Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-08 / 56. szám

1955 MÁRCIUS 8 N APLÖ 25 Segítsük elő az aiacsenyabb formájú termelési társulüsolai HAZÁNKBAN is egyre job­ban bebizonyosodik a közös nagyüzemi gazdaság fölénye a kisparaszti gazdasággal szem­ben. Ezt bizonyítják megyénk ben is az állami gazdaságok és * termelőszövetkezetek eredmé­nyei. A nagyüzemi gazdálko­dás eredményeit, előnyeit lát­va. egyre több azoknak a pa­rasztoknak a száma, akik ké­rik felvételüket a íermeiőszö- vctk'v.etekbe. Az elmúlt év őszé;! például Nakon 40 gaz­da • kérte felvételét a termelő- csoportba. Egyre jobbár, terjed a dol­gozó parasztok között a ter­melőszövetkezet; gondolat, u gépi munka és r.z alacsonyabb t nmá'jú termelési* társulásom ranti érdeklődés is. .'.1ILYEN TANULSÁGOKAT Kád ebből levonnunk? Azt, hegy egyre jobban ke­resni kell a közös termelési formákat, a termelési társu­lásokat. . 'Milyenek lehetnek a társu­lások formái? Dolgozó parasztságunk Kö­zött már eddig is számtalan ctyan példa van. amely azt igazolja, hogy közei állnak u közös termeléshez. Nincs oiyan község, ahol s dolgozó parasztok nem takarodtak ' ólra közös szérűre, vagy közös összefogással ne segí­tették volna a lemaradóka' A dombóvári legeltetési b - y.ottsag a dolgozó paraszté.-: bevonásával erdősávot létesí­tőt! Van olyan példa is. hogy a 'i.-lgózo parasztok közös si­lót építettek. De megnyilvá­nulhat a kollektív szellem a mezőgazdasági munka bárme­lyül területén. A naki gazdá­kat például az foglalkoztatja hogy a határ vizenyős részén közösen építenek halastavat. Ehhez a munkához állami se­gítséget is kérnek, de főleg saját erejükből fogataikkal, kölcsönkért kisvasúti sínekre szerelt csillék segítségével kí­vánják megépíteni. Ezzel sa­ját magukat, a község lakóit, és & piacot is ellátják hallal, ame.y szép jövedelmet bizto­sit számukra. A SZAKCSI dolgozó parasz­tok között igen elterjedt a szerződéses bikatenyésztés, melyből több gazda emelte a tavalyi évben 15-20 ezer fo­rinttal jövedelmét. Előnyös az állattenyésztés különösen tár­sas gazdálkodással, közös ösz- széfogással. A szakcsi dolgo­zó parasztok a gazdatanfolya­mon kollektíván határozták el, hogy 30 darab berkshirei fajsertést hoznak községükbe továbbtenyésztésre. Már szét is osztották nevelésre a jó szaktudású dolgozó parasztok között. Tervbevették azt, is. hogy falujukat állattenyésztő községgé fejlesztik és törzs- könyves jószágokat tenyészte­nek, melyek adó- és tejbeadási kedvezménnyel járnak. AZ UJDOMBÖVÄRI GAZ­DÁK gazdagyűlésen vették tervbe, hogy közösen nevelik fel a fiatal borjukat, csikókat, malacokat. A legtöbb gazdá­nak kevés férőhelye van álla­tai számára, ezért elhatároz­ták, hogy rioeggulyában, ka­rámban nevelik jószágaikat. Előnyös ez azért is, mert szak­szerűen tudják nevelni őket, biztosítható az állandó orvosi felügyelet és így jobb cson­tozató, erősebb jószágokat tud nak nevelni, tenyészteni. — Könnyebb az eltartásuk is, mert a gazdák közösen gon­doskodnak takarmánybázisról. Be lehet állítani jószágo­kat közös hizlalásra is, amely igen jövedelmező különösen, ha szerződtek rá, mert így egyéb kedvezményeket is kap­nak a gazdák. Ilyen célt tű­zött maga elé a dombóvári földművesszövetkezet, ami­kor 4—500 sertés beállításá­val biztosítani kívánja a he­lyi zsír és húsellátást. A DÖBRÖKÖZI parasztasz­izonyofe már második éve versenyben állnak egymással a .szárnyasállatok tenyésztésé r.ek számszerű Növelésében. Van olyan gazdaasszony,- aki­nek 50—C0 darab libája, ka­csája van, melyből szabadpia­con igen szép bevételt bizto­sít családjának és időben, egy­szerre tudja teljesíteni beadá­si kötelezettségét is. Ezt a le­hetőséget még csak neveim lehet a baromfiak közös te­nyésztésével. Szakszerű gon­dozással aránylag kevés ve- sződséggel baromfiak százait, ezreit lehet tenyészteni és nagy jövedelmet biztosít, hiszen 10 —12 darab hízott baromfi ára vetekszik egy süldő árával. A társas gazdálkodásnak igen nagy előnye van a szőlő és gyümölcstermelésben is. Duzs községben arról beszél­getnek a gazdák, hogy .közö­sen foglalkoznak szőlő- és gyű mőlcstermeléssel. Tudvaiev5, hogy az ilyen kezdeményezést államunk is elősegíti gyü­mölcs és szőlőoltvánnyal, par- metezőszerekkel és más felsze relésekkel. AZ ÉLETSZÍNVONAL eme­lése nem távolabbi cél. ha­nem időszerű és állandó fel­adat; mely nem csupán a felső intézkedések parancsára, r.z egyének ' óhajára valósul meg. hanem áz a dolgozók széles tömegeinek kezébe van leté­ve. Nagymértékben elősegíti ezt a párt és állami szervek vezetőinek, a szakembereknek segítő és irányító munkája. Segítsük elő minden eszköz­zé! a dolgozók kezdemény ezé* séqek tevékeny kibontakozá­sát a többtermelésben a kö­zös társas gazdálkodásban. Tolnai Lajos a dombóvár1 járási párt­bizottság ágit. prop. osztályvezetője. Megyénk vállalatai értékesítik készleteiket Megyénk üzemei, vállalatai közül egy­re többen jelentik be, hogy részt vesznek a sztálinvárosi készlet- rendezési kiállításon, ahol különböző, elfek vő készleteiket érté­kesítik. Számtalan olyan anyag van a raktárakban, amire ott nincs szükség, vagy a szükségletet több évre fedezi. Más hol viszont éppen ezekre az anyagokra volna szükség. A Textilnagykeres- kadelmi Vállalatnál több év óta halmo­zódtak fel olyan cik­kek, amelyeket me­gyénkben nem vásá­rolnak. A vállalat ve­tői ezeket kísérlik meg a kiállításon ér­tékesíteni. A Bonyhádi Zo­máncgyár raktárában hosszú idő óta fel­használatlanul hever 700 kilogramm bauxit vörös festék. Valami­kor kilátásban volt olyan cikkek gyártá­sa, amihez ez kellett volna. A terv meg­változott, azonban a közben beszerzett fes lék a raktárban ma­radt, jóllehet, hogy más üzemnek égető­en szüksége volna rá. A kiállításon bizo­nyára gazdát fog ta­lálni. A Cipőgyár többtízezer forint ér­tékű műkérget fog értékesíteni, ami a gyár szükségleteit meghaladta. Jól gazdálkodnak az anyaggal a Szek­szárdi Vasipari Vál- laiátnál is. Gondosan megvizsgálták, hogy a raktárén lévő anyagból nji fedezné több évre a szükség­leteket. itt a felesle­get más vállalatok rendelkezésére bocsát ják. Például többek közt 300 kiló ólomcső is felesleges, mivel a megmaradó mennyi­ség is fedezi három hónapra a szükségre- tel. így ez^ a fontos importcikket oiyan vállalat vásárolhatja meg', amely szókénen van az óiomcsőnak. A Tejipari Egyesü­lés tavaly butyromé • tereket kapott. Most megállapították, hogy ötvennel több van a szükségletnél. Erre máris bejelentette az igényét egy másik tej ipari vállalat, ahol kellenek ezek a kül­földről importált mű­elfekvő szerek. Fagy ial így ár- fáshoz kapott a val- iarat tavaly S86 kilo­gramm roilt is. Fagy :altot nem gyártotta.-, vívzü n c-z az áru raktárban maradt. — Most ezt is énekesi. ■ i k. Számtalan oly an árucikkről derűit ki. hogy nincs rá szükség a vállalatnál, vagy a szükségletei több évre fedez , ezeket mind bejelentették a kiállítás repoezöség•:>- nek. A kiállítás • elősegí­ti, hogy a vállalatok . megszabaduljon ak ‘ felesleges készleteik­től, javuljon pénzügyi helyzetük és ugyan­akkor segítenek má., vállalatoknak ,is ab­ban, hogy a hiányzó anyagokat beszerez­zék. 800 normó'hold tafermunkát végeztek a gépállomás befejezése óta a mözsi gépállomás traktorosai A hét elején látOigatók érkeztek a mözsi állomásra, a megyei és a járási pártbizottsá­gokról, a megyei gépállomási csoporttól, a járási tanácstól és a versenytárs sárpilisi gép­állomásról. A látogatás célja volt — felül­vizsgálni a téli gépjavítás sorún kijavított gépeket. A gépáliomásoft a javítások során 100.483 forint megtakarítást értek el. Február 12 — a javítás befejezése — után nyomban indultak ki a gépek a határba fel­szántani az őszről elmaradt földeket. A bízott ság így kisebb csoportokban kint a területén vizsgálta felül a gépeket Fadöon, Bogyiszlóit, Mözsön. A bizottság tagjai alapos felülvizsgá­lást végeztek. Több gépet szét is szereltek, hogy így győződjenek meg a javítás minő­ségéről. A Faddon dolgozó 7 erőgépen a leg­gondosabb átvizsgálás ellenére sem találtak hibát. Adódtak ugyan kisebb hibák —- számsze- rint 12 — ezek azonban nem annyira javítási, mint inkább karbantartási hibák voltak. Hi­ba volt még az, hogy a lakókocsik ablakai nem záródtak rendesen, ugyancsak \ rosse pontot jelentett, hogy a brigádszállást nem találták rendben. Megállapította a bizottság hogy a javításra, majd a tavaszi munkák megkezdésére jó’, felkészült a gépállomás. Jo nak tálálfák a brigádok szervezését is. legjobb bizonyítéka1 volt az, hogy február .Iá­tól 25-ig, amíg a rossz idő miatt félbe nem kelleti szakítani a munkát. 800 norinálhold talajmunkát végeztek a traktorosok a fáddá a szekszárdi és az őcsényi határban túlnyomó teszt egyéni dolgozó parasztok részére. A traktorosok közül Szabadi Kálmán a íad- di határban mintegy 130 normálhold munkát végzett. Széki János körülbelül 90, Lizák Jó­zsef pedig 85 normálholdat szántott fel. A mözsi gépállomás jól kiállta a gépjavítás el­ső próbáját. A további munkák során ismét" bebizonyosodik majd, hogy valóban minőségi javítást végeztek a gépállomás dolgozói. Jó fokmérője lesz rfiajd ennek az évi terv tel­jesítése. Eleiem leghedvesebh élménye Az a kitüntetés ért, r>oe.v mun vendég részvettem a IV. magyar bákekongresz szuson. Ha va.aki megkérdezné főiem, hogy melyik volt életem legkedvesebb élménye, mindet: ha­bozás nélkül azt vá­laszolnám, hogy a békekongresszuson váló részvétel. Nem azért, mert ez él leg­élénkebben az emlé­kezetemben, hanem azért, mert ez kongresszus a leg­nemesebb ügy érde­kében ült össze. Hosz szú lenne leírni azt sok kellemes él­ményt, amelynek ré­szese lehettem. Csu­pán egy-két élmény: akarok elmondani. Velünk szemben ült egy arab vendég. Mi Torna megyeiek elha­tároztuk, hogy tefény köpeztessük magun­kat vele. Toimacs nem volt a közeiben kézzé 1-láb'oal ma- 6yaráztuk neki, hogy m*t akarunk, 6 meg­ejtette és velünk tat 'ott. Közülünk vaiaki angolul próbáit neki magyarázni. Megtör­tént a fényképezés és a fotós elvtárs szin­tén angolul beszélt neki. Most jött a hagy meglepetés, az elvtársiunk megszó­lalt magyarul: „Nos, gyere komám." Utá­na tudtuk meg, hogy jói beszél magyarul, mert itt végzi egye­temi tanulmányait. A kongresszus má­sodik napián közöl­ték, hogy úttörő kül­döttség kívánja üd­vözölni a kongresz- szus résztvevőit. Né­ma csend. Dobpergés és zeneszó mellett felvonult többszáz út­törő, kezükben virág­gal és elmondották köszöntőjüket: béke- vágyuknak adtak han got. Körülnéztem. — mindenki szemében könny csillogott. Ma­gam is elérzókenyed- tem. Négy gyerekem­re gondoltam, akik­ért dolgozom. Mögöt­tem egy Zala megye, küldött ült, szentéből törülgetíe a könnyet. Háborús szenvedései jutottak eszébe, nem szeretné, ha gyerme­kei egy újabb hábo­rú áldozataivá válná­nak. Később elmon­dotta, hogy tudja na­gyon jól: nemcsak szeretni kell a békét, hanem harcolni is kell érte. A köszöntők utón szegfűeső zúdult a kongresszus résztve­vőire. Nekem is ju­tóit egy fehér szegfű, elhoztam emlékül... Major Mátyás Bonyhád Az öreg esztergályos... Halk, finom zaj üti meg * belépő fülét a Dombóvári Vasipari KTSs egyik műhe­lyében. A gép mellett Zsil­ka Sándor áll, keze a fogan­tyúkon, közben figyeli a gép munkáját. Zsilka elvtárs esztergá­lyos, több, mint ötven éve dolgozik a szakmában, a szö­vetkezet egyik legjobb dol­gozója. Normáját átlagosan 170—189 százalékra teljesíti, a felszabadulási versenyben ezt is túlszárnyalta, február­ban 190 százalékot ért el. Magáról nem szeret solcat beszélni. Annál többet a gépéről. Büszkén mutatja a címkét: Budapesti Szerszám gépgyár. Tehát magyar gyártmány. „Azelőtt ilyen gépet nem készítettek ná­lunk, — mondja. — ügy működik, mint egy óra. Se­hol egy fogaskereket nem látni a gépen, minden bur­kolva van. Áramütéstől sem kell félni, a gép 24 Volt-lal dolgozik.’' Nem tud betelni a gép dicséretével. Sorra megma­gyarázza, melyik fogantyú mire való, egyes hegyeken kinyitja a. fedőlapot, meg­mutatja, milyen belül. — „MinderUtudó thasina ez” — mondja. Aztán kiderül, hogy ,.gaz­dája” is sokat segített, hogy minden ttudóvá váljék ez a gép. Készített hozzá egy ma­rókést, így egyszerűbb ma­rásokat is el tild végezni rajta. Nemrég két újítást dolgozott ki, hétszáz forint jutalmai kapott éne. A na­pokban újabb három újítást adott be, köztük a szabályoz ható leszúró késekről egyet. Amikor a munkaidőnek vége van, a. műhelyt utolsó­nak Zsilka elvtárs hagyja el. Gondosan megtisztítja, letö- rölgeti a gépét és csak az­után merni haza. A hetvenegy esztendős Zsilka elvlárs még sok évig akar dolgozni, ezen a génen, vigyáz, nehogy hamar tönk­remenjen. Ez biztosan sike­rül neki, hiszen ő is, gépe is „kitűnő egészségnek” ör­vend. A kölesdi gazdáik évtizedek óta foglalkoznak a fehér hús­sertés tenyésztésével, amely gén jövedelmező. A község­ben úgyszólván minden húz­ná1 megtalálható ez a sertés- fajta, amely igen szapora; nem ritka a tizennégy darab ma­lac egy-egy kocától, ezenkí­vül gyorsán fejlődik és jő ta- karmányértékesí'ő. A kölesei: állattenyésztők munka iát nagy bán megkönnyíti a tejfeldol­gozó üzem, mely savóval, lát­ja el a gazdákat, s ezzel ol­csóbbá tudják tenni a sertés­tenyésztést. Január hónapban például 201.762 iter savót Vit­tek a gazdák bt erenként 3 f dérért. Az elmúlt évben a közsé­ge*. törzstenyésztő községgé nyilvánították Ezután i te­nyésztési kedv még nagyobb méreteket öltött. A kölesdi Kossuth tsz-nek 24 darab anyakocája van, a Haladás tsz-ben pedig a 22 aaiabanya kocán kívül 22 darab jenyész kant nevelnek tovább enyész- tés céljára. A </. ok mögött szí rosan felzárkóznak . a köz­ség egyéni gazdái is. A falu bán mmtegy 240 darab anya­kocából közel 100 anyakoca van törzskönyvi ellenőrzés alatt. Pintér Ignác 3 és fél holdas dolgozó parasztnak ha almas törzskönyvezett an v t kocája van amely most; már hatod­szor et’ett 11 — il a«r%v) c-gés? sege> malacot, dinelycv.ci í;. 's nevelt. A kölesdi gazdák tényé-, té- si kedvét fokozza az. h>ey a község állatorvosa, Papa -An­tal, lelkiismeretes munkája; keresztül segíti őket. Papp Antalnak, mint körzeti állat­orvosnak sok elfoglaltság van, de ha szükséges az or­vosi beavatkozás, bármikor -- még éjjel is — eimégy sz ál­lattartó gazdához, Az állator­vos nemcsak gyógyítja vagy kezeli a beteg állatokat, ha­noin szaktanácsain kert zz: in is segít a gazdáknak. Eredményes a feliér hússertés tenyészt'se Kölesden Fordítsanak nagyolt!) gondol a bnriv- figveld tisztaságára a konacsi állatni pzÉsáiiiaíi „A tisztaság fél egészség." Ez az igaz köz­mondás nemcsak az emberekre, de az áll ti­tokra is vonatkozik. Ha azok a kisborjúk. amelyek a kanacsi állami gazdaságban a mesterséges borjúnevelőben nevelkednek, be­szélni tudnának, akkor biztosan erősen kifo­gásolnák azt a „tisztaságot", amely a borjú- nevelőben uralkodik. Ez esetben tehát a bor- iúnevelők lelkiismeretes munkáján múlik, hogy a borjúk egészséges, vagy egészségtelen környezetben fejlődnek, erősödnek tovább. Összesen 57 darab különböző korú borjú nevelődik itt. Januárban a borjúk átlagosan 108 dekagramm napi súlygyarapodást értek el. Ez igen szép teljesítmény, ami a borjak kondícióján meg is látszik. A borjak szépek, mégsem lehet megelégedni az eddig elért eredménnyel. Az említett 108 dekagramm át­lagos napi súlygyarapodásnál', lehetne még jobb eredmény is, ha Nyári Mária! Meixner Júlia. Pongrácz Mária és Sztankó Pál né bor­júnevelők lelkiismeretesen végeznék munkájú kát. ha az alapvető utasításokat betarta­nák. A borjak egyrésze bél-hurútos. Azért, mert a lelkiismeretlen munka következtében nem a megfelelő hőfokú tejet kapták. Ilyen meg­betegedés esetén a tisztaságra még fokozottab bán kellene a borjúnevelőknek ügyelniük Egyáltalán nem elég és nem megengedhető a szokásos fertőtlenítést faiemosást akkor elvégezni, amikor a kanacsí állami gazdaság szemlére készül. A\ gazdaság borjúnevelői tartsák szem előli, a tisztaságot, mert többek között ez is egyik alapfeltétele a borjimr­VSlléSBeX ' A felszabadulási verseny élharcosa Iszló Margit, a Dombóvári Kenderüzem tilo­sa. A felszabadulási versenyben normáját rend szeresen túlteljesíti. Február utolsó Uekádjá- ban 139% volt a teljesítménye. Emellett a minőségi munka terén is a legjobbak kö­zött vssn,

Next

/
Thumbnails
Contents