Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-06 / 55. szám
4 N A P r. ó 1955 MÁRCIUS $ A Balogh Ádám múzeum válaszol Ás egy héttel ezelőtti vasárnapi számunkban idéztünk a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum vendégkönyvéből néhány érdekesebb bírálatot és véleményt. Ezekre az alábbiakban válaszol dr. Mészáros Gyula, a múzeum vezetője. A szekszárdi múzeum tervezői és a terv jóváhagyói kifelejtették a tervből,! hogy ezek a falak 50 év múlva ezrek és tízezrek lébdcfoogásától, tetszésnyilvánításától lesznek hangosak. A felületes, maradi, előre nem látó elgondolásból adódik, hogy a múzeum emeletnyi magas termeit, csarnokait szimpla ahlakszárnyak világítják és védik, hogy a kiállítási helyiségekbe szándékosan elfelejtettek fűtőtestet beépíteni, falaik fölé kéményeket húzni. Súlyos pénzbeli és egyéb velejáró tehertételt jelent a felügyeleti hatóságok számára, hogy. az ország összes elhibázott építésű múzeumainak ilyen, irányú, egyidejű helyreállításait egyelőre .keresztiilviihesse. A II. világháború folyamán rendkívül súlyos anyagi kárt szenvedett szekszárdi Balogh Adóm múzeum még így is hatalmas fejlődésen’ment'át néhány esztendő leforgása alatt. Mindenesetre múzeumunk teljes helyreállításáig is kell valamilyen ideiglenes megoldást találni a múzeum fűtését illetően. A múzeum 1956—57. évi tervében a különböző kiállítások kibővítése is szerepel. Ez a munka egyúttal kisebb belső átalakításokkal jár majd. így a földszint jelenlegi sárközi szobájában pihenő sarkot és egyben melegedőt is fogunk létesíteni. A kiállítási helyiségeknek ugyanis ezen az egy pontján húzódik, az alaprajz szerint egyetlen, falbarejtett kéménynyílás. Átalakításokról lévén szó, hadd említsek meg néhány dolgot a múzeum további fejlesztési terveit illetően: A népvise- eti bemutatást kiterjesztjük egész Tolna megye területére. Hiszen ritka szép népviseletünk nem csupán Sárközre jellemző! Szerepelni fog majd Sióagárd tüneményes népviselete, Konyhád vidékének, székely népművészete, délszláv testvéreink sajátos viseleté, azután Tamási, Döbrököz. Az emeleti helyiségekből kiszoruló képtár, múzeumunk egyik büszkesége sem lesz azonban mostoha gyermek: átkerül a múzeum utolsó, még helyreállítást igénylő, emeleti nagytermébe. A társadé cmfejlődés dokumentumainak kiállítását is bővítőik majd. Igen fontos, hézagpótló kiegészítést nyer ezáltal a régészeti vész. így az általános ismeretterjesztés, művészi ízlés növelése és ápolása me^ett ki fog domborodni a múzeumok egv másik fő- és elmondhatjuk: talán legfőbb célja: a múzeumlátogatók lelkében a haladó hagyományok fokozottabb megbecsülése. A múzeum januári gyér látogatottságát tekintve, első pillanatra talán ellentmondás látszik a fentebb említeti sokezres látogatottság és a budapesti egyetemi hallgató januári, lehangoló megállapítása között, .Valóban tény az, hogy a fűtötten szekszárdi múzeumot a hideg beálltával nem igen látogatják. Ilyenkor nincs is sok értelme a túlzott látogatási propagandának. Az időszaki kiállítások rendezésének sorát is a tavasz* idő beálltával nvitjuk meg. Végül el kell ismernünk: Teljes m* •délében áll több múzeum1átogató azon mceáTapitása, hogy sok szekszárdi lakos talán nem is túcHae milyen értékek és milyen szépségek vannak múzet’.-riiinVV>Buv .rnonmvS hasznosat nyújthat szamunkra a szekszárdi Balogh . Adám múzeum, az ország egyik legszebb közgyűjteménye! Külföldi vendégek'is gyakran keresik fel a szekszárdi múzeumot, kü'önösen az utóbbi két év óta. Legutóbb a Csehszlovák Népköztársaságból és Albániából voltak tudós vendégeink, ak*k a múzeumról elismeréssel nyilatkoztak. Sőt, Sa'em Izlami, a tiranai múzeum igazgatója annyira el volt ragadtatva a múzeum szépségétől, hogy elhatározta: A legközelebbi tiranai múzeum létesítésénél a szekszárdi múzeumot fogja mintául venni. GYERMEKEKNEK A szegény ember, aki az uraságnál ebédelt (Orosz népmese) Egvszer egy ünnepnapon, a kunyhó előtt Ültek az emberek a földpadon és elbeszélgettek minden dolgaikról. Jön, a falubeli boltos és ne- kiáll kérkedni, hogy így, meg úgy: ,.Most voltam az uraságnál, a' 'kastélyban voltam, úgy nézzetek rám.“ Ott ül a szegény ember is közöttük, a legszegényebb , az egész faluban, jót nevet a boL tos beszédin. —- Nagy eset. mondhatom. Ott voltál, hát ott voltál. Én még is ebédelek az uraságnál, ha akarok. — Még mit nem! Majd éppen téged maraszt ebédre! Ezt ugyan el nem hiteted velem, míg a világ, s még két nap — * lánmázik a gazda. — Maraszt, ha mondom! — Nem maraszt! Szó szót hoz, egyszer azt mondja a szegény ember. — Fogadjunk! Tedd meg a szürkédet, meg a sárgádat. Ha nem ebédelek az uraságnál, három évig dolgozok neked köszönömért. Megörült erre a' gazdag boltos: — Jó lesz, így jó lesz, megteszem a szürkét, meg a sárgát, ráadok még egy borjút is. Tanuk előtt mondom, le nem tagadhatom. Kezet csaptak, tanuk előtt fogadtak. Elmegy a szegény ember a földesiirhoz. — Kérdeznék valamit nagyságos uram, de kettőnk kö^U maradjon: ugyan mennyit érhet egy ekkora darab arany, Piait a sapkám? A földesúr egy szót sem felelt, tapsolt a szolgáknak. — Ételt, italt hozzatok, ebédet tálaljatok, hadd vendégelem meg ezt a jó embert. Ülj le barátom, láss hozzá bát- ■rani, végy, ami jólesik, van elég a. tálban! Szívesen .kínálta, minden jóval traktálta a fö’.desúr a szegény embert, s miközben kínálta, ramegve-remegett, alig várta, hogy kezében legyen már a nagy darab .arany. — No, most már eriggy, jóember, hozd el hamar az aranyadat. Adok érte egy véka lisztet, meg pénziben is fél tallért — Micsoda aranyat? Nincs nekem aranyam. — mondja a szegény ember. — Csak tudni akartam, mennyit érhet egy ekkora darab, mint a sapkám. No, megharagudott erre az uraság. — Elhord magad, te tök- filkó ! — Én vagyok a tökfilkó? Az tán miért? Tán mert így megtiszteltél, kedves vendégül asztalhoz ültettél, és miért nálad ebédeltem, még a boltostól is kapok két lovat, meg egy borjút? És elment a szegény ember inagyvidáman. 4 &sekssárdi diákok tanulmányi kirándulása Deesen Osztályunknak van egy jó tulajdonsága: nagyon, szeret kirándulni. Egyik ilyen tanulmányi kiránduláson dr. Kovács Győző tanárunk vezetésével számunkra sok ismeretet, gyakorlati tapasztalati élményt jelentett. A decs-i földművesszövetkezetet látogattuk meg azért, hogy az iskolában megtanult kiskereskedelmi áruforgalom tervezési és (könyvelési mozzanatait a gyakorlatiban lássuk összes gondjaival, okmányaival, irataival és felelős vezetők, dolgozók előadásában ismerkedjünk meg a szövetkezet problémáival. Elsőnek Lukács István ügyvezető ismertette a földművesszövetkezet történetét, hivatását, ö is, de a szövetkezet sok dolgozója csak rövid ideje vannak még a szövetkezetnél, mégis pontos képet adtak a szövetkezet eddigi életéről, munkájáról, a szövetkezeti kereskedelemmel szemben támasztott követelményekről, a falu és a város köze'ihozásáról, a tömegszervezeti munkáról, a falu szocialista építéséről. Az adatok bizonyították a szövetkezet jó munkáját. Láttuk az ellenőrzés fontosságát mind az ügykezelés, mind az áruátvétel tekintetében, megismertük konkrétan az egyik bolt tervteljesítésben való lemaradásának okát s áiucikkenként vizsgálhattuk, hogy decsi viszonylatban, községben és tanyán a falusi dolgozók életszínvonalának emelkedése mit tesz szükségessé a földművesszövetkezeti kereskedelem terén. Láttuk, hogyan vettek észre a hibákat s hogv javítják menetközben, a jó tervteljesítés jegyében. Nagy volt az út, ami az 1954-es évben 8 bolthoz, 3 kocsmához, tüzelőteieiphez, 2 szi'kvíz- üzemhez, gépállomási üzemi konyhához és a még 2 tervezett új bolthoz, szakosított üzletekhez jutottak, és vendég- •látóipari egységeiket korszerűsíthetik. A lelkesedés és nagy ügyszeretet bizton enged arra következtetni, hogy a megindult erőteljes fejlődés maradandó lesz. Ezt lát túl: az ízletes vendéglétó- részlegi tízórai után meglátogatott vegyes boltban is. Az üzlet elég nagy, áru is volt bőven Az én figyelmemet nem kerülte el, hogy még vajat is lehetett kapni. Erdei János boltvezető elmondta, hogy a gazdáktól felvásárolják a vajat, csomagoljál! és az üzletben bármikor lehet kapni. Nekem kö- lesdi diáknak nagyon tetszett ez, de miért nem jut ez eszébe a kölesdi földmű vés szövetkezetnek? Igaq, hogy ott a vaj és sajtgyár, — de nem lehet ott vajat és sajtot kapni. Majd a ruházati szaküzletbe mentiünk. Ott is csodálkozni lőhetett a bő áruválasztékán és nagyon tetszett s kedves és udvarias kiszolgálás... A tüzéptelepet is megnéztük. ’ Példás rend fogadott bennünket Volt ott elsőrendű szén, brikett, asztalosáru, cementlap nagy mennyiségben. Három hete vannak ott, de már is a romos régi parasztházból szakszerű tüzéptelep lett Van még pótolni való s tudjuk az is meglesz. Az üzletek látogatása után. isméi az irodába mentünk. Most a bérelszámoló ismertette előttünk a szövetkezet* bérezés jelen állapotát eredeti abpbizonylatokíól egészen a perforált fizetési jegyzék szalagig. A pénztáros kartárs pedig a napi pénztár és álta- ■’aban a szövetkezet pénzügyi műveleteit ismertette meg velünk. Sokat jegyeztünk, sokat kérdeztünk, figyeltünk és okultunk. Észre sem vettük, hogy indulóra üt az óra. Szabó Margit közg. techn. III. b. o. tanuló levelező. Ezei háromszázan nézték me» Báíaszéken a Műcsarnok képkiáilítását A napokban zárult Bátaszeken a Képző- művészeti Főiskola növendékeinek csaknem három hétig nyitva tartott kiállítása. A Műcsarnok rendezésében csaknem félszáz művet állítottak ki. A Képzőművészeti Főiskola növendékeinek ceruza. szén, tolírájZait, vízfestményeit és tempera képeit láthattuk a kiállításon. A képek művészi élvezetet nyújtottak a legigényesebb szemlélődök számára is. A főiskola falain túl, na gyón helyes irányítással, a növendékek meglátták mai életünk témáit és épülő hazánk különböző tájainak hangulatát és jellemző szépségeit. A Hortobágy, Tisza- lö'k, Komló parasztjai és munkásai, a munkában és a pihenésben egyaránt igaz hűséggel ábrázolva, nézték ránk a keretekből, Sok nézője akadt a Hortobágy markánsarcú, öreg, sasszemű csikósának. Az építkezés lázas munkáját állították elénk a kordákat rakó kubikosok, a hegyek oldalait harapdáló ekszkavátorok. A munka nagy győzelméről beszélt a tiszu- löki duzzasztóműről készült finom, puha színekkel megfestett akvareil. A Hortobágy esőutárú borús hangulatát jó megérzéssel ábrázolta egyik koreai művésznövendék. Mind a szi nes képek, mind az egyéb grafikai munkák a növendékek legnemesebb .művészi törekvéseiről és fejlett technikai tudásáról tanúskodnak, ami a főiskola tanárainak eredményes munkáját bizonyítja. A kiállítást ünnepélyesen nyitották meg, melyen elsősorban a község értelmisége *e- lent meg nagyobb számban. A dolgozó nép széles rétege faluhelyen, saját hibáján kívül, vajmi kevés érdeklődést ta. núsít a műalkotások iránt. Hiszen ezirányban sem érdeklődését,, sem nevelését nem irányították a múltban. A napokon át tartó hírverés eredményeképpen a meg- '■ nyitást követő napok bán kezdtek az egyszerű emberek a látogatók 'közé vegyülni. öröm volt látni aztán, amint egy-egy kép előtt csoportos eszmecseréket folytat tak. Ezerháromszázán nézték meg a kiállítást. Ezerháromszáz ember szépérzékét fejlesztette a képsorozat. Ezért köszönetét mondunk a Műcsarnoknak. Bertók Dezső tanító . Bonyhádon is Ünnepélyesen nyitottak meg a magyar-szovjet barátsági hónapot Ünnepélyesen nyitották meg Konyhádon a magyar-szovjet barátsági hónapot. A nagyszámú közönség előtt Lóvey elv- lárs mondott ünnepi beszédet. Utána kultúrműsorral szórakoztatták a gyűlés résztvevőit. A magyar-szovjet barátság: hónap keretében bőven lesz szórakozási lehetősége a bony hádi közönségnek. Szombaton székely népművészeti anKétot és kiállítást rendeztek. Este bemutatták Moliére Furfanr- gos fickó című háromíelvoná- sos darabját. Ma a bábszín ház tart előadást Március 8-án a pécsi Nemzeti Színház bemutatta a Montmartrei ibolya című operettet. Több iroda'mi előadást tartanak és képki- állítást is rendeznek. Ünnepélyes kiáíKlcssa! zárja foglalkozásait a to!nai gazdaasszonykor Munkában a tolnai gazdaasszonykor. A tábla még ott lóg a községi kultúrotthon egyik termének falán, rai.ta rejtélyes ábrák, számok. Ezeknek jelentését csak varrónőik érthetik meg, no, meg az az 57 asszony, leány, akinek számára készültek. A tolnai gazdaasszonykor tartotta itt foglalkozásait 12 héten át, hetenként háromszor. Somogyi Károlyné tanít,gáttá az asszonyokat, lányokat a szabás varrást, hímzés, (horgolás, kötés tudományára. A szakkör vezetőnő ügyességéről szinte csodákat mesé'nek. Az egyik asszonynak például 4 méter szövetből, annak legnagyobb ámulatára, csinos ruhát szabott ki Készültek a tanfolyam ideién férfi és női fehérne- műek, női felső ruhák, gyermekruhák és sdk olyan kézimunka, amely a lakást díszíti, csinosítja és egyben a háziasszony ügyességét dicséri. A gazdaasszonykor résztvevői a tanfolyam időtartamához viszonyítva aránylag sokat tanultak. Ezt megláthatja egész Tolna népe a március 20-ra tervezett kiállításon. A tanfolyam ugyanis befejeződött, a héten tartották az utolsó foglalkozást. Ezután pedig hozzáfogtak az ün.napé_ lyes kiállítás előkészülteihez. Petrits Kálmánná és Csernai R“7sőné vá’lalták a kiállítás anyagának elrendezését. A gaz- ■ asszonykor fiata’abbjai már az utolsó foglalkozásokon arról beszélgettek, hogy a kiállítást műsorral nyitják meg. „Leányvásár“ Németkéren Már nem egyszer adtunk hírt lapunkban a németkén kultúrcsoportról, amelynek 33 tagja között gyerekektől kezdve meglett parasztemberekig e korskála minden képvisedő. ét megtalálhatjuk. A csoport lelke és hozzáértő vezetője Orova János, egyre nagyobb feladatokat old meg a falusi műkedvelő gárdával. Egyik 3 felvonásos darab után a másikat tanulják, Szakmai segítséget kapnak, különösen zene és ének terén Rlazsek Károly paksi tanártól, a táncokat pedig Polgár Józsefné nevelő szokta betanítani a csoportnak. Most már hosszú hetek munkája eredményeképpen elkészültek a színjátszók a „Leányvásár“ című operett tanulásával. Az első előadást szombaton, azaz tegnap este tartották, a község dolgozóinak hatalmas érdeklődése mellett. ----------------------------------------------------------------------------— E lső a szedresi gép sí Ilonná«* A gépállomások megyei igaz gatósága értékelte a tavaszi idényben eddig legjobb eredményt elérő traktorosok teljesítményeit. Az értékelés szerint a traktorosok közül első Ferenci János, a bonyhádi gép állomás traktorosa 29 műszaknorma teljesítéssel. Második Szűcs János iregszemcsei traktoros 26.7 műszaknorma teljesítésével. Harmadik Szabadi Kálmán mözsi traktoros 23 műszaknorma teljesítésével. Mindhárom traktoros részt vesz az ifjúsági munkaversenyben. Az elmúlt dekádban a legjobb eredményt Nendi József szedresi traktoros érte el X2.5 műszaknormát teljesített. A második helyen Ferenci János áll 9, a harmadik helyen a Széki János 8 műszaknorma teljesítésével. A gépállomások versenyében a szedresi gépállomás halad az élen 17.1 százalékos tervteljé- sítéssel, második a mözsi gépállomás 15 százalékos, harmadik a sárpilisi 12.5 százalékos tervteljesítéssel. Az április 44 munka verseny ben 247 traktoros, 32 brigádvezető, 28 agro- nómus és 33 egyéb gépállomási dolgozó vesz részt. Már eddig 630 holdra kö főtt szerződést a hőgyészf gépállomás az egyéni gazdákkal és a termelőszövetkezetekkel A Földművelésügyi Minisztérium által készített szerződési nyomtatványok ebben az évben késtek. Ez több gépállomáson akadályozta eddig a tervszerű munkát. A hőgyészi gépállomáson ennek ellenére ment’ a szerződéskötés, nem a hivatalos nyomtatványokon, hanem egyszerű szürke papíron rögzítették megállapodásaikat. De mihelyt a nyomtatványok megérkeztek, azonnal megkezdték a szerződések hivatalos megkötését is. Amint a gépállomások megyei igazgatósága közli, a hőgvészi gépállomáson kötöttek eddig legtöbb tavaszi szántás-vetési szerződést, 630 holdat i k i