Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

NAPLÓ 1955. JANUAR 11. '*1 Szarvasmarhatenyésztésünk egy évi mérlege Levél a Sárközi Állami Gazdaságból AVg hangzott el a kormány- határozat, hogy az év végére 100.000 darab törzskönyvezett szarvasmarhának kell lenini, a sárközi állami gazdaságban komolyan hozzáfogtak az ok­szerű állattenyésztéshez. A gazdaság vezetősége bevezette a .céltudatos állattenyésztést. A gazdaság rövid másfél év le­forgása alatt eljutott oda, hogy összes tenyészállatai termelési ellenőrzés alatt állnak. A rend szeres ellenőrzés csak az 195.3- as évben Indult meg, s ez az év már hiteles tenyésztési és termelési adatokkal zárult. Ezek alánján még nagyobb gonddal fogott hozzá a gazda­ság az 1954-es év termelési és tenyésztési eredményeinek el­lenőrzéséhez. A gazdaság jelenlegi tehén- létszáma 351 darab, amelyet az év végére 430 darabra szaporí­tunk fel. Évi tej termelési ter­vünk 2.700 liter tej volt tehe­nenként. 235 darab bcrjúsza- porula ttal. Tehéná 11 om é nvunk a gazdaság terü'etén 70 kilo­méteres körzetben 6 helyen el­helyezve és fgv elég nehéznek látszott a terv megvalósítása. Gyakoribb é' szigorúbb ellen­őrzésen. egyedi takarmányozá­son keresztül a gazdaság évi teiterme’ési tervet 119.8 százalékban tel­jesítette. tehenenként átla­gos 3.234 kiló tejtermeléssel. A 365 takarmányozási nap alatt 1 tehénre 291 fejési nap és 74 szárazon«llás; nap esett. Az át­lagos tejzsírtartalom 3.8 száza­lékos volt. Az 1953. évi tejter­melés! eredmény 2.654 kiló te] volt tehenenként. Ebben az évben tehát a múlt évihez viszonyítva jelentősen emeltük tejtermelésünket. Ezt azon keresztül tudtuk elérm, hogy megismertük tenyészálla­taink képességeit és a több te­jet adó teheneknek a fejt tej- mennyiség arányában adtunk pótabrakot, és a jó termelési egyedek utódait állítottuk be tenyészetünkbe. Az év folyamán 152 üsző- borjú és 190 bikaborjú volt a szaporulat. A születési átlag- súly 33.3 kilót a 3 hónaoos vá­lasztási súly 120.7 kiló volt. Fejőstehén alle Hiányunknak 52.7 százaléka termelt 3.000 —6.000 liter között, és volt egy tehenünk, amelytől 6.976 liter tejet fejtünk. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a tehenészétben a munkafegyelem megszilárdítá­sa. az etetések, itatások, a na­pi háromszori fejés pontos be­tartása, és dolgozóik munka­szeretete. Molnár József és Gilich Márton fejőgulyások kaptak kiváló állattenyésztő kitüntetést, s rajtuk kívül 5 fejőgulyást terjesztettünk fel erre a kitüntetésre. Gazdaságunk nagyban fog­lakozik apaállat neveléssel is. Bika telepünkön állandóan 60 darab növendékbika áll te­nyésztési előkészítés alatt. Ezek a növendékállalok olyan szü'őktől lettek kiválogatva, amelyeknek termelése 3.000 li­ter tói én felül van. I Gazdaságunk látta el rész­ben a tolnai és baranyai társ gazdaságokat is tenyész- törzsbikákkal. Az elmúlt évben 43 darab növendék te­nyészbikát adtunk el 18 hó­napos korban 600 kilós súly- lyal. A gazdaság megvalósított még egy másik fontos felada­tot is, amelyhez segítséget nyújtott a megyei állattenyész­tő igazgatóság. Beállítottunk egy 100 darabos tehénállo­mányt a bonyhádi tájfajta te­henekből. Ehhez az állomány­hoz magas termelési ősökíő1 származó bikákat kapott a gaz­daság a budapesti mezőgazda­sági kiállításról. Célunk, hogy a meglévő állományból évek során tovább tenyésszük a bonyhádi piros-tarka szarvas- marhát. A gazdaság tehénállományá­ból 113 került be a járási, 43 a megyei, és 30 darab az állami törzskönyvbe. Az állattenyésztés területén most az a célunk, hogy az év végére még jobb munkával és a takarmányozás további javí­tásával a tehenemkénti évi át­lagtermésünket 3.600 literre emeljük. Valamennyi állami gazdaságnak azon kell töreked nie, hogy fejlessze állatállomá­nyát a törzskönyvezésen ke­resztül is, mert csak így emel­hetjük szarvasmarhatenyészté­sünk külföldön is elismert színvonalát. Sárközi Állami Gazdaság. A kultúra eszközeivel... Györkönyben és megyéink több községében tűzoltó kul_ túrcsoportok alakultak, ame­lyek a kulturális munka esz­közeivel mutatják be elsősor­ban a tűzoltóság feladatait. A falusi tűzoltók kultúrcsoportjai estéről-estére felkeresik a kul- túrotthont és szorgalmasan ké­szülnek egy-egy műsor bemu­tatására. A tűzoltó kultúrcsoportok fiataljai olyan községben men­nek elsősorban műsoraikkal, ahol alusznak a toborzási mun kával, vagy ahol csak hírből hallottak a községi tűzoltóság fejlesztéséről. Gombor István levelező. EZT OLVASSUK GORKIJ ÉS CSEHOV LEVELEZÉSE Gorkij és Csehov levelezése izgalmas életrajzi adalék mind két író életéhez, de ennél töb­bet is jelent. Tükre a multszá- zadvégi és századeleji orosz irodalmi élet' forrongásainak. Tükre annak a keresésnek, harcnak, amely Csdhovtól a kríitjikai reálizmus csúcsaitól elvezet a szocialista realizmus­hoz, amelynek első és legna­gyobb képviselője Gorkij. Gór. kij és Csehov levelezését, nyi­latkozatait a rendkívül gondos, bő és érdekes jegyzetanyag­gal ellátott orosz kiadás alap­ján jelentették meg. V. (Jvecsliin ; FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXXVIII. A kultúrteremben összegyűlt húsz nő közül nyolc bejelen­tette, hogy hajlandó visszaülni a traktorra. Az igazgató nyom­ban meg is írta a határozatot a szemidubovkai gépállomás új női traktorosbrigádjának meg­alakításáról. Az új brigád a tizenhetes számot kapta, veze­tője Polina Jegorovna Cser- nouszova lett és a határozat név szerint felsorolta a mától fogva a gépállomás állományé ba tartozó új női brigád tag­jait. Tavaszig mindenkinek tan­folyamot és gyakorlati mun­kát kell végeznie a gépállo­más műhelyében, hogy felfris­sítsék ismereteiket. Este a kerületi bizottság tit­kárságának ülésén bejelentet­ték, hogy Glotov és Borzova női traktorosbt igádot szerve­zett a szemidubovkai gépállo­máson. Javasolták a többi igaz gatónak, gondolkozzanak ők is, miként szerezhetnék vissza a régi traktorosnőket. Az ülés után Martinov ott marasztal­ta Glotovot a szobájában. — A területi bizottságban találkoztam annak a kruzsi- linszki kerületnek volt titkárá­val, ahol a háború előtt te a gépállomás igazgatója' voltál. Nagyon dicsért téged. — Azt mondta, hogy a tiéd volt a te­rület egyik legjobb gépállo­mása ... Miért van az, hogy a szemidubovkai gépállomás most csak közepes színvona­lon áll? Mi az oka, Iván Trofi- mics, hogy az utóbbi években rosszabbul dolgozol? Megkér­dem nyíltan: miért vesztetted al a kedvedet, Glotov elv­társ? — Nem vesztettem el a ked­vemet, Pjotr Illarionovies! — felelte határozottan Glotov. — Kolhozokat alapítottam, trak­toros csoportokat szerveztem Száz és száz olyan kolhozt is­merek, ahol úgy felvi|ágzot.t az élet, ahogy erről a cári szám­űzetésben a régi forradalmárok csak álmodozhattak. Én is. mint Dorohov, golyót küldenék abba, aki alá akarja ásni a kolhozrendszert és ' zsel lérekkr akarná alacsonyítaru a mi kot­hozparasztjainkat!... De meg kell mondani: nagyon elsza­porodtak kolhozainkban a bü­rokraták. — Elfáradtál az ellenük ví­vott harcban? — Nem tudom legyűrni őket. A győzelem nem tőlem függ. — Hogy-hogy? Hogy érted ezt? — Úgy, hogy például a te­rületi bizottságban kigondol­nak olyasmit, ami minden ter­vemet felborítja. Mit tehetek akkor én? ... Jön hozzám o gépállomásra egy meghatalma­zott. Én már előzőleg minden* gondosan kiterveltem, beoszt'«* tam, • összehangoltam, hogy minden munkát idejében elvé­gezzünk, hogy jövőre is legyen gabonánk. De a küldött mind­arról hallani sem akar, amit én kiterveltem. Csak azt köve­teli. amiért odaküldtek. Nek csak az a fontos, hogy a kül­detését teljesítse, beírják ki­küldetési lapjába, hogy itt volt, feladatát végrehajtotta, neki csak az a fontos, hogy minél előbb hazamenjen, meg- fürödjék és a felesége szok­nyája mellé bújjék. Az irodám bán pedig parancsol és fenye­getőzik. Hát mi az ördögnek kell akkor az igazgató? Ülj az én helyembe, majd megtudod’ — De hamar meghátráitál! Nem vagy nagyon kitartó, Glo­tov elvtársi Az első jött-ment- nek átadnád a helyedet, pe­dig a Központi Bizottság állí­tott oda ... Miért nem tesze1 panaszt az ilyen vendégek el­len a területi bizottságnál vagy a Központi Bizottságban? — Az úristen magasan lakik, a király meg messze van! — ° mondásért megrovást érdemel! — Hát rój meg! Eggyel több megrovásom lesz. Van már vagy öt. Kaptam Borzovtól é- Szlepcsenkótól is. Tőled még nem kaptam ... Az ostobákat, a hozzá nem értőket puskalö- vésnyire sem volna szabad a mezőgazdaság közelébe enged­ni, Pjotr Illarionovies! Semmi sem sérti iobban a parasztot, mintha a munkáját tartalmat­lanná, céltalanná silányitják' És mi gyakran megtesszük e-u Például tavaly előtt, tava-s/V Borzov és a területi megbízol« arra kényszentett, hogy a cu­korrépát sárba vessük el.'Esett az eső, a talaj híg latyakká változott. Ha egy-két napot vártunk volna, hogy kisüssön a nap és a szél kissé felszárít­sa a földet, .vethettünk volna De nem: vess, azonnal, külön­ben nemcsak a bizottság elé citálunk — fenyegetőztek —, hanem még a párttagsági könyvedet is elveszíted! A 25-i kimutatásba mindenáron be kellett írniok, hogy a répát elvetették. Régi földműves va­gyok, miért gúnyoltak ki en­gem és miért kínozzátok a föl­det? Ha sárba vetünk, nem terem semmi! De mit tehet­tünk? • Bevetettünk kétszáz hektárt. Felkevertük és be­mázoltuk a talajt. És mi tör­tént? Az eső után egyszerre meleg lett, a föld kiszáradt, s olyan kéreg keletkezett rajta, mintha betonnal fedték volna be. Persze, egyetlen vetőmag sem kelt ki. Két hét múlva új­ra vetettünk. Talán negyven mázsa termett hektáronként, a tervben előírt kétszáz helyett. Hát ki örvend az ilyen ter­mésnek!? Ha olyan embernek adnak hatalmat a faluban, aki semmit sem ért a mezőgaz­dasághoz, ez ugyanolyan, mint­ha az őrült kezébe töltött fegy vert adnak. Olyan bajokat csi­nál, hogy attól koldulunk ... — Rosszabb is van ennél. Glotov elvtárs! — jegyezte meg Martinov. — Néha ért az ember a mezőgazdasághoz, na­gyon jól tudja, hogy nem azt teszi, amit kell, és mégis meg­teszi, lelkiisnieretfurdalás, nél­kül. — Mi készteti? Éppen ez a nagy kérdés. Azt mondják- „megijedtél — Júdás lettél!” Talán ez. Szekszárdi Szabó Ms; f elveiéire k eres férf szabó szaíiiLPliásoüat lőnie’dotálásra. Munkaellátás biztosítva van Jelentkezni lehet: Szabó KTSZ-nél. Széchenyi-u. 28. — De mitől ijednek meg az émberek? — kérdezte Glotov. —- Miért nem válaszolsz? — Magam is azon gondol­kozom, miből ered ez az ijed­ség? De akármiből is, Glotov elvtárs, annak semmi akadá­lya nln«e, hogy jobban foglal­kozzál az embereiddel a gépál­lomáson. — Foglalkoztam velük ... Volt nálam verseny, zászló. Mindenütt a mi rekordjaink­ról beszéltek. Iparkodom, tö­röm magam, rábeszélem trak­torosaimat, hogy jobban dol­gozzanak: „Hősi munkátokat meg fogják becsülni, nem hiá­ba dolgoztok!” — mondom ne­kik. De végül is valamelyik tökfilkó miatt a kolhozok ter­més nélkül maradnak és az én traktoristáim sem kapnak töb­bet a minimumnál. És akkor a legjobb traktorosaimat is leg­feljebb dicsérő levéllel jutal­mazhatom ... — Azt mondod, hogy a háború előtt jól dolgoz tam — folytatta kis szünet után Glotov. — A háború után más volt a helyzet. Akkor két 'iám volt és minden család boldog volt, bőségben élt... De ahogy idejöttünk, erre a véres földre, felégetett falvak­ba, özvegyek és árvák közé... itt valahogy másképpen, több érzéssel, több lélekkel kellett volna az emberekkel foglalkoz­ni! Ezen a helyen minden bü­rokrata és önző ember tízszer olyan káros, mint bárhol má­sutt! ... (Folytatjuk) KEDD, JANUAR 11. Ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszer- tár. Névnap: Ágota. Várható időjárás kedden estig: csendesebb, ködösebb idő, legfeljebb néhány helyen kevés eső vagy hószállingózás, éjszaka mérsékelt fagyok, nap­nál fagypont körüli hőmérsék- ’et. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éj jel: mínusz 3—mínusz 6, legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz _1 plusz 2 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható kö­zéphőmérséklet: mínusz 1—-4 fok között, spoi?r Elnökségi ülést tartott a Labdarúgó Játékvezetők Testületé A Labdarugó Játékvezetők Testületé Január hó 2-án el­nökségi ülést tartott. Az ülésen az elnökség tagjai teijes szám­ban jelentek meg. Az előterjesztett javaslatok alapján beható eszmecsere után a tisztségek ellátásával az alábbiakat bízta meg: Elnök: Pallos Miklós. Titkár: Mecseki János. Oktatási és módszertani bizottság: Elnök: Pallos Miklós. Tagok: Pogány Ernő, Streer Tamás, Szendroits László és Völgyesi Mátyás. Fegyelmi bizottság: Elnök: Móder Ernő. Tagok: Majoros Ferenc, Streer Tamás, Szendrovits László, Völgyesi Mátyás. Gazdasági felelős: Majoros Ferenc. Ellenőrző bizottsági elnök: Debreczy Zoltán dr. Küldők: Mecseki János és Pallos Miklós. A bizottságok megalakítása után az elnökség elhatározta, hogy minden hó első csütörtök­jén tartja elnökségi ülésed az MTSB helyiségében. A fegyel­mi bizottság minden második csütörtökön ülésezik. A 'küldé­seket a küldők milden hétfői készítik el, változatlanul fenn­áll tehát az a követelmény, hogy a mérkőzések időpontját a mérkőzés előtt 8 nappal be kell jelenteni. Elhatározta az elnökség, hogy továbbképző eladásokat szervez a testület tagjai szá­mára és gondoskodni fog arról is, hogy a JT tagjai a bajnok­ságra megfelelő edzésekkel ké­szüljenek fel. A tervezet szerint az elnök­ség minden elnökségi ülés után, sőt amennyiben fegyelmi bizottság tárgyalásara «kerülne sor, a fegyelmi bizottság tár­gyalása után hivatalos lapot ad ki a Testület tagjai részére, esetleg szabálymagyarázatokat is. Végül megállapította a febr 13-i elnökségi illés tárgysoro­zatát is. amelyen foglalkozni fog az oktatási bizottság jelen­tésével a továbbképzés meg­rendezéséről, 2. cseremérkőzé­sek és a cserére szóba jöhető megyék kijelöléséről, 3. A cse­re és megyebajnoki mérkőzések játékvezetői keretének a kijelö­léséről, 4. Valamint a január folyamán felmerült ügyek el- mtézésérőL A magunk részéről mind­ehhez csal; annyit fűzünk hoz­zá, hogy véleményünk szerint a cserejátékveaetés rendszerét mennél jobban ki kell terjesz­teni, mert az elmúlt évi ta­pasztalat azt mutatta, hogy a cserejátékvezetők működésével a felek igen nagy százalékában elégedettek voltak, és a csere­játékvezetés rendszerével job­ban lehet biztosítani a bajnok­ság zavartalan lefolyását. Gon­doskodni kell azonban ugyan­akkor arról is, hogy a sport­körök számára mennél kisebb megterhelést rójunk a játék­vezetőküldéssel. Éppen ezért a cserejátékvezetői rendszer be­vezetésénél elsőrendű szem­pontnak az anyagi kérdést te­kintjük és mindössze csak a sorsdöntő mérkőzéseknél kap­jon csak másodrendű szerepet az anyagi kérdés. így indult meg a labdarúgás megyénkben a felszabadulás után A megyei TS© helyiségében egyik este 8—10 tagú társaság — labdarugók, játékvezetők, a TSB apparátus dolgozói — gyűlt össze napi munkájúk el­végzése után és ott: többek kö­zött szó esett arról, hogy a mai labdarugó játékosodból egy- kettő milyen „igényes;” lett. Er­re mesélte el Pallos Miklós a játékvezetők tanácsának elnö­ke az alábbi esetet. 1945. novemberében küldést kaptam a délnyugati! JT-itől, hogy a következő vasárnap ve­zessem le Szekszárdin a Szek­szárdi Törekvés—DorrA tóvári Vasutas csapatok közötti baj­noki mérkőzést. Kezdési idő 14 óra. Tizenhárom óra 30 pen ckor megjelentem a helyi csapaj öl­tözőjében, miután ez a helyi­ség volt csak fűtve, ahol együtt találtain a szekszárdi cstgiaf játékosait, és intézőjét. Ellenfél még nem volt. Mielőtt az i«l- tözködéshez kezdett volna a csapat, a MÁV telefonon ke resztül a bátaszéki vasútállo- mástól megtudtuk, hogy a dombóvári csapat, — mely reg­gel 4 órakor indult Dombóvár ról, — „már” Bátaszéken van de mivel a menetrendre építeni nem lehet, valószínűleg majd 'esz egy vonatuk, mellyel, hs minden jól megy, félórán belü’ megérkezhetnek Szekszárdra. Közölték azt is, hogy a dombó­váriak a vonaton fognak átöl­tözni és így a szekszárdi csa­pat készülhet a mérkőzésre. Fel is öltöztünk, a csapatot igazoltattam és vártuk az el­lenfelet. Félhárom elmúlt, az ellenfél még mindig nem érke­zett meg. A szekszárdi csapat intézője szerette volna, hogy a várakozási idő leteltével fújjam le a mérkőzést, azonban meg­magyaráztam neki, hogy ha a dombóvári sportolók hajnali 4 óra óta úton vannak már, nem volna becsületes eljárás, ha nem adnánk meg minden lehe­tőséget a mérkőzés lejátszásá­ra. A játékosok többsége is ezen a véleményen volt — és tovább vártunk. Telefonon is­mét érdeklődtünk a bátaszéki vasútállomástól, ahol azt a vá­laszt kaptuk, hogv a csapat egy tehervonattal Bátaszékről már elindult. Újabb 15—20 perc várakozás után a decsi ál­lomás küldött értesítést, hogy már ott vannak a dombóvári sportolók és azt üzenik, hogy ma még minden körülmények között megérkeznek és kérik a szekszárdi csapatot, hogy mi­után a mérkőzést ma nem le­het lejátszani, biztosítsanak nekik szállást és a mérkőzést játszák le hétfőn. Délután 17 óra tájban — tel­jes sötétségben — meg is ér­kezett az agyonfagyott dombó­vári csapat és a vendéglátó sportkör forró teával, de fűtet- !en nagyteremmel várta őket (az akkori DISZ épületben), ahol a játékosok az éjszakát eltöltötték. Hétfőn délután — 24 óra várakozás után a baj­noki mérkőzést szabályszerűen lejátszották. Este elindultak vissza a dombóvári sportolók és ha, figyelembe vesszük az akkori vonatközlekedéseket, aránylag rövid idő alatt, már kedden a déli órákban otthon is voltak Dombóváron. Ez a kis visszaemlékezés al­kalmas arra, hogy az egy-két elégedetlenkedő sportoló össze­hasonlíthassa, hogy 10 évvel ez­előtt milyen körülmények kö­zött indult meg hazánkban a l abdarúgás és milyen hatalmas utat tett meg napjainkig. MOZI CWay filmszínház. január 12-ip K13KRAJCÁR. Színes, magyar já­‘éit fiikn. Kisérő műsora: Mer és gá­la « b. K ezdések: Vasár- és ünnepnap 4, 'S é - 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 óra 1 or. A TOLNA MEGYEI KISZÖV »ér­lesgj. í ípes könyvelőt keres a To-Lnai Épü \ ‘tlkiarbanitartó KTSZ-hez. Jelent­kezni' lehet: KISZÖV, Szétszórd, £zé- cher } i u. 53. sz. TOLNAI NAPLÓ Sz* * keszti a szerkesztőbizottság Fel > ős kiadó: KIRALV LÁSZLÓ Kiadja* a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti a t legye összes postahivatala Szeri *’sztöseg teletenszáma: 20-10. Kiad í hivatal teleTonszaina: 20 11. A szei l esztőség és kiadóhivatal címe: SzeÜszárd, Széchenyi utca 18. Előfizc nőseket a megve valamennyi ^oostaliivatala felvesz. V écsi Szikra Nyomda Pécs. M’unkác'v Mihnlv utca 10 s3L Telefon: 2027 Nyontxííért felel: Melles R.ez*6 > »

Next

/
Thumbnails
Contents