Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
NAPLÓ 1955 JANUAR 30 z A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-tben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954 évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: AZ 1954 ÉVI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE SZÁZALÉKBAN Kohó és gépipari minisztérium 100.3 szénbányászati minisztérium 97.5 vegyipari és energiaügyi minisztérium 99.6 könnyűipari minisztérium 101.9 élelmiszeripari minisztérium 103.8 építésügyi minisztérium ipari vállalatai 93.2 köz'ekedés- és postaügyi minisztérium ipar. vái'alatai 105.7 országos erdészeti fő- igazgatóság iparvállalatai • 97.9 A helyiiparí vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyii.par termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkai haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magár kisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar. 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: AZ 1954. ÉVI TERMELÉS AZ 1953. EVI TERMELES SZAZALEKABAN szén 103.4 kőolaj 143.9 martin acél 95.9 hergereltacél 97 gőzmozdony 114.5 teherfelvonó 115.9 borona 620.2 tárcsás talajművelő gép 250 traktoroké 171 nitrogénműtrágya 109.6 foszforműtrágya 103 cement 89.3 égetett tégla 83.8 kerékpár 127.7 motorkerékpár 102.4 varrógép 116.1 pamutszövet 108.4 gyapjúszövet 134 kötöttáru 132.8 cipő 124.6 férfiöltöny 142.4 sör 118 szalámik 107 étolaj, ételzsír 112.1 vaj 116 szappan 120.3 édesipari készítmények 139.8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9700 boronát, 1100 fogatos vetőgépet, 172.000 négyzetméter huzottüveget, , hétmillió négyzetméter pamutszövetet, 1.5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48.000 női kabátot, 120.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappaát termelt az ipar. Egyes fontosabb termekék termelési tervét nem teljesítették. Például a szénbányászatá minisztérium 650,000 tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165.000 tonna martinacéllal, az építésügyi minisztérium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyával, 622.000 munka ruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1951-be.n több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fésiisgyap- júszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkoIToász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz, stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954-ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40— 45, férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gyártmá.nyfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása üdült meg. mint például a függesztett (hordozott) kulti- vátc-ré, a négyzetbevető cso- rosz’yáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfiharisnyáé és fehémeműanya- goké, újfajta konzerveké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű. ködösét: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a szolnoki szalmacelhilozegyár, stb. A lakosság joibb ellátása érdekében üzemb&helyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyein. (Székesfehérvárott. Turkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán, stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fa'lesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nsm az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékos, ságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954- ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban ‘csökkent a termelékenység a szénbányászati minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdái kodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyárt mányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamosener. gia, a martinacélöntecs, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj, stb önköltsége. A „Csepel” tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfitcellulóza, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csökkent. Bérűit ázások - építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene; a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954- ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szűk végleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazda- sági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csőikként. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az épí. tásügyi minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954- ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt. mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségletednek jobb kielégítése érdekében az év folya mán többezer iparengedélyt adtak k: és jelentősen javult a lakosság építőanyag-ellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek tizen.négyszeresét), 116.000 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét), 87.000 tonna meszet (az előző évinek nek közel ötszörösét). A Lakásépítkezéseik — főként a vidéki maigánlakásépít- kezésak — üteme 1954-ben meg,gyorsult. 1954. évben összesen közel 30 ezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, , mint 1953- ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből két szerannyi lakás épült, mint áz előző évben, az állami lakás- építkezések 30 százalékkal ha_ 'adták meg az 1953. évi.t. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. Mezőgazda§«g A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlit évben je- ‘entős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség ’ényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerekkeli, mezőgazdasági kisgépekkel való el- átáis. 1954- ben négyszázmillió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnővekedett: a tartalékterü- ’eteket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növény- ápolásra,, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1054. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A geibonane- műek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérga. honából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica burgonya és cukorrépa holdanként! átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás ered menyeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.9 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma ás a paprjk.a termelése. Vöröshagymát 2409, paprikát 2100 kiatasztrális holddal nagyabb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62.5 má- zsa/kh) nemcsak az előző évek hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fej lődött a szőlő, és gyümölcs- termesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négy szer annyi gyümö' esőst telepítettek mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — ,a fokozottabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő, és bortermésünk lényegében ugyamany- nyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az e’őző évinél 7703 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy katiasztrólis holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954. őszén 6 8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. 1954 őszen több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A ezarvasmarhaállomány agy év alátt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évihez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a ba_ romfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind „ begyűjtött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gaz- dá'lkocrás eredményeként a kapásnövények termésátlaga: magasabbak voltak mint 1953. bán. Nagyabb volt az állat- sűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munka- fegyelem, 1954-ben egy teirme- 1 őszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-gyel szem. ben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954- ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaság bél származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az .állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954. ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal, tojásból 6.1 százalékkal, gyapjúból 28.5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 1€8 millió liter tejjel, 18 millió tojással 672 ezer hízott sertéssel és 34 ezer hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. öntözéses termelés 19ő4-ben mintegy 20 százalékkal nagyabb szántóterületen folyt, mint 1953-ban Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 kilométeres szakasza. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező- Taziaaság gépesítésé. 1954-ben a többi között 4556 traktort 371 kombájnt, S50 cséplőgépet, 3130 traktorekét, 1169 traktoros vetőgépet. kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban tnaktorekéből és kultivátoxtoól — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordította^ a gépjavításokra: — résziben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több, mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1054 végéig, mint egy évvel azelőtt A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett mumilia megnövekedett Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110.2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 ezer katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést A mezőgazoasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszol- gáltartiási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyüjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság „ termény begyűjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a boröegyüjté- si terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerző, déses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be mint az előző évben. Ezen beliül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha ki. vételével — elmaradás volt. Kö/.Sdí (*dí‘s - Iiírközlcs 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállításnál 0.8 százalékkal, a hajószál- lításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7,.3 százalékkal haladta meg az előző évi szín. vonalat. Ezt a teljesítmény- amelkedést nem a szállított áruk mennyiségiének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszán 96 százalékkal, vá_ rost autóbuszon 14 százalékkal utazták többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztéséire az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott/ hidak közül jeien- tősetobek a komáromi Buma- híd és a Budapest—Pécs közötti műút völgy-hídjai. 1954- ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalat meghosszabbítottak Budapesten mintegy kilenc km hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954 év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti ad4# sait. A megnővokeoctt távbeszélő* forgalom lebonyolítását szol« gáiljáík az év folyamán átadott miskolci és sztál in városi autó« mata telefonközpontok. Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette is 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított Le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon be. 'ül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskede’em és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesen száraztésztáiból, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző év. ben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalékkal, sörből 19 százai ókkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1053- ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparciikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedeft forgalmat — különösein az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jóminőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekcióáruikból, bútorból, tűzhelyből, vas és műszaki cikkekből. stib. Az iparcikkeik közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentős mérték, ben az eladás. 1954-ben többi között 182.900 rádiót (az 1953. évinél 63.000-rel többet), — 122.000 kerékpárt (az 1953. évinél 29.000-rel töbet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből 27 százalékkal gyapjúszövetből 42 százalékkal selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint kétezer bolttal és vendéglátó- ipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül ötezer magánkereskedő kezdte meg működését A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacaikra 1954-ben az előző évi nél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-lben a cikkek nagyabb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyesek nek, a hagymának, stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1053 bán. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az elő. ző évinél. A lakosság száminak, foglalkoztatottságának és jövedelmének aíaknlása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csők kent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-ihoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyan csak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyar- ország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9,750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954, évi átlagos száma 2,435.000 fő volt, 25.000-rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bányászatban, és a mezőgazdaságban munka erőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően (Folytatás a 3. oldalon) j
