Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

195S. JAN GAR 15. N A P L ó a PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A lag- és tagjelölt felvételi munka tapasztalatai a szekszárdi járásban A pántiépítés egyik igen fon­tos eszköze a tag. és tagjelölt- felvétel. A tareös élcsapatot a termelésben példamutatókkal, a beadási kötelezettség telje- sütésében élenjáróikkal, a dod- goaó népet szeretőkkel, akik készek egyéni érdekesüket a kö­zösségnek alávetni, — erősít­jük. A dolgozók szeretik a pár­tot, s még 19&1—52-ben és az 53-isk év első felében, amikor számos hibát követtünk el, ak­kor is töbhszázan kérték felvé­telüket a pártba járásunk te­rületén. Az emlékezetes jú­niusi párt- és kormányhatáro­zatok megjelenése után még in­kább a párt felié fordultak a aol gozó tömegek. 1954-ben mér a felvett tagjelölteik köziül min­den második dolgozó paraszt volt. Igen fontos az is, hogy az nain pedig Jő tagjelöltet vet­tek fel. A tag_ és tagjedöltfel- vételt a deesi, a várdomb!, a medinai és a szedres! alapszer- vezet is elhanyagolja, az el­múlt évben ezeken a helyeken sem történt tagjelöltfelvétel. Nem kielégítő, de lényegesen jobb a helyzet az állami gaz­daságok pártszervezetének tag. és tegjeföltfeivételébeai. A Le- perd-puszitaii állami gazdaság kivételével a többi gazdaság együttesen 26 tagjelöltet vett fed, legtöbbet a tolnaiszigeti ál­lami gazdaság. Hiba, hogy a központtól távol lévő üzemegy ségekbem alig-alig vették fel tagjelöltét. A p árt szervezetek túlnyomó többsége lemondott a kieső területeken dolgozó párlíkívüliek nevetéséből. A gépállomások. a szeonesi kivételével, felvet­ségii ülésein csaknem minden alapszecveaefcnél hoztak hatá­rozatot a tag. és tagjelöltfelvé­teli munka megjavításéra. Melyek a legfontosabb tennivalók? Az alapszervezetek pántvezetq- ségéraek le.gtöbb segítséget a pártcsoport bizalmiak adhat­nak, akik állandó kapcsolat­ban vannak a dolgozókkal. — Ezért bátram kell támaszkodni- ok rájuk. Pártmegbiaaitásként fceíll a legtjoíbb pártantkívülie- ket a pártcsoport bizalmiak­nak átadni azzal, hogy rend­szeresein foglalkozzanak veliiK. Fel kell számolni egy-két he­lyein, mint a sióagóadi alapszer vezetnél, a fácánkentá, az alsó- Tiyékd termelőszövetkezeteknél és a ieperdi állami gazdaság­ban azt a helytelen nézetet, hogy a tag- és tagjelöltfelvétei nem az egyik legfontosabb párt A Tolna megyei békebisottság ülése A megyei békebázobteág és a Hazafias Népfront-bizottság kibővített munkaértekezleten vitatta meg a IV. magyar bé- kekongresszus megyei előké­születi munkáit. A vitaindító előadást Mónus István meg­nyitó szavai után Kiss Ferenc, a megyei békebizottság titkára mondotta. — Azt reméltük, hogy 1954 a nemzetközi helyzet enyhülé­sének éve lesz. Azonban a nyugati hatalmak újabb lépést tettek annak érdekében, hogy még fokozottabb mértékben folytathassák a fegyverkezést. Megyénkben rövid néhány hét alatt mintegy 30 ezer ember nyilatkozott táviratokban, leve lekben, kisgyűléseketn és béke- beszélgetéseken Nyugat-Né­met ország felfegyverzése el­len. Az országszerte kibonta­kozott békeharc fontos állo­mása lesz a IV. magyar béke- komgressBus — mondotta töb­bek között a megyei békebi­zottság tulkára. Szűcs Péterné elmondotta, hogy öcsényben már folynak a békekásgyűlések, ő maga va­sárnap három békebeszélgetést vezetett le. Ezután ismertette az öcsényiek üzenetét.' „Az őcsényi dolgozók — hang zik az üzenet, — emlékezeté­ben még élénken élnek az el­múlt háború borzalmai. Az őcsényj dolgozók tudják, mit jelentene egy újabb viMgihábo rú a magyar nép és az egész világ dolgozói számára. Mi nem akarunk még egy ilyen világ­égést látni. Nem akarunk síró anyáikat, gyászoló özvegyeket, ■nem 'akarunk leégett falvakat, rombadőlt házaikat, szétbombá­zott gyáraikat, hidakat látni. Nem akarjuk azt, hogy amit a magyar nép 10 évi szorgal­mas munkával felépített, az ismét elpusztuljon. Az őcsényi dolgozó nép békét akar, dol­gozni akar, tovább akarja fej­leszteni azokat a nagyszerű eredményeket, amelyet eddig a magyar nép elért. Az őcsé­nyi nép jómódú országot, vi­dám fiatalságot, megelégedett öregeket akar látni. Éppen ezért tiltakozunk Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen és a náci miütarizmus feltá­masztása ellen. Az őcsényi nép megértette, hogy a nyugatnémetek felfegy­verzése esetén a szocialista tábornak még szorosabb egy­ségbe kell fűződnie. Ezért egy szíwel-lélékikel csatlako­zunk a Szovjetunió által ve­zetett 900 milliós béfcetábcr- hoz.” Ezután a megyei békebizott­ság az elköltözött bizottsági ta­gok helyett újakat választott. Több mint 1,100.000 forintot és több mint 1.004.000 cigarettát osztott ki többtermelési prémiumként a nagydorogi dohánybeváltó előző évek gyakorlatával szem. ben, amikor a felvett tag- és tagjelöltek életkora általában meghaladta a 40 évet, az el­múlt évben a felvették 50 szá­zaléka 20—30 év körüli volt. Sikerűit minőségileg is javíta- niprk a munkánkat. A felvett tagjelölteknek alig 1 százalé­kát kellett csak kizárni külön­féle okok miatt. Helytelen lenne azonban azit állítani, hogy járásunkban min den rendben van a tag- és tagjeiöltfelvétel terén. Nézzük meg a járás három legnagyobb alapszervezetét, a ífiddit, a tolnait és a bátaszé- kit. Azért választom e hármat, mert itt vannak a lehetőségek a legkevésbé kihasználva. Az elmúlt érben e három szerve­zet összesen 7 tagjelöltet vett fel, közülük a faddi egyet-sem. Ezek a szánnak tükrözik e három alapsaervezeineík a tö­megek felé kifejteit munká­ját. Pedig Bátaszéken például 1951-ben 31, Fadaom lő, Tol­ták a legjobb traktorosokat, kombájmvezetőket és agronó. muscikaí a párttagok sorába. A legelmaradottabb a tag- és tagjelöittfelrétel a termelőszö­vetkezetekben, pedig itt vára legtöbb feladat megoldásra. A faddi Uj Élet, a Bűzakialész, a medinai tsz, a sárpilásii Már­ciusi Ébredés termelőszövetke­zetek pártszervezetei az elmúlt évben egyetlen tagjelölteit sem vettek fel. A nagymérvű lemaradás oka részben abban keresendő, hogy sem a PTO, sem a helyi párt­vezetőségek nem foglalkoztak jelentőség-éihez mérten ezzel a munkával. Tettünk ugyan szá­mos javaslatot a munka -meg­javítására, de ez bem jutott to­vább, mint a pártvezetőségi ta­gokig. ök azonban-nem foglal­koztok következetesen a párt­hoz közelálló, a pántot szerető párlonkívüliekkel a célból, hogy hozzásegítsék őket a fel­vételihez. Ez annál -inkább sú­lyos hiányosság, mert vezető­építési munka. Vátttoztotini ’keE a már fel­vett (tagjelöltek nevelési mód­szerén is. Éppen a helytelen foglalkozás következtében for­dulhatott elő az, hogy több 6 hónapnál idősebb tagjelöltet nem vehettünk fel párttagnak, mert politikailag nem képez­ték maguka-t. Pártszervezeteinik új tervek­kel indultak az új esztendő­nek, mi is új tervet készítet­tünk a párbépítési muiifka to­vábbi megj-ámtásáiía. : Ennek, lényege nem más, mint az, hogy egyre többet foglalko­zunk a munkában élenjáró, a tervüket teljesítő, az állampol. gá-ri fegyelmet betartó dolgo­zókkal és elősegítjük, hogy a pártunk tagjait legyenek. Min­den, rertiény.übk megvan arra, hogy új, 195ő. esztendőben az eddigtekhez viszonyítva sóikkal több dolgozó kéri majd felvételét a pártba. Kemény István Szefcszárd, JB. A békebizottság jóváhagyta azt 4 javaslatot, hogy a kül- döltválasztó békegyűléseken 1400 küldöttet válasszanak, s ók hat járási és városi béke- találkozón -t-snácsikozzBiniEfo a Léke (megvédéséről, a nemzet­közi helyzet alakulásáról. A békebizottság határozatot ho­zott vándorzászló alapításáról, s azt negyedévemként adja oda a legjobban dolgozó békebizott- ságnak. Először annak a béke- bizottságnak jut birtokába a sárközi mintákkal díszített vi­lágoskék vá-ndorzászló, amely a legeredményesebb munkát végzi a béikekongresezüs elő­készítése során. A munkaértekezletein számos javaslat hangzott eí. Dr. Ványi Gábor elmondotta, hogy Duna- földváron mái- a közeli napok­ban plakátokat készíttet, s ez­zel adja hírül a község dolgo­zóinak a közeli nagy eseményt, a kongresszust. Ezenkívül fény képriportot készít a fotószak­kör bevonásával a község dol­gozóinak. békeharcáról és azt á község legforgalmasabb he­lyén helyezi el. Turgonyi Te­réz a DISZ, Horváth Jánosné az MNDSZ, Németh Károly az MSZT segítségét ajánlotta fel. Janya-nusstai MESSZE, még a messzebb- ne! is messzebb, — úgy mond­jak az istenhátamögött van Janya-puszta. A pusztaiak sze­rint ezt a települést még a ván dór is elkerüli. Mi azért ne ke­rüljük el, látogassuk meg a puszta lakóit, adjuk tudomásá­ra sok embernek, hogy miként élnek, dolgoznak itt az embe­rek . Ami az életet illeti, az megy, hol simán, hol meg göröngyö­sebb úton. Az idő ezekben a téli napokban talán valamivel assabban telik, mint a város­ban, mert nincs itt villany, rá­dió, kevés . a fiatalság, nem igen van szórakozási lehetőség. Ahhoz meg nem igen van ked­ve senkinek, hogy akár rádiót hallgatni, akár egy mozielő­adást megnézni elgyalogoljon Harcra, mert az út oda-vissza 8 kilométer. De reméljük, a következő tél hosszú estéi már Janya-pusztán sem lesznek unalmasak. A harci Hazafias Népfront, illetve a tanács köz- ségfejlesztási tervébe ugyanis szerepel, hogy Janya-pusztára bevezetik a villanyt. „Akkor szólhat maiid a rádió minden háznál”, — jegyzi meg Hor­váth bácsi, a megyeszerte is­mert kiváló tehenész. A puszta maga nem valami festői szép tájat mutat. Félig lebontott házak, gondozatlan porták, szóval rendezés alatt van itt az egész puszta. ..Eay év múlva jöjjön él, — mondja az elnök, Nádoíi Gyula az „Uj Élet" termelőszövetkezet veze­tője. — Átalakítjuk az egész pusztát. A régi rogyadozó cse­lédházakat elbontjuk, helyükbe újakat építünk, a termelőszö­vetkezet tagjainak.” EMLÍTETTÜK, hogy terme­lőszövetkezet is van ezen a pusztán. Most kimondjuk, hogy csaknem teljes egészében szö­vetkezetbe tömörült dolgozó parasztok laknak itt. méghoz­zá olyanok, akiknek (jó hírneve még 4 község határán túl is elmegy Hogy mi erre a bizo­nyíték? Arról majd később szó lesz ... A föld, az életet adó gabona 'bölcsője most nyugodtan alusz- sza ■ téli álmát, Gazdái, az „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai pedig szorgalmasan dolgoznak, végzik a tavaszi munkák élőké szításét. A kőművesek pedig ép pen egy régi, megrongálódott lakás rendbehozásán dolgoz­nak. Az „Uj É!et”-belieket ugyanis váratlan meglepetés érte. Tagnak jelentkezett Al- mási Károly és felesége. Sze­rencsétlen család ez az ifjú há­zaspár. Az egyik termelőszövet kezetből (nem fontos melyik­ből) elküldték őket. Lehet, hogy jogosan, lehet, hogy nem. (Ez se lényeges). Elég az hoz­zá. hogy úgyszólván semmit sem kaptak. A harciak maguk közé vették őket. adtak nekik mindjárt élelmet, lisztet, zsírt, krumplit, szóval mindent, s amíg a lakásukat rendbe nem hozzák, addig az elnöknél lak­nak. „Jól lehet, ők is hibásak, amiért az a szövetkezet, ahonnét elküldték őket, kevés jövede­lemmel zárta a gazdasági évet, de mégse teljesen ők ezért a hibásak. Mi szívesen magunk közé vettük őket, segítünk is nekik, mert biztosak vagyunk abban, hogy meghálálják, jövő ilyenkorra nekik is lesz minde­nük. így volt egy évvel ezelőtt Lukács Jánosné is, annakidején őt is kisegítettük, nem élt visz- sza jóságunkkal, egész eszten­dőn át becsülettel dolgozott és most van mindene”, — mondja a szövetkezet köztiszteletben álló elnöke. NÁDORI elvtársnak, és az „Uj.Élet” többi tagijának igaza van.’ Attól még lehet valaki be­csületes ember, hogy szegény, ezért nem szabad kiközösíteni a szövetkezetből. „Nem hoztak ekét, lovat, meg egyebet, de hozták szorgos két kezüket, harcosságukat, szilárd építői lesznek majd a termelőszövet­kezeti) mozgalomnak” mond­ják. Ilyen ember Matkó Antal is, aki ugyancsak ebben az év­ben harmadimagával lépett be az „Uj Élet” termelőszövetke­zetbe. Talán nem is lenne teljes a kép, ha nem írnánk meg. hogy a Janya-pusztai termelőszövet­kezet naprót-napra hogyan gya rapszik, hogyan harcol,a párt- és a kormány népjólét emelési ■programjának megvalósításá­ért ... Tavaly fagy és jégverés pusz tított a Janya-pusztai határban is. Az „Uj Élet” termelőszövet­kezet tagjai mégis gyarapod­tak, gazdagodtak. Az egy mun­kaegység értéke közel 30 fo­rint. Emellett takarmánya is van a szövetkezetnek bőven. Jelenleg 33 darab kocát tud­tak hízóba-állítani. Részben a szabadpiacra, részben pedig ál­lam iránti kötelezettségük tel­jesítésére hizlalják a disznó­kat. Nemrégiben újj üzemrész­leggel, tejfeldolgozóval bővült az „Uj Élet” termelőszövetke­zet gazdasága. Ezzel kettős célt szolgálnak a Janya-pusztaiak. A szekszárdi cukrászdákat min dennap ellátják vajjal, a tag­ság jövedelmét is fokozzák, erő sitik a munkás-paraszt szövet­séget. -— De mindez csak a kéz det, — így mondják az ,,Uj Élet” tagjai. — Később, mikor már lesz bőséges zöldtakar­mány, minden tehén leellik, 8 —10 kiló vajat szállítanak majd Szekszárdra. Lesz a szek­szárdi Nápboltokban elég, vá­sárolhatnak a városiak eleget. NEHÉZ befejezni ezt az el­beszélést, mert annyi mindent lehetne írni magáról a pusztá­ról, de még ennél is többet a pusztai emberek életéről. De most nem tellik többre, majd legközelebb, ha arról adunk számot, hogy a felszabadulási versenyben is siker koronázta a Janya-pusztai „Uj Élet” ter_ melőszövetkezet tagjainak mun káját, akkor több mindenről beszámolhatunk. De most még a felszabadulási verseny is a kezdet-kezdetén van, csak most dolgozzák ki a Janya-pusztai­ak, hogy a tavaszi munkák ha­táridejét mennyire rövidítsék le, hogy milyen kimagasló mun kasikerek elérésével ünnepel­jék hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Befejezéshez közeledik a do­hánybeváltás Nagydoragon. Az ősrégi híres dohánytermelő községekből, Kajdacsról, Pál- fáról, Nagydorogról, Biikácsról és máshonnan sok értékes vi­lágos és barna színű kerti do­hányt szállítottak a dolgozó parasztok a ruagydorogi do­hánybeváltóba. A jóisiíkerült dohánytermelés után nagyobb összegű pénzt és cigarettát kaptak többterme- lésd prémiumként a gazdák. A nagydorogi dohánybeváltó Uyen címen 1,100 000 forintot és több, mint 1,004 000 darab Kossuth cigarettát osztott szét a dohánytermelő gazdák kö­zött. Récsei János feajdacsi gazda például 665 négyszög­ölön termelt dohányt, amiért 10.613 forintot és 9125 darab cigarettát kapott, aminek kö­zel fele többtermelési prémium,- Szabó István nagydorogi gaz­da 383 négyszögölnyi terület­ről szállított be dohányt, ami­ért több, mint 7,300 forintot és 6,275 darab cigarettát kapott; A gazdag jövedelem Láttán, a dohánytermelő községek dol­gozó parasztjai szívesen köt­nek az idén is dohányterme­lés; szerződést. Kajdacson pél­dául tavaly 43 holdon termel­tek dohányt, idén pedig 87-re szerződtek. A nagydorogi do- hánybevá'tó a hozzátartozó községek területén már telje­sítette ez évi dchéinyteinmelésii szerződéskötési tervét. Küidöftváiasztó DISZ taggyűlés a Tolnai Selyemfonóban A Selyemfonógyár DISZ- szervezete is megtartotta az év első, s egyben a küldött­választó taggyűlését — írja le­velében Buzánczky Mária a DISZ-szervezet titkára. — A taggyűlésen a szervet tagjai mellett a járási pártbizottság titkára, a DISZ MB. és JB. munkatársai, valamint az üze­mi pártszervezet képviseltet­ték magukat. A taggyűlésen a titkári be­számoló részletesen rámutatott az alapszervezet 5 hónapi mun bájának eredményeire, az elkö vetett hibákra és a hibák ki­javításának módjára. A szín­vonalas beszámoló után Wit- tinger Margit elvtársnő, DISZ vezetőségi tag tett javaslatot a járási küldöttekre. A taggyű­lés elfogadta a javaslatot s így Somi Benjámin, a járási pártbizottság titkára, Buzánez- ky Mária, a DISZ alapszerve­zet titkára, Csákvári Mária a szervezet gazdaságvezetője, Klein Erzsébet és Horváth Júlia a szervezet tagjai képvi­selik a Selyemfonógyár DISZ alapszervezetét a járási érte­kezleten. A taggyűlés további részében élénk vita alakult ki a szer­vezet munkájának megjavító” sára. Ahol még most A napokban a volt megye­házán jártam és ott több fa­liújság arról igyekezett meg­győzni, hogy most, január kö zepén nem a januári téli na­pokban vagyunk, hanem kel­lemesen süt a júliusi nap s az aranysárga búzakalászo- Icat a szél lágyan ringatja Tolna megye határában. A földszinten elhelyezett fali­újság, a kongresszusi verseny győzteseit népszerűsíti (azóta már volt alkotmányi műszak, forradalmi műszak, s most a felszabadulási verseny kellős közepén vagyunk). Az eme­leten pedig igen nagy meg­győző erővel igyekezett bizo­nyítani egy másik faliújság, hogy napjainkban a „Harc­ban minden szem gabonáért" jelszóval dolgozzunk a szántó földeken. A faliújság szerint kombájnok és arató-kévekötő gépek éppen most januárban, versenyben végzik a gabona betakarítását s a szorgalmas asszonyok pedig rakják a ga­bonakereszteket ... Nem, nem, nincs semmi tévedés, mert a kép jobb oldalán tar- lóhcmtást végez a traktor, sőt hogy minden kétséget kizár­jon még a kukoricakapálás­ról is bemutat egy hangula­tos képet. Igán, a mezőgazdá­ig „aratnak...“ sági igazgatóságon — lega­lább is a faliújság „előremu­tatóba’1 szerint — megyénk­ben a legfontosabb feladat az aratás, a tarlóhántás és a másodvetés. Már, már engedtem a fali­újság „meggyőző“ erejének, amikor az egyik gépállomás­ról megjött a jelentés a téli gépjavításokról. A traktoros — kezében a téli gépjavítás eredménye — a télről beszélt. Csak későbben értettem meg az igazgatóság „bölcs“ álláspontját: a nyáron nem érnek rá a sok munka kellős közepében a faliújsággal tö­rődni, ezért már előre a tél folyamán elkészítik az egy- egy időszerű feladat megoldá­sára „mozgósító“ faliújságot. De arról is hallottam, hogy valamennyi „időszerű“ fel­adatot „feldolgozó° faliújsá­got kifüggesztik az előcsar­nokban és ki-ki a maga mód j&n keresse meg azok közül a rávonatkozó részt. Egyetlen kérdést enged­jenek meg: időszerű-e már most szépen festett plakátok­kal, fényképekkel az aratás­ra mozgósítani, vagy talán ar aratásig jutottak még csak el az elmúlt gazdaságé évben? * I

Next

/
Thumbnails
Contents