Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

TOLNAI MD P TO LNÁHEGYEI PA R T B 1 Z O T T S Á G A H A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955 FEBRUÁR 19 Készülnek a tavaszi búza vetésre a hakasdi gnzdák MAI SZÄMBAN: Az ősz folyamán Kakasdon sem vetették el búzával előirt földterületet. Közel 40 hold hiányzik, amit búzával kel-t lett volna elvetni. Miután a minisztertanács határozata meg­jelent, amely kötelezővé teszi a tavaszi búza vetését az őszi pótlására, a kakasdi tanács is megtette a szükséges intézke­déseket. Először is felszólították azokat a gazdákat, akik az ősszel nem vetették el az előírt területeket, hogy pótolják ta­vaszi búzával. Ugyanakkor megrendelték a szükséges vetőma­got is. A gazdáknak megmagyarázták, hogyan készítsék elő a talajt, hogyan vessék majd el a vetőmagot. A kakasdi dol­gozó parasztok az elmúlt hetekben ki is használták a jó időt, megtrágyázták, elmunkálták azt a földet, amelyet tavaszi bú­zával akarnak elvetni. Eddig 17 dolgozó paraszt jelentette be a tanácsnál, mekkora területet akar elvetni. Hömböli Ger­gely például 3 holdon, Sebestén Benedek 2 holdon, Erős Péter- né másfél holdon akar tavaszi búzát termelni. Rajtuk kívül lesznek olyan gazdák, akik szintén akarnak tavaszi búzát vet­ni, habár az ősszel elvetették a kötelező földterületet. A községbe már meg is érkezett 40 mázsa tavaszi búza vetőmag, amelynek szétosztását nyomban megkezdi a tanács. Amint az idő megfelelő lesz, a gazdák késedelem nélkül hoz­záláthatnak a vetéshez. A jól előkészített magágy, a vetés idő­ben való elvégzése biztosíték lesz arra, hogy a kakasdi gazdák tavaszi búzából is jó termést takarítsanak be. t OLleiihauer négy kérdése Adenauerhez. (2. o.) — Külföldig t hírek. (2. o.) — Egy propagandista tapasztalatai. (3. o.) — az } Felszabadulási verseny a vasúinál. (3. o.) — Megyénk 108-ik < kuUúrotfhonát avatták C.kón. (4. o.) Potyondi Magda, a Tolnai Textilgyár egyik kiváló szak­munkása. Sikeresen fejezte be a szakmunkásképző tan­folyamot. amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzem egyik legjobbja legyen. Hat gépen dolgozik, január­ban a tervét 10* százalékra teljesítette, februárban pedig az átlagteljesítménye 110 százalék. A teljesített munkája pedig 100 százalékban kifogástalan. Az utolsó simítások Gépállomásainkon befejezés előtt áll a téli gépjavítás. Az el­múlt évekhez viszonyítva alaposabb, gondosabb munkát végez, tek a szerelők, gyarapították tudásukat a traktoristák, hogy gyorsabban javíthassák majd a munkaközben előforduló gép­hibákat. Néhány nap múlva megkezdődnek a gépek tavaszi szemléi. A nagydorogiak — amint képünk is igazolja — a szemle előtt még egyszer átnézik gépeiket. lTj 20 tantermes iskola építését kezdték meg Szekszárdim Szekszárdom új 20 tantermes általános iskola építését kezd­ték meg. A Kadarka utcában épülő új iskola szervesen il­leszkedik be a város építészeti hagyományaiba s tervezésénél felhasználták Szekszórd klasz- szicista hagyományainak, első­sorban a Polléek Mihály ter­vezte és építette régi megye­házának építési eredményeit. Az új iskola közel 6 millió forintos költséggel épül, eb­ből az összegből az idén. az építkezés első esztendejében 2 millió forintot használnak fel, melyből az épület földszintjét és első emeletét készítik el. A befejezésre a következő év folyamán kerül sor. Az építkezéshez 600 ezer fo­rintos költséggel .felvonulási épületeket is kell emelni, a terv azonban az, hogy ezeket az épületeket az építkezés be­fejezése után nem bántják le. hanem tanári lakásokká ala­kítják át. Küícslingépel ad a lo'nai föidmfí vessző vet­kezet a dolgoz»'» parasztok­nak Földművesszövetkezeteinknek az áruellátás mellett egyik legfontosabb feladatuk, hogy segítsék dolgozó parasztságun­kat a termelésben. A tolnai földművesszövetkezet ezt a fel­adatát úgy igyekszik eredmé­nyesen megoldani, hogy bővíti mezőgazdasági kisgépparkját, ahonnan a dolgozó parasztok kölcsön vehetik a szükséges gé­peket. Taggyűlésen elhatároz­ták. hogy vásárolnak 2 lóvon- 'atású vetőgépet, 4 kézi vető­gépet, 1 szeielő rostát. 1 csiga, trióét, a szőlő- és gyümölcster­mesztéssel foglalkozó gazdák részére 2 porozógépet, 2 hát: permetező és egy magasnyo­mású permetezőgépet, ezenkí­vül vásárolnak még egy mag­takaró fogast is. Ä taggyűlésen határozatot hoztak arra is. hogy a földműves szövetkeze: vezetősége az igényeknek meg­felelően biztosítja a kellő meny nyiségü műtrágyát és növény­védőszereket. • • Üveges János teljesítette felajánlását — 11.1 liter tej a szedresi Petőfi tsz istállóátlaga „HAZÄNK FELSZABADULÁSÁNAK 10. évfordulója tiszteletére széleskörű versenv- mozgalom bontakozik ki. Ehhez a mozgalom­hoz a tömegek sokasága csatlakozott, a dol­gozók újabb és újabb felajánlásokat tesznek, hogy méltóképpen ünnepelhessék a magyar nép felszabadulásának évfordulóját. .. Ezért csatlakozom e nemes versenymozgalomhoz és felhívom a megye többi szakembereit is, hogy e versenymozgalmon keresztül segítsék elő pártunk és kormányunk programjának meg­valósulását. A termelőszövetkezet eddigi ered­ményeinek fokozása érdekében vállalom: A megyei agronómusnapra a tehenészetben az ’slálíóátlagot 69 literről 9 literre emelem1' — tette meg felajánlását Üveges János, a szedresi r tőfi termeiőszövetkezet agronómusa. ELMÚLT MAR FEBRUÁR 12 — az első megyei agrorómus nap. Nézzük meg tehát, hogyan teljesítette felajánlását Üveges János ás a termelőszövetkezet tagsága. Látogassunk el a szedresi FV.őfi 'termelőszövetkezet tehe­nészetébe. A tehénállomány 20 darab, jelen- ’eg tizenhatot fejnek. Nézzük csak a tejköny­vet. Az istállóátlag 11.1 liter, a fejési átlag pe­dig 12.4 liter. Meg kell jegyezni még azt is, ho«v a teheneik túlnyomó része magyar-tarka. Üveges elvtárs tehát jóval túl is teljesítette felajánlását. — Az érdem —. amint mondja. —■ elsősorban a tehenészeké. Hogyan is tudták elérni ezt az eredményt — kérdezheti bárki. Ha a kimutatást nézzük, azt láthatjuk, hogy januárban 130—140 liter között volt a naoi tejtermelés, februárban rövid időn belül 200 fölé emelkedett. Sok minden rejlik eb­ben a látszólag egyszerű tényben. Januárban .Így '-átszelj., nehezen megy majd a felajánlás teljesítése. Hajdú Lajos és Baricz Imre tehe­nészeknek az volt a véleménye, felesleges a napi háromszori fejes, nem lehet vele sok eredményt elérni, hiszen a déli fejesnél csak 20—21 liter tejet fejnek. Ha annyira akarják erőltetni a háromszori fejást, ők, inkább nem vállalják, otthagyják a tehenészetet, A tag­ság egy része nyíltan, vagy hallgatólag iga­zait adott nekik, úgy látszott, netm lesz sen­ki. aki vállalkozik a tehenészet ellátására. — Mégis volt két tag. Horváth János és Körösi István, akik elhatározták, vállalják a tehené­szetet. Nem először csinálták ezt a munkát. Körösi István például 14 éves korában ült le először a tehén mellé, volt tehát tapasztalatuk a tehenek gondozásában. „MEG KELL LENNI a -háromszori fejés eredményének“ — ezzel az elhatározással lát­tak munkához. Már az első déli fejes is őket igazolta, az eddigi 20— 22 liter helyett 29 liter tejet fejtek, s az első napi tejtermelés 152 liter tej volt. Minden fejesnél szaporodott a tejtermelés. Az etetési időt úgyszólván perc­nyi pontossággal betartották. Rájöttek közben arra is. hogy a reggeli etetés utáni itatós nem helyes, mert így rövidebb a déli etetésig a pihenési idő. Megoldották azt. hogy etetés közben bent az istállóban itatják a tehene­ket. és minden tehén a tejtermelés szerint kapja az abrakot. HORVATH JÁNOS és Körösi István fgj> váltotta valóra Üveges Jánosnak és a szövet­kezet tagságának felajánlását. Megmutatták, hogy jó gondozással, jó takarmányozással le­het elérni eredményeket, sőt az eredménye­ket fokozni is lehet, ha bátran alkalmazzák a már régen .bevált módszereket. A liŐgyészi gépállomás diszistái versenyben A DISZ Központi Vezetősé­gének és a MEDOSZ elnöksé­gének felszabadulásunk 10. év­fordulójára indított verseny­felhíváséhoz mi. a hőgyészi gépállomás DISZ fiataljai is csatlakozunk. Vállaljuk, hogy a versenyfeltételeket mi is ma­gunkévá tesszük és igyekszünk azon. hogy az ország legjobb traktorosai közé kerüljünk hogy a mi nevünk is meg legyen örökítve a KV Dicsőség Könyvében. De nem csupán ez a célunk és az. hogy jutalom­ban részesüljünk, hanem az, hogy gépállomásunk munkája' előre vigvük s országunkat ez­zel is erősítsük. Jól végze t munkánk több termést, boldo­gabb életet biztosít egész dol­gozó népünknek. Cser I.ászló DISZ-titkÓr és 13 DlSZ-fiaía! aláírása. Gondolatok egy felszólalás közben .. . Mint legtöbb felszólaló, Zsigmondi Endréné gyönki békeharcos is háborús emlékeiről beszélt felszólalásában a já­rási béketalálkozón. Ezen keresztül ma­gyarázta meg, hogy miért állt ő is a békeharcosok sokszázezres táborába, miért fáradozik nap, mint nap a béké­ért. * Eszeveszettül tombolt a háború. Min­den nap, minden óra, minden perc újabb izgalmakkal töltötte be az érző sziveket, a bizonytalanság, a rettegés hónapokig nem szűnt. meg. Olyan időket éltek az emberek, amilyeneknek még soha sem voltak tanúi, még az első vi­lágháborút végigélt öregek sem láttak ilyet. Az élet csupa kín, csupa gyötrő­dés, halálfélelem volt, de mégis akad­tak olyan események, amelyeket egyik, másik ember különösképpen megjegy- zett. Zsigmand Endréné egyik asszonytár­sa állandóan sírt, panaszkodott, hogy már hónapok óta nem kap semmi hírt a frontról: sem a férjétől, sem a fiától. Azt sem tudja, hogy élnek-e, halnak-e.... Az asszony már valóságos csont és bőr volt, annyira meggyötörte mindez. Kí­nos fájdalmait a mellette lévő iskolás gyermeke enyhítette, mert ez ott volt állandóan mellette. Egyszer látták hazafelé menni az asszonyt, a hátán pokrócba csomagolt valamit cipelt. Az asszony valósággal jajveszékelt, őrjöngött, de nem tudták miért... A kapunál néhány lépcsőn kellett volna felmennie, de ehhez már nem volt ereje. Tehetetlenül összero­gyott, elterült a lépcsők fokain. Zsig- mond Endréné és akik látták, nem tö­rődve az állandó lövöldözéssel, ágyúzás­sal. odaszaladtak hozzá. A pokróc négy sarkát még akkor is görcsösen markol­ta, de nem tudott magáról semmit, ájult volt, Valaki elszaladt vízért, hogy életre locsolják. Kifeszítették ujjai közül a pokróc sar­kait és széthajtották. Egy széttépett, szétszaggatott gyermeki roncs volt ben­ne: — a fia. Egy közeli robbanás szag­gatta szét ruhástól, mindenestől. Hozták a vizet, locsolták az asszonyt, de az nem mozdult. Szemei megüvege­sedtek. Akkor látták meg, hogy belőle is patakzik a vér... Az egyik karját szilánk érte ... Nem tudni melyik okozta halálát, a szilánk, vagy gyermekének elvesztése... Vége lett a háborúnak. Egyszer csak hazajött a frontról az asszony fia. A házat üresen találta és kérdezősködött a szomszédoktól, hol van az édesanyja és a testvére? Az apa nem jött haza, csak egyik barátja írt róla. Ö ott ma­radt egy névtelen domboldalon, egy jel­telen sírban. Hogy mi lett a fiúval, a család egyet­len életben maradt tagjával, nem tud­ják akkori ismerősei. Lehet, hogy most valahol békeívvel a kezében járkál ház- ról-házra, gyűjti a békealáírásokat és azt mondja: ..Érző emberek, emlékez­zetek!" vagy egy mérnöki asztalnál ül, épületeket tervez, vagy valahol a határt járja, azon töpreng, hogyan lehetne még termőbbé. még hasznosabbá tenni a szövetkezet földjeit. Zsígmond Endréné éppen e család tragikus sorsára emlékezteti a béke­küldötteket, hogy legyen miről beszél­niük, amikor házról-házra járva a béke vágyat erősítik az emberekben, hogy a régi háborús emlékek, a szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg többé ... Sárpilisen három traktor szánt a dolgozó parasztoknak Amikor a sárpilisi gazdák tudomást szereztek a minisz­tertanács határozatáról, amely az őszi gabona pótlására kö­telezővé teszi a tavaszi búza vetését, egymásután keresték fel a tanácsot azzal, hogy sze­retnének tavaszi búzát vetni. Többen elvetették ugyan az :iőírt 35 százalék földterüle­tet, az egerek kártevése miatt azonban úgy látták, hogy rit­ka lesz a vetés s elhatározták hogy tavaszi búzát is vetnek. Gergely János. Diós József. Cserdi József 100—100 kiló ve­tőmagra jelentették be igényű­ét. Ugyanakkor többen igé­nyeitek vetőmagot azok közül is. akik nem vetették el az előírt földterületet, özvegy Mő nus Jánosné. Keresztes József, T. Szalai Jánosné és özvegy Kovács, Istvánná dolgozó pa­rasztok egy-egy mázsa vető­magot kértek. Eddig 25 gazda igényelt tavaszi búza vetőma­got Sárpilisen. de nem tagad­ták meg magukat a kulákok sem. igyekeznek hátráltatni a dolgozó parasztság igyekezetét, akik azon vannak, hogy több, gabonát termeljenek. A kulák B. Mózes János viszont egye­nesen megtagadta a vetést. A tanácsnak oda kell hatni, hogy ne akadályozza a dolgozó pa­rasztság munkáját. A határban folyik a talaj előkészítése, a tavaszi búza vetéséhez. Az ősz folyamán többnyire megszántották a föl­deket. azonban a tavaszra is maradt szántanivaló. A sárpi­lis; határban, most három Irak tor szánt' a dolgozó parasztok­nak, hogy mire eljön a vetés ideje, a magágy jól elő legyen készítve. Ez lesz az. alapja an­nak, hogy Gergely Jánosnak, Keresztes Józsefnek és a töb­bi gazdáknak jó termése le­gyein tavaszi búzából is Juli-íenyészelet létesít az alsónánai Dózsa tsz Az alsónánai Dóz.sa György termelőszövetkezet tagjai igye­keznek minél több lehetőséget kihasználni az egy munkaegy­ségre eső jövedelem emelése érdekében. Sok olyan dímbes- domboe kopár legelőjük van, amelyet eddig nem tudtak kel­lően hasznosítani, mert például a szarvasmarha már nem él meg rajta. Most elhatározták a szövetkezet tagjai, hogy juh- tenyészetet létesítenek és azzal hasznosítják ezeket a legelő­ket. A járási tanács hozzájá­rult megvalósításához és a kö­zeljövőben megkapják a 150 j darabból álló juhállományt. Néhány szó egy jó konferenciáról 'A naki ,.Ut a szocializmus felé“ tsz-ben igen népszerű a pártoktatás. Kéthetenként rend szeresen összejönnek a pártta­gok, hogy megvitassák g tan­anyagot, az azzal kapcsolatos elképzeléseiket, mondanivaló­jukat. Az élénk foglalkozásnak , hamar híre ment a faluban és több egyénileg gazdálkodó dől gozó paraszt is kérte a tsz pártvezetőséget — engedje meg, hogy ők is résztvehessenak a tanulásban. Közöttük van Cs. Horváth Lajos, a község egyik legjobb állattenyésztője, min­tagazda és K: Vörös József. Ezen a konferencián nem ismerik a hallgatók „lemorzso- lódását.“ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents