Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-03 / 28. szám
1955 FEBRUÁR 3 8 NAPLÓ „Érdemes közéjük állni...“ Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított a Hazafias Népfrontbizottság Mözsön „Siess haza, elnök elvtárs, nagy vihar aúl szövetkezetünk ben!“ 1953 nyairán ilyen leveleit hozott a posta a naiki „Ut a szocializmus felé'1 termelő- szövebkezetből Zsóimbékra, a Mezőgazdasági Akadémiai tanuló Tölösi Antal tsz-einök- nek. A levéli jókor érkezett, éppen, vége volt a vizsgának. Tölösi elvtárs mindjárt feL paikolt az első vonatra és ha- aaándult falujába. Mit látott, mit tapasztalt otthon? Azt, hogy egy év alatt a szövetkezetben három elnökhelyettes váltotta fel egymást, aikik ságor-koma alapon intézték a tsz ügyeit. Aki bírálni merészelt, egyszerűen kizárták. Nem csoda hát, hogy amikor Tölösi elvtárs megérkezett, a tsz középparaszti tag jai — Csalié Elek, Banai József, Zrínyi József és Vámosi István — azzal álltaik elő: ,,Sose lesz itt egészséges az étet. Meggondoltuk magunkat, kilépünk...“ — Gazdag szövetkezet lesz még az Ut a szocializmus felé — gondolta Tölösi elvtárs, de nem merte előttük kimondani. Úgy se vették volna komolyan, hiszen sok munkára lesz még szüksége. De a bennmaradt tsz-tagok őszinte örömmel fogadták. S előttük Tölösi elvtárs hagy lelkesedéssel festette le a szövetkezetük jövőjét. Beszélt nekik az új kormányprogramról, amely biztosítja, hogy a tagság valóban a szövetkezet gazdájává váljon, s jólétet teremtsen. S Tölösi elvtárs éjjelenként sokat töprengett magában. Elhatározta, hogy mint jó orvos, felvágja azt a sebet, amely tá- vollóte alatt, egy esztenaö óta mindig csak mérgesedett a tsz testén. Munkához is látott, első tette az volt, hogy az ara_ tás- és cséplés munkáját megszervezze, aztán taggyűlést hívott össze. „Elvtársak — mondotta a gyűlésen -— több, mint 600 holdas birtokunkat nem bízhatjuk az ebek harminead- jára. Az utolsó órában vagyunk. Sürgősen tennünk kell valamit, őszintén tárja ki min denki a szívét, lelkét, lássuk, kit mi bánt, hol szorít a cipő." Eleinte fagyos, közönyös csend fogadta szavait. Nehéz volt a bajokról nyíltan beszélni. Tölösi elvtárs kicsit várt, majd újra szólásra emelkedett: „Javasolnék én valamit, el kell érnünk, hogy a szövetkezetei minden tag saját magáénak érezze. S ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy tagságunk állandóan hasznot húz zan belőle. Sóikat segítene ebben a tekintetben, ha megszavaznánk, hogy havonta min den munkaegységre 8 forintnyi előleget osztunk..1 Az elnök szavai termékeny talajra hullottak. Érezték a ta gok okosabbat nem is mondhatott volna, hiszen ez mindnyájuknak fájó pontja volt. Kevés volt eddig a kenyér, kevés volt a zsírozó Is, szóval kellett a pénz ... Erre kinyil- lottSik; a néma ajkaik és úgyszólván mindenki . elmondta azt, ami a szívét nyomta. Felállít egy idősebb párttag. Mar- kovies Gyuri bácsi és azzal kezdte: „Kérdezem én miért lépett ki Zrínyi Jósika, Vámosi Pista, meg a többiek? Azért, mert a vezetőség semmibe se vette őket. Nem adott nekik megfelelő munkát, holott földszerető, állatszerető emberek. Értenek is hozzá.“ Gelten József agromómius más javaslattal hozakodott volna elő: „Szégyenletes dolog, hogy földjeink gaz-t teremnek.. Itt van Hájder Lajos, akinek a fogához nem fűlik a munka ..Toválbb nem mono háttá, mert elvette tőle a szót a másik párttag, Farkas Mártonná: „Annak a húsz kommunistának a nevében beszélek, akik itt ülnek sorainkban, hogy a pártszervezet vállalja: küz$ a fegyelmezetlenség, nap lopás ellen és követeli: sürgősen osszák fel a területeket egyénekre.“ E viharos taggyűlés után nemsokára beköszöntött az ősz és a szövetkezet tagjai új gazdasági évbe léptek. S ami nem történt meg soha: a maki határban elsőnek tették le földbe a gabonát a szövetkezetiek. Meglehetősen sikerült zárszámadásuk is, no meg a vezetőség is embere maradt adott szavának: a tervszerűség megsértése nélkül mindig teremtett pénzt és mindenki rendszeresen megkapta havonta minden teljesített munkaegysége után a 8 forintnyi előleget. Még 1953-at mutatott a nap tár, amikor Zrínyi József és Vámosi István beállított Tölösi elvtárshoz, az elnökhöz. Elöljáróban több mindent szóba hoztak, végül is kibökték: — Szóval... számvetést esi náltunk, mégis csak jobb élet lesz a közösben. Iia visszavennétek, visszajönnénk. Tölösi eMárs kezet nyújtott nékik, szent volt a béke köztük. De még más mondanivalót is tartogatott számukra: — Elárulhatom, vártunk is benneteket. Mit szólnál hozzá, Zrínyi elvtárs, ha téged a nosztányi majorba, téged Vámosi elvtárs meg idehaza, a faluban tennénk meg növénytermelési brigádvezetőnek? Az emberek nagyon bíznak bennetek. Látszott a két visszalépőn: erre nem számítottak. Végül is a hosszabb beszélgetésre újabb parolázás tett pontot: — Ha bízik bennünk a tagság, vállaljuk... Ki ne hallott volna a faluban arról, hegy Zrínyi József, Vámosi István újra tsz-tagok lettek? Méghozzá brigádvezetők! Másnap már másik két kilépő, Csalié Elek és Banai József kereste fel a tsz irodáját és újból szövetkezeti parasztokká váltak. Nem telit bele egy hét — mind a tizenöt kilépő visszatért a nagy családba, a szövetkezetbe. Múltak a napok, a télre tavasz jött. Vajon megállja-e a helyét a nagy munkában az Ut a szooiailiizmus felé? Erre volt kiváncsi mindenki Nakon. Még a téléi tervet készítettek, mely szerint magas terméseredményeket akarnak elérni. Megalakították a brigádokat iá és felosztották egyénekre a munkaterületeket. S ezalatt az idő alatt a szövetkezet pártszervezete sem pihent, Az a húsz kommunista — ahogy vállalta — sorra járta a családokat és tavasszal, amint megkezdődött a növény ápolás, a szövetkezet 15 családtaggá! egyszeriben megszaporodott. Ráczné a fiát hozta a tsz-be ao! gozni. Doróné a lányával jött. Farkas Mártonná pedig úgy mutatott példát, hogy mozdonyvezető férjét hív ta haza, aki két fiával együtt a tsz-ben kovácsműheiyt létesített. Nagyot változtak az emberek is. Az a Hájder Lajos, akiről az emlékezetes taggyűlésen az aigaronómus lesújtóan nyilatkozott, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója lett. Barkóczi. József pedig, ez a három gyermekes, halkszavú ember a tehenészetben szinte csodát művelt. Bevezette a napi háromszori fejest és az egyedi takarmányozást a harminc fejőstehénnél és a fejési átlagot nyolc hónap alatt másfél literről 10 és fél literre emelte. De még is fiatalodott az Ut a szocializmus felé tsz. Azelőtt elvétve sem lehetett látni mást. csak középkorú és öregembert — most Mis- kolcai Ferenc, Jakab János és Farkas Gyula ipari tanulók is otthont találtak a tsz-ben. S velük együtt 29 lelkes fiú és leány megalakította a DISZ- szervezetet. Aki a nyáron a naki határban a szövetkezet földjeit látta, elismerően bólogatott: „Gazt még elvétve sem látni a kukoricában, krumpliban“. „Legszebb búzájuk nekik van Nakon.“ „Hát még a 200 darab szerződött hízójuk mekkora jövedelmet hoz ...“ S a tsz tagjai dolgoztak. A felkelő nap már a hatái'ban látta és a lenyugvó ismét munkában hagyta őket. Munkájuk gyümölcse természetesen nem ma radt el. Valamennyi termény- féleségnél túlteljesítették az i7löir&nyzobt tervet. Kukoricából 29 mázsa helyett 33 mázsát termeltek, cukorrépából 130 mázsa helyett 165, takarmányrépából 150 mázsa helyett űöO mázsa termett földjeiken. S most, 1954. őszén Tölösi Antal elvtárs úgy kezdte zárszámadási 'beszámolóját: ,.Gaz_ dag szövetkezet lett az üt a szocializmus felé ...“ És a gazdag szövetkezetben megelégedettek az emberek is. Az a Vámosi István, aki egy éve még búcsút mondott a szövetkezetnek, most 29 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, 27 má- asa kukoricát és 14 ezer 700 forintot vitt haza a többd között a szövetkezetből, holott csak másodmagával, a feleségé vei dolgozott. Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan élnek hát Nakom a termelőszövetkezet tagjai? Erre több példát sorol el az elnök elvtárs: „Két évvel ezelőtt jó, ha 4—5 tagunk vágott disznót, ma minden család vágott. Sokan kettőt is, Barkóczi József pedig hármat ... Két évvel ezelőtt egyetlen családnak sem volt rádiója, ma a szövetkezet 64 családjából 32-nek a házában rádió szól. . . Egy év alatt 45 tagunk vett tehenet, minden ember felruházkcdott nálunk... Mondjak még valamit?“ Amit nem mond el az elnök, arról sz-éltében-hosszában beszélnek a faluban. Mégpedig arról, hagy „a szövetkezetiek megtalálták számításukat“. „Érdemes közéjük állni!“ Sokat törte ezen a fejét egy 12 holdas gazda, Miskolczi József is. Végül az ősszel határozott, felkereste a tsz irodáját: „Van-e még hely számom ra? — kérdezte. „Van, van még minden rendes embernek“ — így fogadták ott. — No ha van, akkor jött utána Kelemen János 10 holdas, Vörös Vendel 7 holdas, Tormási József 5 holdas paraszt... Számszerűit 2ß család, 41 taggal lépett be 1964 őszén a naki Ut a szocializmus felé termelőszövetkezetibe. íme: Nakon az új és régi szövetkezeti parasztok kezet nyújtottak egymásnak. Ebben a kézfogásban újabb erő és akarat rejlik, hogy még gazda, gabbá tegyék szövetkezetüket és jobbmódúvá saját életüket. Sz. F. I. 37. M O Z I (jiarav filmszínház: Február ~-Í£: SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE. Uj magyar film. Főszerepben: Mészáros Ági és Szirtes Ádam. Kezdései: 6, 8 órakor, szombaton 4, b, S órakor, vasár- és ünnepnap a matinén kívül 2, 4, b és S órakor. A mözsi Hazafias Népfrontbizottság megalakulása óta élénk résztvesz a község életének, munkájának fellendítésében. Javaslatukkal, példamuta fásukkal segítik nemcsak a falu terveinek sikeres teljesítését, hanem ezzel együtt a helyi problémák kiküszöbölését is. Nagy részük van abban, hogy a község az adófizetés, a begyűjtés és mezőgazdasági munkálatok területén a megyében is első. Ezt egyébként bizonyítja a járási tanács birtokukban lévő versenyzászlaja, melyet a mezőgazdasági munkákban való élenjárásuk- ért kaptak és a megyei tanács versenyzászlaja is, amelyet a tanácsválasztások tiszteletére indított versenymozgalomban nyertek el. Sok volna felsorolni azoknak a gazdáknak a nevét, mint Pukszler Mihály, Klem János tanácstag, vagy Neit- hardt János, akik példamutatásukkal e nagy célok elérését segítették. , A Hazafias Népfront-bizottság javaslatára és közvetlen /segítségével gyorsult meg a gazdakör szervezése is. Ugyan ez vonatkozik az ezüstkalászos tanfolyamra is. Közel 40 tagja A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetben, a 60 négyzetméternyi üvegházban jó meleg levegő csapja meg a belépőt. Az üvegházba kétoldal- ról hatol be a napsugár, belül pedig fűtenek, hogy meg ne fázzanak a parányi palánták. A tavaszt hirdető, üde2öld, vékony paprikapalánták már 7—3 centire nőttek, s elérkezett a szétültetés ideje. Horváth ^lvtárs, a tsz kertésze egy pillanatra sem hálogátta a munkát: február elsején megkezdte a palánták szétülteté- sét. Egyelőre nem hívja be a kertészet 16 dolgozóját, egyedül kezdett hozzá a 20 ezer paprikapalánta szétültetésé- nek. Az apró palánták szétülA Tolna megyei földművesszövetkezetek már most, a tél derekán biztosították a szükséges mennyiségű műtrágyát és növényvédelmi szert. Az idei esztendő első negyedében 350 vagon nitrogéntartalmú műtrágya kerül forgalomba Tolna megyében, ami 50 vagonnal több, mint az elmúlt év első felében. A fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyáknál péti, linzi és chilei só között válogathatnak a dolgozó parasztok. A falvakban már most nagy az érdeklődés a műtrágyák iránt s eddig a termelőszövetkezetek 80 vagonnal, az egyénileg dolgozók pedig mintegy 100 vagonnal rendeltek, a favan a tanfolyamnak, de amikor az összefoglalókat, a vitá-. kát tartják, akkor minden hall gató legalább 4—5 érdeklődőt visz magával. Tanulnak, művelődnek tehát a mözsi gazdák, hogy elsőségüket a megyében és saját jobblétüket is a jövőben, biztosíthassák. A megalakulás óta 3 szivaty tyús kutat is kapott a község, amelyhez a Hazafias Népfront bizottság társadalmi munkát szervezett, s ezt biztosítják a további 4 szivattyúskút megépítéséhez is. Javaslatukra és jó szervezésük eredményeképpen jelentős útjavítást is végeztek a Rákóczi utca végén és Kossuth Lajos utcában. Gondja van a Hazafias Népfront-bizottságnak mindezeken kívül a kulturális élet további fellendítésére is. Mégpedig olyan formában, hogy az ország többi részéből odakerült lakók megtalálják a sajátos szórakozásukat, művelődésüknek útját, s ezzel a közösség erősítésének útját is. Jórésze a községnek például németajkú. Javaslatukra most a farsang végére megrendezik a németajkuak hagyományos rendezvényét, a kultúrotthon- ban, az „öregek bálját“, tetése igen nagy gondot ee ügyességet követel. Horváth elvtárs begyakorlott gyors moz dulatokkal, szerető gondoskodással telepíti új helyükre a növényeket. Úgy tervezi, hogy május elsejére piacra viheti az első terméseket. A paprikából közel 100.000 forint jövedelemre számít a tsz. A paprikapalánta szétül tetősével egyidőben ugyancsak a fűthető melegházban elvetik a korai kelkáposzta, karalábé és paradicsom magot is, amit később a paprikapalánták helyére, a szabadban lévő melegágyakba ültetnek szét. Ezzel a módszerrel mintegy 3 héttel megrövidül az említett korai zöldfőzelékek tenyészidejű lusi földművesszövetkezetek pedig több mint 6 vagonnal már el is adtak. A nitrogéntartalmú műtrá-; gya mellett nagy az érdeklődés a kálisó és a foszíort&rtalmu műtrágyák iránt is. Kálisóból 20, foszforos műtrágyából pedig 120 vagon készlet van jelenleg Tolna megyében, ami bőven fedezi a szükséglétét A várható nagy forgalomra kellően felkészült valamennyi Tolna megyei földművesszövet kezet, s a tavalyi raktári készlettel szemben körülbelül kétszerese, a tavalyelőtti állapottal szemben pedig mintegy 4- 5-szörös mennyiségű műtrágya várja a dolgozó parasztságot Nagy érdeklődés mellet-f, lelkes hangulatban alakult meg az újvárosi gazdakör 20.000 paprikcpalönfa szétültetéséf kezdtek meg a tamási Vörös Szikra tsz-ben A Tolna megyei I öldműves- szövetkezetek már biztosították a tavaszi műtrágyát VASARNAP már a déli órákban nagy volt a forgalom az újvárosi új gazdakör környékén, az alakuló gyűlés idejére pedig mintegy '200 dolgozó paraszt' gyűlt egybe az egykori olvasókör helyiségében, hogy kimondja ez új gazdakör megalakulását. Az alakuló gyűlést az előkészítő bizottság többhetes munkája előzte meg, mert biztosítani kellett a helyiséget, a berendezést és a kezdeti munkához szükséges felszerelést. Az előkészítő bizottságnak azonban nem volt nehéz munkája: alzár a városi pártbizottság, akár a városi tanács segítségét kérte, mindenütt nyitott ajtóra és segítő készségre talált. De maguk a gazdák is lelkesen dolgoztak, az elhanyagolt épületet helyrehozták, közfalafzat bontottak, az asszonyok pedig kitakarították a szobákat, hogy az alakuló ülésre minden tisztán fogadja az újvárosi gazdákat. A gyűlés idejére teljesen megtelt a nagyterem. Az újvárosi gazdák mellett ott voltak a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront vezetői is, akiket az alakuló gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott a gazdakör tiszteletbeli tagjai közé. A GYŰLÉS résztvevői meghallgatták Kaposi Józsefnek, az előkészítő bizottság tagjának beszámolóját, aki ismertette a gazdakör alapszabályait, feladatát, működésének feltételeit. Ezután került sor a 22 tagú vezetőség megválasztására. A vezetőségbe a kör tagjai a legjobb, legérdemesebb újvárosi gazdákat választották meg, majd gazdag műsor és hajnalig tartó táncmulatság következett. A gazdakör első vezetősége a hét folyamán már összeül, hogy elkészítse az első terveket. Azonban már az alakuló ülés után megtörténtek az első megbeszélések, amelyekből gazdag program bontakozik ki. — AZ ÚJVÁROSI gazdák régi kívánsága teljesült ezzel, — mondja Csuka István, az újonnan megválasztott elnök. — A mi feladatunk az. hogy megszolgáljuk a bizalmat es eleget tegyünk a nagy várakozásnak. Elsősorban az ismeret terjesztés megszervezésére gondolunk, a legtöbb kérés ezen a téren van. Az a tervünk, hogy az általános ismeretterjesztés mellett szakmai előadásokat is tartunk. Például nagy az igény a szőlőtermesztéssel kapcsolatos előadásokra, mert nem kis feladatunk az is, hogy visszaszerezzük Szekszárd régi jó bortermő hírét. Ezen kívül persze szórakozásra is kell gondolnunk, sőt bizonyos felelősség terhel bennünket a fiatalokkal kapcsolatban is. Mert az újvárosi DISZ-szervezelnek itt adtunk helyet, a fiatalok velünk együtt, mellettünk élnek a gazdakörön belül. — Ezek a tervek — mondotta Csuka István — és rajtunk múlik, hogy mit tudunk megvalósítani belőlük. Az alakuló gyűlés nagy sikere után azonban nem lehet kétséges, hogy a gazdakör be tvrlja tölteni hivatását. Méhéss-lan folyam indul Lengyelen A lengveli mezőgazdasági szakiskola keretében méhész- mesterképző tanfolyam indul február 14-én. A tanfolyam idő tartama három hónap. A tanfolyamon résztvehetnek állami gazdasági, termelőszövetkezeti, méhészcsoporttagok és egyéni méhészek, következő feltételek mellett: Korhatár 17—48 év, legalább kétéves méhészeti gyakorlat. A tanfolyam idején az oktatás, teljes ellátás, lakás, mosás ingyenes. Tankönyveket is ingyen biztosít a tanfolyam. A tanfolyammal kapcsolatos utazási és írószerkölfcségek azonban már a hallgatót terhelik, ösztöndíj nincs a tanfolyamon Aki részt kíván venni a tanfolyamon, legkésőbb február 5-ig az alábbi iratokat juttassa el az iskola igazgatóságának címére: orvosi bizonyítvány, beküldő szerv javaslata, (állami gazdaság, tsz, méhészcsoport, egyénieknél a tanács javaslata), pártszervezet javaslata, ■ részletes önéletrajz. A fel vételről az iskola külön értés sítést fog küldeni. FODOR JÁNOS igazgató Lengyel;
