Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-13 / 10. szám

3935. JANUAR 13. N Ä Ptö 3 Ma egy éves Tolna megye első termelési bizottsága : a sióagardi Ma egy esztendeje, kegyet­len hideg tél dühöngött A jár_ dákról, utaikról és a lakóházak, környékéről enaibermagasság- nyira lapátolták a piszkos ha­vat, s az cítmaradott réteg hangosain csikorgóit az embe­reit lábai alatt. A kultúrteremben már dél- előtt megrtafctiäk a tüzet és hsjngos ropogással égett a jó száraz fa' Estére barátságos méleg- fogadta a vendégekéi: több, mint 200 dolgozó panaszt és ptótásztasiszony jött .el a gáz- dagyűlésre, ahol megalakítot­ták:' Tolna xnesye első terme­lési bizottságát. Túlzás nélkül elmondhatjuk, ■hogy bizonyos tokig tapogatód- zás volt még akikor a tenmaié- ei bizottság feladatairól beszél­ni, hisz Tolnában egyáltalán nein volt még ilyen szerv, de az' ország más 'területein is csak. akikor alakultak az el­sők. Ennek ellenére Máiinger György tanácsetaökbelyettes olyan értékes előadást tartott, hogy. a jelenlévők döntő több­sége hozzászólt, javaslataival segített. — Kedves gazdaiársak! Itt nőttem fel, mindenki jól ..is­mer — mondotta többek között B. Hórváth József 8 holdas dolgozó paraszt. — Mindig. sze_ lettem állattenyésztéssel fog­lalkozni, mert a föld is akkor terem jól, ha trágyázzák, de ezen (kívül a jószágáilómány nagy jövedelmi, forrás. Amint látom, az új tormánj'pa'cgram és a mezőgazdaság'fejlesrtési határozat sok segítséglat. nyújt a .dolgozó parasztságnak. Most rajtunk a sor! Azt szeretném, ha a most ala­kuló termelési bizottság szívén viselné az ügyet és segítségük­kel fellendülne községünkben az- állattenyésztés. Barsi .Mihály 7 holdas dol­gozó paraszt pedig így beszélt; — Én esek annyit mondok, hogy ragadjunk meg minden 1.-he tőséget a termelésünk ’ds állattenyésztésünk fellendíti isé re. Azt hiszem, mindnyájunk nevében beszélek, amikor ezt mondom, hegy kimondhat? Alá­nul örülök az új kormány­programnak, inert látón/,: , .a párt és kormány segít ne künk, elismeri munkánkat és . meg­becsül. Tudom, hogy fconnünk norn is fog csalódni! Még a nevüket is sé<k volna felsorolni, annyian /szólaltak fel ezen az estén.. A! dolgozó parasztság egyszerű ? zavaá azt bizonygatták, az érdeklődő te. Idntetak azt- mutatták, hogy bíznak a pártban, a 'kormány­ban, a szavak és tettek között nem lesz különösé?;. Ezen az emlábE/uetes estén 50 tagú termelési' bizottságot választottak s .'ezen belü.1 4 szakcsoportot alakítottak. Egy hót múlva összefíltek Sióagárd legjobb gazdái 'és nagy gond­dal.'kidolgozták a féléves ter­vet. Azóta egy esztendő telt el. esaményekiben és ereamé- nyekben olyasa gazdagon,- ami ről csak nagy vonalakban tu­dunk beszámolni. A teimeléssá bizottság első dolga volt fel (mérni a műtrágya szükségletet és gondoskodni annejk beszerzéséről. Mají«k járták clöl j#> példával, de ásásokat is mozgósítétek a fejtrágyívári'« és a tavaszi fp- gasolásna. Ennek köszönhető, hogy a többezer holdas sió- agárdi határban, — a kedve- zőtlén időjárás ellenére, — több, mint 9 mázsás átlag bú­zatermést takarítottak be. A "termelési bizottság meg­szervezte a tavaszi vetőmag­tisztítást is. A gépállomással megbeszélték, hogy két trak­tort egész idényre biztowít az egyénileg dolgozó puffasztók részére, hogy azok is időben végezhessenek a munkával, akik igavonóval nem rendel­keznek. Amikor pedig, közele­dett ez aratás ideje, égy kül­döttség ment a szedrest gép­állomásra és a dolgouó parasz­tok saját szemükkel nézték meg: a gépállomás feogyan ja­vította ki . a cséplőgépeket, mert előző évben cséplés után ‘kázöldaltek a szaliriaikazleik. A szőlőtermelő seakcsoiport a védőszerek beszerzésére és a permetezésekre mozgósította a gazdáikat. Egy háromtagú per­metező brigádot is szerveztek, alkik a gépállomás nagy per­metező gépjével isorra végezték el a kisparcelláJkon ezt a fon­tos munkát. Az állatten/ytésztésá szakcso­port a ^törzskönyvezést igye­kezett elősegíteni és fciterjesz. telték a 1 óvókra is ezt a fontos intézkedést. Amikor »e ósaiérpa és búza- vetések laPsan sárgulni kezd­tek, a termelési bizottság gaz­dagyűlésein, egyéni elbeszélge­téseken keresztül , mozgósított a szcmveszteség nélküli aratásra. HirfceJön azonban váratlan ve­szély fenyegette a községet: megjíStt az árvíz és a Sió ki- önté/tssü fenyegetett. A terme­lési .bizottság néni veszítette ed a főjét: megszervezték a (közös ara tást a Legveszélyesebb terű. letaken és éjjel-nappal amat- tí/k, hordták be a kévéket. Hejős János termelési bizott­ság elnökkel az élen sok gaz- /.7a több napon át nem hunyta álomra szemét, hanem min­dig ott segített, ahol a legna­gyobb szükség vol t a munkára. A Siót sikerült megfékezni: a határban soha nem tapasz­talt gyorsasággal váltották fel a keresztsorak a ringó búza­táblákat. A dolgozó parasztok örömmel takarították be a bő termést és hamarosan elvé- •gezjtájf a tarlóhántást is, s többszáz holdat vetettek be má sodvatésként. Július végén egy. különjára­tú autóbusz 40 kiváló egyéni gazdát vitt Sióagárdról az i.reg_ szemesei kísérleti gazdaságba, ahol igen sokat tanultak. Haza­felé jövet arról beszélgettek, hogy milyen jó volna otthon, a. legjobb gazdák terményeit megmutatni mindenkinek és megismertetni azok 'munka­módszereit. A termelési hízott, ság csakhamar valóraváltotta a beszélgetést: október 17-én mezőgazdasági kiállítást rendeztek a faluban. A templom előtti téren gyö­nyörű bonyhádi vöröstankóikat, szép lávákat, sertéseket, vala­mint. különböző baremfitörzse- ket mutattak be a dolgozó pa­rasztok, s a legjobbakat díjaz­ták, megjutalmazták a gaz­dát. Bent a kultúrház egyik termában gyümölcsöt, bort, Zöldséget és árpát, búzát, ku­koricát és egyéb terményt le­hetett látni. 16 mázsás búza­termést, 45—50 mázsás kuko­ricát, 300 mázsás cukorrépát és 500 mázsás takarmányrépát termelő gazdák terményeit mu tatták itt be. A kiállítás igen tanulságos volt, amiből nem­csak a község, de a környék dolgozó parasztjai is hasznos tapasztalatokat merítettek. Az őszi mezőgazdasági mun­kában szintén jó eredménye­ket ért el a község, november 7-re befejezték a vetést. Ezüstkalászos tanfolyam indul! A termelési bizottság mun­kája ezen. kívül sok területen éreztette hatását. Hetenként kétszer rendszeresen megtartót ták a szakelőadásokéit, ahol a termelési bizottsági tagok, Ki­lián György és mások számol­tak be a termelésben és állat­tenyésztésben szerzett tapasz­talataikról. Minden gazda olyan termeleei ágról tartott előadást, amiben a legjobb eredményeket érte eb Ilyen­kor (késő éjszakáig elbeszélget, teik a .gazdák, nem fogytak ki az érdeklődéiből. Már a nyá­ron, egy ilyen jólsikerült es­tén javasolta Finba János, a mezőgazdasági szakkör vezető­je, hogy seervezaerjek kétéves ezüstkalászos tanfolyamot, ahol •igen sokat tamulhaitnaik. Most aztán minden hétfőn és pén­teken este pontosan megjele­ni^ 30 élenjáró dolgozó pa­raszt, s nagy figyelemmel hall gaitja Koppány elvtársinak, a palánk! mezőgazdasági techni­kum egyik tanárának a szak­előadását. A sióagárdi termelési bizott­ságról bátran elmondhatjuk, hogy nem töltötte az elmúlt évet hiába. Most, amikor Fe­jős János a termelési bizott­ság elnöke elbeszélget össze­jöveteleken kívül is a tagok­kal, értékeli^ az eredményeket és úgy döntöttek: a jó tapasz­talatokat hasznosítva ez évben még eredményesebben dolgoz­nak. Ary Róza Appelshoffci* Áriám elvtárs temetése Eltemették Appelehoffer! Ádám elvtársit, a munkás­mozgalom régi harcosát, a Mun ka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett építőmunkápt. Te­metésén resztvettek az MDP Tolna Megyei Bizottsága tag­jai, a helyi párt. és tanács ve­zetői, az Építő Munkások Szak­szervezetének vezetői, a külön, böző tjornegszervezatek vezetői, az ünemek ée a község dol­gozói. A Magyar Dolgozók Pártja Tolna Megyei Bizottsága ne­vében Petrits Ferenc elv társ. a pártbizottság tagja búcsúzott el AppelsbaSfer elvtársiéi: — Nagy gyász, súlyos vesz­teség érte pártunkat, egész megyénk atúgoaó népét. Örök­re eltávozott közülünk a forra­dalmi munkásmozgalotn, a párt példamutató harcosa, a nagy­szerű kommunista, az igaz ba­rát, Appeishoffer Ádám edv- társ, mindenki Ádi bácsija — Mély bánat tőit el ben­nünket hogy drága harcostár­sunk, nekünk az új generáció, nak példaképe nincs többé. — ösraeszarítja szívünket a gyász. Szerették, é® tisztelték, akik ismerték önfeláldozó harcát húzódoztak tőle, akik nem ér­tették emberi nagyságáit, elv- hűségét és gyűlölték őt azok, akíik száméra mindig idegen marad a nép ügye. — Appeishoffer Ádám élet­útja gazdag, hősi pálya volt. 1902-ben kapcsolóé ott a mun­kásmozgalomba. 1903-ban már sztrájkok szervezésében vett részt. l!9ű.8-ban a helyi nem­zeti tanács tagjaként harcolt Appelshaffer elvtárs és a Ta­nácsköztársaság idején a Tol­na Megyei Munkástanács és a (helyi Népjóléti Bizottság elnö­kévé választották. Az ellenfor­radalom győzelmével börtönbe vetették. 10 évet töltött bör­tönben, de végig hű maradt az eszméhez, a párthoz, a néphez. — A felszabadulás után a Kommunista Párt helyi szerve zetének létrehozásában talál­kozunk újra munkájavai és azóta is számtalan helyen idős kora ellenére. Hősies, áldozatos munkájáért pártunk és kor­mányunk az elmúlt évben a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel tüntette ki. Megérde­melte a nagy kitüntetést, büsz­kén muiteJfata minijenbineik. De nemcsak ő volt rá 'büszke, ha. nem má is valamennyien, az ifjabb generáció, az idősebbéi! egyaránt. — RE tette mindezekre ké­pessé Appelshotffer elvtársat? Az, hogy kommunista volt. De mi tette kommunistává? A mély embenszeretet. Ez ve­zette nyílegyenesen a párthoz, ez alakította ki benne azt a kivételes erkölcsi nagyságot, mely annál erősebbé tette őt, minél nehezebb feladatokat kel lett megoldania — másokért. Ilyen ember volt és maradt halála percéig. Építőmunkás volt, (harcos volt. Sajnos, vei1 tak, akik nem támogatták elég gé munkáját. A jövőben sok­kal jobban meg kell becsül­nünk a forradalmi múlttal, a gazdag párt- és élettapasztala tokkal rendelkező eüvtáreaón- kat és jobban kell hasznosí­tani tudásukat, értékes tapasz, találtukat. Appelshoffer elvtárs élete, munkája, nagyszerű ma­gatartása legyen követendő példa megyénk minden dolgo­zója és különösen fiatalja szá­mára. — Nem tudom befejezni a végső búcsút a szokásos Szá­vákkal: hogy emlékét örökké meg fogjuk őrizni. A mérhe­tetlen gyász érzését elnyomja bennem a büszkeség: ilyen em- brt-eket nevel a mi nagy Kom. mundstá Pártunk. Utána az Építőmunkások Szakszervezete nevében Mül­ler József az MSZT helyi szer­vezete nevében Horváth Nán­dor mondott búcsúztatót. — A gyászbeszédek elhangzása után helyezték a koporsót a sírba. Á juhásznak jól megy dolga... „A juhásznak Jól megy dolga. Egyik dombról a másikra Terelgeti nyáját, Fújja furulyáját, S bú nélkül éH világát,” fpihalkult a nóta, Miklós Gábor a máj ősi „Kossuth“ ter­melőszövetkezet juhásza elgondolkodott az egyszerű kis nóta, bú nélküli életet pengető sorai felett. Mivel emberfia nem volt a közelben — hogy tévedés ne essék megmondom azt is, hogy a „Kossuth“ tsz L-alakú juhhodálya éppen a falu szélén épült. A békésen bégető állatok így rögtön a terített asztal, az édes csemegét ígérő réten., erdőn, csillapíthatták éhségüket — így két hűséges társával Olival, Rigóval, a két bozontos juhászkutyával beszélgetett. Lassan bésötétedett. Miklós Gábor az örökké mosolygós­arcú, vígkedélyű juhász letelepedett a hodály egyik szélvédett szögletében és rágyújtott makrapipájára. A mellételepedő ju­hászkutya fülét hegyezve figyelte a beszédet. TJ a a nóta is azt mondja, hogy a juhásznak jól megy dolga, meg aztán bú nélkül éli világát, hát akkor én sem cáfolom meg. Igaz-e Rigó? Ami azt illeti én sem, de te sem panaszkodhatsz. Ha jól végzed a munkád, ha úgy tán­colsz, ahogy én fütyülök, akkor egészen jól kijövünk, igaz? Te kis szőrmék. Gyere hát közelebb, hadd simogassam meg a fejed. — Iá, iá, na a Mircsa, a szürke, nagy fülű cimbora is jelent­kezik? Erigy kutyám, nézd meg, miért lármázik cimboránk. Rigó, a juhászkutya értelmesen felkapta fejéi, ránézett gazdá­jára. majd eltűnt a sötétbe, amarra Mircsa, a szamár iázott. Jjgy van ez komám, — szólt a gyorsan visszatérő ku­tyához. — Tavasszal majd több munkád lesz, igaz, nekem is, de nem baj. A jövő hónapban megkezdődnek az ellések. A bárányok leválasztása után kezdjük a fejést, az anyabirkák fejérét. Ez lesz ám, még csak pénzforrás, a juh­sajt. Az elmúlt évben igaz csak párezer forintot hozott, de akkor nem volt annyi anyabirkánk, mint most. Tavaszra 170 anyabirka kerül majd fejésre. Van neked fogalmad arról, hogy ez a 170 darab anyajuh félévi időszak alatt inennyi jövedelmet hoz? Megsúgom-neked, de el ne áruld Mircsának, hogy papír és. ceruza nélkül számítva is 28.00$ forint körül gondolom. Ezt hozza csak a sajt, a gyapjút még nem is számítottam. Tavaly csak 3 kilogrammot tudtunk egy birkáról nyírni, igaz, nem etet­tünk úgy. ahogy kellett volna. Az idén több. legalább 3 és fél 4 kilogrammot kell egy birkának adni. Jövőre még ennél is többet. jó 2 a világ rendje Rigó, fejlődünk, gyarapodunk. .4 jelenlegi anyabirka létszámot 200 darabra kerekít­jük, hadd fejjünk több tejet, nyírjunk több gyapjút, akkor élünk igazán bú nélkül. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Tolna megye felszabadu­lásának 10. évfordulója alkal­mából kiváló munkáljuk elis­meréséül; Szendi Pálnak a szekszárdi városi PB. első titkárának, Szabó Istvánnak, a bopyhádi járási PB. első titkárának, Iváncsik Lajosnak a megyei PB. osztályvezetőjének, Bogos Domonkosnak a bonyhádi „Dó­zsa Népe” tsz elnökének, Pet- ri'ts Ferencnek, a Tolnai Napló szerkesztőjének, Daradics Fe­rencnek, a dombóvári járási PB. első titkárának a „MUN- KAÉRDEMREND”; Iláhn Lászlónak, a megyei PB. munkatársának, Módi Já­nosnak, a megyei PB. munka­társának, Magyar Ferencnek, a megyei PB. munkatársának, Csötönyi Gyulának, a bonyhádi járási PB. másodtitkárának, Lambert Józsefnek, a bonyhá­di járási PB. osztályvezetőjé­nek, Schlarkn Józsefnek a 4 hetes .pártiskola vezetőjének, A „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM”; Hajnal Lajosnak, a paksi já- si PB. osztályvezetőjének, Füves Józsefnek, a tamási já­rási PB. osztályvezetőt] ének, Jaksa Józsefnek, a szekszárdi járási PB. osztályvezetőjének. Tonigold Istvánnak, az ireg- szemcsei gépállomás párttitká­rának, Varga Károlynak, az alsóleperdi állami gazdaság párttitkárának, Kovács János­nak, a gyönki járási PB. osz­tályvezetőjének, Pécs! Mihály­nak, nyugdíjas vasúti felvi­gyázó, Gyimesi Ferencnek, a Bonyhádi Zománcgyár párttit­kárának, iflős Joósz Ferencnek, Tolna község pártszervezete vezetőségi tagjának, Hermann Károlynénak, a gyönki járási MNDSZ titkárának, Zrínyi Já­nosnak, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa szervező titkárá­nak,. Sólya Jánosnak, a paksi járási DISZ Bizottság titkárá­nak, Varga Lőrincnek, a Si- rnontornyai Bőrgyár Ü. B. el­nökének, Somogyvári Ottónak, a sióagárdi DISZ-szervezet tit­kárának, Gellérthegyi Máté­imnak, a szakadáti MNDSZ tit­kárának a „MUNKAÉRDEM ÉREM” kitüntetést adományoz­ta, melyet Darabos István, az Elnöki Tanács titkára adott át. Ismét lehet munkára jelentkezni a Sztálin Vasműhöz A Sztálin Vasmű állanaó munkára 18 éven felüli férfi rakodómunkásokat vesz fel. A felvett dolgozók kizárólag vas­úti kocsik ki_ és berakását végzik, valamint az ezzel kap­csolatos , meliékmunkákat. A felvett dolgozók ingyenes munkaruha juttatásban része-1 sülnek. Télen melegruhát (pu- fajkát), bakancsot. valamint, naponta kétszer forró teát, nyáron munkaruhát és bakan­csot kapnak. A vállalat havonta ötször kedvezményes hazautazást biz­tosít a távoiiakó dolgozóknak. Szálláshelyét ingyenesen kap­nak, az étkezés, a Sztálin váro_, rí Közétkeztetési Vállalót út­ján van biztosítva, napi 8.60 forintért. Az üzemeltetés folyamatos, a dolgozók váltott műszakban dolgoznak, 12 órai munkaidő után 24 óra szabadidő jár. Ke­reset 850 forinttól felfelé, a teljesítménytől függően. de magasabb teljesítmény esetén 1400—1500 forintig, sőt efölé is emelkedhet. Jelentkezni lehet a taná­csoknál. *

Next

/
Thumbnails
Contents