Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
18S5 FEBRUAR 21 NAPLÓ ~~ rm 5 Zöldségféle is kell de első a kenyér! Dunaföldvári jegyzet A KÉRDÉS így is felvetődhet, hagy salátán, sóskám, borsón, lencsén kívül másra nincs szükség? Sztálinváros, Budapest és az ország többi ipari munkásságának kenyérre nincs szüksége? A dunaföldvári köz ségi-tanácsiháznál arról hallottam örvendetes hírt, hogy Du- tiaföldvár dolgozó parasztsága vállalta, hogy a legelső zöldárutól kezdve' napi másfél. vagon különféle vilamindús zöldárut szállítanak Budapestre és Sztáiin- yárosba, Ezért .a kezdeményezésért' igazan dicséret illeti őket. Be kenyeret miért liém szállítanak? Ilyen kérdésekkel zaklatni a tanácselnököt, Pintér István elvtársat nagy vakmerőség. Ű ugyanis kijelentette, hogy a mezőgazdasági problémák neim érdeklik, ott van a helyettes, az intézi. De azért mégis bátorkodom megkérdezni, hogy ő neki, mint tanácselnöknek, mi1 a véleménye arról, hogy a községben 103 olyan egyén van a kulá- kokkal együtt, akik egy négyszögöl kenyérgabonát sem vetettek az elmúlt ősz íc'várnán. AZ ELNÖK elvtárs nagyon könnyen elintézi ezt a kérdést azzal, hogy a duna- fölavári parasztokban nagy a kereskedelmi szellem, ők nem vetnek kenyér- gabonát, mert nem kifizetődő, inkább vetnek borsót, lencsét, kukoricát. Egyéb ként — mint mondotta — megpróbálja majd elintézni azt. hoí® kenyérgabona he yett hadd vessenek a gazdák export ti rsót és lencsét. Egy pillanatra megállt kezemben a ceruza, azt hittem nem jól hallok, vagy Du- naíöidvár községre nem vonatkozik a part- és kormány- in •ározat? A duna- földvári parasztoknak, kulákoknak nem keil kenyérgabonát vetni? KENYÉRGABONÁT kell vetni, nemcsak d dunaföldvári 103 Sczdának és kukáknak, hanem az ország valamennyi földdel rendelkező gazdájának. Ezt nemcsak kéri, hanem követeli munkásosztályunk. VETNI KELL Czo- bor Ferenc Előszállás utca 14. szám alatti kuláknak is, akinek 33 hold földje van és összesen 2 holdon vetett búzát, Révész Mihály Kossuth tér-7. szám alatti kuláknak, aki egy hmdon vétett kenyérgaoonát, pedig 37 hold földje van, vagy Révész Jó- zsefné József téri kóláknak, aki 18 hold földijén egy négyszögöl búzát sem vetett. De ezeken kívül akad bőven spekuláló, „kereskedelmi" szellemű dolgozó paraszt is, aki szerint nem kifizetődő a kenyérgabona termelés. Igen, n";"’ földváron 103 gazda és kulák szerint nem kifizetődő a gabonatermelés. Vajon akkor sem lenne kifizetődő, ha ők kenyér helyett a Nép- boltban főzőkanalat, 'gyökérkefét, vagy borspt, lencsét kapnának. Akkor biztosan megváltozna a nézete a kenyérgabonát nem termelőkön kívül a tanácselnök, nek is. Petőfi Sándor Pató Pálja — ha élne — méltó társakat találhatna a dunaföldvári tamácsiházán, mert a tavaszi búza vetésének szorgalmazását is Pató Páll módjára kezelik. „Ejh ráérünk arra még’“. Megérkezett a tavaszi búza vetőmag február 21- én, de még február 24-én is sértetlenül álltak a zsákok, nem adtak ki ablból egy szemet sem. IDEJE LENNE már végre megérteni az •ilyen dunaföldvári Pató Páloknak, hogy a 103 paraszt és kulák kenyérgabona vetéstervének nem teljesítéséért felelősség terheli — a megyei tanácson, a járási tanácson kívül — első- sorfoáh a községi tanácsot. Komoly felelősség terheli az olyan tanácselnököket, mint Pintér István. aki nem tekinti törvénynek a kenyér- gabona vetéstervének maradéktalan teljesítését. B. R. így „büntet“ a TSB és a Társadalmi Szövetség A labdarugó társadalmi szövetség február eiejcu elkészítette « kétcsoportos megyei II. osztály sorsolását. A szövetség mindegyik csoportba 12—12 csapatot osztott be. Röviddel ezután úgy határoztak, hogy a keleti csoport tizenkettes létszámát felemelik 14-re ée így beosztják Bogyiszlói és a szekszar. di Kinizsit is. Nem tudjuk mi késztette erre a helytelen elhatározásra a szövetséget, de annyi bizonyos, hogy ez rosszul sikerült intézkedés volf. Éppen azért határozta el a szövet1 ség annakidején a kétcsoportos II. osztályú bajnokságot, hogy a sporfVöröke* rí" "kim élje a ii^v utazási költségtől. most pedig Í4 csapatot osztott be a keleti csoportba. Ez azt jelenti, hogy például a bölcskei. vagy a bátn- széki csapatnak évente két olyan bosszú úttal kell többet menni, mint Bölcske—Bogyiszló, vagy Bo- gyiszló—Bátnszék. Ezek az uta7a- sok seramiesetr*. sem csökkentik a sportkör kiadásait. De lehet a dolgokat más rzem- ' szögből nézni. Nézzük meg a két beosztott csapat múlt évi működését. Bogyfozló, vidéki mérkőzéseinek nagyrészén nem jelent meg. A Szekszárdi Kinizsi pedig egyetlen labdarngócsapatára, mely a városi bajnokságban játszott, és így utazási költség© sem volt, annyit költött, mint 5—4 falusi sportkör egész évi költségvetése. A jelek szerint tehát a megyei TSB, illetve a társadalmi szövetség. így »»bünteti*1 azokat a csapatokat, amelyek sportszerűtlenül nem jelennek meg a mérkőzéseken, vagy felelőtlenül költekeznek. Helyes lenne, ha a megyei TSB és a társadalmi szövetség a fentieken elgondolkozna. FEHÉR MARTON Bátaszék. Á kanacsi állami gazdaságban gondoskodnak a dolgozókról Több zsák cukrot, töröttpaprikát, sonkát, szalonnát és egyéb élelmet lehet találni a Kanacsi állami gazdaság raktárában. Mégis azt mondta Baumanm János, a konyha- felelős: „Ez még semmi. A napokban vágunk még 13 hízottsertést és három marhát. A húst feldolgozzuk kolbásznak, sonkáinak, szalonnának.’“ A kanacsi állami gazdaságnak nagy szüksége van a ren. geteg . élelemre. Háromszáz, cs.úésmünkák idején 400 dolgozó étkezik majd a gazdaság üzemi konyháján. Ezért létesítenek az üzemikonyha közelében. 20 hold. konyhakertészetet is. — De hova szállásolják el a dolgozókat? — Nem is kell gyalogolnia senkinek. A távol lakók részére elegendő és megfelelő munkáslakásainak vannak. 270 embert, tudunk elszállásolni a gazdaság üzemegységeiben, — hangzott az igazgató válasza. (M. L.) Dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat Több húst, zsírt adunk a népgazdaságnak fényesen bizonyítja az, hogy a vállalat dolgozói közül 6 fő „miniszteri dicséretben’“, 18 fő „Kiváló“’, 50 fő .pedig „Elem- járó” kitüntetésben részesült. A vállalathoz tartozó nagykondái telepen idős Marion István vállalta a verseny keretében, hogy 6,8 választási darabtervét 7 darabra, 14,3 kilogramm választási súlyervét pedig 14,4 kilogrammra teljesíti. A legjobbak között van ifjú Scsmogyvári Ferenc sertésgondozó vállalta, hogy 6,6 választási átlag darabtervét 7 darábra, 14,3 kilogramm választási átlag súlytervét pedig 14,5 kilogrammra teljesíti. Magy ári Béla eivtárs, a dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemi bizottságéinak elnöke arról beszélt lapuink egyik munkatársának, hogy a vállalat valamennyi dolgozója céljául tűzte azt, hogy több húst, több zsírt adnak tervük teljesítésén, ;íletve túlteljesítésén keresztül a népgazdaságnak. A megye területén lévő 5 telep valamennyi dolgozóját meg lehet dicsérni azért a munkáért, amelyet tervük teljesítéséért végeznek. Sok és kiváló dolgozója, szakmunkása van a Dombóvári Sertéstenyésztő és Híz. .aló Vállalatnak. Ezt a tényt Majosi Kossuth tsz: 40 hold kukoricánkat négyzetesen vetjük el Ml, a majosi Kossuth termelőszövetkezet tagjai örömmel fogadtuk a szedresi Petőfi, és az aparihanti Felszabadulás termelőszövetkezetek versenykihívását Elhatároztuk azt is, hogy egészévi versenyre hívjuk ki a váraljai Alkotmány termelőszövetkezetet. Feltételeink a következők: Március 10-ig az összes őszi szántások simítózását elvégezzük. Befejezzük erre az időre a tavaszi szántást és a fogasolásokat is. A tavaszi gabona, a mák, 'borsó, napraforgó, cukorrépa, takarmányrépa, zabosbükköny és a vörösbere vetését március 20-ig, a lucerna vetését március 30-ig elvégezzük. A burgonya ültetést április 15-lg, 40 hold kukoricánkat négyzetesen április 25-ig, 60 hold őszi gabonánk, fejtrágyázását március 10-ig, a főgazolást április 10-ig elvégezzük. K apásnöyénye inket a kelés után 10 napon belül meg- fogasoljuk. A sarabolást a keléstől, számított 20 napon, belül elvégezzük. A réti szénát és a többi pillangós takarmányokat határidőre béták arí ti; uk. Az aratást szeoweszteség nélkül, a megkezdéstől számított 10 napon belül befejezzük. tarló- hántást az aratás után egy nappal elvégezzük. A jószágállo- mány részére augusztus 20-ig 180 köbméter zöldsilót készítünk. Szántóterületünk 20 százalékát augusztus 31-ig megtrá- gyázuk istállótrágyával. A cukorrépát négyszer, a burgonyát egyszer, a többi kapásnövényeket háromszor kapáljuk meg, a burgonyát ezenkívül kétszer töltögetjük. Az őszi kalászosok alá jó magágyat készítünk, az árpát Szeptember 15-ig, a búzát október 15-ig elvetjük. Az őszi betakarítást és a szárvágást november 7-re befejezzük. A tehenészetben az elléseknél elérjük a 90 százalékos szaporulatot, a feiési átlagot egész évben hét literein felül tartjuk. Az istállókat állandóan tisztán tartjuk. A sertéstenyésztésben elérjük a 8-as fialási átlagot, kocáinkat kétszer fiaz- tatjufc, a választási súly legkevesebb 10 kiló lesz., A juhászaiban elértük a 90 százalékos szaporulatot, az elhullást 5 százalékra csökkentjük, és 12 mázsa sajtot termelünk. A gyapjúhozamot 3,5 kilóra emeljük. Az istállótrágyát szakszerűen kezeljük, erjesztjük, az elteregetétt trágyát azonnal alászánt- juk a gépállomás segítségével. , Molnár Albert elnök. Szőts Antal brigádvezető. Pintér Gyula agronómus. Miklós Gábor juhász. Lőrincz Imre brigádvezető. Ml kijavított pépekkel v;r;ák a lovászt a iicskei traktorosak A bölcskei gépállomás udvara úgy " nézett ki február 24-én, mintha gépkiállítást rendeztek volna itt. A jól kijavított, ragyogóan letisztított traktorok, ekék, tárcsák, kultivátorok, vetőgépek katonás rendben sorakoztak. A . gépállomáson díszkapu várta az érkezőket ... A sötétkék Tátra-plán mindjárt 8 óra .után meg is érkezett. Utasai: Vigh Dezső a megyei tanács vb. elnök helyettese, Horváth József I., a gépállomások megyei főagronómusa, Bölcsföldi Ferenc és Puszpán István műszaki vezetők. E lőkerültek a fiókokból a tervek, a " jelentések, s a szemlebizottság tagjai áttanulmányozták azokat. Utána azután nem is sokáig tétováztak, mentek a gépek közé! Most kezdődik a várvavárt szemle. —T, Szereljék szét a 19-es erőgépet, — adta az utasítást Bölcsföldi Ferenc fő- mechaniljus. Szétszerelték. A bizottság tagjai ezután tüzetesen megnéztek mindent. Mikor a traktor első járkerék csapágyait vizsgálták, Bölcsföldi elvtárs dühbe gurulva a következőket mondotta: „Ezt a csapágyat ki kellett volna M cserélni, ez már nem bir ki egy idényt. — Mikor ezt a gépet javítottuk, azért nem cséréltük ki az első járkerék csapágyakat, mert nem igen volt abban az időben raktáron és úgy gondoltuk, ez még kiáll egy idényt,— magyarázza Kertai János a gépállomás vezető mechanikusa. | őst van raktáron ilyen csapágy? kérdezte Bölcsföldi elvtárs. Van, — hangzott a válasz. — Akkor tessék azonnal kicserélni ezeket a csapágyakat, — mondta ki a végszót Bölcsföldi elvtárs. A vizsgálat folytatódott, szétszedtek még több erő és munkagépet. De bizony „hiábavaló volt” a további hiba keresés, mert nem találtak. A szemlebizottság megvizsgálta a ” gépállomás munkaszervezetének kialakítását is. itt több olyan dolog akadt, amivel a bizottság elnöke Horváth I. nem igen akart egyetérteni. így volt például a brigádszervezetek lei- alakítása. A bölcskei gépállomáson ugyanis „megszüntettek” két traktoros brigádot, az eddigi öttel szemben az idén három brigádban dolgoznak a traktorosok. Megnézték az adminisztrációs munkát is, amelyből megállapították, hogy bár a javításra beütemezett munkaóráknál túllépés van, de mégis több mint 100.000 forint a megtakarítás. A bölcskei gépállomás szemléje üzemi értekezlettel ért véget. EJ orváth elvtárs a gépállomások me- * * gyei igazgatósága nevében dicséretben részesítette a bölcskei gépállomás kollektíváját a javítások ideje alatt végzett jó munkáért. Külön megdicsérte Kertai János főgépészt, Tóth Gyula minőségi ellenőrt, Joó Dezső szerelőt. Befejezésül pedig a következőket mondotta: „Most ismét az elvtársakon a sor. Azt várja maguktól a párt, az egész dolgozó nép, hogy a jól kijavított gépekkel szántsanak, vessenek sokat és jól, hogy munkájuk nyomán többet teremjen a föld. T raktoros társaim nevében meg- * ígérhetem, hogy ezentúl is helytállnak a bölcskei traktorosok, — szólalt meg a néma csendben Fehérvári János traktoros. — Én itt megígérem, hogy a tavasszal a 190 normálhold tervem helyett 250 normálhold munkát végzek el. Fehérvári elvtársat többen követték, TOLNAI NAPLÓ gazdaíaiiác§adój a Az őszi szántások tavaszi elmnnkálása A növénytermesztésnek alap- feltételei a nap, levegő és víz. Mivel a napot és a levegőt szabályozni nem tudjuk, szabályoznunk kell a harmadik tényezőt, a vizet, mert hiába van meg a nap melege, a levegő bősége, ha nincs vizünk, termelni nem tudtunk és ma sem tudunk. A talajban épen olyan élet- folyamat van, mint a föld felett, azzal a különbséggel, ■hogy a talajban az élőlények milliói élnek és végeznek hasznos munkát egész apró kis területen. Mivel a növények részére felveendő táplálék feloldása megfelelő víz nélkül el sem képzelhető, ezért soraimmal azt kívánom elérni, hogy mind a szocialista nagygazdaságok tábláján, mind a dolgozó parasztok apró parcelláin a legfontosabb teendő legyen tavasszal a téli nedvesség megkötése. Az őszi szántásunk olyan mélyen, ivódott át téli csapadékkal — esővel, hólével — mint amilyen mélyen szántót, tünk az ősz folyamán. Az őszszel megszántott földet újból szántani nem szabad, ez megcsúfolása a termelésnek, őszi szántásaink talajnedvessége megőrzésre elsősorban is süni- tót kell használni. Mikor sirní- tózzunk? Akkor, amikor az ekefordítások tetején 3—4 centiméter vastagon megszáradt a felső réteg. A sirnitó- zást elvégezhetjük az erre a célra készített simítóval, de elvégezhetjük egyszerű kocsi, vagy szekéroldallal is. A simítózás iránya uz ősz: szántással ellentétes irányban történőén, tehát sem kérész ben, sem a szántással egy- iránybaín. A simító munkája olyan minit a kőművesé, amikor a nyers falat bevakolja. Tökéletes munkát akkor végzünk, ha simító után közvetlenül megy egy borosra — fogas — amellyel talajunk felszínét teljesen elporhanyít- jük, tökéletes, morzsalékos feltalajt kapunk. Ezzel a módszerrel, munkával lekötjük a vizet a talajba, utána mehet a vetőgép, a vetőgáp után pedig az aprófogú magtakaró. A vetés tökéletes lesz, a kelés ICO százalékos, a növény kezdeti fejlődése biztosítva van. Kora tavaszi vetéseiméi hengert használni igen kétélű fegyver. A henger egy „gyógy- szer‘‘, amely okosan alkalmazva igen hatásos, rosszul alkalmazva ázoníbam halálos lehet* Koratavaszl hengerezés- sel — tavaszi vetések esetében — a talajban lévő csapadékot felszínre hívfuik, amely azonnali hatásként mutatkozik a vetés egyenletes és szemre szép mezője. Későbbiek sorsa: azonban a kiszáradás gyorsabb lesz. Tehát koratavaszi vetést henger szetten hagyni nem tanácsos. Tóth György főagrcnómüs. Röviden a fenyészkocák kiválogatásáról, bugatásárók takarmányozásáról A Tolnai Napló vasárnapi számaiban megjelenő „Gazda- tanácsadó’“-t rendszeresen olvasom és szükségét látom annak, hogy a sertéstenyésztés terén szerzett tapasztalataimról beszámoljak azért, hogy a sertéstenyésztéssel fog. lalkozó egyéni parasztok további jó munkájához segítséget nyújtsak. Véleményem szerint az egyéni parasztok sertésállományánál erősen kifogásolható a sertések takarmányozása, de ennél sokkal súlyosabb hiba a helytelen kccakiválaszíás, a kocák időelőtti bugatása, a helytelen •bugatás és a kocák ellésrevaló előkészítése. Teljesen helytelen egyes gazdálkodók részéről az, hogy az alig 40—45 kilogrammos sertéseiket beíbugatják. Ezek a kocák ebben a súlyban nem tekinthetők tenyészérettelmek. A nagyüzemi gazdálkodás bevált tapasztalatai szerint a mangalicafajta kocasüldőt 70—80 kilogramm, míg a különböző hússertésfajtákat 90— 120 kilogrammos korában szabad bebugatni, mert ekkor van olyan tenyészkondíeióban, hogy a folyamatos malacnevelés, a helyes takarmányozás mellett nem zsarolja ki túlságosan a kocát és lehetővé teszi a koca célszerű, helyes kihasználását. Mielőtt a helyes bugatásról írnék, szükségesnek tartom, hogy foglalkozzam a helyes kocakiválasztással. Nem elegendő az, hogy egy látszólag jó küllemű kocasüldőt tenyésztésbe állítsunk anélkül, hogy ne ismernénk annak elődeinek szaporaságát és jó tulajdonságát. A kiválasztott és kellően bugatásra előkészített kocát tervszerűen bugassuk. Itt arra gondolok, hogy a bugatás következtében leellett kocák célomnak megfelelő időben elljenek, vagyis amikor már rendelkezésre áll megfelelő zöldtakarmáiiy, vagy amikor a felnevelt malacok értékesítése a legcélszerűbb. Nagy gondot kell fordítani a babugatott sertés elhelyezésére és takarmányozására. A sertésistállók legyenek világosak, könnyen tisztíthatók. A takarmányozásnál pedig vegyük figyelembe a sertés szükségletét elsősorban, de legyünk tekintettel a gazdaságos tartásra is. Bugatás után. a kifejlett sertésnek az első hónapban fajta szerint elegendő az egy, egy és félkiló abraktakarmány. Ha az első hónapban kondícióromlást nem tapasztalunk, akkor nem gazdaságos több abrakot adni. A második hónaptól kezdve fo-- kozatosan emeljük az abrak- mennyiséget, úgy, hogy a negyedik hónapban már azt a mennyiséget adjuk számára, ami a várható malacok után a kocát megilleti. Itt döntő a koca állapotának lelkiismeretes figyelemmel kísérése. Ha például 7 darab malacot várok a kocámtól, akkor 7-szer 30 deka abrakot, vagyis 2,10 kilogramm takarmánykeveréket és ezenfelül életfenntartó takarmányként körülbelül 1,50 kilogrammot, tehát összesen az ei- lést megelőző időben az említett kocának 3,60 kilogramm takarmánykeveréket, adok. E?- lés után az állat kondíciójától függően változtatni lehet a ta_ karmánymennyiséget. Ezenkívül ne feledkezzenek el a gazdák a sertéstakarmányok, naponkénti sózásáról sem. Juhász Imre Sertéstenyésztő és Hizlalói Vállalat, Tolna. Kedvezmény a kötelező biztosítás befizetésére A kötelező biztosítás 1956. évi díja február 28-ig pótlék- mentesen fizethető. Mindenkinek saját érdeke, hogy a díjat fenti időpontig a kötelező biztosítási kötvényhez mellékelt befizetési lapon, vagy asi adóügyi megbízottnál befizesse. Késedelmes fizetésnél a fiúját pótlék terheli és azt köz« adók módjára kell behajtani» * A
