Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

1955. JANUAR W. NAPLÓ A dombóvári vasúti csomópont dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek versenykihívásához Ml, a dombóvári C-somópont vasutas dolgozói a január havi tervismertető értaketzletek alap jón, a dolgozód egy éni válla­lásai után, hazánk 1 elszabadu­lásának 10. évíord utójára a következő verseiv/felajáinilást tettük és ezzel c/yatlakocauhfc Rákosi Mátyás Művek ver­senyfelhívásához. 1. A tehervona tok átlagos terhelését 104 százalékra telje­sítjük, ezáltal harc-onta 30 dob 1000 tonnás vocnattoivábbitást takarítunk meg. 2. A ikocsitart ózkooási egy­ségidőt 103 százalékra teljesít­jük, ezáltal havonta 1380 kocsi­val többet biztosítunk az el­szállítandó áruk: részére. 3. A személy- és munkás- vonatok meru; farend szerűségét !00 százalékra teljesítjük. 4. A fajlagos kocsimozgatási egységidőt 106 százalékra telje­sítjük, ezáltal a kocsik ipar­telepekre való beállítása, vala­mint onnan Trafó kihúzása gycr sül meg, így szállító vállala­taink munkájukat gyorsan és tervszerűen tudják végrehaj­tani. / 5. Széntervünket 105 száza­lékra teljesítjük, ezáltal meg­takarítunk 1.500 tonna szenet 30.000 forint értékben. 6. Az időszakos mozdonyja- víitási tervünket minőségi mun kával 100 százalékra, kocsi­javítási tervünket 105 száza­lékra teljesítjük. 7. A fűtőházi mozdony javí­tási átlagunkat az üzemi átlag 15 százaléka alatt tartjuk, 10 drb mozdonyt javítunk na­ponta. 8. Fajlagos összköltségünknél a tervhez viszonyítva 5 száza, lókos megtakarítást vállalunk, az 1 saázelegytonina továbbítá­sára eső költséget 10 fillérrel csökkentjük. 9. Személyzet hibájából szol. gálatképtelenség és baleset nem fog előfordulni. 10. Több terheléses mozga­lomban 150.000 tonna túlsúlyt továbbítunk, ezáltal 150 drb. 1.000 tonnás vonatot takarítunk meg. 11. Fenntartási tervünket 100,5 százalékra a rezsiköltség 98 százalékával fogjuk teljesí­teni, vállaljuk azonkívül anyag takarékosságnál 20.000 forint megtakarításéit. Csökkenteni fogjuk a lassújeleik számát, emellett biztosítjuk a forga- lombizrtos közlekedést. 12. Távközlő ég bMkfkmes- teni tervet 100 százalékra tel­jesítjük. Terven felül, mint felújítási munkát Dombóvár állomás biztosító berendezését, aeltavágányát és 11. sz. térköz átépítését vállaljuk 6625 forint értékben. 13. A dolgozók felajánlásai, mák teljesítése érdekében a párt- és szakszervezet, vala­mint szakvcmiali vezetők vál­laljuk, hogy a dolgozók részére a műszaki feltételeket biztosít­juk. A párt. és kormányhatáro­zatok szemelőtt tartásával a dolgozók szociális körülmé­nyeit megjavítjuk és a leg­messzebbmenőkig kielégítjük. Az állomás dolgozói nevében: Pető István párttitkár Cziráki Imre ü. b. elnök Potyondi József állomásfőnök A fűbőíház dolgozói nevében: Magyar János párt titkár Fuchberger János ü. b. ölnök Nagy Lajos műszaki vezető A pályáietraitartás dolgozói nevében: Hörnyéki István párttitkár Moravak Adám ü. b. elnök Gazsó József pályaíermtaitt. főnök Hírek Dobrökőzről A döbröközi tanács Végre- haj főbizottsága tanácsülésre készül. A Végrehaijtóbizottság és az állanoóbizcttsóg tagjai megtárgyalták és kidolgozták a községipolitika tervet, mely »dk hasznos javaslatot tartal­maz. Tervbe vették többek között a néhány kilométerre fekvő szőlőhegy vízellátásának meg­javítását egy ártézikút fúrásá­val. A szőlőhegyiek kérésére kivezetik a hangos híradót is, hogy az ott .lak ók időiben érte­sülhessenek a faluban történő eseményekről. A tömegszerve­zetek bevonásával és aktív közreműködésével tervbe vet. ték a faluban egy maipközi- otthon létesítését, a fiatalok sportolási lehetőségének elő­mozdítására pedig sportszer- tárat építenek. Az állandó- brizöttsáigi tagok javaslatára elhatározták a földutak, gya­logjárók, ánkck közerővel tör­ténő kitisztítását és rendbe- hozását, valamint, az apaéillat- istálilóhoz a vízvezeték létesí­tését is. A döbröközi tanács­tagok úgy tervezik, hogy a ta_ nácsülés után kisgyűlések és egyéni beszélgetések formájá­ban ismertetik a tanács köz­ségpolitikai tervét, melynek megvalósításáért harcba hívják a falu dolgozóit * örvendetesen gyarapítják gazdaságukat a döbröközi gaz­dák. A község állattenyésztő jellegének megfelelően, külö­nösen a lóvontatású kaszáló- és gereblyéző gépekből volt nagy a kereslet. Az elmúlt év­ben a községiben tizennégy kaszáló- és húsz gereblyéző­gépet vásároltak, de nagy volt az érdeklődés a ve tógépek iránt is, melyből eddi'; már negy­ven darabbal van több, mint az 1953-as évben. * A döbröközi , „Harc a Bé­kéért1' termelőszövetkezet tag­sága a jövedelmezőség emelé­sére darálót vtásároft, melynek szerelését mo.'it végzik. Ezzel kettőre emelkedett ezen gépek száma, mefllr/el naponta 40 mázsa takarmány őrlését vég­zik el, s ezze 1 nagyban elősegí­tik a község egyéni gazdáinak állatoevelési munkáját. * Amióta a disznóölés időszaka beköszöntői t, a falúban na­ponta 4—5i, de nem ritkán 10 házinál is 'vágnak aisznót. Ed­dig már ld'teel 1.000 vágási en­gedélyt ad tak ki a községi ta- nácsháznáí, s a leölt disznók átlagsúlya, ISO kilogrammot tesz ki­* Az új szakasz politikájának megfeleli íen megjött a gazdák szőlő, é b gyümölcstelepítési kedve is . A jó időt kihasznál­va a lanfcás domboldalon se­rény mi unka folyik, végzik a forgatásit. Döbrö’közön ez év­ben 10 holdon új szőlőt, illetve gyümöJicsöst telepítenek a falu gazdái. • Az 1955-ös gazdasági évre eddig már 19 giazaa tett eleget sertés/ »adási kötelezettségé­nek. .A gazdák jórésze II., il­letve III-ilk negyedévre beüte­mezett sertésbeadáeukat telje, sített ék, s így megkapták a begy üjtési minisztérium ren­delkezése által biztosított ki­lónk inti 2 Ft-os árkiegészítést, Felszabadulási verseny a Tolnai Selyemfonóban Nagyszerű eredményeket hoztak a felszabadulási ver­seny első napjai a Tolnai Selyemfonóban. Igaz, hogy még nem lehet a vállalás minden pontját értékelni, de az már megállapítható, hogy a Selyemfonó dolgozói komolyan vet­ték fogadalmukat, minden eddiginél jobb eredményekkel akarják ünnepelni felszabadulásunk tizedik évfordulóját Azt vállalták, hogy 98 százalékban elsőosztályú minőségű árut gyártanak. Beváltották ígéretüket Az új esztendő első tíz napjában nem került ki a gépekből másodosztályú áru, 100%-ban készült elsőrendű fonal. A mennyiségi terv telje­sítése teljesen csak a hónap végén értékelhető, de a kész­áruterv teljesítését már meg lehet állapítani. Január 10-ig 104,1 százalékra teljesítették készárutervüket. Nem könnyű tehát eldönteni, hogy most. a párosversenyben ki az első. A Textilgyár-e, vagy a Selyemfonógyár. Ugyanis a textil­gyárban is tartják még a 100%-os elsőosztályú minőséget. Itt tehát „holtversenyében van a két üzem. Azonban, ha a termelési tervet nézzük, most pillanatnyilag egytized száza­lékkal megelőzte a Textilgyár a Selyemfonót. A Selyemfonó dolgozói ezalatt a tíz nap alatt négyszáz' méter selyemszövethez elegendő fonalat készítettek terven felül. Jó minőségű munkájukkal különösen kitűntek Müller Józsefné, Vajda Jánosné és Zsolna Jánosné fonók, akik az első dekádban ezért 30—30 forint jutalmat kaptak. A fonók küzül az anyagtakarékosságban Feiler Mihályné és Haran­gozó Mária voltak az elsők, akik a gubót leggazdaságo­sabban használják fel, azokról a legtöbb selymet nyerik. A cé mázó bán a legjobb gombolyító Virág Györgyné volt, aki 132 százalék normateljesítményt ért eL Kapéter Teréz ifjúmunkásnak teljesítménye 124%. A trámasodrók közt Komanovics Istvánné az első, 121 százalékkal, az or- ganzinsodrók közül pedig Szűcs Rozália ifjúmunkás tartja zz első helyet. Földm űvesszöve ? k rzetei nk életéből A földműves szövetkezeti ve­zetőségek egyre nagyobb mér- tékbfen törekszenek a helyi árualapok kiszélesítésére és ki­segítő gazdaságok létesítésére, A Nagydorogi Földművesszö- vertlkezet az ősz folyamán tar­tósító üzemet létesített, amely­ben (káposztát, paprikát, zöld­ségféléket, gyümölcsöt és ‘ha­lat dolgoznak fél a község és a környék lakosságának ellá­tására. Közel 300 mázsa káposztát, 30 mázsa zöldparadicsomot, 12 mázsa paprikát és 15 mázsa vegyesárut tartósítanak. 'Ké­szítettek több, mint 5 mázsa szilvaízt. Persék István, az üzem vezetője nagy gondosság, gal irányította itt a munká­kat. Bevezet‘te egy új árucikk­nek is az előállítását, mintegy 30 mázsa apróhalból készítet­tek hagymás pácolt halat. Tá­rolnék itt még fejeskáposetát, kelkáposztát, zöldségfélét és 20 mázsa almát is. Jól felké­szültek a lakosság burgonyá­val való ellátására. Jelenfteg hót vagon burgonyát tárolnak, amiből majd tavasszal elsősor­ban a helyi szükségleteket fe­dezik, de szállítanak majd a fővárosba is. A tartósított áruból már szállítottak a szekszárdi, há­tai, bogyiszlói, bonyhádi és deesi földművesszövetkezetek­hez hagymás halat, savanyú- káposztát és vegyes savanyúsá­got, amit mindenütt nagy meg­elégedéssel fogadtak. Nagy elismerést kapott a szövetkező tartósított áruiért a január 8-tól 14-ig tartó áru­bemutatón Budapesten. Az or­szág földiművesszövetkezeten között a második díjat nyerte el a tartósított áruk jó minő­ségű elkészítéséért. * Sertéseket hizlalnak a föld- művosszövetkezetek a lakosság zsír. és húsellátásának jobb biztosítására. A Dombóvári Fölöm ű vesszövetlkezet mintegy 120, a tamási 107, az inegszem- csei 25 dlb sertés hizlalását kezdte meg most, hogy a nyár folyamán a község lakosságá­nak zsír- és húsellátását biz­tosítani tudják. A bonyhádi szövetkezet az ősszel negyven­két hízotítsertést vágott le, ^melynek mintegy 25 mázsa zsírját csak a nyáron hozzák majd forgalomba a szövetke­zet boltjaiban, A sertések hú­sát füstölt állapotban tárol­ják, amit majd szintén a nyá­ron értékesítenek. • A dunaszentgyörgyi földmű­vesszövetkezet 30 darab 60— 65 kilós süldőt vásárolt hizla­lásra. A takarmány biztosítá­sára 150 mázsa csövestengerdt és 10 mázsa lucernát vásárol­tak. A sertéseket Berónyi Ist­ván gondozza, aki nagy szak­mai tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Vállalta, hogy havonta legalább 22 kilóigram- mos súlygyarapodást ér el minden sertésnél. El akarja érni, hegy felsziaibadiul’iáisunk tizedik évfordulójára mind­egyik sertés a 120—130 kilós súlyt elérje. e i as e k Ápoljuk a haladó hagyományokat Szekszárdon is A közelmúltban emléket állított a járási kultúrotthon Babits Mihálynak. Emléktáb­lát helyezett el tatarozott szülőháza falán. Ez igen di­cséretes cselekedet volt, bár elvégzése a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat feladata lett volna. Ezzel azonban nem aratott le a járási kultúrház minden babért a TTIT elől. — Bonyhádon a Hazafias Népfrontbizottság segítségével gazdakört szerveznek a dolgo­zó parasztok. A Vendéglátó Vállalat Rákóczi-úti itaknéié. gének helyiségéiben gyűlhetnek ösisae Q gazdák szabadidejük­ben beszélgetni, szórakozni, tanulni — ötvenhétezer darab téglá­val teljesítette túl égetési ter­vét a felszabadulási verseny első tíz napjában a palánki téglagyár. A kemencéből az új esztendőben 96 százalékban ke­rült ki elsőosztályú tégla. * — A bikácsl Petőfi termelő­szövetkezet tagsága a közel­jövőben 4 darab tinót szállít exportra — Béndek István 7 holdas fürgedi gazda még december­ben teljesítette 1955. évi sertés beadását. Van városunknak más hafp.ro mánya is, amely megérde­melné az utókor emlékezetét. Liszt Ferenc, a híres mu­zsikus több ízben járt Szek­szárdon az Auguszt-féle ház­ban (az ötvenes csemegeüzlet helyisége), valamikor az épü­let falán egy bronz emlék­tábla hirdette is ezt. Vajon hova lett? — Háromszáz mázsa korpát adnak ki a közeljövőben a tönzstahenésaettel rendelkező termelőszövetkezeteknek. • — A pincehelyi gépállomá­son 56.000 forintot takarítot­tak meg 9 traktor javításánál — A dombóvári járásban erdeményesen folyik a járás agronémusaiimak szakmai to­vábbképzése. Január 8-án a járási tanács mezőgazdasági osztályán húsz agnenómus vett részt a konferenciáin. * — A gyulaji MNDSZ-szer­vezet ötven asszony részvételé­vel szabó-varró tanfolyamot indít, de még a tél folyamán megkezdik a kukoricái osztás _ ból a lábtörlők, papucsok és szatyrok készítését is. Egy szelei száraz kenyér... Úgy is lehetne kezdeni, hogy miről nevezetes a bonyh&di Béke étterem. Ahogy az ország egyes tá­jait, városokat szép fekvé­sükről, történelmi emlékeiről emlegetik az emberek, úgy a vendéglők is egy s némely tulajdonságaiknál fogva hír­névre tesznek szert. Van ven­déglő, amelyik arról neveze­tes, hogy ott valódi szekszárdi vöröset mérnek — ez rend­szerint felvidéken, lehet, hogy Egerben fordul elő —, a másik pedig arról, hogy ott valódi egri bikavért mérnek —ez a vendéglő rendszerint délvidéken lehet, hogy Szek­szárdion található. Van hol nagy adag rántott húst ad­nak (az ilyen vendéglő Tolna megyében ritkaság), van ahol három ici-pici kis húsdarabot találni a pörköltben (ilyen vendéglő Tolna megyében is található, vagy úgy is mond hatnánk: közeledünk Bony- hádhoz.) Körülbelül egy negyedév­vel ezelőtt kezdődött, egy bo­rongás őszi napon, hogy a bonyhádi Béke étteremben hat szelet friss kenyér mel­lé, hetediknek egy száraz is oda volt bujtatva — (alán egy takarékossági ankét gyü- mölcselcépven, mint a rak­tárban fellelt rejtett tarta­lék — minden hetedik dol­gozó a megszokott friss he­lyett szárazai kapott. Ez az elgondolás a gyakorlatban bevált, mert ettől kezdve nap, mint nap megtalálható volt a hetedik darab száraz kenyér, úgy hogy mivel a ki­találó neve a kívülállók előtt ma sem ismeretes, nevezhet­jük a dolgot „minden hete dik darab kenyér száraz le­gyen”-mozgalomnak (rövidít­ve, vállalati nyelven: M1HE- SZAL.) A minden hetedik száraz legyen mozgalom igen szépen fejlődött, olyannyira, hogy mennyiségi változásba ment át: minden harmadik kenyér száraz legyen mozga­lommá vált. Később a moz­galom odáig fejlődött, hogy kibontakozott belőle a minden FelEaívsis A Tolna megyei Szövetke­zetek Szövetsége feilhívja mind­azokat a tulajdonosokat, akik 1954 cllatóber 1-e előtt iparen­gedély megvonás során, vagy egyéb módion álló eszközökét (berendezéséket) adtaik át föla_ művessEövaíkezeteknek és an­nak ellenértékét nem kapták meg, azt sürgősen, de legké­sőbb január 20-ig írásban kö­zöljék az illetékes földműves­szövetkezetek járási központ­jával. r , A bejeüenités azért szüksé­ges, hogy az átadott állóesz­közök értékét a földművesszö­vetkezetek kifizethessék. Fö!d_ művesszövetkezetek járási köz­pontja minden járás székhe­lyén van, Dombóvár kivételé­vel. A dombóvári járásban ériintett magántulajdonosok be­jelentésüket a földművesszö- vertkezetek tamási és dombóvá­ri járási központhoz küldjék Tamásiba. 1955 l.negfedévébenf 150 vaQonnal löbb ni tro<> én mű trágyát kap Tolna megye, mint tavaly Tavally az I. negyedévben 3C0 vagon műtrágyát kaptak megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó paraszt­jai. Ezzel a mennyiséggel két-' szer akkcra területen végez- ^ ték el a műtrágyázást, mint 1953-ban és az előtte való években. De még ez kevésnek $ bizonyult. Ezért kormányza­tunk úgy határozott, hegy még több műtrágyát küld Toi_ na megyébe. Amint a Műtrá­gya és Növényvédőszer Érté­kesítő Vállafiat vezetője mcnd-| ja, ebben az év I. negyedében 450 vagon műtrágyát kap Tol­na megye. Pontosan 150 va­gonnal többet, mint 1954. év hasonló időszakában. második napon száraz kenye­ret a dolgozók asztalára ak­ció. A mozgalom kiszélese­dettfez a kenyérre sem szé- ségben, sem hosszúságban nem vonatkozik) jelentős tar­talékalapokat fedeztek fel. mert egészen a mai napig ott tartottunk, hogy az étte­remben immár csak másna­pos kenyér volt kaphat<$. A mai napon laikusok által is észlelhető minőségi válto­zás állott be. A felszolgálónő bájos mosollyal nyújtotta elém a kenyerestálat, és én abból véletlen szerencse foly­tán kb. 3—i, de lehet, hogy ötnapos kenyérdarabocskát emeltem ki. Az egészségügyi szempontok és a dolgozó tár­saim iránti együttérzésem megakadályozott abban, hogy az összes többi szeletet végig­tapogassam, de szemre is, a többi se látszott frissnek. Elérkezett az idő a cselek­vésre, gondoltam, mert ha az így folytatódik, kődarabot szolgálnak fel kenyér helyett. Megkérdeztem a kenyeres­lányt: „mondja, miért száraz maguknál mindig a kenyér?” Azt mondta, ő nem tudja, majd küldi a fizető pincért ... Jött a fizető pincér és kö­zölte velem, hogy ne nyug­talankodjak, a száraz kenyér sokkal egészségesebb, mert nem ül úgy bele a gyomorba. Egyébként pedig a friss ke­nyér mindig a raktárba megy, amíg a szárazát elfogyasz- szák, de mivel a száraz ke­nyér lassan fogy, a friss is már csak szárazán kerül elő. En azonban eme megnyug­tató magyarázat ellenére is tovább nyugtalankodtam, és a nyugtalanságomban odáig jutottam, hogy a Tolnai Nap­ló olvasói előtt vetem fel ezt a kérdést. Mielőtt választ kapnék, őszintén bevallom, hogy részemről már megol­dottam a kérdést. Ha ven­déglőbe megyek ebédelni, az ebédhez szükséges kenyeret megvásárolom a szemközti Népboltban. De vajon, hogy oldja meg a kérdést az étte­rem vezetője? Cs. O I KARCOLATOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents