Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-02 / 27. szám

2 NAPLÓ 1953 FEBRUAR •> A francia nemzetgyűlés leszavazta a íHendes-France kormányt Párizs (MTI). Negyvennyolc órával a Fraricia-Északafriká- vai fcglailkozió nagy vita előtt a francia nemzetgyűlés 325 szavazattal 286 ellenébe le­szavazta a Memdes-France- kormányt. A szavazás során a kormány nem vetette fel a bi­zalmi kérdést és így nem kény szerül lemondásra, jóllehet helyzete — parlamenti meg­figyelők szerint — erősen meg ingott A nemzetgyűlés — mint is­meretes — már hetek óta tár­gyalja a költségvetés külön­böző fejezeteit, amelyek közül többet — így például a posta, a belügymüiisztérium és a volt fronSharcosolk költségvetés ter­vezetét — visszaküldött átdol­gozás r;égett, mert nem találta kielégítőnek.“ A kormány, minthogy a költségvetés egészét nem sza­vazták meg az előírt időpontig, kénytelen volt a hóvégi kifize­tések esákiözlésére egyhavi ideiglenes pótfiitelt kérni. En­nek a póthitel-kérelemnek a tárgyalása során szavazták le hétfőn este a kormányt. A vita folyamán több kép­viselő élesen támadta a kor­mánynak a rádióval összefüg­gő politikáját. Marc Öupuy kommunista képviselő kifejtette, hogy a kormány a rádiót a tömegek félrevezetésére használja fel, így például a francia rádió gondosan eltitkolja a német felfegyverzéssel járó veszélyt s még attól sem retten vissza, hogy meghamisítsa egyes szqv jet jegyzékek szövegét. Már pedig — mondotta a képviselő — a hallgatóit nem azért fizetik a rádiiódíjakat, hogy a kormány a rádiót aka­ratuk ellenére gyűlöletre való uszításra használja fed. s bot­rányos kommunistaellenes pro paganda-ádásóknak adjon helyt. A francia kormánynak a rádió val összefüggő politikáját több polgári ellenzéki képviselő is támadta és a szavazásra meg­lehetősen zűrzavaros légkör­ben került sor. A nemzetgyű­lés többsége végül is 39 sza­vazattöbbséggel elutasította a kormánynak; a póthitelekre vo natkozó kérelmét. Hivatalos közti íny a őrit nsuzaiközössti minisztereiméi ériekezleléne t első áriáról f : London (MTI). A Reuter hír ügynökség jelentése szerint a brit nemzetközösség miniszter­elnökeinek első napi értekez­lete után az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „A brit nemzetközösség mi­niszterelnökei megkezdték a “nemzetközi helyzet általános megvitatását. A vita, amelyet az Egyesült Királyság külügy­minisztere nyitott mag, első­sorban a távoikeleti helyzetre összipontosult. A telt némzeíközösség mi­niszterelnökeinek a nemzetkö­zi helyzettel kapcsolatos vitá­ját a kendi ülésen folytatják.“ Jugoszláv lap az Egyesü t Államok távol-keleti céljairól Belgrád (TASZSZ). Az Osz- lObogyemye című jugoszláv lap arról ír, hogy az Egyesült Ál­lamok fel akarja használni az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét Kínával szemben követett politikájának megvalósításé­ban. — Ha az Egyesült Államok­nak ez. sikerül — mondja a cikk — az Egyesült Nemzetek Szervezetére az a kényszerű szerep vár, hogy leplezze a Kína nemzeti érdekeibe való beavatkozással kapcsolatos cselekményeikét. Ennélfogva bajosan hihető, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetét fel lebet riasznátoi a tajvani kér­dés megoldására, ha pedig ez meg is történik, akkor nem lehet elkerülni az ázsiai orszá­gok többségének és az egész világnak az ellenzését. Á lengyel kormány a Lengyelország és Németország közötti hadiállapot megszüntetését javasolta BerKn (MTI). Miint a Német Demokratikus Köztársaság saj­tója varsói jelentés alapján ve zető helyen közli, a Lengyel Népköztársaság kormánya az­zal a javaslattal fordult a Len gyei Népköztársaság államta­nácsához, hogy tegyen nyilat­kozatot á Lengyelország és Németország közötti hadiálla- pot megszüntetéséről. A lengyel kormányt e javas lat felvetésében az a kívánság vezette, hogy a lengyel-német kapcsolatok rendezésével hoz­zájáruljon a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Tüntetés a karlsruhei alkotmány- bíróság épülete előtt Berlin (MRI), A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság előtt hétfőn este heves tünte­tésre került sor. A Nyugat-Németország kü­lönböző ipatm'árosaibóil érke­zett munkásküldöttségek a rendő rkordoni áttörve a bíró­ság épülete elé vonultak és erélyesen követelték a Német Kommunista Párt ellen indí­tott terrorper végleges meg­szüntetését. A rendőrség gumibotos tá­madást intézett a tömeg ellen és hét tüntetőt letartóztattak. A sarkkörön túl... A Kola-félszigeten van a kis Kirovszk város, amely 1954- ben volt 25 eves. Nem véletlenül keletkezett ezen a zord határ­területen, ahol nyáron a nap sohasem nyugszik le, télen pedig sarkköri éjszaka van. Itt az északi sarkkörtől 120 kilométernyire északra a Hibini hegyek között a szovjet kutatók gazdag apatit lelőhelyet fedeztek fék Az apatit a foszfortartalmu műtrágya nyersanyaga. Kirovszkban hatalmas „Apatit”-kombinátot létesítettek. A kombinátban apatit koncentrátumokat készítenek. A képen:,Vége a munkanapnak... Az Sz. M. Kirov bánya fúrómesterei feljönnek a bányából. lIRlillIlLAZ Ki ne olvasott volna Jack London regényeiben a Fehér Hallgatás Földjéről — Alasz­káról, s a fél század előtti nagy „aranylázról”. A Jack London regényeiből jól ismert idők ma feltámadtak Alaszká­ban. Csak ezúttal nem „arany”, hanem „uránium“-láz tört ki a végtelen hómezők országá­ban. A mai kutatókat azonban nem kutyafogat, hanem heli­kopter szállítja. Az aranyat annakidején a legprimitívebb eszközökkel mosták, az urá­niumlelőhelyeket meg mcrst Geiger-számlálóval keresik.... Eddig (lz amerikai uránium­érc kitermelése Colorado, Utah, Arizona, TJj-Mexiko, Dakota és Wyoming államok területén folyt. A múlt év vé­gén Alaszkában, a Shirley-tó közelében fedeztek fel urá­niumtelepeket. A lapok ki- kürtölték a felfedezést, s az emberek ezrével indultak Alaszkába urániumot keresni. A „Life" című folyóirat ri­portot közöl a Shirley-tó mel­lől: „Az uránlelőhelyek felfede­zésének híre kutatók tömegeit vonzotta ide. Járhatatlan bo­zótokon átvergődve tűzik ki annak a néhány acre-nyi föld területnek határait, amelyre igényt jelentenek be, s amely talán óriási értéket fog kép­viselni. Az első fagyok a leg­kitartóbbak kivételével min­denkit elűztek innen. Az ott-. maradottak makacsul folytat­ták a kutatást, de végül ők sem bírták tovább. A lelőhely első felfedezői azonban, noha a legkisebb biztosíték sincs arra, hogy munkájuk meghoz­za az üzleti hasznot, a hosszú alaszkai télen át sem hagyják abba kutatómunkájukat." Jack London azt írta, hogy Északon a kutatásban a gyors lábunké, a földigénylésben az erőseké volt a siker. Lehetnek az alaszkai uránlelőhely első felfedezői a régi aranyásóknál háromszor gyorsabbak és négy szer erősebbek, mégsem az övék lesz munkájuk gyümöl­cse, hanem azoké, akik mono­polizálták az atomüzletet az Egyesült Államokban, . — a dupontoké, a rockéielleréké és a morganoké. Amerikai provokációk a Távol-Keleten Newyork (TASZSZ) Mint az amerikai sajtó jelentései­ből kitűnik, az amerikai fegy­veres erők parancsnoksága a Távol-Keleten a feszültség fokozása céljából tovább foly­tatja a katonai tüntetéseket. Mint a United Press hír­ügynökség jelenti, az utóbbi napokban „Dél-Koreától a Fü- löp-szigetekig az amerikai lé­gihaderőben újabb átcsopor­tosítások történtek.“ Ennek az átcsoportosításnak fő mozza­nata — a hírügynökség jelen­tése . szerint — az volt, hogy Tajvan szigetére helyeztek át egy Sabre F-86 mintájú lök- hajtásos vadászgépekkel ren­delkező ezredet. Mint a Newyork Times tokiói tudósítója jelenti, a távolkele­ti amerikai légihaderőt „telje­sen hadiállapotba helyezték“ Ugyanakkor tovább folyik az amerikai hadihajók össze­vonása Tajvan térségében. Lapközlemények szerint Taj­vanra érkezett Stump tenger­nagy, a Csendes-óceáni ame­rikai flotta főparancsnoka. A Lille-környéki parasztok tiltakozása a francia kor mány mezőgazdasági politikája ellen Párizs (MTI). Az UFI hír- ügynökség lillei tudósítója sze­rint vasárnap sokezer Lille- kömyéiki paraszt tiltakozott a francia kormány mezőgaz­dasági politikája ellen. A pa­rasztok több, mint ötszáz sze­kérrel, traktorral és kocsival ;öbtb, mint három órán kérész tül eltorlaszoltak tizenöt kiló­mé teres útszakaszt Clais és Liile között és így meggátol­ták a közlekedést TÄJVÄÜ, Kína legnagyobb szigete Irla: Csen Kína legnagyobb szigete Taj­van, amelyet most külső erők átmenetileg elszakítottak az anyaországtól. A kínai nép azonban feltétlenül felfogja szabadítani. Hatalmas hegylánc szeli át a szigetet észak-déli irányban. A hegylánctól nyu­gatra termékeny lapály terül el. Gazdagon terem itt a rizs, cukorrépa, ananász és banán. Az északnyugati völgykatlan teájáról híres. A sziget három­ötödét erdőségek borítják és. ezek — egyebek között — a világ kámfor és kámforolaj termésének 70 százalékát ad­ják. A gyönyörű táj és gazdag növényvilág vonzotta Tajvanba a portugál hajósokat, akik 1590-ben pillantották meg elő­ször a szigetet és azt Ilha Formosának (szép sziget) ne­vezték el. Tajvanban sok az ásványi kincs is. Az északnyugati völgy katlanban becslések szerint 400 millió tonna szén van, délen olajmezők- terülnek el, északon kéri és arany van, keleten az­beszt. Az alumínium nyers­anyaga, a bauxit óriási meny- nyiségben található itt. A szigetet vasútvonalak há­lózzák be. Az országutak a szi­get legszédítőbb meredélyeire is felfutnak. Tajvan legna­gyobb kikötői — északön Ki- lung és délen Kaohsziung (Ta- kao) — ősi kereskedelmi köz­pontok. Nemzetközi hajóforgal­mat is lebonyolíthatnak". Stra­Han-scng n tégiai szempontból ellenőrzik a tajvani tengerszorost. A sziget népei és történelme Kína régi történetében Taj­van szigetét különféle néven ismerték. Jelenlegi nevét a XVII. század második felében nyerte. A lakosság 97 száza­léka — 3 milliónál is több — kínai. Őseik a kilencedik szá­zadban Fukien és Kvantung tartományokból jöttek ide. A többi három százalék, vagyis 240.000 lélek — kaosan nem­zetiségű. Ez a maláj eredetű néptörzs a VI. században ke­rült ide Kvantung tartomány délkeleti partjairól, Hajnan szi gőtéről, Szumatrából, Borneo- ból és a Fülöp-szigetekről. A kis kaosan nemzetiséget hazafiasság és bátorsága jel­lemzi. Mindig a kínaiakkal vállvetve harcolt a betolako­dott idegenek és a hazai zsar­nokok ellen. Az amerikai támogatással garázdálkodó Csang Kaj-sek banda nemzeti elnyomás alatt tartja. A III. századra visszanyúló kínai feljegyzések is megemlé­keznek Tajvanról. A IX. szá­zadban, amikor megkezdődött a kereskedelem Tajvannal és a Penghu (Pescadores) szigetek kel, Li Gsien-vu vezette oda a kínai bevándorlók első csoport­ját. A ..második letelepedési hullám a ...XII—XIV. század között,indult el, amikor sokan Tajvan-szigetén kerestek me­nedéket a mongol és tatár be­tolakodók ellen. A Pescadores szigeteken már a XIV. században volt kínai közigazgatás. A XVI. század végén itt és Tajvanban helyőr­séget állítottak fel, hogy út­ját állják a japán beözönlés- nek. Hidejosi és Tojotomi ja­pán földesúr. miután Koreát elpusztította, délfelé akart ter­jeszkedni. A XVII. század elején az európai tengeri hatalmak sze­met vetettek erre a területre és megkezdték a Csendes Óceán nyugati partvidékének kifosztását. 1626-ban dón Anto­nio Carnio de Valdes parancs­noksága alatt a Fülöp-szigetek­ről spanyol katonaság érkezett Északkelet-Tajvanba. A spa­nyolok 16 évig uralkodtak ott. Ők alapító ' 'r Casidor (jelen­leg Hűvel • Santo Doming (most Tans'. ős San Salvador (most Kilung) kikötőket, Tan- sui, Kilung és Tajpej között utakat is építettek. Minthogy 500-nál több spanyol soha nem élt itt, ezeket a munkálatokat természetesen kínaiak végez­ték el. A hollandok már 1624-ben megvetették lábukat Dél-Taj- vanban. Később kiűzték a spa­nyolokat és 38 évig maradtak a szigeten. Alattuk . épült Zeelandia (most Anping) és Providentia (most Tajnan). Ebben az időben már körül­belül 100.000 kínai lakott Taj­vanban. 1652-ben zendülés tört ki a Dutch East India Com­pany zsarolásai és korrupciója ellen; a lázadást Kou Huaj-ji vezette (a hollandok Buvetnek nevezték). A felkelők megtá­madták Providenciát és négyez ren közülük (Kou is) életüket vesztették a karéban. Ä hol­landok azután még ezer kínait kivégeztek. Tíz évvel később Ceng Csen-kung kínai nemzeti hős (akit Koxinga néven is­mertek), miután az anyaor­szágban szembeszállt a man­dzsukkal, arra kényszerítette a hollandokat, hogy adják meg magukat és takarodjanak a szigetről. Cég Csen-kung indí­totta el a harmadik bevándor­lási hullámot. Ez a XVII. szá­zad végéig tartott, Tajvan kí­nai lakossága ekkor már 200.000-re emelkedett. Ceng Csen-kung fia, Cseng Csin kifejlesztette a tengeri kereskedelmet. Több nagy ha­jót építettek, hogy Japánnal, Sziáminál, Indokínával és a Fülöp-szigetekkel kereskedje­nek. Tajvan rezet hozott be, s cukrot, sót, ként és aranyat exportált. Ceng Csen-kung unokája, Csen Ku-suang 1683-ban békét kötött a mandzsu-dinasztiával, amely akkor Pekingben uralko dott. Megindult a negyedik be­vándorlási hullám. Egymás után vették művelés alá a föl­deket. A XIX század közepén Tajvan lakossága a két mil­liót is meghaladta. A sziget 1885-ben önkor­mányzatot nyert. Liu Ming- csuan volt az első kormányzó­ja. Eltörölték a mandzsu di­nasztia bevándorlási tilalmát és megindult az ötödik beván­dorlási hullám. Megnyílt Ki­lung és Tajpej között a vasúti közlekedés. Közben idegen hatalmak többízben próbálkoztak Taj­vanban s a korrupt, gyenge és áruló mandzsu dinasztia nem tudott nekik ellenállni. Ame­rikaiak, japánok egymás után szálltak partra és tűzték ki lobogójukat. Az 1894—95. évi kínai-japán háború során egy Li Hung-csang nevű áruló át­adta a szigetet Japánnak. A kínai és a kaosan nép so­ha nem nyugodott bele ebbe az árulásba. Hadsereget szer­veztek és 1895 telén kemény harcokat vívtak a japánokkal, de ezek számbeli fölénye végül is győzött. A japán polgári és katonai személyek száma 1895 és 1945 között 320.000 volt. Legalább húsz felkeléssel kel­lett szembenézniök. 1930-ban kaosan építőmunkások Hua Kang tanító vezetésével ismét, fellázadtak, s elfoglalták Vusát és Tajcsungot. A japánok gáz­bombákat alkalmaztak ellenük. Hua Kang és sok társa inkább öngyilkosságot követett el, semhogy megadja magát. 1934-ben és 1941-ben újabb felkelések törtek ki. 1945-ben, a japán fegyverletétel előtt, partizáncsapatok alakultak. Tajvanban mindig ez volt a jelszó: egyesülni Kínával. Ez­ért az eszméért a félszázados japán uralom alatt 500.000 em­ber adta életét. A második világháború után A második világháború alatt a fasiszta tengely ellen harcoló szövetséges hatalmak (köztük az Egyesült Államok és Nagy- britannia) 1943 december 1-én a kairói nyilatkozatban ki­mondták, hogy „a japánok ál­tal a kínaiaktól elrabolt min­den területet, ígv Mandzsúriát, Formozát és a Pescadores-szi- geteket vissza kell adni Kíná- neik.” Roosevelt elnök rádióbe­szédében kifejtette, hogy azt az egyszerű igazságot alkalmaz zák, hogy az elrabolt tulajdont vissza kell juttatni annak, akié volt, Az 1945. évi potsdami nyilat­kozat — amelyet a Szovjetunió is ajáírt, mielőtt a japánelle­nes háborúba belépett, — meg­erősítette a kairói nyilatkozat­ban foglaltakat. A japánok fegyverletétele után a Kuomintang Tajvanban is rablógazdálkodásba fogott. 1947-ben golyókkal válaszoltak a lakosság békés tiltakozására. Erre a szabadságszerető nép sztrájkokkal felelt. Csang Kaj- sek borzalmas mészárlást ren­dezett. Mikor a Kuomintang uralma a szárazföldön összeom lőtt, Tajvan is várta a felszaba dulást. De az amerikai hajók a szigetre hozták Csang Kaj- sek korrupt rendszerének és hadseregének maradványait. Pedig az amerikaiak sem me­rik tagadni, hogy Tajvan Kína szerves része. Truman 1950- ben kijelentette, hogy az Egye sült Államok nem szándékozik beleavatkozni a kínai polgár- háborúba. Acheson hangsú­lyozta, hogy Formoza: kínai tartomány. A tettek azonban megcáfolták a szavakat. A 7. amerikai flotta 1950-ben meg­gátolta Tajvan felszabadítását. Csang Kaj-sek zsarnok rend­szerét pénzzel és fegyverrel tá­mogatják. A kuomintangista hajók és repülőgépek több mint 470 kínai hajót süllyesz­tettek el, 1.300 halászt megöl­tek vagy foglyulejtettek, ka­lóztámadásokat intéztek az anyaország ellen és 67 hajót el rabolták. Ezek közül 43 an­gol hajó. A Rosita nevű angol hajó kapitányát megölték. . A Irinái nép el van szánva Tajvan felszabadítására. Taj­van vissza fogja nyerni sza­badságát, amelyért oly sokat küzdött és áldozott, t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents