Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-12 / 9. szám
1935. JANUAR 18. NAPLÓ 3 A tamási erdőgazdaságban Propagandisták fapaszieia'cseréje NEM VALAMI BARÁTSÁGOS télen az erdő. A színpompás lombok helyett kopasz fák, itt-ott riadt vadak. Az erdei utakon a kocsitengelyig ér a sár. Hideg van. Itt a tolnai dombok között is kegyetlenül süvít a szél, és a tél erő sebben vési fogát az ember húsába, bőrébe. Mindez azonban nem gátolja a tamási erdőgazdaság dolgozóit a fakitermelésben. Ebiben az esztendőben névtelenül ugyan, de ők is' azok közé a hősök közé emelkedtek, akik erőnek erejévé! küzdöttek, hogy minél több otthonba juttassák el a barátságos meleget. Kevesen tudják, — s ezért adjuk hírül •— hogy a tamási erdőgazdaság dolgozói a múlt év végéig mintegy harmincezer köbméter tűzifát termeltek ki, az utolsó negyedévben pedig 1600 köbméter fával adtak többet, mint amennyit tervük megszabott. A pári erdészet felé egy mintegy három kilométer hosz szú köves út vezet. Ezt már az erdőgazdaság építette. Az út további részén, az erdei út azonban a hatalmas kátyúkkal „ékes.” K isebb-nagyobb kerülőkkel jutunk csak el a cserepesi erdészeti körzetihez, ahol Beck Márton erdész irányítja a mun kát. — Nem dolgoznak rosszul az itteni -munkások —• momd| a. — Pedig vannak olyanok köztük, akik nyolc kilométerről járnak ide mindennap fát vágni. Mégis szorgalmasak. Ezért a leg- különib Pelcz József, aki az óbírói körzetben dolgozik. Kérdezzen csak meg bárkit, milyen ember a Pelcz bácsi — és már oda is szólít egyet a közelben, dolgozók közül. — Józsi bácsitól mindany- nyian tanulhatunk — mondja. — Már megfigyeltem, ha valamelyik vágásban nehezebben megy a munka, mindig ő csinál rendet. — Saját munkacsapatával dolgozik — fűzi tovább a szót az endész. — Négy fiatalember rel van együtt már hosszú idő óta. S valóban ha valami baj van, rendszerint ők hozzák helyre a hibát. Kapott is Pelcz bácsi a nyáron kitüntetést és 500 forint pénzjutalmat. BESZÉLGETÉS KÖZBEN nem illik másfelé nézni, a szokatlan zaj, a favágás nehéz, ütemes munkája mégis elcsalja a tekintetet. Bizony kevés a gépi felszerelés, ehhez a rettenetesen nehéz, fáradságos munkához. Hatalmas szálfákat döntenek ki, tisztítják ágaitól és osztályozzák-: egyikből tűzifa lesz, a másikból szerfa. A pári erdészet óbírói körzetében kilencven ember termeli állandóan a fát. ök még mindig teljesítették tervüket. Fegyelem, rend van náluk. Talán ez a titka, hogy ebben a körzetben soha nincsen munkaerőhiány. Gyulajból, Pártból járnak ide dolgozni. . Azt lehetne hinni, hogy a tamási erdőgazdaság erdészeteiben csak fakitermelés folyik. Pedig nem így van. Az erdőt, ha irtják, pótolni is kell. Márpedig ez igen nagy körültekintést és szakmai tudást követel. Az erdésznek tudnia kell, hogy ezen a vidéken milyen. fa honosodik meg legjobban, melyik (javítja a talajt és a klímát és nem utolsó sorban milyen fára van szüksége a népgazdaságnak. És a jó erdésznek — amilyen Lux Bernét igazgató és Bencze Lajos főmérnök — még az emberek szépérzékére, az esztétikai, összhatásra is gondolnak. Mert milyen sz-ép is az erdő, amikor a haragoszöld fenyők, méltóságteljes tölgyek között felcsil lan a nyárfa ezüstfehér törzse is. MOST TÖLGYET, AKÁCOT, csert és fenyőt ültetnek. A kis facsemeték nagy gondoskodásra, ápolásra szorulnak, mint a gyermekek. És védeni kell őket az időjárástól, vadaktól egyaránt. Nehéz elképzelni, hogy az erdészet és a vadgazdá’ko- dás jól megférjen együtt. Mert a jóízű fiatal rügyecske, az őzikék és szarvasok legkedvesebb csemegéje, ha nem vigyáznak rájuk, nagy kárt okoz hatnak. Tamásiban és környékén megoldották, hogy a híres vadállomány se szenvedjen kárt és megvédjék a növő erdőt is. Óriási területeket kerítenek be, hogy a vadak ne jussanak a csemeték közé, másutt pedig különféle csörgő és riasztó felszereléseket helyeznek el az erdőiben. Amikor elbúcsúzunk az erdőgazdaságiaktól, Bencze Lajos főmérnök megjegyzi: „Az erdészt nemigen becsülték régen, mert nem 'srnerték a munkánkat. Most már kezdjük érezni a munkánk iránti tiszteletet és minél több fát adunk, annál nagyobb hasznot hajtunk az államnak.'’ Lsndvai Vera. „Éhben az érben 55 forintra akarjuk emelni as egy munkaegység értékét“ mondjak a uagyszokolyi Béke tsz-ben 'Ilyenkor télen nincs ’úlsok munka a termelőszövetkezetek ben. A tagok jobban ráérnek összejönni, beszélgetni arról, a nyáron mit, hogyan lehet elvégezni. Megbeszélik, hogyan tudják megvalósítani a tervben meghatározott feladatokat, melyik terület vesz ’génybe több munkaerőt és így tovább. Egyik délután a nagyszokolyi „Béke” termelőszövetkezetben az igazgatóság az 1955. évi tervet vitatta meg. Megbeszélték mit, hogyan kell tenni, hogy a tavalyinál nagyobb jövedelemre tegyenek szert. A termelő- szövetkezet az elmúlt évet se zárta rosszul, 30 forint körüli volt egy munkaegység értéke. — Ebben az évben 55 forintra akarjuk emelni az egy munkaegység értékét, — olvassa a terv adatait Halmos elvtárs, a szövetkezet könyvelője. — 3 kiló búzát, 1 kiló árpát, kukoricából, burgonyából és szénába 2—2 kilót, 14 deka cukrot, 1 liter tejet és egyéb terményt, azonkívül 31 forint készpénzt akarunk kifizetni munkaegységenként. — Növelni kell a föld termőképességét, hogy jó termés- eredményt érhessünk el. 20— 21.000 mázsa istállótrágyát fogunk kihordani a földekre ebben az évben. Azonkívül 160 mázsa szuperfoszfátot, 120 mázsa pétisót. Ezeknek azonban csak akkor lesz látszata a jövedelemben, ha nem marad kint a silókukorica, meg az édescirok. Ennek azért, sem szabad előfordulni, mert ebben az évben még nagyobb gonddal akarunk foglalkozni az állatállománnyal és szükség lesz minden takarmányra. Tórizs János, Hérincs István, Dancs István, Béták Sándor brigádtvezető és a többiek jó ideig vitatkoztak azon, milyen legyen a gabonarészesedés. Abban megegyeztek, hogy a tervet csak úgy tudják megvalósítani, ha még nagyobb igyekezettel dolgoznak, mint tavaly. Ezt csak úgy tudják elérni, ha egyre öírtudatosabbá nevelik a tagságot. A tél folyamán — a két 50 köbméteres siló építése és 5 holdas halastó létesítése mellett ezért indul meg a politikai oktatás, ezért ismertetik esténként ráérő időben a termelőszövetkezet alapszabályzatát és a munkaegységszámítást. Ismét lehet jelentkezni a Komlói Szénbányászati Tröszthöz Mit nyújt a Komlói Szénbányászati Tröszt? A tröszttel egy évre .leszerződött dolgozó 600 forint szer_ ződési jutalomban részesül. — Minden dolgozó ingyenesen kap munkaruhát, aísőruhát, lábbelit. Alki egész éviben nem hiányzik igazolatlanul, évi 18 nap fizetéses szabadságot és az évi kereset 3—5 százalékának. megfeloC'ő hűségjutalmat is kap. A dolgozók élelmezését üzemi konyha útján napi 8.40 forintért biztosítja a vállalat. A nős, vagy családfenntartó dolgozók évi negyven mázsa ingyenes szénjuttatásban részesülnek. A lakóhelytől az új munkahelyig az útiköltséget az üzem fizeti. Kezdő kereset: 1190—1300 forinttól felfelé, a teljesítménynek megfelelően. Jelentkezhet minden 18 és 45 év közötti férfi, akinek szervezete a földalatti munkára megfelel. Jelentkezni lehet a tanácsoknál Tapasztalatcsere értekezletre gyűltek össze az elmúlt napokban megyénk legjobb propagandistái Szekszárdon a Pártoktatás Házálban, hogy megbeszéljék a politikai oktatással kapcsolatos eredményeket, hibákat és a további feladatokat. Bevezető előadást Módi János elvtárs a megyei pártbizottság oktatási felelőse tartott számukra. Beszélt az oktatás jelentőségéről és különös fontosságáról, most az új szakasz politikájának megvalósítása idején. Beszéde közben sok jó módszert ismertetett a propagandistákkal. Elmondotta, hogy a propagandisták csali úgy végezhetnek jó munkát, ha minél közvetlenebb hangulatban tárgyalják meg a hallgatókkal az egyes anyagot. Ehhez azonban feltétlenül szükséges; hogy elsősorban a propagandisták előadásai ne felolvasások legyenek. Hangsúlyozta a vitára való jó felkészülés fontosságát is. Ebben ugyanis van még hiányosság egyes helyeken. Egyesek tehernek veszik, s különösen az elvi részek megtárgyalása marad el az anyagok megtárgyalásánál. Különösen nagy jelentőségű a propagandisták munkája most, amikor a III pártkongresszus anyagát tanítják. „ A felszólalások azt mutatták, hogy ezt a fokozott felelősséget a propagandisták érzik is. Kivétel nélkül azzal kezdték beszámolójukat a hozzászólók, mint például Pollák Andor elv társ: „Nem tudok nagyobb megtiszteltetést és szebb feladatot elképzelni, minthogy propagandista vagyok". Ezután módszereiről beszélt, amelyek a Tolnai Napló egy előbbi számának hasábjain is már megjelentek. Puskás László elvtárs (Várdomb) szintén ezzel kezdte beszámolóját. Utána elmondotta, hogy mennyivel felelősségteljesebb munkát követel a kongresszusi anyagok ismertetése. Beszélt arról, hogy a felkészülésnél figyelembe kell venni a hallgatók összetételét. Nála túlnyomórészt dolgozó parasztok tanulnak és bizony sok kérdés van az új szakasz politikájával kapcsolatban. Igyekszik is az előadásokat úgy előkészíteni, a vitákat úgy vezetni, hogy ezekre a kér désekre a hallgatók választ is kapjanak. Ennek eredményeképpen, míg az első előadáson a hallgatók 45 százaléka jelent meg, addig most már 95 százalékos a megjelenés. Hegyi Ferenc elvtárs (Kőlesd) a felkészülés fontosságát hangsúlyozta. — Ennek nyomán nálunk — mondotta többek között — fokozódik az érdeklődés. A 20 fővel indult oktatás keretét már túlszárnyaltuk. — Beszélt a jó szervezés fontosságáról is. Perecsi elvtárs (Gyönk) többek között arról beszélt, hogy a kongresszusi anyag tanulmányozásánál is rendkívül fontos a helyi anyagok felhasználása. De ezt nem úgy kell tenni, mint Szárazdon, ahol ahelyett, hogy a helyi alacsony búzatermés hibáit tárgyalták volna meg az. önköltségcsökkentéssel kapcsolatban, a szomszédos állami gazdaság hibáiról beszéltek csak. Tolnai elvtárs (Dombóvár) sok jó tapasztalatot mondott el. Különösen értékes az, hogy a • járási pártbizottságon belül egyre inkább eltűnik az oktatással való foglalkozás reszortjellege. A járási pártbizottság titkárai az utóbbi időben vállalták, hogy egy-egy gyengé.b* ben működő politikai. iskolára kimennek, s ott a helyszínen segítenek a propagandistáknak, a hallgatóknak. , Lontaí György elvtárs szekszárdi propagandista örömmel üdvözölte a tapasztalatcsere összehívását. Most vezet először szemináriumot, s éppen ezért nagyobb segítséget vár a városi párt-végrehajtabizott- ságtól, különösen a hallgatók megjelenésével kapcsolatban. Általában valamennyi felszólaló megemlítette, hogy a felsőbb pártszervektől nagyobb segítséget várnak munkájukhoz. Hegyi elvtárs és Perecsi elvtárs elmondották, hogy a járási pártbizottságtól még egyszer sem ellenőrizték oktatási munkájukat. Valamennyien elmondták azt is, hogy örömmel látnák a Megyei Párt- bizottság fokozottabb ellenőrzését, segítését is. Többen követelték, hogy éppúgy, mint más területen az oktatási munka elhanyagolásáért is alkalmazzák a felsőbb szervek a szigorú felelősségrevonást. Módi elvtárs válasza után véget ért az értekezlet, mely sok új módszert, tapasztalatot adott nemcsak a propagandistáknak, hanem a felsőbb pártszervezeteknek is. Az volt az érzésünk, hogy ezzel is jelentős lépést tettünk előre a politikai iskolák színvonalának megjavítása területén. H. BERGMANN: Polgári forradalom — polgári-demokratikus forradalom — népi demokratikus forradalom in. Melyek a népi demokratikus forradalom ismérvei? A második világháború nyomán Közép- és Délkelet-Euró- pa országaiban a társadalomnak új politikai szervezeti formája alakult ki: a népi demok rác La. A népi demokratikus forradalom ég e forradalom teljes győzelme elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió létével. A Szovjetunió kiűzte ezek. bői az országokból a német fasiszta betolakodókat, felszabadította ez országok népeit a fasiszta elnyomás alól, s döntő segítséget nyújtott a régi rendszer megdöntésében és ez új rendszer megteremtésében. A Szovjetunió segítsége abban áE, hogy a Szovjet Hadsereg fölszabadít otta ezeket az országokat a fasiszta rabság alól, megmentette őket az angol— amerikai beavatkozástól, tehát egy újabb imperialista elnyo. mástól, megkönnyítette a népi demokratikus forradalom győzelmét azáltal, hegy a hitleri Németországgal szövetkezett román, bolgár és magyar fasiszta reakció fegyveres erőit 'szétzúzta, és megakadályozta, hogy ezek a reakciós erők polgáriháborút robbantsanak ki. A Szovjetunió a népi demokra tikus országoknak hatalmas erkölcsi, politikai és gazdasági segítséget nyújtott és nyújt, s nemzetközi helyzetük megszilárdításában is támogatta őket. Továbbá, ez országok dől gozómak országuk társadalmi átalakításához rendelkezésre álltak és állnak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai. A népi demokratikus országok fejlődésében két szakaszt különböztetünk meg. A népi demokratikus forradalom volt a népi demokratikus országok létrejöttének és fejlődésének első szakasza. A népi demokratikus forradalom győzelmének belső feltételeit ez országok dolgozóinak harca jellemezte. Ez a harc elsősorban a nemzeti felszabadulásért, a fasiszta barbárság megsemmisítéséért folyt, minthogy a fasizmus vált a fő akadályává annak, hogy ezek az elnyomott nemzetek fejlődhessenek. A szabadságért és nemzeti függetlenségért a fasiszta betolakodók ellen vívott harc összefonódott azzál az általános demokratikus harccal, amelyet a német fasiszta megszállók hazai támaszai ellen: saját orszá. guik fasisztái, földbirtokosai és nagytőkésed ellen folytattak. A vezetőszerepet ebben a küzdelemben harcos forradalmi pártjának vezetésével a munkásosztály töltötte be. A munkásosztály hatalmas antifasiszta koalíciót hozott létre, s ebbe bevonta a parasztságot, az értelmiséget, a városi kispolgárságot és a középburzsoázia egy részét. A népi demokratikus forradalom eredményeként megdőlt a földbirtokosok és a nagyburzsoázia uralma. A hatalom a nép kezébe került, amelynek ólén a munkásosztály haladt. Ez az új népi demokratikus államhatalom, a proletariátus és a parasztság demokratikus aitotaturáj éneik egy vállfája volt. amely az antifasiszta ellenállási harcban jött létre, s teljes erejével az imperializmus és fasizmus ellen irányult. E népi demokratikus államhatalom vezető és iránymutató ereje kezdettől fogva a munkásosztály volt, kommunista pártjánál! vezetésével. Ebben a szakaszban haj tották végre az agrárforradal- mait, és semmisítették meg a feudális uralomnak, s ahol még megvolt, a monarchiának maradványait. A népi demokratikus forradalom megoldotta a polgári demokratikus forradalom feladatait, ugyanakikor azonban tűimen* a polgári demokratikus forradalom keretein, mert a hatalmat nem a burzsoázia kezébe adta, s világosan kifejezett imperialiistaellencs jellege volt. A marxista-leninista "párt által vezetett munkásosztály vezető és iránymutató szerepe volt a döntő feltétele annak, hogy az első szakasz, a népi demokratikus forradalom átnőhetett a második szakaszba, a szocialista forradalomba. Énkor a fő féladat a burzsoázia ellenállásának megtörése volt, minthogy a burzsoázia a népgazdaságban és az államapparátusban elfoglalt hadállásai, valamint a nemzetközi reakciós körökkel fenntartott ösz- 'zéköttetései révén meg akarta dönteni a népi demokráciát, hogy visszaállítsa saját hatalmút Az állandóan élesedő osztag harc feltételei között a n• >jnJcásosztály átcsoportosította erőit, leleplezte és elszigetelte a burzsoáziát s arra tö- renedett,. megszilárc'isa szövetségét a dolgozó parasztságI gal. Növekedett, a munkásosztály ereje, öntudata és szervezeti egytoeiorrottsága, erősödött szövetsége a dolgozó parasztsággal, s e tényezőien ele meg. felelően a népi demokratiku forradalom fokozatosan átnőtt a szocialista forradalomba. Az e'ső szakasz,ból a második szakaszba való „átnövés” folya • matat alulról a munkásosztály vezetésével a néptömegek széleskörű mozgalma támogatta, felülről pedig az állam apparátus szervei, amelyek a munkásosztály kezében voltak. Ez a legélesebb osztályt!aaé időszaka volt, amelynek folyamán a légi burzsoá államgépezetet lópésről-lépésre szétzúzták és új népi demokratikus államapparátust hozták létre, az ipa n, a bankok, a vasutak, st’o. á laimosításával megtörték a városi tőkések hatalmi poz.- cióit, felszámolták a munkásmozgalomban működő bur- zsoá ügynökségeket, s a munkásosztály egységes marxista- leninista pártjainak megterem lésével megszüntették a munkásmozgalom kettészakaatsá- gát. A politikai és társadalmi- gazdasági átalakítások következtében az európai népi demokratikus országok fejlődésük második szakaszába — a proletárdiktatúrának és a szocializmus építésének szakaszába léptek. Az első szakaszból a második szakaszba való átmenet olyan folyamat, amelyben a demokratikus és a szó- | ciailista átalakulás elemei ősz- szefonódmak. Helytelen tehát a fejlődésnek ezt a két szaka- szát mechanikusan elválasztani egymástól. Az európai népi demokratikus országok jelenleg a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet idő szakában vannak, a a szocializmus felépítésében fő eszközük a népi damoíkratikus állam, amely a szocialista állam, fejlődésének első szakaszában sikeresem tölti be a praletárdik tatura minden funkcióját. A győzelmes kínai forradalom a Nagy Októberi Szocia- l.ista Forradalom után a legdöntőbb világtörténelmi esemény, mely a világ arculatát és erőviszonyait a szocializmus javára változtatta meg. A kínai népi demokratikus, forradalom éppenúgy, mint a közép- és déikeleteurópai országok népi demokratikus forradalmai, elválaszthatatlan a Szovjetunió lététől. A Szovjetuniónak a német és japán fasizmus felett aratott győzelmié még tovább fokozta a kínai de. mofcratifcus népi mozgalom erőit. A kínai forradalmat két fejlődési szakasz jellemzi. Az első szakasz, amelynek eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus diktatúra, lényegét tekintve agrárforradalom, amti- fe'udális és imperialistaellenes forradalom volt. Ez a forrada-. lom a külföldiek által gyoko(Folytaiása a 4. oldalon) i
