Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

1955 JANUAR 20 NAPLÓ 3 •ARI ÉS VARI ÉP 11 ÉS Az alsuíleperdi állami gazdaság pártszervezetének tag- és tagjelöltfelvételi munkájáról 4 z új szakasz pi:Attikájá­nak sarkalatos pontja s, hogy fejlesszük sa mező- azdasági termelést, növeljük növénytermesztés és az ál- ittenyésztés hozam í.rt mind a lezőgazdaság szocialista szek- >rában, mind az ejgyéni gaz- aságokban. Ezt a nagy célt irtják szemelőtt a): alsóleper- i állami gazdaság. dolgozói s elsősorban a pl irtszervezet ezetői. Nagyon jól tudják, hogy a ommunisták mo3 igósítása, a ártszervezeit erős/Jtése rend­ívül fontos, hogy ezt a nagy élt el is érhessék, meg is va­díthassák. A pártmunka, a árt erősítésének egyik legfon jsabb része a ta?;- és tagjelölt slvétel. Nyilvánvaló, hogy legfelelő vezérk.'rr nélkül ma­adandó eredményt, sőt azokat ovább fokozni rém lehet. Ép­en ezért fordít különösen laey gondot «erre a fontos nunkára az alfl ileperdi állami azdaság pártszervezetének ezetősége is. , Az elmúlt évben is értek el ■zen a területem jó eredménye :et. A gazdaság legjobb dol­gozói közül 8 tagjelöltet és 6 lárttagot vetrtiäk fel. Mindezt M1 úgy érhették el, hogy a párt- vezetőség felosztotta a műkö­dési területet. Egy-egy üzem­egységen belül egy-egy veze­tőségi tag felelős a pártpoliti­kai munkáért. Nem csak az­ért fontos ez a munkamód­szer, mert a kollektív mun­kát, a kollektív vezetést segí­ti elő, hanem azért is, mert a gazdaság nagy területét így könnyebben is összefoghatják, ándli János és Nemes Sándor pártvezetőségi tagok a vörösegyházi üzemegy ségben végzik e fontos párt­munkát. Iszály Lajos elvtárs Csurgón, Molnár Ferenc elv­társ Felsőleperden, Bénák Edit, Szikszai István, Cibók Zoltán elvtársak és a többiek a központban. Különösen jól végzi mun­káját Iszály Lajos elvtárs. Mi­kor például néhány hónappal ezelőtt a csurgói üzemegység­hez került, egyedül volt ott párttag. Ma már hanmadma- gával van. Fellendült a szak- szervezeti munka is, de a po­litikai oktatás is. Beindult a szeminárium 9 hallgatóval, pe­dig mindössze 6—8 család la­kik itt. Szikszai és Cibók elvtársak _ a gépműhelyben dolgoznak. Jó munkájuk nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a gép­javítás menetében, az önkölt­ségcsökkentésben — mint amit már megírtunk — jó eredmé­nyek születtek, hanem á tag- és tagjelöltfelvételi munka is ezzel párhuzamosan halad. Nagy részük van nekik is ab­ban, hogy Bocor Imre, Fülöp István és még többen tagjelölt ségük idején kapták meg az „állami gazdaság kiváló dol­gozója” megtisztelő kitünte­tést. A z eredmények „titka“ az, r hogy a pártvezetőség rendszeresen foglalkozik e fon tos feladattal. Pártvezetőségi ülésen megtárgyalják például kik .azok akik a társadalmi mun ka és termelés területén legjob­ban kitűntek, s közülük kik­kel kell fokozottabban olyan irányban foglalkozni, hogy a legjobb kitüntetést, a párttag megtisztelő címet elnyerhes­sék. Utána, hogy ez a munka ki­szélesedjen, bevonják a párt- csoportbizalmiakat is ebbe a munkába. Igyekeznek az ok­tatásba is bevonni a legjobba­kat, hogy elméletileg is fel­készítsék őket a nagy megtisz­teltetés méltó viselésére. így nevelődhetnek ki olyan becsü­letes dolgozók, mint Lippert Lajos, Tüszkő József és a töb­biek, akik érdemesek lesznek, hogy közvetlenül mint párt­tagok segítsék a pártszervezet, a gazdaság munkáját. A z elmúlt év, s most a ** gépjavítások tapasztala­tai megmutatták, hogy minél erősebb a pártszervezet, annál jobban megy a gazdasági mun ka. Nem azért dolgozik tehát az alsóleperdi állami gazda­ság pártszervezete a tag- és tagjelöltfelvételi munka állan­dó javításán, mert a felsőbb pártszervezet ezt úgy kívánja, hanem azért, hogy a dolgo­zók öntudatát növelve egyre lelkiismeretesebben, eredmé­nyesebben dolgozhassanak. A pártszervezet erősítése teszi lehetővé, hogy növekedjen azoknak a száma, akik példa- mutatásukkal, meggyőző, fel- világosító szavukkal, mozgósí­tó módon tudják megmagya­rázni, milyen fontos munkát végeznek és kell is végezniök a gazdaság dolgozóinak a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tése terén. A gyönki járás Hazafias Népfront- bizottság értekezletéről Mi akadályozza a tervtelíesítést a Megyei Gépjavító Válla atnái Megyénk gépállomásainak i gépjavítás bán nagy segítsé­get nyújt a mezőgazdasági gép javító vállalat. Ez az üzem ilig néhány éves múltra te- cinthet vissza. Az elmúlt éves öen munkája nem volt mindig megfelelő. Sokszor előfordul!, hogy rosszul javították ki a gépállomások traktorait. — Emiatt aztán a gépek újból csak kiestek a munkából. Az eredmény pedig az volt, hogy egy-egy gépállomás a gépki­esések miatt nem tudta zavar­talanul teljesíteni tervét. A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatá­rozat a gépjavító vállalatnál is éreztette hatását. A szerelők, esztergályosok, lakatosok, az üzem összes dolgozói elhatározták, hogy javítanak munkájukon, a (éli gépjavítást az eddiginél sokkal gondosabban, időre elvégzik. — Ha a párt és kormány ho­zott határozatot a mezőgazda­ság fejlesztéséről, akkor ez azt is jelenti, hogy nekünk is meg teremtenek minden lehetősé­get a javításhoz, ellátnak ben­nünket alkatrésszel, amire Lapunk olvasója, O. I. azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a Costa Rica-i polgárhá­ború előzményeit, s ma­gát a háború kitörésének okát ismertessük bővebben az olvasókkal, tekintettel arra, hogy hozzá is, mint propagandistához, többen fordultak már e kérdéssel. Szívesen teszünk eleget a kérésnek, s az alábbi cikk­ben számolunk be a Costa Rica-i konfliktusról: Jose Figueres. Costa Rica elnöke január 11-én bejelen­tette, hogy fegyveres támadás érte az országot. Az ország ha. tárán áttett agressziós csapa­tok meglehetősein mélyen be­hatoltak Costa Rica területé­re. Figueres hangoztatta, hegy a betörés „évek óta előkészí­tett agresszió" kezdete, önkén­teseket hívott fegyverbe a fő­város védelmére. A costaricai kormánycsapa­tok: felvették a" harcot a betala kodókkal. A vezérkari főnök közleménye szerint az inter­venciós erőket Picado, volt elnök és elődje, Calderor Guardia vezetik. csak szükségünk lesz, — gon­dolták. Nagy igyekezettel láttak munkához, amikor a téli gép­javítás megindult. Kezdetben úgy látszott, hogy megy min­den, mint a karikacsapás. A munkalendület eredménye nagy évvégi hajrá volt, amely­nek során az évi tervet 195.7 százalékra teljesítették. De­cemberben például a terv sze­rinti 20 traktor helyett 21 -et javítottak ki. A kezdeti lelkesedésre azon. bán hamarosan jött a hideg zuhany. A januári terv tel­jesítésében már lemaradás van. Még olyan traktorok vannak a szerelőműhelyek­ben, amelyeket 15-ére ki kellett volna javítani. Mi az oka ennek? Két szóval lehet rá felelni: alkatrész hiá­nya. A tartalékolt alkatrésze­ket novemberben és december ben felhasználták és most nem kapják meg a szükséges alkat részeket. A traktorok javítása szalagrendszeren történik, amelynek alapfeltétele, hogy kéznél legyenek a beszerelés­re kerülő alkatrészek. Hogyan is megy a traktor javítása? A szerelőműhelybe bekerülő traktort teljesen szét­szedik, az alkatrészeket meg­tisztítják, utána jön a hibafel­vétel. Ezután megindul a trak­tor a szalagon, ahol folyama­tosan megy a javítás, az 5sz- szeszerelés. I Itt aztán nem egy esetben | megakad a munka, mert az elhasználódott alkatrész he­lyett nincs új. Három trak­tor van most is félreállítva a szalagról. Hengerfej, sza- bályozóház, és más alkatré­szek hiányzanak. Ezeket pedig csak a Vörös Csillag Traktorgyár készíti. Most arra kell várni, amíg si­kerül megszerezni valamilyen úton-módon ezeket az alkat­részeket, addig megáll a javí­tás menete. De nemcsak ez a hiba. A Hódmezővásárhelyi Gépavító Vállalat végzi a hengerek hü- velyezését. De hogyan? Két traktor esett ki emiatt >s a javításból. A hüvelyezést hibásan vé­gezték, a bejáratásnál derült ki, hogy a hengerbe befolyik a víz. Most újból vissza kell küldeni, ami újabb idő kiesést, újabb munkát, újabb kiadást okoz. Hosszú huza-vona. utánjárás után sikerül alkatrészt szerez­ni néha. Most már lehet ja­vítani, — de még sem, mert az alkatrészek nem illenek össze pontosan. Ez újabb többlet munkát jelent. A hűtők szere­lését például azért nem tudták végezni hosszabb ideig, mert nem kapták meg a szükséges rugósalátéteket. Sok esetben a szerelők lele­ményességén múlik, hogy nem áll meg teljesen a ja­vítás, Ami. alkatrészt csak lehet, ők maguk készítik el. Az alkatrészhiányon még az­zal próbálnak segíteni, hogy más javító vállalatoktól kér­nek kölcsön, vagy cserélnek alkatrészeket. A gépjavító dolgozó: az al­katrészhiány nehézségei elle­nére állják szavukat. A javí­tásokat jól elvégzik. A gépál­lomások eddig nem találtak ki fogásolni valót a már kijaví­tott traktorokon. Horváth Jó­zsef, Kiss Pál és a többiek tudják azt, milyen felelősség­teljes munkát végeznek, hi­szen rajtuk is múlik, hogyan dolgoznak a traktorok kint a földeken. A gyönki járási Hazafias Népfront-bizottság január 11- én értekezletet tartott a közsé­gi Hazafias Népfront-bizottsá­gok elnökeinek bevonásával. A beszámolót Kasperi János já­rási népfront-bizottsági elnök tartatta. Részletesen foglalko­zott a jelenlegi nemzetközi helyzettel, a béke ügyével Rá­mutatott arra, hogy a nép­front-bizottság tag’oita ezen a téren is milyen nagy feladat vár, hogy az 1955-ös évben még nagyobb munkakedvvel dolgozzunk a békéért. Hogy pártunk célkitűzéseit főleg a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban megvalósítsuk. Megdicsérte a Hazafias Nép front-bizottság tagjait, hogy a választási munka során min­denütt ott voltak, ahol a vá­lasztás sikeréért a legnagyobb j harcot kellett vívni. Ennek j eredményeként megyei viszony j latban első volt a gyöoki jő- j rás a választási munkában. — Hangsúlyozta, hogy a dolgo­zók bizalmát melyet tanúsí­tottak a Hazafias Népfront iránt, még fokozni kell. He- j Ívesen mutatta meg, milyen i .módon: a tömegszervezetek fő lég a helyi tanácsok munká­jának segítése útján és egy eb kezdeményezések felkarolásá­val, továbbá a dolgozók köz- ügyeinek és egyéni problé­mán nak elintézésével. beszámoló foglalkozott a ga-dokörök megalakításával s annak előnyeivel. A gazdakör elősegíti a szórarto/ási lehető­ség mellett a dolgozó parasz­tok tanulását és ezen keresz­tül mezőgazdaságunk fellendí­tését. Rámutatott arra. hogy a Har alias Népfront-bizoit 'ágok h: votottak a munkás-paraszt szövetség elmélyítésére és a dolgozók kulturális fejlődésé­nek fokozására. Befejezésül Kgsperi János elvtárs meg- em.ekezett hazánk fertzabadu- lásana.k 10. évfordulójáról, a felszabadulás tiszteletére bein­dított versenymozgalomiól és a Hazafias Népfront-bizottsá­gok programjának megvalósí­tásáról. — A Hazafias Nép­front-bizottság minden tagja vállaljon részt e munkából — mondotta — és sokszorozott erővel töltsék be országépítő nagy szerepüket. A beszámoló után értékes hozzászólások hangzottak el, amelyek főfeladaíkénrt a béke megvédésével foglalkoztak. — Valamennyien úgy véleked­tek, hogy látják ugyan a há­borús veszélyt, de ez nem ejti őket kétségbe, hanem megsok­szorozza erőiket a békeharc­ban. Miklós Lajos járási nép­front-bizottsági tag (Tolnané- medi) például elmondta: — A háborút nem kívánjuk, ezért célul tűzzük ki, hogy a poli­tikai életben eddig még részt nem vett becsületes dolgozó­kat felvilágosító, meggyőz-1) munkával mozgósítjuk a béké- harc sikeréért, úgyis, hogy le­leplezzük azokat, akik támo­gatják a háborút. — Javasol­ta a gyümölcstermelés fejlesz­tését is, különösen a szőlő ter­melését, az arra alkalmas te­rületeken. Ehhez szólt hozzá Zavracsá- nyi István hőgyészi népfront­bizottsági tag is, aki adatokat sorolt fel, s ezzel bizonyította be például az almaterrnelés • jövedelmezőségét. Elmondotta, hogy az egyik gazda a Imái á la 3 mázsa almát termett, s ezt a mennyiséget a földműves­szövetkezet 2.400 forintért vá­sárolta meg. A többi hozzászólások is mind azt bizonyították, hogy a népfront-bizottságok tagjai nak figyelme a falu tisztasá­gára, a hazafias nevelésre, a tanácsok munkájának nagy­mérvű segítésére, egyszóval mindenre kiterjed. Hőgyészen hozzáláttak a falu rendezésé­hez, járdaépítéshez, hidak és ' utak rendbehozatalához. Népfront-bizottságaink fi­gyelemmel kísérik a tanácsok munkáját, a költségvetésben biztosított összegek helyes fel- használását. Ezt igazolja a sd- montornyai pépfront-bizottsé p elnökének hozzászólása is. El­mondta, hogy 1955. évben már nem fordulhat elő az az eset, hogy 300 ezer forintot vissza- küld a tanács, mint a múlr évben azzal az indokolással. , nem tudja az összeget felhasz­nálni. E pénzből pedig járdá­kat -és kutat lehetett volna építeni, az utóbbi időkben so­kan panaszkodnak a járdák­ra és az ivóvízre. Az értekezleten a pórt kép­viseletében megjelent a járási pártbizottság másodtitkára. Gyuricza István elvtárs, a já­rási tanács képviseletében Márton András elvtárs, akik értékes hozzászólásaikkal nagy segítséget adtak a népfront-bi­zottságok további munkájához. EZ7 OLVASSUK KEREK EGY ESZTENDŐ 1954 A kötet felszabadulásunk ti­zedik évfordulójára készülő ün népi gyűjtemény, irodalmunk jeles képviselőinek írásaiból. Az a célja, hogy széles távlat­ban mutassa meg felszabad uM hazáinkat a kispajtás és úttö­rő korosztályoknak s hogy klasszikus és mai íróink egy- egy tájról szóló írásaiból bősé- ss anyagot nyújtson. Az idei kötet színvonalánál és tartal­masságánál fogva az előbbiek­nél is nagyobb népszerűségre tarthat számot. Válasz ás olvasók kérdéseire: Agresszió Costa Illeti elten \ Figuere.s-kormány még a betörés előtt, január lW-én az Amerikai Országok Szerveze­téhez fordult azzal, Ihogy a szomszédos Nicaragua felől ,komoly’' veszély .fenyeget,) Costa Ricát A tanács ülésén Nicaragua képviselője kijeten- tette, hogy csak a következő, január 12-i ülésen hajlandó választ adni Costa Ricának. — Másnap, január 11-én Nicara­guáiból támadás érbe Costa Ri­cát. Jellemző, hogy washingtoni hivatalos személyiségek siet­tek képmutatóan kinyilatkoz­tatni az Egyesült Államok „semlegességét“ ebben a kon­fliktusban. A Costa Ricáit ért támadás és a múlt évi guaitemalai in­tervenció között szembetűnő a hasonlatosság. Guatemalában is, akárcsak most Costa Ricá­ban, amerikai fegyverekkel el­látott zsoldos bandák hajtot­ták végre az intervenciót. Ni­caragua Qiiküítora, az ameri­kaiak kenyerén élő zsarnok Somoza, ezúttal is az inter­venció egyik szervezője, mint Guatemala esetében voíit. Fi­gueres, Costa Rica elnöke Ar_ benz, guatemalai elnökhöz ha ­sonlóan szintén jó' előre fi­gyelmeztetéssel élt, hogy or­szága ellen támadás készül. Az Amerikai Országok Szerveze­te azonban, amelyet Washing­ton irányít, nem tett hathatós intézkedéseket. Az amerikai sajtó minden­képpen Costa Rica ,,bel ügyé­nek", Figueres, costaricai el­nök és Somoza (nicaraguai dik_ íátor személyes viszályának pró bálja beállítani a costaricai intervenciót. Mi az igazság? Mint tudjuk, Costa Rica, ez a körülbelül egymilliós lakos­ságú kis, középamerikai állam, mint Guatemala, a United Fruit Company észak amerikai gyümöicsmonopóiium és más amerikai társaságok kizsákmá nyalásának tárgya. A United í'ruit Company tulajdonában van Costa Rica megművelt foldterületének, több, mint c-gy harmada, az összes vasút és dokk. A7. utóbbi időben a megerő­södött nemzeti felszabadító mozgalom veszélyeztetni kezei­re e hatalmas monopólium egyeduralmát. Ezeknek az erőknek nyomására az 1953. évi választások után hatalom­ra került Jose Figueres elnök megígérte, hogy áliiamosítan. fogja a United Fruit Company birtokait és az Electric Bond and Share amerikai társaság fiőkvátlalatait, emelni fogja a béreket, stb. A néptömegek követelték az ígéretek bevál­tását. Jose Figueres, jóllehet á italában reakciós, ameri ka­barét. paklikét folytatott, kény. telein volt számolni! ezekkel a l;övetélésekkel. A tömegek nj’o mására a múlt évben megpró­bált bizonyos engedményeket kicsikarni a United Fruit Com_ pany-tót, többek között azt akarta, hegy a társaság egyez­zen bele 15 százalékos jöve­delmi adójának felemelésébe (50 százaitokra). A társaság pei - sze elutasította ezt a követe­lést. F1 gueres ezenkívül oly a n „iwaadó“ cselekedetet is megen­gedett magának* hogy például elutasította Costa P.ica részvé. telét a caracasi pánamerikai criekezleten. 1953-ban megen­gedte a United Fruit Company tízezer banánmunkásának sztrájkját. Costa Rica elnöke végezetül coiáig merészkedett, hogy elle­nezte az Egyesült Államok la- tiniamerikai tőkebefektetéseit ás arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a latinamerikai országok „saját megtakarítá­saiból" fejlesszék gazdaságu­kat. ..Húsz évve! azelőtt az Egyesült Államok visszahívta Látóin-Amerikából tengerész- gyalogságát — írta Figueres a New Leader című amerikai lapban ... Most viszont más­fajta „gazdasági" megszállás alatt vagyunk, amely ugyan nem korlátozza olyan köz vét­lenül a megszállt ország szu­verenitását, mint a katonai megszállás, de annál hatható­sabban és ’xarnOkibban." Am, mint a guatemalai ese­mények mutatták, s mint most Costa Ricában is kitűnik, a katonai elnyomás korszaka még korántsem múlt el. Az amerikai monopóliumok nem­csak dollárral, hanem vérrel és vassal is iparkodnak elfoj­tani a la tin amerikai országok önállósodási kísérleteit. A Unj. ted Fruit Company láthatóan Somozához, vagy Ármáshoz hasonló zsarnokot akar Figue­res helyébe ültetni Costa Rica bán, vérbe akarja fojtani p costaricai nép Szabadságvá­gyát és függetlenségi törekvé­seit. Az a tény azonban. hogy az amerikai imperialistáik La ­tin-Amerikaiban egyre gyak­rabban kény telelnék fegyveres erőszakkal fenntartani uralmi! kát, helyzetük ingatag voltát tanúsítja. A costaricai ,t?í..ta- dás, akárcsak a1 guatemailai in­tervenció, óriást felháborodó s‘ váltott ki a latinamerikai or­szágokban. Ezeknek az orszá­goknak függetlenségükért har­coló népei őszintén rokonszen­veznek Costa Rica népének harcával. Az egész haladó em­beriség megbélyegzi az ame­rikai nalbtartók újabb bűntett tét, r #

Next

/
Thumbnails
Contents