Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

4 1355. JANUAR #. NAPLI5 * Két levél a szekszárdi Balogh Adám Múzeum levelesládájából A szekszárdi Múzeum igazgatójának Kedves igazgató bácsi! Kíváncsian mentünk a múzeumba. A hosszú folyosón régi kőoszlopok álltak. Ezek nekünk értéktelen köveknek látszottak, mert még nem is sejtettük történetüket. Vajon lesz-e valaki, aki elmagyarázza? — gondoltuk. De már jött az Igazgató bácsi és bevezetett bennünket egy terembe. A sok kiállított tárgy közül egy mammut csontjait néztük meg először. A csontok fölött az ős elefánt rajza mellett az ős­ember koponyájának fejlődését is láthattuk. Ebből a rajz­ból eltudtuk képzelni, milyen lehetett az az ember, aki husángokkal, kövekkel üldözte a nagy állatokat, hogy az előre megásott verembe ejtse őket. Ezután az ősember használati tárgyait néztük meg. Majd később, a rómaiakhoz érve. olyan edényeket is láttunk, amelyeket Bonyhádtól nem is olyan messze, Mucsfán találtak. Mesélte az Igaz­gató bácsi, hogy sokszor a szántóföldön, szántás közben akadtak rá ezekre a leletekre. Elmondta, hogy mi gyerekek is segíthetünk a múzeum munkájában, ha nyitott szemmel járunk. Nézzünk körül otthon is. Érdekes magyarázatok közben vezetett végig az Igaz­gató bácsi a fejlődési korokon. Magyarázat közben értelmet kaptak a töredezett kövek. Szinte magunk előtt láttuk a római rabszolgákat, amint keservesen hengerítették a kő­faragóhoz uruk előre megrendelt sírkövének nyersanyagát. Ellcépzeltük a római katonákat, amint az általuk épített úton menetelnek. Igazgató bácsi színes magyarázatával végig vezetett ben nünket azon a hosszú úton, amelyet az ember megtett, amíg az állat-emberből a mai művelt ember kifejlődött. E levelet mással zárni nem is lehet, csak azzal, hogy tudásunk sokat gyarapodott a múzeumi látogatás alkalmá­val és ezért Igazgató bácsinak, mond köszönetét: KENDE MIKLÓS és FARKAS LÁSZLÓ a bonyhádi általános iskola IV. a. osztályának tanulói nevében. A bonyhádi általános iskola IV. a) osztályának Kedves úttörőpajtások! Szépen megfogalmazott soraitokon látható, hogy a szép magyar nyelv és a magyar helyesírás tanítása jó kezekben van. Tanuljátok, műveljétek tovább a mi édes magyar nyelvünket. Ne felejtsétek el, hogy Petőfi Sándor, Arany János. Kossuth Lajos és a többi halhatatlan magyar lán­goló hazaszeretete, a nép iránti hűsége, költészetüknek, sza­vuknak csodálatos muzsikája a világ legszebb nyelvei közé emelte. örülök, hogy a szekszárdi múzeum látogatása révén a tudás újabb értékeit vihettétek magatokkal. Megnyugvás­sal tölt el az a tudat, hogy nem fáradozunk értetek hiába. A régi világ tudósai néha történelemmé változtatták a mesét. Mi pedig, a haladó világ oknyomozó kutatói a mese hangján mondjuk el nektek az igazi történelmet. Erzitek, hogy a kettő között mily nagy a különbség? Kis úttörők, ti most másodszor kerestétek fel a Béri Balogh Adám nevét viselő szekszárdi múzeumot. Először itt jártatokban, másodszor a levél írásakor ideszállt gondo­lataitokban. Engedjétek meg, hogy legközelebb mi keressünk fel titeket. Elfogjuk mondani, vagy ha úgy tetszik: „mesél­ni“ a ti szűkcbb szülőföldetek: Bonyhád és környékének tör ténetét az ősemberen, a rabszolgákon, a jobbágy világon és a magyar nép szabadságharcainak dicső korszakain ke­resztül a ti szabad életetek kivágrázásáig. Dr. MÉSZÁROS GYULA, múzeum igazgató. Sünön Jlleni)hírt ízületéit Megyénkben elsőnek a sárpilisi keskenyvetítésű filmszín­ház mutatja be a Simon Menyhért születése című művészi új magyar filmet. Déry Tibor elbeszéléséből készült a magyar filmművészetnek ez az új lírai hangú, mély emberi érzelme­ket bemutató alkotása. A film főszerepeit népszerű, kedves színészek: Mészáros Ági és Szirtes Adám alakítják. Az emberi érzelmeket hűen, valóságszerűen visszaadó, izgalomban és hu­morban bővelkedő alkotás a magyar filmgyártás új remeke. ... van élet a nagyszokolyi kultúrházbau — Kérek négy darab jegyet az esti előadás­ra — állít be egy némi a nagyszokolyi kuli úr­házba. — Sajnálom, de már csak a padokra tudok adni. — Nem baj, akkor oda (kérek. De azok a helyek nincsenek megszámozva, mikor jöj­jünk, hogy még helyet kapjunk? — Jöjjenek az előadás kezdete előtt fél órával. Ez a párbeszéd Peres Árpád nagyszokolyi népművelési ügyvezető és egy idősebb némi között zajlott 1®. Kitűnik belőle, hogy a falu­ban nagy érdeklődés mutatkozik a kultúrcso- port műsoros estjei iránt. A szábamforgó elő­adás január 6-án este volt. A jórészt DISZ fiatalokból álló színjátszó együttes a kultúr- atthomiba<n dolgozik, ott szoktak próbát tarta­ná és ez alkalommal ds, mint a kultúrotthon színjátszó csoportja rendezték az előadást. A műsor Kisfaludy „Három egyszerre" és a „Be­csületszó“ című egyfel vom ásás darabból állt December elejétől 'készültek erre az előadásra a fiatalok. Peres Árpád idős tanító és- nevelői munká­ja mellett végzi a népművelési teendőket a faluban. A nyáron bíráló cikk jelent meg la­punkban „Zárva a nagyszo'kölyi kultúrház aj­taja“ címmel. Peres Árpádot bántotta a bírá­lat és megfogadta, hogy „csak azért is meg­mutatom, hogy van élet a nagyszokolyi kul- túrházban.“ Jórészt ez a „csakazértis“ fűtötte, lelkesítette, hogy kiküszöbölje az őt, a fcul- túrházat, a falut ért csorbát. Türelmes, neve lő munkával szervezte be a DISZ fiatalokat a kultúrcsoporíJba és azok lassan odaszoktak a kulíúrházba. —■ Most van alakulófélben egy Ids tánc együttesünk — mondja Peres Árpád. — Ed­dig 6 fiú, és 6 lény, tehát 6 pár jelentkezett. Megkérjük a járási táncoktatót, hogy szak­mai vonalon segítse újdonsült tánccsoportun­kat. • — Jó néhány évvel ezelőtt volt a faluban egy 90 tagú dalárda — mesél tovább tervei­ről a tanító bácsi. — Szeretném feléleszteni, újjászervezni ezt az énekkart, ment ha akkor lehetett, akkor most is lehet, sőt mcet lehet a legjobban. Peres Árpád érdeme az ű t törőzen ekar Is, amely már Szekszárdon is szerepelt az ősz: mezőgazdasági kiállítás alkalmával. Láthatjuk tehát, hogy Peres Árpád népmű­velési ügyvezető val óraváltotta önmagában tett fogadalmát, megmutatta, hogy van Nagy­székely on kultúráiét, lehet valamihez kezde­ni és nem zárják be a kultúrotthon kapuját. Munkában a tamási népművelési csoport 120 Qazdaasszonyhörben több ezer asszony tanai szabni, varrni, hímezni és főzni Tolna megyében több mint 120 gazdasszonykörben a ter­melőszövetkezeti' tagok és egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok ezrei tanulnak szab­ni, varrni, hímezni és főzni. Az asszonyod: szívesen lá­togatják a szakköröket, aho1 különböző szakmákat sajátí­tanak ed. A szabó-varró gazd- asszonyköröket különösen szeretik, szorgalmasan tanul­ják a szabás-varrás egyes fo­gásait, s otthon maguknak és. gyerekeiknek varrnak, vagy régiből ízléses, divatos ru­hákat alakítanak. A szek­szárdi szabó-varró tanfolya­mon például a fehérnemű és felsőruha készítés mellett ka­bát szabás-varrást is tanul­nak. A gyermekek legnagyobb örömére igen megkedvelték a háziasszonyok a, játékké­szítő tanfolyamokat is, ahol labdákat, babákat, állat, és egyéb figurákat készítenek. A bonyhádi gyermekotthon apróságai például karácsony­ra a játókkészítő szakkörtől sok játékot kapták ajándék­ba. Ugyancsak a szakkörök elevenítik fel és sajátítják el a fiatalok a híres sárközi, hátai és más vidéki régi hím­zéseket. Több gazdasszonykör ala­kult az új év első napjaiban is. A tamási szabó-varró tan­folyam alakuló estélyén pél­dául több mint C0 asszony jelent meg. Pariban szintén a Béke tsz asszonyai az egyé­nileg dolgozó parasztasszo­nyokkal karöltve szabó.var- ró tanfolyamot szerveztek. A gazdasszony körökön munka közben sokat beszél­getnek a legfontosabb nem­zetközi eseményekről. Az asszonyok ilyenkor visszaem­lékeznek a háború borzal­maira. Szekszárdról, Bony- hádról és több gazdasszony- körből táviratot és leveiet küldtek a megyei békeirodá- hnz, amelyben tiltakoznak a Nyugat-Német felfegyverzés ellen, s egyöntetűen azt ír- iák; „Soha többé háborút!“ EGY EMBER az csak egy ember, akárhogyan nézzük -f és bármennyire lelkiismeretes, mégsem képes egy járás kul­turális munkáját teijesen ösz- szefogni, irányítani, ellenőriz­ni, hisizen a kultúrmunka igen változatos, igen sokoldalú. Ép­pen ezért fogadták a járási népművelési előadók nagy örömmel a rendelkezést: há­rom-négy tagból álló csoportra bővítik, illetve bővítették a já­rási tanácsokon belül működő népművelési szervet. Magyarszéki József, a tamá­si járási tanács népművelési csoportvezetője már a csoport kezdeti eredményeiről, tervei­ről beszél lelkesen. Magyar­széki József különösen nehéz helyzetben volt a csoport meg­Uj egészségügyi intézménv- nye1 gyarapodott megyénk egészségügyi hálózata mindjárt az új esztendő első napjaiban. A szekszárdi egészségházban kezdte meg működését a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás. Igen jelentős az ál­lomás laboratóriumi részlege, amely egyelőre a kórház régi laboratóriumában dolgozik. Az intézmény feladata, hogy felvilágosító munkát végezzen a járványos betegségék meg­előzésére, ezenkívül a járvá­nyos betegségek megállapítása és a jelentkező járványok to­vaterjedésének megakadályo­zása. A laboratóriumi részleg fog­lalkozik környezeti egészség- ügyi vizsgálatokkal is. Telepü­alakulása előtt, mivel Tamási­ban járási kultúrház sincs, te­hát mondhatjuk, hogy jelentős segítség nélkül, magárahagyva dolgozgatott. Most — a még szinte alakulóban lévő — cso­port azon igyekszik, hogy mi­nél inkább gazdájává váljék a falusi öntevékeny kultúrmeg- mozdulésoknák, az ismeretter­jesztésnek, a könyvtármunká­nak, egyszóval a falu népe mű velősének. A CSOPORT első jelentős eredménye volt, hogy megfe­lelő kultúrházat harcolt ki Ta­mási községnek. A községi pártszervezet adta át épületet, amelyben színházterem és azon kívül több szoba van. Ezzel megoldódott tehát a szakköri foglalkozások nehézségei is. lések, munkahelyek, lakások egészségügyi vizsgálatai is ’de- tartoznak. Rövidesen nem kell már Budapestre, vagy Pécsre küldeni a megvizsgálandó élél- mjszerféleségeket, mert a la­boratórium ahogy megfelelően berendezkedik, ezt is el tudja végezni. A felvilágosító munkát a Társadalom- és Természettudo mányi Ismeretterjesztő Társu­lttal és a népművelési szer­vekkel közösen szervezi a jár­ványügyi állomás. Községi or­vosok, szakorvosok és védőnők tartanak egészségügyi előadáso kát, Szabad Föld Téli Esték, vagy más néven hirdetett is­meretterjesztő alőadások kere­tében. Térjünk azonban vissza a népművelési csoport további terveihez. — Egy központi együttest to­borozunk össze a legjobb kul- túrmunkásokból, — mondja Magyarszéki elvtárs. —' Szü- ság van erre az együttesre az j anyagiak miatt is, mivel a kultúrotthont be kell rendez­ni és jórészt csak a rendezvé­nyek bevételére számíthatunk. — EZENKÍVÜL alaposabban foglalkozunk a tamási népi ha gyományok gyűjtésével. Ezen a téren felajánlotta segítségét Gácsi Ferenc ozorai pedagó­gus, — akinek nem kis ér­deme van az „Ozorai virágcso­kor’' összegyűjtésében — és Ács József, a Tamási Gimná­zium egyik tanára. Ács József a Népművészeti Intézettel kap­csolatban már egyénileg fog­lalkozott a tamási népi hagyo­mányok felkutatásával. — Újszerű elképzelésünk van az ismeretterjesztéssel kapcso­latban. Mégpedig az, hogy a különféle tcmegszerVezetekkci szorosabb kapcsolatot tartunk és egy-egy előadásra az illető tömegszervezet mozgósítja tag­jait, mi, a népművelési cso­port, pedig az előadót biztosít­juk. és ha szükséges, az anya­giakat. Sok jó kezdeményezés, öt­let indult el már a kultúr- munka vonalán Tamásiból. Re­méljük, hogy a népművelési es c port a tervek, az elképze­lések megvalósításával eredmé­nyes munkát végez a falvak 'Kulturális életének egyre ma­gasabb színvonalra emeléséért, az egyszerű emberek százainak tanításáért, műveléséért. Megkezdte működését a J^özeaészségügyi és Járványügyi Állomás Csokonai és Petőfi nevével indulj* a zoinbai kultúrotthon új esztendei kultúrmunkája „Itt igazán jó az élet“ — tv jutott eszébe a vendégnek, Maki megérkezett a lakodalom­éra a kakasdi Busék házához. A zomibad kúltúrotthuniban az 1955. évben nagy lendület-}! Három összenyitott szobában tel indult meg a kulitúrcsoportok működése. Estéről-estére vi-ty roskadásig terített asztalok lágos ablakok jelzik, hogy a község fiatalsága jó helyen tölti ^ fogadták a vendégeket. Bus idejét. Már a délutáni órákban mozgalmassá válik a kultúrott- i:j Ambrus tartotta esküvőjét a hon környéke, s az egyes helyiségekben élénk tevékenység fo.,)isze]isz^r^ Börzsei Manci a ’ ... .... . .. . ... _.TO_ty« al. Az ifjú pár, a szüleik, a ... .... . >tthcm színjátszó csoportja, kibővítve a DISZ' ßik bold k é velük műkedvelőivel, napok óta próbálja Fusi József: „Az aszoda*)... . , , , diák“ című 3 felvonásos szín.játékát, amely Petőfi Sándor örült a mintegy letven fo ságának egyik jellemző drámai mozzanatát mutatja be. A da- számláló vendégsereg. Csupa rab 47 szereplője nagy lelkesedéssel készül az előadásra,^.egyszerű dolgozo ember. amelyre előreláthatólag január második felében kerül sor. ^j Délután kezdődött a lakoda­A téli szünetben Zombán tartózkodó középiskolás diákok'/ Zom, a lakmározás is. Renge- is dicséretes módon kapcsolódtak a kultúrmunkába. A népmű-} teg fajta sütemény, a legkü- velési ügyvezető kezdeményezésére elhatározták, hogy januárv,' lönbözőbb likőrfajták, kisüsti 9-én Cscfconai-irodalmi műsoros estet rendeznek, a nagy költő-r pálinka és bor kínáltatta ma­halálénak. 150. évfordulója alkalmából. A 30 középiskolásból}; gát a vendégekkel. Vacsorára alakult vegyeskar Lavotta: „Földiekkel játszó..." és „A tiha-C húsleves csirke pörkölt rízs- nyi echóhoz“ című Csokonai-dalokat fogja előadni, s a költőj 2sej rántott borjúhús tyúk- íletművét méltató előadást szavalatok egészítik ki. A diákok kacsasüU körítésse\ és sa. részletei: mutatnak be a ..Tempefoi című színdarabból is, ist , . _ .. , . a lányok tánccsoportja népi táncokat ad elő. yanyusaggal, majd torta ke­A zombai középiskolások ezzel a vasárnapi rendezvénnyel., pe~*e menut- is bebizonyítják, hogy hű ápolói irodalmi hagyományainknak,*). Éjfélkor a ^ pecsenyestalak de tanúságát adják annak is. hogy tehetségük szerint készek'Amaradékát frissensült pecse- előrelendítoni községük kulturális és közösségi életét. ‘ nyékkel cserélték fel. Hajnal­ban likőr, pálinka, feketekávé került a vendégek elé, ezenkí­vül bőségesen volt kocsonya és tea is. Kinek mi esett jól, abból fogyasztott. Reggelire még húspástétommal és kenő­májassal kent zsemlyét is tá­laltak a vendégsereg elé. De miért is írok erről? Azért, mert egy ilyen lakodalmon keresztül is szépen lehet látni az egyszerű dolgozó emberek életszínvonalának és kulturált ságának emelkedését. Ezt a bő lakodalmat egyszerű em­berek tartották éspedig úgy, olyan rendben, ahogy ülik. Jókedv, tánc, nóta elejétől vé­gig volt egyfolytában, de du­hajkodás, részegedés, vagy né­zeteltérés egy pillanatig sem. A hetventagu vendégsereg, mint egy nagy család szóra­kozott és vigadt együtt az örvendező fiatalokkal és szü­lőkkel. MÖNUS ISTVÁN LAKODALOM KAKASDON

Next

/
Thumbnails
Contents