Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

TOLNAI AZ M D P TOLNA M EGY E I PÁ R T B I Z O T T S Á G Á H A K LÁPJA XII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1955 FEBRUAR 33 mmmmamamBmammtammmmamsacm A főldmüvesssövctkexetek múlt évi munkájáról A földművesszövetkezetek minden évben megtartják évi rendes közgyűlésüket, ahol a szövetkezet igazgatósága beszámol * tagságnak a szövetkezet egész évben végzett tevékenységé­ről, gazdasági és mozgalmi munkájáról. A közgyűlésen határoz a tagság a szövetkezet működése során elért jövedelem fel­osztásáról, és a soronkövetkező jeladatok megoldásáról. A földművesszövetkezetek a gyakorlati munkájukban el­követett hibáik ellenére is eredményesen járultak hozzá a falu és város közötti áruforgalom kiszélesítéséhez, ezen keresztül a munkás-paraszt szövetség elmélyítéséhez. Munkájuk szorosan egybefonódik a falu életével, a mezőgazdasági termeléssel, de szoros kapcsolatban áll a város életével is. A földművesszövetkezetek áruellátó kiskereskedelmi tevé­kenységüket, mint változatlanul egyik alapvető feladatukat, fokozott mértékben hajtották végre. Mindjobban tapasztal­ható, hogy a dolgozó parasztság áruellátást igényeit jól kielé­gítik. A lakosság igényei növekednek és ez megkívánta, hogy szélesítsük a bolthálózatot. Több, mint 70 boltot létesítettek a múlt évben a földművesszövetkezetek, amelyek közül 30 olyan, amely napi közszükségleti cikkeket közvetlenül juttatja el a fogyasztókhoz. A földművesszövetkezetek figyelembe vet­ték a lakosság véleményét és olyan helyeken nyitottak bolto­kat, ahol a dolgozóknak azelőtt több kilométert kellett meg- tenniök, hogy a napi szükségleti cikkeket beszerezhessék. A tolnai földművesszövetkezet kisáruházat létesített. Ez megyénk egyik legszebb, legkorszerűbb üzlete, ahol mindenféle árucik­ket megvásárolhatnak a dolgozók. Közétkeztetési üzemágai­kat is korszerűsítették a szövetkezetek. Több mint 20 italbol­tot, Hőgyészen cukrászdát, Szekszárdion üzemi konyhát létesí­tettek a földművesszövetkezetek. Az áruellátási tevékenység mellett nagyobb mértékben állították előtérbe a. földmüvesszövetkezetek az értékesítő és a dolgozó parasztság termelőmunkáját közvetlenül segítő te­vékenységüket azzal a céllal, hogy a dolgozó parasztság sza­bad termékei értékesítésének fő szervezőivé és a termelési társulások iskoláivá váljanak. A múlt évben több mint 20 ki­segítő üzemágat létesítettek a földművesszövetkezetek. Több földművesszövetkezet, például a tamási, a bonyhádi, a dombó­vári foglalkozik sertéshizlalással, amellyel hozzájárulnak a la­kosság hús- és zsírellátásához. A dolgozó parasztság mezőgazdasági kisgép és szerszá­mok ellátására mintegy 10 vas és műszaki szaküzletet létesí­tettek a földmüvesszövetkezetek. A dolgozó parasztság mező- gazdasági termelésének elősegítésére több mint 100 készlet boronát, 20 vetőgépet, több mint 250 kukoricamorzsolót adtak el. — A múlt évben nagyobb mértékben szélesítették a dolgozó parasztság szabadtermékeinek értékesítését és felvásárlását. A dolgozó parasztság megélénkült termelési kedve, a mező- gazdasági termelés növekedése széles távlatokat nyit a föld­művesszövetkezetek felvásárlási és értékesítési munkája előtt. 1954-ben 35 százalékkal több mezőgazdasági terméket juttat­tak el a városi dolgozók részére, mint az előző években. Föld­művesszövetkezetek hozzájárultak a dolgozó parasztság kis­lakás építéséhez építőanyag biztosításával. A földművesszövetkezetek nagyobb mértékben foglalkoz­tak a dolgozó parasztság egyszerűbb termelési társulásainak szervezésével is. Jelenleg mintegy 35 különböző termelési és egyéb szakkör működik. Bó.taszéken, Pakson, Szekszárdon mé­hész-szakkört, zöldségtermelő szakcsoportot, Kv.rdon. Medinán és Dunaföldváron szőlő és gyümölcstermelő, Szakoson dohány termelő szakkört alakítottak a dolgozó parasztok. Iaen szén eredményeket ért el a múlt évben a kurdi zöldségtermelő szakkör. Mintegy 300 mázsa uborkát, paprikát és zöldségfélét értékesítettek. A földmüvesszövetkezetek gazdasági munkája javulásának eredményeként nőtt a földművesszövetkezetek közös vagyona, ez lehetővé tette a tagságnak iáró visszatérítést. 1954-ben a tagság részesedésére mintegy 900.000 forintot fordítottak, több ezer tag részesül vásárlási és értékesítési, valamint részjegy- visszatérítésben. Ez a szám mutatja, hogy milyen mértékben növekedett a szövetkezeti taaság közvetlen anyagi érdekelt­sége a szövetkezetek munkájában. A földművesszövetkezet tömegszervezeti életének és a földművesszövetkezeti tagság növekvő aktivitásának jelei mu­tatkoztak mea az elmúlt hetekben megtartott tagértekezlete­ken és közgyűléseken. A tagság nagyobb hozzáértéssel szólt hozzá a földművesszövetkezet leafontosabb vroblémáihoz Sok áruellátási hiányosságot tártak fel. Az eddig megtartott tag- és közgyűlések tapasztalatai azt bizonyítsák, hogy a taaság nagyfokú érdeklődése, tevékeny közreműködése, bátor bíráló szelleme erősen megnövekedett. Meghatározták az új szakasz politikájának megfelelően azokat a legtontosabb feladatokat, amelyek a falu lakosságának jólétét szolgálják. MOLNÁR JÓZSEF, MÉSZÖV, Szekszárd. Korom község osszonvainak találkozója Konyhádon Az elmúlt vasárnap nőtalálkozót tartottak Bonyhádion Szekszárd, Majos és Bonyhád asszonyai. A találkozót megelő­zően az MNDSZ-küldöttség a helyi szülőotthont látogatta meg, ahol virágcsokorral köszöntötték Fehér Sámuelné hidas—bony­hádi bányászasszonyt, aki aznap erős, egészséges kisfiúnak adott életet. Ezután az MNDSZ helyiségben megbeszélést tartottak a város és a falu munkás, paraszt és értelmiségi asszonyai és számos versenyfelajánlást tettek. Vesztergombi Ferencné, szek­szárdi parasztasszony a pulykanevelés hasznosságáról beszélt és pulykanevelési versehyre hívta ki a majosi asszonyokat. Imre Józsefné majosj parasztasszony el is fogadta a felhívást, sőt Borka Mihályné tsz-tag azonnal vállalást is tett 60 darab pulyka nevelésére. Ezután az MNDSZ szervezeti megerősítésé­ről beszéltek, s elhatározták, hogy március 8-ig, a Nemzet­közi Nőnap tiszteletére családlátogatás keretében tagtoborzást végeznek. Majd kölcsönösen kicserélték az erre az alkalomra készített hímzett selyeanzászlókat. * MAI SZÁMBAN: $ Bonnba utazott a Német üeino kratikus Köztársaság népi ka- ( markjának képviselőnői küldő itségc. (2. o.) — Külföldi hírek, t (2. o.) — Városi DISZ-küldött értekezlet Szekszárdon. (3. o.) ’ — „Állami Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola, Bonyhádi J (3. o.) — Élüzemet avató ünn épségek megyénkben. (3. o.) — J fMiért maradt el a „Boci-boci tarka1 előadása Szekszárdon?? (4. o.) — Érettségi előtt... (4. o.) J Császár Júlia ifjúmunkás is részese annak a győzelemnek, amit szombaton már másodszor ünnepeltek a Simonfómyai Bőrgyár dolgozói, hogy a gyár ismét élüzem lett. Múlt év ja­nuárjában kezdett el a csiszológépen dolgozni, a tapasztaltabb szakmunkások segítségével gyorsan belejött a munkába, nor­máját állandóan túlteljesíti. Résztvesz a felszabadulási ver­senyben is, januári átlagteljesítménye 127 százalék volt. Szé­pen keresett is, több, mint ezer forint volt a havi jövedelme. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A IV. magyar békekongresszusra készülnek a küldöttek Nehéz volt a választás, mert megszámolni is nehéz lenne azokat a lelkes békeharccso- kat, akik szívvel-lélekkel har­colnak a béke ügyéért és ezek közül kellett kongresszusi kül­döttet választani. A járási bé- ketalálkozök végül megoldot­ták ezt a feladatot: eldöntöt­ték, hogy a jók közül ki le­gyen az a néhány legjobb, aki alkalmas ilyen nagy megbíza­tásra. Most izgatottan várják a na­pot, amikor majd elindulnak szép fővárosunkba, hogy részt vegyenek a békekon,gresszus munkájában. De addig sem tétlenkednek, nem ölhetett ke­zekkel várják a napot, mert ez nem lenne méltó megbízatá­sukhoz, hanem, mint Kovács Mihályné kongresszusi kül­dött, a Bonyhádi Cipőgyár dol­gozója írta egyik levelében: „Felelősségem tudatában «nun- kámmal és tudásom legjavá­val igyekszem elősegíteni a békemozgalmat addig is, amíg a kongresszusra elmegyek és utána is.“ Hogy mit tehet és mit tesz egy békekü'dött, arra dr. Vá- nyi Gábor pedagógus, áuna- földvári békeharcos példája jó iránymutató. Dr. Ványi Gá­bor elvtárs már a járási bé- ketalálikozóra is több. mint két ezer békealáírást vitt magá­val. Azóta már újabb 686 alá­írási gyűjtöttek Dunaföldvá­ron. Megszervezte és segíti irá­nyítani községében a béke- agitációt: rendszeresen beszél­getnek a község dolgozóival a békéről. Az emberek széles tömege megingathatatlanul küzd a békéért, de itt-ott ér­vényesül az ellenség hangja is. Az emberi szó, a türelmes magyarázás. a tények felsoro­lása azonban minden érző. gondolkodó embert a béke ol­daláig állít. Dunaföldváron er­ről a több ez er békealáírás ta­núskodik, amely egyben azt is „nviJalja, hogy dr. Ványi Gá- 'bőr élv-társ rászolgál arra a bizalomra, amellyel a sokezer békeszeretö ember őt küldött­nek választotta a békék ongresz szusra. Harc községben felkészültek a tavaszi búza vetésére Az ősz folyamán Harc köz­ségben mintegy 16 hold föld máradt fenn, amelyet búzával kellett volna elvetni Amikor a minisztertanács határozata megjelent, amely kötelezővé tette a tavaszi búza vetését, a tanács felülvizsgálta, kik azok a gazdák, akiknek még tavaszi búzát kell vetniök. Többek kö zött Fűzi Pálnak, Simon Jó­zsefnek, Pere Istvánnak. Pilisi Pálnak, özv. Doszpod Márton- nénak kell pótolni az őszit ta­vaszi búza vetésével. A tanács megkérdezte eze­ket a gazdákat, mennyi tava­szi búzát vetnek és ennek alap ján rendeltek 10 mázsa vető­magot. A bevetésre kerülő föld területet már el is munkálták a gazdák, csak a megfelelő időt várják A vetőmag a hó­nap vége felé megérkezik, és ha a talaj kellőén felmelegszik, hozzá is látnak a vetéshez. A harci gazdák nemcsak a vetés miatt várják a jó időt, hanem a műtrágyázás miatt is. A földművesszövetkezethez a napokban érkezett 50 mázsa pétisó. Mátyás István, Doszpod János, Bakó József, Nagy Jó­zsef és Jobban István többek között már jelentették a ta­nácsnak, hogy az őszi vetése­ket fejtrágyázzák. Nemcsak kint a földeken, bent a kdnyhakertekben is megindul lassan a munka. Pá­céit Jánosné és Újvári József­né mér elvetették a mákot A a többi veteményekhez is elő­készítik a kertet, hogy itt se legyén különösebb gond, ha ínég jobban megjavul az idő­A szedres! gépállomás DISZ-fiatalja? 330 holdat szántottak eddig a felszabadulási verseny keretében A szedrest gépállomás DISZ-fiatalokból álló Kossuth-bri- gádja Tolna megyében az elsők között csatlakozott a felszaba­dulási versenyhez s eddigi eredményeik alapján komoly esélye­sei az első helynek. A brigád 7 traktora egy héttel ezelőtt kezdte meg az őszről visszamaradt, szántást a tengaUci Petőfi tsz erősen kötött földjén hétfőig 330 holdat szántott fel. A bri­gád tagjai közül Récsei István traktoros az első, aki tavaszi tervének már 56 százalékát teljesítette, de alig marad el mö­götte Kovács György, aki 54 százalékra áll tavaszi tervével. A szedrest gépállomás tavaszi szántásában a DISZ-ftato­tok haladnak az élen. A tavasz folyamán a gépállomásnak 3500 hold talajmunkát kell elvégeznie, amelynek legrMgyobb része szántás. Ebből a jelenleg dolgozó 11 gép eddig 5S0 holdat szántott fel. amelynek azonban több. mint felét a DISZ-fíata— lókból álló Kossuth-brigád végezte. Elsősorban az ő munká­juk eredménye, hogy a gépállomás tavaszi tervét edd.ig 16.5 százalékra tudta teljesíteni. A faddi tsz-ek megkezdték az ősziek fej trágyázását A faddi termelőszövetkeze­tek közül az Uj Élet tsz szom­baton befejezte 95 hold őszi búza és 35 hold árpa fejtrá­gyázását, a szomszédos Búza­kalász tsz-ben hétfőn délelőtt fogott munkához 20 tsz-tag. A vasárnapi kiadós eső után hétfőn reggelre enyhe, 1 mm- es fagy volt, ami azonban a délelőtti órákban felengedett s így a termelőszövetkezet hozzákezdhetett a fejtrágyázás hoz. Sietniők kell: a hét folya­mán 30 hold őszi árpát, 100 hold búzát és 5 hold rozsot akarnak fejtrágyázni. A termelőszövetkezetek pél­dájára az egyéniek is fejtrá­gyáznak: eddig 10 hold az egyéni gazdáknál fejtrágyázott terület, a hét folyamán azon­ban előreláthatóan itt is eléri a száz holdat. Várdomb: A gazdák szívesen vetnek tavaszi búzát A várdombi gazdák az ősz- szel öt holddal kevesebb ga­bonát vetettek, el, mint ameny nyi a község vetésterve volt. öt hold búza nem soknak tű­nik, de mégis jelentős, hiszen legalább húsz embernek az egész évi ellátását fedezi. A várdombi tanács az elmúlt pénteken tanácsülésen foglal­Sióagárdon még manapság is dívik az ősi farsangi szokás, az úgynevezett „tyukozás**. — Farsang utolsó vasárnapján ,,Tyukozás“ Sióagárdon most is összejöttek a fiatal le­gények és muzsikaszóval, nó­taszóval járták sorra a lányos házakat. Amint felhangzott a legények nótája, lett nagy ria­dalom a baromfiudvarokban is. ezért a farsangi látogatá­sért ugyanis egy tyuk jár a megtisztelt leánytól a legé­nyeknek. A legények viszont megígérik a vendéglátó lá­nyosmamának, hogy a farsangi bálon megtáncoltatják a lá­nyát. A „tyukozó • legények azután a zsákmánnyal elvonulnak egy pincébe és ott csapnak mula­tozást, természetesen a tyuk- paprikást is ők maguk készí­tik el. Az ifjúság nagy kulturális seregszemléjére ezt a farsangi szokást dolgozzák színpadra a sióagárdi fiatalok a pedagógu­sok segítségével. Kozott a tavaszi búza vetésének kérdésével. Nem is maradt el ennek az eredménye. A tanács nak nem okoz különösebb gondot a hiányzó vetések pót­lása, a gazdák szívesen vetnek tavaszi búzát. Vetőmagért nem is kell messze menni, a Terményforgalmi Vállalat rak­tárában van vagy 160 mázsa. Más községekbe is jut belőle. Csele József például egy holdon vet felül vetésként ta­vaszi búzát. Boszovác János­nak 600 ölre, Schmidt József­nek 700 ölre kell vetőmag Rajtuk kívül még több gazda jelentette be, hogy tavaszi bú­za vetőmagra van szüksége Az' ősszel megszántott földjü­ket most szántják újból, hogy jó magágyba kerüljön a vető­mag. Ha az idő megfelelő lesz, a hónap végén már el is vetik, gondolva arra, hogy a korai vetés majd a terméseredmény­ben érezteti hatását. A tavaszi vetések előkészítése mellett nem feledkeznek meg az őszi­ek ápolásáról sem. A várdomb: gazdák 120 hold őszi vetési fejtrágyáznak, Hartai József két hold, Csete József ké: hold, Vass János 2.5 hold bú­zavetését műtrágyázza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents