Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-01 / 50. szám
TOLNAI mit mLETÄtiTXUl YtfÜLJETEK! MAI SZAMBÁN: A IV. Magyar Békekongresszus felhívás», * magyar néphez. (2. o.) — Az országos béketanács tagjai. (2. o.) — A Simon tornyai Bőrgyár kommunistáinak harca az „Élüzem“ cint elnyeréséért és megtartásáért. (3. o.) — Emeljük a kenyérgabona terméseredményeinket. (3. o.) — Az 1955. évi jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tennivalók. (4, o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÁCANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1955 MÁRCIUS 1 Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus Czáz és száz ünnepi ruhába öltözött asszony és férfi, ^ — fiatalabb és idősebb, — üzemi munkás, egyetemi tanár, dolgozó paraszt, pap, háziasszony és katona, diák és kisiparos, az ország minden részéből jött dolgozók igyekeztek szombaton délután az ünnepi díszt öltött Sportcsarnokba. Bent a teremben az elnöki asztal előtt sorakoznak az aláírások, a magyar nép békeakaratának bizonyítékai. Száz és százezer aláírást hoztak a küldöttek. Elszánt tiltakozást az atomháború ellen, leveleket, üzeneteket, békealbumokban, béketarisznyákban ezer és ezer munkahőstett írott bizonyítékait, amelyek mind-mind arról beszélnék, hogy az üzemek munkásai, a mezők dolgozói, a láboratóriumok tudósai mindennapi tetteikkel is kifejezik, hogy békét akarnak, a békéért dolgosnak és a béke nagy ügyéért készék minden áldozatra. Az egyszerű emberek hétköznapi tetteire, következetes, céltudatos munkájára épül fel az a szilárd gát, amely útját állja a háború megszállottjai romboló erőinek. A Himnusz elhangzása után Szöczei Sándor Kossuth-díjas kovács lépett az elnöki emelvényre és javaslatot tett a IV. magyar békekongresszus elnökségére. Az elnökség tagjává választották Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikust, a Béke Világtanács tagját, az Országos Béketanács elnökét, Benjamin László Kossuth-díjas költőt, Bereczky Albert református püspököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, dr. Bereszlóczy Miklós vikárius, esztergomi érseki helynököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Bölöni György írót, az Irodalmi Alap igazgatóját. Magyar Pen Club elnökét, Bugár Jánosnét, az Országos Béketanács titkárát, dr. Czopik Gyula egri érseket, Czeyda-Pommcr- sheim Ferenc sebészfőorvost, a Magyar Népköztársaság kiváló orvosát, Csetreki Pál derecskéi egyéni gazdát, Csikesz Józsefnét, a budapesti pártbizottság titkárát, Csók István Kossuth-díjas festőművészt, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művészét. Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Dörnfeld László szabómestert, Fábián Mártonná Tolna megyei egyéni gazdát, Gülemot László Kossuth-díjas egyetemi tanárt, a budapesti műszaki egyetem rektorát, Gosz- tonyi Jánost, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titkárát. Gázon Gyula Kossuth-díjas színművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészéi, Hajdú Gyula egye temi tanárt, a budapesti békebizottság alelnökét. dr. Heves Lajost, a Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnökét, IIo- voüzák István szolnoki állami gazdasági igazgatót, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikust, Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztárt, Kárpáti Sándorné kispesti háziasszonyt, Kelen Bélát, a Magyar Szovjet Társaság főtitkárát, dr. Kiss Ferenc Kossuth-díjas professzort, a Magyarországi Szabadegyházak Szövétségének elnökét, Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerzőt, akadémikust, Kovács Pál kardvívó olimpiai bajnokot. Lőcsei János Kossuth-díjas főmozdonyvezetőt, Lukács György Kossuth-díjas akadémikust, a Béke Világtanács tagját, Mekis József Kossuth-dijast, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznőt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Mészáros József Kossuth-díjas tatabányai bányászt, Mihályfi Ernő újságíró, népművelési miniszterhelyettest, Ná- nási László újságírót, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját, Németh Gyula akadémikust. Ormai Arpádnét, a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Kossuth-díjas szövőnőjét, Péter János református püspököt, a Béke Világtanács tagját. Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét, Rusznyák István Kossuth- díjas orvosprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Sőtér István Kossuth-díjas írül. az irodalomtudományok doktorát. Schulek Elemér Kossuth-díjas akadémikust, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettest, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Szabó Pál Kossuth-díjas írót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudóst, akadémikust, Szilágyi Albert gyulavári egyéni gazdát, Vass Istvánnét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnökét. Veres Péter Kossuth- díjas írót. a Magyar írók Szövetségének elnökét, az Országos Béketanács Elnökségének tagját, Vető Lajos evangélikus Püspököt, az Országos Béketanács taaját. Wolf Johanna főmér nöknöt, az Országos Béketanács tagját. Miután a megválasztott elnökség tagjai elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen, Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth díjas kiváló művész nyitotta meg a kongresszus tanácskozását. Kisfaludy-Strobl Zsigmond elnök üdvözölte a kongresszust, majd javaslatot tett a békekongresszus napirendjére, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. Andics Erzsébet elvtársnő beszéde Tisztelt Békekor! gresszus! Kedves Elvtársak! Alig több mint két esztendő választ el bennünket a magyar békeharcosak legutóbbi országos seregszemléjétől, a III. magyar békekongresszustól. Az azóta eltelt idő bővelkedett nagyjelentőségű eseményekben. Ezt az időt mindenekelőtt a béke és a háború erőinek rendkívül erős összecsapása éles küzdelme jellemezte. Az elmúlt időben egymást érték a háborús provokációk, a háborús uszítok veszedelmes csel szövései. De ez az eseményeknek csak az egyik oldala. A másik oldala azonban azt mutatja, hogy a szervezett békemozgalom mélyre eresztette már gyökereit, a népek mind erőteljesebben felsorakoznak a béke ügye mellett. Ez az elmúlt esztendők mérlegét a béke erőinek a javára billentette. A népek m nd erőtel esebben felsorakoznak a béke ügye mellett A békemozgalom előretörésének és sikereinek jegyéber folyt le 1953 nyarán a számunkra, magyar békeharcosok számára különösen emlékezetes, a Béke Világ tanács budapesti ülése. Ez az ülés elindította azt a nagy világmozgalmat, mely az egyes országok között felmerülő ellentétek békás tárgyalások úü.án való rendezését tűzte ki céljául. A tárgyalások eszméjének első nagy győzelme az 1953 júniusában Panmimdzsanban aláírt koreai fegyverszüneti megállapodás volt. A tárgyalások elvének térhódításáról tanúskodott a berlini négyhatalmi értekezlet 1954 januárjában, majd a genfi konferencia, amely végei vetett a nyolc évig tartó indokínai háborúnak. Mindemnek eredményeképpen a Béke Világtanácsnak 1954 végén Stockholmban lefolyt ülése jogos megelégedéssel állapíthatta meg: „A világ '"hangulatát megváltoztattuk... munkánkat elsőízíben nem kíséri baljós ágyudörgés és bomn- barotobanások zaja. Ez a béke minden hívéinek érdeme." Mindezt, a béke hívei nehéz küzdelmek árán, az agTesz- sziv erők sorozatos támadásainak visszaverésével érték «L A népek nagy béke világ- mozgalma már túlnőtt azon a fokon, amikor zsarolással, ijesztgetésekkel fékezni, vagy gyengíteni lehetett. A népeknek volt aí ka Írniuk meggyőződni közös fellépéseik nagy át- *tő erejéről, A növekvő veszély csak. fokozza a népek éberségét, felelősségtudatát és elszántságát, egyre inkább talpraállítja és egységbe kovácsolja őket. Szemléltetően mutatja ezt az a visszahatás, amit a Nyugat-Németország ív rafelíegy vérzésére irányuló törekvések keltettek a népekben. Ha van nép, amelynek minden oka megvan arra. hogy tíz körömmel is megakadályozza a német rablók hatalomra jutását, úgy ez a mi népünk! „Nem nyugszunk be’e a német miUtariz-mus feltámasztásába!" (Nagy taps) —- Ez volt az alap hangja a múlt év december 9- én, itt a Sportcsarnokban, több ezer ember részvételével lefolyt tiltakozó nagygyűlésnek és annak a felhívásnak, amely lyel ez a nagygyűlés fordult az egész magyar néphez. Ezt visszhangozta az egész ország A Béke Vílágtanács legutóbbi stockholmi ülése végsőkig menő elszánt harcot hirdetett a nyugatnémet újrafeifegyver- zés bűnös terveinek megakadályozására. A világméretű aláírási mozga'om minden eddiginél eredményesebb lesz A szovjet delegáció már a stockholmi tanácskozásokon felhívta a világ figyelmét a nyugatnémet újrafelfegyverzés problémájának egy új, különösén veszélyes oldalára, nevezetesen arra, hpgy az amerikai és angol imperialisták a nyugatnémet hadsereget atom fegyverekkel akarják ellátni. Az események igazat adtait a stockholmi tanácskozáson el hangzott figyelmeztetésnek. Az Északatlanti Szövetség katonai tanácsa ravaszul álcázott formában olyan döntést hozott amely egyenlő értelmű az atomfegyverek törvényesítésé- vel és az atomháború kirobbantását célozza. A népek ellenállásának új lendületet adott a felismerés, hogy a Wehrmacht újjá élesítése nem jelent keveseb bet, mint atomháború előkészítését Európában és az egész világon. Az egész emberiség ellen irá nyúló merényletre a nemzetközi békemozgalom a Béke Világtanács Irodája kibővített ülésének sürgős összehívásával felelt. Az Iroda ez év januárjában tartott ülésének napirendjén ennek megfelelően két kérdés szerepeli: az Északatlanti Szövetség Tanácsénak atomháborúra való előkészületei és Nyugat-Németorszá.g fel fegyverzése. Az iroda ülésén elhangzott felszólalások híven visszatükrözték azt a nyugtalanságot, amely az egész világra kiterjed, és azt, hogy egy európai atomháború mindenekelőtt .a nyugateurópai országokra ütne vissza. Az egész világcin harcolnak az asszonyok a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség még ez évben összehívta az anyák világkongresszusát. Szerte a világon a termonuk leáris fegyverek használata ellen harcol az ifjúság is: életét, jövőjét védelmezi. A Béke Világtanács Irodájának kibővített ülése százmilliók meggyőződéséinek adott kifejezést, amikor nagyjelentőségű nyilatkozatában leszögezte: „Németország újrafel- fogyverzése és az atomháború törvémyesítése szorosan összefügg egymással. Mindkettő ugyanannak a politikáinak a gyümölcse, annak a politikának, amelynek alapja a világ szétszakítása két tömbre". A Béke-Világtanács Irodájának kibővített ülése százmilliók óhajának, törekvésének adott kifejezést, amikor elhatározta. hogy a fenyegető, veszély elhárítására új, minden eddiginél nagyobbarányú aláírásgyűjtési mozgalmat indít. És ezzel világszerte megkezdődött az új. nagy aláírásgyűjtési mozgalom, amely sok tekintetben hasonló az !9.rK)~ben ugyancsak Stockholmból elindított mozgalomhoz. Dt év alatt sokat tanultak a népek, gyarapodtak tapasztalatokban, növekedtek erőben és öntudatban. Éppen ezért minden kilátásunk megvan arra, hogy e nagyszerű, a legfőbb emberi érdekekért folyó világméretű aláírási mozgalom minden eddiginé' hatékonyabb és eredményesebb lesz: cáfolhatatlan hi- zonyíléka lesz az emberiség a haladás, az élet erejének. A haladó imperialista rendszer végvonaglásában — miközben görcsösen ragaszkodik a fennmaradáshoz — kész a legnagyobb háborús katasztrófába taszítani az emberiséget. Ez a kivénhedt. embertelen, rabló rendszer a népmilliók vérétől várja megifjódását. Embertelen es kába remény ez, amit a történelem már előre kudarcra ítél. Korunk nem az imperialista rablók és népelnyomók érvényesülésének és diadalának, hanem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. (Taps.) Az imperialista rablók nem fogják maguk alá gyűrni a népencet! A népek állják a harcot! Állják, mert fennmaradásukról, fejlődésükről, magáról az életről van szó! Nem fogják megadni magukat, mert előttük a felszabadult népek biztató példája. mert segíti őket a kommunizmust építő Szovjetunió kitartó, minden áldozatra kész, hősies és bölcs békepolitikája. (Nagy taps.) Egyre világosabb a Szovjetunó békepoiitikájónak világtörténelmi jelentősége Napjainkban, amikor a háború és a béke erőinek nagy küzdelme folyik, a békére vágyó százmillióik előtt egyre világosabb a Szovjetunió békepolitikájának világtörténelmi jelentősége. A szovjet állam tántoríthatatlan harca „ békéért nemcsak a munkásosztály és a parasztság, nemcsak a dolgozó osztályok, hanem az egész em beriség érdekében végzett hatalmas, világtörténelmi jelentőségű tett. A Szovjetunió vezetésével a béke és szocializmus népeinek tábora ma az egész emberiség reménysége fennmaradásának, továbbfej- ’ödésének, boldog jövőjének szilárd biztosítéka. (Taps) Ma már 5 nyugati polgári körök, a kapitalista sajtó is kénytelen elismerni, hogy a termonukleáris fegyverek felhasználását egyetlen körülmény tudja csak megakadályozni, az, hogy ma már j,z imperialista köröknek számolniuk kell azzal: a Szovjetunió nem gyengébb náluk ezen a téren sem. A szovjet külpolitika híven vallja a tárgyalások elvét. Ilyenirányú ■ fáradozásainak eredménye berlini és genfi tanácskozások létrejötte. A szovjet kormány — különösen az utóbbi hetekben és hóna- napókban — újabb és újabb javaslatokat, kezdeményező lépéseket tesz a béke fenntartása érdiekében. Ezek újabb és újabb bizonyítékai annak a felelősségérzetnek. amely a szov- iet kormány minden lépéséi áthatja a világ, az egész emberiség sorsáért. A moszkvai értekezleten hozott nagyfontosságú határozatok erőt. biztatást és biztonságot adtak a békeszerető emberiségnek. s ugyanakkor komoly figyelmeztetés volt az értekez- ’et az imperialista körök számára. A határozatok mögött ott áll a béke országainak roppant gazdagsága, ott vannak anyagi és szellemi kincsei, s ott van népeinek hősiessége, nap. mint nap növekvő ereje. Mondhatni korszakalkotó je- entőségű a szovjet kormánynak ez év januárjában kinyilvánított az a készsége, hogy ’z ] 955-ben összehívandó nemzetközi atomértekezlet elé ter- :eszti az atomerő békés fel- iasználására vonatkozó tudományos és technikai tapasztaltait. További lépés volt ez- rányban a szovjet. kormánynak arra vonatkozó határoza- ‘3, hogy kész egész sor or- zógnak. nevezetesen a Kínai Képköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Romániának, technikai és tudományos segítséget nyújtani az atomenergia békés felhasználásához. A szovjet kormány továbbá halandónak mutatkozott más országokra is kiterjeszteni a segélynyújtást. A Szovjetunió e határczaíaá- nak jelentősége szinte felbecsülhetetlen. A haladás hatalmas távlatait nyitja meg az emberiség előtt. ..Nem a világ-civilizáció fog elpusztulni — jelentette ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésen Molotov elvlárs, a Szovjetunió külügyminisztere. — Nem a viiág- civilizáció fog elpusztulni, bármennyire is szenvedne az. új agressziótól, hanem az a már öreg, rothadt társadalmi rendszer pusztul majd e. vérrel átitatott imperialista alapjával együtt, amely túlélte magát, amelyet agresszivitása miatt elítélnek és a dolgozók és elnyomott népek kizsákmányolása miatt megvetnek.’ Nem. az emberiség nincs halálra ítélve! Élni fog és soha nem látott csodálatos dolgokat fog még véghezvinni. Nem az emberi kultúra van megszámlálhatatlan kincseivel pu«z tuiásra ítélve, hanem az imperializmus elvadult rendszere, amely egyre inkább szembekerül a józan ész és a természet törvényeivel. Az emberiségnek élni kell és élni fog. (Taps.) Azok fognak elpusztulni, akik ezzel nem számolnak, akik oßzlelen, dőre módon útjába akarnak állni az életnek. A Szovjetunió vezetőinek Hruscsov, Bulganyin. Molotov. és Zsukov. eivtársaknak az elmúlt napokban tett nyilatkozatai. úgyszintén a Szovjetunió legfelső Tanácsának felhívása segítség, útmutatás a békére vágyó emberiség számára. Messzehangzó, bölcs szavak! S mögöttük van a nagy történelmi tények aranyalapja. Mögöttük van a béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, amelynek a szovjet és a kínai nép összefogása képezi rendíthetetlen pillérét. 'Lelkes taps.) Volt-e valaha is ilyen erő a történelemben? — Nem! Az öntudatra ébredt népek ereje ez! Ezen az erőn valóban a „poklok kapui sem tudnak erőt venni." (Nagv taps.) Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel Kétségtelen, hogy a mi kis országunkat is az teszi erőssé, az teszi képessé függetlensége és békéje megvédésére, hogy szakított a kapitalizmussal, felszámolta a soviniszta, hazaáruló, kizsákmányoló osztályokat. ’— szocializmust építő ország lett, amely nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja veretesével rohamosan fejlődik, gyarapodik. (Hosszantartó, lelkes taps.) Békénk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egységet követel. Az agresszív imperialista hatalmak anyagi, technikai erejük teljes latba vetésével igyekeznek le- ígázni a többi népeket. Nem fér kétség ahhoz, hogy gazdaságunk és mindenekelőtt nehéziparunk céltudatos fejlesztése békénk megvédésének is döntő eszköze. (Taps.) Mindenekfeletti szent hazafiúi kövességünk, amelyről megfeledkeznünk — félgyarmati múltúnk keserves tapasztalatain okulva — egy pillanatra sem szabad! Bckemozgaünunk alapvet« igazsága volt és marad, hogy a béke ügyét nemcsak szavakkal. hanem mindenekelőtt tettekkel kell szolgálnunk. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a békemozgalomban elhanyagoljuk a felvilágosító szó, a tudás, a tisztánlátás ér biztos tájékozódás hatalma* szellemi fegyvereit. Békemoz- galmunk főfeladatának tekinti a magyar nép legszélesebb re tegeznek tájékoztatását anem(Folytatás a 2. oldalon)
