtrágyázást és növényvédelmi KIÁLLÍTÁS 195 v március 11—24-ig a szekszárdi BALOGH Á D ÁM MÚZEUMBAN Megtekinthető minden nap 8 — 17 óráig Belépés díjtalan! TOLNA! NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Terjeszt) a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefenszáma; 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20 11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szekszárd. Széchenvi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesa Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs. Munkacsv Mihálv utca |0 «JL Telefon: 20-2?. Nyomdáén feleli Melle« Rezní 1 I
