Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-17 / 40. szám
2 NAPLÓ 1955 FEBRUAR 17 A termelőszövetkezeti tanács ülése A termelőszövetkezeti tanács kedden tartotta első idei, kibővített ülését az EFEDOSz székházban. Megbeszélték a ter- melőszövetlfezetek előtt álló soronlévő feladatokat és a minisztertanács vándorzászlajának, valamint „az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága” cím és pénzjutalom odaítélésének javaslatát. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Béres Sándor, o Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Lőrincz József, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes, gépállomási főigazgató és több élenjáró termelőszövetkezet elnöke. A beszámolót Dobi István tartotta és többek között a következőket mondotta: Dobi István elvtárs beszéde A tervezésben néhány alapvető hibára figyelhetünk fel A Központi Vezetőség júniusi határozata, a kormányprogram és a termelőszövetkezeti tanács legutóbbi ülése óta eltelt idő alatt termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésében, szervezeti megszilár dításábán és számszerű fejKétségtelenül megállapítható, hogy fejlődtünk, eredményeink vannak. Ezekkel az eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve. Van még sok termelőszövetkezet, amelyeknek gazdálkodása rossz, gyengék az eredményeik a munkafegyelem laza és így a tagok jövedelme is alacsony. Annak, hogy több termelőszövetkezetünkben ilyen állapotok vannak, a legfőbb okát elsősorban az alapszabályszerű gazdálkodás terén meglévő hibákban látom. Igen gyakori az alapszabálvban lefektetett szövetkezeti demokrácia lábbal tip'rása. Ez megnyilvánul mind a termelőszövetkezetek vezetőinek, -taglalnak, mind az állami, szervek dolgozóinak részéről is. A tanácsi szervek, s legfőképpen azok, amelyek legközelebb állnak a termelőszövetkezetekhez, a járási tanácsok vegyék észre az ilyen hibákat, és a legmesszebbmenő támogatásban részesítsék a szövet- kezet;'tagságát.: Helyes tehát, ha minden termelőszövetkezet tagsága arra törekszik, hogy a gazdálkodáshoz alaposan értő, tapasztalt., a tagság bizalmát élvező, vezetésre alkalmas tagok legyenek a vezetőségben. Ez a legfőbb ' feltétele a vezetőség és a tagság közötti jőviszony, a jó kollektív munka, az egységes akarat kialakításának, á nagyobb eredmények elérésének. Az áilami szerveknek pedig az a feladatuk, hogy őrköd jenek a szövetkezeti demokrácia betartása felett, segítsék ’á" termelőszövetkezetek tagjait a szövetkezeti demokrácia - széleskörű érvényesítése terén.' - ■ A termelőszövetkezetek nagy részében a tagság közös gazdaság feilesztésével együtt az alapszabály előírásainak megfelelően gyarapítja a háztáji gazdaságát is. . ; A mi állásnontunk az volt és ma is változatlanul az, lesztésében is kétségtelenül értünk el eredményeket. . A jó termelőszövetkezetek eredményeiket, szilárdságukat, fejlődésüket az alapszabály szerinti gazdálkodásnak, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartásának köszönhetik. hogy a termelőszövetkezeti tagok — az alapszabály előírásainak megfelelően — teljes mértékben használják ,ki azokat a lehetőségeket, amelyeket életkörülményeik nyújtanak számukra. A hiba ott van, hogy a szövetkezetek egy részében a tagok, vagy a belépéskor hagytak meg több területet és állatállományt a háztáji gazdaságban, vagy pedig később duzzasztották fel azt. Hogy ez így van, azért egyáltalán nem lehet csak a szövetkezeti tagokat hibáztatni Elsősorban hibásak a termelőszövetkezeti vezetők és egyes illetékes szervek, sokszor még ä pártapparátusban dolgozó elvtársak is. A legtöbb helyen a vezetők elnézték a kisebb- nagyobb eltéréseket a háztáii gazdaság kialakításánál — mivel sok esetben maguk is részesei ennek — ez aztán elharapódzott, s így nem tudták elejét venni a balnak. Az a szövetkezeti tag, aki pillanatnyi haszon reményében túlfeileszti háztáii gazdaságát, egyéni gazdálkodásra törekszik, nem érti a termelő- szövetkezetnek, mint szocialista nagyüzemi gazdálkodási formának igazi lényegét, valódi értelmét. Az ilyen tag többet veszít a közösben, mint amit esetleg pillanatnyilag nyer a háztáiiban. Ezenkívül a háztáji gazdaság túlfejlesz- tése az állam érdekeit is sérti, mert jogtá’anul kiterjeszti a beadás alól mentesített területet. Ezért a leghatározottabban kell fellépni ott, ahol ez a kérdés még mindig nincs kielégítően rendezve. Az ilyen szövetkezetekben azt tartanánk a leghelyesebbnek , és azt javasol iuk is, hogy ezzel a napirenddel külön közgyűlést tartsanak éS határozatot hozzanak a háztáii gazdaságnak az alapszabály által előírt kereteit meghaladó részének megszüntetésére s azt maradéktalanul végre is hajtsák. A termelőszövetkezetek most fejezték vagy fejezik be termelési és bevételi-kiadási tervük elkészítését. Ennek elkészítése nagy gondosságot, alaposságot, megfontolást kíván, mert a lehetőségek számbavétele és a szükségletek felmérése alapján e tervben határozzák meg az egész gazdálkodást, azt, hogy a termelőszövetkezet egész évben milyen feladatokat hajt végre .és végül, milyen eredményekre számít és a jövedelmet hogyan használja fel. A tervezésben néhány alapvető hibára figyelhetünk feL Az egyik ilyen hiba, hogy nagyon sok termelőszövetkezet termelési tervében a termésátlagokat, adottságaihoz és lehetőségeihez képest alacsonyra tervezte. Meg kell mondani, hogy ezt a gyakorlatot egyáltalán semmi nem indokolja. A tervfeladatokat úgy kell megállapítani, hogy azok a helyi adottságok között elérhetők legyenek, de ugyanakkor mozgósítsanak is nagyobb eredmények elérésére. Ez vonatkozik mind a növénytermelésre, mind az állattenyésztésre. Gyakran hallja az ember, hogy a termésátlagokat nem lehet megtervezni, mert az időjárás közbeszólhat. Igaz hogy az időjárásnak nagy befolyása van a termeseredmé- nyekre. De az is igaz, hogy a mi munkánktól is függ az időjárási tényezők hatása. A mezőgazdálkodáshoz értő ember előtt nem szükséges bizonygatni, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásait jelentős mértékben tudjuk ellensúlyozni a növényápolási munkákkal, a határidő pontos betartásával, e\ munkafolyamatok meggyorsít tásával és így tovább. A beadási kötelezettség nagysága nem függ a termésátlagoktól. Ez sem indokolja tehát az alacsony termésátlag terveket. A tervezésben való, a szövetkezeti taghoz nem méltó esetleges számításnak semmi értelme, semmi haszna nincs. Ha a növénytermesztés területén nem az adottságok szem előtt tartásával tervezünk}, hanem a prémiumra gondolunk, jogtalan előnyökhöz akarjuk juttatni magunkat^ szövetkezeti tagtársaink rovására. Csakis az adottságok legteljesebb mértékű figyelembevételével készült terv viszi előre a szövetkezet ügyét. Az ilyen terv hat serkentőleg a többtermelésre, s az ilyen esetben kialakult nemes vetélkedés kö vetkeztében elért többletért a prémiumot felvenni büszkeség. Ellenkező esetben lelkiismeretlenség. Ha ilyen számítással való alátervezés előfordulna, a tervet nem lehet érvényesnek tekinteni. A másik hiba, ami nagyon veszélyes és káros a szövetkezeti gazdálkodásra, hogy egyes termelőszövetkezetek tei melési terveikben nem, vagy csak igen kevés növényápolás! terveztek. Ha az ilyen termelőszövetkezetek esetleg idegen munkaerő igénybevételére vagy részesművelésre gondoltak, akkor nem gondolták meg alaposan sem a közös gazdaság, sem a tagok érdekeit. Az idegen munkaerő alkalmazása és a részesművelés — amellett, hogy politikailag is igen káros, — gazdaságilag is gyengíti a szövetkezetét, mért csökken a közös állomány részére rendelkezésre álló takarmány, csökken a tagok részesedése is. A szövetkezeti mozgalom sikere érdekében tehál kötelességünk fellépni ez ellen a jelenség ellen. A harmadik ilyen hiba, hogy tudomásunk szerint vannak termelőszövetkezetek, amelyek termelési tervükben a szarvasmarhaállomány és ezen belül a tehénállomány csökkenését irányozták elő, továbbá pedig az, hogy a sertés-szaporulat legnagyobb részét malac, vagy süldőkorban akarják értékesíteni, másrészt pedig a tagok közötti kiosztásra tervezik. Az olyan termelőszövetkezetek, amelyekben" valamilyen hibát követtek el a tervezésnél, nagyon helyesen teszik, — de meg is kell tenniök, — ha felülvizsgálják termelési terveiket és a szükséges módosításokat a tagsággal megbeszélve, azokon átvezetik. delkezésére, szinte abban az órában, amikor arra azoknak szükségük van. Ez sajnos nagyon kevés gépállomásnál van ígyA gépállomás kihelyezett ag- ronómusa segít a termelőszövetkezet éves termelési tervének elkészítésénél, a terv végrehajtásánál. Megadja a szükséges szakmai támogatást, az egész termelés megszervezéséhez és segít a termelőszövetkezetnek abban, hogy adottságaikat az év folyamán mind- iobban kihasználja. Ezt a mun kát azonban sok agronómus gyengén, vagy szánté egyáltalán nem látja el. Helyes volna, ha a gépállomás megvizsgálná agronómusainak munkáját és akik így végzik munkájukat, valamilyen oknál fogva, vagy szakmai képzettség vagy akarat hiányában, leghelyesebb, ha a gépállomás megszabadítja tőlük a termelőszövetkezetet. Gondoskodni kell a gépállomásnak ezen szakemberek pótlásáról, illetve olyan szakemberek beállításáról, akik szíwel-lélekkel akarnak és tudnak is dolgozni és segíteni a termelőszövetkezetek gazdálkodásának vezetésében, a munka megszervezésében. A termelőszövetkezetek joggal várják el a gépállomástól, hogy pontosan legyen nyilvántartva a termelőszövetkezetekben végzett gépi munka. A termelőszövetkezetek is köveinek el hibákat, amikor nem ellenőrzik kellően a szövetkezetben végzett gépi munkáit. Ideje volna, hogy a gépállomások Lehetetlen a szövetkezeti sfazdasno fe5?es?t/*se a szövetkezeti aiap gyarapítása nélkül Nagyon sok termelőszövetke zetünk van, amely könnyelműen, nem gondolva a jövőre, a szövetkezeti alapot nem, vagy alig növeli. A szövetkezeti gazdaság állandó, egyenletes fejlődésének biztosítása lehetetlen a szövetkezeti alap gyarapítása nélkül. Amennyire helyes és jó az állami támogatás szükséges mértékű ■ igénybevétele. . éppen annyira helytelen az, ha szövetkezeteink csak az állami hitelre támaszkodnak és a saját erőből történő fejlesztés lehetőségeit nem veszik alaposan számba. Á szövetkezeti gazdaság helyzetértek, anyagi erőinek pontos felmérése alap ján, a jó gazda gondosságával könnyen megállapíthatjuk azo kát a helyes arányokat, amelyeket egyrészt a szövetkezeti alap és a tagok egyéni iöve- delme. másrészt a szövetkezeti alap állami hitelből és saját erőből történő fejlesztése, a közös gazdaság leggyorsabb Ütemű növekedése megkíván. Az alapszabállyal kapcsolatban még egy fontos kérdéssel, a szociális alap létesítésével, annak jelentőségével kívánok foglalkozni. Ezt a kérdést nagyon , sok termelőszövetkezetben ma iriég nem kezelik jelen tőségének megfelelően. Ennek a minden termelőszövetkezetben jelentkező problémának megoldására szolgál a szociális alap létesítése, amelynek a szövetkezeti mozgalom szempontiából rendkívül nagy jelentősége van. Hiszen nincs és nem is lehet olyan termelőszövetkezet, amelyben ne lenne öreg, beteg vagy baleset folytán bizonyos ideig a termelő- munkából kiesett tag. akinek szüksége van a termelőszövetkezetnek — mint nagy családnak ;— emberséges gondoskodására, támogatására. A szó ciális alap létesítése époen a szövetkezet ilyen tagjairól való gondoskodást teszi , lehetővé. Ez magabiztossá, nyugodttá. bizakodóvá teszi a termelőszövetkezeti tagokat — öregeket és fiatalokat egyaránt. Azon túl, hogy ez a gondoskodás emberi kötelesség, gazdaságilag is teljes mértékben indokolt, hiszen az erre rászoruló tagok munkaképességük csökkenése vagy megszűnése előtt résztvettek a közös gazdasás létrehozásában és megerősítésében. Ahogy az élet más területén, a társadalom gondoskodik idősebb tagjainak öreg napjairól, úgy a termelőszövet kezelnek, mint kisebb önkéntesen alakult kollektívának is emberi kötelessége a tagokról való gondoskodás öregségük vagy ideiglenes munkaképtelenségük esetén. Ha megfelelő ez a gondoskodás, akkor az egyénileg gazdálkodó parasztok látják, hogy a termelőszövetkezetbe való belépésük után nincsenek kitéve annak a bizonytalanságnak, amelynek apáik részesei voltak a mull rendszerben. A gépállomások feladata A gépállomások munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy azoknak a termelőszövet kezetekben végzett szántási, vetési munkáiban lényeges javulás tapasztalható. Erre enged következtetni az, hogy a termelőszövetkezetekben a ve- ‘őszántás és a vetés túlnyomó •észét határidőre és elfogadható minőségben végezték el. — Ezentúl az őszi mélyszántást szinte teljes egészében a gépállomások végzik. Itt azonban az a hiba, hogy ezt bizony sokszor megkésve, nem a legalkalmasabb időben Végzik el gépállomásaink. Ha a gépállomások általános feladatát tartjuk szem előtt, azt kell megállapítanunk, hogy a gépállomások még mindig nem töltik be azt a szerepet, amelyet mind a termelőszövetkezetek, mind pártunk» államunk joggal elvárna tőlük. Hogy a gépállomások a rájuk váró nagy feladatokat a terhelő- szövetkezetekben meg tudják oldani, elsősorban az volna a legfontosabb, hogy a gépállomás az agronómusain, brigád- vezetőin, de a traktorosain keresztül is alaposan ismerje meg a termelőszövetkezet adott ságadt. Ez az ismeret tenné lehetővé azt is, hogy a gépállomások a körzet adottságainak legjobban megfelelő és típusú talajművelő, növényápoló gépétekéi legyenek felszerelve. Ez najnos, majdnem minden gépállomásnál hiányzik. Másodszor a gépállomásoknak arra kell törekedniük hogy gépeikkel akkor álljanak a termelőszövetkezetek renTartsuk be következetesen az alapszabályokat! főigazgatósága ezen a területen rendet teremtsen. A feladat az, hogy most a tavaszi munkák megkezdése előtt ezekre felfigyeljünk és tegyünk meg mindent azért, hogy ezek a hibák idén már ne ismétlődjenek. Tartsanak baráti kapcsolatot az egyéniekkel Szép számmal vannak már jól gazdálkodó, jó eredményeket elérő termelőszövetkezetek, melyekben a tagság öntudatos, szövetkezeti ember módjára gondolkodik és dolgozik. Az ilyen szövetkezet képes úgy is fejleszteni gazdaságát, hogy eredményeik láttán a belépni kívánkozó parasztokat soraikba felveszik, így növel; gazdasága területét és lehetőségeit. Több ilyen jól gazdálkodó termelőszövetkezetünknél azonban azt tapasztaljuk, hogy nem mindig szívesen fogadják a közéjük belépni szándékozókat, sőt több esetben el is tanácsolják őket. Szerintem az a helyes, ha a termelőszövetkezetek — ismerve 'erejüket és adottságaikat — célszerűen, számszerűleg is fejlesztik gazdaságukat azzal, hogy a belépni kívánkozó még egyénileg dolgozó parasztokat felveszik soraikba. Ezen túknen- nék és azt mondanám, hogy helyes, ha a szövetkezet nem várja, hogy jelentkeznek a belépni szándékozók, hanem azok előtt állandóan ismertetik szövetkezetük eredményeit, igyekszik velük jó kapcsolatot kialakítani és meggyőzni őket a közös gazdálkodás előnyeiről. Alig egy-két hét van már hátra és elérkezik a mezőgazdaságban a tavasz; vetések és egyéb munkák ideje. A termelőszövetkezeteknek gondos gazda módjára kell erre 'felkészülni, hogy minden zökkenő nélkül tudják ellátni ezeket a munkákat. Elsősorban az a feladat, hogy pontosan számba- vegyék, mennyi az a munka, amit adott időben el kell vé- gezniök és ehhez mennyi munkaerőre van szükség. Itt kell körültekintően az egyes brigádok létszámát, a területben előforduló munkák meny- nyiségének megfelelően meghatározná. De hogy ne érje meglepetés a termelőszövetkezeteket, igen fontos, hogy a gépállomással együtt beszéljék meg ezeket a munkákat, számbavéve, a gépállomás milyen segítséget tud adni az egyes munkákhoz. Készüljünk fel a tavaszra A gondos termelőszövetkezet ben egészen biztos, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket már kijavították. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol még e téren van tennivaló, lássanak hozzá és javítsanak ki minden gépet, szerszámot. Ehhez adjon meg a gépállomás minden segítséget. Nemsokára itt lesz a korai növények vetési ideje. Hogy a magot a legalkalmasabb időben tudjuk a talajba vetni, feltétlenül fontos, hogy jóelőre előkészítsük azt. Gondos gazda csakis tisztított vetőmagot vet és ahol nincs meg a szükséges vetőmag, beszerzéséről jóelőre gondoskodjanak. Ezenkívül okvetlenül helyes, ha mindenütt már most megvásárolják a növényvédő-szereket is. A közvetlenül előttünk álló mezőgazdasági munkák közül az őszi szántások tavaszi ápolására szeretném felhívni az elvtársak figyelmét. Ennek nagy jelentősége van a téli csapadék megőrzése, a gyomirtás és a jó magágy készítése szempontjából. Ne halasszuk tehát ezek elvégzését és mihelyt az idő és a talaj nedves- ségi állapota megengedi, azonnal lássunk munkához — fejezte be beszédét Dobi István elvtárs. Külföldi fairek BERLIN A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság kétheti szünet után kedden délután folytatta a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. BÉCS Az osztrák sajtó szoros amerikai és nyugatnémet kapcsolatokkal rendelkező orgánumaiban az utóbbi időben egymásután jelennek meg cikkek az osztrák államszerződés ellen, azt sürgetve, hogy Ausztria mondjon le az államszerződésről. Résztveszmek abban a hadjáratban a monarohista reakciós körök is. E hadjárat megindítására azok a washingtoni kijelentések adták meg a jelt, amelyek Molotov külügyminiszter ama javaslata ellen hangzottak el, hogy azonnal hívjanak össze négyhatalmi értekezletet az osztrák és német kérdés megtárgyalására. Hombosterl, a monarohista érzelmeiről ismert volt diplomata, nemrég egy előadásában ,féroműnek“ nevezte az állam- szerződést elsősorban azért, mivel az alkotmányszerűleg szavatolná Ausztria köztársasági államformáját. Hom- bosterl szerint az államszerződés „súlyosan csorbítja az osztrák szuverénitáist“, mivel annaik értelmében „Ausztriának le kellene mondani az Anschluss lehetőségéről.“ BUKAREST A román—jugoszláv vegyes vízszabályozási bizottság február 12-én Temesvárott befejezte tárgyalásait. A tárgyalások során megállapodást kötöttek azoknak a sürgős jellegű intézkedéseknek tekintetében, amelyek a két ország közötti határövezetben 1955 folyamán jelentkező árvizek meg előzéséhez szükségesek. PEKING Tokióból érkezett sajtójélen- tések szerint Soicsd Kaszuga, a Japán Kommunista Párt központi vezető szervének elnöke február 12-én Oszakáiban a választási hadjárat során mondott beszédében rámutatott, hogy Japán függetlenségének visszaállítása a nép erejének összpontosításán múlik. Több, , mint húszmillió' japán írta alá az atomfegyverek elleni tiltakozást: a békét és az ország . függetlenségét lei lehet vívni ennek az erőnek kifejlesztésével. Hsziao Kuroda, a Japán Munlkás-Parasztpárt elnöke be szédében visszautasította egyes japán konzervatívoknak azt az állítását, hogy Japán fegyverkezését bizonyos ázsiai országok esetleges támadása miatt ’ kell végrehajtani. Rámutatott: még elképzelni is lehetetlen, hogy ezek az országok agresz- sziót kezdeményeznének Japán ellen. Ezt a következtetést azokból a megfígyelésekbőL vonta le, amelyeket Kínában, a Szovjetunióban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett utazása során gyűjtött. MOSZKVA A napokban kibővített ü'ést tartott a szovjet békebizottság elnöksége. A szovjet békebizottság elnöksége meghallgatta N. Sz. Tyihonov beszámoló jelentését a Béke Világtanács Irodájának ez év január 17-tő! 19-ig Bécsben tartott kibővített üléséről é§ a beszámoló jelentéssel kapcsolatban határozatot hozott. Az elnökség meghallgatta A. I. Komejcsuk beszámoló jelentését is a február 6-án és 7-én tartott varsói találkozóról. A Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tartott európai értekezleten résztvett küldöttségek tudvalévőlcg Varsóban ez alkalommal találkoztak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közéletének képviselőivel. Ez a találkozó, amelyen az európai országok különböző körei képviseltették magukat, — ismételten kinyilvánította a népeknek azt az eltökélt szándékát, hogy határozottan kivívják a párizsi és londoni egyezmények elutasítását és a tartós európai kollektív biztonság biztosítását. ! i
