Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
n 1953 FEBRUAR 13 NAPLÓ 5 A gépállomás ebben is segít... Közel 300 egyéni gazda szerződött tavaszi szántásra az iregszemcsei gépállomással Gyakran esik szó mostanában arról, hogy a gépállomás nem egyszerűen szán- tó-vetó vállalat Felelős a termelőszövetkezetek termésátlagaiért, a termelőszövetkezetek munka szervezeteinek kialakításáért, egyszóval mindazért, ami ott történik. Az iregszemcsei gépállomás vezetősége és traktorosai érzik is a felelősséget a termelőszövetkezetekért. Bemutatjuk ezt egy példán keresztül.. , Meglepett bennünket az, hogy az iregszemcsei gépállomás igazgatója, Magyar elvtárs méltatlankodott azon, hogy még mindig nincs tavasai búzavetőmag. — Minek a gépállomásnak tavaszi búza? — kétrdeztük. — Mert a nagyszo- kolyi „Béke” termelőszövetkezetben 50 holdat el kell vetni, — hangzott a válasz. A további beszélgetésnél kiderült, hogy a nagyszokolyi „Béke1*’ termelőszövetkezetiben 50 hold őszi búzát leiettek a kukacok, az egerek. A gépállomás igazgatójának szólt a tsz brigádvezetője, és ő mindjárt Intézkedett, hogy minél előbb elvethessék géppel a ta vaszi búzát Egy másik alkalommal a termelőszövetkezet tagjai felvetették, hogy szeretnék átalakítani saját trak torukat vontatóra, mert ezzel sok munkaegységet megtakarítanának. A gépállomás műszaki gárdája a gépe; megvizsgálta és azt mondj; ák, kijavítják, amennyiben egy mód van rá, át is alakítják. Az Iregszemcsei gépállomás nemcsak a nagyszokolyi „Béke“ termelőszövetkezetről gondoskodik így, hanem a többiek- ről is. A tsz-ek mellett azonban az egyéni parasztokat sem hanyagolják el. Az agronómusok kijárnak előadást tartani, járják a határt és a helyszínen adnak szakmai segítséget az egyénileg dolgozó parasztoknak. Gépi munkával is segít a gépállomás. Még alig kezdték meg a szerződéskötést, máris közel 300 egyéni gazda szerződött tavaszi szántásra az iregszem esed gépállomással. Györhönyben jártam... Nem a hideget, a fagyot, hanem a fecskéket várja már a falusi gazda, hogy véget vethessen a téli semmittevésnek, mert ha őszinték akarunk lenni, akkor megmondhatjuk azt, hogy a gazdának az a munka az igazi, amit a határban, a kék ég alatt, a jó levegőn, vagy tűző napsütésben végezhet. De jó is dolgozni, estére kelve elfáradni és másnap újra kezdeni. Mennyi szín, mennyi szépség, változatosság, erő van a paraszti munkában, aki nem próbálta, talán el sem hiszi. A vetésnek, az aratásnak, behordásnak, cséplésnek, egyszóval minden időszak valamennyi munkájának megvan a természetes, örök szépsége. Fárasztó a paraszti munka, de a föld igazi gazdái mégis szeretik, anélkül örökös honvágy gyötri őket. A naptár szerint még tél van, de a természet a maga kiszámíthatatlanságával már melengeti a határt. A szorgos gazdát ilyenkor csak a földjén lehet megtalálni. Ifjú Forgács Mihály györ- könyi gazdával a minap az utcán találkoztam, szekerén vasekéjével a határba indult szántani. Utána 3 menyecske haladt apró zacskókkal a kezükben, ők korai borsót és mákot indultak vetni. Megindult a tavaszi élet a helybeli „Szabadság” termelőszövetkezet határában is. Tóth Gyula elvtárssal, a tsz elnökével a tavaszi határszemle során meglátogattuk a vetőburgonyát válogató tsz tagokat is. Ezt a burgonyát az import krassavai vetőgumóból már III. fokú szaporítással termelték. Holdanként 110 mázsa termést adott. Kiválogatják a vetőmagnak valót, külön az aprót és az étkezésit, ez utóbbi a nagydorogi földműn esszövet_ kezetbe kerül értékesítésre. — A búzára még nem, de a rozsra már lehet fogassal menni — mondotta Gyula bácsi, a tsz népszerű elnöke. Kiszórjuk a pétisót, fogasol- juk a vetést, olyan rozsnak kell itt teremni, hogy ritkítsa párját. Gyönyörűen fejlődik a tsz 63 hold őszi búzája is. A határból visszatérve pedig megnéztük a kitisztított vetésre kerülő zabvetőmagot. Ha már a vetőmagoknál tartunk, akkor azt is meg kell mondani, hogy nincs minden rendben, A betervezett 20 hold újvetésű lucernához nincs elegendő vetőmag. Egy kis tanácskozás után ez a probléma is megoldódott. Átmenetileg vörösherével pótolják a szükséges pillangóstakarmányt és jövőre a meglévő ó-lucernavetésből az idén fognak annyi magot, amely elegendő lesz a következő évi vetésre. Bejártuk a györkönyi határt, beszélgettünk a tavaszi munkákról és azok mielőbbi sikeres elvégzéséről. Este pedig a tsz tagok és egyéni gazdák a kultúrott- honban jöttek össze, ahol a megtartott szakelőadás után sok felmerülő problémát tisztáztak. Szó volt arról is, hogyan készítse el a község az őszi és tavaszi kalászosok többtermelését jelentő agrotechnikai tervet, és hogy az abban foglaltakat, hogyan hajtsák végre a párt és mező- gazdasági állandó bizottságok helyi szervezeteinek segítségével. , HALMAGTI SÁNDOR fődgronómus. Egyénileg gazdálkodó parasztok látogatása a dunaszentgyörgyi gépállomáson A napokban kedves vendégek látogatták meg a dunaszentgyörgyi gépállomást. A helyi népfrontbizottság, a termelési bizottság tagjai, tanácstagok, mintegy 12-en, valamennyien egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Végig járták a gépállomás egész területét, megtekintették a kijavított gépeket is. A beszélgetés során szóba került a gépállomás elmúlt évi munkája. Elismerőleg nyilatkoztak a gépi munkáról, a gépállomás segítéséről, de felhívták figyelmüket néhány hibára is a munkákkal és a javítással kapcsolatban. Különösen a vetőgépeket, kul- tivátorokat „ellenőrizték” szakértelemmel. Széles József észre is vette, hogy az egyik vetőgép kanala görbe, így nem szórja majd egyenletesen a magot Azonnal kijavították. Simon László, Major József mintagazda és a többiek azzal búcsúztak a gépállomás vezetőitől, dolgozóitól, hogy a gazdakörben is szóvá teszik; érdemes a gépállomással dolgoztatni, a jó minőségű gépi munka fontos tényező a terméshozam növelésénél. Azt is megígérték, segítik a gépállomást a szerződéskötésben is. Hódor József gyulaji egyénileg dolgozó paraszt beadásának tel jesítésével és jó munkával kívánja elősegíteni a békét. 1955 évi sertés- és vágómarha beadását már teljesítette, a többtermelés elérésére pedig Gyulaj község valamennyi dolgozó parasztját versenyre hívta < Békehiradő Olaszországban a január 16-ával kezdődő héten minden városban nagygyűléseket rendeztek tiltakozásul a nácizmus újjáélesztése ellen. * Az Egyesült Államok 156 év alatt, beleértve a második világháború éveit is, összesen ISO milliárd dollárt fordított háborús célokra. Ezzel szemben csupán 1946-tól 1954-ig, tehát mindössze nyolc év leforgása alatt ennek az összegnek majdnem a kétszeresét — 350 milliárd dollárt fordítottak az Egyesült Államokban háborús célokra. Gyümö'os- és szolőcsemetekertet létesítenek Alsonánán Alsónánán több, mint 60 taggal alakult gazdakör. Azóta már könyvtárat létesítettek, amelyben a számos szépirodalmi könyv mellett igen sok mezőgazdasági szakkönyv is megtalálható. Újságok, folyóiratok járnak a gazdakörbe. Esténkint igen sokan ellátogatnak a gazdakör helyiségébe. Néha húsz-huszonöten is ott beszélgetnek, olvasgatnak. Nemrégiben elhatározták, hogy gyümölcsfa- és szőlőcsemete- kertet létesítenek. A szőlőcsemetekerttel a község szőlőtermesztését akarják fellendíteni. Erre nagy szükség van, mert a háború utáni években a gondatlan művelés és rabló- gazdálkodás miatt több, mint 300 hold szőlő pusztult el. Helyes kezdeményezés, hogy a gazdakör ilyen nagy gondot fordít a község szőlőtermesztésének felvirágoztatására. Sok községben példát vehetnének az alsónánaiakról. Máté Ambrus új G. 35-össel szántja a hogy eszi Vj Barázda tsz nagy tábláját Amint az ember Hőgyészről Csibrák felé igyekszik, a falun túl, a kövesúttól jobbra frissen szántott barázdákat lát A kövesúttól balra egy G. 35-ös traktor, „kapaszkodik fel” a hegy tetejére. Február 10-én traktorral lehet szántani. A hegyre felfelé kapaszkodó traktort Máté Ambrus, a hőgyészi gépállomás egyik traktorosa vezeti. — Óvatosnak kell lenni ezzel a géppel, mert új, harmadik napja szántok vele, — mondja Máté elvtárs. — Aztán hogyan viselkedik az új G. 35-ös, — kérdeztem. — Álom vele dolgozni. Két és félnap alatt 14 hold földet szántottam meg vele a hőgyészi „Uj Barázda” termelőszövetkezetnek. Igaz, hogy iparkodok, mert azt ígértem, hogy a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére 120 százalékban teljesítem tavaszi tervemet, — hangzott a határozott válasz. Tavasai vetés, elüti a faddi Uj ÉSet íeritielüs&öveíkezetibeit * Faddon, a Duna és holt-dunaág közötti szigeten találjuk az Uj Élet tsz több mint 300 hold földjét. A sziget közép kötött talajában még sok a nedvesség, s igy ezekben a napokban nem mehettek rá a földekre. Ez a tény azonban nem ok az elkeseredésre, mert a faddi Uj Élet tsz-ben az elmúlt őszszel egyetlen talpalatnyi föld sem maradt szántatlanul, tehát tavaszi szántásra nincs szükség. Amint az idő engedi, azonnal simítóznak és megkezdik a borsó, vöröshere és baltacím vetését. A szépen zőldelő őszi vetések egyre jobban bokrosodnak, s jó termést ígérnek. — Egyáltalán nem túlzók, amikor azt mondom, hogy a növénytermelő brigád tagjai valósággal lesik a percet; mikor kezdhetik a fejtrágyázást, — magyarázza Bokros elvtárs, a tsz elnöke. — Naponta többször jönnek hozzám is, az agronómushoz is, hogy el ne feledjünk időben szólni. Az állandó jelegű növénytermelő brigád, — «Melynek taaiai 3 évre írták alá a szerződést, — ném elégedett meg a tervezett 8 mázsa búzaterméssel, hanem felemeltette 10-re. Hogy ezt is túlteljesíthessék, az őszi munkához hasonlóan most is mindent idejében végeznek el s alkalmazzák a legfejlettebb agrotechnikai módszereket. Az ősziek mellett nem kevesebb gondot fordítanak a tavaszi vetésre sem. Az iroda mellett lévő teremben egész sor ládát látni, amelyekben szépen zöldéinek, s a napfény felé fordulva megnyúltak a különböző vetemények, amit csírázási próba céljából vetettek. Tavaszi árpából, kukoricából és egyéb magból 97 százalék kicsírázott, amivel méltán dicsekedik a tsz elnöke. — A mi tagjainkkal lehet komoly eredményeket elérni, — magyarázza határozottan Bokros elvtárs, — mert szeretnek és tudnak is dolgozni. Amikor a tervismertető közgyűlésen felolvastam a tervszámokat, egyszerre elégedetlenségüket fejezték ki a növény- termelő brigád tagjai. De nem azért mert sokallták, sőt kevésnek tartották a tervet. Petróczi István, a növény termelő brigád tagja mindannyiuk nevében beszélt, amikor a növénytermelési terv felemelését kérte. így a kukoricát 20-ról 30-ra, a burgonyát 60-ról 80 mázsára emeltük fel. Az Uj Élet növénytermelő brigád tagjai elmondották, hogy úgy akarnak dolgozni: még a felemelt tervet is túlteljesítik. Erre minden alkalmuk megvan. Nemrég trágyázott, jó erőben lévő a földjük. A vetőgépeket idejében kijavították, a vetőmagot kitisztították, jó a csirázási százalék is, tehát rajtuk múlik, hogy milyen lesz az eredmény. Úgy határoztak, hogy minden magot gondosan elkészített magágyba, idejében elvetnek. A kukoricát géppel négyszer, kézzel pedig háromszor megkapálják. Hasonlóan a többi kapásnövényt is. Ilyen alapos felkészüléssel és gondos, szorgalmas tagokkal valóban, minden lehetőség megvan arra, hogy a faddi Uj Élet terme'őszövetkezet a tervezettnél is magasabb tenmésered- ményeket érjen el, Ary Róza. TOLNAI NAPLÓ gazdatanác§adój a Lehet és kell is szántani Egyik-másik gazda azt állítja, hogy halálos vétek ilyenkor szántani, mert tavasszal nem szabad bántani a talajt. Nekem is az a véleményem, hogy valóban a tavaszi növények alá legjobb ősszel megszántam a talajt. De azért állítom, hogy ldhet és kell is szántani helyenként. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a döbröközi határban az őszi mélyszántások egyharmadát nem tudták elvégezni. Tehát az a gazda, amelyiknek az ekéje „kifagyott” a földből még inkább most szántson, mint márciusban. A mostani szántásnak a márciusival szemben két előnye van. Az egyik az, hogy még a vetésig ülepedhet a talaj éppen eleget A másik az, hogy még várhatók fagyok, ezáltal vetés előtt szépen el tudjuk munkálni a most megszántott földjeinket. Én nem hallgattam azokra, akik azt mondják, hogy nem lehet most szántani. Azt a földemet, amit az ősszel nem tudtam felszántani, most felszántottam. És mindenkinek merem ajánlani, hogy inkább most végezze el a szántást, mint márciusban. Benfce Sándor 10 holdas gazda, Döbiőköz. 30 mázsa kukoricát termeltem 1300 ölön Valamivel több, mint 5 hold földön gazdálkodom. Igyekszem elosztani ezt a földterület úgy, hogy minél többfélét tudjak termelni. Két hold búzát és 1300 négyszögöl őszi árpát vetettem az ősszel .Ezenkívül 800 négyszögöl kender és 400 négyszögöl cukorrépa termelésére kötöttem szerződést Az őszszel traktorral szántattam meg a földet most trágyát hordok ki rá és újból megszántom. Mielőtt a cukorrépát elvetném, műtrágyát szórok ki. Ezen a területen tavaly búza volt, szükség van most a trágyázásra. A búzaföld is kap műtrágyát, hogy erősebben fejlődjön. Az ősszel nem tettek olyan kárt az egerek, mint gondoltam, úgy, hogy jó termésre van kilátás. Általában több, mint 12 mázsa búzám szokott teremni egy holdpn, A kukoricát mindig géppel vetem. Kora tavasszal a ku- kukorica alá is megszántom a földet, így nem gazosodik ki olyan hamar. A vetés előtt még megfogasolom és hengerezem, ahogyan a föld éppen megkívánja. Amikor az idő megfelelő, akkor vetem el, persze nem érdemes vele késlekedni. Kikelés után mindig megfogasolom. Kézikapával kétszer, ekekapával háromszor kapálom, aszerint, ahogyan a talaj megkívánja. A fattyúhajtásokat mindig kiszedem, s amikor már kifejlődtek a csövek, a meddő szárakat is, hogy a tápanyagot ne fogyasszák feleslegesen. A múlt ősszel egy 1300 négyszögöles területről 30 mázsa kukoricát tudtam betakarítani. Elmondta: Petróczki Ignác Mezőgazdasági A. B. elnök, Dees, Hogyan készítsük elő az anyajuhok ellését A bárányok felnevelését már a vemhes anyák előkészítésével kell kezdenünk. Ezért a jó juhtenyésztő ellés előtt 2 hónappal már több és jobb takarmányt ad a hasas anyáknak. Az ellés utolsó heteiben csak akkor hajtja ki őket legelni, ha enyhe az idő, de akkor is csak az akol közelében lévő helyekre. Az ellés előtti hetekre napi 20—30 deka abrakról kell gondoskodni, mert csak így várhatunk életrevaló fejlett bárányokat. Másodsorban csak jól előkészített anyák tőgyeinek ki és lesz elegendő tejük a bárányok felnevelésére. Harmadsorban pedig a gyapjú növését is biztosítani keik Vigyáznunk kell arra, hogy a takarmány kifogástalan ml“ nőségű legyen, A penészes széna, a fagyott, romlott burgonya, répa, és silótakarmány elvetélést okozhat. Az akoliból való be- és kiengedésnél ne engedjük, hogy tolongjanak, egymást lök- dössék, mert ez is oka lehet az elvetélésnek. A vemhesség utolsó hetében a jó juhász már nem is engedi kutyáját az anyák közelébe. Amint az ellés ideje közeledik, az akolban el kell őket különíteni a többitől és bőségesen kell almozni. Ilyenkor elő kell készíteni a rekesztőrácsokat is, amelyekre azért van szükség, hogy a különböző időiben ellett anyákat és bárányokat elválaszthassuk, hogy az erősebb bárányok ne szopják a fiatalabbak elől a tejet. Akadnak olyan anyák — különösen az először ellő tokjók között — amelyek nem hagyják bárányaikat szopni. Az ilyen anyák részére külön ketrecet kell készíteni, amelynek hossza és szélessége másfél méter. Ebben tartjuk néhány napig az anyát, bárányával együtt és ha már engedi szopni, akkor ki lehet tenni a megfelelő csoportba. Ellés után a szoptató anyáknak továbbra is biztosítani kell a szükséges takarmányt, naponta 30 deka abrakot, ’gy kiló szénát, fél kiló répát és tetszés szerinti takarmányszalmát, hogy ne csökkenjen a tej, mire fajésre kerül a sor. Tóth Béla főállattenyésztő. Javítsuk ki időben a mezőgazdasági kisgépeket A mezőgazdasági gépek, eszközök kijavításénak eddig nem tulajdonítottak olyan gondot, mint ahogyan azt az eredményes termelőmunka megköveteli. Termelőszövetkezeteink és egyéni parasztjaink nem minden esetben ismerik ezt fel. 1953 őszén a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet 5 darab fogatos vetőgéppel vetett ‘búzát, amelyek több éven keresztül használatlanul hevertek. voIt olyan gép, amelyik egy-egy sorban méterenként a szükséges vetőmag kétszeresét szórta ki, és volt olyan sor, ahol a vetőmagnak csak kétharmad része került földbe. Ebből is érzékelhetjük a kárt, amely rossz vetőgép használata esetén bekövetkezik, .Egy másik példa. Ha a fogatos fűkaszáló nincs kijavítva és használat közben elromlik, napokig tart, míg újból rendbehozzák. Ez elég arra, hogy a szénaféle teljesen tönkremenjen egy bekövetkezett esős időjárás miatt, Kővári Gyula főagronómus, Dombóvár, I i 4
