Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

1955 FEBRUAR 6

N A P L ó

5

Csere útján tavaszi- búza vetőmaghoz jutnak a termelők

Az állami gazdaságok, termelőszövetkezeteik. és az egyéni gazdák az elmúlt ősszel a kedvező időjárás elleniére is mintegy 140 ezer kataszteri holddal kevesebb őszi kenyér- gabonát vetettek el, mint az előző esztendőben, A mező- gazdaságnak elsőrendű feladata, hogy ezt a mulasztást tavaszi búzavetéssel pótolja.

Azok a termelők, akik az ősszel nem vetettek be akkora területet kenyérgabonával, mint amennyit a törvényes rendelkezések előírnak, kötelesek a mulasztást pótolni. A tanácsok mielőbb állapítsák meg, kiik azok, akiknek tavaszi búzát kell vetni és figyelmeztessék őket kötelezettségük teljesítésére.

A hazai taivaszibúza-termésből .megfelelő vetőmagkészlet áll rendelkezésre. Ennek a vetőmagnak jelentős részét már kitisztították, sőt az ország kü lönböző részeire ki is szállították. A termelők a szükséges tavaszibúza vetőmagot csereképpen — megokolt esetekben pedig kölcsönképpen is — meg kaphatják.

A tanácsok és a termelési bi zottságok ne késlekedjenek, készüljenek fel a vetőmag kiosztásra, hogy a tavaszi búzát a termelők idejében elvethessék.

Tanácstagjaink munkában

Legalább megfagyna ez a sár. Az ember nem tud a lakásból úgy kilépni, hogy sáros, vagy vizes ne lenne, vagy leg alább... — itt megszakadt a gondolatfűzés, mert egy nagy tócsa kellős közepébe lépett, A félbemaradt mondat a 11-es számú körzet egyik gazdájának házában folytatódott.' — Vili lányt kapnánk már egyszer ebbe az utcába.

Nem mondott többet, de az egyszerű mondat is bekerült Gyánó Gyöngy 4 holdas Gyulai község tanácstagjának kis füzetébe.

— Megpróbálunk segíteni — mondotta a tanácstag egyszerűen.

— Ha meglesz a villany a járdákat is kellene Jarvítani.

Ezeken kívül a 11-es számú körzet lakóinak kérelme, panasza rendbe a kis füzetbe kerültek.

Ne gondoljon azonban senki arra, hogy a panaszok a fü zetfben örök hallgatásra voltak ítélve. Nem. Gyánió György tanácstag a tanácsülés eié tér jesztette választóinak kérelmét. A tanácsülést követő VB- ülés pedig komolyan foglalkozott a kérelmek orvoslásával.

Még mindig tél van, a sár, víz nem fagy meg a járdákon. A 11-es számú körzet lakói esténként mégis biztosabban járnak az utcán. Építik, javítják

Közérdekű kérdések

\ községek, intézmények és vállalatok használatában lévő földek utáni beadási kötelezettség

(1006/1955. (I. 16.) számú minisztertanácsi határozat).

A községek, intézmények és vállalatok használatában lévő szántóterületeket (a célgazdaságok kivételével) a mezőgazdasági termelőiszövetkezetek álltai bérelt tartalékföidekre előírt beadási kötelezettséggel kell terhelni. Az igazolt szükség letek alapján a beadási kötelezettséget mérsékelni vagy törölni lehet.

ÁLLANDÓ DOLGOZÖ HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁSA

Az ÁMG 32/1952. számú utasításának (ÁGEM Értesítő 1952. évi május 2-i száma) ebben a vonatkozásban még hatályban lévő rendelkezésed szerint a családfenntartó állandó dolgozók sertés- és baromfitartására jogosultak. Megengedett egy anyakocának és évi szaporulatának 6 hónapig való tartása, az anyakocának, valamint a szaporulatból két darabnak egy évig való tartása. Az anyadisznón és szaporulatán felül a dolgozó egy hízott- sertést is tarthat saját takarmányon. Megengedett 60 darab tyúk tartása is.

A gazdák földjébe ékelődött területen lakó dolgozó állattartása, — hacsak erre kötelező megállapodás nincs, — nem eshetik a gazdaság részéről korlátozás alá. A dolgozónak azonban feltétlenül gondoskodnia kell arról, hogy állatállománya a gazdaság tulajdonában (vetésében stb.) kárt ne okozhasson.

SZAKMAI GYAKORLATOS OKTATÁSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÖNKÉNYES

KILÉPÉS ESETÉBEN

A Munka Törvénykönyve értelmében szakmai gyakorlatot kötelesek folytatni az egyetemet, főiskolát, szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozók. A szakmai gyakorlat időtartalma az egyetemet és főiskolát végzetteknél két, a szakiskoláit vagy szaktanfolyamot végzetteknél egy év, így

a járdát. Ahol a járda még

nem készült el, ott villany segíti a sarat kikerülni. Teljesült a lakók vágya, villany ég az utcasoron.

*

Szakos községben jártunk az elmúlt napokban. Ott a tanácsházán halflotturak Pintér János 6 holdas gazdáról, a 16-os számú körzet tanácstagjáról. Pintér gazdát szeretik, tisztelik körzetének lakói, mert látják azt, hogy kérelmük nála nem süket fülekre, hanem elintézésre találnak.

Pintér János az az ember, aki szívügyének tekinti a kérések, kívánságok elintézését. Munkáját szeretek él végzi, mert tudta, hogy nincs szebb és nemesebb feladat, mint embertársain segíteni. Pintér János példásan teljesítő gazda, akinél véletlenül sem jártak a

legkisebb hátralék teljesítésének felszólításáért sem. öt azonban ez nem elégíti ki. Távolabb néz, és a község többi tanácstagja fellé javasolta, hogy valamennyi tanácstag a körzetében lakó hátralékosokkal beszélgessen el. Ezt javasolta, vállalta, hogy meg is teszi.

Körzetének egy része nem kapott villanyt Azelőtt 400 méteres szakaszon még gondolatban sem örülhettek az emberek a villanynak. Pintér János megpróbálta orvosolni a kérelmet. És nem eredménytelenül. A községi tanács villanyoszlopokat ad, azok leál- logatását társadalmi munkával végzik el az utca lakói. így lehetővé válik, hogy ez év áp rilisában Szakcs község még nagyon sok házában kigyullad jón a fény.

TOLNAI NAPLÓ gazdatanácsadój a

Á szőlőmunkák időszerű kérdései

Kormányunk új kedvezményeket nyújt a szerződéses sertéshíz'alóknak

például!’ szakiskolát vagy szaktanai oly aimot végzettnek kell tekintem többek között a növénytermelési, a kertészeti, az állattenyésztési, mesterképző, a vezető- és körzeti mecha- nikuskópző, a t ráír toros brigádvezetőképző, a trak torvez e_ tő, korríbáj övezető *dskol)álkait, illetőleg tanfolyamat trégjzet- teket is.

A dolgozó a szakmai gyakorlat időtartama alatt a munka- viszony megszüntetésére nem jogosult, s a munkaviszony megszűnéséihez a gazdaság igazgatója sem járulhat hozzá. A szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozóik munkaviszonyát általánosságban csak az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet megszüntetni. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az egyetemet és főiskolát végzett dolgozók munkaviszonyának megszüntetéséhez a személyzeti ügyek felett felügyeletet gyakorló miniszter- helyettes, a szakiskolát és szak tanfolyamot végzett dolgozók munkaviszonyának megszüntetéséhez az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének hoz. záljárulása szükséges. ^

Ha a szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozó a szakmai gyakorlatot félbehagyja (ön-i kényesen kilép), a képzésével felmerült költségek vagy azok egy részének megtérítésére J kötelezhető (Mt. V. 227. §.) A f megtérítés tárgyában annak a t gazdaságnak (vállalatnak) igazi gatója határoz, amelynél a)

A

dolgozó utoljára folytatott szak^ mai gyakorlatot. A költségmegí térítés legmagasabb összege z 1.500 forint. A határozat ellen? ugyanolyan feltételek mellett J) van helye panasznak, illetőleg ^ keresetindításnak, mint a kár- ? térítésre kötelező határozat el-^ len. 4

Az oktatási költségek megtérítését helytelen öszekapcsol ni a kártérítés szabályaival, mert az oktatási költségek megtérítését a Mt. V. 227, §-a? a kártérítés szabályai közül ki emeli és erre nézve külön rendelkezéseket állapít meg.

Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink új kedvezményhez jutottak, amikor beindult a sertéshizla- lásii akció.

A szerződött . hízottsertések átvételi ára 126—141 kilogrammig 18 forint, április 1 és augusztus 31-e között leadott ser tés 20 forint. 141 kiló felett 20 forint, április 1 és augusztus 31-e között 22 forint.

Baconsertés 90—100 kilogrammig 18 forint, április 1 és augusztus 31 között 20 fo- forint.

A szerződő egyéni gazdák sertésdarabonként 400, termelőszövetkezetek pedig 600 forint nevelési előleget kapnak. A fentieken kívül most kormányunk újabb kedvezményt nyújt a „mennyiségi prémium” bevezetésével. Mennyiségi prémiumban kell részesítené az öt vagy

több sertésre szerződött termelőt, ha szerződésben vállalt kötelezettségét határidőre teljesíti. Egyéni termelők a prémium elnyerésére társulhatnak. öt-tíz darab sertés átadá sára 2 termelő, tíz darabon felüli sertés átadáséra legfeljebb 4 termelő társulhat.

A mennyiségi prémium mér teke — a szerződésben bizto sított vételáron felül — 5— 20 darab sertés átadása után 80 fillér, 20 darabon felüli sertés átadása esetén pedig I forint kilogrammonként A fenti kedvezmény azokat a termelőket érinti, akik szerződött sertéseiket 1955. szeptember 30-ig átadják, a szerződéses feltételek pontos betartása mellett A szerződéskötést és társítást a Tolna megyei Állatfor- gaümi Vállalalt járási ktirem- deltségeimek dolgozói végzik.

Jó rendezés jellemezte a dombóvári járási asztali- tenisz versenyt

A dombóvári JTSB mellett működő asztalitenisz társadalmi szövetség január 30-án rendezte a Járási férfi és ifjúsági egyéni versenyt Ezzel párhuzamosan az utánpótlás fejlődésének érdekében úttörő egyéni versenyt is rendeztek.

Eredmények:

Férfi egyéni: 1. Bogár Lajos, 2. Varga József, 3. Béke- fi György, 4. Takács Béla, 5. Lengyel Ferenc.

Férfi páros: 1. Békefi—Bogár pár, 2. Takács—Lengyel pár.

Ifjúsági egyéni: 1. Török József, 2. Mérei Jenő, 3. Erdős Tibor, 4. Budai Jenő, 5. Pod- ráczki János.

Hiúsági páros: 1. Suszter—

Mérei pár, 2. Péter—Oláh pár.

Úttörő egyéni: 1. Horváth

Lajos, 2. Egri Gábor, 3. Ábel János, 4. Egri Róbert, 5. Budai László.

úttörő páros: 1. Buda—

Ábel pár, 2. Egri—Horváth pár.

Női egyéni: 1. Pados Erzsébet, 2. Csurgai Klára, 3. Reményi Anna, 4. Nagy Erzsébet, 5. Pados Éva.

Egyéni páros: 1. Pados Erzsébet—Pados Éva pár, 2. Nagy Erzsébet—Stamm Viola pár.

Vegyespáros: 1. Török József—Pados Erzsébet 2. Pod- ráczki János—Pados Éva, 3. Békefi György—Reményi Anna, 4. Stihl László—Nagy Erzsébet.

A jól sikerült verseny után ünnepélyes díjkiosztásban részesültek a helyezést elérők.

Békefi.

Elmúlt Pál napja, a tél fele is oda van, >— mondották régein, de így van ez ma is. Éppen ezéirt kell, hogy fokozott gondunk legyen az eddig el nem végzett téli szőlőmunkákra. A tápanyagok visszapótlása szőlőtalajunkibain feltétlev- miül szükséges. Hiszen a szőlőt nálunk évtizedek, évszázadok óta ugyanazon a területen művelik és így a talaj tápanyag készlete egyoldalúan van kihasználva. A szólő gyökerei mélyen hatolnak, a talajba és a tápanyagot nagyobb talaj- tömegből gyűjtik össze, mint sok más gazdasági növény. Ezen a gazdiatanácsadón keresztül arról szeretnék beszélni a szőlősgazdáknak, hogy a műtrágyának milyen nagy jelentősége van a föld tápanyagának fokozásában.

A szőlő termesztésénél a trágyázás elhanyagolása nem egyszerre bosszulja meg magát, hanem évről-óvre jobban és (jobban. Ha azt akarjuk, hogy szőlőink bőségesen, terem jenek, akkor a művelési munkákon kívül a tápanyag vissza pótlásáról, vagyis a trágyázásról is gondoskodni kel. A szőlő igénye a pótlással szemben a növényi tápanyagokból különböző. Nitrogénnel szemben a szőlő nagyon igényes. Nagy mennyiségű nitrogénre van szüksége, terméshozamának növelésére. Minél több nitrogén ván a talajban, annál

erősebb, bujább a növekedés. A túl bő nilírogánitartiaUom csökkenti az ellenállóképessé- gat az Időjárás viszontagsága és a betegséggel szemben, de csökkenti a virágok termékenyülését is. Fagyveszély, éretlenség, elrugás, hőütés fokozódik a túl bő nitrogén ellátással. Amely talajban túlteng a nitrogén, ott buján fejlődik a szőlő, ott kiegészítésül foszfor- savat, esetleg foszforsavás ikáliumitrágyázástt kell alkat- mazmi.

Foszforral szemben a szőlő nem annyira igényes, pótlása mégis fontos. A vessző beóré- sét a rügyek termékeny ülését a foszfortartalmú műtrágya fokozza.

Káliummal szemben szintén igényes a szőlő. Ez a műtrágya a minőséget, a CTÚcorkép- zést biztosítja, a termés meny- nyíségét fokozza.

Pétisébál 100—300 kőé szükséges holdanként, melyet nyitás előtt szórunk el. Szuperfoszfátból 100—250 kg. a holdanként! szükséglet. Szuperfoszfátot ősszel a fedés utón, vagy még most a tél folyamán szórjuk el. A kálisót most, a tél folyamán 100—203 kilogrammos holdanként» mennyiségben kel kiszórni.

A műtrágyák kiszcfc-ásánál célszerű, ha egyidejűleg szer-i vestrágyával is trágyázunk. Szíjártó János szőlészeti agronómu».

A jó talaj előkészítés a nagyobb termés alapja

Talán azzal kezdeném, hogy Erdélyből hosszas hányódás után kerültünk Kéty községbe. Itt kaptunk földet, itt fogtunk hozzá újból a gazdálkodáshoz. Ahhoz, hagy valaki jó termést tudjon elérni, a legfontosabb, hogy ismerje a földjét, ki kell tapasztalni, melyik a legjobban megfelelő művelési eljárás. A tíz év alatt, mióta itt vagyunk, háromszor cserélték el a földemet, háromszor kellett újból kezdeni a művelést. Aa elmúlt éviben jégverés is voOt, mégis sikerült búzából 9 mázsáin felüli, kukoricából 25 mázsás termést elérnem.

A jó termés elsősorban azon múlik, hogyan munkáljuk el a földet. Ha egyszer szántunk, az csak egy darab kenyér, ha háromszor, az három darab .kenyeret jeleni Nem árt, ha a szántás után 5—6 napig pihen, ülepedik a föld, csak azután vetünk. A rovarok a meg ülepedett földben nehezebben jutnak az elvetett magvakhoz, nem tudnak olyan kárt tenni benne. Igen fontos még a veté^ idejének a megválasztása. Különösen tavasszal, csak akkor vessünk, ha már kellően felmelegedett a föld. Ha túlko- rán vetünk, nehezebben indul

csírázásnak a mag. Viszont ha késlekedünk a vetéssel, később tudunk az aratáshoz látni

Amint már említettem, harmadik helyen van már a földem, ami trágyát bizony elég régen kapott. Ezért a Vetés előtt szőrtetn Irt műtrágyát, majd a tavasszal újból műtrágyáztam és megfogasolitam. Ha a jég meg nem veri, jóval 10 mázsán felüli termést tudtam volna elérni A tapasztalatom az, hogy tavasszal nem szabad elhanyagolni az őszi vetések fogsolását, így tudjuk csak piegtartani a földben a nedvességet.

A kukoricánál fontos a kapálások időben való elvégzése, a föld tisztán, lazán tartási. Amikor a (kukoricának két levele van, már megkapálom ekekapával s utána még kétszer, háromszor végzem el a kapálást, ahogyan a föld megkíván/; a. A munkát nem kell sajnálni sohasem, mert rajtunk múlik, hogy nyáron, vagy ősszel mennyi búzát, kukoricát takarítunk be.

Elmondta

Miklós Lórine

11 holdas gazda, Kéty.

Csurgai Pál házat úján

• • •

/I nlrí JUZfnLLáK'Vllsl, tCíjeu.

lottad — olvastad“, „Mit szólsz hozzá?’’ Röpködnek a kérdések, mint a szikra.

1953. júniusában történt ez, a kormányprogram megjelenése utáni napok bán. A kormányprogram elolvasása után ceruza került a kérges kezekbe, szoroztak, osztottak, kivontak a dolgozó parasztok, örömmel tervezgetve jövőjüket.

Sárpilis községbe is eljutott a kormányprogram szava. Csurgai Pál 5 holdas gazda is mélyen beletekintett a kormányprogram nyújtotta lehetőségekbe. Pali bácsi szereti a földet, az a mindene, mert a föld munkakedvet adott neki. És határtalan munkakedve, szorgalma pedig igazi, megérdemelt csa ládi életei alakított ki Csirgaiéknál.

A kormányprogram megjelenése után ez az élet egyre szépült. Ehhez járult. hgy istállójába tehén, és ló, az ólba pedig sertés került. Sokat, nagyon sokat kellett gyűjtögetni, dolgozni, amíg az első anyadisznót beállíthatták. Régen volt, a nehézségeket az elmúlt keservet szavaiból ismertük meg, jelenlegi életének pedig szemtanúi voltunk.

A NAPOKBAN ellátogattunk Csurgai Pál otthonába, hogy megtekintsük kis gazdaságát. A gazdát, Pali bácsit

télen sem lehet bóbiskolva az asztal mellett találni. Nem, ő mindig talál munkát az állatok, az istálló leörül. Mindig munkálkodik, farag, épít, mint egy ezermester. A kasza, az ekeszarva mellett gyakran forgatja ö a ceruzát is. Nem hűbelebalázs módjára, hanem meg fontoltan gazdálkodik. Ez a megfontoltság, ez a magabiztos nyugalom szinte sugárzik a Csurgai portán. Ezt bizonyítja az istállóban kérődző két tehén, egy növendéküsző, a sertésólban barátságö- san röfögő négy anyakoca, öt választásig malac és az óltól nem messze bégető három anyabirka. A leírt állományt Csöpi, a ló, baromfiak, nyulak és méhcsaládok egészítik ki.

Kérdezzük csak, hogy az állattenyésztés hasznát mire fordítja Pali bácsi?

— Van annak a haszonnak száz helye is. Amikor ideköltöztem csak a ház volt, egy parányi udvarral, istállóval. Ahogy múltak az évek, úgy kezdtem én építeni, szépíteni a háztájt. Kibővítettem az udvart, építettem sertés- ólat, félszert, pincét, kukoricagórét. Kezdetnek ez szép teljesítmény volt. Most azonban többet akarok. Világosabb, szellősebb, jobb sertésólat.

— Dolgozom, és gondolkodom, hogyan fordítsam a magam és az ország javára

azokat a kedvezményeket, amelyeket mi, egyéni parasztok kaptunk. A kormányprogram számtalan lehetőséget biz tosít, csak élnünk kell vele. Tíz évvel ezelőtt mi megkaptuk a legdrágábbat: — a földet, most rajtunk a sor, hogy visszaháláljuk.

IGAZA VAN Pali bácsinak, mert ha egy gazda azon gondolkodik, arta törekszik, hogy saját kis gazdaságát minél jövedelmezőbbé tegye, akkor ezen keresztül az államot is segíti.

Pali bácsi egy elejtett szavából azt. vettük ki, hogy tejszeparálógépet is akar venni.

— Ezt hogyan, gondolja Pali bácsi?

— Nagyon egyszerű ez. Ezer és ezer kis szárnyas jószág, a méhek segítenek nekem ebben a munkában. Rövid időn belül összesegítik gyűjteni a szeparálógép megvásárlásához szükséges össze get. És aztán a beadáson felül visszc- maradó tejet lefölözöm. Vajat készítek. A soványtejet pedig a malacok fogják megkapni. E tervem megvalósítása után nemcsak én, de dolgozótársaim is jól járnak.

ELHALLGATOTT Csurgai bácsi lés vele hallgattunk mi is, a közénk ereszkedett csendben szinte látni véltük az elmondott tervek kibontakozó képét.

B. H.

1