Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

NAPLÓ

1555. JAVTTAR 1«.

z

PART ÉS PÁRTÉP 11 ÉS

A gyönki pártszervezet a választási munka tapasztalatait felhasználva szélesíti a felszabadulási versenyt

NAGYFOKÚ AKTIVITÁS

bontakozott ki Gyönk község, bon is a tamácsválaszfásokat megelőző hetekben, hónapokban. A pártszervezet jó munkája nagyban hozzájárult ehhez. A kommunisták, a párt- aktivisták jártak élen a felvilágosító munkáiban. Fáradhatatlanul magyarázták a tanács- válaszitás jelentőségét s azt, hogy a párt politikájának vég. behajtásával saját jobb életüket formálják.

A pártszervezet vezetősége a legjobb kommunista aktívákat, mint Szilágyi Imre, Gu. lácsi Péter, Tamás András elvtársak, de a többieket is megbízta kisgyűilések tartásával, a többi népnevelők segítésével. Ezenkívül a pártonkívüli aktívák is, mint Recska Li.pót, Sebestyén Zs Lgmond, Kiss Elek — hogy csak néhányat említsünk — hasonló feladatokat kaptak.

Emellett személyesen is felkeresték a választókat s igyekeztek miniéi közvetlenebb kapcsolatot kiépíteni velük. Módszerük rendszerint az volt, hogy a beszélgetést először a napi események, a családi dolgok megismerésével kezdték s

ennek keretéiben tértek ná a párt általános politikájára, az új szakasz céljaira, megváló, sításuk feltételeire. Kiss Elek például a vasárnap délelőttö- ket is felhasználja, hogy gazda társaival a begyűjtés és egyéb munkák fontosságáról beszéljen. Recska Liipót munkáját ér. tékeiték is a körülötte lakók, hiszen tanácstagnak, is megválasztották. Mint az egészség- ügyi állandó bizottság tagja több javaslatot is nyújtott be az árkok kitisztítására, s annak megakadályozására, hogy a trágyalevet ne engedjék az utcára kifolyni a igazdák. Ez nem csak egészségügyi kérdés, hanem fontos a helyes trágya- kezelés, végsősoron a többtermelés szempontjából is.

ÍGY ALAKULT KI lelkes hangulat a községben, mely aztán a választási eredményekben fejeződött ki. Alig múlt el

dél, már minden választó leadta szavazatát jelöltjeire. De a begyűjtés, az adófizetés terén is ott találjuk a községet az elsők között a járásban folyó versenyben. A pártszervezet, a kommunisták, a népnevelők összmunkája közel 400

aktívát, népnevelőt mozgósított ezekben a hetekben.

Napjainkban a pártszervezet

vezetősége azon igyekszik, hogy e jól bevált, s jól dolgozó aktíva- és népnevelő hálózat munkája ne lanyhuljon, hanem még infcáib erősödjön. A népnevelők kerületenkénti beosztása például igen jól bevált, ezt most is megtartják. Már értek is el jó eredményeket Kisgyűléseket tartottak minden körzetben a nyugatnémet felfegyverzés elleni tiltakozással kapcsolatban. Széles kör. ben megismerték így a községben helyes megvalósításban az egyes legfontosabb nemzetközi eseményeket és tiltakozásukat fejezték ki a háborús uszítok újabb mesterkedése ellen. Itt is 'beszéltek a béke megőrzésének egyik fontos kifejezőjéről, a kötelességek teljesítésének fontosságáról. Nem is hiába. Több olyan dolgozó paraszt van Gyönkön, mint idős Simon József, aki már ebben a hónapban teljesítette sertéstoe- adasat.

A JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG is nagy segítséget adott a pártszervezetnek, hogy a politikai munka színvonala és

egész menete tovább javuljon. Hoff mann János elvtárs, a járási párt-végnehajtóbizottság első titkára tartott az aktivisták számára érlekeatetet a további feladatokról. J

Ez adja a pártszervezet to-1

vábbi terveinek alapját is.1 Taggyűlésen már megbeszél-' ték, hogy a felszabadulási verseny kiszélesítésében foko- ( zottabban bevonják a tanács- ( választáskor is jól dolgozó. nagy népnevelőgárdát. Ebben i nagy segítségük a pártcsoport-1 bizalmiak. Segítségükkel újra feleleveníthetik az utca az ut.' cával való versenyt A széles j népnevelőhálózat, a kásgyűlé-, sek biztosíthatják, hogy ezek-, nek alapja az egyéni verseny i legyen. A Béke-utca például i megtisztelő szép nevét egy ilyen versenyszekasaban elért ? jó eredményeiért kapta.

RENDSZERESEN ÉRTÉ-} KELIK is majd pártvezetősági f üléseken a tapasztalatokat. Ezekre meghívják a tömeg- szervezetek vezetőit is a párt- cscportbizailmiak mellett, hogy kiszélesítsék s mintegy tapasztalatcsere jellegűvé te- < gyék a megbeszéléseket.

VASÁRNAPI JEGYZETEK Béke velünk

1847-től kezdve, éveken át, a béke barátai Amerikában és később Angliában is egyesületekbe tömörültek s évenként találkozót rendeztek, A béke azonban, ekkor még, több mint száz évvel ezelőtt, jámbor óhajtás volt csupán g Arany Jánosunk, akit a* 1850-es Majna-frankfurti béketalálkozó versre is ihletett, hitetlenkedve nézte a béke barátainak nemes buzgalmát. S a magyar nép, mely a szabadságharc bukása utáni fájdalomból még fel sem ocsúdott, inkább Kossuth szavára figyelt, aki ezekben az időkben üzente a száműzetésből: „Ha tűrni kell, tűrni fogunk, ha várnunk kell, várni fogunk, nem elbizakodva, de nem is tétlenül: Hanem őseink szent hagyományát, utódaink elidegeníthetetlen örökségét visszaköveteljük."

Ha Arany pesszimista volt, nem ok nélkül volt az: a népek közötti béke és megértés szelleme soha nem lehetett távolabbi ábránd, mint az 1850-es években, amikor a reakció ült diadalt Európa felett. Arany pesszimista volt, de napjaink költői, Szimonov, Tyihonov, a francia Aragon, a kubai Guillen, a chilei Neruda, vagy a mieink joggal derűlátók: a világ, ha súlyos akadályok nehezítik is szándékát, a békesség, a megértés, a népek közötti barátság útján halad előre. Mert a béke kérdése ma nem néhány ember vágya, hanem milliók becsületbeli ügye. A görög tragédiaíró, Euri- pides „az istennők legszebbikének“ nevezte a békét, de ezt csak mi tudjuk igazán, akik egy mindennél pusztítóbb háború után, a romok között kezdtünk új életet. S ha a béke nevét mondjuk, azt is tudjuk, hogy van mit megvédenünk, mert az élet, melyet a tíz év előtti felszabadulás nyitott meg előttünk, egyre szebb lesz, egyre többet ígér.

S ha tíz esztendővel ezelőtt Csokonai versét mondhattuk boldogan: „Visszatért immár olajággal a frigy, a kemény harcnak kialudt kanóca", ma már ki is állhatunk békénk megvédése mellett. Ezért lettek ezek a napok és hetek most a készülődésé, amikor a negyedik magyar békekongresszus előtt, mintegy seregszemlét tartva, végigtekintünk a megtett úton s hadsorba állítjuk mindazt, amit elértünk. Falu és város mozdult meg, egyszerű emberek ismétlik százszor: ha bármi lesz is, nem engedjük veszélyeztetni békés munkánkat. Ennek a töretlen hitnek volt megindító példája az az egyszerű szekszárdi dolgozó, aki a napokban felkereste a megyei békeirodát s azt kérdezte, most a negyedik magyar békekongresszus előtt mit tehetne ő a kongresszus sikeréért, a békéért? Mert számára nem elég az, hogy napi munkáját becsülettel elvégzi, azt akarja, hogy minden dolgozó társa úgy mint ő, egy emberként, becsülettel, a jövőbe vetett hittel álljon a béke ügye mellett.

Száz évvel ezelőtt Arany János nem hihetett a békebarátok buzgalmában, de ma az egyszerű emberek kezében van a jövő s amíg ők nemet kiáltanak, addig hiába fenyegetnek a megváltozott Amerika hatalmasai, az „istennők legszeb- bike" itt van kezünkben, minden napunkat ez aranyozza be. S a februári magyar békekongresszus is egy lépés lesz azon az úton, melyet a holnap, a jövő felé teszünk, harcban, munkában, szorgalomban.

APOR SÁNDOR

A párfoktatás tapasztalatai a dombóvári járásban

Az idei párták tatás előkészítésében, sokkal alaposabb mun kát igyekeztünk végezni, mint az elmúlt esztendőben. Már a múlt év júniusában hozzákezd- tünk a propagandisták kiválogatásához. Falusi és üzemi pártszervezeteink 3 tagú bizottságot állítottak össze, akik kiválogatták a hallgatókat, el. beszélgettek velük az oktatás fontosságáról. így tehát 68 propagandistával, közel 800 ember oktatását kezdtük meg járásunkban, elég jó eredménnyel. A szervezett párt- oktatáson kívül, célul tűztük a töniegpropagandát széles pártonkívüti tömegek részére. Tömegielőadésaiink már eddig is szép eredményeket mutatnak fel és ezt még fokozni kívánjuk. A tanácsválaszitás fel. adatai bizonyos mértékben visszaszorították az oktatás beindulásét, oe utána annál nagyobb lendülettel fogtunk hozzá az oktatás megindításához. így tehát járásunk területén a beütemezett oktatásból csak egy helyen, a tüskei tsz-nél nem indult be a pártoktatás, itt is csak a vezetők hanyagságából. Azonban jól működő pártok tatás folyik Alsóleperd, Döbrö- köz, Lápaifő, Dalmand gépállomás, Kurd és Mucsi községekben, valamint Dombóvár számos üzemében. Lemaradás az oktatás ütemtervében azokon a helyeken, ahal nem volt alapos a beszélgetés a hallgatókkal, aihol csak az egyszerű meghívók kiküldésével várták, hogy a hallgatok összejöjjenek oktatásra. — Az oktatási anyagot későn rendelték meg. Nak, Szaikcs, Kocsola községekben, aihol ez is hátráltatta az oktatás beindulásait. Propagandistáink zöme eflvégezte a nyári továbbképző tanfolyamat, és ez évben kialakult propagandistáink törzsgárdája. Vannak olyan párthoz hű propagandistátok, akik évek óta nevelik a hozzájuk beosztott hallgatókat, felkészülve járnak be a járási konferenciákra, mint pl. Törő. László, Mándl János, Gelencsér János, Czaipik Károly, Szilágyi Gyula sokan mások. De vannak hanyag propagandistáink is, mint Varga Gyula, Varga Andor, Tóth József, Lagyák János és László Béla. Ezek az elvtársak nem látják fontosságát annak, hogy neveljék a párttagokat, a pár- tookívüli becsületes dolgozókat. Itt kell megemlítenünk Polecséik Gyulát, a Járási Tanács VB titkárát, aki mindössze egyszer volt propagandista-konferencián, nem ké_ Kgült fél az oktatásira és igen

rossz példát mutatott a hallgatók előtt.

A Járási Párt-Véigrehajtó- bizotbság felismerte azt a tényt, hogy az oktatás nem reszortfeiladat, hanem közös ügy. Végrehajtóbizottsági ülésen már kétszer megtárgyaltuk az oktatás állását. Minaen községben ellenőrt, aktívát állítottunk be és létrehoztuk az elméleti tanácsot, 'amely azonban még nem sóikat tett, de most szerepet kap a vitás 'kérdések tisztázásában.

Tervbevettük, hogy elbeszélgetünk a hanyag és gyengébb propagandistáikkal konzultáció fcrmájábain. A járási titkár elvtársak személyesein résztvesznek azokon a szemináriumokon, aihol nem jelent meg a propagandista a járási konferencián, vagy gyenge a felkészültsége. Ők maguk is bekapcsolódnak a vitába, segítik a hallgatókat a kérdések megértésében. Ennek eredményeként alaposabbak a vitáik, szívesebben járnék a hallgatók is, akik otthon nem tanulnak. Az ilyen szemináriumokon tovább tant a vita és a hallgatók is jobban megjelennék. Propa_ gandistáink helyesen használ, jáfc fel az oktatásban, községük elért eredményeit, a helyi népfrontbizottság program- ( jóit. Van olyan prepagandis- f bank, aki állandó kapcsolatban^ van a pártiszervezet, vezetésé-? gével és a párt előtt álló fel-? adatokat megtárgyaljáik a sze-J minériumekan is. Azonban van, olyan párttiifkár, aki propagam -i dista is, ae egyik munkát sem® végzi, mint pl. Lagyák János« Várongon, aki taggyűlést nanf tartott hónapok óta. Az ilyen® hanyag propagandistákat fe- S gyelmi úton felelősségre von-O juk ,és megfelelően járunk el x velük szemben. A propagan-r* dista-kanferenciákon sek vitás i kérdés merült fel, amelyre megválaszoltunk. Nehezen értett kérdés volt a polgári, pol-í gári-demctoraibilkus forradalom és az átnövcs kérdése, az osztályok fogalma. Ezekre azonban később újból visszatérünk és alaposan megvitatjuk a pro-^j pagandisták előtt. Legfonto- sabb feladatnak a propagandistáik felkészülését látjuk,! hogy érdekes előadással, jó ú szemináriummal segítsék elő a P tananyagok' megértését. Ellen- 2. őrzésünk során minőén pro-ás pagandlstá'Val elbeszélgetünk, £ segítjük őket a kérdések megsértésében. A tananyaghoz hoz- fí zákapcsoljuk a legfontosabb® helyi problémákat, a nemzet- közi helyzet kérdéseit. Külö-o nősen nagy súlyt helyezünk o

arra, hogy a KV. határozatát (Októberi) megértessük a hallgatókkal és az abból adódó feladatokat helyileg megvalósítsuk.

E hónapban el akarjuk érni, hogy pártoktatásunk minden területen megszilárduljon és sikeresen befejezzük a vizsgák megtartásává!. Ezt a feladatot látjuk egyik 'legfontosabbnak párfcszervezefeink előtt és ez irányban megadunk részükre minden segítségeit Tolnai Lajos,

J. B. Ágit. prop vezető,

Dombóvár.

oszt.

A gazdakörök életéből

A Párt, a Hazafias Népfront-bizottság és a földművesszövetkezet közreműködésé, vei Faddon is megalakították a dolgozó parasztok a gazdakört. Helyiséget a földműves- szövetkezet biztosított a kör részére. Az egykori nagy tánc. helyiséget most három részre osztják, az egyikben társas- játékekka! szórakozhatnak, a másik teremben olvasószobát rendeznek be. míg a harmadik szolba társalgó lesz. A helyiségek felszereléséhez a helyi pártszervezet nyújtott segítséget, és részben a gazdakör bérbevette a volt egyéni kocsmát: felszereléseit. A kör tagjai úgy határoztak, hogy ,a téli estéken különféle rendezvényeket tartanak, s az így nyert bevételiből biztosíthatják majd

a gazdakör kényelmes 'berendezésiét.

Bár az építkezéseik még folyamatban vannak, annak eile- . nóre máris többen ott vannak! esténként a gazdakörben.

*

December végén alakult meg Sárpilisen a gazdakör 60 taggal. Azóta hetenként háromszor, négyszer gyűlnek össze a dolgozó panasztek, hogy elbeszélgessenek a község problémájáról, mindennapi életükről.

*

Január 20-án, Budapesten a Hazafias Népfront országos bizottsága irodájában a gazdakörök elnökei részére országos tapasztalatcsere-értekezlet lesz. Megyénkből a legjobban működő gazdakörök elnökei vesznek részt ezen a hasznos értekezleten.

A Szekszárdi Vegyesipari Vállalat 141.2 százalékra teljesítette negyedik negyedévi tervét

Kiváló eredményeket értek el tervteljesítésért folyó harcban Dömötör István lakatos brigádja, akiknek normateljesít- ménye 270 százalék volt, C.zi- bor Dezső brigádja 211 százalékot ért el. Nyakas István kár pitos brigádjának eredménye pedig 198 százalék. Az elmúlt évben a vállalatnál 12-em érdemelték ki a sztahanovista kitüntetést, hatan pedig a „Szakma kiváló dolgozója” kitüntetést. Közülük kilenc dolgozónak az elmúlt napokban adták át ünnepélyes keretek közt a sztahanovista oklevelet.

A vállalat 'január 1-ével egyesült a Szekszárdi Vas- és Fémipari Vállalattal és azóta „Szekszárdi Vasipari Vállalat” néven működik.

BAZSÓ WEHDEL Pál

olyan helyen is, ahova repülőgéppel szállították a vizet utánuk. Itt aztán, se tá, se tu, csak húzta az igát 12 évig. Most, hegy hazakerült, már a fülit se bánta. Erzsiké is befogadta egy füllel is. Igaz, hogy álmában néha brekegett mint a béka, de ez a „trotteintották‘'-tól volt, akik éveken keresztül őrizték őt puskával, ott a nagy hegyek alatt. A ross eb se tudta, minek kínozták őket a sok kő fejtésével éveken keresztül amikor el se vitték a követ. Állítólag gyémántot kerestek.

Megérkezése után örvendezve futott a tois fához. Jól maglombosodott azóta. Er_ zsike azonban kiábrándította.

— Se híre, se hamva nincs annak. Két hétre rá, hogy elment kend, kitörte egy tréner haj tóiéinak. Ka ja- baltiunk rá, de csak röhögött a németje, nem lehetett azzal beszélni. Lehet, hogy nem is német volt, csak úgy hibázott a németszóra.

BaZ'SÓ igém elszcmcrodott.

Rövidesen elfelejtette a fa- ügyet, mert akadt dolga elég. Bölcső is került a házba,

koporsó is vándorolt ki a kapun. Volt gond elég. Bo- letta, adó, vagyonváltság. agrárolló, bankkamat jött mint az árvíz. Amikorra körülnézett, Irnrike kikapott pön- dölye már Palikán csúfko- dott.

Kéne egy diófát ültetni a régi helyett, mondta egy rag_ gél, talán lesz időm még nekem is hűselni alatta. El- kocsizott Székcsőre, megint csak egy napjába került, míg egy alkalmasat talált. Megtiporták, megöntözték, jól körül is karózta, szépen lomibosodásnak is ina ült, amikorra újra megjött a ,,SAS“-behívó, ami Pécsre hívogatta a műszakiakhoz. — Forduljon fel, aki kitalálta! — mondotta , de mivel csendőrszúrony is ott csillogott a kerítés mellett, elő kellett keresnie a zöld ládát. Füleden Bazsó nagy földet járt be. TJjra látta Krakkót, míg végre hazakerült.

A kis diófát bomba fordította ki, az, amelyik a cserepet is lefújta a házról. Német bomba, hogy döglesz- tette volna meg az isten.

Bazsó most már sietett a faültetéssel, gyalog ment Bonyhádra a béna lábával Nagyszerű kis fát kapott. Egészen kedvére valót. Lom. bosodott is úgy, mintha csak aggatták volna rá a leveleket. Az idénre már egy ga- lamlbpár is rakott rá fészket. Palika az árnyékába írta az új betűt, amit a tanítónéni feladott, a „csúzliágast", az „Y“-t Bazsó éppen ebben gyönyörködött, amikor Kovács szomszéd átszólt hozzá a sövényen:

— Hallotta-e szomszéd? Uj háborút akarnak.

— Kik-e?

— Hát akiknek a kenyerét ette 12 évig.

— Hogy a franc ... csikor- dult össze Bazsó foga, aztán megfogta a kis fa törzsét, elkeseredetten köpött egyet és fölnézett az égre, keze ökölbe szorult.

— Azt pedig nem engedjük szomszéd, hallja-e?!

— Én is amonaó vagyok, amíg csak mozogná tudunk.

Tódor.

i

t

Bazsó Vendel fát ültetett, diófát. A papírhéjú diót kedvelik a városi népek, mert könnyen feltörhető, akár egykézzel is. Ilyenre fájt min diig a foga. Bőven termő, jól fizető. Egy napjába került, míg a kertészetben kiválasztotta és hazacipelte. Most, hogy megvan, siet elültetni apjával a kopasz Báziséval a kerti árok mellé. Ez az árok választja el a kertet az országúttól. Körültépog- ták, meglocsolgatták. Még jóformán el sem készültek vele, amikor megérkezett a császár invitáló levele a 44-esekhez Kaposvárra. Alig volt ekkor még 20 éves. Régen érezte már, hogy baj lesz körülötte, sietett a nő- sülássel, még szerencse, hogy túl van már rajta. Legalább nem maradnak az öregek egyedül. 1917-et írtak akkor és amikorra előkerült 12 évre rá az olasz fogságból, lemaradt egy füle. Ettől kezdve füleden Bazsóniak hívták. Hát nem is csoda, hogy lemaradt, mert a 12 év. alatt nagy sort járt meg. Olaszoktól az angolokhoz vitték és volt