Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

1933 FEBRUAR 23 NAPLÓ 8 Városi DISZ küldöttértekezlet Szekszárdon Nagy feladat hárul most a DISZ szervezetekre az elkö­vetkező időkiben: felkészülni a DISZ II. kongresszusára,- —- Olyan időben ül össze a .kong­resszus, amikor a magyar nép a felszabadulás 10. évforduló­ját ünnepli. A 10 év alatt ha­talmas eredményeket dírt el népünk a szocializmus építé­sében és ebben nagy része van ifjúságunknak, is, amely lelkes munkával bizonyította be, hogy valóban tartaléka és segédcsapata a pártnak. Az ifjúságnak most, amikor az imperialisták újból fegyvert akarnak adni a nértiét fasisz­ták kezébe, fokozottabban kell helytállnia s munkában, a ta­nulásban, a béke védelmében. Szék a feladatok ji kongresz- szusra való felkészülés felada­tai is. Szekszárd város DlSZ-szer- vezeteinek küldöttei vasárnap a városi tanács nagytermében gyűltek ősszel hogy meghatá­rozzák, milyen féladatok vár­nak a . város fiatalságára. A város DlSZ-fiatalságát 67 kül­dött képviselte. A DISZ-bizottság nevében Kontra Sándor elvtárs szá­molt be az eddigi munkákról és a jövő feladatairól. — A párt harcának eredményeként egyre jobbam összefcovácsoló- dott az ifjúság egysége. Az országépítő munkában jelen­tős része volt az ifjúságnak is. A város DISZ-fiataljai is példásan megálltak helyüket a munkában, mint Szalma Ferenc jelvényes sztahano­vista a kendergyárban. A diákfiatalok igyekeznek ta­nulmányi eredményeiket fo­kozni. A hivatalok DISZ- szervezetei - munkafegyelem terén értek el eredményeket. Az elkövetkező időkben igen szép és nagy feladatokat kell megvalósítaniok a DlSZ-szer- vezetekneik, különösen a felső­városinak és az újvárosinak. A tagság itt legnagyobb részben parasztfiatal, ezért a mezőgaz­daság fejlesztésében kell tevé­kenyen közreműködniök. Min­den DISZ-szervezetnek fel kell készülnie az ifjúság nagy kul­turális seregszemléjére. — Kontra elvtárs foglalkozott még az ifjúság nevelésének kérdéseivel, .a szervezeti élet további javításával. A beszámoló után sok kül­dött számolt be szervezetének problémáiról Szebényi János a közgazdasági technikum, J&nkovics Pál az újvárosi, Bor­bély Lajos a városi tanács, Il­lés Erzsébet az általános gim­názium, Szabó Ilona az SZTK, Ádám Zoltánná a Népbolt DISZ szervezetének munkáját ismertette. Szendy Pál elvtárs, a városi pártbizottság első tit­kára és több küldött hiányol­ta, hogy legtöbb gazdasági ve­zető keveset, vagy egyáltalán nem foglalkozik a DISZ szer­vezettel. Ezt bizonyította az is, hogy a meghívott gazdasági ve zetők közül senki nem vett részt ezen az értekezleten. Ezután az értekezlet részt­vevői megválasztották a váro­si DISZ választmányt és a megyei küldött értekezleten résztvevő DISZ tagokat. Látogatás a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban APRÖ, KIS. SZALMATETÜS házikók sora­koznak hófehéren egymás mellett. Itt, ezek­ben a kis odúkban tanyáznak a legifjabb bonyhádi és, szimentáli borjúnemzedékek. — „Őket“ látogattuk meg az elmúlt hét során az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságában. Cifra I. és Cifra II. a két ikerborjú — ép­pen úgy mint a többi, ■—• felszáradés után azonnal a házak lakói lettek. Legelőször is arról érdeklődtünk, hogy a jelenlegi időváltozás milyen hatással van a kisborjúkira. — Ez a néha tavaszias, néha esős, ködös időjárás a legveszélyesebb a ridegen nevelt borjúkra — mondotta Formanek Pétemé, bri_ gádvezetőnő. Varga Béláné borjúnevelőnek — folytatta tovább —, gondosan, lelkiismerete­sen kell dolgoznia, hogy védje a borjúkat a megbetegedésektől. A továbbiakban Formanek elvtársim, a bor­júk takarmányozásáról beszélt. — Az első 4 hét alatt napi háromszori ada­golásban 10.5 liter teljes tejet kapnak a bor­jak. Ezenkívül abrak- és szálastakarmányt. A második 4 héten abrak- és szálastakarmá­nyon kívül a kapott tejet felesen adagoljuk, vagyis fele teljes és fele fölözött tej, a har­madik 4 hétben pedig háromszori adagolás­ban 12 liter fölözött tejet kapnak darabon­ként. — Mi az előnye a rideg borjúnevelősnek? — A rideg borjúnevelés többféle szempont­ból is gazdaságos. Először is a ridegen nevek borjak, hogy úgy mondjam, nincsenek el­kényeztetve. Tiszta és jó levegőn nevelkednek az első perctől kezdve, ami azt jelenti, hogy ezeknek a borjúknak a szervezete a beteg­séggel szemben ellenállobb. — Másodszor pedig jelentős a tejmegtaka­rítás. A borjakat a felszáradés után azonnal elvesszük az anyjától. A fejlődéséhez szüksé­ges napi tejmennyiséget, 10.5 litert az első 4 hét alatt úgy itatjuk a borjúkkal. Egy pél­dán keresztül bebizonyítom, hogy mennyi a tejmegtakarítás egy borjúnál. Például 18 lite­res a tehén, amit az utolsó cseppig kifejünk tőle. Ebiből csupán 10.5 litert kap meg a bor­jú, a többit értékesíthetjük. Ez a tejmennyi­ség elegendő a borjú fejlődéséhez, gyarapodá­sához, átlagosan napi súlygyarapodás a bor­jaknál 102 dekagramm. — Befejezésül még azt akarom mondani, hogy a rideg borjúnevelés mindenféle szem­pontból előnyös, gazdaságos, de feltétlenül gondos és lelkiismeretes munkát -igényel, mert ellenkező esetben komoly megbetegedésele következhetnek be. „Állami Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola, Bonyhád“ E szerény tábla hirdeti a járókelőknek, hogy a hatal­mas telken rphyen létfontossá­gú intézmény működik, a me­zőgazdaság gépesítési szakmai Utánpótlásának biztosítására. Dabi József elvtárs, az in­tézet igazgatója arra a kérdé­semre, hogy milyen eredmé­nyeket értek el a kiképzés te­rületén, a következőket vála­szolta: — Intézetünk 1%0-ben léte­sült. Ebben az időben bizony a jelenlegi viszonyainkhoz mér ten még csak „gyermekcipő­ben“ jártunk. Az oktatáshoz szükséges valamennyi erőgép ném állt rendelkezésünkre, gépmetszeteink nem voltak, szemléltető rajzaink is csak igen kis számban álltak ren­delkezésünkre. Az elmúlt évek alatt fokozatosan javult a hely zet. Ma már elmondhatjuk, hogy országos viszonylatban is valamennyi iskolával, szemben megálljuk helyünket. — Milyen erőgépek állnak az intézet, a hallgatók rendel­kezésére az oktatási munká­ban? — Van lánctalpas trakto­runk, Zetorunk, Cormiok, Ford- son erőgépeink. Két kombájn, cséplőgép, szelektor, BO soros vetőgép, egyetemes kultivátor és a legújabb típusú kultivátor áll rendelkezésünkre, a dolgo­zók oktatására. — Milyen szakkönyvekkel rendelkeznek az oktatási mun­ka megkönnyítésére? — Körülbelül 500 kötetes a szakkönyvtárunk. Igen sok szemléltető rajzunk van, amit a Szovjetuniótól és a baráti Csehszlovákiától kaptunk. — Miót„ vezeti az intézetet, mennyi a létszáma azoknak a hallgatóknak, akik működése alatt a gépállomásokra men­tek? — 19:51 őta vagyok az inté­zet igazgatója. Megalakulástól kezdve közel 800 hallgató ke­rült ki gépállomásokhoz, ter­melőszövetkezetekhez részben mint brigádvezető, részben mint alapos képesítéssel ren- aelkező traktoros. Jelenleg 62 traktoros kap magasabbfokú kiképzést. Ebből az intézetből került ki Miltner Ferenc elv­társ, a palotabozscki gépállo­más brigádvezetője, aki jó munkája jutalmaként Munka- érdsmrend kitüntetésben része­sült. Itt van ismét szakmai tudásának gyarapítására Emert János elvtárs, a palotabozsoki gépállomásról, aki arról neve­zetes, hogy az elmúlt össze! a brigádversenyben országos első helyezést ért el. Emert János elvtárs azt mondotta, hogy azért jött tanulni a téli időszakban, hogy hazakerülve még jobb munkát végezzen és fejlessze a szocialista munka­versenyt a jobb termésered­mények elérése érdekében. Sokat láttam és hallottam az intézet munkájáról. Láttam a tanulmányi segédeszközeiket, gépeiket, kultúrtermüket. Az­zal az érzéssel távoztam az in­tézetből, hogy jó kezekben van az utánpótlás biztosítása. Horváth József Élüzemef’ avcifó ünnepségek megyénkben Három üzemben ünnepeltek szomba­ton este a dolgozók a megyében. Három üzem kapta meg a kitüntető élüzem cí­met a múlt év negye dik negyedének terv­teljesítése alapján. — Kettő Közülük — me­gyénk legnagyobb üzemei közül való, mindkettő fontos köz szükségleti cikket gyárt. E győzelmet tehát az üzemek dol­gozói az új szakasz politikájának megva­lósításáért, a lakos­ság jobb ellátásáért folyó harcban vívták ki. Az üzemek jó munkájának eredmé­nyeképpen több és jobb Q minőségű bőr, selyem jut. az ország dolgozóinak. ipari Igazgatóságá­nak kiküldötte adta át az „Elüzrem” dísz­oklevelet, amit a gyár dolgozói nevé­ben Friedrich elvtárs vett át. „Tartsák meg az élüzem címet és most már azon dolgozzanak, hogy melléje a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzászlfiját is el­nyerjék’1 ■— mondot­ta. Az ünnepség után jutalomban részesí­tették az üzem 36 legjobb dolgozóját, a vacsora után pedig vidáman mulattak, szórakoztak a selyem gyár dolgozói regge­lig. Simontornyai Bőrgyár: Tolnai Selvemfonó: .. .öt éve fárado­zunk azon, hogy el­nyerjük az élüzem címet, s ezt a harcun kát most siker koro­názta — mondta Friedrich elvtárs, a gyár vezetője az ün­nepségen. Az ünnep­lő dolgozók pedig örömmel gondolnak vissza erre a harc­ra. — öt év alatt ál­landóan jó eredmé­nyeket értünk el,n%m volt okunk szégyen­kezni, de mindig volt egy-egy hibapont, ami. aztán elütött ben nünket az élüzem címtől. Most a párt Központi Vezetőségé­nek határozatai lel­kesítettek bennünket a jobb munkára, fel­adatainkat az októ­beri Központi Veze­tőségi ülés szabta meg. E feladatok lé­nyegében azonosak az „élüzem” feltéte­lekkel. E kitüntetést tehát azért kaptuk, mert eredményesen harcoltunk a Közpon­ti Vezetőségnek a dolgozók életszínvo­nala emelését célzó határozatai végrehaj­tásáért." A továbbiakban Friedrich elvtárs el­mondta a gyár ered­ményeit. A fonalgyár tás tervét 112.2 szá­zalékra teljesítették, a renditatervet az előírt 4.71 helyett 4.54 kg-ra, ezzel 61.000 fo­rint értékű nyers­anyagot takarítottak meg, a hulladék csők kerítésével 36.000 fo­rint volt a megtaka­rítás, jó eredménye­ket ért el az üzem a minőség terén is. 100 százalékban első- osztályú minőségű árut gyártottak. v,... Közeledünk a felszabadulási ver­seny utolsó hónapjá­hoz. Most már azon kell lennünk, hogy a megye üzemei közt is elsők legyünk. Most már a gyár be­járata fölött függő élüzem jelvény is kö­telez bennünket erre és hozzá szoktunk, hogy nem maradha­tunk le” — majd a további sikerek eléré­séhez kérte a dolgo­zók segítségét Fried­rich elvtárs. Az ünnepségen fel­szólalt még Bolvári Józsefné elvtársnő, a gyár pártszervezeté­nek titkára, Szabó Ilona elvtársnő, a Textil- és Ruházati Dolgozók Szakszerve­zetének kiküldötte és Hucker Ferenc elv társ, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsá­nak elnöke. Ezután Tóth Nándor elvtárs, a Könnyűipari Mi­nisztérium Selyem­Zsúfolásig megtelt szombaton délután a bőrgyár kultúrottho- na. Ünneplőbe öttö- zött munkások, mun­kásnők, fiatalok jöt­tek el, hogy most már másodszor (ténylege­sen harmadszor, mert 1948-ban is egyszer élüzem lett a gyár) ünnepeljék az „Él- üzem” cím elnyeré­sét. Varga Lőrinc páriiiikár megnyitója után Ignácz elvtárs, a gyár igazgatója is­mertette az elmúlt negyedév eredmé­nyeit. 102.5 százalék­ra teljesítette az üzem a befejezett és■ 103.7 százalékra a teljes termelési tervet. A harmadik negyedévi 98.1 százalékos terv- szerűséggel szemben most már 98.6 száza­lékos volt a termelés-■ tervszerűsége. A har­madik negyedévhez viszonyítva 1.8 száza­lékkal emelkedett a munka termelékeny­sége. Az önköltségből a negyedév folyamán 1,899.000 forintot taka rították meg. A díszoklevelet Lo- sonczi György elvtárs a Könnyűipari Minisz térium kiküldötte ad­ta át, Ignácz elvtáré­nak, aki megígérte a dolgozók nevében, hogy megtartják a kitüntető élüzem cí­met továbbra is. A gyár 85 legjobb dol­gozójának harminc­ezer forint jutáimat osztottak ki az iinn ’p sögen. A kultúrműsor és a vacsora után jó­kedvűen szórakoztak a gyár dolgozói. Szekszárdi Nyomda: A nyomda dolgozói nah ünnepségén Nagy Béla, elvtárs, a Me­gyei Tanács ipari osztályának vezetője méltatta a dolgozók eredményeinek jelen­tőségét. „Nagy jelen­tőségű eredmény ez, hiszen a tanács válla latok közt elsőnek az élűtársak harcolták ki az „Élüzem” cím elnyerését" — mond­ta. Az oklevél át­adása után Fadgyas Antalné, a Könnyű­ipari Minisztérium Nyomdaipari Igazga­tóságának munkatár­sa adta át a „KÖny- nyűipar kiváló dől go sója” kitüntetést Far- da Erzsébet vezető könyvelőnek, Búzás Mária berakónak és Önódy József könyv­kötőnek. Bdrshegyi József betűszedőt pe­dig sztahanovista ok­levéllel tüntették ki. Az ünnepség >,hivata­los” részét itt is vi­dám mulatság követ- te. Gyönki Vörös Csillag fsz: Tesinszky Ignác munkacsapata jegyzőkönyvileg veszi át a területet és a felszerelést — Permetezőgép csak egyik munkacsapatnak jut, mert amit tavaly használtunk, az a gépállomásé volt. Porozógé­pünk kettő van, mindkét mun- kacsapatnák jut egy-egy. Ló- gereblye is kell mindkét mun­kacsapatnak, tavaly kettő volt az is. — Igen ám, de egyiket meg kell javítani. így folyik a beszélgetés a gyönki Vörös Csillag termelő- szövetkezetben. Most adják át a földterületet és a munkák elvégzéséhez szükséges felsze­relést, szerszámokat a két nö­vénytermelő munkacsapatnak. — A vezetőség kötelezi a termelőszövetkezet munkacsa­patát, hegy a rábízott felsze­relést a jó gazda gondosságá­val őrizze még. a felosztott te­rületen a munkákat a minisz­tertanács határozatában meg­jelölt időre végezze el — ol­vassa a jegyzőkönyvet Tesin­szky Ignác munkacsapatveze- tő. — Németpusztán 35 hold búza, Magyarhegyen 15 hold, Egyenesdűlőben 15 hold, Alsó- telekben 45 hold, a Papisa­rokban 5 hol(j búza, 45 hold ősziárpa, 15 hold rozs, 5 hold burgonya, két és fél hold ta­karmányrépa, tíz hold napra­forgó, 32 hold kukorica. Tíz hold borsó, öt hold lencse, egy hold borsóscsalamádé, 3 hold zaibosbülkiköri'y, két' és fél Hold káposztarepce. A gazdaságiiéi szerelés 12 igásló, 12 lószer­szám, 6 kocsi, 4 pár nehéz fo­gas, egy magtakaró fogas, 2 vétőgép, 2 fahenger, 4 kapáló­eke, 2 fogatos eke, 1. háti po­rozógép, 1 permetezőgép, egy lógereblye. — Most már csak a jó idő hiányzik, és hozzá lehet fogni A Juhé-pusztaiak Jogosan tartanak igényt a& első helyre A Juhé-pusztai Törzsállatte,nyésztő _ Állami Gazdaság igazgatójának irodájában egy szép seiyemzászló és egy elismerő oklevél a dekoráció. Az egyiket a párt III. kongresszusára indí­tott munkaversenyben, a másikat a ta­nácsválasztási versenyben elért kiváló eredményekért kapta az állami gazda­ság. Szabó Ferenc elvtárs, az igazgató sokszor vet egy-két büszke pillantást a gazdaság összdolgozóinak eredményeit elismerő tárgyakra. De néha, mikor rá­juk tekint, elönti , a pulykaméreg is. Az ősszel ugyanis 2000 forint jutalmat utalt ki neki is, meg a gazdaság főál­lattenyésztőjének is dr. Fáy István, a törzsállattenyésztő állomás főigazgatója. Ezt az összeget még a mai napig sem kapták meg, mert állítólag „nincs rá keret”. Ezért aztán Szabó elvtárs nem is igen veszi jó néven, ha valaki azt magyarázza neki, hogy serleget, vagy ezt, azt kap a gazdaság, ha elsőnek tel­jesíti a felszabadulás tiszteletére tett fogadalmat. Ilyenkor azt mondja: „Nem a jutalomért, vagy ezért, vagy amazért versenyzőnk, azt akarjuk, hogy több tejet, tojást és húst adjunk a dolgozók­nak. Ezáltal erősödik köztünk és a mun kások között a kapcsolat, többet ke­resnek dolgozóink, elismernek bennün­ket a környék dolgozó parasztjai.. A Juhé-pusztaiak inkább csak titok- bán beszélnek arról, hogy elsők akarnak lenni. Eredményeikkel azon­ban annál inkább dicsekedhetnek. Meg­van erre a módjuk ... Hazánk felsza­badulásának 10. évfordulójára indított versenyváLlalásuknak már a 80 száza­lékát teljesítették. Többek között pél­dául a tehenészek azt Ígérték, hogy 40.000 liter tejet termelnek terven fe­lül. A február 10-1 értékelés szerint kö­zel 23.000 literrel termeltek többet az előírtnál. Naponta 240 liter tejjel ter­meltek többet, illetve adtak át az állam nak, mint az elmúlt év decemberében. A, vállalásban az is szerepel, hogy 40 darab tenyészkocasüldőt ad az állami gazdaság a tenyészállatforgalmin ke­resztül a termelőszövetkezetnek, az egyéni parasztoknak. Február 10-ig a 40 darab helyett 70 darabot adtak át a fentemlített vállalatnak. fí'zt így sorolhatnánk tovább, mert a Juhé-pusztaiak vállalásának nincs olyan pontja, melynek teljesítéséi vei lemaradtak volna. Tehát jogosan lehetnek büszkék arra, hogy a felsza­badulási verseny legutóbbi értékelése szerint a megyei állami, gazdaságok kö­zött elsők. Jogosan tarthatnak igényt is­mét az elsőségre. a munkához. —. Aztán hogyan megy majd a munka, Ignác bácsi? — Rohammunkával. Nem kell félteni a mi „fiatal“ mun­kacsapatunkat. Nem sokan va­gyunk — hót férfi és öt nő, de ezek dolgoznak is rendszere­sen. Nem kell félteni az öre­geket. Munka van elég, vi­szont mindenki azon van, hogy minél többet végezzen el. — Mindenkire nézve kötelező, hogy egy héten öt napét aol- gozzon, persze, nem zavarjuk vissza, a hatodik napon .sem. Az asszonyok szombati napo­kon rendszerint el vannak fog­lalva az otthoni munkákkal. Viszont, ha valaki igazolatla­nul mulaszt, attól munkaegy­séget vonunk le. — A kapásnövényeket fel­osztjuk a munkacsapat tagjai között, így mindenki felelős a területéért és igyekszik azt mi­nél jobban megmunkálni, mert így juthat csak nagyobb jöve­delemhez. A gabonaféléket túl­nyomórészben géppel aratjuk Látszólag'elég nagy ez a terü­let, az aratásban és a behor- • dásban mégsem lesz fennaka- ■ dás, ez ment mindig. A kapá­lásokban viszont jobban meg kell fogni a munkát, Ameny- nyire lehet, most is kihasznál juk az időt. Most gyümölcs­fákat ültetünk, húsz hold gyű-’ mölcsősünk lesz. Amint a föl­dekre rá lehet menni, kiszór­juk a műtrágyát és amint az idő megfelelő lesz, megkezd­jük a vetéseket is. Igyekez­nünk kell a munkáikkal, mert csak így várhatunk jó ter­mést és ezen keresztül - na­gyobb jöv<edetae4s I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents