Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-06 / 55. szám

1855 MÁRCIUS 6 NAPLÓ 8 Sebok József* a „Me*öga*da-ág Kiváló Boígoíója“ címmel ki sün letett »»roitomns 1 éve a dunasíentgyöpgyi Szabadság tsz-ben Sűrű, lágy pely- hekben hull a hó Du naszentgyörgy utcáin. A járdákon bokáig süllyednek a járó­kelők a puha, fehér szőnyegben, a Sza­badság tsz tagjait azonban nem tartja otthon a töretlen út. Még nyolc óra sincs, de egyre többen igye­keznek az irodába, hogy elbeszélgesse­nek vezetők és tagok a legfontosabb teen­dőkről. Ezekben a napok­ban egy esztendeje, hogy ide került Se­bők József agronó- mua, s mostanában igen sokat beszélget­nek a tagok az azóta elért eredményekről. — Amikor ideke­rült Sebők elvtárs, a tagság döntő több­sége pár nap alatt nagyon megszerette, — magyarázza Hay- pál Ferenc, a tsz párttitkára. — Mind­járt láttuk, hogy ügye sen mozog a gépek körül, érti a szakmá­ját, jól állította be a vetőgépeket és a traktoristáktól jó munkát követelt. 0 is megszerette a mi szö­vetkezetünket, amit arról vettünk észre, hogy a gépállomástól szigorúan megkövetel te: tartsák be a szer­ződés minden pontját. Ezenkívül a tagokat is szorgalmazta a munkára, ami ak­kor nagyon kellett, mert bizony fegye­lemmel nem nagyon dicsekedhettünk. Mindenki egyszerre beszél. A tsz régi és új tagjai egymás sza­vába vágva mondják el véleményüket Se­bők elvtársról. — Én azért léptem be a tsz-be, — mond­ja Guita József, — mert láttam, hogy amióta itt van Sebők elvtárs, gyökeresen megváltozott a tsz- ben az élet Az ara­tást szinte pár nap alatt befejezték. Az őszi szán tás-vetést szinte jól megszervez­ték, mindent időben elvégeztek s végül, a 60 éves apám, aki fél­annyit dolgozott, mint én a 6 hold bérelt föl dön, sokkal nagyobb jövedelemhez jutott a tsz-ben, mint én a tsz-en kívül. — Sebők elvtárs alacsonytermetű, igen szerény ember. Zseb- redugott kezekkel áll az asztal mellett és hallgatja a tagok vé­leményét. Amikor va­lamiért őt dicsérik, csendesen hozzá te­szi: én csak elmond­tam, hogy mit kell tenni, a munkát már maguk csinálták. És valóban, a Du- naszentgyörgyi Sza­badság tsz-ben az első perctől kezdve kölcsönös volt a biza­lom. Győré József, a tsz elnöke október­ben arra kérte a tag­ságot, hogy fogadják el lemondását és vá­lasszanak olyan elnö­köt, aki jobban ért a gazdálkodáshoz, mint ő. Mint mondotta, to­vábbra is tag marad a tsz-ben és osszák be olyan területre, ahol jó munkájával sokat segíthet. Belát­ja, hogy nem való el­nöknek, mert nincs elég képessége a ve­zetésre. A tagság egy­hangúlag Sebők elv­társat javasolta, akit január harmadikán valóban elnöknek vá­lasztott a közgyűlés. — Az új elnök két dolgot kért a tag­ságtól, — magyarázza a párttitkár elvtárs: először azt, hogy vál­toztassunk eddigi ma­gatartásunkon és a munkából mindenki egyemberként vegye ki a részét, mert csak így lehet eredménye­ket elérni. Mint saját gazdaságában, úgy nézzen körül minden ki és jó javaslataival, bírálataival segítse a vezetőség munkáját. A másil£ kérése az volt, hogy segítsük valamivel, mert nincs kitartása újig, hisz fizetésből élő ember volt eddig. — Szabadság tsz tagsága azóta tettek­kel bizonyította be, hogy bízhat bennük az új elnök. Sebők elvtársnak búzát és burgonyát adtak elő­legbe, de a fegyelem is megszilárdult rö­vid pár hét alatt. Ma már nem rosszindu­latú utasításnak ve­szik az elnök szavát, hanem olyan irányí­tásnak, amiből csak hasznuk lettet. Min­dig 10 napra előre megkapja mindenki a feladatát és egymás sál versenyezve, gon­dosan igyekszenek végrehajtani. A ter­vet is együtt készí­tették el nagy gond­dal és amint az ed­digi eredmények mu­tatják, idén legalább 10 forint értékkel többet oszthatnak munkaegységenkint, mint tavaly. A kölcsönös biza­lom, a megértés és a szorgalmas munka meghozza a gyümöl­csét a dunaszentgyör- gyi Szabadság tsz- ben. Ary Róza Jó munka, na >yszerű tervek a bajdacsi „Március 9“ tsz-ben A kajdacsl „Március 9” tsz tagjai az adott­ságok figyelembevételével készítették el ter­vüket A termésátlagok betervezésénél úgy döntött a tagság, hogy az elmúlt év termés­eredményeit emelik. — Bár az igaz, hogy az időjárásnak nagy befolyása van a termés- eredményekre — de az is igaz, hogy az idő­járás kedvezőtlen hatásait ellensúlyozhatják a földek jó művelésével, a jó növényápolás­sal, a határidők pontos betartásával. A termelőszövetkezet terve nem porosodik a fiók mélyén, a tagok télen sem tétlenked­nek. Az ősz óta letrágyázták a beütemezett 50 hold szántót a tavasziak alá. Ebből 25 holdat a januári kedvező időjárást kihasznál­va alá is szántottak. Kijavították a gazdasági felszereléseket is, a kocsikat, fogasokat, szán­tó és kalapálóekéket jóval a határidő előtt A tavaszi vetőmagvakac is kitisztították, azonban a tsz tagjai mindig találnak mun­kát, s hamarosan hozzáfognak a dohány me­legágyak készítéséhez. Az alapos terv azt is megmutatja, hogy miből mennyi vetőmagra van szükség — mennyi kell az állattartáshoz és miből meny­nyi felesleg marad. A tsz-nek köze! 10 má­zsa fajtiszta 6 soros tavaszi árpafeleslege volt, s a tagság úgy határozott, hogy vető­maggal kisegítik a község egyéni gazdáit. Fe­kete János, Horváth György nagydorogi és Nagy István kajdacsi dolgozó parasztok nagy elismeréssel beszélnek a termelőszövetkezet­ről, amely segítséget nyújtott bajukban. Szépen gyarapodik a közös vagyon, ebben az évben, nagyobb jövedelemre számítunk, — mondja Sebestyén István, a termelőszövet­kezet elnöke. 12 darab anyakocánk ellését várjuk e hónapban s úgy tervezzük, hogy anyakocaállományunkat húszra emeljük. Szé­pen fejlődik a juh állomány is, egyetlen hó­napban 70 darab szaporulatunk volt, de be­terveztük a tehénállomány feljavítását, ame­lyet tizenhétről huszonhét darabra emelünk. A „Március 9” termelőszövetkezet fejlődé­sét élénk figyelemmel kísérik a falusiak, amelyet mutat az is, hogy a tsz tagsága a zárszámadás óta 18 tagról 30-ra szaporodott. ií tt t, J Horváth Teréz a Harc-janyapusztai Uj élet termelőszövetkezet tagja is részt vett a IV. magyar békekongresszus munkájában. Haza­térve nagy szeretettel vették körül a szövet­kezet tagjai és kérdéseik egész sorával ostro­molták. Horváth elvtársnő alig győzött vá­laszolni a sok érdeklődőnek és úgy határo­zott, hogy gyűléseken is beszámol a kongresz- szusi élményeiről. MOZI Gnray filmszínház. Március 9-ig. HINTÓNJÁRÓ SZERELEM. Uj. szí nes magyar filmvígjáték Előadások kezdete: vasár- és ün­nepnap: 2, 4, 6 és 9 órakor Szom­baton: 4. 6 és 8 órakor. Hétköz­nap: 6 és 8 órakor. Pénztárnyitás: Vasár és ünnepnap d e. 9—11 -ig és d. u. 1-től. Hétkö"nap d. e. fél 11—12-ig, d. *. 5 órától. tengelici Pe’Gli lerrüszüveteí vei eisige síiiErri ii!i*esier»eze.e«e ftahtoit ni A tengelici Petőfi termelőszövetkezet ve­zetői eli^jnerik, hogy az egyenletes, folyama­tos munka legfőbb akadályozója eddig a helytelen munkaszervezés volt. Az össze­vissza irányítás miatt sokszor nem tudta a jobbkéz, hogy mit csinál a balkéz. Irányí­tott az agronómus, az elnök, az elnökhelyet­tes, no meg a brigádvezető is. „Ez ebben az évben nem fordul elő” — mondja Farkas István elvtárs, a Petőfi szövetkezet elnök- helyettese. Az állattenyésztést teljesen külön válasz­tották a növénytermesztéstől olyan értelem­ben, hogy van egy állattenyésztési farm, en­nek vezetője csak az állattenyésztők mun­káját szervezi, irányítja. A növénytermelő­ket három brigádba osztották. Minden brigád nak megvan a maga területe, melyet jegyző­könyvileg Vett at. A brigádokon belül munka­csapatokat szerveztek, amelyek szintén meg­határozott területeken dolgoznak. Ezek mun­kájának irányítása kimondottan a brigádve­zetőhöz tartozik. A növénytermelő brigádokhoz osztották be a fogatosokat és traktorosokat is. Ezek mun­káját is elsősorban a növénytermesztési bri­gádvezető irányítja. A brigádvezetők min­den este beszámolnak az elnöknek, minden héten egyszer pedig a szövetkezet vezető­ségének. A brigádvezetők heti megbeszélé­sén elkészítik a heti tervet, melynek alap­ján a következő héten dolgoznak. így kikü­szöbölődik az, hogy egyik vezető átnyúl a másik feje felett. De az se fordul elő, hogy egyik, másik ember a gazdasági udvarban tétlenkedik még 9 órakor is, mert nem osz­tották be munkára. Mindenki tudja, hogy hova tartozik, minden brigádvezető tisztában van azzal, hogy hozzá kik tartoznak, s annak rendje-módja szerint beosztja őket munkába, Emlékük adjon új erőt harcainkhoz Közeleg az idő s nem is sok van már hóira, felszabadulásunk 10. évfor­dulójának nagy ünnepéig. Nagy nap ez. Amiért száza­dokon át küzdött a magyar nép, elhozták a hős szovjet katonák. Ez a nap hervad­hatatlan, dicső tetteik méltó ünnepe. A méltó ünneplésre való lázas készülődés közben eszünkbe jutnak sajái har­cosaink is, akiknek emléke napról-vapra új erőt ad har­cunkhoz. Lapozgatunk a múlt em­lékei közt... 1919, a dicső Tanácsköztársaság... A mun késságra, a dolgozó paraszt­ságra nézve gyászos, vérgő­zös ellenforradalmi idők, a darutollas pribékek... S most mír Szekszárdhoz érünk... Az alsóvárost te­mető .. A mártírok emlék­táblája ... S többek közt raj­ta egy név: Berták Róbertné. Nevének olvasásakor két könnyező árva jut eszünk­be: Lili és Pista, s elhaló szavuk . „anyukánkat el­vitték a szuronyos katonák és többet nem jött vissza”. Q zeniünk előtt most már az egész szégyenteljes, • szomorú, s egybe oly dicső esemény: A Tanácsköztársa­ság bukása után ellepik Szék szárdot is a Horthy ■pribé­kek, a burzsoázia vérgőztől megittasult katonatisztjei: összeszedik a kommunista munkásolcat, parasztokat. Szöges szíjostorral véresre verve bebörtönzik őket és az egyik vasárnap délután a fogháztól elindul a menet a vasúti töltés őcsényi oldalá­hoz ... A délutáni lenyugvó nap utolsó sugarait szórja a szu- ronyos puskák között, az üt- legektől, a kínzástól alig ván szorgó kommunistákra. A szöges szíjostort most sem pihentetik. Köztük van Ber­ták Róbertné elvtársnő két­gyermekes családanya is, aki a harmadik gyermeké’t is szive alatt hordja. De nincs kímélet. T/alaki megemlíti: Ber­' tókné áldott állapotban van, nem lehet halálra ítél­ni. — Mit akar — ordít Hai- decker főhadnagy — menjen innen félre, mert közéjük ál­lítom ... — A halálra készül­tek csoportja a Garay térre érve egy pillanatra megtor­pan, mintha segítséget vár­nának. Haidecker közéjük lő... Már csak a vasúti töltés­nél állnak meg, ahol sorba állítják őket. Külön-külön végeznek velük, hogy a fé­lelemkeltés még tökéletesebb legyen. Egy-egy szortűz, egy- egy mártír, aki az igazi ügyért hal meg, büszkén, re­megés nélkül. Berták elvtársnő a hato­dik ... Magabiztosan néz kö­rül a vérszomjas pribékeken s felejtve sebeinek égő fáj dalmát büszkén kiáltja: „Eri meghalhatok, de az eszme élni fog. Éljen a Szovjetunió és a világ proletariátusa amelyért elvtársaim és én életünket áldozzuk..." Mon­daná tovább is, de a sortűz most még hamarabb dördül., 1 ili és Pista! Nem hiába könnyeztetek. Mártír jaink s így édesanyátok har­ca, szenvedése megbecsülhe­tetlen emlékünk marad. Ma még inkább legyünk büszkék rájuk mindannyian. Tanul­junk tőlük elszántságot, ál dozatkészséget a dolgozó nép ügye iránt. S rójuk ló- hálánkat sírjaiknál az alsó- városi temetőben. (i-e—IV-Aj 120 tagja van Decsen a háziipari szövetkezetnek Ha este későn, vagy reggel korán valame­lyik decsi házból vil­lanyfény szűrődik ki, mindjárt tudják a környékbeliek, hogy a család valamelyik tagja háziiparral fog­lalkozik. A decsi háziasszo­nyok szövetkezetbe tömörülve végzik szak munkájukat. Amint a szövetkezet elnöke, Vincze József mond­ja jelenleg 120 tagja van a háziipari szö­vetkezetnek. A 120 decsi asz­szony amellett, hogy eljár a szövetkezetbe, háztartást is vezet, sőt legtöbbjük dolgo­zó parasztasszony. Nappal elvégzik a há zimunkát, hajnalban, de leginkább este szőnek. Az elmúlt hó napban sok asszony volt olyan, aki a há­zimunka mellett több., mint 1000 forintot ke resett. Ilyenek példá­ul Takaró Istvánná, Fehér Lászlóné, To­rira Mihályné. Szép jövedelem ez eg$ há­ziasszonynak, Retkó Lajos tamási gazda 14 hizottserlés beadására szerzííiött Kormányunk a szer ződéses sertéshizla­lással kapcsolatosan elrendelt „mennyiségi prémium’! bevezetésé­vel váratlan örömet szerzett számtalan dolgozó parasztnak. A 18— 20—22 forintos kilónkénti vételáron felül 5—20 sertés át­adása esetén 80 fil­lér, 20 darabon felül pedig 1 forintos ki­lónkénti prémium il­leti meg a sertésbe­adót. Retkó Lajos ta­mási gazda ezért is szerződött le erre az évre 14 darab hízott­sertést. ö már régóta arról nevezetes Tamá siban, hogy sok, szép sertést nevel és hiz­lal. Ha Retkó Lajo^ a 14 darab sertést meghizlalja, annak rendje és módja Sze rint az állatforgalmi vállalatnak átadja közel 40.000 forintot kap. Tegyük barátságossá otthonunkat Az asszonyi kéz könnyen, egy kis szór galom árán barátsá­gossá, meleggé tudja varázsolni a szobát, az otthont. Egy asz­talterítő, egy-egy füg­göny, vagy az apró percelánfigura, vagy virágváza alatt lévő kézimunka emeli, széppé teszi a szobát. Járiunkban-keltünk- ben nagyon sok ba­rátságos otthont talál tunk. A sok közül Gyimesi Henrikné tengelici háziasszony szobaajtaján kopog­tunk be. Az ablakon lévő két hatalmas függöny a nagyon sok türelemmel és hozzáértéssel készí­tett asztalterítő és a megannyi apró kézi­munkák arról tanús­kodnak, hogy ezt a hajlékot a leírhatat­lan szorgalom és sze­retet varázsolta ilyen széppé. Nem mondunk új­donságot, amikor ar­ról beszélünk, hogy a háziasszonyok egyik jellemző erénye a ta­karékosság. Ez a takarékosság nem fukarság, hanem szorgalommal kötött szövetség. Ugyanis a gyönyörű kézimun kák nézése közben u. háziasszony szeré­nyen megjegyezte, hogy ezekkel a kézi­munkákkal több. mint 2000 forintot takarított meg. Vé­gül pedig tolmácsol­juk a kedves házi­asszony szavait, hogy „tegyék barátságossá otthonukat megyénk háziasszonyai”. Megállapították a naposcsibe és keltetőfojás árát A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a napos csi­be és keltetőtojás 1955. évi árának meg állapításáról. Az uta­sítás szerint a be­adási kötelezettség teljesítésébe beszámí­tó keltetőtojás terme­lői ára darabonként: februárban 1.— Ft márc. 1—15-ig 1 — Ft mérc. 16—31-ig -.90 Ft áprilisban -.70 Ft májusban -.60 Ft júniusban -.70 Ft júliusban -.90 Ft augusztusban -.90 Ft A beadási kötele­zettség teljesítésén fe lül beadott keltetőto­jás átvételi ára az étkezési tojás helyi­leg érvényesített min denkori állami sza­badfelvásárlási ára, 40 százalék felárral kiegészítve. A géppel keltetett naposcsibe ára 1955. május 31-ig darabon­ként 3.— forint, jú­nius 1-től kezdődően 2.— forint. A törzs­könyvezett állomány­tól származó napos­csibe ára első osztá­lyú szülők esetében 70 százalékkal, má­sodosztályú szülők esetében pedig £0 százalékkal maga­sabb. Egyéb naposbarom- fit (kacsa, liba, puly­ka) a helyileg kiala kult szabadpiaci ár nál 5—10 százalékka alacsonyabb áron ér­tékesítik á keltetőál­lomások. Jól sikerült a tojásbegyűjtési hét Szedresen A szedres! Baromfi- és Tojásbegyüjtő te­lephelyén a-múlt hónap 21 és 27-e között szinte egymásnak adták az asszonyok a ki­lincset .Igyekeztek a gazdák, hogy a hirde­tett tojásbegyüjtő héten teljesítsék I. ne­gyedévi, félévi, vagy évi tojásbeadási köte­lezettségüket. A szedresi tanácsházán hallot­tak alapján a törekvésüknek a gazdák na­gyon szépen eleget tettek. Csak a tojásbe- gyüjtési héten 316 kilogramm tojást adtak be a szedresi gazdák ami azt jelenti, hogy ezen az egy héten közel 200 százalékra emel­ték január és február havi tojásbeadási tér vüket. E szép teljesítményért dicséret illeti Si­mon József 11 holdas gazdát, aki a tojásbe- gyüjtési héten teljesítette félévi beadását, Murányi István 6 holdas gazdát, akinek 6.5 kiló az évi tojásbeadása és ezzel szemben a tojásbegyüjtési héten 8.5 kiló tojást adott be; De lehetne sorolni Trischler Lajos 12, Kop­lik Antal 4 holdas és a többi dolgozó paraszt nevét, akik példásan teljesítették tojásbeadást kötelezettségüket, »

Next

/
Thumbnails
Contents