Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-24 / 305. szám

4 NAPLÓ 1954 DECEMBER 24 Régen úgy tartották, de még so kan vannak ma is, akik azt állítják, hogy a forgalom emelkedésével ter­mészetszerűen nő és emelkedik a balesetek száma is. Ez egyesek sze­rint „objektív törvény”, mellyel op­portunista módon lemondanak a bal­esetek elleni fokozottabb harcról, éppen akkor, amikor erre a legna­gyobb szükség volna. Ez a téves né­zet és ennek hirdetése alkalmas ar­ra, hogy elaltassa az éberséget, hogy céltalanná tegye a harcot ellene — vagyis jó fegyver az ellenség kezé­ben — ez a véleményem! Igaz az, hogy a forgalom növekedésével nő a baleseti veszély, nő a baleseti le­hetőség, de nem okvetlen a baleset! Ez a különbség, mert igaz az is, hogy minden becsületes vasutas dol­gozóban a forgalom emelkedésével nő a fokozottabb éberség is, vagy ahogy mondják: ha sok a vonat, jobban viu^é/unk! íls ez ígv v*m, ezt bizonyítják a nagyéllomások for­galmi dolgozói is, amikor sűrű a for­galom, aránylag kevesebb a baj, mint amikor gyenge a forgalom, mert ezt némileg lebecsülik, mondván, ez simán megy és ilyenkor történik a bei. Hogy ez így van, bizonyítékul szolgáljon igazgatóságunk területe, ahol ez évben jelentékeny javulás mutatkozik a forgalmi baleseteknél. Ezt bizonyítják a hónapról-hónapra csökkenő balesetek számadatai, mely az elmúlt év novemberéig 437 volt, míg ez évben 331-re csökkent, — tehát 24 százalékkal. De még ör- vendetesebb ez a javulás a kifizetett baleseti károk összegénél, ahol az elmúlt év november hónapjáig viszo nyitva 51.2 százalékkal, 1,185.766 fo­rinttal kevesebbet fizettünk ki kü­lönböző károkért, mint tavaly. De még szomorú, hogy az idei balese­tek kárösszege ugyanannyit tesz ki, amely körülbelül 100 vasutas dol­gozó egyenruhájának költségeit fe­dezné. Tehát van mit javítanunk. De nézzük meg a bizonyítást, — emelkedik-e törvényszerűen a bal­esetek száma a forgalom növekedé­sével? Nem! Igazgatóságunk területén a forga­lom emelkedett, ezt bizonyítja az összes kocsitengelykilométer futás 3.1 százalékos emelkedése. De ezt bizonyítja a vonatkilométerek növe­kedése is, amely szerint több vonat közlekedett az idén. mint tavaly — Tehát „egyesek szerint” nőni kellett volna a baleseteknek is! Ennek el­lenére a balesetek száma mégis 24.4 százalékkal, míg a baleset] károk összege 51.2 százalékkal csökkent. Amíg tavaly október hónapig 636.800 kocsitengelykilométerre esett egy bal eset. addig ezévben 903 ezer 600 kocsitengelykilométerre jutott egy! Ezek a számok fényesen bizonyítják állításomat és megcáfolják azt az oppz"-tunis*a nézetet, hogy... emel­kedik a forgalom, természetes vele­járója a balesetek számának növe­kedése is! Tehát nem igaz, viszont igaz az, hogy a forgalom növekedése foko­zott éberséget, becsületesebb, oda- adóbb szolgálatot követel, mely ép­pen ezért csökkenti a balesetek szá­mát. Tehát igenis fokozottabban kell harcolni és lehet küzdeni ellene még fokozottabb éberséggel, a szakmai tudás növelésével, egyszóval becsü­letesebb szolgálattal, mellyel az nemcsak csökkenthető, de ki is kü­szöbölhető. Ez a harc is a kormány- program megvalósítását, az önkölt­ségünk jelentékeny csökkenését ered ményezi. VÁRNAI LÁSZLÖ MÁV igazgatóság, Pécs. B. M. Tolna Megyei Fíosstíly, Sieluxírd Hirdetmény A belügyminisziter a személyi igazolvány­ról szélé 1—1954 (I. 9.) B. M. számé ren­deleté értelmében n 16 éven aluli magyar állampolgárok abban az évben -kötelesek a személyi igazolványok kiállítása végett je­lentkezni, amelyben a 16. életévüket be­töltik. Ennek a rendeletnek a végrehajtása érde­kében felhívom az 1959. évben született ma­gyar állampolgárokat, hogy személyi igazol­ványuk kiállítása végett a 7. állandó lakó­helyük szerint illetékes B, M. járási (városi, városi kerületi) osztálynál jelentkezzenek abban a hónapban, amelyben a 16. életévü két betöltik. Munkavállalás, vagy tanulmány folytatása miatt állandó lakóhelyüktől távol levő sze­mélyek a tartózkodási helyük szerint ilileté kés B. M. járási (városi, városi kerületi) osztálynál is jelentkezhetnek. A jelentkezés alkalmával a követező ere­deti okiratokat kell bemutatni: a) a születési anyakönyvi kivonatot, vagy születési értesítőt, b) a laikásbejelentést igazoló szelvényt, c) a munkáltatói igazolványt (iskolai ta­nulók ez iskola igazgatósága által kiállítót igazolást.) Az okiratokat — a lakásbejelentést igazoló szelvény ki vételével — a jelentkező sze mély visszakapja. • A személyi igazolván v kiállításához — személyi igazolvány céljára készített — 2 drb. fényképet és 1 drb. 4 forintos illeték­bélyeget is be kell nyújtani. A bel ü^ymiinifiz téri rendelet értelmébe-11 100 forintig terjedhető pénzbírsággal sújt­ható az, aki az előírt időben a személyi iga zolvány kiállítása végett nem jelentíkezük. Már fi István r. őrnagy B. Ml Tolna Megyei Főoszt vezetője. Értesítjük a termelőket, hogy a helyi TV telep szabadon eladott búzáért 270 forintot, rozs­ért 220 forintot fizet 100 kg-on- ként, valamint 20 kg kedvezmé­nyes áru korpa vásárlására ad utalványt. Korpacsere nélkül el­adott búzáért 290 forintot, rozs­ért 240 forintot fizet 10 kg-onként V. (Jvecskin; FALUSI HÉTKÖZNAPOK III. AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXV. Martinov mosolyogva felelt: „tes­sék!” — és gyorsan megfordult. A sudár termetű, feketeszemű asszony a sapkája alól kibuggyant hajfürtök mellé emelte kezét, összecsapta bo­káját; tréfásan „tisztelgett”. Ám a nemezcsizma csak tompán ütődött össze. — Tessék, tarts velünk. Ismerked­jetek meg: feleségem. Nagyezsda Ki­rillovna és Marja Szergejevna Bor­zova, azelőtt Masa Gromova. Már a leveleimben is szóltam róla ... Az asszonyok fürkészve néztek egymás szemébe. Megszorították egy más kesztyűs kezét. — Még csak ttt a parkban járta­tok? — kérdezte Nagyezsda Kirillov­na. — Csuda idegen nekem ez a vá­ros, tulajdonképpen még semmit sem láttam belőle. Nem ruccannánk le a folyóra, a jégre ... ? Sokáig sétáltak ezen a napon a város környékén hármasban. Voltak a Mogyorós-!anyán, ahol sízők ug­rottak a sáncról, térdigérő hóban barangoltak a tölgyligetben, a folyó túlpartján, és sokáig ültek az új híd építéséhez odarakott gerendákon, a befagyott folyó partján. Martinov felesége elbeszélte élete történetét Marja Szergejevnának. — A háború miatt nem fejezhet­tem be a főiskolát — mondta Na­gyezsda Kirillovna. — Aztán férj­hez mentem, fütyültem a tanulásra. De később láttam, hogy a férjem csak .irodalmi rögeszméivel” foglal­kozik. Gondoltam még belebolondul ebbe, s mi lesz akkor velem és a fiammal? ... Elővettem hát a régi tankönyveimet, nekiduráltam magam és letettem a második évfolyam vizsgáit. Krasznodarban fejeztem be a főiskolát. „Jóízű” szakmám van: gyümölcstermesztés és szőlészet, de itt kevés a gyümölcsös, szőlő pedig egyáltalában nincs. Nem kellene ül­tetni, titkár elvtárs? Vagy még nincs itt az ideje, hogy szőlővel foglalkoz­zék? Persze előbbrejaló a kenyér, mint a gyümölcs! De még ahhoz sem igen ért, hogyan kell sok búzát ter­melni! Például mennyit adnak itt a munkaegységre?..: — Ne szidj engem a gabona miatt. Még nem mutathattam meg, hogy mit tudok. Majd az idén, ha jól felkészülünk a tavaszi munkára!.. — Azután Martinov Marja Szerge- jevnához fordult és így folytatta: — Amikor megtudta a főiskolán, hogy pártmunkára mentem, egyszeribe csoda kedves leveleket írt... Rég­óta álmodozóik arról, — írta, —hogy abbahagyjam az újságírást. És most, hogy idejött, mégis mindjárt kriti­zálni kezd!... — Tudtommal semmi különös ked­vességet nem írtam, csupán azt, hogy nemcsak az irodalomban vannak mű. vészek. Hisz az nem is a te igazi hivatásod! Kiagyalsz egy elbeszélést és nem lehet végigolvasni. Unalma, sabb, mint egy jegyzőkönyv. De ha felszólalsz egy gyűlésen, mondjuk a téli takarmánykészlet összegyűjtése tárgyában, ott aztán elemedben vagy és úgy beszélsz, mint egy poéta. — Kész Vergilius! — Jó, jó, Vergilius... De mi köze mindennek az én irodalmi próbál­kozásaimhoz? Először is én voltam az, aki ragaszkodtam ahhoz, befe­jezd a főiskolát. Sajnáltam, hogy ta­nultál, tanultál... és aztán egyszer­re csak abbahagytad. No, meg nem is nagvon volt elég az én fizetésem... — Bizony nem volt elég, ha új­ságcikkek helyett regényeket írtál, amelyek sohasem jelentek meg. Egy évben háromszor is költözködtünk. Alighogy beszereztem néhány csöb­röt, lábast, vedret, tefcnőt, alighogy berendeztem a háztartást, máris ott kellett hagynom, hogy másutt újra­kezdjem !... — Látja, milyen... — Martinov megérintette Marja Szergejevna karját. — Szememre hányja, hogy minden évben háromszor költöz­tünk. Pedig cigánytermészeta van. örökké csavarogna a nagyvilágban... Amikor a területi újság riportere voltam, . A riporter felesége” címen elbeszélést akartam írni róla. Akkor fülig szerelmes voltam belé. — Hát így áll a dolog! Most már nem vagy fülig szerelmes? — Nem bizony, sőt ha tovább .ma­radsz ott Krasznodarban, teljesen elfelejtettelek volna ... — Nem felejtetté] volna el! — Ne zavarj. Most elmondom Mar ja Szergejevnának a mi kálvárián­kat ... Amikor az ötödik vagy a hatodik kerületbe érkeztünk, egy bőrönd és egy hátizsák... ez volt mindenünk. Amíg nem kaptunk la­kást, és szállodában laktunk, azt mondja a feleségem: „Petya, éljünk már végre nyugodtan. Ne kritizáld olyan élesen a vezetőket. Rossz ter­mészeted van, mindig csak a bajo­kat veszed észre.” Mert tudja, Mar­ja Szergejevna, a feleségem az előbb nem mondott igazat, amikor azt ál­lította, hogy nem írtam újságcikket, írtam bizony. Nem gyakran, de ha írtam, azok olyan élesek voltak, akár a borotva. És nemcsak abban a kerületben olvasták a cikkeimet, amelyiről írtam. A területi bizott­ságnak minden cikkem után határo­zatot kellett hoznia. Akár megerősí­tette a kiküldött bizottság, amit ír­tam, akár nem..; határozatot min­dig kellett hoznia. „Neked mindig a hibák szúrnak szemet — mondotta a feleségem — pedig bizonyosan van­nak a kerületben eredmények is.” „Igen, — feleltem — magam is sze­retnék egy kicsit már pihenni. De most, úgy tetszik, valóban jó kerü­letbe kerültünk. Voltam a kerületi pártbizottságban, a kerületi végre­hajtóbizottságban, — mindenütt vi­dám, barátságos emberekre bukkan­tam ... Bejártam két kolhozt is: a parasztok jómódban élnek.” Felesé­gem boldog. Végre révbe jutottunk! Kifesti az új lakást, képeket aggat a falra ... Elmúlik egy-két hét. Egy­szerre csak azt veszi észre, hogy rosszkedvű vagyok, éjjelenként fel­riadok; nem alszom. „Mi történt ve­led?” — kérdi. „Semmi különös.” El­telik még egy hét. „Miért hallgatsz, miért nem mondod el, mi történik a kerületben?” — kérdi. — „Tudod, Nágya, egy kicsit a dolgok mélyére néztem. Itt sem fenékig tejfel min­den, mint ahogyan kezdetben hit­tem. Csakhogy itt a vezetők tapasz­talt rókák, akik értenek ahhoz, ho­gyan lehet mindent jó színben fel­tüntetni. Az egyik gépállomás kol­hozai gazdagok, persze, a vendégek­nek mindig ezeket mutogatják. Az évi tervet is ezekkel a kolhozokkal teljesíttetik. De van olyan gépállo­másuk is, ahová maguk is minden évben csak egyszer dugják ki az or­rukat. Itt is űzik a porhintés régi mesterségét.” — „És mi a helyzet a terméshozammal?” — kérdezi a feleségem. — „Egy-két táblán re­kordot érnek el, de az átlag nem valami jó.” Eltelik még egy hét, el­mondom a feleségemnek, hol voltam, mit láttam ... Egyszerre csak rávág a vánkosra: „Mi az ördögnek sut­togsz itt nekem? Miért nem írod meg az újságba? A területi központ bizonyára a legjobbnak tartja ezt a kerületet!” — „Jó, megírom —mon­dom én. — Átgondolom, megnézem még egyszer és aztán megírom. — Egyelőre ne akassz újabb képeket a falra. Hátha le kell szedni őket.” A szerkesztőségben az a vélemény ala­kult ki rólam, hogy összeférhetetlen vagyok, mindúntalan belekötök a helyi vezetőkbe. „Megírom — mon­dom erre az asszonynak, — de te csomagolj!” — „Miért siettetsz? — kérdi a feleségem — Talán sokáig szokott tartani, amíg végzek a cso­magolással!” (Folytatjuk) s_p_ORjr A dombóvári ált. gimn. férfi és a szekszárdi kg. technikum «61 csapati nyerte a megyei középiskolás tornászcsapat bajnokságokat. Kőműves István dombóvári ált. gimn. és Schmidt Krisztina bonyhádi ált. gimn. a két egyéni bajnok Tolna megye Tanácsa X, Oktatási Os?tá!ys az elmúlt szombaton Dombóvárott az ált. gimnázium tornatermében rendezte meg a megye 1954. évi középiskolás férfi és hűi egyéni csapatbajnokságait. A bajnoki ver­senyen — sajnos —t mindössze 2 férfi és 5 n&i csapat vett részt. Ugyancsak gyér me­zőnyök álltaik rajthoz az egyéni bajnok­ságban is. Főleg a megye legnagyobb in­tézetének. a szekszárdi ált. gimnázium tá­volmaradása érintette fájón az illetékeseket. A bajnokság egyebekben szín vonalasabb volt, mint az elmúlt évi. az indulók kis száma ellenére is, és örvendetes tényként kell megállapítanunk a tamási gimnázium­nak az indulását. Nagyon hiányzott a dombó­vári tanítóképző csapata is a mezőnyből, annál is inkább, mert hiszen az iskola hely­ben van. A férfi bajnokságot most már évek óta 4 dombóvári ált. gimnázium csapata nyeri meg. Kétségkívül, hogy férfi vonalon Dom- bóvárott a legjobb a nevelőmunka Mir sz- lai Ernő testnevelő tanár a tonna vonalán határozottan jó munkát végez. A női bajnokságban a szekszárdi köz-gaz­dasági technikum megismételte tavalyi bra­vúrját és ennek következtében a bonyhádi ált. gimnázium csapata a lányok versenyé­ben is a második hellyel volt kénytelen megelégedni. Laczkó László testnevelő tanár jó munkáját dicséri a szekszárdi lányok eredményessége. De dics-érét illeti Boros Dezső bonyhádi testnevelőt is a két máso­dik helyezésért. Uj színt jelentett a baj­nokságban a tamási ált. gimnázium női csa­patának a megjelenése. Csepp János elha­lálozása után Gungl Ferenc vette át a gim­náziumban a testnevelés irányítását és a fiatal erő lelkesedése igen biztató a jö­vőre néz>ve. Érdekes, hogy a bajnoki versenyem több olyan versenyző is rajthoz állt, akik más sportágakban is szereztek már maguknak nevet. így a férfiak bajnokságában a 800-as. 1.500-as Földi, a lányok bajnokságában pe­dig az úszó Takács Éva. ée Hermamn Mária, valamint Bársony Hona. Igen örvendetes, hogv ezek a középiskolások, ezek a testne­velők és ezek a versenyzők mennyire ma­gúikévá tették azt az elvet, hogy a kiegé­szítő sportágak űzése milyen jótékony ha­tással tesz majd a saját sportágukban el­érendő eredményekre is. Pl. az atléta, de főképpen az úszó ezámra nem közömbös, hogy milyen felsőtesttel rendelkezik. Ezek a versenyzők a jövő évi eredményeiken tapasztalni fogják a ezertornászás eredmé­nyeit. Az egyéni bajnokságért^ nagy vo.it a küz­delem. A dombóvári Kőműves é<s a bonyhádi Schmidt szinte minden »küzdelem nélkül nyerte meg az egyéni bajnokságot és utá­nuk sem alakult ki nagyobb küzdelem. Rész­letes eredmények a következők: Fiúk: / Csapatbajnokságban: 1. Dombóvári ált. gimnázium (Csel ovs zik y. Szabó, Tail ács, Iván, Merő, Zsi.líka. Földi, Kőműves. Testnevelő: Miriszlai Endre) 320.9 pont, 2. Bonyhádi ált. gimn, (Barátvh, Márton. Frei. . Somogyi, Petz, Bari. Testnevelő; Boros De­zső ) 306.1 pont. Szerenként: eredmények: Kor át: 1. Dombó vár! ált gimn. 53.2, 2. Bonyhádi ált. gimn. 50.2. Nyújtó: 1. Dombóvári ált, gaun, 53.9, 2. Bonyhádi ált gimn. 5(3.4. Lóltngés: í. Dombóvári ált. giipn, 50.2, 2. Bonyhádi ált. gimn. 49.2, Mindkét iskola eb­ben a versenyszámban nyújtotta a leggyen­gébb teljesítményt. Gyűrű; 1. Dombóvári ák. gimn. 56.8, 2. Bonyhádi ált. gimn. 54.1. Itt szíilettek mind­két iskola részéről a legjobb eredmépyfck. Talaj: 1. Dombó wi ált. gimn. 53.8, 2. Bonyhádi ált. gimn. 50.8. A csapatversenybe nem számított bele. ezért külön közöljük a szabadgyakorlat eredményét, amelyben csak a bonyhádi ált. gimnázium indított csapatot. Szabadgyakorlat: 1. Bonyhádi ák. gimn. 8.9 pontos átlag. Ponteredmény tehát: 53.4. Egyéni összetett versenyben: Bajnok Kő­műves István dombóvári ált. gimn. 84.9, 2. Földi Imre dombóvári ált. gimn. 8Í.5, 3, Baráfh Sándor bonyhádi ált. gimn. 80.8. 4- '/silka József dombóvári ált. gimn. 80.4. 5. Bari Mihály bonyhádi ált. gimn. 79.3, 6. Frei Ferenc bonyhádi ált. gimn, 77.2. Lányok: Csapatbajnokságban: Bajnok a Szekszárdi közgazdasági technikum csapata ^ (Tóth. Ku­tas. Hermann. Bársony, Czináky,^ Jankó, Csíki, Takács) 272.3 pont. Testnevelő: Lacz­kó László, 2. Bonyhádi ált. gimn. (Sehmidt, Deér, Keresztes, Plrke, Nagy, Gedő, Bajor ós Tamás) 266.5. Testnevelő: Boros Dezső. 5. Tamási ált. gimn. (Tánczos Reich, Haj dics, Reich 11, Erdei, Bcne) 25x3. Testnevelő: Gu.ngl Ferenc. Syerenkénti bajnokságban: Felemás kor­lát: 1. Szekszárdi kg. technikum 54.7, 2. Bonyhádi ált, gimn. 53.7, 3. Tamás! ált. gimn. 51.5. Gyűrű: 1. Szekszárdi kg. technikum 54.7, 2. Bonyhádi áát. gimn. 53.5, 3. Tamási ált, gimn. 44.3. Talajon: t. Szekszárdi kg. technikum 55.1, 2. Bonyhádi ált. gimn. 53.4, 3. Tamás! ált. gimn. 51.2. Gerenda: 1 Szekszárdi kg. technikum 53.4, 2. Bonyhádi ált. gimn. 52.1, 3. Tamási ált. gimn. 50.2. Szekrény ugrás: 1. Szekszárdi kg. technikum 54.3, 2. Bonvhádi ált. gimn. 53.8, 5. Tamási ált. gimn. 52.9. A fentiek szerint tehát valamennyi ver* s«>nys záraiban azonos sorrend alakult ki, A tamási ált. gimnázium is eredményesen sze­repelt, kivéve a gyűrűt, amelyen nyilván nem volt alkalmuk kellőképpen gyakorol- niok. Egyéni összetett bajnokságban: 1. Schmidt Krisztina, bonyhádi ált. gim*. 75.1 2. Takács Éva, szekszárdi kg. technikum 72.9 3. Tamás Erzsébet, bonyhádi ált. gimn. 71.3 4. Gedő Mária, bonyhádi ált. giinn^ 71.0 Szabadgyakorlatban: 1. Szekszárdi kg. technikum 55.8 pont, 2. Bonyhádi ált. gimn. I 52.8. VI. közlemény. Férfi hosszútávfntás Megyei viszonylatban hosszú távnak^ szá­mít már az egyébként középtávnak^ számító 1.5W méteres síkfutás is. Éppen ezért jelein összefoglaló ciíkkünkben az 1500 méteres, a 3000 méteres, az 5000 métere« és a lo.ooo méteres síkfutással foglalkozunk. Minthogy a köz óptávfut ásnál nem emlék ez tűnik meg az 1000 méteres eredményekről, ezért a VI. közleményünket ezzel kezdjük. 1.000 méteres síkfutás Ebben a versenyszámban 1951-ben és 1953- ba.n nem tartottak nyilván eredményeket, így az idén eredményeket csak az 1952-es eredményekhez van módunkban hasonlítani. Először is meg kell állapítanunk azt, hogy ez a versenyszám közkedveltségnek örven­dett az elmu.lt esztendőben is. Ezt mutatják az elért eredmények is. Ha ugyan nem mii tat fejlődést a legjobb eredmény és a,hár­mas átlag, .megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben abban mutatkozott előrehala­dás, hogy mind nagyobb tömegek foglalkoz­tak ezzel a verseny számmal, — és, a fejlő­dés az 5-03 és 10 es átlagok javulásában mu­tatkozott meg. Földi ebben a verseny szám­ban nem indult, így a gyönki Béber van az élen. Mindössze egy tizeddel rosszabb osalk az eredménye, mint az 1952-es rang­elsőnek: Rácának.'No de lássuk csak az át­lagokat és a legjobb eredményeket. Átlagok: Hármas ötös Tízes 1952: 2:47.2 2:50. í 1954: 2:47.3 2:47.7 2:50.1 Egyéni eredmények: 1952: Rács, Szekszárd 2:46.6 1954: 1. Béber Ferenc Gyönk 2:46.7 2. Mészáros László, Gvönk 2:46.7 3. Tagai Sándor, Gyönk 2:47.8 4. Bányai Imre, Gyönk 2:47.9 5. Harsányi László. Döbrököz 2:49.0 6. Deák Antal, Bátaszék 2:49.1 7. Bui deck László, Gyünk 2:50.4 8. Danka Vilmos, Gyönk 2:53.4 Q. Lukács Attila. Gyönk 2:54.3 10. Szőke István. Bátaszék 2:55.2 Meglepő, hogy a gyön.ki diákok milyen nagy számmal képviseltetik magukat, ami­kor tulajdonképpen nincs is futópályájuk. A siker a Hűk szorgalma mellett Kaspari János testnevelő tanár érdeme. 7 gyönki Hű mellett 2 bátaszáki és egy döbröközi fiatal került a 10 legjobb közé. Szekszárdi vágy bonyhádi versenyzőt meglepetésre, nem talá­lunk a legjobbak között. A felsoroltak leg­nagyobb része még tág fejlődési lehetőség előtt áll. Csak az a kérdés, hogy milyen kö­rülmények közé kerül a továbbfejlődés érdé. kében. 1.500 méteres síkfutás: Hármas ötös Tízes átlag 1951: 4:50.4 4:54.1 1952: 4:22.9 4:26.4 1953: 4:23.1 2:24.7 4:29.0 1954: 4:25.6 4:28.9 4:33.8 Listavezetők: 1932: Pech, Bonyhád 4:19.8 1953: Pech, Bonyhád 4:22.6 1954: Földi, Dombóvár 4:19.2 1954. évi legjobb eredmények: 1. Földi Imre, Dombóvár 4:19.2 2. Harsányi László, Dombóvár 4:27.5 3. Béber Ferenc. GyÖnik^ 4:30.2 4. Szárató Béla. Dombóvár 4:33.6 5. Lőrincz Gyula. Dombóvár 4:35.2 6. Ci.h János, Bátaszék 4:35.3 7. Szabados János, Bátaszélk 4:38.0 8. Novak József. Bátaszék 4:39.4 9. Petrovics László, Dunaföldv. 4:39,8 10. Iker László, Dombóvár 4:40.8 Földi kivételes képessége ebben a ver- senyszámban js nagyszerűen érvényesült. Idei eredményével 'legjobb eddigi megyei eredményt érte el. Utána azonban nagy űr tátong. Emiatt azután az átlagokban elejéiéi végig visszaesés mutatkozik. Hogy mennyi* re igaz az, hogy egy kiugró képességű ver­senyző szinte maga után húzza a többieket is, ezt ékesen bizonyítja, hogy Földin kí­vül még három dombóvári versenyződ tolu­lunk a legjobbak között. Dombóváron kívül Bátaszéken indult komoly fejlődésnek az t.500 méteres síkfutás. A fiatal Cih pl. WOO méteren még csaik 2:59-es idejével a szerénv 15. helyet foglalja el, de itt már az elő­kelő 6. helyet foglalja el. Pedig nagy dolog már egy fi-aital versenyző számára az, ha ** 4:40-es határon belül sikerül kerülnie. S térjünk vissza mégegyszer Földire. Ha fejlődésében nem következik be törés er­re pedig komolyan ügyelni kell, — őt 4:10-* es időre is képesnek tartjuk jövőre. Ez pe­dig nagy dolog egy olvan fiatal versenvzo pályafutásában, mint Földi is. Érdeklődés­sel fogjuk várni jövőre .azt is, hogy a töb­biek közül ki milyen fejlődést tud majd felmutatni. 3.000 méteres síkfutás. A megye fiatalságának a hosszútávfutás feló való fordulásának bizonyítéka már az is — és ezzel egyelőre meg kell eléged­nünk. — hogy idén először közölhetjük a legjobb eredményeket és egyúttal az éila«» gokat is. Hármas ötös Tízes átlag 1954: 10:33.6 10:43.0 1. Szabados János, Bátaszék 10:09.0 2. Cih János, Bátaszék 10:10 0 3. Novák, Bátaszék 10:38.0 Bátaszéki és tamási rersenvzők foglalkoz ta.k ezzel a versenyszámmal. Közülük a háta* széki Szabados és Cih ért el em lítés rém él ti eredményt. Különösen Cilinek kell játéko­san bánnia ezzel a hosszú kitartást és emel­lett gyorsaságot követe’ő versenyszámmal. mert hiszen még igen fiatal. 5.000 méteres síkfutás: Hármas ötös Tízes átlag 1954: 17.40.9 18:49.9 1. Szabados János. Bátaszék 17:03.6 2. No-vák József. Bátaszék 17:18.2 3. Müller Béla, Bátaszék (8:39.0 A nyilvántartott 6 eredmény közül Szaba­dos és Nórák 17 perchez közeli eredmény« emlftésremélíó. Ha a szorgalom nem marad cl, akkor jövőre komoly javulásra lehet szá­mítani mind a kettőjüknél. 10.000 méteres síkfutás: 1. Novak József, Bátaszék 35:49.8 Aki nem tudja, mit jelent 25 kör lefutás«, az próbálja^ meg. 35 perces teljesítmény már komoly erőfeszítéseket követel a verseny­zőtől, h-> messze is van Kovács József ide­jétől. Novák Józsefet már azért dicséret illeti, hogy egyáltalán végigfutotta a távot. TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonsz.áma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta* hivatala felvesz Előfizetési díj: havi II.— Fi Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv utca 10. gz. Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Melles RezsP Harc a vasúti balesetek ellen Megyénk atlétikájának 1954. évi eredményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents