Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
4 1355. JANUAR #. NAPLI5 * Két levél a szekszárdi Balogh Adám Múzeum levelesládájából A szekszárdi Múzeum igazgatójának Kedves igazgató bácsi! Kíváncsian mentünk a múzeumba. A hosszú folyosón régi kőoszlopok álltak. Ezek nekünk értéktelen köveknek látszottak, mert még nem is sejtettük történetüket. Vajon lesz-e valaki, aki elmagyarázza? — gondoltuk. De már jött az Igazgató bácsi és bevezetett bennünket egy terembe. A sok kiállított tárgy közül egy mammut csontjait néztük meg először. A csontok fölött az ős elefánt rajza mellett az ősember koponyájának fejlődését is láthattuk. Ebből a rajzból eltudtuk képzelni, milyen lehetett az az ember, aki husángokkal, kövekkel üldözte a nagy állatokat, hogy az előre megásott verembe ejtse őket. Ezután az ősember használati tárgyait néztük meg. Majd később, a rómaiakhoz érve. olyan edényeket is láttunk, amelyeket Bonyhádtól nem is olyan messze, Mucsfán találtak. Mesélte az Igazgató bácsi, hogy sokszor a szántóföldön, szántás közben akadtak rá ezekre a leletekre. Elmondta, hogy mi gyerekek is segíthetünk a múzeum munkájában, ha nyitott szemmel járunk. Nézzünk körül otthon is. Érdekes magyarázatok közben vezetett végig az Igazgató bácsi a fejlődési korokon. Magyarázat közben értelmet kaptak a töredezett kövek. Szinte magunk előtt láttuk a római rabszolgákat, amint keservesen hengerítették a kőfaragóhoz uruk előre megrendelt sírkövének nyersanyagát. Ellcépzeltük a római katonákat, amint az általuk épített úton menetelnek. Igazgató bácsi színes magyarázatával végig vezetett ben nünket azon a hosszú úton, amelyet az ember megtett, amíg az állat-emberből a mai művelt ember kifejlődött. E levelet mással zárni nem is lehet, csak azzal, hogy tudásunk sokat gyarapodott a múzeumi látogatás alkalmával és ezért Igazgató bácsinak, mond köszönetét: KENDE MIKLÓS és FARKAS LÁSZLÓ a bonyhádi általános iskola IV. a. osztályának tanulói nevében. A bonyhádi általános iskola IV. a) osztályának Kedves úttörőpajtások! Szépen megfogalmazott soraitokon látható, hogy a szép magyar nyelv és a magyar helyesírás tanítása jó kezekben van. Tanuljátok, műveljétek tovább a mi édes magyar nyelvünket. Ne felejtsétek el, hogy Petőfi Sándor, Arany János. Kossuth Lajos és a többi halhatatlan magyar lángoló hazaszeretete, a nép iránti hűsége, költészetüknek, szavuknak csodálatos muzsikája a világ legszebb nyelvei közé emelte. örülök, hogy a szekszárdi múzeum látogatása révén a tudás újabb értékeit vihettétek magatokkal. Megnyugvással tölt el az a tudat, hogy nem fáradozunk értetek hiába. A régi világ tudósai néha történelemmé változtatták a mesét. Mi pedig, a haladó világ oknyomozó kutatói a mese hangján mondjuk el nektek az igazi történelmet. Erzitek, hogy a kettő között mily nagy a különbség? Kis úttörők, ti most másodszor kerestétek fel a Béri Balogh Adám nevét viselő szekszárdi múzeumot. Először itt jártatokban, másodszor a levél írásakor ideszállt gondolataitokban. Engedjétek meg, hogy legközelebb mi keressünk fel titeket. Elfogjuk mondani, vagy ha úgy tetszik: „mesélni“ a ti szűkcbb szülőföldetek: Bonyhád és környékének tör ténetét az ősemberen, a rabszolgákon, a jobbágy világon és a magyar nép szabadságharcainak dicső korszakain keresztül a ti szabad életetek kivágrázásáig. Dr. MÉSZÁROS GYULA, múzeum igazgató. Sünön Jlleni)hírt ízületéit Megyénkben elsőnek a sárpilisi keskenyvetítésű filmszínház mutatja be a Simon Menyhért születése című művészi új magyar filmet. Déry Tibor elbeszéléséből készült a magyar filmművészetnek ez az új lírai hangú, mély emberi érzelmeket bemutató alkotása. A film főszerepeit népszerű, kedves színészek: Mészáros Ági és Szirtes Adám alakítják. Az emberi érzelmeket hűen, valóságszerűen visszaadó, izgalomban és humorban bővelkedő alkotás a magyar filmgyártás új remeke. ... van élet a nagyszokolyi kultúrházbau — Kérek négy darab jegyet az esti előadásra — állít be egy némi a nagyszokolyi kuli úrházba. — Sajnálom, de már csak a padokra tudok adni. — Nem baj, akkor oda (kérek. De azok a helyek nincsenek megszámozva, mikor jöjjünk, hogy még helyet kapjunk? — Jöjjenek az előadás kezdete előtt fél órával. Ez a párbeszéd Peres Árpád nagyszokolyi népművelési ügyvezető és egy idősebb némi között zajlott 1®. Kitűnik belőle, hogy a faluban nagy érdeklődés mutatkozik a kultúrcso- port műsoros estjei iránt. A szábamforgó előadás január 6-án este volt. A jórészt DISZ fiatalokból álló színjátszó együttes a kultúr- atthomiba<n dolgozik, ott szoktak próbát tartaná és ez alkalommal ds, mint a kultúrotthon színjátszó csoportja rendezték az előadást. A műsor Kisfaludy „Három egyszerre" és a „Becsületszó“ című egyfel vom ásás darabból állt December elejétől 'készültek erre az előadásra a fiatalok. Peres Árpád idős tanító és- nevelői munkája mellett végzi a népművelési teendőket a faluban. A nyáron bíráló cikk jelent meg lapunkban „Zárva a nagyszo'kölyi kultúrház ajtaja“ címmel. Peres Árpádot bántotta a bírálat és megfogadta, hogy „csak azért is megmutatom, hogy van élet a nagyszokolyi kul- túrházban.“ Jórészt ez a „csakazértis“ fűtötte, lelkesítette, hogy kiküszöbölje az őt, a fcul- túrházat, a falut ért csorbát. Türelmes, neve lő munkával szervezte be a DISZ fiatalokat a kultúrcsoporíJba és azok lassan odaszoktak a kulíúrházba. —■ Most van alakulófélben egy Ids tánc együttesünk — mondja Peres Árpád. — Eddig 6 fiú, és 6 lény, tehát 6 pár jelentkezett. Megkérjük a járási táncoktatót, hogy szakmai vonalon segítse újdonsült tánccsoportunkat. • — Jó néhány évvel ezelőtt volt a faluban egy 90 tagú dalárda — mesél tovább terveiről a tanító bácsi. — Szeretném feléleszteni, újjászervezni ezt az énekkart, ment ha akkor lehetett, akkor most is lehet, sőt mcet lehet a legjobban. Peres Árpád érdeme az ű t törőzen ekar Is, amely már Szekszárdon is szerepelt az ősz: mezőgazdasági kiállítás alkalmával. Láthatjuk tehát, hogy Peres Árpád népművelési ügyvezető val óraváltotta önmagában tett fogadalmát, megmutatta, hogy van Nagyszékely on kultúráiét, lehet valamihez kezdeni és nem zárják be a kultúrotthon kapuját. Munkában a tamási népművelési csoport 120 Qazdaasszonyhörben több ezer asszony tanai szabni, varrni, hímezni és főzni Tolna megyében több mint 120 gazdasszonykörben a termelőszövetkezeti' tagok és egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok ezrei tanulnak szabni, varrni, hímezni és főzni. Az asszonyod: szívesen látogatják a szakköröket, aho1 különböző szakmákat sajátítanak ed. A szabó-varró gazd- asszonyköröket különösen szeretik, szorgalmasan tanulják a szabás-varrás egyes fogásait, s otthon maguknak és. gyerekeiknek varrnak, vagy régiből ízléses, divatos ruhákat alakítanak. A szekszárdi szabó-varró tanfolyamon például a fehérnemű és felsőruha készítés mellett kabát szabás-varrást is tanulnak. A gyermekek legnagyobb örömére igen megkedvelték a háziasszonyok a, játékkészítő tanfolyamokat is, ahol labdákat, babákat, állat, és egyéb figurákat készítenek. A bonyhádi gyermekotthon apróságai például karácsonyra a játókkészítő szakkörtől sok játékot kapták ajándékba. Ugyancsak a szakkörök elevenítik fel és sajátítják el a fiatalok a híres sárközi, hátai és más vidéki régi hímzéseket. Több gazdasszonykör alakult az új év első napjaiban is. A tamási szabó-varró tanfolyam alakuló estélyén például több mint C0 asszony jelent meg. Pariban szintén a Béke tsz asszonyai az egyénileg dolgozó parasztasszonyokkal karöltve szabó.var- ró tanfolyamot szerveztek. A gazdasszony körökön munka közben sokat beszélgetnek a legfontosabb nemzetközi eseményekről. Az asszonyok ilyenkor visszaemlékeznek a háború borzalmaira. Szekszárdról, Bony- hádról és több gazdasszony- körből táviratot és leveiet küldtek a megyei békeirodá- hnz, amelyben tiltakoznak a Nyugat-Német felfegyverzés ellen, s egyöntetűen azt ír- iák; „Soha többé háborút!“ EGY EMBER az csak egy ember, akárhogyan nézzük -f és bármennyire lelkiismeretes, mégsem képes egy járás kulturális munkáját teijesen ösz- szefogni, irányítani, ellenőrizni, hisizen a kultúrmunka igen változatos, igen sokoldalú. Éppen ezért fogadták a járási népművelési előadók nagy örömmel a rendelkezést: három-négy tagból álló csoportra bővítik, illetve bővítették a járási tanácsokon belül működő népművelési szervet. Magyarszéki József, a tamási járási tanács népművelési csoportvezetője már a csoport kezdeti eredményeiről, terveiről beszél lelkesen. Magyarszéki József különösen nehéz helyzetben volt a csoport megUj egészségügyi intézménv- nye1 gyarapodott megyénk egészségügyi hálózata mindjárt az új esztendő első napjaiban. A szekszárdi egészségházban kezdte meg működését a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Igen jelentős az állomás laboratóriumi részlege, amely egyelőre a kórház régi laboratóriumában dolgozik. Az intézmény feladata, hogy felvilágosító munkát végezzen a járványos betegségék megelőzésére, ezenkívül a járványos betegségek megállapítása és a jelentkező járványok tovaterjedésének megakadályozása. A laboratóriumi részleg foglalkozik környezeti egészség- ügyi vizsgálatokkal is. Telepüalakulása előtt, mivel Tamásiban járási kultúrház sincs, tehát mondhatjuk, hogy jelentős segítség nélkül, magárahagyva dolgozgatott. Most — a még szinte alakulóban lévő — csoport azon igyekszik, hogy minél inkább gazdájává váljék a falusi öntevékeny kultúrmeg- mozdulésoknák, az ismeretterjesztésnek, a könyvtármunkának, egyszóval a falu népe mű velősének. A CSOPORT első jelentős eredménye volt, hogy megfelelő kultúrházat harcolt ki Tamási községnek. A községi pártszervezet adta át épületet, amelyben színházterem és azon kívül több szoba van. Ezzel megoldódott tehát a szakköri foglalkozások nehézségei is. lések, munkahelyek, lakások egészségügyi vizsgálatai is ’de- tartoznak. Rövidesen nem kell már Budapestre, vagy Pécsre küldeni a megvizsgálandó élél- mjszerféleségeket, mert a laboratórium ahogy megfelelően berendezkedik, ezt is el tudja végezni. A felvilágosító munkát a Társadalom- és Természettudo mányi Ismeretterjesztő Társulttal és a népművelési szervekkel közösen szervezi a járványügyi állomás. Községi orvosok, szakorvosok és védőnők tartanak egészségügyi előadáso kát, Szabad Föld Téli Esték, vagy más néven hirdetett ismeretterjesztő alőadások keretében. Térjünk azonban vissza a népművelési csoport további terveihez. — Egy központi együttest toborozunk össze a legjobb kul- túrmunkásokból, — mondja Magyarszéki elvtárs. —' Szü- ság van erre az együttesre az j anyagiak miatt is, mivel a kultúrotthont be kell rendezni és jórészt csak a rendezvények bevételére számíthatunk. — EZENKÍVÜL alaposabban foglalkozunk a tamási népi ha gyományok gyűjtésével. Ezen a téren felajánlotta segítségét Gácsi Ferenc ozorai pedagógus, — akinek nem kis érdeme van az „Ozorai virágcsokor’' összegyűjtésében — és Ács József, a Tamási Gimnázium egyik tanára. Ács József a Népművészeti Intézettel kapcsolatban már egyénileg foglalkozott a tamási népi hagyományok felkutatásával. — Újszerű elképzelésünk van az ismeretterjesztéssel kapcsolatban. Mégpedig az, hogy a különféle tcmegszerVezetekkci szorosabb kapcsolatot tartunk és egy-egy előadásra az illető tömegszervezet mozgósítja tagjait, mi, a népművelési csoport, pedig az előadót biztosítjuk. és ha szükséges, az anyagiakat. Sok jó kezdeményezés, ötlet indult el már a kultúr- munka vonalán Tamásiból. Reméljük, hogy a népművelési es c port a tervek, az elképzelések megvalósításával eredményes munkát végez a falvak 'Kulturális életének egyre magasabb színvonalra emeléséért, az egyszerű emberek százainak tanításáért, műveléséért. Megkezdte működését a J^özeaészségügyi és Járványügyi Állomás Csokonai és Petőfi nevével indulj* a zoinbai kultúrotthon új esztendei kultúrmunkája „Itt igazán jó az élet“ — tv jutott eszébe a vendégnek, Maki megérkezett a lakodaloméra a kakasdi Busék házához. A zomibad kúltúrotthuniban az 1955. évben nagy lendület-}! Három összenyitott szobában tel indult meg a kulitúrcsoportok működése. Estéről-estére vi-ty roskadásig terített asztalok lágos ablakok jelzik, hogy a község fiatalsága jó helyen tölti ^ fogadták a vendégeket. Bus idejét. Már a délutáni órákban mozgalmassá válik a kultúrott- i:j Ambrus tartotta esküvőjét a hon környéke, s az egyes helyiségekben élénk tevékenység fo.,)isze]isz^r^ Börzsei Manci a ’ ... .... . .. . ... _.TO_ty« al. Az ifjú pár, a szüleik, a ... .... . >tthcm színjátszó csoportja, kibővítve a DISZ' ßik bold k é velük műkedvelőivel, napok óta próbálja Fusi József: „Az aszoda*)... . , , , diák“ című 3 felvonásos szín.játékát, amely Petőfi Sándor örült a mintegy letven fo ságának egyik jellemző drámai mozzanatát mutatja be. A da- számláló vendégsereg. Csupa rab 47 szereplője nagy lelkesedéssel készül az előadásra,^.egyszerű dolgozo ember. amelyre előreláthatólag január második felében kerül sor. ^j Délután kezdődött a lakodaA téli szünetben Zombán tartózkodó középiskolás diákok'/ Zom, a lakmározás is. Renge- is dicséretes módon kapcsolódtak a kultúrmunkába. A népmű-} teg fajta sütemény, a legkü- velési ügyvezető kezdeményezésére elhatározták, hogy januárv,' lönbözőbb likőrfajták, kisüsti 9-én Cscfconai-irodalmi műsoros estet rendeznek, a nagy költő-r pálinka és bor kínáltatta mahalálénak. 150. évfordulója alkalmából. A 30 középiskolásból}; gát a vendégekkel. Vacsorára alakult vegyeskar Lavotta: „Földiekkel játszó..." és „A tiha-C húsleves csirke pörkölt rízs- nyi echóhoz“ című Csokonai-dalokat fogja előadni, s a költőj 2sej rántott borjúhús tyúk- íletművét méltató előadást szavalatok egészítik ki. A diákok kacsasüU körítésse\ és sa. részletei: mutatnak be a ..Tempefoi című színdarabból is, ist , . _ .. , . a lányok tánccsoportja népi táncokat ad elő. yanyusaggal, majd torta keA zombai középiskolások ezzel a vasárnapi rendezvénnyel., pe~*e menut- is bebizonyítják, hogy hű ápolói irodalmi hagyományainknak,*). Éjfélkor a ^ pecsenyestalak de tanúságát adják annak is. hogy tehetségük szerint készek'Amaradékát frissensült pecse- előrelendítoni községük kulturális és közösségi életét. ‘ nyékkel cserélték fel. Hajnalban likőr, pálinka, feketekávé került a vendégek elé, ezenkívül bőségesen volt kocsonya és tea is. Kinek mi esett jól, abból fogyasztott. Reggelire még húspástétommal és kenőmájassal kent zsemlyét is tálaltak a vendégsereg elé. De miért is írok erről? Azért, mert egy ilyen lakodalmon keresztül is szépen lehet látni az egyszerű dolgozó emberek életszínvonalának és kulturált ságának emelkedését. Ezt a bő lakodalmat egyszerű emberek tartották éspedig úgy, olyan rendben, ahogy ülik. Jókedv, tánc, nóta elejétől végig volt egyfolytában, de duhajkodás, részegedés, vagy nézeteltérés egy pillanatig sem. A hetventagu vendégsereg, mint egy nagy család szórakozott és vigadt együtt az örvendező fiatalokkal és szülőkkel. MÖNUS ISTVÁN LAKODALOM KAKASDON
