Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-26 / 48. szám

NAPLÓ 1955 FEBRUAR M % KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK Robert Allen, a New York Fost tudósítója jelenti, hogy az amerikai kormány a július 1-ével kezdődő új költségvetési évben nyolcszáz millió dollárt irányzott elő a „baráti orszá­gok”, főképpen a távolkeleti országok hadseregeinek kikép­zésére. A fenti összeg kétsze­resen meghaladja a folyó költ­ségvetési év hasonló kiadá­sait. A tudósító jelentése sze­rint „Dél-Vietnamban„ Thai- földön, Pakisztánban, Japán­ban, Formozán és Dél-Koreá- ban egymilliókétszázötvenezer főnyi különböző fegyvernemek hez tartozó haderőt szándékoz­nak kiképezni. Az amerikai kiképzési tervben középkeleti országok is szerepelnek, így Irán és Törökország, Egyiptom és Irak pedig feltételesen”. MOSZKVA A szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöksége a na­pokban ülést tartott. Az elnökség megvitatta a szovjet ifjúság részvételének kérdését a Varsóban 1955. jú­lius 31-e és augusztus 14-e kö­zött megtartandó V. világifjú­sági találkozón. A szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöksége hatá­rozatot hozott, amelynek értel­mében a szovjet ifjúság között széleskörű agitációt fejtenek ki a fesztivál céljainak és fel­adatainak ismertetésére. A fel­adatok lényege: az ifjúság ere­jének további fokozása az atomháború és a német milita­ri zműs feltámasztásának ve­szélye ellen, a békéért és a né­pek kollektív biztonságáért ví­vott közös harcban. TEHERAN A Keihan círmi iráni lap beiruti jelentésekre hivatkozva közli, hogy Hcnsel tábornok amerikai hadseregügyi állam­titkár beiruti tartózkodása ide­jén kijelentette, hogy „Was­hington támogatja egy — Pa­kisztánból, Törökországból, Irakból és az arab országokból álló — erős tömb megalakítá­sát”. DAIREN Peng Tő-huaj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnökhe- lyettése és nemzetvédelmi mi­nisztere, a Dáiren térségében állomásozó szovjet fegyveres erőket meglátogató kínai kül­döttség vezetője, csütörtökön délután fogadást adott a szov­jet fegyveres- erők képviselői­nek tiszteletére. A fogadáson több mint ezer vendég jelent meg, köztük a daireni térségben állomásozó szovjet fegyveres erők tábor­nokai, tisztjei, tiszthelyettesei és katonái. P. F. Jugyin a Szovjetunió pekingi nagyköve­te is résztvett a fogadáson. A kínai küldöttség tagjai közül megjelent a többi között Szun Csin-lin asszony a Kínai—Szov­jet Baráti Társaság elnöke, Ho Luag minisztereinökííelyettes, Kuo' Mo-zso, a Kínai Békebi­zottság elnöke, továbbá Dairén polgármestere, a Kínai Kom­munista Párt daireni szerveze­tének titkárhelyettese és má­sok. : A jelenlévők éltették a szov­jet és kínai nép, a szovjet és kínai hadsereg széttéphetet.len barátságát, valamint a Szov­jetunió és Kína Kommunista Pártjának és kormányának ve­zetőit. BERLIN A Német Demokratikus Köz társaság népi kamarájának el­nöksége csütörtökön délután Berlinben sajtóértekezletet tar­tott a német és külföldi sajtó képviselőinek. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke bejelentette, hogy a német nép mostani sorsdöntő óráiban a bonni par­lament nem volt hajlandó meg hallgatni a népi kamara kül­döttségének beszámolóját a Német Demokratikus Köztár­saságnak a szabad össznémet választások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos ál­láspontjáról és konkrét javasla tairól. A bonni parlament an­nak a felszólításnak sem tett eleget, hogy megbízottai útján tájékoztassa a népi kamarát Nyugat-Németország hivatalos köreinek e kérdésben vallott nézeteiről. Ezt a hallgatást és passzivitást, amelyet a nép egyöntetűen elítél, csak a bon­ni képviselők zavarával és rossz lclkiismerelével lehet megmagyarázni — mondotta Dieckmann — majd figyelmez­tette a nyugatnémet szövetségi gyűlés tagjait, hogy a német nép éberen figyeli, milyen ál­láspontra helyezkedik a béke­ellenes párizsi szerződésekkel szemben és hogy egy napon felelősségre vonja majd mind­azokat, akik a militarista szer­ződések jóváhagyásával elsza- la-sztották a német egység hely reállításának lehetőségét. BECS Ernst Fischer, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja felhívta az osztrák kormányt, hogy saját népe érdekeit tartsa előbbre, mint Washington utasításait és követelje négyhatalmi értekez­let összehívását, amelyre hív­ják meg Ausztria képviselőit is. Az értekezlet céljául kell kitűzni a német kérdés megol­dását és az osztrák államszer­ződés megkötését. BUKAREST A Román Népköztársaság dolgozói országszerte élénk ér­deklődéssel vitatják meg Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a komán Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének a kor mány külpolitikájáról mondott beszédét. A dolgozók gyűléseken jut­tatják kifejezésre, hogy teljes mértékben támogatják a Ro­mán Népköztársaság nagy nem zctgyűlésének nyilatkozatát. WASHINGTON Az AFP híradása szerint Washingtonban csütörtökön nyilvánosságra hozták a leg­utóbbi népszámlálás hivatalos eredményeit. A népszámlálás adatai szerint az Amerikai Egyesült Államoknak 1955. ja­nuár 1-én 163.930.000 lakosa volt. SANGHAJ A japán rádió jelentése sze­rint Szapporo városában nyílt bírósági tárgyaláson foglalkoz­tak Smith amerikai őrvezető bűnügyével. Az őrvezető bes­tiális módon meggyilkolt egy japán szállodai szobalányt. A bíróság a gyilkos amerikai katonát öt évi kényszermunká­ra ítélte. BELGRAD A Tanjug jelenti, hogy Mesa Pijade,. a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke március 7-re összehívta a nemzetgyű­lés szövetségi és köztársasági tanácsát. A nemzetgyűlés együttes ülésén Joszip Broz Tito elnök beszámol Jugoszlá­via bel- és külpolitikájáról, a szövetségi végrehajtó tanács pedig beterjeszti jelentését az elmúlt évi munkájáról. Itt az Ideje, hogy fel­számolják az amerikaiak angliai támaszpontjait — írja Bevan a „Tribüne“ című lapban London (TASZSZ): A Tri­büné című munikáswártá heti­lap több olvasója kérdést in­tézett a szerkesztőséghez az amerikaiéit angliai katonai tá­maszpontjairól. Ezekre a kér­désekre a lap hasábjain Aneu­rin Bevan válaszolt. Bevan kiemeli, stratégiai szempontokból teljesen indo­kolatlan, hogy amerikai bom- bavetöket tartsanak angol föl­dön. Árrá a kérdés politikai vo­natkozásait illeti, Bevan eze­ket írja: „Az amerikai tá­maszpontok ellen felhozott politikai érveket nein lehet kétséigibevonni. Ezek a támasz­pontok azt a látszatot keltik, hogy Anglia „megszállt or­szág“ és kétségessé teszik, hogy az Egyesült Államokkal szem­ben akciószabadsággal rendel­kezünk. Itt az ideje, hogy vé- getvessünk ennek az .állapot­nak.“ Aláírták a török-iraki katonai egyezményt London (TASZSZ): A Reu­ter iroda bagdadi tudósítójá­nak jelentése szerint Ivlende- resz török miniszterelnök és Nuri Szaid iraki miniszterel­nök február 24-én este aláírta a Törökország és Irak között létrejött katonai szerződést. Hollandiát be akarják vonni a SEATO-ba Ű^lipusű gyom irtógép A Szovjetunióban a szűz- és ugarfölűeken gyomirlőgépet hasz­nálnak. — A képen: A mocsaras vidékeken is használható gyomirtógép. A francia sajté Fan re gioliübújáré! Párizs (MTI): A Faure-feor- mány pénteken délután tartja első minisztertanácsát. A mi­nisztertanács az új államtit­károk kinevezéséről, a Saar- vidéklkel összefüggő tárgyalá­sok állásáról, a francia-iuni- szi megbeszélésekről, az állam-' háztartással kapcsolatos kérdé seterői, s végül — legkénye­sebb problémaként — a pári­zsi szerződések köztársasági tanácsi vitája időpontjának megállapításáról tárgyal. Megfigyelők szerint az utófo bi kérdésben a minisztereik vé­leménye máris megoszlik. A kormányválság miatt bekövet­kezett késedelem következté­ben « párizsi szerződések meg vitatását — amennyiben a 'ház- szabályszerű eljáráshoz tart­ják magúkat — máris csak a húsvéti szünet, illetve az áp­rilis 17-én és 24-én lezajló járási választások után lehetne megrendezni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelentené, hegy a vita hosszú hónapok­kal eltolódnék. A Combat ezzel összefüggés­ben megállapítja, hogy a köz- társasági tanácsban lévő ellen­zék állásfoglalása, valamint a júniusi szenátusi választások miatt nagyon kétséges, vájjon a választások érintette szená­torok, vagy a párizsi szerző­dések ellenfelei hajlandók lennének-e április végén vagy májusiban dönteni ilyen ké­nyes kérdésben. — Tekintettel a nyári szü­netre, így könnyen lehetséges, hogy a vitát őszre kellene ha- ’ asztam — routát rá a Com­bat. Ha Edgár Faure mégis köt­né az ebet a karóhoz és már március végére kitűzetné a köztársasági tanácsban a pá­rizsi szerződések megvitatását kiélezné ,a kormányban fenn­álló ellentéteket, és ezzel meg gyengítené kabinetjének hely-: zetét. A sajtó egy része, így a többi között a Franc Tireur, meigállapítjia, hogy a „párizsi szerződések kérdése valóság­gal erőpróbája lesz majd an­nak a kormánynak, amelynek olyan ellentétes beállítottságú személyéi?- a tagjai, mint Pa- Ifcwski és Pimay.“ Más megfigyelők vélemé­nye szerint a Faure-kormdny megalakulása semmit sem ol­dott meg, Íriszen a pártoknak a párizsi szerződések kérdésé­ben mutatkozó eddigi ellen­tétei most. a minisztertanács­iban jelentkeznek majd. — Ha ezek az ellentétek megmarad­nak, a nemzetgyűlésben is széthullhat a kormány több­sége. Nagy figyelmet keltett Pá­rizsban a New York Times cikke, amely a következőket írja: , ‘ — Remélni kell, hogy Fauné­nak süketül majd jvűRlfkai sta­bilitást elérni, esélyei azon bán etefitintetben igen , kétsé­gesek. A I’Humanité vezércikké megállapítja: —• A párizsi szerződések be­cikkelyezését, vagy ennek megtagadását végső fokon nem a kormánytöbbség „atlanti” szándékai határozzák meg, a döntés a revansra éhes riérjee- tek felfegyverzése eilen irá­nyuló népi mozgalom nagysá­gától, a demokratikus és nem­zeti erők akciójának erejétől függ. A lap ezután megállapítja, hogy a nemzetközi légkör ma különösen kedvez eciinek a harcnak. Ä franciaországi ak­ciónak igen nagy segítséget nyújtanak egyrészt a nyugat- németországi események, más­részt az angol dolgozóknak a párizsi szerződésekkel szemben tanúsított mind erősebb el­lenállása. A bonni Németor­szág felfegyverzését ma sok­kal inkább meg lehet hiúsíta­ni, mint bármikor. Max Reimaim nyilatkozata Berlin (MTI): Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke, a bonni parlament rati fikációs vitájáról a következő­ket mondotta: „Az Adenauer-féle kormány­koalíció a nép akaratát sem­mibe véve, a külföldi bankok és konszernek, a német milita­risták és revanspolitiku.sok pa­rancsát teljesítve továbbra is azon az úton halad, amely ha­zánk kettészakítottságának ál­landósításához, a katonai dik­tatúrához és végül a háború­hoz vezet. Az előkészített hatá rozati javaslat, amely kimond­ja, hogy a bonni kormánynak a párizsi szerződések ratifiká­lása után a Németország újra­egyesítéséről tárgyaló négyha­talmi értekezlet összehívását kell követelnie, nem más, mint a lakosság félrevezetését célzó kísérlet. E határozat segítsé­gével szeretnék elhitetni a német néppel, hogy a bonni parlament az újraegyesítésért száll síkra. Ha a szociáldemok­rata parlamenti csoport meg­szavazná ezt a határozati ja­vaslatot, ami a külügyi bizott­ságban már megtörtént, akkor a Szociáldemokrata Párt akar- va-akaratlanul bűnrészessé vá­lik a nyugatnémet lakosság megtévesztésére irányuló mes­terkedésben.” Hága (TASZSZ): A holland sajtó közleményeiből kitűnik hogy Menzies, ausztráliai mi­niszterelnök a múlt héten tit­kos tárgyalásokat folytatott Hágában a holland kormány vezetőivel. A Hét Parool című lap sze­rint ezeken a tárgyalásokon a SEATO-szerződésrőI folyt esz­mecsere és Lums, holland kül­ügyminiszter ígéretet kapott, hogy Menzies „megmagyaráz­za majd Washingtonban az amerikai kormánynak, hogy Ausztrálig Hollandiát . fontos partnernek tekinti a SEATO . , zményiben.“ De Télegraaf című lap közlése szerint hágai diplo­máciai körökben felteszik hogy Menzies márciusban meg tátogatja Eisenhowert és ak­kor felveti Hollandia SEATO- tagságának kérdését. Dzsakarba: Indonéziában a leghatározottabban elítélik Hollandiának a SEATO-ba való várható belépését. Az Antara hírügynökség jelentés*- szerint Szunarzso, Indonézia' külügyminiszter kijelentette, Indonézia közvéleményét nyug talanítja Hollandiának az a szándéka, hogy belépjen a SEATO-ba. valamint az a ter­ve, hogy Ausztráliával együt­tes intézkedéseket tesz Nyugat Iránra vonatkozólag. Ezek az intézkedések — jelentette ki a külügyminiszter — „nem segí­tik elő a béke megszilárüítá- ,ának ügyét általában és a biz­tonság megszilárdítását Dél- kelet-Ázsiában ...“ és azt a törekvést bizonyítják, hogy meg akarják erősíteni Hollan­di., gyarmati uralmát indonéz terület felett.“ Az indonéz sajtó élesen el­ítéli azokat a tárgyalásokat amelyeknek célja Hollandi® bevonása a .SEATO-ba. Az Abadi című lap azt írja, hogy ezek a-lépések közvetlenül fe­nyegetik Indonéziát. Az amerikai „ero-diploniácia“ nem éri el célját — írja egy indiai lap a bangkoki katonai tanácskozásokról Delhi (TASZSZ): A Free Press Jo-umal című indiai lap rámutat: A bangkoki SEATO- értekezlet „klasszikus példája annak“, hogy az Egyesült Ál­lamok a nemzetközi politiká­ban semmibe veszi a demok­ratikus módszereket. A lap hangsúlyozza, hogy az ázsiai országok többsége nem akart csatlakozni ehhez a tömbhöz Elítéli, hogy a délkeletázsiai' katonai szövetséget az ázsiai országok akarata ellenére hoz ták létre. A lap azért is meg- bélyegzi az Egyesült Államo­kat, mert reakciós ázsiai rend­szereket támogat és afcadá- ’yozza Kínát abban, hogy el­foglalja jogos helyét az Egye sült Nemzetek Szervezetében. A Free Press Journal ki­emeli, hogy az Egyesült Álla­mok az „erő-diplomáciával“ .nem éri el célját, Hamis jajveszéke'és a Hudson partjain “bhardt Niemeyer, az ^ amerikai Yale-egyetem tanára nem jó kedvében lé­pett fel próféta, szerepében. A „U. S. News and World Re­port” című folyóirat közölte az új amerikai Jeremiás siral­mait. A „made in USA” Jeremiás­nak „érthetetlen látomása volt". Váratlanul 1964-et írtak Amerikában. A professzor nem közli, hogy aknában vagy éb­ren történt ez vele, s azt sem, hogy a kelletténél többet ivott- e előző este vagy józan álla­potban volt. Mindenesetre elő­re biztosította magát a hazug­ság és a logikátlanság vádjá­val szemben. Álomlátásban minden előfordulhat! Hogyan- látja Amerikát 1964 októberében? Tíz békés esz­tendő telt el. A hidegháború nem ért véget, de egyetlen or­szág sem nyúlt fegyverhez. Ez, nemde, jó? Nem, rossz, sirán­kozik a professzor. Az USA 1964-ben — „másodrendű ha­talom”. Sőt „ellenséges világ veszi körül és ténylegesen el­szigetelt”. 1964-bén — mondja a s!ráh- kozó professzor — véglegesen összeomlott az északatlanti szervezet. Elsőnek Norvégia vált ki belőle, utána Dánia majd Olaszország, s végül Nyu gat-Németország ... Nyugat- Európában a népek megnyu­godtak, megszűnt a háborútól való rettegés. Angliában a kormány egyáltalán nem mu­tat hajlandóságot a háborúra. Egész Európában fejlődnek kulturális és kereskedelmi kap csolatok a kapitalista és a szo­cialista országok között. .... Hát ez csak jó? Dehogy, ez szörnyű, jajveszékel az amerikai próféta a Hudson partján. És mégha csak jajve- saékelne, de a világ népeit és mindenekelőtt az amerikai né­pet ijesztgetni próbálja a béke kilátásával. Bíz’ ebben sem logika, sem ernberszeretet nincs, de egy okleveles amerikai prófétától sem ezt, sem amazt nem lehet elvárni. Egy világos: az euró­pai béke — katasztrófa né­hány amerikai számára. Ne­kik háború kell. E gy idő óta azonban, mondja Miemeyer, a há­ború csaknem lehetetlenné vélt: az USA elveszítette atom monopóliumát, s a népek ez­után határozottan felléptek a háború ellen. Eközben mindenütt nagy­mértékben erősödött az ame- rikaellenes hangulat, amelyet az idézett elő, hogy az USA nem hagyott fel a háborús konfliktusok kirobbantásának kísérleteivel. Ilyen körülmé­nyek között az Egyesült Álla­mok és kormánya nem foly­tathatta az „erőpolitikáját". — 1951-ben Newyorkban leszere­lési értekezletet hívtak össze. Niemeyer professzor látomá­sában ezt reális elemnek' kell tekinteni. Ez lehetséges. Sőt, az sem hiba, ha feltételezzük, hogy ez megtörténhet jóval előbb is, mint 1961-ben. De ezután a professzor agyában — végtére is látomásról lévén szó — a reális kezd összekeve­redni az ábránddal. Niemeyer azt jövendöli, hogy ebben a pillanatban.... a Szov­jetunió a leszerelés ellensége­ként lép fel!!! A Szovjetunió csak addig volt a leszerelés mellett, míg hitt az USA ka­tonai fölényében, utána elle­nezni kezdte a leszerelést. O elyben vagyunk! Nincs ** itt semmiféle csodás je­lenés, csak régi, nagyonis régi rágalom, amelynek nem volt sikere. 1955 előtt sem. Még ke­vesebb sikerre számíthat 1964- ben. Niemeyer ezzel csupán újra leleplezi az USA válto­zatlanul agresszív politikáját. Világos, hogy az USA azért tiltakozik ma a leszerelés el­len, mert nem akar lemonda­ni az agresszióról. Bárhogyan is áll a helyzet, a Hudson-parti próféta láto­másában 1964-ig fennáll a bé­ke. Európában senki sem fél a Szovjetunió agressziójától, habár a szocialista tábor befo­lyása és tekintélye rendkívül erős. A békés Európa látvá­nya szomorúsággal tölti el az amerikai Jeremiást, Már nem iajveszékel, hanem üvölt, s üvöltéséből megismerni a go­nosz farkast... Békés Euró­pa?!— hisz’ ez katasztrófa az amerikai imperialisták számá­ra! Miért? Logikusan azt hihet­nék, hogy a béke megőrzése és erősödése csak örömöt és jólétet jelenthet az amerikai népnek. Semmi sem mutat ar­ra, hogy az amerikai népet — abban az esetben, ha kormá­nya kénytelen lenne feladni, képtelen rálágurálmi vágyait — hanyatlás fenyegetné. Nie­meyer szerint azonban az USA csak háborúval és csak a há­borúért élhet. Egész szenvelgésével. azt akarja elérni, hogy né 1S64- ben robbantsák ki a háborút, hanem most azonnal a legkö­zelebbi évekbén. Egész kita­lált álomlétása a régi téma új változata: minél előbb dobjá­tok le az atombombát! Niemeyer sürgeti a háborús * gyujtogátókat, mert halálosan - fél a háborúellenes hangulat növekedésétől Európában és . az egész világon. Fél saját né­pétől is, mert látomása végén elég világos képet fest. az Egyesült Államokban kibonta­kozó belpolitikai harcról; a széles néptömegek fellépnek a háború híveivel szemben. A z amerikai próféta jöven­dölésében egyetlen reális mozzanat van: a háború- és amerikaellenes hangulatnak, a békemozgalom erejének növe­kedése, az imperializmus kalan úoi’-politikájának kikerülhe­tetlen kudarca. A Hudson-parti hamis jajveszékelés — az ag- f resszió propagandistáinak te­hetetlenségét jelzi. Irta: D. ZASZLAVSZKIJ a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents