Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-03 / 52. szám

lööä MÁRCIUS S NAPLÓ 3 PART ÉS PÁR TÉP IT ÉS A gyönki járási párf-végrehaitóbizottság munkája a mezőgazdaság fejlesztéséért A Központi • Vezetőség . 1953 júniusi teljes ülésének határozata és a kor- tnányprograjai. megjelenése népi demo­kratikus feledésünk új szakaszát nyi­totta mag. Ennek lényege abban áll, hogy úgy építjük a szocializmust, - hogy közben állandóan., fokozatosan növeked­jék dolgozó népünk életszínvonala. A gyönki járási pártbizottság is megkezdte területén ilyenirányú munkáját, hogy e határozatok sikeres megvalósítását, elő­segítse. E munkának fokozottabb len­dületet adott a megyei pártbizottság múlt év végén elfogadott határozata, amely- a Központi Vezetőség határoza­tából kiindulva konkrétan megmutatta megyei viszonylatban ;s az utat - mező- gazdaság további fejlesztéséhez. Ezt a határozatot a járási párt-végre­hajtóbizottság ülés-én vitatták meg, s meghatározták az ebből adódó, a járás területére vonatkozó legfontosabb fel­adatokét. Ezt követően ismertették a határozatot a járás többi függetlenített pártapparátusával is, de ezen túlmenő­en /meghatározták, a közvetlen feladato­kat- is a mezőgazdaság fejlesztésére. Megállapították, hogy n határozat sikeres végrehajtásának kulcskérdése u- /pártpolitikai munka és- a pártvezetés színvonalának megjavítása. Ennek ér­dekében a végrehartóbizoítság appará­tuséiból ttét'.elvtársát’' küldtek pártszer- vszóként a járás -községeibe. A falura kihelyezett elv-társak munkája igen ko­molyan érezteti hatását a falvakban, s elsősorban a pártpolitikai munka élén­külésében, .a szervezeti élet javulásá­ban mutatkozik meg. faltán például Halász elvtárs mun­kája nyomán 19-ről 30 főre szapo­rodott a pártoktatásban résztvevők száma, A párttagok mellett itt résztvesznek a politikai oktatáson a pártonkívüli- ta­nácstagok és az élenjáró dolgozó pa­rasztok is. Már eddig a szeminárium hallgatói közül 6 dol­gozó paraszt kérte felvételét a párt­szervezet tag jai sorába, Varsádon Benedek elvtárs jó közremű­ködésével a Szabadság termelőszövet­kezetben, nemcsak a pártvezetés, de a gazdaságvezetés is megjavult, Az első eredményéit E közvetlen segítség nyomán egész sor. elsősorban tsz pártszervezetben ja­vult meg a pártvezetés, a pártpolitikai munka, -mint például kistormási Dózsa, a szakadáti Aranykalász, a diósberényi Március 9 és a többi tsz-ekben. A já­rási , pártbizottság a határozat szellemé­ben igyekezett a tsz-ek párttitkárainak és elnökeinek elméleti színvonalát is emelni. Habár a meglévő lehetőségeket még sem használták ki egészen. Közel 29 tsz párttitkár és elnök került párt- iskolára. A fokozottabb elméleti felké­szültség természetesen még ezután hoz. hatja meg komolyabb eredményeit. Vannak eredmények azon a területen is, hogy a járás összes kommunistái és pártonkívüli dolgozó parasztjai megis­merték a határozatot. Ennek érdekében amellett, hogy a járás kommunistái tag gyűléseken vitatták rneg a határozatot, a járási pártbizottság füzet alakjában is eljuttatta a határozatot a pártszer­vezetekhez. Szárazd, Felsőnána, a nagytormási állami gazdaság, a nagyszékelyi Dó­zsa, a keszőhidegkuti Uj Fiel tsz kommunistái már a taggyűlésükön élénk vitát nyitottak a határozat felett és egyúttal javaslatokat is tettek a mezőgazdasági munka meg­javítására. Határozatokat is hoztak, amelyek első­sorban á kommunisták feladatúit szab­ták meg a tavaszi munkák sikeres be­indítása érdekében. Ezek azonban csak kezdeti eredmé­nyek, hiszen van. még néhány pártszer­vezet, ahol a párttagság felolvasás for­májában csak tudomásul vette a hatá­rozatot. A járási pártbizottság látja ezen a területen a feladatát, hogy a párt- vezetőségek, pártcsoport bizalmiakon keresztül minden párttagot aktívan be­kapcsoljanak a határozat megvalósítá­sáért folyó munkába. A határozat széleskörű ismertetése A határozat végrehajtásában komoly feladat vár; s ezt jói tudják a (járási pártbizottságon, a mezőgazdasági szak­emberekre. Éppen ezért a szakemberek részére is tartottak értekezletet, s meg­bízták őket, hogy g e zd ag y űl é se ken, ter­melési bizottsági értekezleteken ismer­tessék a határozatot úgy, hogy az irány mutató legyen a tavaszi munkákban, a mezőgazdasági termelés fokozásáért fo­lyó harcban. így nagy gondot fordítot­tak, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok is minél nagyobb mértékben kive­hessek részüket a. határozatok megvaló­sításából. Ennek jó hatása meg is mu­tatkozott. A gazdagyü léseken résztvevők szá­mos javaslatot tettek a mezőgazda­ság fejlesztésére. Toinanémedin ja­vasolták. a helyes vetésforgó kiala­kítását, megfelelő elővetemény biz­tosítását a kenyérgabona termelésé­nél. Belecskáji a gazdák az elfaj­zott kenyérgabona vetőmag felújí­tását kérték. Ugyanez volt tapasztalható a községi tanácselnökökkel való megbeszélés után is. Egy sor községi tanács végrehajtó­bizottsági ülésén, mint Toinanémedin. Keszőhidegkútpn napirendre tűzték a helyi tsz-ek helyzetét, A községpoiiiikni tervekben is fontos helyet foglalnak el a mező- gazdaság fejlesztésére' irányuló tenni­valók. A keszőhidegkuti tanács például tervbevette, hogy a tavalyi 25 holddal szemben az idén 105 holdon végzik el az őszi gabonák fejtrágyázását. A ku­korica 50 százalékát négyzetesen vetik el. Az áilattenlyésztés fejlesztése érde­kében 10 hold új legelőt létesítenek, a meglévőt fásítják, s a szarvasmarha állományt 120, a ‘sertésállományt 150 darabbal emelik. Ugyanez vonatkozik Köiesdre, Kisszékelyre, Belecskára, ahol meghatározták, mit tesznek annak érde­kében, hogy már ebben az évben ke­nyérgabonából 2—3, kukoricából 5—6 mázsával többet termeljenek, mint az elmúlt évben. Kezdeti jó eredményt hozott a járás tömegszervezeteinek vezetőivel tartott megbeszélés is. Elsősorban A DISZ védnökséget vállalt az elhanyagolt legelők feljavítása lelett. Jónéhány DISZ-szervezetben már hozzá is fogtak ehhez a munkához. Az MNDSz asszonyok felújították a „Kel­tess több baromfit” és a 200 munka­egységért mozgalmat. Természetesen a fent említett példák nem merítik ki a járási pártbizottság munkáját, amelyet a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat ismertetésé­ben, annak megvalósítására való moz­gósításban végzett. Tény azonban az; a járási pártbizottság tudja, hogy egyik legfontosabb teendő, mindéin kommun is tának lelkiismereti ügyévé tenni a me­zőgazdaság fejlesztésének nagy ügyét, s felhasználni hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára indított muinka- versenyt a tavaszi munkák időben való beindítására. Az ifjúság nevelésének kérdéseiről: Szomorú, de ilyenek is előfordulnak Egyik réggel különösen ponr tos volt a vonatom, ón pedig „jobb ‘kesőn, mint soha” jel­szóval felugrottam a mozgó vonat utolsó lépcsőjére. Világos, meleg kocsiba ju­tottam, gondoltam a követke­ző állomásig — ahol átmshe- ték a diák-kocsiba, — meg­melegszem. Megálltam az el­ső fülkénél. Fiatql lányok cs fiúk ültek ott, négyen az öt­személyes pádon. Mellettük a kocsi oldalánál: támaszkodva többnyire falusi nénik, bá­csik álltak. A fiatalok vidá­man beszélgettek, hangosan, jóízűen nevetgéltek. Egyszer­eseik egy ráncos kéz érinti meg a pad szélén ülő fiú vál­lát és egy öreg néni remegő hangját halljuk: — Fiatalember, nem menne egy kicsit beljebb, beteg va­gyok, már nem tudok állni. A fiatalok jót nevettek az öreg néni félénk hangján, fa­lusi beszédmodorán. *— Nem látja márna, hegy nincs hely -— felelt vissza a fiatalember flegmán és ké­nyelmesen elhelyezkedett a pádon. Az öreg asszony nem mert többet szólni, de a lújrüíállók méltatlankodtak: — Micsoda szemtelenség! — Ilyenek a mai fiatalok! Ez a megjegyzés nagyon rosszul esett nekem, és úgy látszik, más is felfigyelt rá, mert egy másik padsorban ülő fiatal lány felnézett könyvé­ből. Először értelmetlen arc­cal tekintett körül, de a kö­vetkező pillanatban rájött a vita okára és felpattant he­lyéről: —- Tessék leülni nénike, én már úgyis régóta utazom — mondta udvariasan. Hálásan néztem rá, mégis van, aki megmenti a fiatalok becsületét. Van benne jóérzés —- je­gyezte meg egy néni. Az előbbi társaságot azon­ban hidegen hagyta az utazók véleménye, tovább kuncog­ták, néha ellenséges pillan­tást vetve az udvarias lányra. Bizony felháborító, hogy a \ agyesaládosok j utal mazása Paks község tanácsa a feb­ruár havi tanácsülésen há­rem nagycsaládos szülőnek adott át pénzjutalmat. Kö­zöttük volt Hajdók Károly 8 gyermekes családapa is. A jutalom átvételekor Hajdók Károly köszönetét mondott pártunk és kormányunk sze­rető gondoskodásáért. Beszé­dében többek. között megem­lékezett az 1926-os évekről is. amikor sokszor tietekig nem volt kenyerük, de még sem törődött velük senki. — Most 8 családom vait, megvan min­den ünk — mondotta többek között s államunk mégis gon­doskodik rólunk. Nem az 1200 forintnak örülök leginkább — bár az is jól jött, — hanem annak a szerető gondosko­dásnak, amelyben pártunk és kormányunk bennünket, nagy családosokat részesít. Ezt úgy viszonzom, hogy még jobban dolgozok s igyekszem csalá­domat igaz hazaszeretetre ne­velni. Hanga József Paks fiatalság egy része milyen durva, udvariatlan. De mégsem mind ilyen. Akik pedig ilyenek, azokat lehet, de kell is tíktatni, nevelni. Ne hagyjuk hát magunkat,, jó­érzésű mai fiatalok, szálljunk síkra hírnevünkért, mutassuk meg, hogy él bennünk, a fel­nőttek iránti tisztelet. Érde­meljük ki mindannyian a fel­nőttek szeretetét és megbecsü lését, BARTVS MARIA tanuló CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 3 Ügyeletes gyógyszertár: — 111. számú Állami gyógyszer- tár. Névnap: Kornélia. Várható időjárás csütörtökön estig: csökkenő felhőzet. Az ország déli felében ma még sokfelé, holnap csak néhány helyen, havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északkeleti, keleti szél. Hófúvások. Az éj­szakai lehűlés fokozódik, — Várható legalacsonyabb hő­mérséklet' ma étjei: mínusz 7 —mínusz 10, egyes helyeken mínusz 10 fok alatt. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet csü­törtökön: mínusz 1—plusz 2 tok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőméi'- sékie.t mínusz 4 fok alatt. Már 102 törzskönyvezett bonyhádi tájfajta tehén van Döbröközön Állattenyésztési napot ren­deztek Döbrököz legjobb ál­lattenyésztői. Törzskönyvezett állataikat mutatták be a fa­lunak, a járásnak, a megyé­nek. A környező községekből is voltak látogatók, érdeklő­dők,. tapasztalni vágyók. Régi ismerősömet. Kelemen Gyuri bácsit, a kiváló naki, állatte­nyésztőt is ott látom a megyei mezőgazdasági igazgató, a megyei és járási állattenyész­tési szakemberek társaságá­ban, amint hozzáértő bíráló szemekkel mústrálgatfák a pompás állatokat. Még a leg­ifjabb döbröközi állattenyész­tő. a hatéves kis Gyeneí Jan­csi is itt van. Szopós bikája rátartian és illedéknesen pa­rádézik el kis gazdájával a bíráló bizottság előtt. Pedig az előbb még megvetett lábak­kal ugyancsak dolgoztak mind ketten a fes2es kötél végén. Jancsi innen, a kis bika meg onnan, mindegyikük másik irányba aksrt indulni. Alrad is dolga a bizottság­nak a felvezetett 64 darab jobbnál jobb állat elbírálása körül. Általános feltűnést ke!- tett és az első díjazásban ré­szesült Gyerrei Gyula tehene. A ió küllemű, erőteljes, szi­lárd szervezetű Cifra, mely a bonyhádi tájfajta egyik kívá­natos típusát képviseli, — napi 22 liter tejet ad. Melles­leg a Cifra egy négytagú te­héncsaládnak — két bikának, egy üszőnek a nevelő anyja. A 21 éves Pirost büszkén ve­zeti a gazdája. Kakas János. A Piros második díjat kapcH. Meg is érdemelte. A múlt év­ben 4810 kiló, 4.1 százalékos zsírtartalmú tá'tóeiiriyiséagél és ráadásul kát szép iker bika borjúval ajándékozta meg gazdáját. Meg kell emlékeznünk á Samuról, Gyénél András jel­legzetes bonyhádi tájfajta bi­kájáról is, melynek anyja ’ az elmúlt évben 4830 kiló 3.3 szá­zalékos zsírtartalmú tejet adott Samu a bemutatott bikák kö­zül a legjobb volt. Kitűnt ki­fejezett nemes jellegével, jól fejlett tömeges törzsével, erő­teljes csontozatával. A többi bemutatott jószágot már nem is. sorolom fel. Elég talán anv- nyit, hogy ezelőtt jó egy évvel még csak három — most pe­dig már százkettő törzsköny­vezett bonyhádi tájfajta tehe­ne van a község szorgalmas, túlnyomórészt fiatal állatte­nyésztő gazdáinak. — Látja — fordult felém az egyik tatárképü magyar — mi is tudunk értékes állatokat nevelni. Ahány család él a fa­luban, ha mindegyiknek csak egy jó tehene lesz majd, akkor is több értékes állatot ad fa­lunk az országnak, mint an­nak idején a hercegnek vót itt... Nem akármilyen tehén kel el 12.000 forintnál is drágáb­ban. Pedig Békés gazda tehe­ne annyiért kelt el az ősszé! a budapesti mezőgazdasági ki­állításon. Huszonhat literes bopvhádi vöröstarka volt Délután a mozi helyiségé­ben Krisztián László megve: törzsfőállatteny észtő érdekes előadást tartott a bonyhádi tó; k'áiakt’lá­séróL ellenied lséről és nép­gazdasági jelentőségéről. Az előadás után megmoz­dultak a padsorok. A hűsi legkiválóbb állat tenyészt1 gazda járult az emelvény • ee és vette át Mohai1 Lászlótól a megyei főállattenyésztési osz­tály vezetőjétől a díszokleve­let, végül versenyre hívták Nak község állattenyésztők. Szásziy Sándor Az aparhanti Felszabadulás tsz tagjai között... 4 kályhában pattogott a jó száraz akácai. Az író dáhan — ha egyáltalán an­nak lehet mondani, — barát­ságos idő volt. Ez a szoba az aparhanti Felszabadulás ter­melőszövetkezet irodája s egy ben szíj gyárt óm űheiye. Eb­ben a kis helyiségben na­gyon sokan megfordulnak mos tanában. Ilyenkor a tél vége- felé mér nem igen akaa olyan munka, amit kint, vagy a ház körül lehetne, illetve kellene tenni. A vetőmagok kitisztítva, a gazdasági felsze relések kijavítva várják a munkák kezdetét. Az állatte­nyésztésben van munka, de ott sem egész nap. Etetés előtt és etetés után az állat- tenyésztésben dolgozók is ide­jönnek. Beszélgetnek, vitat­koznak, latolgatják a jövő perspektíváit... Most éppen Bodonyi Lajos bácsi tette le a garast, övé a szó. Azt meséli, hogy leg­utóbb, amikor Györkönyben járt, a falubeli ismerősöknél sok ganaszf itailou; a szövet­kezetre, arra, hogy kevés a részesedés.. |Y| it gondol, miért kevés? — kérdeztem. — Rosszul gazdálkodnak. — , Maguknak nincs pana­szuk a jövedelemre? —- Áh, dehogy van. Nálunk minőén ember megelégedett. Én például az ősszel csupán pénzből több, mint hatezer forintot kaptam. A fiam is ennyit, meg ezenkívül a csa­lád is részesedett pénzből. — Nálunk minden tagnak meg­van a háztáji tehene, az egy hold háztáji földje. De mi nem úgy teszünk, mint a györkönyiek. Mi a közös mun ka elvégzését tartjuk elsőnek. A dologidőben nálunk kora reggeltől késő estig dolgozik minden tag, még a vezetők is. (A könyvelő és az elnök ér­tendő.) AJ an is mindenünk —vet- * te át a szót Cseri La­jos, a szövetkezet elnöke. •— Itt, Aparhanton a szövetke­zeti tagok a legmódosabb em­berek. ' Tavaly ge osztottunk szépen, cié még az tűén töb­bet akarunk. — Melyik a legjövedelme­zőbb üzemáguk? — Az állattenyésztés, ezen belül is a tehenészet. — a könyvelő, Läufer József vá­laszolt. — Ebben az esztendőben megvalósítjuk, hogy minden szövetkezeti tagnak a közös­ben is lesz egy tehene. Hu­szonnyolcán vagyunk, 28 te­hén lesz az év végére, —kap­csolódott bele a beszélgetésbe Porubszki Gyula, brigádveze­tő is. L1 z mind jól tejelő, bony- hádi piros-tarka lesz, — ismét Bodonyi Lajos bácsi vette át a szót. Tegnap is született egy kisborjú, a töb­bivel együtt őt is felneveljük, hadd legyein sok tehén, sok tej — fnendta s ezzel el is ment, mert etetnie kellett. Bodonyi Lajos bácsi el­ment, de azért nem lettek ke­vesebben, mert újabb „ven­dég“, Palkó János egyénigaz da édeesetí, A szövetkezetbe gyakran látogatnak el a falu iegmódosabb 'gazdái is. Né­methi Lajos bácsi is így kezd­te, aztán megszerette a szövet keze tét és az ősszel belépett. Bevitte 18 hold földjét, ko­csiját. lovát. Ezen á nyáron már nem egyedül arat, anagj táblában a többivel együtt vágja majd az életet adó ga­bonát. D ajta kívül még S gazda lépett be a tsz-be. De napjainkban is van több je­lentkező. ÍCajcs Zsigmondné, a • tanácselnök felesége is. itt alkar a nyáron dolgozni. Ba­logh Márton egyéni gazda k kérte felvételét. Egyszóval: aapról-napra erősödik a Fel­szabadulás tsz, gazdagodnak a szövetkezet tagjai. Mindezt © következőkkel magyarázza Kiss János, az intézőbizottság egyik tagja: „Pontosan be­tartjuk az alapszabályt, a kö­zös munkát mindennél eiőbb- revalónak tekintjük. Idejében »lvégzünk mindent, sok-üzem- ágúvá tesszük gazdaságun­kat“ 4 Bitrátáin nk nyomán Zomba nagy község, de a mindenkit érdeklő hírek mégis rövid idő alatt szétfutnak a községben. így történt ez februá: közepén is, amikor a. Tolnai Naplóban bírálat jelent meg a he­lyi péküzemmel kacsolatban. Mindernd várta és figyelte, nogj a cikk nyornán .milyen intézkedések történnék. Mát a követ­kező najy.n megjelentek az illetékes szervek és körülnézték a szóbanforgó ügyben. Másnap már maga Mónvis eiVtárs, a Tolna Megyei Sütőipari Tröszt vezetője, országgyűlési képvi­selő jelent meg cs közölte: az Áramszolgáltató Vállalat meg a napokban be fogja kötni az ipari áramot és ez szükséges ahhoz, hogy a vií-lanyerőre berendezett póküzem működni tud jón. Édiig arra hivatkoztak az Áramszolgáltató Vállalatnál, hogy nagy a terhelés és azért nem lehetett bekapcsolni a sütőüzemet a hálózatba. A DÉDÁV azonban minden figyel- meztetés nélkül maga is rájöhetett volna arra, hogy a község­ben csak nappal túl nagy p terhelés, de éjszaka, arator t- sütőüzem működik, nem működnek a többi villanyerőre be­rendezett üzemek. Most már megoldódik az üzem dolgozóinak egyik legna­gyobb problémája a bérezés kérdése is. Eddig a gépi erőre berendezett sütőüzemek normája szerint számolták el őket napi 8 órával és 15—16 órát is kellett sokszor dolgozatok, hegy a gépi erőre e'őírt normát teljesíteni tudjak es az erre járó fizetést megkapják. Községünk lakossága örömmel vette tudomásul, hegy rz" intézkedések nyomán lényegesen javult a kenyér minősége. Fékére Béla v. b. titkár, Zomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents