Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

1955 JAN LAK 6

NAPLÓ

Ami a nyolc fegyelmi határozat

mögött van...

A PAKSI JÁRÁSI pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetőjét az, új esztendő harmadik napján ritkán látott ..vendégek“ 'keresték fel. Takács József és még négy mun. katársa, akiket fegyelmi útón, alapos indok nélkül olyan munkakörbe helyeztek át, ahol lényegesen kevesebb a kereset. A dolgozók, akiket a brigádvezető január első munkanapján nem állított munkába, kérték. a pártbizottság osztályvezetőjét, hegy vizsgálja, vagy vizsgáltassa ki, hogy mi megy a* ő vállalatuknál, a duma- földvári . Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat bölcskei telepénél. Az osztályvezető kiküldte egyik munkatársát, Tábori íjászló elv1>ársat, akivel együtt mentem én is. Megnéztük, hogy valójában mi is a helyzet a sablonra készült fegyelmi határozatokkal kapcsolatosan. Elmondom...

— Nekünk aztán beköszöntői, t az új esztendő, — így fogadott bennünket Cehe János, a vállalat egyik kocsisa, aki szintén beleesett a „szórásba“, ahogy itt mondják. Mikor megkérdeztük, hogy miért, azt felélte: — Tudják, minket „fel- okosítoirtak“, azit mondták, hogy ns merjünk az orrunknál tovább látni, mert akkor el va gyünk veszve. így aztán nem beszélünk, mert akit a kígyó már egyszer megcsípett, az fél a. gyüktől is.

De van-e ezeknek az embereknek egyáltalán okuk, hogy féljenek megmondani az igazat? Sajnos van, de még menynyire, hogy van!

Alti 10 perccel, vagy esetleg félórával később ér az istállóba lovat pucolni, mint 5 óra, az másnap megkapja a fegyelmi határozatot, mely ellen a telepvezető szerint mehet az istenhez panaszkodni. Holott a munkaidő reggel 0 órakor kéz. dődi'k. Tóth János fogiatos csoportvezető például semmit sem vétett és mégis a következő ..figyelmeztető“ fegyelmi határozatot .uapta:

,.A szaktársat írásbeli megrovásban: részesítem.

Ismételten késve érkezett, minek következtében a gondjaira bízott állami vagyon i'.o - vak és jármű) kellő gondozásáé ellátni nem képes. Figyelmeztetem utoljára, hogy újaoo munkakörében a legfegyelme- zettebben lássa el feladatát, mert különben kénytelen leszek meghozni a legsúlyosabb fegyelmi határozatot.

Faragó Mihály telepvezető.“

EZ A FEGYELMI HATÁROZAT azt akarja mondani, hogy Tóth Jánost már többször figyelmeztették, hogy mun káját becsületesebben lássa el. De ami a legérdekesebb, még egyszer sem fiigyelmeztettés, sőt megdicsérték, mert az új esztendő első vasárnapján is dolgozott. No, de mit tehet mmdez ellen Tóth elvtárs, ha egyszer nem tetszik a telepvezetőnek, illetve helyettesének, hogy ő hajtja azt a két lovat.

A többi kocsis, akiket ugyan csak elbocsátottak, ennyit vagy ennél valamivel többet vétett. Azt nem akarjuk külön-külön felsorolni. Elég ehhez annyit megjegyezni, hogy ezzel az intézkedéssel „bakot lőtt“ a telepvezető ...

A párt járási bizottsága ja. yaslatára a bölcskei telep központja megvizsgálta az ezzel kapcsolatos tényeket. A fel- sőbbség sokat tanult a vizsgálat eredményeiből, de ha megírjuk .más is sokat tanul. Tehát kezdjük:

ELÖLJÁRÓBAN hadd je. gyezzük meg, hogy a vállalat kiküldött főkönyvelője, jogi előadója és az összes telepek igazgatójának helyettese egyetértettek Faragó Mihály fegyelmi határozatával. Azt mondta a mindenható főkönyvelő, Moj- sza László: „Valahogyan rendet kell teremteni. Ennek a telepnek azért volt tavaly is a fog?tokra annyi ráfizetése, mert a fogatosok e’Jógtfk az időt, csaltak, lopták a nép va_ gyónót. Jóllehet a főkönyvelőinek igaza van. No, de akkoi hogy lehet ilyen felelőtlenül' intézkedni? A kocsisokat elbocsátják, mert 10 perccel —

vagy esetleg fél órával rövi- de-bb ideig kefélték a lovat, az állatok pedig egész nap az istállóban nyerítenek. Vajon melyikre van nagyobb ráfizetés? Természetesen az utóbbira.

Hogy több legyen a bizonyíték a vezetők igaza mellett, Kert-ai János, a vállalat helyettes vezetője kijelentette, hogy a bölcskei telepről a naponta érkező két vagon takarmány 15 százalékát ellopják. Talán sohasem mondta volna jobbkor ezt. Baranyai és Csep. regi elvtársak, — akik szintár útjában vannak a vezetőknek — megragadták az alkalmat, szemébe mondták a vezetőségnek, hogy ki lopja az állam vagyonát. — „Maguk a vezetők lopják — mondotta Csep- regi elvtájrs, — valamennyien láttuk, mikor Faragó Mihály már két alkalommal is egy- egy zsák kukoricactarát tett a fiákéira és elvitte.“ — Faragó nem tudott egy szót sem szólni, csak rágta a szájaszélét. — Szemébe mondták a dolgozók azt is, hogy nem mindig kapják meg pontosan a füzeté;', nem tudja a telep vezetősége kimutatni, hogy melyik dolgozó fizetését minek alapján bér- .számfejtebték.

A főkönyvelő nem is igei ismeri az ezzel kapcsolatos helyzetet, de azért ő is elmondta a mondókáját, az volt a hozzá, szólása, hogy a bölcskei tetep vezetői eddig mindig csaltak a dolgozók javára. „Mert a bolondnak mondják, ne nekem, hegy a mezőgazdaságban 800, 1000 forintot lehet csalás nélkül keresni.“ Ezzel aztán sémimképpen sem lehet egyetérteni.

DE HA MÁR a csalásnál úrtunk, akkor nézzük meg azt is: kik ellenőrzik a bölcs- kei telepen, hogy a dolgozók re csaljanak. Faragó Mihály, volt ecetgyáros — ő a telepve.

zető! Réti Béla, akit azért helyeztek fegyelmi úton ezelőtt két évvel az állami gazdaságok központjából a Sárközi Akarni Gazdaságba, mert megkerülte a törvényt, becsapta a nép államát. Két hónappal ezelőtt innét is fegyelmi úton bocsátották el, mert isméi fény derült csalásaira — ő Fa. ragó helyettese! Azt hiszem, ehhez nem kell külön kommentár. Ök -ketten úgy „vigyáznak“ a nép vagyonára, mint a szemük fényére és ha minden jól sikerült Bölcskén, Baracskai Sándor zúgkocsmá- rosnái mulatna^ egy nagyot. Eközben, a dolgozók, akikat Faragó és Réti csirkefogóknak és gazembereiknek tartanak, zsákolnak, a nehéz fizikai mun lkát végzik. Jó szó helyett mégis azt kapják meg a vezetőktől, hogy „nem akarnak dolgozni.“ De a csattanó válasz kórusban hangzik: „Mi akarunk és fogunk is dolgozni, ha itt nem, máshol“ — mondják az elbocsátott kocsisok.

BÚCSÚZÓUL azt kérdezte •tőlünk a vállalóit helyettes vezetője, Kertaii János, hogy szerintünk hogyan lehetne a vállalatnál rendet teremteni, miként lehetne a munkafegyelmet megszilárdítaná. Erre nekünk az a válaszunk: előbb meg kellene tászitítami a vállalatot a befurakodott ellenségtől. A dolgozókat meg kell be. csülni. A szép szót nem fegyel mivel kellene helyettesíteni. — Nem olyan embert kell küldeni a központból az ilyen fegyelmi ügyek kivizsgálására, mint Mojsza László, aki szerint a hideg vizet sem érdemli meg az a dolgozó, akit 1055- ben szép szóval kell nevelni. C'yan embert küldjön a bölcs- kí.i dolgozók panaszát kivizsgáld a központ, aki egyaránt szem előtt tartja a dolgozók és az állam érdekeit.

Kommunisták a mezőgazdaság fejlesztéséért

Három gépállomás pártszervezeteinek taggyűléséről

A megyénkben ritkán fordult elő az, hogy a gépállomások versenyének első és második, valamint a 6. helyezettje egy (járásban legyen. Ezt a ritka sikert a paksi járásban lévő nagydorogi, bölcskei és a dunaszentgyörgyi gépállomások érték el. A párttagok és pártonkívüliek, vezetők és beosztottak odaadó, lelkiismeretes munkájának gyümölcse ez,

A taggyűlések — a párt megbízatás

Az elmúlt napokban a három gépállomáson a kommunis ták taggyűlést tartottak. Akaiéiban 2 napirendi pontot tárgyaltak meg ezeken a taggyűléseken: a pártszervezet 3 hónapos munkaterve végrehajtásának tapasztalatait, valamint a gépjavítás és a traktorosok neveléséről volt szó.

Mindhárom taggyűlésen a kommunistáit feltétlen eredménynek értékelhették, hogy a kommunisták a pártmegbiza- tásokat általában jól megvalósították. A pártszervezetek minden brigádba 1—2 kommunistát küldtek azzal a párt- megbizatással, hogy a brigádok

a mennyiségi terv teljesítése mellett a minőségi munkát is biztosítsák. A vita során szinte mind a három taggyűlésen elmondottált, hogy a pártmeg- bizatás igen gyümölcsözően, serkentően hatott a munkák ütemének meggyorsítására. A taggyűléseken a hibákat, hiányosságokat is feltárták.

Ugyanakkor nem elégedtek meg a hibák feltárásával. Elmondták a kommunisták, -hogy az előző évekkel ellentétben megőrzik majd a megyei elsőséget. Ha kell, a saját műhelyükben előállítják a hiányzó alkatrészeket.

A dunaszenígyörgyi rendkívüli taggyűlés

A dunaszentgyörgyiek legalább annyira büszkék a 6. helyre, miint a ragydorog’ak az első és a bölcskeiek második helyre. November végén az egyhavi munka után bizony az utolsó helyen voltak a versenyben. A pártszervezet rend kívüli taggyűlésre hívta össze a kommunistákat. Az igen aktív taggyűlésen sok javaslat hangzott el. Az anyagtakarekosságra, a jobb munka szervezésére és sok más „apró ügyben" mondották el észrevételeiket a kommunisták. A pártszervezet vezetősége és a gépállomás szakvezetői e javaslatokat megvalósítva, de- kádról-dekádra, egyre előbbre törtek a gépállomások versenyében, és e hónap első napjaiban elérték a hatodik helyet.

A taggyűlések hiányosságai

A sók-sok bírálat, az előzőkhöz több javaslat igen értékessé tette a taggyűléseket. A kommunisták harci tanácskozásai azonban még eredményesebbek lettek volna, ha taggyűléseket még tervszerűbben készítették volna elő. Több célkitűzést nem valósítottak meg a pártszervezetek vezetőségei a három havi tervben feltüntetettek közül, mégis egyetlen gépállomáson sem vonták felelősségre a pártvezetőség tagjait e mulasztásokért. A bölcskei gépállomás pártszervezetének tervében lob bek között az is szerepelt, hogy a pártszervezet titkára. Besen- czi István elvtárs, a Közponli Vezetőség és a kormány határozatairól rendszeresen tájékoztatja a pártszervezet veze., tőségének többi tagját. Ezt nem tette, de egyetlen bíráló szót sem kapott ezért a taggyűléstől.

Arról sem szóltak egyetlen taggyűlésen sem, hogy hogyan hajtották végre az előző tanácskozás határozatait.

A legutóbbi taggyűlések határozatai, a kommunisták leb* kesedése, odaadó munkája arra enged következtetni, hogy a paksi járásban lévő három gépállomás már most a gépjavítások idején jól készül fel a mezőgazdaság fejlesztéséről

szóló párt- és kormányhatározatok megvalósításának elősegítésére. (B. 3.)

A bonyhádi járási kuli úr hás . \x eimuit éri munkája

v "Major ‘Mátyás, a bonyhádi járási kultúrotthon igazgatója levelében visszapillant a kultúrház elmúl-t évi munkájára, főleg a második félévi időszakra és röviden arról ad számot:

„Munkánkat tervszerűség, a dolgozók igényeinek kielégítésére való törekvés jellemezte. A második félévben teljesítettük tervünket. Néhány számadattal vázolom az eredményeket.

A második félévben 43 ismeretterjesztő előadás volt, ebből 29 a járási kultúrházban, 11 a járás székhelyén és 8 a járás különböző községeiben. Az előadások közül legnépszerűbbek az irodalmi és a zenei előadások voltak. A falvakban legin- Icább megkedvelték Szaíkács Antal általános iskolai tanár előadásait. Az előadásokon résztvevők száma összesen 2,659 fő.

Három kiállítást rendeztünk. Legjobban sikerült a székely kiállítás, majd pedig a budapesti képzőművészeti -kiállítás. A kiállítások látogatóinak száma összesen 4.960.

Műsoros est az év folyamán 23 volt, ebből 1 német nemzetiségi. Műsorainkat 12,026-an nézték meg. Táncolni minden vasárnap volt alkalmuk a fiataloknak.

Szakköreink tevékenyen működtek. Főként a zeneszaík- kör, amely az utóbbi időkben több alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt. Komoly munkát végzett a fotószakkör, különösen a választások előkészítésében. A fúvószenekar tagjai is iparkodtak az ünnepélyek színvonalát emelni. Színjátszó szakkörünk a negyedik negyedévben alakult és máris szép eredményeket mutatott fel.

Tánciskoláink is látogatottak voltaik. Tánctanárunk eljutott a járás legkisebb községeibe, például Cikó és Murga is kapott táncoktatást.

Évi bevételi tervét csaknem 100 százalékban teljesítette a kultúrház. Évi terve 140 ezer forint, teljesítve 137.231 forint.

Az 1955-ös évben szép tervekkel indulunk. A nagy udvart parkosítjuk, tekepályát építünk, majd beton tánchelyet építünk és szabadtéri színpadot emelünk.

Közelebbi tervünk, hogy a farsang folyamán több bált rendezünk, amelyet részben a régi farsangi hagyományokat fogják felújítani. Még januárban megszervezzük az új tanácstagok találkozóját

Leváito-ték a B ritéi állami Gazdaság Igazgató át

Kovács Gyula a biritói állami gazdaság igazgatója több alkalommal elnézte, hogy az állami gazdaságból szanaszét hordják a nép vagyonát, sőt nem egy alkalommal maga is részese volt a csalásoknak. A Keíetdunántúli Állami Gazdaságok Igazgatósága Kovács Gyula és társai ügyében vizsgálatot indított. A vizsgálat során megállapították, hogy Kovács Gyula és társai nem méltók beosztásukra. A Földművelésügyi Minisztérium vezetői sürgősen intézkedtek. Kovács Gyulát állásából leváltották. Ezenkívül felmentették állásából és más munkaterületre helyezték át a gazdaság volt főállattenyésztőjét és volt főmérnökét.

Az év végé g báron Kölcsönös Segítő Tpfcmkpsnzlár aialu i a megyében

Működik már a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár az O. T. P. központnál, a MÁV Dom búvárt Állana ásnál és a Paksi Konzervgyárnál. A paksi konzervgyár dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarékpénztára az év utolsó napjaiban alakult, 58 taggal. A tagok átlagosan havi 15 forint befizetésére vállalkoztak. Egy egész sor üzemben, vállalatnál • van folyamatban a pénztár megszervezése, például a Tolnai Textilműveknél már eddig 40-en jelentkeztek belépésre.

Több segífséget a dunakömlődi falusi könyvtárnak

Dunakömlődön egyszerű falusi lány, Deákfalvi Irma a könyvtáros. Hétköznapjait a virágos kis óvoda apró népével tölti, mint gondozónő, vasárnap délelőtt pedig kinyitja a falusi könyvtárat és fogadja az olvasókat.

Beszédéből kiviláglik, hogy ő maga is szereti a könyvet. A könyvtár egyik legszorgalmasabb olvasója, természetesen ennélfogva ismeri is a könyvállományt. Nem jön zavarba, ha véleményt kérnek tőle egy- egy regényről, de az sem bánja meg, hogy hallgatott a könyvtárosra, akinek ő segít olvasnivalót választani.

Deákfalvi Irma tisztában van a könyv értékével, fontosságával a falusi nevelőmunkában. Éppen ezért büszke rá, hogy a legszorgalmasabb olvasói parasztemberek.

— Nagy Sándor szinte minden héten meglátogatja a könyvtárat és kölcsönzéskor mindig megtárgyaljuk vele az elolvasott könyv tartalmát, mondanivalóját és az érdekesebb részleteket — mondja a könyvtáros. Persze nemcsak Nagy Sándorral, hanem a többi olvasóival is elbeszélget. Kedves barátságos modorával nyeri meg s falusiakat. Amint mondja, jelenleg 120 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak. Ez dunakömlődi viszonylatban meglehetősen szép szám még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek az olvasóknak jórésze tanuló. A gyermekek ugyanis amikor meglátogatják a könyvtárat legtöbbször a szüleik számára is visznek olvasnivalót. December hónapban például 193 kölcsönzése volt Deákfalvi Irmának.

Nézzük meg azonban magát a könyvtárat, hogy lássuk, mit találnak a dunakömlődiek ott, ha a hosszú téli estékre valami olvasnivaló után vágyakoznak. Itt bizony nincs minden a legnagyobb rendben. A könyvtár-állomány összesen 261 kötet, tehát ha minden olvasó két darab könyvet visz el egy-egy alkalommal, akkor szinte állandóan üres a könyvtár, mintahogy csakugyan így is van. A meglévő állomány is régi már, az olvasók szinte mindent elolvastak, ami érdekelte őket. Mondhatjuk, hogy a falu olvasni szerető dolgozói „átrágták" már az egész kis könyvtárat. Bővíteni, frissíteni kellene most már egyre gyakrabban — az igényeknek megfelelően — a könyvállományt. A paksi járási könyvtárnak azonban úgylátszik nem sok gondja van erre — ami Deákfalvi Irma szavaival bebizonyosodik.

— Nem is nagyon ismeret« a járási könyvtár munkatársait — panaszolja. — Ide hozzánk ritkán jönnek, nem is tudnám megmondani, hogy mikor jártak itt utoljára ilyen féle ellenőrzésre, hogy meg vagyu rak-e elégedve, milyen kéréseink, igényeink vannak? Én szoktam bemenni néha, a legutóbb is, amikor Pakson jártam, 25 darab új könyvet hoztam magammal, Ezeket én magam válogattam össze a járási könyvtárban, hiszen én tudom, hogy olvasóink mit keresnek leginkább. El is vitték, mihelyt hazahoztam, valamennyi könyvet. A decemberi kölcsönzés emelkedése jórészt ennek köszönhető^ Ez a példa beszédesen megmutatja, hogy Dunakömlődön többen és többet olvasnának, ha a járási könyvtár gondoskodna róla ,hogy a háromnégy esztendős könyvállományt gyakrabban cserélje, frissítse, bővítse. Elsősorban ezzel lehetne az olvasómozgalmat tovább szélesíteni Da- nakömlődön, hiszen a másik adottság, a lelkiismeretes, eleven, ötletes könyvtáros megvan. Természetesen őt is serkentené, ha nem kellene olyan gyakran ninccsel, nemmel v&á. faszolnia egy-ear kéréese,