Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-27 / 73. szám
1953 MÁRCIUS 27 ÍN A P L ó 5 A járási tanács munkájának középpontjában a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése áll Beszélgetés Gyugyi János vb. elnökkel és Fóris György vb. elnökhelyettessel A SZEKSZÁRDI JÁRÁS termelőszövetkezetei fennállásuk óta számtalan alkalommal bebizonyították életképességüket, arról tanúskodtak eredményeik, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének egyedüli járható útja csakis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A fácánkerti „Vörös Hajnal“ tsz-ben például az egy munkaegység értéke az elmúlt esztendőben elérte, a 49 forintot. Hasonló volt a helyzet a tengelici „Petőfi“ termelőszövetkezetben is. Az ilyen és ehhez hasonló jó jelenségek dacára a szekszárdi járás 30 termelőszövetkezete, maga a termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt esztendőben nem fejlődött kielégítően. Megkérdeztük Gyugyi János elvtársat, a járási tanács vb. elnökét és Fóris György elvtársat, a járási tanács vb. elnökhelyettesét, hogy miben látják a termelőszövetkezetek elmúlt évi lassú fejlődésének legfőbb okait, s ezzel kapcsolatban a járási tanács lefőbb feladatait. Kérésünkre Gyugyi elvtárs a következőket mondotta el: — AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN a járási tanácson belül a termélőszövetkezetek problémáival úgyszólván csalt a termelőszövetkezeti csoport foglalkozott. Természetesen nem futotta a7- itt dolgozók erejéből, hogy az egymást követő szervezési és gazdasági problémák elintézéséhez megfelelő segítséget nyújtsanak. Arról nem is beszélve, hogy egyik, vagy másik termelő- szövetkezet kimagasló eredményeit kevésbé ismertettük az egyénileg dolgozó parasztok körében. A termelőszövetkezetek könyvelése amellett, hogy nem mindig volt naprakész, hibás is volt. A könyvelők nem követelték meg a kintlévőségeket. így fordult elő, hogy a bátaszéki „Búzakalász“ tsz-nek még mindig van kint 5.5 mázsa tavalyi korpakövetelése. A nem kielégítő segítséget bizonyítja- az is, hogy a járás egyes termelő- szövetkezeteinek vezetői közömbösséget tanúsították a közös vagyon gyarapítása iránt, elnézőek voltak a munkafe- gyelemlazítókkal szemben. NEM OLYAN SOKAT MONDOTT ezzel Gyugyi elvtárs. De éppen elég ahhoz, hogy a járási tanács végrehajtóbizottsága a Központi Vezetőség határozatának segítségével levonja belőle a maga számára a tanulságokat, egyben tennivalókat. Megkérdeztük, hogy a járási tanács végrehajtóbizottsága miben látja most legfőbb feladatát, s mikor kezdik meg a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos munkákat. — A járási tanács végrehaj. tóbizottsága a termelőszövetkezetek munkájában tanúsított közömbösséget részben már felszámolta, illetve hozzálátott ennek felszámolásához, — kapcsolódott be a beszélgetésbe Fóris elvtárs, a vb. elnökhelyettes is. Miben nyilvánul meg a termelőszövetkezeteknek nyújtott segítség és miben szabta meg a vb. a legfontosabb tennivalókat? — A FORDULÓPONTOT ilyen vonatkozásban az elmúlt év december 30-án megtartott vb. ülés jelentette. Itt foglaltuk határozatba, hogy a járási tanács legfőbb feladatának a termelőszövetkezetek megsegítését kell, hogy tekintse. A határozat végrehajtáséhoz, — ha vontatottan is, de hozzáfogtunk. Hozzáértő szakemberek vizsgálták felül a gyengébben működő termelőszövetkezeteket és helyszíni segítséget adtak a nagyüzemben rejlő gazdasági lehetőségek fel. használásához. A határozat nyomán állapította meg a járási tanács például azt is, hogy az alsónánai „Világsza- badiság“ tsz elnöke, a bátaszéki „Búzakalász“ tsz elnöke hanyagul kezelték a közös vagyont, nem törődtek a szövetkezet Irányításával, s mindkét tsz elnök leváltását javasoltuk a tagságnak, melyet el is fogadott. — A Központi Vezetőség határozata után még fokozottabban érezzük a felelősséget a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megsegítéséért. Minden, lehetőséget kihasználunk, hogy bebizonyíthassuk, a termelőszövetkezetben biztos jövő vár minden egyénileg gazdálkodó dolgozó gazdára. Ennek érdekében az elmúlt vasárnap például megszerveztük, hogy a környék dolgozó parasztjai meglátogassák a fácánkerti „Vörös Hajjal“ termelőszövetkezetet. Ez jónak bizonyult, a következőkben is alkalmazzuk. Rövid időn belül a járás másik két legjobb termelőszövetkezetébe is szervezünk ilyen látogatásokat. — MIK A TOVÁBBI TERVEIK? — Mindenek előtt azt kívánjuk megvalósítani, hogy a termelőszövetkezetek ügyesbajos problémáinak orvoslását maga a járási tanács, de a községi tanácsok is legfőbb kötelességüknek tekintsék. Ismét Gyugyi elvtárs vette át a szót. — A kezdet (helyesnek bizonyult, ezt már tapasztaljuk napjainkban is. Mióta többet beszélünk az egyénileg dolgozó parasztoknak a nagyüzemben rejlő lehetőségekről, a jól működő termelőszövetkezetek eredményeiről, egyre többen választják a közös gazdálkodást. Faddon például a közelmúltban 26 család lépett be a termelőszövetkezetbe. Bogyiszlón a II. típusú tsz-t III-as típusúvá akarják átszervezni és egy új hármas típusú tsz-t akarnak alakítani. Uj termelőszövetkezet van alakulóban öcsény községben is. A járási tanács ebhez is segítséget adott, maga a mezőgazdasági osztályvezető résztvesz Bogyiszlón az előkészítő bizottság munkájában. Hogy mégis miben érezteti hatását a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban végzett munkánk azt a következőkkel lehetne a leg- szemléltetöbben bizonyítani. Míg 1954-ben csupán 124 új belépő volt a járás termelőszövetkezeteiben, addig az 1955-ös gazdasági évben már ezideig 200 új taggal erősödtek a szövetkezetek. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK azt bizonyítják, hogy a Központi Vezetőség határozata után a járási tanács jól fogott hozzá a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez, s a módszer jó, követésre méltó. EGY HÓNAPI MUNKA EREDMÉNYE... Fafura helyezett pártfunkcionárius tapasztalataiból jjolányi Máté elvtárs, a t járási pártbizottság második titkára a következőkkel eresztette útnak Pados János eltvársat: „nehéz dolgod lesz Nagyszokolyban”. ö tudta ezt, mégis így válaszolt: kommunistához méltó módon a nagyszokolyi tanács élén is helyt állok. így történt, hogy ez év február 20-án visszament falujába dolgozni Pados János elvtárs, aki korábban a járási pártbizottság munkatársa volt. Lázas napok voltak ezek. Úgyszólván Icát táborra szakadt a falu. A kulá- lx>k, a kupecek és azok cinkosai kézzel-lábbal kapálódz- tak az ellen, hogy Pados elvtárs legyen a tanácselnök. Azt mondták: újra beakarja vezetni azt a világot, ami 1949-ben volt, „nyúzni” a „nagy gazdát”, mindent a tszcs-nek, meg a kisparaszi- nak. A falu kizsákmányoló ellenségei azt is híresztel- ték, hogy azért küldték el Pados elvtársat a járási pártbizottságtól, mert túlkapásai voltak. Persze mindez csak rágalom volt. Pados elvtárs kommunistához, méltó módon állt helyt a tamási ijárási pártbizottságon is. Az igaz, hogy a kulálcok ma is épp úgy gyűlölik, mint 1949- ben, vagy azelőtt. Elég az hozzá, hogy a község igen kis hányada nem akarta csak Pados elvtársat, viszont [a termelőszövetkezetek. a becsületes középparasztok, a ■falu lakóinak túlnyomó része kérte, sőt követelte, hogy Pados elvtársat küldje viszsza saját falujába a párt, ö legyen a tanácselnök, mert olyan szükség van rá, mint vaknak a látásra. Szóval ez így történt... 4 vagy szakoly i tanács el**■ nöke, Pados János elvtárs munkához látott, összehívta a végrehajtóbizottságot, meghívta ide a helyi pártszervezet képviselőit és azt mondotta: „Véget kell vetni lazaságoknak, a végrehajtó bizottságnak segíteni kell a törvények betartásában, betartatásában, En a végrehajtóbizottság és a pártszervezet nélkül nem csinálok semmit. Azt kérem az elvtársaktól, hogy segítsenek a munkámban”. Február 20-a óta több mint egy hónap telt el. Közben megjelent a Központi Vezetőség határozata is, amely nagyban megkönnyítette Pados elvtárs munkáját is, elvi és politikai segítséget adott a pártszervezet és a tanács előtt álló nagy feladatok végrehajtásához. rj-iilzás volna azt monda■I ni, hogy egy hónap alatt megváltozott Nagyszo- koly községben minden. Azt viszont bátran, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy változás van, A következőkben mutatkozik ez meg: „Letörött” a kulákok szarva, megnőtt a pártszervezet tekintélye, emelkedett a „Béke” termelőszövetkezet tagjainak száma, szilárdul a tsz, megy a munka az egész faluban, mint a karikacsapás. Pados elvtárs azt mondotta: „Nem úgy beszélek a kulálwhkal, mint ezelőtt egy esztendővel Béleczki József, a volt tanácselnök”, ő ugyanis a következőképpen „követelte” meg Kaszás Balogh kuláktól a sertésbeadást: Iparkodjék sertéseket nevelni, hizlalni, hogy minél előbb teljesíthesse beadását is Balogh bátyám. Az ilyen „figyelmeztetés” után esze- ágában sem volt Kaszás Ba- loghnak a beadási kötelezettsége teljesítése céljára disznót hizlalni. Olyan elnéző volt vele szemben a tanácselnök, hogy 6 mázsa hízott- sertés tartozása összejött. Mi igaz abból, hogy nem tudta volna teljesíteni? Semmi! Az elmúlt héten Pados elvtárs személyesen győződött meg arról, hogy a kulákokriak van, tudják teljesíteni a beadást. Hat kövérdisznót vitetett el a kulákoktól, a többi között 156 kilósat Kaszás Baloghtól, Ez az egyik ... 4 közelmúltban a végrehajtóbizottság napirendre tűzte a „Béke” termelőszövetkezet fejlődésénik ismertetését. A végrehajtóbx- zottsági ülés után a kibővített tanácsülésre több élenjáró dolgozó parasztot is meghívtak. Elmondotta itt Pados elvtárs a többi 'között azt is, hogy a „Béke” termelőszövetkezet tagjai nap- ról-napra gazdagodnak, az elmúlt esztendőben például 3 termelőszövetkezeti tag i'ett házat. A kibővített tanácsülés után 24 taggal erősödött a „Béke” termelőszövetkezet. Ez a másik ... A végrehajtóbizottság, maga Pados elvtárs napról-nap- ra rajta tartja a kezét a Üs szövetltezeten. A\vb. elé terjesztetté például azt, hogy a II.-es típusú „Úttörő” termelőszövetkezet tagjai állami tartalékföldből jogtalanul bérelnek 30 holdat, mert ezt kishaszonbérlelbe adják ki az egyénieknek. Javasolta, hogy ezt vegyék el, 20 holdat adjanak ebből a „Béke” termelőszövetkezetnek. Az „Úttörő” tsz tagjai is, a végrehajtóbizottság tagjai is helyeselték a javaslatot, egyöntetűen úgy döntöttek, hogy a „Béke” termelőszövetkezet kapja meg a 20 hold földet. összevetve az elmondottakat: A nagyszdikolyi kulákok, kupecek és cinkostársaik úgy vélték, hogy róni didő alatt lejáratják Pados elvtársat, vele együtt a pártot is. A puska visszafelé sült el. Pados elvtársnak helyén van az esze, a falu becsületes embereivel együtt dobban a szíve. Azon fáradozik, — s ez sikerrel jár — hogy érvényt szerezzen a helyi pártszervezet szavának, á végrehajtóbizottság munkájának, a kormányhatározatok végrehajtásának. A nagy szokoly iák megértették, hogy mit akar Pados elvtárs, s támogatják munkájában. A vb. felhívására például a dolgozó parasztok egymást kisegítve láttak hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez, j7 ddig a történet. Azaz Éj ez a történet tovább megy a maga útján. A nagy- szokolyiak a párt által megjelölt helyes úton haladnak az igazi cél felé. TOX.MAI \APLO gazdafaiiitc§sidója A szőlők szerves trágyázásának jelentősége Feltétlenül szükség van arra, hogy a tápanyagot pótoljuk szőlő talajában. Ez annál is inkább fontos, mert a szőlő területe nem változik évente, hiszen évtizedeken keresztül mindig egy talajban művelik azt. Más növényekhez viszonyítva kevesebb trágyát igényel a szőlő, ha gyökérzete táp-n vígban gazdag altalajra talál éppen annál a tulajdonságánál fogva, hogy hosszú győkérze'.e mélyen az altalajba hatol. A szőlőtalajoknak tápanyagokban való gazdasága nem jelent mindig emelkedő tenyészetet. Fontos, hegy vegyi formában jelen vannak és kell, hogy azok a szőlő. számára hozzáf érhetők legyenek. A talaj megfelelő nedvesség! állapota alapfeltétele a trógyaanyagek érvényesülésének. Elegendő trágyanedvességgel bíró talajok tudják csak a trágya hatóképssségét érvényesíteni. Talajunk szerves trágyázásával a talaj humusz tartalmát is növeljük, ami homokon (különösen fontos, mert ezzel a homoktalaj víztartó képességét is növeljük. Futóhomokon tehát a gyors kimosodás, a humusz elhasználódás miatt arányosan kisebb adagokkal kell, sűrűbben trágyáznunk. Kötött, hideg talajokban a szervesanyagok bomlása lassú, ezért Itt érett istállótrágyával nagyobb adagokban, de ritkábban kell trágyáznunk. Tulajdon kénben melvek a szervestrágyák? Az istállótrágya, a tőzeg fekáltrágya, komposzt, vagy keveréktrágya, és hizlaldái sertéstrágya. Az istállótrágyák teljes 'trágyák, mert mindazon tápanyagokat tartalmazzák, melyeket a szőlő termesztésével kivontunk a talajból. Általában holdanként 3—5 száz mázsát szoktunk hpsznáhii. A sverve? olyan mélyen tegyük a talajba, hogy az a talajmunkákkal. felszínre ne kerüljön. Legcéisze- rűbo sík 'terűiden fectes uián. a sorközben még egy ásó nyorn- nyi földet kidobni és az így mélyített árokba szórni a trágyát, amit azután leásunk, vagy földdel betakarunk. Előnye ennek, Hogy a trágya közel kerül a szőlő gyökeréhez, nem szárad ki ás nem a gazt neveli. A következő trágyázás sík területen, szőlőkben keresztben történjék ísrv ». tők® t^'^-.on körül kap trágyát. Lejtős területen a trágyaárkok a lejtővel keresztbe húzódjanak. A tapaszt«.!.-1 azt mie-tia, hogy nagyon sok gazda most a tavaszi kitakarással egyidőben trágyázza szőlőjét. Jobb az őszi, de most sincs elkésve Fontos azonban az, amit már említettem, hogy a szervestrágyát megfelelő mélységbe tegyük. Szíjártó János, szőlészeti agronómus. Mikor, mivel és hogyan permetezzünk ? Magyaroszág gyümölcsöseinek 10—lö százalékát nem a gazda, hanem a gembabetegségék és a rovarok szüretelik 'le. Tolna megyében ez a százalék még rosszabb, pedig híres almásaink vannak Bölcske, Madocsa, Paks, Tolna, Regszemcse községekben. Férges, kiütéses, foltos és varacskos gyümölcs ott terem, ahol helytelen a kezelés és ahol nem permeteznek időben. Akkor, ámikór a gyümölcsösben élvégeztük a szokásos egyben kötelező erőművi védekezést, akkor fogjunk hozzá a permetezésekhez, összes gombabetegségek ellen (kivéve a lisztharmat) 2 százalékos bordói lével (rézgálic • oldat) .2.3—3 kiló frissenoltott mésszel keverve lccsolásszerűen felülről lefele permetezzünk, hogv a repedésekbe is befolyjon a lé. Utána egy hétre erős pajzs tetű és -gyób rovarkártevők ellen 5 százalékos gyümölcsíaoiajos (régi neve Shell-Donmapd Wash)vagy zuzmós, mohás pajzstetves fákat 6 százalékos gyümölcsfaikar- bolineummaí (nég: neve Neoüendrin) locsolás szerint permetezzünk. Felhívjuk a termelőik figyelmét arra, hogy gyümölcs; faolajat nem ajánlatos évről-évre használni, hanem egyévi gyümöicsfaols ios permetezés után legalább k^t éven át csak télihigítású mészkénlevet használjunk, valamint arra, hogy a ümólcsfaola jós szerekhez semmiféle más növényvédőszere- ket keverni nem lehet. Mészkénlevet tavasszal és nyáron^ is más növényvédőszerekkel keverve is használjuk. Kistermelőknek a mészkénlé főzés helyett a gyárilag elkészített szLárd mészkénlevet az úgynevezett Neopolt ajánljuk, melyet 5 százalékos +öménv=??bep használjunk. Neo*pol használati utasítása a csomagoláson rá van írva. Kapható kis csomagolásban éppen érért előnyös és gazdaságos. Kán t ás István, szakfelügyelő. TAÚ Budai bécsi rezidenciájában Hű, de magas, fél teteje üveg, vajon mit őriznek itt? — Tessék megnézni — válaszolt a ki nem mondott gondolatra Budai bácsi, a tengelici „Petőfi” termelőszövetkezét kertésze. Mondanunk sem keli, hogy egy hatalmas üvegházzal találkoztunk. Bent pedig a barátságos melegen saláta, uborka, paprika, paradicsom és egyéb palánták voltak találhatók. — Ni-ni kis uborka — szóltunk csodálkozva. Mikor kerül ebből piacra? — Két hét múlva már lesz uborka és fejessaláta. Kint a 99 ablakos melegágyban pedig a többi palánták fejlődnek. Egy hét múlva pedig piros hónapos retekkel jelenünk Egyik ámulatból a másikba estünk. Harminc holdas kertészet, külön 30 hold dinnyés, 600 négyszögöl csíráztatott burgonya, egy hold zöldség, egy hold sárgarépa elvetve. Öt százezer forint csak a kertészetből. Huszonnyolc munkaegység megtakarítás a sárgarépa vetésénél. Ugyanis tavaly kézzel vetették a sárgarépát, rengeteg időt és embert igényelt és 30 munkaegységbe került. Az idén pedig 2 munkaegységbe került, mert géppel vetették azt. Újabb meglepetés. Ebben a nagyszerű üvegházban jövő év januárjában'tearózsa és orgp- na fogja ontani az illatot. Budai bácsi az ezermester műve lesz, hogy az üvegházat rózsaligetté varázsolja, it-ott tarkítva egy-egy orgonabokorral,
