Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-15 / 12. szám
195S. JAN GAR 15. N A P L ó a PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A lag- és tagjelölt felvételi munka tapasztalatai a szekszárdi járásban A pántiépítés egyik igen fontos eszköze a tag. és tagjelölt- felvétel. A tareös élcsapatot a termelésben példamutatókkal, a beadási kötelezettség telje- sütésében élenjáróikkal, a dod- goaó népet szeretőkkel, akik készek egyéni érdekesüket a közösségnek alávetni, — erősítjük. A dolgozók szeretik a pártot, s még 19&1—52-ben és az 53-isk év első felében, amikor számos hibát követtünk el, akkor is töbhszázan kérték felvételüket a pártba járásunk területén. Az emlékezetes júniusi párt- és kormányhatározatok megjelenése után még inkább a párt felié fordultak a aol gozó tömegek. 1954-ben mér a felvett tagjelölteik köziül minden második dolgozó paraszt volt. Igen fontos az is, hogy az nain pedig Jő tagjelöltet vettek fel. A tag_ és tagjedöltfel- vételt a deesi, a várdomb!, a medinai és a szedres! alapszer- vezet is elhanyagolja, az elmúlt évben ezeken a helyeken sem történt tagjelöltfelvétel. Nem kielégítő, de lényegesen jobb a helyzet az állami gazdaságok pártszervezetének tag. és tegjeföltfeivételébeai. A Le- perd-puszitaii állami gazdaság kivételével a többi gazdaság együttesen 26 tagjelöltet vett fed, legtöbbet a tolnaiszigeti állami gazdaság. Hiba, hogy a központtól távol lévő üzemegy ségekbem alig-alig vették fel tagjelöltét. A p árt szervezetek túlnyomó többsége lemondott a kieső területeken dolgozó párlíkívüliek nevetéséből. A gépállomások. a szeonesi kivételével, felvetségii ülésein csaknem minden alapszecveaefcnél hoztak határozatot a tag. és tagjelöltfelvételi munka megjavításéra. Melyek a legfontosabb tennivalók? Az alapszervezetek pántvezetq- ségéraek le.gtöbb segítséget a pártcsoport bizalmiak adhatnak, akik állandó kapcsolatban vannak a dolgozókkal. — Ezért bátram kell támaszkodni- ok rájuk. Pártmegbiaaitásként fceíll a legtjoíbb pártantkívülie- ket a pártcsoport bizalmiaknak átadni azzal, hogy rendszeresein foglalkozzanak veliiK. Fel kell számolni egy-két helyein, mint a sióagóadi alapszer vezetnél, a fácánkentá, az alsó- Tiyékd termelőszövetkezeteknél és a ieperdi állami gazdaságban azt a helytelen nézetet, hogy a tag- és tagjelöltfelvétei nem az egyik legfontosabb párt A Tolna megyei békebisottság ülése A megyei békebázobteág és a Hazafias Népfront-bizottság kibővített munkaértekezleten vitatta meg a IV. magyar bé- kekongresszus megyei előkészületi munkáit. A vitaindító előadást Mónus István megnyitó szavai után Kiss Ferenc, a megyei békebizottság titkára mondotta. — Azt reméltük, hogy 1954 a nemzetközi helyzet enyhülésének éve lesz. Azonban a nyugati hatalmak újabb lépést tettek annak érdekében, hogy még fokozottabb mértékben folytathassák a fegyverkezést. Megyénkben rövid néhány hét alatt mintegy 30 ezer ember nyilatkozott táviratokban, leve lekben, kisgyűléseketn és béke- beszélgetéseken Nyugat-Német ország felfegyverzése ellen. Az országszerte kibontakozott békeharc fontos állomása lesz a IV. magyar béke- komgressBus — mondotta többek között a megyei békebizottság tulkára. Szűcs Péterné elmondotta, hogy öcsényben már folynak a békekásgyűlések, ő maga vasárnap három békebeszélgetést vezetett le. Ezután ismertette az öcsényiek üzenetét.' „Az őcsényi dolgozók — hang zik az üzenet, — emlékezetében még élénken élnek az elmúlt háború borzalmai. Az őcsényj dolgozók tudják, mit jelentene egy újabb viMgihábo rú a magyar nép és az egész világ dolgozói számára. Mi nem akarunk még egy ilyen világégést látni. Nem akarunk síró anyáikat, gyászoló özvegyeket, ■nem 'akarunk leégett falvakat, rombadőlt házaikat, szétbombázott gyáraikat, hidakat látni. Nem akarjuk azt, hogy amit a magyar nép 10 évi szorgalmas munkával felépített, az ismét elpusztuljon. Az őcsényi dolgozó nép békét akar, dolgozni akar, tovább akarja fejleszteni azokat a nagyszerű eredményeket, amelyet eddig a magyar nép elért. Az őcsényi nép jómódú országot, vidám fiatalságot, megelégedett öregeket akar látni. Éppen ezért tiltakozunk Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen és a náci miütarizmus feltámasztása ellen. Az őcsényi nép megértette, hogy a nyugatnémetek felfegyverzése esetén a szocialista tábornak még szorosabb egységbe kell fűződnie. Ezért egy szíwel-lélékikel csatlakozunk a Szovjetunió által vezetett 900 milliós béfcetábcr- hoz.” Ezután a megyei békebizottság az elköltözött bizottsági tagok helyett újakat választott. Több mint 1,100.000 forintot és több mint 1.004.000 cigarettát osztott ki többtermelési prémiumként a nagydorogi dohánybeváltó előző évek gyakorlatával szem. ben, amikor a felvett tag- és tagjelöltek életkora általában meghaladta a 40 évet, az elmúlt évben a felvették 50 százaléka 20—30 év körüli volt. Sikerűit minőségileg is javíta- niprk a munkánkat. A felvett tagjelölteknek alig 1 százalékát kellett csak kizárni különféle okok miatt. Helytelen lenne azonban azit állítani, hogy járásunkban min den rendben van a tag- és tagjeiöltfelvétel terén. Nézzük meg a járás három legnagyobb alapszervezetét, a ífiddit, a tolnait és a bátaszé- kit. Azért választom e hármat, mert itt vannak a lehetőségek a legkevésbé kihasználva. Az elmúlt érben e három szervezet összesen 7 tagjelöltet vett fel, közülük a faddi egyet-sem. Ezek a szánnak tükrözik e három alapsaervezeineík a tömegek felé kifejteit munkáját. Pedig Bátaszéken például 1951-ben 31, Fadaom lő, Tolták a legjobb traktorosokat, kombájmvezetőket és agronó. muscikaí a párttagok sorába. A legelmaradottabb a tag- és tagjelöittfelrétel a termelőszövetkezetekben, pedig itt vára legtöbb feladat megoldásra. A faddi Uj Élet, a Bűzakialész, a medinai tsz, a sárpilásii Márciusi Ébredés termelőszövetkezetek pártszervezetei az elmúlt évben egyetlen tagjelölteit sem vettek fel. A nagymérvű lemaradás oka részben abban keresendő, hogy sem a PTO, sem a helyi pártvezetőségek nem foglalkoztak jelentőség-éihez mérten ezzel a munkával. Tettünk ugyan számos javaslatot a munka -megjavítására, de ez bem jutott tovább, mint a pártvezetőségi tagokig. ök azonban-nem foglalkoztok következetesen a párthoz közelálló, a pántot szerető párlonkívüliekkel a célból, hogy hozzásegítsék őket a felvételihez. Ez annál -inkább súlyos hiányosság, mert vezetőépítési munka. Vátttoztotini ’keE a már felvett (tagjelöltek nevelési módszerén is. Éppen a helytelen foglalkozás következtében fordulhatott elő az, hogy több 6 hónapnál idősebb tagjelöltet nem vehettünk fel párttagnak, mert politikailag nem képezték maguka-t. Pártszervezeteinik új tervekkel indultak az új esztendőnek, mi is új tervet készítettünk a párbépítési muiifka további megj-ámtásáiía. : Ennek, lényege nem más, mint az, hogy egyre többet foglalkozunk a munkában élenjáró, a tervüket teljesítő, az állampol. gá-ri fegyelmet betartó dolgozókkal és elősegítjük, hogy a pártunk tagjait legyenek. Minden, rertiény.übk megvan arra, hogy új, 195ő. esztendőben az eddigtekhez viszonyítva sóikkal több dolgozó kéri majd felvételét a pártba. Kemény István Szefcszárd, JB. A békebizottság jóváhagyta azt 4 javaslatot, hogy a kül- döltválasztó békegyűléseken 1400 küldöttet válasszanak, s ók hat járási és városi béke- találkozón -t-snácsikozzBiniEfo a Léke (megvédéséről, a nemzetközi helyzet alakulásáról. A békebizottság határozatot hozott vándorzászló alapításáról, s azt negyedévemként adja oda a legjobban dolgozó békebizott- ságnak. Először annak a béke- bizottságnak jut birtokába a sárközi mintákkal díszített világoskék vá-ndorzászló, amely a legeredményesebb munkát végzi a béikekongresezüs előkészítése során. A munkaértekezletein számos javaslat hangzott eí. Dr. Ványi Gábor elmondotta, hogy Duna- földváron mái- a közeli napokban plakátokat készíttet, s ezzel adja hírül a község dolgozóinak a közeli nagy eseményt, a kongresszust. Ezenkívül fény képriportot készít a fotószakkör bevonásával a község dolgozóinak. békeharcáról és azt á község legforgalmasabb helyén helyezi el. Turgonyi Teréz a DISZ, Horváth Jánosné az MNDSZ, Németh Károly az MSZT segítségét ajánlotta fel. Janya-nusstai MESSZE, még a messzebb- ne! is messzebb, — úgy mondjak az istenhátamögött van Janya-puszta. A pusztaiak szerint ezt a települést még a ván dór is elkerüli. Mi azért ne kerüljük el, látogassuk meg a puszta lakóit, adjuk tudomására sok embernek, hogy miként élnek, dolgoznak itt az emberek . Ami az életet illeti, az megy, hol simán, hol meg göröngyösebb úton. Az idő ezekben a téli napokban talán valamivel assabban telik, mint a városban, mert nincs itt villany, rádió, kevés . a fiatalság, nem igen van szórakozási lehetőség. Ahhoz meg nem igen van kedve senkinek, hogy akár rádiót hallgatni, akár egy mozielőadást megnézni elgyalogoljon Harcra, mert az út oda-vissza 8 kilométer. De reméljük, a következő tél hosszú estéi már Janya-pusztán sem lesznek unalmasak. A harci Hazafias Népfront, illetve a tanács köz- ségfejlesztási tervébe ugyanis szerepel, hogy Janya-pusztára bevezetik a villanyt. „Akkor szólhat maiid a rádió minden háznál”, — jegyzi meg Horváth bácsi, a megyeszerte ismert kiváló tehenész. A puszta maga nem valami festői szép tájat mutat. Félig lebontott házak, gondozatlan porták, szóval rendezés alatt van itt az egész puszta. ..Eay év múlva jöjjön él, — mondja az elnök, Nádoíi Gyula az „Uj Élet" termelőszövetkezet vezetője. — Átalakítjuk az egész pusztát. A régi rogyadozó cselédházakat elbontjuk, helyükbe újakat építünk, a termelőszövetkezet tagjainak.” EMLÍTETTÜK, hogy termelőszövetkezet is van ezen a pusztán. Most kimondjuk, hogy csaknem teljes egészében szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok laknak itt. méghozzá olyanok, akiknek (jó hírneve még 4 község határán túl is elmegy Hogy mi erre a bizonyíték? Arról majd később szó lesz ... A föld, az életet adó gabona 'bölcsője most nyugodtan alusz- sza ■ téli álmát, Gazdái, az „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai pedig szorgalmasan dolgoznak, végzik a tavaszi munkák élőké szításét. A kőművesek pedig ép pen egy régi, megrongálódott lakás rendbehozásán dolgoznak. Az „Uj É!et”-belieket ugyanis váratlan meglepetés érte. Tagnak jelentkezett Al- mási Károly és felesége. Szerencsétlen család ez az ifjú házaspár. Az egyik termelőszövet kezetből (nem fontos melyikből) elküldték őket. Lehet, hogy jogosan, lehet, hogy nem. (Ez se lényeges). Elég az hozzá. hogy úgyszólván semmit sem kaptak. A harciak maguk közé vették őket. adtak nekik mindjárt élelmet, lisztet, zsírt, krumplit, szóval mindent, s amíg a lakásukat rendbe nem hozzák, addig az elnöknél laknak. „Jól lehet, ők is hibásak, amiért az a szövetkezet, ahonnét elküldték őket, kevés jövedelemmel zárta a gazdasági évet, de mégse teljesen ők ezért a hibásak. Mi szívesen magunk közé vettük őket, segítünk is nekik, mert biztosak vagyunk abban, hogy meghálálják, jövő ilyenkorra nekik is lesz mindenük. így volt egy évvel ezelőtt Lukács Jánosné is, annakidején őt is kisegítettük, nem élt visz- sza jóságunkkal, egész esztendőn át becsülettel dolgozott és most van mindene”, — mondja a szövetkezet köztiszteletben álló elnöke. NÁDORI elvtársnak, és az „Uj.Élet” többi tagijának igaza van.’ Attól még lehet valaki becsületes ember, hogy szegény, ezért nem szabad kiközösíteni a szövetkezetből. „Nem hoztak ekét, lovat, meg egyebet, de hozták szorgos két kezüket, harcosságukat, szilárd építői lesznek majd a termelőszövetkezeti) mozgalomnak” mondják. Ilyen ember Matkó Antal is, aki ugyancsak ebben az évben harmadimagával lépett be az „Uj Élet” termelőszövetkezetbe. Talán nem is lenne teljes a kép, ha nem írnánk meg. hogy a Janya-pusztai termelőszövetkezet naprót-napra hogyan gya rapszik, hogyan harcol,a párt- és a kormány népjólét emelési ■programjának megvalósításáért ... Tavaly fagy és jégverés pusz tított a Janya-pusztai határban is. Az „Uj Élet” termelőszövetkezet tagjai mégis gyarapodtak, gazdagodtak. Az egy munkaegység értéke közel 30 forint. Emellett takarmánya is van a szövetkezetnek bőven. Jelenleg 33 darab kocát tudtak hízóba-állítani. Részben a szabadpiacra, részben pedig állam iránti kötelezettségük teljesítésére hizlalják a disznókat. Nemrégiben újj üzemrészleggel, tejfeldolgozóval bővült az „Uj Élet” termelőszövetkezet gazdasága. Ezzel kettős célt szolgálnak a Janya-pusztaiak. A szekszárdi cukrászdákat min dennap ellátják vajjal, a tagság jövedelmét is fokozzák, erő sitik a munkás-paraszt szövetséget. -— De mindez csak a kéz det, — így mondják az ,,Uj Élet” tagjai. — Később, mikor már lesz bőséges zöldtakarmány, minden tehén leellik, 8 —10 kiló vajat szállítanak majd Szekszárdra. Lesz a szekszárdi Nápboltokban elég, vásárolhatnak a városiak eleget. NEHÉZ befejezni ezt az elbeszélést, mert annyi mindent lehetne írni magáról a pusztáról, de még ennél is többet a pusztai emberek életéről. De most nem tellik többre, majd legközelebb, ha arról adunk számot, hogy a felszabadulási versenyben is siker koronázta a Janya-pusztai „Uj Élet” ter_ melőszövetkezet tagjainak mun káját, akkor több mindenről beszámolhatunk. De most még a felszabadulási verseny is a kezdet-kezdetén van, csak most dolgozzák ki a Janya-pusztaiak, hogy a tavaszi munkák határidejét mennyire rövidítsék le, hogy milyen kimagasló mun kasikerek elérésével ünnepeljék hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Befejezéshez közeledik a dohánybeváltás Nagydoragon. Az ősrégi híres dohánytermelő községekből, Kajdacsról, Pál- fáról, Nagydorogról, Biikácsról és máshonnan sok értékes világos és barna színű kerti dohányt szállítottak a dolgozó parasztok a ruagydorogi dohánybeváltóba. A jóisiíkerült dohánytermelés után nagyobb összegű pénzt és cigarettát kaptak többterme- lésd prémiumként a gazdák. A nagydorogi dohánybeváltó Uyen címen 1,100 000 forintot és több, mint 1,004 000 darab Kossuth cigarettát osztott szét a dohánytermelő gazdák között. Récsei János feajdacsi gazda például 665 négyszögölön termelt dohányt, amiért 10.613 forintot és 9125 darab cigarettát kapott, aminek közel fele többtermelési prémium,- Szabó István nagydorogi gazda 383 négyszögölnyi területről szállított be dohányt, amiért több, mint 7,300 forintot és 6,275 darab cigarettát kapott; A gazdag jövedelem Láttán, a dohánytermelő községek dolgozó parasztjai szívesen kötnek az idén is dohánytermelés; szerződést. Kajdacson például tavaly 43 holdon termeltek dohányt, idén pedig 87-re szerződtek. A nagydorogi do- hánybevá'tó a hozzátartozó községek területén már teljesítette ez évi dchéinyteinmelésii szerződéskötési tervét. Küidöftváiasztó DISZ taggyűlés a Tolnai Selyemfonóban A Selyemfonógyár DISZ- szervezete is megtartotta az év első, s egyben a küldöttválasztó taggyűlését — írja levelében Buzánczky Mária a DISZ-szervezet titkára. — A taggyűlésen a szervet tagjai mellett a járási pártbizottság titkára, a DISZ MB. és JB. munkatársai, valamint az üzemi pártszervezet képviseltették magukat. A taggyűlésen a titkári beszámoló részletesen rámutatott az alapszervezet 5 hónapi mun bájának eredményeire, az elkö vetett hibákra és a hibák kijavításának módjára. A színvonalas beszámoló után Wit- tinger Margit elvtársnő, DISZ vezetőségi tag tett javaslatot a járási küldöttekre. A taggyűlés elfogadta a javaslatot s így Somi Benjámin, a járási pártbizottság titkára, Buzánez- ky Mária, a DISZ alapszervezet titkára, Csákvári Mária a szervezet gazdaságvezetője, Klein Erzsébet és Horváth Júlia a szervezet tagjai képviselik a Selyemfonógyár DISZ alapszervezetét a járási értekezleten. A taggyűlés további részében élénk vita alakult ki a szervezet munkájának megjavító” sára. Ahol még most A napokban a volt megyeházán jártam és ott több faliújság arról igyekezett meggyőzni, hogy most, január kö zepén nem a januári téli napokban vagyunk, hanem kellemesen süt a júliusi nap s az aranysárga búzakalászo- Icat a szél lágyan ringatja Tolna megye határában. A földszinten elhelyezett faliújság, a kongresszusi verseny győzteseit népszerűsíti (azóta már volt alkotmányi műszak, forradalmi műszak, s most a felszabadulási verseny kellős közepén vagyunk). Az emeleten pedig igen nagy meggyőző erővel igyekezett bizonyítani egy másik faliújság, hogy napjainkban a „Harcban minden szem gabonáért" jelszóval dolgozzunk a szántó földeken. A faliújság szerint kombájnok és arató-kévekötő gépek éppen most januárban, versenyben végzik a gabona betakarítását s a szorgalmas asszonyok pedig rakják a gabonakereszteket ... Nem, nem, nincs semmi tévedés, mert a kép jobb oldalán tar- lóhcmtást végez a traktor, sőt hogy minden kétséget kizárjon még a kukoricakapálásról is bemutat egy hangulatos képet. Igán, a mezőgazdáig „aratnak...“ sági igazgatóságon — legalább is a faliújság „előremutatóba’1 szerint — megyénkben a legfontosabb feladat az aratás, a tarlóhántás és a másodvetés. Már, már engedtem a faliújság „meggyőző“ erejének, amikor az egyik gépállomásról megjött a jelentés a téli gépjavításokról. A traktoros — kezében a téli gépjavítás eredménye — a télről beszélt. Csak későbben értettem meg az igazgatóság „bölcs“ álláspontját: a nyáron nem érnek rá a sok munka kellős közepében a faliújsággal törődni, ezért már előre a tél folyamán elkészítik az egy- egy időszerű feladat megoldására „mozgósító“ faliújságot. De arról is hallottam, hogy valamennyi „időszerű“ feladatot „feldolgozó° faliújságot kifüggesztik az előcsarnokban és ki-ki a maga mód j&n keresse meg azok közül a rávonatkozó részt. Egyetlen kérdést engedjenek meg: időszerű-e már most szépen festett plakátokkal, fényképekkel az aratásra mozgósítani, vagy talán ar aratásig jutottak még csak el az elmúlt gazdaságé évben? * I
