Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

TOLNAI mÁBPBKniKatneműUETan MAI SZAMBÁN: N. A. Bulganyinnak. * Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének beszéde a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának ülésszakán. (1—Z. o.) — A tavaszi búza elvetése több felelősséget köve­tel a tamási járási tanács vezetőitől. (3. o.) — Az új kollektív szerződés munkavédelmi feje­zetéről. (3. o.) — A hét minden estéjén foglalt a bölcskei kultúrház. (3. o.) k— ' AZ M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJAGANAIC LAPJA 5 T XR ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 11 Köszöntse ifjúságunk kiváló munka­eredményekkel április 4-ét! Április 4-e dolgozó népünk nagy ünnepe. A szabadságért « magyar nép, közte megyénk dolgozói is, évszázadok folya­mán hullatták vérüket. A szabadságért epedező ifjúság is fegy­verrel a kezében küzdött a szebb és jobb holnapért, az ember­hez méltó megélhetésért. Ezárt vettek részt a XVIII. század kuruc harcaiban; ezért fogtak fegyvert 1848-ban Tolnában is a dolgozó parasztok, ifjak és öregek egyaránt. Az 1919-es Ta­nácsköztársaság dicső harcaiban is részt vett megyénk dolgozó népe. Népünk évszázados harca azonban nem vezetett el a sza­badsághoz, mert az ellenséges erők túlsúlya, a nemzeti egység hiánya miatt népünk nagy szabadságharcai sorra elbuktak. 1945 tavaszán, április 4-én szabad napra ébredt a magyar. Hosszú évszázados elnyomásból a Szovjet Hadsereg felszaba­dította hazánkat — szabadságot hozott népünknek. Szabadsá­gunkért, boldogabb életünkért, a szovjet katonák ezrei hullat­ták vérüket. Megyénk történetében is új korszak nyílt meg akkor. Pártunk vezetésével dolgozó népünk gyors ütemben gyógyította be a háború okozta súlyos sebeket. Uj városok, gyárak, üzemek százai nőttek napról-nepra népünk alkotó munkája nyoméin. Tíz év alatt olyat alkottunk, amelyre egyet­len kapitalista ország sem képes. Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában pártunk es kormányunk legfontosabb céljául tűzte ki a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztését, több és jobb fogyasztási cikk termelését, népünk életszínvonalának állandó emelését. Üzemi DISZ -szervezete im'k máris számottevő eredményt értek el ezen a területen, s különösen most, a felszabadulási versenyben. A Tolnai Textilművekben és a Selyemfonóban, a dombó­vári cementezem ben és másutt is a termelő munkában élen­járó fiatalok nőttek ki. Igen helyes a Tolnai Textitaűvek ifjú­sági brigádjának az a vállalása, hogy napi tervüket rendszere­sem 103 százalékra teljesítik és a minőségi tervet 2 százalék­kal túlteljesítik. A dombóvári cementezem fiataljai vállalták, hogy a verseny idején mindannyian 110 százalékos termelési eredményt érnek el és 100 százalékos minőségi munkát vé­geznek. Számos kezdeményezés van a mezőgazdaságban is. — A bonyhádi gépállomás DISZ-tagjai ifjúsági gépjavító brigádot szerveztek és résztveszmak az ifjú traktoristák országos verse­nyében. Ennek érdekében a felszabadulási mun.kaverseny szervezé­sében elért eredményeket fejlesszék tovább fiataljaink. Üze­mekben mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy minden DISZ- lag, minden fiatal napról-napra teljesítse vállalását. A terv teljesítése és túlteljesítése azonban csakis akkor értékes, ha ióminőségűek a termelt áruk. Ezért helyes, ha üzemeinkben a DISZ-szervezetek megszervezik a .minőségi őrjárait”-oí, mely a jó minőségi áruk termelését fokozza és segíti a fiatalok szak­mai továbbképzését is. Az üzemj ifjúmunkások mellé a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is zárkózzanak fel. Pártunk Központi Vezetősége 1953 decemberi határozatának megvalósításában a falusi DlSZ-szer- vezetek, a falusi ifjúság .munkája nélkülözhetetlen. A mezőgazdasági termelés fellendítésében fontos szerepet töltenek be gépállomás! DISZ-szervezeteink is. A gépállomás! DISZ-szervezetek tagjai és az állami gazdaságok traktorosai most azon dolgozzanak, hogy az erőgépeket minőségileg kijavít­sák és kiválóan javított gépeikkel vegyenek részt az ifjú trak- toristák és * traktoros brigádok országos versenyében. A versem­ben helyezést elérni csak jó gépekkel és ezek megfelelő kar­bantartásával. öntudatos munkafegyelemmel lehet. A termelőszövetkezeti és falusi DISZ-szervezetek tagjai készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkára. Ismertessék hogy nemesített és tisztított vetőmaggal végezzük el a tavaszi vetést, mert csak így lehet többet, jobbat termelni. Fontos, társadalmilag hasznos munka lesz a fásítás, amely falusi DISZ-szervezeteink és úttörőcsapataink feladata. A fá­sítás alkalmával létesítsenek községeinkben ..Szabadság” lige­teiket április 4-e tiszteletére. Segítsenek a DISZ-szervezetek a község; tanácsoknak a rétek és legelők gyomtalanításában. A gazdasági feladatok elveszése közben fordítsanak gondot a DISZ-vezetőségek a DISZ szervezeti erősítésére, az ifjúság sport- és kulturális munkájára. 1945 tavasza a békét és szabadságot hozta el számunkra. Béke és szabadság, ez továbbhaladásunk alapja, legfontosabb feltétele. Ifjúságunk jó munkájával erősítse és védje egysége­sen a békét! RÚZSA JÁNOS DISZ M. B.-titkár. Régi kívánságuk teljesült a Tolnai Selyemfonógyár dolgo­zóinak a múlt héten megnyílt az új, 35 ezer forintos beruhá­zással elkészült bölcsőde. Az „utolsó simításokat“ a szülői munkaközösség irányításával társadalmi munkával végezték a selyemgyári asszonyok. — A súrolás, ablaktisztítás, nagy­takarítás után. beköltöztek az apróságok. Képünkön a „na­gyobbak“ játszanak, szórakoz­nak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának felhívása a világ népeihez és parlamentjeihez Moszkva, február 9. (TASzSz) A Szovjet Szocialista Köz­társaságuk Szövetségének Leg­felső Tanácsa az alábbi felhí­vást intézte a világ népeihez és parlamentjeihez: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa kötelességének tartja felhívni valamennyi ál­lam népeinek és parlamentjei­nek figyelmét az Európában, Ázsiában, valamint a világ más körzeteiben kialakuló hely zetre. amely sok tekintetben fokozza a nemzetközi feszült­séget és a népek biztonságát fenyegető veszélyt. Európában egyes államok ka tonai csoportosulásai alakul­nak. Ezek más európai államok ellen irányulnak. A német mi- litarlzmug helyreállításának ve szélycs politikáját folytatják, pedig a német militarizmus nemrégiben a népeknek mér­hetetlen nyomorúságot hozó világháborút robbantott ki. Keletkezőben van az a ve­szély, hogy Európa új háború színterévé lehet. Az ilyen há­ború elkerülhetetlenül új vi­lágháborúvá válnék. Az ázsiai és távol-keleti helyzet szintén feltétlenül fel­kelti a béke sorsáért érzett ag­godalmat. Minden nép köteles­sége, hogy ott i$ megakadályoz za a háborút, megoltalmazza Ázsia népeinek nemzeti jogait, függetlenségüket és szuvere­nitásukat. Tovább folyik a fegyverke­zési hajsza és a katonai tá­maszpontok létesítése idegen területekert. ami a háborús tömbök alakításának politiká­ját kíséri. Ez fokozza az álla­mok közti feszültséget. Eltitkolva a népek elöl, atom háborút készítenek elő. Ennek során nem számoiliak azzal, hogy a pusztító atomháború szörnyű rombolást és mérhe­tetlen emberi szenvedést hoz­na. különösen azokban az ál­lamokban. ahol csekély terü­leten a legsűrűbb a lakosság és az ipar. Bár az Egyesült Nemzetek Szervezete megengedhetetlen­nek minősítette és elítéli a há­borús propagandát, egyes or­szágokban nyíltan és zabolát­lanul uszítanak háborúra, az atomfegyver alkalmazására és nem ütköznek visszautasításba. Mindez megköveteli, hogy a béke fenntartására és megszi­lárdítására törekvő államok megsokszorozzák erőfeszítései­ket. amelyek olyan magasztos célokra irányulnak, mint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a más népek belügyeibe való külföldi beavatkozás megszün­tetése, aminek i mostanában különös jelentősége van a tá­vol-keleti béke fenntartása szempontjából. A Szovjetuniónak az á vé­leménye, hogy véget kell vet­ni a fegyverkezési hajszának. Haladéktalanul meg kell ol­dani a fegyverzet egyetemes csökkentésének kérdését és mindenekelőtt a nagy államok fegyverzete jelentékeny csök­kentésének kérdését. Az atom­fegyvert és minden más tö­megpusztító fegyvert be kell tiltani. A megfelelő intézke­dések végrehajtását hatékony nemzetközi ellenőrzésnek kell biztosítania. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa rendkívüli je­lentőséget tulajdonít annak, hogy az államok — nagyok és kicsinyek — közti kapcsolatot olyan nemzetközi elvekre ala­pozzák. amelyek megfelelnek a népek közti baráti együttmű­ködés békés, nyugodt életkö­rülmények közötti fejlesztése érdekeinek. Arra van szükség, hogy az államok közti kapcso­latokat az egyenlőség, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás. a meg nem támadás és más államok területi épsége elleni merényletekről való le­mondás elveire a szuverénitás és a nemzeti függetlenség tisz- íeletbcntartására alapozzák. A Szovjetunió, a Kínai Nép köztársaság, India és egész sor más állam már külkapcsolatai- nak alapjává tette ezeket az elveket, amelyeknek szem előtt tartás a biztosítja az államok békés egymás mellett élését, függetlenül társadalmi és ál- lamrendjüktől. A népeknek létérdekük az egyetemes béke megszilárdí­tása. A népeknek teljes lehe­tőségük van arra. hogy meg­akadályozzák az új háborúit, mert a béke erői rendületle­nül növekszenek és már most is hatalmasabbak az agresszió és a háború erőinél. A Szovjetunió, népeinek ren­díthetetlen egységére, kimerít­hetetlen erőforrásaira támasz­kodva eltökélte, hogy biztosít­ja állampolgárainak békés mun káját és megóvja őket minden kívülről jövő merénylettől. Más népek a békéért és hala­dásért folyó harcban, mint az­előtt is. szilárd, rendíthetetlen támaszt találnak a szovjet ál­lamban. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa megállapítja, hogy a parlamentek nagy fe­lelősséggel tartoznak a béke megóvásáért és megszilárdítá­sáért. Hiszen a parlamentek teszik meg a törvényhozási lé­péseket a háború és béke kér­déseiben. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa úgy véli, hogy a parlamentek közti közvetlen kapcsolatok megteremtése, a parlamenti küldöttségek cse­réje, az egyik ország parla­menti küldöttségének más állam parlamentjében elhang­zó megnyilatkozásai megfelel­nek a népek, azon törekvései­nek, hogy fejlesszék a baráti kapcsolatokat és együttműköd­jenek. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének leg­felső Tanácsa őszintén üdvö­zölni fog a más államok par­lamentjei részéről megnyilyá- nuló minden olyan lépést, amely a népek közti béke meg­szilárdítására irányul. Moszkva, Kreml. 1955. feb­ruár 9. TV. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Moszkva (TASZSZ): N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak február 9-i délutáni ülé­sén nagy beszédet mondott. A beszéd Mwomtr« cTövagét az alábbiakban közöljük: Küldött elvtársak! Nagy megtiszteltetésben és bizalomban részesítettek azzal, hogy kineveztek a Szovjetunió M'-nísztertaiiáesé-nak e: nőkévé. Köszönetét mondok, elvtársak, az engem ért megtiszteltetésért és biztosítom önöket, minden erőmet megfeszítem, hogy igazoljam bizalmukat. (Taps.) Engedjék meg, hogy a mi­nisztertanács elkövetkező tevé­kenységének fő kérdéseivel foglalkozzam. Mindenekelőtt biztosítanom kell a Legfelső Tanácsot, hogy a minisztertanács egész tevé­kenységével továbbra is ren­dületlenül folytatni fogja a kommunista párt által kidol­gozott politikát, (taps) amelyet népünk forrón helyesel. Ez a politika a kommunista társa­dalom felépítésének, a szovjet állam ereje további megszilár­dításának, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége megszilárdításának, — a béke és a biztonság megszilárdítá­sának politikája. (Taps). E politika folytatása biztosít­ja szocialista államunk további felvirágzását és a nép jólété­nek emelését. A kommunista párt és a szovjet kormány egész tevékenysége alá van rendelve annak a nemes fel­adatnak, hogy minden módon megjavítsuk a dolgozók életét. Annak érdekében, hogy elő­revigyük a mezőgazdaságot — amely nyersanyagot ad a köny nyűiparnak, — el kell látni kellő mennyiségű traktorral, kombájnnal és más mezőgaz­dasági gépekkel, csak a nehéz­ipar tudja mindezt megadni nekünk. A nehézipar fejleszté­se terén mindig a nagy Le­ninnek és ügye hű folytatójá­nak, J. V. Sztálinnak az út­mutatásait követjük és fogjuk is követni. Azt az irányvona­lat, amelynek értelmében előnyben részesítjük a nehéz­ipar fejlesztését, a pórt elke­seredett harcban védte meg az osztályellenség és ügvnökei el­len ; ezt az irányvonalat igazol­ta a sozcializmus országunk­ban lefolyt építésének egész menete. Ez az irányvonal össz­hangban áll a szovjet államnak és népünknek alapvető érde­keivel. Ezért a gazdaság területén a kor­mány továbbra is szilárdan követi a kommunista párt fő irányvonalát, amely előírja, hogy minden eszközzel fej­lesszük a nehézipart. (Viharos taps). A kormánynak igen fontos feladata lesz, hogy megvaló­sítsa a szocialista mezőgazda­ság fejlesztését szolgáló intéz­kedéseket, amelyeket a Kom­munista Párt dolgozott Sri. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy biztosítsák a lakosság állandóan növekvő élelmiszerszükségletének, ille­tőleg az ipar nyersanyag-szük­ségletének kielégítését. Ezzel kapcsolatban hatal­mas jelentőségű a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága nemrég befe­jeződött teljes ülésének hatá­rozata, amely feladatiul, tűzte ki, hogy a legközelebbi öt-hat évben legalább tízmüliárd púdra növekedjék a szemes­termények évi termése és két­szereséire. illetve több mint kétszeresére növekedjék a fő állati termékek termelése. Teljesen reális, hogy öt-hat év alatt oldjunk meg ilyen hatalmas mezőgazdasági fel­adatokat. országunknak meg­van az ereje hozzá. De ehhez mozgósítani kéül a kolhoz­parasztság, a munkásosztály, az egész szovjet nép erőit, hogy a legújabb technika és az élenjáró, nagy termelékeny­ségű munkamódszerek alap­ján új, magasabb színvonalra emelfék a mezőgazdasági ter­melés kultúráját. E feltételek­kel mezőgazdaságunk élenjáró dolgozói tökéletesen rendelkez­nek. A nehézipar további fejlesz­tésének és a mezőgazdaság fellendítésének alapján bővül­ni fog a közszükségleti cik­kek: a ruha. a cipő, az élelmi­szerek. a háztartási cikkek és a kultúrcitokek termelése. Különös figyelmet kell for­dítani a szovjet tudomány to­vábbi fejlesztésére, még köze­lebb kell vinni a tudományt á kommunista építés időszerű feladatainak megoldásához még magasabbra kell emelm-í a tudomány szerepét a tech­(Folytatás a 2. oldalon) A nehézipar a népsazda-ág íellendiiésének alap a Népgazdaságunk további fel­lendítésének alapja mindig a nehézipar volt és az is marad. A nehézipar termelése most majdnem három és félszerese a háborút megelőző 1940. évi­nek. Magasfejíettségű nehéz­iparunk: a kommunista párt és a szovjet nép nagy történelmi vívmánya. Mint ismeretes, a nehézipar dicsőségesen szo’gál ta a szocializmus felépítésének ügyét, és hazánk függetlensé­gének megszilárdítását. A ne­hézipar az ország megingatha­tatlan védelmi képességének és dicső fegyveres erőink erejé­nek alapja. Emlékezzenek elv­társak, a Nagy Honvédő Há­ború rettenetes éveire. Ha ab­ban az időben nem lett volna hatalmas gazdasági bázisunk, nehéziparunk, nem arattunk volna győzelmet az állig fel- fegyverzett ellenség fölött. A nehézipar biztosította szá­munkra a szabadságot és ha­zánk függetlenségét. A nehézipar bitzosítja nép­gazdaságunk minden ágának, a mezőgazdaságnak, a köny- nyű- és az élelmiszeriparnak a fejlődését és ezzel a szov­jet nép jóléte állandó növe­kedésének forrása.

Next

/
Thumbnails
Contents