Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

NAPLÓ 1955 JANUAR 1» •* fralusi sxínjatsxásurikról Ví épművelési sparS tusunk az új esztendő elején já­rásonként alapos megbeszélé­seket tartott. Ezeken az érte­kezleteken nemcsak az elmúlt év munkáját mérlegelték, ha­nem az új kormányprogramig és az azóta eltelt időszakasz kulturális munkáját elemezték a fejlődés szempontjából. Sok tapasztalat, sok ötlet, javaslat nyomán körvonalazták azután a népművelés vezetői, dolgozói az idei év tennivalóit. Alapos elemzés alá került a falusi színjátszás, a műkedve­lő színjátszás kérdése is. Sok hibát, fogyatékosságot tártak fel az értekezletek, egyben sok jé eredményes kezdeményezést népszerűsítettek. Nézzük meg, hogy ténylege­sen hogyan is áll megyénkben a? egyik általános művelődés- politikai kérdés, a falusi szín­játszás. A párt- és kormány- határozat óta az új szakasz célkitűzéseinek megfelelően a falusi színjátszók öntevékeny munkájában egészséges eleven ség, pezsgés, fejlődés tapasz­talható. amely jóval szélesebb alapról táplálkozik, mint a kormányprogram előtti, szinte kierőszakol! mozgalom Uj tartalommal telt meg a mű­kedvelő szó. illetve tisztázódott a tévhit, a műkedvelés fogal­máról. nem kell öncélúságra, fércművek előadására gondol­nunk, amikor ezt a szét hall­juk: „műkedvelés”. Egysze­rűen a művészetet, jelen eset­ben a színház, a színjátszás művészetét kedvelők önkéntes kollektívája, olyan emberek csoportja, akik szeretik a szé­pet, maguk is foglalkozni akarnak a művészettel és ezt önképzésnek tartják, áldozatot is hoznak érte minden eset­ben. Ezt a kérdést azért szük­séges tisztázni, mivel falvaink- ban igen sok régi műkedvelőt találhatunk, akiket megfelelő módon be lehet vonni a kul- túrotthonok színjátszó együtte­seibe és nem kétséges, hogy a régi műkedvelők, az idősebb falusi pedagógusok bevonása hasznára válik az öntevékeny kultűrmunkának. Élő példák bizonyítják, hogy a régi mű­kedvelők aktív tevékenysége fellendítette a színjátszást pél­dául Bonyhádon, Szakoson, Bogyiszlón, Bölcskén, vagy Né- metkéren. Okos agitációval meg kell győzni régi műked­velőinket, hogy nem csak a „Gyűrűs zsidó”, vagy a „Be­tyár kendő”-jében tudtak jól. alakítani, hanem haladó mai darabokban is lehet, sőt csak ezekben lehet igazán mélyet, emberit nyújtani. A z utóbbi időben lépten- ** nyomon 3 felvonásos da­rabokkal találkozunk, még ki- seb színjátszó együtteseknél is. Hiba-e ez? Válaszolhatunk is mindjárt: nem hiba. Kétségte­len tény, hogy falun, de váro­son is erősen megnövekedett a 3 felvonásosok utáni igény. Me­gyénkben talán sokkal inkább, mint másutt, ugyanis az em­berek színház utáni vágyako­zásukat próbálják kielégíteni öntevékeny ku) túrmunkával. Merev elzárkózottság a 3 fel­vonásos daraboktól káros len­ne a mozgalom számára. Ter­mészetesen ugyanolyan káros lenne most egy másik végletbe esni az 1 felvonásosok elől el­zárkózni. Mindkét műfajból vannak már érdekes és értékes mai alkotások is, meg kell azonban mondanunk, hogy íróinknak igen sok tennivaló­juk van még, hogy megfelelően kielégítsék az igényeket és el­találják a falusi emberek „szájaizét”. Dolgozóink szeretik a klasz- szikus darabokat is. Vannak is szép számmal népszínmű­vek, klasszikusok, még vígjá­tékot is, bár ez kevesebb, a népművelés falusi vezetőinek az a feladatuk, hogy a rendel­kezésre álló erőkhöz, feltéte­lekhez mindig a legjobbat, a legmegfelelőbbet válasszák. Nem teljes öntevékeny mozgal­munk, ha nem támaszkodunk a hagyományos kulturális for­mák felkutatására és nem al­kalmazzuk azokat is. 4 színjátszás minőségi fá­zisát kell kialakítani. Minden járásunkban van egy­két annyira fejlett csoport, hogy azokat rövid időn belül kevés szakmai segítséggel min­taképpé alakíthatjuk a többi együttesek elé. Ezeknek a cso­portoknak jut az iránytű sze­repe. Ki kell alakítani és hagyo­mányossá tenni a csereműso­rokat a falu és a város között, de törekedjünk a falu egymás­közti csereprogramjának biz­tosítására is. A neméppen be­vált kultúrversenyek helyett egy öntevékenyebb, behatóbb kölcsönöshatású mozgalmat kell kialakítanunk. eltétlenül biztosítani kell a szakmai továbbkép­zést, elsősorban a falusi szín­játszócsoportok vezetői számá­ra. Fel kell használniók a rend szeres önképzés minden formá­ját. A színjátszók könyvtárá­ból megszerezhetik a megfe­lelő szakkönyveket. A Népművészeti Intézet ren­dezésében a nyár folyamán színjátszórendezői tanfolyam indul. A megyei népművelési osztály is tervbevette járáson- I kint négy-ötnapos színjátszói I szaktanfolyam beindítását. FALUSI HÉTKÖZNAPOK V. Oievikm . AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XLV. Az első titkár végigsétá’t szobáján és megállt a nagy ablak előtt. Innen, a harma­dik emeletről elébe tárultak a külvárosi, új üzemi építkezé­sek, a látóhatár széléig el­nyúló, erdőkkel szegélyezed, hóval borított mezők. Marü- nov is az ablakhoz lépett. — A „szónok“ szó általá­ban nem rossz — mondta az első titkár. — A szónoki mű­vészetre nagy szükség van! Kár, hogy az utóbbi időben e.z a művészet kissé elsekélyese- dett. Minden beszédet papír­ról olvasunk fel... Emlékszel a harmincas évekre? Igaz, te még gyerek voltál. — Harminckettőben léptem be a Komszomolba. Akkor is a szabályzat megsértésével, még túl fiatal voltam ... — Még nem dolgoztál az első kolhozok szervezésének idején. Azt az időt nem lehet elfelejteni! Ha mi akkoriban a parasztoknak csak úgy az orruk alá dünnyögtük volna a mondanivalónkat és nem emel tűk volna ki arcunkat a papí­rokból, vajon meggyőzhettük volna-e őket arról, hogy be­lépjenek a kolhozba? A falusi pártemberek kemény próbája volt az az idő. Ha a párttit­kár nem tudott a falusi em­berek nyelvén beszélni, ha nem tudott beszélni az embe­rekkel, ha nem tudta szóval, tettel és személyes példával magával ragadni őket, akkor egy hónapig sem maradhatott a posztján, menthetetlenül megbukott!... A fecsegést irtsd ki, Martinov elvtárs, de becsüld az igazi szónokokat! „Szónok'’, ez nem gúnynév. Minden régi forradalmár szó­nok volt. Meg kell tanítani a kommunistákat erre a művé­szetre! Az igazi szónokokat úgy kell megbecsülni, mint mindenkit, aki hagy művész a maga mesterségében!... — Ami pedig ezt a Golubkovot illeti, ő nem megy többet hoz­zátok. Bepanaszolt ő már más kerületi vezetőket is, de ezeK a panaszok végül az ő fejére szálltak vissza. Golubkov nem lesz pártmunkás. Más instruk­tort osztunk be hozzátok ... Ha nálunk mindent elvégez­tél, akkor máris indulhatsz haza. Az első titkár kezet szorí­tott Martinowal. .— A napokban meglátogat­lak benneteket a kerületben — mondta búcsúzóul. Elme­gyünk együtt a „Rossz gyűlé­sekre“, amelyeket én eddig nem láthattam és együtt gon­dolkozunk azon, hogyan vál­toztathatjuk őket jóvá ... Iga­zad van, kevesebbet agitáljuk egymást és foglalkozzunk töb­bet a kolhozparasztokkal. De ne felejtsd el, élmunkástalál- kozókat, taggyűléseket is lehet úgy szervezni, hogy semmi hasznuk -ne legyen. Igaz? Lé­lek nélkül felolvasni a beszá­molót, előre elkészíteni min­denkinek a felszólalást... ez valóban hivatalnoki munka- módszer, formalizmus!... Te azonban túl heves vagy Mar­tinov elvtárs! De csak győzd szusszal! Martinov szinte megreme­gett, amikor ezt a figyelmez­tetést hallotta. De uralkodott magán és csak annyit mon­dott, hogy már harmadszor figyelmeztetik erre. — Hát ez a figvetmeztetés nagyon is illik rá. De én nem azt mondom, hogy belepusz­tulsz a nehézségekbe, csak azt. hogv vigyázz, ne hogy kiful­ladj. nehogy belefáradj a harcba . . . Sok az akadály, me­redek a hegy. amelveí meg kell másznunk . . . Mert ez a hegv itt van előttünk, ne te­gyünk úgy, mintha nem láf- nánik. A formalizmus és édes­testvére. a bürokratizmus, va­lamint összes vállfaiai: ezek a meredő'’ hegyek. Talán azt hiszed, hogy nekem itt köny- nvebb. mert nagyobb hatalom és több erő van a kezemben? T oiq-7; n hr& "ll.Pfrri orváén1'* toN^ az erőm. de a nehézségek is nagyobbak. Itt minden na­gyobb méretekben történik, mint nálatok: Nekünk is meg­vannak a Korobkinjaink. Még hozzá milyenek! Több korob- kinizmus van a kisujjunkban, minf a tieitek fejében. Tanul­ni járhatnának hozzájuk! A szalmái.séplés nagymesterei! Klasszikusok! Ha például egy titkársági ülésen állást kell fog lalniok valamely személyes kérdésben, feláll az egyik és elkezd dörögni, hogy csak úgv cikáznak a villámok! Micsoda hanghordozás, micsoda taglej­tések és hogy villognak a sze­mei! Ha messziről látod, t(ho­vá nem ér el a hangja, azt hihetned, hogy valakinek a hálák» ítéletét dübörgi épp;n. Pedig mindössze csak azt ja­vasolta, hogy „figyeknezés- sünk” valakit. Hangjáról ítél­ve Savonarola, de szavainak értelme szerint: liberális, a képmutatók pártfogója. Más­kor azt vitatjuk meg, egy éter- tünk-e a minisztériummal en­nek és ennek az építkezésnek határidejében, vagy tartalé­kaink felhasználásával rrividit- sük-e meg a határidőt.’ Ekk r olyan beszédet vétet .egyző- könyvbe a gyorsíróval, amelyet azután, szükség esetén, kétfé­leképpen lehet értelme-.:'.!. Ha nem tartjuk be s rövidebb .ia- táridőt és ezért fejmosást ka­punk, ezt fogja mondán• „Ide­jében figyelmeztettelek benne­teket, vigyázzunk, nehogy fe­lelőtlenséggel vádoljanak ben­nünket. Nézzétek meg a beszé­demet a jegyzőkönyv «er! ’ Ha pedig megdicsérnek bennünket a határidő előtt befejezett mun kiért, ő learatja a dicsérete’, mert hiszen „ő alapjában a ha­táridő rövidítése mehett fog­lalt állást.” Sőt a nevét is megpróbálja becsempészni a kitüntetendők .jegyzekébe. É i mondom neked, művj>zek ezek!... És bizony, Martinov elvtárs, nem könnyű élsplez- ni őket. Régi párttagok, ká­derlapjuk kifogástalan, diplo­májuk van, megjelenésük ko­moly, nevük évek óta közis­mert. És milyen összeköttet«» • setk vannak! Mert sajnos so- ViP.r ro=>.r>‘g;r)=\áz !c a voW-rció hoz folyamodnak. Egyik,nek- másiknak Moszkvában, vala­milyen fontos helyén működik a barátja, a komája. Ha meg­bántjuk az illetőt, máris táv­iratot kapunk, telefonon „kér­nek magj’arázatot”, hogy „mi­lyen alapon történt? — ez és ez?”.. . Ha bebizonyítjuk, hogy egy aljas, elvtelen — már bocsánat a kifejezésért — szemétemberről van szó és így végre megszabadulunk tőle. l'-ív*- b'/ nvios idő miikv" mit látunk? Egy másik területen bukkan fel ez a senkiházi, változatlan beosztásban!... A területi bizottság első tit­kára kikísérte Martinovot: — A szócséplés még nem minden, Martinov elvtárs. Ez csak egyik váUfaja a párt­munka kispolgári értelmezésé­nek. A területen előkészítjük, mondjuk, a pártkonferenciát. Az igazi kommunisták számá­ra ez a felkészülés a terület pártéletének nagy eseménye. De mennyien értelmezik ezt az eseményt a maguk kispolgári módján! Számukra csak az a kérdés, lesz-e nagy változás, azaz megmarad-e helyén az első titkár? _ Milyen változást terveznek az egyes osztályok­ban? Ilyenkor lézengenek a szobákban, sugdolóznak, szag­lásznak: „Helyén marad-e a mi osztályvezetőnk? A/t mond­ják, felajánlottak neki egy gazdasági állást. Igaz.’ Esze­rint más jön ... Csak nehogy engem is elküldjenek valahova az isten háta mögé! Milyen hülye voltam, hogy nem fo­gadtam el a mosoda- és für­dő-kombinát igazgatói állást! i Hiszen a fürdő mégis csa«c a városban van. Jól nétek ki, ha elküldenek valahová a grjaznovi kerületbe he yettes titkárnak! Helyettesnek még hagyján! De hátha be tagnak egy osztályba! Akkor rru lesz?” Az alig érdekli őket, hogy mi­ilyen hatással lesz a pártkon­ferencia a terület pártéle téve, mutatkozik-e majd fejlődés, javul-e a helyzet a lemaradt kolhozokban? Csak egy dolog tartja lázban őket: hogyan Be­folyásolják majd ezek a kis és nagy változások az ő múló létüket? Ktpottyannak-e ma­ié” fészkükből? Nem csökken tik-e rangjukat és fizetés i- ket? Nem kommunisták e/tk, bi rátám, hanem hivatalnokok! De ne hidd, Martinov elvtárs hogy siránkozid akarok. Csak azt mondom, hogy a ikispolgá n életfelfogás sokféle formá­ban nyilatkozik meg és nenéz Vitene hnrcolmi. Nehéz, de nem lehetetlen. Ha pedig lehet, ak­kor vegyük fel a harcot!... (Folytatjuk) SZERDA, JANUAR 19 Névnap: Sára. Várható időjárás szerdán estig: ma borult idő, holnap kevesebb felhő, sokfelé még havazás, havas eső, a déli me­gyékben eső. Mérsékelt dél­keleti-déli, később erősebb északnyugati-északi szél, a Dunántúlon hófúvások. A nap­pali hőmérséklet a maihoz ké­pest csökken. Várható legala­csonyabb hőmérséklet ma éj­jel mínusz 2—plusz 1, nappali hőmérséklet szerdán nulla— mínusz 3 fok között. A. fűtés alapjául szolgáló várható kö­zéphőmérséklet mínusz 1— mínusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: hideg idő. , SPORT Az 1954. évi megyei eredményei, Mai cikkünkben a két gyengén szerepeit szekszárdi csapat, az Épí­tők és a Dózsa e'ímult évi szerep­lésével foglalkozunk. A bajnokság második csoportjának első két he­lyét foglalják el. Közülük az Építők a 8. a Dózsa a 9. helyen végzett. Lássuk tehát először az Építők lel. jesííanényét. Addig, amíg a Dun&földvári Hon­véd az őszi idényben szerepelt job­ban, addig az Építők a táraséi idény ben mutatott lényegesen jobb fór rriiát. A tavaszi idény változatosan indult a csapat számára. Vereségre győzelem, győzelemre vereség kö­vetkezett és a 7. forduló után 3 győ­zelemmel, 3 vereséggel és 1 döntet­lennel a 7. helyen találjuk. Ezután csak Siimontornyától szenvedett ve. reséget az együttes, többi mérkő­zését megnyerte és a tavaszi forduló végén az előkelő 4. helyen végzett. A nyári szünet előtt ugyan hagy­mán vökön súlyos vereséget szenve­deti a csapat, de mégis a 4. helyen tért nyári nyugovóra. Jól indult az idény az Építők szamára augusztus­ban is. Hiszen 6:0-ra győzte 1« a Bátaszéki Lokomotivot, azután azon­ban egymásután 9 vereség követke­zett, amelyet csak egyetlen egyszer szakított meg a Dombóvári Loiítomu- tiv ellen elért 4:1 -es győzelem. Az 1954, évi bajnokságot azonban a Postás legyőzésével győzelemmel zárta a csapat. ősszel nem vo.lt egység az együt- locbe-p. lelki okok. sértődéséig is közrejátszottak a nagyarányú visz- s^aesesben, noüieg aztán a csatár­sor góiképteleívsége is jobban kiüt­között, mint tavasszal, amikor a csatársornak sikerült mindig I—2 góllal többet rúgnia, mint az ellen­félnek. A csapat mindössze csak 20 játé­kost szerepeltetett a bajnoki idény folyamán, így tehát a visszaesésnek nem az volt az oka, hogy túlsók já­tékos jutott szóhoz. Ha azonban azt is megnézzük, hogy ebből a 20 já­tékosból mindössze 1 jutott szóhoz valamennyi mérkőzésen (Vigh János) és ezen kívül csafk Greil ich, Kiss 11, Fehér, PruZsin«, Gyetrav, Marosi, Krausz és Elekes játszott legalább mérkőzésen, és olyan játékosok, miit Nagy, Werner és Zsoldos csak 20-nál kevesebb találkozón jutottak szóhoz, látnunk kell, hogy a csapat igen sokféle felállítással kísérlete­zett. De meg kell látnunk azt is, bogv n kiserlr*fie'"'<aeknek aTtnvbvo'n megvolt az eredménye, ^ hogy Tóth, és tíencze személyében olyan fiatal játékosok tkerültek felszínre, akikre a sportkör a következő évi bajnokságban már komolyan épít­het. A sportkör egyike volt a legspnrt- szerűbb együtteseinkneík. Nem igen történhetett meg az cjész^ idény fo­lyamán. hogy egy Építők játékos súlyosabb sportszerűtlenséget köve­telt volna cf. Ugyan 3 játékosa is a kiállítás sorsára került, de egyik sem kapott eltiltást. A hírek szerint a tavalyi együttes erősen megcs-onkuH tavaszra. Úgy hírlik, hogy Pmzsina, Krausz és El- .ermann jövőre hazamenneik Tolnára, eltávozik Nagy, Marosi és Vigh is a Dózsába. Ennek ellenére a csapat labd jrúgtí bajnokság ü i an y osságai már meg i* kezdte előkészületeit és úgy hírlik, hopy olyan együttesi si­kerüli majd a következő bajnokságra összehozni, amely méltó képviselője .esz a város hLbdarugósportjának. A Dózsa mélyen tudása alatt sze­repeit az elmúlt esztendőben. Ennek oika több tényezőben rejlik. Egy­részt a vezető*ég nem állott feladata magaslatán és ennek megfelelően a nevelő-munka teljesen szüneteli. Így aztán érthető, hogy a tavalyi baj­nokságban még a 2. helyen végzett együttes nem minden zokszó nélkül Szenvedte el a vereségeket és en­nek következtében nem kevesebb, mint 11 esetben kellett Dózsa játé­kossal szembe» a kiállítás eszközé­hez nyulniok játékvezetőinknek. Kö­zülük Póta, aki eddig mindig sport­szerű magatartást tanúsított, olyan súlyos sportsaerfitlenségre veteme­dett, hogy a fegyelmi bizottság örökre eltiltotta a játéktól. Schlarb Frigyes 3, Berkes Ferenc és Tere- bessy Géza két alkalommal volt a fegyelmi bizottság előtt. A 11 fkiáib- tott Dózsa játékos 33 heti eltiltási kapott és így bizonyos vonatkozás­ban érthető, hogy a sportkörnek nem kevesebb, mint 28 játékosát kellett 1 szerepeltetnie az elmúlt idény fo­lyamán. Ezek közül mindössze hár­man voltak, akik legalább 20 mérkő­zésen játszottak Éspedig Dósai 25, Géczi 21, Pólón pedig 20 aikalorartial jutott szóhoz. Ennek a kényszerű helyzetnek volt megítélésünk szerint köszönhető az, hogy sok fiatal ju­tott szóhoz az együttesben, akik kö­zül Majnay teljesen bejátezotta ma­gét az I-be. De Tanez, Pólón, Ju­liiig is kitünően megállta helyét, kü­lönösen a romboló játéktipusú: Pó­lón. A csapat meglehetősen rosszul rajtolt. A tavaszi idényben 5 alka­lommal maradt alul. A Nagymá- nyoikkal szemben elszenvedett 4:0-as vereség, valamint Bonyháddal és Simontornyával szemben elért dön­tetlen még némiképpen érthető volt. Fájdalmasabb volt azonban a Tol­nától, Dnn&földvártól és hazai pá­lyán a Bátaszéki Lokomotivtól és * Dombóvári Lokomc ^ivtól eJszenve-* dett vereség, ősszel még rosszabbul kerepelt a csapat. 7 vereség és egy döntetlen jutott osztályrészül. ^Sú­lyos vereségeik és félsikerek válto­gatták egymást. 6:l-re kapott ki a Petőfitől és Tolnától, 5:6 ra Bony- Kádtól, Bátaszéktől 5'1-re kapott ki. Csak Paks ellen matatta meg igazi tudását. 8:l-re lépte le a Kinizsi együttesét. Évközben becsületes erőfeszítése­ket tett a sportkör a tisztulás felé. Gazsó, Pongor, majd később Tere- bessy eltávozott Szék szú rdró.l. Saj­nos elvesztette a csapat egyik erős­ségét is az ifjúsági Királyt, aki egyetemre iratkozott be. A bajnokság befejezése után ko­moly edzőmérkőzésekkel igyekezett a sportkör kialakítani következő évi csapatát. A Pécsi Vörös Lobogó volt NB Il-es csapata, a Budapesti Elek­tromos ellen elért nagyszerű győzel­mek, a csapat megváltozott magatar­tása arra mutatott, hogy sikerül a következő bajnoki évadra olyan csa­patot összehozni, amely méltó lesz majd az 1932-ben bajnokságot nyert csapathoz. A rossz szervezés miatt: Gyenge érdeklődés kísérte a tengelici falun sportkör vezetőségválasztását Tengelicen a kultúrházban kerü't sor a vezetőség vjjáválasztására. A gyenge szervezés miatt sajnos csak mintegy 50 tag jelent meg a kultúr­házban és közel 1 órás késéssel ke­rült sor a vezetőségválasztásra, me­lyet Zsámbóki aportiárs nyitoti meg. A vezetőség nevében Temesi Má íyás vezetőségi tag ismertette a sportkör 19.54. évi munkáját. A be. száme’ó szerint, a s-porLkör sokat fejlődött az e Lm tilt évben. A szpárták iádon a községből nagy számban vettek részt ^ és azoknak győztesei már a járási versen v en képviselték a község színeit. A já­rási verseny megnyerése után a község fiataljai ott voltak a megyei szpártákiádon, majd végül a Bu­dapesten megtartott falusi csapatok országos szpártáikiádján is. ----- A szakosztályokat kii.ön-külön érié kelte. Először a kerékpár szakosz­tályról szólott, mely szerint ez a s z a kosz tál v volt a íeeeredmcnvesebb • „ .’** .... V illeti Barlos Györgyöt és Pataki Tst- vaiii — u.^auoua. a röp-audu szuk- •sztály, mely a megyei bajnokságon vett részt, a hatodik helyen vég­zet*. Tehát aránylag jól működött. \ jövőben a sportkör mégis többet vár ettől a szakosztálytól, mert most már olyan edzőjük van, íuiut Németh Lajos, aki résztyett Tatán a kéthetes edzőtanfolyamon. Fontos feladat még, hogv a szakosztály tág­jai rendszeresebben járjanak edzé­sekre — mondotta. — A sakkszakosztály közepesen szerepelt az elmúlt év folyamán — Az atlétikai szakosztályról is megem- íu-tie a neszamo-ó, nagy az is t<.ó- epes eredményeket ért el. Tagjai közül legeredményesebb volt Ho'iósi lóz,séf. Az atlétikai szakosztályt a vezetőség ez évben tovább akarja fejleszteni és ennek érdekében a ’.abdárugópálya körül futó-, ugró­éi dobó pályát készítenek. A Dózfra vezetősége ígéretet tett, hogy az el­következő hónapokban — a jó idő beálltával — minta beni utatokat tartanak Tengelicen. A vezetőség tervbe vette azt is, hogy a szomszé­dos községeket atlétikai páros ver­senyre hívja ki. Az asztalitenisz szakosztály, bár az edzéseit szorgal­masan tartja, mégis még sok ^javí­tanivaló vall ennek a szakosztálynak munkájában. A labdarugó szakosz­tályról a beszámoló úgy emlékezett meg, hogy a tossz beosztás miatt értek eJ gyenge eredményt. Bár n csapatnak sem ment úgy, mint kcl- ’ott voln«a. Az ősszel már valamit javult a csapat, de ezévben lénye­gesen többet várnak a vezetők a ’abdarugó csapattól, iVülönösen azért, mert most már az új edző Diófási sporttárs, aki két beteg tanfolyamon vett részt, foglalkozik majd a labda­rugókkal. Temesi Mátyás ugyancsak bejelen- fefte azt is, hogy két szakosztályt kíván a vezetőség ez évben beindí­tani, ez a torna, és teke-szakosztály iesz. Röviden ismertette a sportkör anyagi helyzetét _ és azt, hogy & sportkörnek tagdíjbevétele nem volt, mivel sem könyve, sem bélyege nincs. — A rendezvényeken a bevé­telt növelni kell. Ha jól dolgozik a vezetőség, — állapította meg vé­gül, — akkor az összefogás nyomán az új öltöző is elkészülhet, melyet ;ervbe vettünk és 1 év múlva már arról számolhatunk be. hogy tovább jut ült a sportkör munkája és sport­körünk mintasportkör lesz. 4 h-"77á<izó •S'oLat Mo’riár I.ász’p, a DISZ járási bizottság titkára kezdte meg, aki hiányolta, hogy ilyen gyen­ge érdeklődés van a vezetőségválasztó ,ugg> u.esen, sót azon még a Di-feZ taiok Ls kevés számban jelentek meg. Barbacsi Imre * JTS8 elnöke szintén a gyenge érdeklődésről és a passzív magatartásról beszélt. Hor­váth György a gazdaságvezetést bí­rálta. mert véleménye szerint a be­vételekkel nem jól gazdálkodtak. A hozzászólásokra Temesi Mátyás válaszolt, melyben többek között fel­hő'ta indoknak, azért van a mai gyűlésen gyenge érdeklődés, mert az 1 hónappal ezelőtt megtartott iportköri estén a Könyvterjesztő Vállalat dolgozója 4 forintos belé­pődíjat szedett. A beszámoló és hozzászólások után a Szekszárdi Petőn tornászlányai színvonalas bemutatót tartottak e tengelici közönségnek, melyet nagv tetszéssel fogadtak. A iornabejnutató után került sor a Magyarország— Nyugatnémetország, Magyarország— Brazília és a „Magyar JSport Nagy Éve“ című film vetítésére. A vezetőiségválasztás értékelésér*; későbbi számunkban még visszaté­rünk. MOZI Garay filmszínház. Január 19-ig: A KAMÉLIAS HÖLGY. Szíaee francia film, Dumap regénye nyomán. Csak 16 éven felülieknek! Kezdések: Vasár- é3 Ünnepnap 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLí LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Y. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefenszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-!!. A szerkesztőség és kiadóhivatal címet Szekszárd, Széchenyi utca (8. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz. Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Munkács v Mibálv utca 10 a a. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Melles Rez»5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents