Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-05 / 3. szám
N APLó 1935 JANUAR 5 €}. ül. ÜKalenkor válaszainak külföldi sajtóvisszhangja-YEWYOR.N G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válöszai szembetűnő zavart keltettek «a Egyesült Államok kormány köreiben. Ez többek között abból látható, hogy az amerikai sajtó G. M. Malenkov válaszait ismertetve, igyekezett megkerülni a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke által felhozott legfontosabb tételeket. Az amerikai lapok többsége csupán arra a megjegyzésre szorítkozik, hogy G. M Malenkov válaszai „hideg fogadtatásban ’ részesültek Washingtonban. LONDON G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt amerikai újságírónak adott válaszai nagy érdeklődést keltettek Londonban — bár a válaszok híre későn érkezett Londoniba, a lapok több sége kései kiadásában közölte a válaszokat. így például a Daily Express teljesen áttördelte első oldalát, hogy feltűnő helyen közölhesse a válaszo kát. Az angol külügyminisztérium hivatalos kommentárt adott ki. Az angol külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkovnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a távolkeleti nézeteltérések rendezését szolgáló diplomáciai tárgyalásokat a genfi tanácskozások tapasztalatai alapján üdvözölni kell, elismerte, hogy „a genfi tanácskozás hasznos volt”. A továbbiakban arra utalt, hogy az angol kormány a távolkeleti feszültség enyhítésére törekszik. Azt állította azonban, hogy a jelen szakaszban ,.a távolkeleti ügyek megtárgyalásának" sikere kevéssé valószínű. A külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkovnak a négy nagyhatalom kormányfői tanácskozásaira vezető diplomáciai tárgyalások kérdésére adott válaszával kapcsolatban kijelentette: „Politikánkat a miniszterelnök és a külügyminiszter nyilatkozataiban több- ízben megmagyarázta.’' A külügyminisztérium képviselője a továbbiakban hivatalos személyek kijelentéseit idézte. E szerint a párizsi egyezmények végleges ratifikálása előtt nem kerülhet sor semmiféle négyhatalmi tárgyalásra. Ezzel újból hangsúlyozta, hogy az angol kormány folytatni szándékszik az „erőpolitikát”, bár na- gyonis nyilvánvaló, hogy párizsi egyezmények ratifikálása tárgytalanná tenné a négy hatalmi tanácskozást egyebek közt a német kérdésben is. PÁRIZS A január 3-i párizsi reggeli lapok feltűnő helyen kommentálták G. M. Malenkov válaszait. A Figaro felteszi a kérdést: „Hogyan reagál majd a szovjet diplomácia és milyen Kelet-nyugati tárgyalások perspektívái?” A lap ezzel kapcsolatban fenn próbálja tar tani azt az alaptalan állítást, hogy a tárgyalások perspektívái a párizsi egyezmények ratifikálása folytán javulnak. Hasonló állásponton van a többi jobboldali lap is. A Combat azt írja, hogy ezek a válaszok „a szovjet külpolitika alaptételeit” érintik, ezért tehát „a nyugati diplomaták gondosan tanulmányozták őket, s némi aggodalommal teszik fel a kérdést: milyen lesz mostantól kezdve Szovjetunió állásfoglalása a Nyugat lépéseivel kapcsolatban.“ A Franc-Tireur lehetségesnek tartja a távolkeleti problémákkal foglalkozó tanácskozás összehívását. Végtére is — írja a lap — azt a tanácskozást, amelyen az indokínai békét megteremtették, a Németországgal foglalkozó tanácskozás határozatának eredményeként hívták össze. A L‘Humanité Dimanche hangsúlyozza, hogy G. M. Malenkovnak az amerikai újságírók kérdéseire adott válaszaiban „az egész világ békéjéről van szó". G. M. Malenkov, a Tele- nevvs amerikai televíziós vállalat igazgatójának hat kérdésére adott december 31-1 válaszaival újból megmutatta: a Szovjetunió minden lehetőt elkövet, hogy a tárgyalások és az egymás mellett élés politikája az erflpolitika fölé kerekedjék. A szovjet államférfinak ez a nyilatkozata néhány órán belül nagy visszhangot keltett. DELHI A delhi rádió megjegyzéseket fűzött G. M. Malenkov válaszaihoz. — Malenkov, a Szovjetunió miniszterelnöke —. mondja a kommentár — szívélyes üdvöz letét és a legjobb újévi kívánságait küldte az amerikai népnek. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió még mindig kész mindien lehetőt megtenni a két ország tartós és szilárd békés viszonyának biztosításáért. — Malenkov hozzátette, hogy minden alap megvan a baráti viszony további fejlesztésére és megszilárdítására az Egye sült Államok és a Szovjetunió népei között. SANGHAJ G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válaszai nagy érdeklődést keltettek a kínai közvéleményben. A sang- háji rádióállomás nagy figyelmet fordított G. M. Malenkov válaszaira és többször közölte azokat. A sangháji Ven’nzejpao frfa: Malenkov eivtárs válaszaiban mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. Rámutatott hogy a három nyugati hatalom egyoldalúan próbálja megoldani a fontos nemzetközi kér. déseket és mindenekelőtt Németország kérdését. Lehetetlen azonban — foglalja össze a lap — ilyen egyoldalú politikát folytatni és ugyanakkor illúziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vonatkozólag. A Szovjetunió, valamint más békeszerető országok és népek világszerte, mint mindig, amellett foglalnak állást, hogy ösz- szehívják a nagyhatalmak tanácskozását a vitás nemzetközi kérdések megoldására. Az ilyen értekezletet azonban nem lehet háborús légkörben lefolytatni. Világos — írja befejezésül a lap, —• hogy a békét csak a párizsi egyezmények és az amerikai-csangkajsekista szerződés elleni eltökélt harccal lehet megmenteni". Adenauernak el kell tűnnie a német közéletből — írja a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata Berlin (MTI): Konrad Adenauer, a nyugatnémet kormány kancellárja január 5- én tölti be 79. életévét. Ez al kálómból a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata cikket közöl Adenauer politikájáról. A cikk hangsúlyozza, hogy Adenauer, az ember még hosszú ideig élhet, de Ade nauerneík, a politikusnak és államférfinak minél előbb el kell tűnnie a német közéletből, hogy a német nép békésen létrehozhassa állami és nemzet^ egységét Adenauer, a politikus a Szövetségi Köztársaságot és nem Németországot jelképezi. Az új esztendő igen súlyos feladatokat állít Nyu- gat-Nómetország lakossága elé. Adenauer politikája, amely Németország egységét feláldozza Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséért, a legnagyobb akadály a német nép feladatai nak megoldása útján — írja a szociáldemokraáa sajtószolgálat Az iráni parlamenti bizottságok jóváhagyták a szovjet-iráni egyezményt Teherán (TASZSZ): Az iránt képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága jóváhagyta a pénzügyi és határkérdéseket szabályozó szovjet-iráni egyezményt. Hogyan választják a Francia Köztársasági Tanács tagjait? A Köztársasági Tanács jelenlegi összetétele Párizs (MTI): A Francia Köz társasági Tanács tagjait, a sze nátorokat nem általános választásokon választják meg, mint a nemzetgyűlési képviselőket, hanem választói kollégiumokon. Minden egyes megyében van ilyen választói kollégium, amely az illető megye képviselőiből, a megyei tanács tagjaiból és a községi tanácsok küldötteiből áll. A tizenegy tagból álló községi tanácsok egy delegátust küldenek ebbe a választói kollégiumba, a tizenhárom tagúak hármat, a tizenhét tagúak pedig öt delegátust. A kilencezer lakosnál, nagyobb helységekből, valamint Szajna megye valamennyi helységéből a községi tanácsok valamennyi tagja résztvesz a kollégiumban. A 45 ezer lakosnál népesebb városok tanácsai a megyei választói kollégiumba a 45 ezret meghaladó minden 5 ezer lakos után még külön egy tagot delegálnak. A szenátorok megválasztásában tehát igen nagy befolyásuk van a községi és megyei tanácsoknak. A Köztársasági Tanács. tagjainak egyharma- dát 1955 tavaszán újra választják. A Francia Köztársasági Tanácsban képviselt pártok és pártcsoportok számszerű megoszlása jelenleg a következő: Francia Kommunista Párt 14 + 2 haladó (16) Francia Szocialista Párt 54 + 3 közelálló (57) RPF 37 + 11 közelálló (48) MRP 22 (22) Radikális Szoc. Párt 66 + 4 (70) Független köztársaságiak 56 + 9 közelálló (65) Függetlenek és Parasztpártiak Országos Központja 4 (4) Parasztpártiak 18 + 1 közelálló (19) Független tengerentúliak 12 + 1 közelálló (13) Pártonkívüliek 3 + 1 közelálló (4) összesen 318. Budapesten és hat vidéki károsban mutatják be az újonnan tervezett ruházati eikkeket A ruházati tervezővállalatok nál most készültek el az 1955 második felében gyártásra kerülő modellek. A ruházati kiállítást Budapesten kívül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Győrött is megrendezik. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény alapján kedden Budapestre érkezett Iván Térén, a brati- slavai Nemzeti Színház igazgatója, Milos Wasserbauer, a bratislavai opera rendezője, Vladislav Hamsik, az opavai színház igazgatója és Ivó Ji- rásek, az opavai opera vezetője. A csehszlovák művészek a Bánk bán, a Pomádé király és a Keszkenő csehszlovákiai bemutatásának előkészítésére jöttek tanulmányútra hazánkba. (MTI) Miniszteri elismerés a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak Bognár József belkereskedelmi miniszter köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak, akik a karácsonyi és szilveszteri csúcsforgalom sikeres lebonyolításában a fogyasztók figyelmes kiszolgálásával jó munkát végeztek. Győzelemmel végződött a Coventry „Standard“ autógyár sztrákja A Coventry „Standard”- autógyár tizenegyezer sztrájkoló munkásának nagygyűlése elhatározta, hogy a sztrájkolok ismét munkába állnak, mivel a gyárigazgatóság teljesítette követelésüket: visszahelyezi állásába a két műhely- bizalmit és a kilenc munkást, akinek elbocsátása okozta a sztrájkot. Széljegyzetek Tűzvész Ausztráliában Párizs (TASZSZ): Mint az AFP tudósítója jelenti Ade- laideból (Ausztrália), Dél-Ausz tráliában hatalmas erdőtűz pusztít, amely óriási területre terjed ki. Az Associated Press nemhivatalos jelentése szerint a tűzvész többszázezer dollárnyi kárt okozott. a nemzetközi eseményekhez Az arab országok nem állnak kötélnek 0 A nyugati hatalmak újabban a „közeikeleti védelem meg- egyre erősebb nyomást gyako- szervezésével" függ össze. rolnak az arab országokra, . Látaiya[ó azonban, hogy az , . imperialista diplomácia bonyo hogy bevonjak o*iet az ameri- folt gépezete a Közel- és Kö- .kai-anígol agresszív készülődé- zépkeleten sokszor üresen jár. sek rendszerébe. Ezért járt a arab országok továbbra is Közel- és Középkeleti orszá- vüf , , reszt vegyenek agresszív katogokban november-december- szövetségben. Szalah Sza- ben Allan amerikai külügymi- iem egyiptomi tájékoztatásügyi niszterhelyettes és Shuckburgh m'niszter december 19-én a angol helyettes külügyi állam újságíroküldöttség foga_ titkár. A közel, és középkeleti kijelentette, hpgy „az országok angol diplomatái de- arab országok népei ellene cember elején Beirutíban, vanjlai a Nyugattal való bár- ugyanezen országok amerikai milyen katonai szövetségnek.” diplomatái valamivel később Hangoztatta, hogy a nyugati Damaszkusziban értekezletet hatalmak nem élvezik az arab tartottak. Ezeken az értekezie- hépek bizalmat, mert e népeit teken a fő napirendi pont az nemzeti érdekeivel ellenkező volt, hogyan tudnának agresz- P°htíkát folytattam és folytat- szív katonai szövetséget létre- rl‘a‘í' -Emikor az egyik török hozni az arab országok részvé- újságíró az Egyiptomot állíté- teléveL ’aE Oroszország részéről fényé* A nyugati hatalmak JcüWSaB- S«tő -óriási veszélyről” kezdett sen Egyiptomra igyekeznek beszélni, a2 egyiptomi mlnisz- nyojnást gyakorolni. Allan és ^er határozottan kijelentette: Shuckburgh december 10-én Az ara^ országok népeit egyszerre jelentek meg Kairó- Nyugat részér<51 ^egeti reá' ban, s mint az egyiptomi sajtó "ls veszély... Azt hiszi Ön, közölte, az úgynevezett közel- ho3y a néPdt lebecsülik a lé- és középkeleti védelmi tervek- *ez° vesz^lyt csak azért, hogy ről tárgyaltak Egyiptom veze- legeket szőjjenek olyan vetőivel. Az Egyesült Államok és sz'ly elhárítására, amelyet Anglia tervei azonban eltérnek :nem éreznek? egymástól. Washington a tö- Az egyiptomi propagandám!- rök-pakisztáni egyezménybe rnsz*er e kijelentése érzéke- szeretné bevonni Egyiptomot nyen értnti a nyugati diploma- és a többi arab országot, Lon_ tékát, akik azt akarjám elhi- don meg arab országokból álló tetni, hogy katonai terveik külön katonai szövetség létre- ”védelmi’‘ együttműködést irá. hozását tervezi. nyoznak elő az arab országokAz imperialista hatalmak kai- Nem együttműködésről Egyiptom elleni diplomáciai van szó ezekben a tervekben, hadjáratában Törökország köz hanem az imperialisták rá vetítő szerepet tóit be. Török . ... . , . , újságíró' és képviselő-küldött- akarlák kényszeríteni akaratu- ség tartózkodik jelenleg az kat az arab országokra, hogy egyiptomi fővárosban. A közel- ezeket az országokat leigázzák lövőben meg Menderesz törölj: £s ugródeszkájukká tegyék. Ez miniszterelnök látogat el Kairóba. A „Middle East Revue" az a reáhs veszély’ ““fr a című egyiptomi hetilap azt ír- Nyugat részéről fenyegeti az ja, hogy Menderesz látogatása arab országokat. A vádlottak padján • •. Newyork (TASZSZ): Lippmann, a Neu» York Héráid' Tribüné szemieírója az ázsiai és afrikai országok értekezletének áprilisra történt összehívásáról közölt jelentést laym- mentálva rámutat, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek politikája nem talál támogatásra az ázsiai és afrikai országokban. „Nem ringatjuk magunkat semmiféle illúziókban — írja Lippmann — azzal a ténnyel Icapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és nyugateurópai fő szövetségesei ezen az áprilisi értekezleten nem bírák, hanem vádlottak lesznek...” Mit mesélt egy hun leány ? Egy lián leány mesélte a következőket: Soha nem mertem volna a régii időkben egy idegennel beszélni. Most azonban más világot élünk. Annyira tele a szívem mindazzal, ami velünk és körülöttünk történt, hogy valakinek el kell mondanom. A mi Vörös folyánk környéke nemcsak igen nagy, hanem, amint ön is látja, szép és gazdag. Az Ailao hegynek soha nincs vége. Egyik-másik csúcsa olyan magas, hogy leesik a turbán a fejemről, ha fel akarok rájuk tekinteni. Lent úgy siet a Vörös folyó, mint egy bambusznyíl. Odább az erdő olyan öreg és olyan nagy, hogy órákig járhat benne, anélkül, hogy a napot látná. A nép itt pézsmaszarvast, rókát, feandisz- nót, medvét vadászik tavasszal. Sokféle nép él itt. A hegyen lakik a miao és a jao nép és azok a zöld vetések ott az ő veteményes és kenderföldjeik. A hegy lábánál lakik a ji nép, amely babot és gyapotot termel. A völgyekben él a táj és a sa nép, csupa gyümölcsfa veszi körül őket, banánt, mangot, albát termesztenek. Én han lány vagyok. Az én népem a hegyi lejtőn lévő falvakban telepedett le, azok a rizsföldek a mieink. Talán itt marad ön addig ugye, amíg a rizs sárga lesz és meghallgatja arató énekeinket. Az aratás napjai boldog napok. Nem mindig volt ez így. Ezek a földek puszták voltak és nád lepte el őket. Kis földnyelvet béreltünk a földesúrtói és magunkcsinálta ekével kapartuk meg a talajt. Nem volt egy disznónk, egy igásállatunk. Az adók és bérek mindent elnyeltek. Olaj és só nélkül ettük a vadnövények leveleit. A han asszonyok keményebben dolgoztaik, mint az ökrök. Több, mint száz kilogramm terhet hordoztak a hátukon a dombra fel és dombon le. Anyám gyakran mondta reám: milyen szép a mi kicsi leányunk. De apám ezt felelte: „Szép! Mit érsz vele? öt dollárért férjhez adjuk valakihez, akinek addig dolgozik, amíg megöregszik. Mit tegyünk. így van ez ezer éve és így lesz ezután is.” De nem így lett. Az én életemben nagy változás állt be. Most vannak női kormánytisztviselőink, kerületi, sőt megyei főnökeink.' Lo Si-hiu a Vörös folyó kormányzóságának tagja. A kun- mingi nemzetiségi intézetben tanul, és talán éppen most iszik egy pohárka bort Mao elnökkel Pekingben. Mióta Mao elnök ideküldte a felszabadító csapatokat, 1950-ben, azóta van élelmünk, ekénk, igásállatunk, megtanultuk az öntözést és kétszerannyit aratunk, mint azelőtt. Az életünk napról-napra javul. Minden háznál van disznó és minden harmadik családinak van ökre. Az állami kereskedelmi vállalatok emberei sűrűn járnak hozzánk, megvásárolják gyümölcseinket, szőrméinket, agancsainkat és jó iparcikkeket hoznak magukkal. A han nőik azelőtt mezítláb jártak. Ma szép cipőket hordunk. Azt mondják, szépek a han leányok. Sok festő jár nálunk és fest le bennünket és megcsodálja színes viseletűnket. Az utasok elmondják, hogy vidékünket nemsokára hatalmas országutak kötik össze Kína többi részével. Sűrűn vannak látogatóink. Orvosokat küldenek ki a kórházak és a szülészeti intézetek. Beoltanak bennünket a fertőző betegségek ellen. Meggyógyítják betegeinket és erősítik gyermekeinket. Ezek a gyerekek alig hallották a múltban, hogy mi az iskola. Most sok elemi iskola és egy középiskola működik nálunk. Sok fiatal diák megy tőlünk tanulni Kunmingba vagy Pekingbe és tudással tele térnek vissza. Az elmúlt négy évben 4000 embert képeztek ki közülünk hivatalnoki munkára. Mao elnök úgy tekint és kezel bennünket, mint nővéreket és fivéreket és autonóm területünkön a magunk urad vagyunk. Ezt az autonóm kormányt tavaly iktatták be. A nép saját viseletében ezrével tódult Juanjangba, az autonóm terület székhelyére, erre a nagy eseményre. Eljöttek a különféle nemzetiségek. A Vörös folyó mentén égtek a pásztortü- zek. A miao leányok eljárták az ő vörös táncukat, a thaj lányok a bambusztáncot és mi, han lányok az ezüstsarok- táncot. Oh, elfelejtettem, hogy megmondjam a nevemet. Az én nevem Csuhsia. Az elemi iskola harmadik osztályába járok. Tizenhat éves vagyok; szokás szerint . ilyenkor mennek férjhez a han leányok. De én, ha itt végzek az iskolában, Kunmingban akarok tovább társulni. Gépeket akarok szerkeszteni, hogy népem könnyebben művelje meg. a földjét
