Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

1955 JANUAR ÍS NAPLÓ s A dombóvári járás fiataljai késsülnek a kongresszusra Javítsuk meg a kereskedelem társadalmi ellenőrzését A hosszú téli estéken mind zajosabbá válnak a falusi kul- túrotthonok, DISZ-helyiségek.. Egyik este szákköri foglalko­záson., máskor kulltúrpróbán Petőfi-iskolám vesznek részt a fiatalok. A napokban azért voltak vi­lágosaik a dombóvári DISZ- helyiség ablakai is, mert a fia­talok taggyűlésre jöttek össze. Járásunk terüileitén most foly­nak a küldöttválaszJtó taggyű­lések, által vezetőségeink be­számolnak eddig végzett mun- kájukról, határozatot hoznak a további feladatok elvégzésére es megválasztják a küldötte­ket a járási küldött értekez­letre. A gyűléseken, mint pél­dául Dombóváron, Csiibrákon a DlSZ-tagck mellett a DISZ-en kívülálló fiatalok is részitvesz- nek, aihol elmondják vélemé­nyüket és javaslataikat. A titkári beszámolók, a fia­talok hozzászólásai elmondják az eredményeket, de éllesen fel vetik a hiányosságokat; is, nem sajnálva a bírálatot a járási bizottságtól sem. Fiataljannk tisztában vannak azzal, hegy eredményes mun­kát csak akikor végezhetünk, ha száműzzük a hibákat. Van is bőven javaslat a hibáik ki­javítására. A javaslatokból ha_ tározatok születnek. Csibrákon például gyengén ment eddig a kultúrmunka, ezért elhatározták a fiata­lok, hogy kibővítik a kultúr- gárdát, megszervezik az énekkart. Meg kell javítaniok a fiatalok politikai nevelését is. Ennek érdekében 20 taggal beindító!, ták a Petőfi-iskolát. Lápafőn .a fiatalok a tavaszi munka beindításában nagy se­gítséget akarnak nyújtani a tanácsnak. Elhatározták, hogy megszer­vezik a határjáró brigádot, s a márciusi ifjúsági héten pedig a falu fásítási munká­lataiban vesznek részt. A szaikcs-i fiatiailck versenyre hívták a mafla, kocsolai, döbrö. közi szervezetek fiataljait. A versenyszempontok között sze. rspal a kultúrmunka megjaví­tása, a fásítási hét eredmé­nyes megszervezése, sportpálya rendbehozása, stb. Lehetne még tovább sorol­ni azokat a felajánlásokat és .határozatokat, amelyek a kon­gresszusra való készülődés so­rán születnek, de ezekből is látható, hogy fiataljaink érzik felelősségűiket saját falujukért, saját fiatalságukért. A meigvátasztatt küldötteket is azzal engedik útjukra, hogy „eddig jó munkát végeztél, azért küldünk téged, azt akarjuk, hogy a járásnál is megfelelően képviseld köz­ségünk fiataljait.*4 Mi is érezzük a fetelőssé- get. Tudjuk, hogy a megvá­lasztott küldötteknek, a járási bizottságnak most az a felada­ta, hogy a fiatalok kezdemé­nyezéseihez fokozott segítsé­get adjon,. Panancsoíóan meg­követeli a mostani nagy fel­adat is, begy tegyünk egyek a fiafcalcikkail örömükben, bána­tukban, terveZigetésükben és azefc végrehaj-tásólbaín. Jórsé- hányszor baigazolódotlt már, hogy a közös munka nyomán nagy eredmények születnek. Mi, dombóvári fiatalok a koingineEisz.usra nagy eredmé­nyeket akarunk elérni, azért minden munkát közösen fo- gui% végezni. Bódis Vera DISZ J. B. titkára. Tfltakozásunfca t becsületes munkánkkal, helytállásunkkal támogatjuk Mi, a kecsegepuszitai DISZ­fieutafldk tütakoEunk Nyugat- Námetország felfegyverziáse el­len. Elevenen él még emléke­zetünkben a második viilógíhá- benú borzalma. Nem alkarjuk hallaná többé a náci csizmák kopogását, ezért mi is csatla­kozunk a világ vafjamerany-i bé­keszerető emberének békeihar- cához. E tiilitákozásunkat be­csületes munflíánfckail, helytáL liásunlkikal támogatjuk. Most készülünk hazánk felszabadu- lásánrk 10. évfordulója méltó megünneplésére. Ezt jobb műm- káívia!l és kultúrműsorral is ün_ nepélyeselbtoé kívánjuk tenni. DlSZ-szervezetünk tagsága ama törekszik, hogy ga-zúasá- gumlk területén szervezetünk tovább erősödjön, fegyelme szi- lárdulijon és ifjúságiunk meg- tai’iálja munkája mellett ameg- felete szórakozási lehetőséget is. Eközben foglalkozunk a DISZ-en kívüli fiatelokflaal is. Megszerettetjük velük szer­vezetünket, hegy a munkák­ban és a szórakozásukban egyaránt összeforrjunk velük. Kecsegepusztai DISZ-fiatalok Állami és szövetkezeti ke­reskedelmünk jelentősen fej­lődött az elmúlt években. A kereskedelmi dolgozók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az árumegrendelésre, az áruk kezelésére, a figyelmes kiszol­gálásra. Komoly javulás ta­pasztalható az áruellátásban, javult az áru kezelése, csök­kent az áruramlás, törés, a hiánnyal való leltárelszámo­lás. Mindezek azt mutatják, hogy kereskedelmi dolgozóink érzik a felelősséget munkájuk ért, a rájuk bízott értékekért. Sok olyan népboltunk és szövetkezeti boltunk van, ahol példás rend, tisztaság uralko­dik, pontosan kezelik az áru­kat, szívesen mennek oda vá­sárolni a dolgozok. A kakasdi és a zombakömyéki boltegy­ségeknél az 1954. évi leltárak­nál csak a hivatalos káló le­írása vált szükségessé, vagy néhányszáz forint többlettel zártak. Ugyanilyen jól műkö­dik a Tolna Megyei Népboit Vállalat 25-ös simontornyai, a 39-es tolnai, a 120-as paksi boltja, a földművesszövetkezet paksi vasboltja, faddi ruházati és sióagárdi vegyesboltja és sokáig lehetne sorolni azokat az állami és szövetkezeti bol­tokat, amelyek dolgozói nagy hozzáértéssel és felelősségér­zettel végzik munkájukat. Ugyanakkor azonban nem mindenütt ez a helyzet. A bonyhádi járási szövetkezeti központhoz tartozó szövetkeze­teknél az elmúlt években elég nagy volt azoknak az egysé­geknek a száma, ahol a leltá­rozásnál 20—40 ezer forint hiány mutatkozott. ' Akadnak olyan egységek is, mint pl. a bonyhádi földművesszövetke­zet 104-es számú vegyesboltja, ahol a bolt egyik osztálya di­cséretet érdemel, a rövid-, kö­tött-, divatáru osztály, ahol szakszerű árukezelést, példás rendet és tisztaságot tapasztal hatunk. Igaz, hogy lelkiisme­retesen dolgoznak a reszorto- sok, az ott dolgozó Szigeti elv- társnő szerint: „Szégyen vol­na, ha rendetlenség lenne ott, ahol három nő dolgozik“. — Nem lehet ezt elmondani a boltvezető helyettes és munka társai reszortjáról, az élelmi­szer- és vegyiáru osztályról; Úgy látszik, itt nem így gon­dolkodnak, mert poros, pisz­kos az áru, szakszerűtlen az árukezelés, hiányosak az árjel- zőcédulák, így aztán előfordul, hogy esetenként rossz áron adnak el árut. Mert előfordulnak ilyen ese­tek, ezért van nagy jelentő­sége a társadalmi ellenőrök munkájának. A nagydorogi földművesszövetkezet vasút: vendéglőjében a fogyasztók ki fogásolták, hogy nagyon gyen­ge minőségű a 16 forintos bor. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőrzése megálla­pította, hogy a 10.40 forintos bort hozták 16 forintért for­galomba. A vizsgálat során ki­derült, hogy ezen, a magasabb áron 1742 liter bort adtak el és mintegy tízezer forinttal károsították; meg a fogyasztó­kat. Persze, nem „önzetlenül“ végezték ezt az aljas munkát; Kun, a volt raktáros 121 liter pálinkát, 150 liter bort és nagymennyiségű üveges sört sikkasztott el, amiért már át is adták az ügyészségnek. Az ilyen hibák megszünte­tésére nagy segítséget tudnak adni a társadalmi ellenőrök. Például Szekszárdon Sárközi­né és Lizák elvtársnők jő mun kájának eredményeképpen si­került leleplezni a szekszárdi 6/a. számú népbolt vezetője által elkövetett szabálytalan szeszkimérést. Komoly mun­kát végeznek a Bonyhádi Ci­pőgyár társadalmi ellenőrei *s, akiket Krausz elvtársnő, a gyár munkásellátási megbízott ja szervezett be erre a mun­kára. Hibák vannak a társadalmi ellenőrzés terén Tamásiban és Dombóvárott, ahol a tanács által szervezett ellenőrök még az oktatáson sem jelennek meg, ami a tanács rossz szer­vezésének következménye. A kereskedelem társadalmi ellenőrzése — közügy, amit a tanácsok, a kereskedelmi szer­vek apparátusa egyedül ellát­ni nem képes. Ezért van szük­ség arra, hogy az ellenőrzésbe minél több dolgozót vonjunk be, hogy így meg tudjuk javí­tani a kereskedelem munká­ját. A tsi-ek és tszcs-k jogi képviseletének megszervezése Még a műit év október 21-én napvilágot látott a igazságügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter együttes utasítása (55/1954./X. 21,) mely a mező- gazdasági tsz-ek és az I. II. típusú tszcs-k állandó jogi képviselte térnek ellátását bizto­sítja. Ezzel a rendelettel kormány­zatunk az új szakasz politiká­ja szerint módot adott arra, hogy a mezőgazdasági tsz-ek, valamint I., II. típusú tszcs közgyűlésük illetőleg csoport, értekezletük döntése alapján a termelőszövetkezeti tanács Tol­na megyei megbízottja által ki­jelölt ügyvédi munkaközösség, gél éves szerződést kössenek állandó jogi képviseletük el­látására és e szerződés értel­mében állandó megbízást ad­janak az ügyvédi munkaközös­ségnek termelési Szerződéseik­ből, vagy egyéb szerződéseik­ből származó jogvitáik, jogi problémák megoldására, elin­tézésére. Ennek a rendeletnek a cél­ja, hogy a mezőgazdasági tsz. ók, de az I. és II. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok is jogiaik képviseletében, követe­léseik érvényesítésében és kö­telességeik teljesítésében az á’landó jogi képviselet bizto­sításával teljes értékű támo­gatásban részesüljenek és ez­által a törvényesség megszilár dulását előmozdítja a mezőgaz dasági tsz-efeben, valamint az I. és II. típusú tszcs-kben. Az. állandó* jogi képviselet­tel a tsz-ek, illetve a temmelő- szövetkezeti csoportok az ügy­védi munkaközösség részéről intézményes, szervezett jogi támogatásban részesülnek. Az erre vonatkozó szerződés mintát minden tsz, valamint I. és II. típusú tszcs Ikénheti a tsz tanács megyei megbízottjá­tól, mellyel biztosíthatja ma­gának aiz állandó jogi képvise. Letet. Az intézményes szervezett jogi támogatás azt jelenti, hogy a tsz-eket (I. és II. típu­sú tszcs-k) az ügyvédi munika- közösságjből kijelölt ügyvéd képviseli: a) minden bírósági, dörrt őbizottsági és egyezteiő- bizottsági, valamint az állam­igazgatási szervek előtt folyó jogvitás ügyekben és elkészíti a jogvitás kérdésekkel kapcso­latos leveleket, beadványokat, panaszokat, fellebbezéseket. b) Termelési és egyéb szer­ződések kötésénél közretnűkö, dák a tsz-eknél, valamint az I. és II. típusú tszcs érdekében, felhívja azok figyelmét a szer­ződésből folyó igényekre, (köt­bér, minőségi hiányok, időjárá, si körülmények, erőhatalom, stb.) és kedvezmények kellő időben valló érvényesítésére; c) Tájékoztatást ad minden olyan esetben, amikor a tsz jogi kérdésiben a tanácsát ké­ri ugyanúgy, mint a termelő­szövetkezeti tanács Tolna me­gyei megbízottja mellett mű­ködő jogügyi előadó. A tsz-tanács megyei megbí­zottja az ügyvédi munkaközös­ség javallata figyelembevételé­vel minden járási székhelyen kijelölt ügyvédet, aiki a peres ügyek vitelére és a jogi ta- f nácsadőS munkakör betöltésé- \ re jogosult, hegy könnyein meg-f közelíthető helyen rendelkezés- j re álljon.. i Az állandó jogi képviseletre# az ügyvédi munkaközösséggel szerződött mezőgazdasági tsz- eiknek és tszcs-knek nem lesz, meßi olyan jogvitás ügyei, ame­lyekből származó súlyos bünte­téseik, bírságolások és 'kártérí­tések megfizetésére kötelezések jövedelmüknek, munkájuk gyű müLcsének egy részét felemesz- sze. A termelés és gazdálkodás területén hozott rendeleték be nem tartása, vagy jogigények nem kellő időben történő ér­vényesítése hozta felszínre azo­kat a joghátrányokat, amelyek a mezőgazdasági tsz-ek és tsz.os-k tagságának gazdasági eredményeit károsan befoíyá- solták.Ezért nyújtott segítséget kormányzatunk e téren. Az erre vonatkozó igényeket a termelőszövetkezeti tanács Tolna megyei megbízottjához kell bejelenteni a tsz-eknek, va lamint az I. és II. típusú tszcs-knek. György József a termelőszövetkezeti tanács Tolna megyei megbízottja. Magántulajdonban (lévő tenyészkannal is lehet fedeztetni A földművefliésüigyi minisz­ter 2/1955/1. 18. rentíelete ér­telmében a magánszemélyek 'tulaűdariábai) lévő tenyészkan köztenyésztésben való fedez­tetésre is használható, ha erre a járási tanács végrehajtóbi- zottságámaik mezőgazdasági osztálya engedélyt ad. Ebben az esetiben a tenyészkannak egészségügyi szempontból meg káli felelnie és a járási törzs­könyvi szintet el keűil érnie, amiiröl tenyészigazolványt kell kiadni. A tenyészkan tulajdonosa a fedeztetésért díjat kérhet, me_ lyet a tulajdonos és a fedezte­tő közös megegyezéssel állapi, tanaik meg. A magánszemély tulajdoná­ban lévő, köztenyésztésben hasznáéit tenyészkan tenyész­tésére való alkalmasságát fél­évenként felül kell vizsgálni. Gazdagyűlés Síóagárdon Megjelent a Társadalmi Szemle iegújabb száma A Társadalmi Szemle most megjelent számában Kassai Géza „Szilárdítsuk kapcsola­tainkat a néptömegekkel” cí­men írt cikket. Daczó József írása a kommunista bírálat és Önbírálat jelentőségével foglal­kozik. Antos László az ipari fűtőanyag- és energiabázis fejlesztésének kérdéseit fejte­geti. Bihari Ottó a tanácsok tö­megkapcsolatainak jelentőségé ről. Csuhaj Ferenc a termelő­szövetkezeti pártmunka megja­vításával kapcsolatos felada-i tokról ír. Simó Jenő cikkének cóme: „A magyar könyvkiadás az. új szakaszban”. A nemzetgyűlés debreceni megalakulásának tízéves év­fordulója alkalmából több kro­S’ilt # 3 ró- t rabeli dokumentumot közöl az új szám. A „Szemle’-rovatban a ma­gyar párttörténet oktatásának i néhány tapasztalatáról Sántha } Ilona, az Amerikai Egyes Államokban 1954 novemberé- ben lefolyt választásokról Pé-t tér József írt cikket. A Folyóiratszemle Kahulitsl Lászlónak a „Pénzügyi Szem- ? le” c. folyóiratról írt ismerte- # tését közli. í A Könyvismertetések rovat- ^ bán Karl Liebknecht: „Váló- \ gatott beszédek és írások” cí- ; mű kötetét Lovas Márton, Sár- ± kadi Imre: Verébdülő c. köny- i vét Diószegi András, Bónis j György Hajnóczi Józsefről 4 írott művét Varga Zoltán is-} merfceti. é EGYIK ESTE a napi mun­ka elvégzése után Sióagár- don egyre több gazda keres­te fel a kultúrotthont. Nem lehet ilyenkor otthon marad­ni, hiszen nem kisebb dolog­ról van szó, mint arról, ho­gyan készüljön a község pa­rasztsága április 4-nek, a fel- szabadulás 10. évfordulójá­nak megünneplésére. A leg­több gazda már latolgatta magában, mit is . tehet, hi­szen már beszélt vele erről a tanácselnök, vagy Mancsi János, a mezőgazdasági ál­landóbizottság elnöke. — Ha már összejövünk megbeszélni ezeket a dolgokat, kihívhat­nánk versenyre a szomszéd községeket is, — hallatszott itt is, ott is a beszélgető gaz­dák csoportjában. Megszűnt a beszélgetés, amikor Tösma- gi Gábor tanácselnök beszél­ni kezdett. — A Rákosi Mű­vek versenyt indított felsza­badulásunk 10. évfordulójá­nak megünneplésére. Ebből a versenyből nem maradha­tunk ki mi sem. Mivel már többen beszéltek arról, hogy a szomszéd községgel ver­senyre kellene lépni, javas­lom, hívjuk ki Harcot, Medi­nát, Bátát, Fácánkerteh Öcsényt és Decset versenyre. A verseny feltételeit a kö­vetkezőképpen gondolom el. — Az őszi vetések fej trá­gyázását, hengerezését ápri­lis 4-ig elvégezzük, s erre az időre elvetjük a zabot, az árpát és a borsót. A burgo­nyát, kukoricát, napraforgót és a répát április 30-ig vet­jük el. A kukoricát és a bur­gonyát július 10-ig négyszer kapáljuk meg. A gabona ara­tását a megkezdéstől számít­va 14 napon belül elvégez­zük s 50 holddal nagyobb te­rületen vetünk másodnó- vényt, mint az elmúlt évben. A tarlóhántást az aratástól számított 3 napon belül be­fejezzük, a cséplést az aratás után 30 nap alatt végezzük el. Az őszi kapásnövények betakarítását október 30-ig, a szárletakarítást november 7-ig elvégezzük. A kukorica, napraforgó, burgonya beadá­si kötelezettségünket 100 szá­zalékban teljesítjük. Az őszi árpa vetését október 5-ig, a búza vetését október 31-ig el végezzük, az őszi vetések 75 százalékát műtrágyázzuk. Az adófizetési tervet negyed­évenként teljesítjük, s dece-m bér 20-ig az összes adót ren­dezzük. A GAZDÁK KÖZÖTT új­ból megindult a beszélgetés. „Jó lesz ez így? Hogyan tud­juk elvégezni a négyszeri ka­nalast? Számítani kell az idő járásra is.’* Egyik gazda az­után felállt — Én elfogadom ezeket a feltételeket. Alakít­sunk versenybizottságot is, amely majd meg fogja néz­ni, hogyan állnak a többi községek a munkákkal, — ha elfogadják a versenyt. — Egyik hozzászólás a másikat követte, végül elfogadták a versenykihívást és . megvá- lasztották a versenybizottsá­got is. Ekkor felállt Barsi Mihály gazda; — Ha már más köz­ségekkel versenyezni aka­runk, — mondotta, — akkor versenyezzünk egymással is, én kihívom versenyre Szűcs Mihályt azzal, hogy a tejbe­adást határidő előtt te'jesí- tem, búzából pedig 1. mázsá­val emelem a .termésátlagát.' — Ha már versenyről var. szó, abban én is benne va­gyok, — állt fel Varga Sán­dor. — Én Kilián Mihályt hívom ki versenyre, melyi­künk teljesíti előbb tejbeadá sát. — Erre felállt Finta Já­nos is, — én Fekete Mihályt hívom ki versenyre, melyi- Künk tud nagyobb szőlőter­mést elérni. KILIÁN MIHÁLY még gondolkodott, hiszen nem olyan egyszerű az a verseny zés. Meg kell gondolni mii, hogyan lehet elvégezni. Vé­gül is ő felállt: — Elfogadom Varga Sándor versenykihí­vását. De még azt is hozzá­teszi m, hogy búzából és ku­koricából is 1 mázsával ter­melek többet a termésáúag- nál. Pelikán Kálmán Szabó Jánost kereste tekintetével; — Én Szabó Jánost hívom ki versenyre. Félévi adómat április 4-ig kifizetem. Eldönt hetjük azt is majd, hogy me- lyőnk termelt több kukori­cát. — Egymást követték a versenykihívások. Most már közbeszólt Apari Mihály min tagazda is. — Én pedig min­den gazdát kihívok verseny­re, beadásban és a nőt ény- termelésben. Úgy fogok dol­gozni, hogy 50 kilóval több kukoricát termeljek legalább mint a többi gazdatársam. Erre már Málinger János tsz elnök sem hagyta magát. — A Béke tsz tagsága pedig elhatározta, hogy az egész község gazdáit kihívja ver­senyre. A búzatermés átlagát 50 kilóval, kukoricáét pedig 2 mázsával emeljük a köz­ségi átlaghoz viszonyítva. A félévi sertés és marhabe­adási kötelezettségünket áp­rilis 4-ig teljesítjük. Kalászo­sokat pedig közvetlenül a cséplőgéptől. Ezenkívül még versenyre hívjuk ki a három harci termelőszövetkezetet is. A GAZDAGYÜLÉS lassan végéhez ér. A gazdák úgy látják, megbeszéltek min lent ami szükséges volt, még sem megy senki haza, megkezdő­dik az ezüstkalászos taniw- lyam, amelyen a rizstermetes ről beszélnek, mivel erre vállalkozni akarnak a site agárdi gazdák. » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents