Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
NAPLÓ 11)3 í JANUAR 19 A Pravda a bonni kormány sajtóosztályának a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozathoz fűzött kommentárjáról Amerikai „művészeti" iiiál’ítás Irta: L. CVETAJEVA Moszkva (TASZSZ) A Pravda megjegyzéseket fűz ahhoz, a kommentárhoz, amelyet a Nemet Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya adott ki a nemet kérdésben tett legutóbb; szovjet kormány nyilatkozattal kapcsolatban. A Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányának sajtóosztálya által kiadott közleményt — írja a Pravda — nyilván a hivatalos bonni körök első vissz hangjának kell tekinteni a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozatra. E közlemény szerkesztői védelmükbe veszik a párizsi egyezményeket, de ugyanakkor olyan látszatot igyekeznek keltem, mintha Németország egységének helyreállítását kívánnák. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet kormánynyilatkozat az «alábbi következtetésre jut: „Teljesen nyilvánvaló, hogy a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság és a feifegyverzett, katonai csoportosulásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesí- táre lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifikálása ösz- szeegyeztethetetlen Németországnak egységes, békeszerető államként való helyreállításával.'1 Ennek ellenére — írja a továbbiakban a Pravda — a bonni kormány sajtóosztálya azt az állítást kockáztatja meg, hogy „a Szovjetunió a párizsi egyezmények ratifikálása után hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni Németország egységének helyreállításáról.“ Ugylátszik, a párizsi egyezmények híveinek helyzete nem szilárd a Német Szövetségi Köztársaságban, ha szükség van arra, hogy ilyen nagy igyekezettel titkoljiik az igazságot Nyugat-Németország lakossága előtt. Ha a bonni kormány sajtó- osztálya megpróbál kitérni a válaszadás elől erre a kérdésre, akkor kétséges, vajon a bonni kormánykörök akarj ák- e vagy ellenzik az általános német választásokat, amelyek nélkül lehetetlen Németország egyesítése. A sajtóosztály nem tájékoztatta Nyugat-Németország lakosságát arról, hogy a párizsi egyezmények összeegyeztethetetlenek az összné- met választásokkal és hosszú évekre rögzítik Németország kettészakítottságát. A Pravda rámutat arra is, hogy a szóbanforgó közlemény szerkesztői kitértek a német békeszerződés kérdésének meg vizsgálása elől is, pedig a német békeszerződés megkötésének előfeltételeit az össznómet szabad választások megtartása és Németország egységének helyreállítása teremtené meg. A szovjet kormánynyilatkozat jelentőségének csökkentésére törekedve, a közlemény szerkesztői jobb híján azt eszelték ki, hogy ez a nyilatkozat és a benne foglalt következtetések, nempedig a nyugati hatalmak jelenlegi politikai irányvonala vezet „Németország kettészakítottságának elmélyítésére.’1 Ez az ügyefogyott mesterkedés azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a párizsi katonai egyezmények Németország kettészakítottságának hosszú évekre szóló rögzítésére vezetnek és azt a tényt, hogy a német nép többsége határozottan elutasítja ezt az utat. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya részéről kiadott közlemény ellentmondó — írja befejezésül a Pravda. — A közlemény szerkesztői elutasítják a tárgyalásokat Németország egységének helyreállításáról, de ugyanakkor a tárgyalások híveinek mondják magukat. Elutasítják a tárgyalásokat Németország újraegyesítéséről most, amikor még igyekeznek meggyőzni a német közvéleményt. hogy a bonni kormánykörök tárgyalni akarnak a párizsi egyezmények ratifikálása után, vagyis azután, amikor már ezek a tárgyalások lehetetlenné válnak. Ennél fogva a sajtóosztály közleményéről meg kell állapítani, hogy hamis és célja Nyugat-Németország sközvéle- ményének félrevezetése. A bonni kormány sajtóosztályának közleménye a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozatról Berlin (TASZSZ): A nyugalmémeit komién,y sajtóosztá- ya január 16-án közleményt adott ki a német kérdéssel k.apcsoleltos szovjet kormány- nyilatkozatról. A közlemény a többi között kiísérfetet tesz aura, hegy a Nyugat-Németország újrafal- fegyverzéséről intézkedő pári. asi egyezmény eiket a bélke eszközének tüntesse fel, mincten- toétppen dicsőíti a párizsi egyez ményeiket és azokat az álflító- 'laigos távlatokat;, amelyeket a párizigi egyezmények nyitnak meg Nyugat-Németország előtt. A közlemény befejezésül a. tényleges 'helyzettel homlokegyenest ellenkező állítást tartalmaz, amely szerint „a jelek alapján indokolt az a következtetés, hogy a Szovjetunió a párizsi egyezmények ratifikálása után hajlandó lesz tár. gyálni Nómetorezá.g egységének helyreáMításáról.“ A közlemény annak ellenére állítja azt, hogy a szovjet kormánynyilatkozat egyenesen óva int az 'ilyen következtetéstől. A costaricai eseményekről (MTI) Mint a sanjoséi rádió jelenti, Picado, a Costa Rica ellen támadó haderők vezére a sanitarosai összecsapás során megsebesült, állapota súlyos. Figueres, costaricai elnök, 1954 végén Párizsban, a modern művészet múzeumában amerikai rajzkiállítást rendeztek. Jean Cassoux, a múzeum igazgatója a kiállítási katalógushoz írt bevezető cikkében azt a jól ismert igazságot han- góztatta, hogy „ha megismerjük a művész rajzait, megismerjük rejtett gondolatait is”. De a legtöbb látogató hiába nézegette a kiállított rajzokat és vázlatokat, fel nem foghatta, milyen gondolatok irányították e „művek” szerzőit. A kiállítási terem bejáratánál mementóként — „ember, ki ide belépsz, tégy le minden reményről” — fagyökerekre, közelebbről nézve pedig inkább emberi csontvázra emlékeztető rajz tűnik a látogató szemébe. Állítólag ... nőt ábrázol. Ugyanez a „mű” látható a kiállítás katalógusának címlapján is. De gondolja az olvasó, hogy ez csupán amolyan szerencsétlen kezdet, s majd csak talál emberi ésszel felfogható rajzokat is. Egy másik rajz üvegedényt ábrázol, amelyben valami meggörbült, alaktalan tömeg látható. A kép címe: „Alchimia”. Mellette alaktalan tárgyak halmaza: „Csendélet elnyűtt bakancsokkal”. Teljesen érthetetlen az a rajzsorozat, amelynek szerzői még címeket sem tudtak kigondolni képeikhez. Nem is lehet csodálkozni, hogy csak legalább annyi találékony ság, hogy képeit „kompozíciók" nak nevezte ti. De ezeken sem lehet felfedezni semmit, ami józan észre villana. James V/or.'cer „Atomszázad” című rajzán rózsaszín füstfelhők formájá\<an ábrázolja az atomrobbanárt. Ez a kép hűen tükrözi, hogy a militarista propaganda mennyire behatolt az amerikai művészetbe. A festő nem leplezi le a háborús készülődést, nem emeli fel szavát a tömeges emberirtás fenyegető veszélye ellen. Pász- szívan, borúlátóan veti papírra színes ceruzájával az atombomba robbanásáról alkotott elképzelését. Ezeknek az „alkotásoknak” a sötét hátteréből kiemelkedik néhány vitathatatlanul tehetsé ges szerzőtől eredő rajz, amely azonban tartalmilag sajnos egytől-egyig szintén igen szegény. A kiállítás rendkívül nyomasztó hatást kelt. A kiállítás rendezői azt állítják, hogy az amerikai művészek rajzai „életigenlő” reálista alkotások”. Ha ők az atomrobbanás;, a kicsavart emberi testeket és az „Alchimiá”-t „életigenlő kezdetnek” tekintik, akkor mi joggal mondhatjuk, hogy m-z amerikai művészeknek roppant különös elképzeléseik vannak az életörömről és az optimizmusról. a „művészek” nem tudták minek elnevezni a rajzokon ábrázolt alaktalan testek, megtört vonalak és foltok zűrzavarát: valóban, emberi szóval nehéz kifejezni, hogy mi is látható ezeken a képeken. A sorozat egyik mesterében volt Párizsban a kiállítást igenigen kevesen látogatják. A burzsoá művészetet jellemző pesszimizmus, hanyatlás és szellemi sivárság természetesen nem kelthet rokonszenvez a francia hazafiakban, a francia népben. KÜLFÖLDI HÍREK KOPENHAGA A Dán Kommunista Párt kopenhágai szervezete január 15-én és lG-án tartotta ötödik konferenciáját. A vita során felszólalt Akscl Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Kiemelte, hogy az a harc, amelyet a dán nép Németország remilitarizálása ellen vív, már meghozta első eredményeit. A Foíketing mindezidcig nem foglalkozott a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdésével, jóllehet a kormánynak az volt a szándéka, hogy a dán parlament már a múlt év decemberének elején megkezdje a ratifikációs vitát. Ez azért történt így — mond ta Larsen — mert a dán nép egyre erélyesebben követeli a népszavazást, a párizsi egyezmények ratifikálásának hívei félnek a nép követelésének elutasításával járó következményektől. BERLIN A nyugatnémet monopolisták újabb háborús profitra számítva készülnek a hadiipar gépezetének megindítására. A külföldi, különösen a francia sajtó már felhívta a figyelmet arra, hogy Krupp, Messerschmidt, Heinkel, Dornier készen állnak a hadiipari termelés megkezdésére, „még mielőtt felszárad a'tinta” néhány diplomáciai okmányon, értve ezalatt a párizsi egyezményeket. A Kloeckner, Mannesmann és más trösztök, amelyek a második világháború idején jól megszedték magukat, most ismét talpraállnak Nyugat-Né- metországban, helyreállító munkálataik befejezéséhez közelednek. Több esetben erősebbek lettek, mint a háború végén. BERLIN A DPA jelentése szerint Hallstein bonni államtitkár hétfőn a szövetségi gyűlés külügyi bizottsága előtt beszámolt Adenauernak és Mendes-Fran- cenak Baden-Badenben megtartott értekezletéről. Közölte, hogy Párizs és Bonn több kérdésről különösen a Saar-vi- dék helyzetéről folytatja az eszmecserét. PEKING A Kínai Népköztársaság nem zetvédelmi minisztériuma napiparancsban dicsérte meg a kínai népi felszabadító hadseregnek azokat a légi- és tengerészeti egységeit, amelyek január 10-én resztvettek 'az áruló Csang Kaj-sek banda öt haditengerészeti egységének el süllyesztésében, illetőleg megrongálásában. A napiparancs felhívja a fenti katonai akciókban részt- vett valamennyi egységet, fokozzák haditechnikai és taktikai tudásukat és törekedjenek még nagyobb győzelmek kivívására. PEKING Vasárnap nagygyűlésen tüntették ki a kínai népi felszabadító hadsereg egyik bombázó egységének repülőit, akik kiváló magatartást tanúsítottak Tacsen-sziget január 10-i bombázásánál. PÁRIZS A l’Aurore közli Lejeune szocialista képviselő nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy mit tesznek majd a kizárással fenyegetett szocialista képvise lök, ha tényleg kizárják őket a pártból. Max Lejeune kijelentette, hogy ebben az esetben ez a tizenhét vagy 18 képviselő kénytelen lenne új parlamenti csoportot alakítani. „Számukra ez lenne az egyedüli módja annak — mondotta Max Lejeune — hogy gyakorolhassák mandátumukat a nemzetgyűlésben és a parlamenti bizottságokban.” t Ordas Iván: rmitán látogEutáat tett ., kormány cs apátoknál, a fővárosiba visszatérve kijelentette, hogy a háború kimenetelét illetően biztatómmal néz a jövőbe. A londoni rádió jelentése szerint, a Gosterioai Köztársaság washingtoni nagykövetsége közzétett egy nyilatkozatot, amelyet az ország fővárosából, San Jóséból kapott. A nylíat- kceajt szerint a kormánycstapa. tok leküzdötték a behatoló erőik támadását és most az ellenséges alakulatok felgöngyölítése folyik. Megnyílt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítésére alakult tanácskozó bizottság ülése Newyonk (TASZSZ): Január 17-én az egyesült nemzeteik székhazában megkezdte munkáját az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet előkészítésére alakult tanácskozó bizottság. A tanácskozó bizottságot az ENSZ 9. közgyűlésének az atomerő békés célokra való felhasználására irányuló nem. zetközi együttműködéssel 'kapcsolatos határozaita értelmében alakították meg. A tanácskozó bizottság műn kajában a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Államok, India, Kanaaa, Franciaország és Brazília képviselői vesznek részt. A Szovjetuniót a bizottságban Sz. V. Szkobelcin akadémikus képviseli. Eiscnhower költségvetési üzenete az Egyesült Államok kongresszusához Washington (TASZSZ): Eisen hower elnök január 17-én üzenetet intézett a komgresz- saushoz az 1955. július 1-ével kezdődő 1955—56-os pénzügyi év költségvetési tervezetérők Mint az üzenetből kitűnik, az Egyesült Államok kormánykörei a következő pénzügyi évben fokozni akarják 3 fegy- venkezési hajszát. A költségvetési kiadások zö. me katonai célokra jut. Az előterjesztett költségvetési tervezetben a katonai kiadásokat 4(1 milliárd 458 millió dollárra tér vezik, tehát azok a költség- vetés kiadási oldalának hatvan öt százalékai jelentik. A költségvetés négy összegeket irányoz elő a tömegpusztító fegyvereik gyártásának fokozására. továbbá a légierő nő vetésére. Az. üzenetben Eisenhower azt a reményét fejezi ki, hogy az Egyesült Államok „hamarosan megkezdheti bizonyos olyan hadfelszerelési cikkeiknek szállítását, amelyekre az új német fegyveres erőiknek szűk. ségük van.“ A költségvetés a lakosság szociális szükségleteinek kielégítését szolgáló kiadások. további csökkentését irányozza elő. IT ét tehene zavartalanul habzsolt tovább, a tej pedig ... uramisten, a tejessajtár ott maradt a fejőszék mellett, szemközt az ajtóval! Ferkó moccant volna, hogy amíg lehet, mentse a tejet, meg önmagát a Mátyásék várható pofonai elől, de ekkor idegen arc jelent meg az ajtó fénykeretében. Rohamsisakos katona volt. Alacsony termetű, szé- lesvállu. Ráncosszánj nemezcsizmába bújtatott lábait szétvetette, és lövésre szegezett géppisztollyal a kezében, vizsgálódva nézett körül. — Jaj! — sóhajtott Ferkó, inkább befelé, mint hangosan. A katona sisakján vörös csillag díszlett. Kiugró arccsontjain megfeszült a bőr, ferdevágású, fekete szeme szaporán figyelt. A présház minden pontján végigsiklott a pillantása. — Meglát! Jaj, meglát! — rezzent össze rejtekhelyén a gyerek, és hogy legalább ő ne vegye észre, ha látják, behunyta a szemét. A katona azonban a tejessajtárt pillantotta meg. Nagyot kiáltott. Mire Ferkó felnézett, már három rohamsisakos katona állt a tehenek mellett. Egy szőke, nagybajuszu, akinek már rendesebb formájú szeme volt, ugyanolyan mozdulattal sodorta kétfelé a bajuszát, mint Mátyás bácsi, és géppisztolyát vállra lökve, szájához emelte a sajtárt. Láthatóan nem izgatta őket, hogy a tej valószínűleg nem magától fejődött ide ilyen habzó frissen és cseppet sem kutattak az ismeretlen fejő után. Porosak, izzadtak voltak, verejté- kes homlokuk messzire hirdette a szom jóságot. Mátyás bácsi tenyere egyszerre döbbenetes elevenséggel villant fel Ferkó képzeletében, és mielőtt még meggondolta volna mit tesz, úgy ugrott elő rejtekhelyéről, akár a hörcsög. A hordó nagy zajjal félregurult, a szakajtó pedig egyenesen odarepült a tejívó katona lábához. — Ne! Nem a magáé! Nem szabad! — visította Ferkó, és hirtelen támadt hősiességében megkapta a szőkebajuszu köpenyét IL A három katona úgy pördült sarkon, mint akibe tűt szúrtak. Géppisztolyuk lövésre készen ugrott a kezükbe és meg tántorodva a nem várt, hirtelen támadástól, a nagybajuszu egyenesen Ferkó nyakába zúdította a sajtár tartalmát. Egy ideig mindannyian meredten álltak és kerekre nyílt szemmel bámulták a semmiből közébük csöppent gyereket, aki a saját bátorsága ijedelmétől eltorzult arccal még mindig a kezébe akadt köpenyvéget szorította. Kaja, arca, ruhája csupa tej. Aztán egyszerre robbant ki a nevetés. * ferdeszemű katona leguggolt, va- lahonnan egy párnahuzatmérelü zsebkendőt halászott elő és törülgeíni kezdte a kövülten álló gyerek fejét. Két társa pedig csak nevetett, hangosan, harsogón, egészségesen. Egyikük talpra állította a felborult sajtárt. Bizony, annak csak a legalján ringott egy-két deci tej. Ez volt az első mozdulat, amit Ferkó megértett. Nem ők itták meg, kiömlött! Kiömlött hat liter tej! Nem bánta már, kik között van, nem ügyelt a nevetve vigasztaló idegen szavakra, két szeméből lassan megeredt a könny. Hüppögve sírt és közben tehetetlenül tűrte, hogy most már ketten is simogassák, törülgessék a haját, arcát. Mátyáséknál hat liter tej! Hiszen még a múlt héten is három pengővel fizették literjét a -pilóták! A hatszor három pengő csillagászati összegének gondolatára újult erővel rázta a zokogás. Végre a szőkehaju katona magába nyelte jókedvét, két ujjal megemelte Ferkó arcát és csapnivalóan rossz, de azért érthető magyarsággal megszólalt. — Vagy te... malinko szamár! Kinek van ez tej? Jó szeme volt. Ferkóból aligha nézhetett ki két tehénnyi vagyont. — Mátyás bácsié... — szipákolta a gyerek. — Levonja a béremből! így is alig van! Meg kell fizetnem.,.; és..; Múltkor is farbarúgott! A fizetni szót megértette a katona. Mindhárman felálltak. Beszéltek a maguk nyelvén, mosolyogtak, aztán a ferdeszemű kimarkolt egy csomó papírpénzt a zsebéből. Odanyújtotta Ferkó orra elé, a másik pedig újra előropogtatott néhány fülsértő magyar szót a bajusza alól. — Harasó? Fizetnek? — kérdezte és mert Ferkó nem nyúlt a valószínűtlenü! sok pénz után, begyűrte mindenestől a tejtől ázott ingbe. Ferkó akkor is szipogott és könnyes, tejes arcát törülgette maszatosabbra, amikor a három katona már rég lent poroszkált az úton. Mozgott az egész határ. Köröskörül a domboldalon, szőlőkben, legelőkön, ameddig látni lehetett, rohamsisakos, géppisztolyos lovasok ereszkedtek le. Az első katonák már elérték a falut. Ferkó óvatosan előhúzta az ingébe gyömöszölt pénzcsomót. Egyenként simította térdére a «sok furcsa, új papírpénzt, amin azonban egytől egyig ott díszlett, jól olvashatóan; „Tíz pengő“. Tíz ... húsz... ötven .. . kétszer is meg olvasta, — száz pengő! Hiszen ez. rengeteg! Ha megadja az öreg Mátyásnak, amint illik a tej árát; akkor is ruha-, kabát, csizma, talán kendő is kerül belőle az anyjának, meg az ég tudja, mi minden! És mindez egy sajtár tejért, amit ő lökött ki a nagybajuszú kezéből! iyi eztelen lábát beledugta a tejpo- csolyába és kettőt toccsantott boldogan. Aztán, nem ügyelve a körülötte nyüzsgő lovasokra, üres sajtárát lóbálva, vidám füttyszóval indult neki a domboldalnak. Átellenben, a város mögött, még füs-' tölt az uraság kazla, de odalent a faluban mái- mozgolódtak, megindult az élet. Egy-két szovjet katona megnézte az ugrándozó gyereket, látták füttyöshan- gú jókedvét, rámosolyogtak, sőt néhá- nyan integettek is. (Vége) * TI JPÍ8I
