Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-23 / 304. szám

^f>e/oC / wác maujÁmai esye/Suswci A MAI SZAMBÁN: Rákosi Mátyás ©Ívtárs beszéde az országgyűlése« (4—2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Országos Csokonai- pályázat (2. o.) — Megvédjek a békét! (3. o.) — Nagy forgalmat bonyolít le a karácsonyi könyvvásár alkal­mával az Állami Könyvesbolt (3. o.) — Az Erdőgazda­sági Szállító és Gépjavító Vállalat befejezte évi tervét (3. o.) — Babits-enüékesíet rendezett a Szekszárdi Járási Kultúrház (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTAAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM 304. SZÁM AKA op FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 23 Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlésen Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! ’ Tíz esztendeje, hogy újra megte­remtődött a magyar államiság, s tíz esztendeje, hogy hazánk szabad! Emlékezzünk vissza áz akkori időkre. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország” — mondotta akkor a Magyar Kommu­nista Párt, mely ugyanakkor biza­kodva és bátran hirdette: „Lesz ma­gyar újjászületés!" Nagy szó volt ez akkor, merész jövendölés, s az elalélt, ezer seb­ből vérző nemzet láttán sokan csüg- gedéssei, kételkedve hallgatták. De az elmúlt tíz esztendő azokat igazolta, akik a legszörnyűtíb nehéz­ségek közepette önfeláldozóan, a jobb jövőbe vetett hittel fogtak por- basújtott hazánk talpraállítása szin­tén megoldhatatlannak látszó felada­tához. S ma, tíz év távlatából büszkén állapíthatják meg, hogy hazánk ezeréves történelme folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható, az élet minden terü­letére kiterjedő átalakulást, soha nem végzett olyan hatalmas, ered­ményes építő és újat alkotó munkát, mint a felszabadulás óta eltelt egyetlen évtized alatt. (Taps) Rövid néhány év hősi, lelkes, lendületes, áldozatos munkája nyo­món jórészt begyógyultak a háború legsúlyosabb gazdasági sebei. Az újjáépítéssel párhuzamosan megvál­tozott hazánk egész gazdasági rendje. A Kommunista Párt vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dol- gozó parasztsággal, szívós, nehéz har­cokban megverte és felszámolta a földbirtokosok osztályát, az ipari burzsoáziát. A dolgozó parasztság annyi évszázados harc utón elnyerte jogos tulajdonát, a nagybirtokos föld jét és a gyárakat, bányákat, banko­kat kisajátította a dolgozó nép. A hatalom a munkásosztály vezette dől gozó nép kezébe került. Hazáink egy rövid évtized alatt a nagybirtokosok és nagytőkések, a nápelnyomók és kizsákmányolok országából a szocia­lizmust építő népi demokrácia sza­bad országává lett. Az elmúlt tíz esztendő egyben az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális fel­emelkedésének, a nyomorból, a nmcstelenségből, a munkanélküliség­ből és a szellemi elnyomásból való ki­emelkedésének évtizede is volt! A magyar nemzet e tíz esztendő alatt egységesebb és összeforrottabb lett, mint valaha: felszámolta a nem­zetietlen, hazafiatlan földbirtokosok és tőkések osztályát, létrejött a mun­kásegység, megszilárdult a munkás­paraszt szövetség, az értelmiség zöme felzárkózott a mind egységesebbé váló nemzethez. Ezeréves történelme folyamán először lett a magyar nép az or­szág igazi gazdája, s egységesen el van szánva arra, hogy meg­védje kivívott szabadságát, füg­getlenséget s fokozott erővel épít­se tovább az új, a boldog, a szo­cialista Magyarországot! (Hosszantartó taps.) Ha sorra vesszük azokat a ténye­zőket, melyek dolgozó népünk egy évtizedes építő s nemzetformáló mun kájában döntő szerepet játszottak, s jövendőnk kialakításában, további felemelkedésünkben is döntő súllyal esnek latba, úgy elsőnek arra kell rámutatnunk, hogy minden eredmé­nyünknek és sikerűinknek, melyet az elmúlt évek folyamán elértünk, ki­indulópontja és a!ap a a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme a német fasizmus felett. E győzelem nemcsak a német imperializmus igá­ja alól szabadította fel hazánkat, de megsemmisítette a Hitlerrel szövet­séges magyar elnyomó osztályok had seregét és államgépezetének legfon­tosabb részét s ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy a dolgozók fokoza­tosan birtokukba vegyék az államha­talmat. A Szovjetunió hadserege verte le kezünkről a kettős bilincset: a né­met elnyomókét és a magyar kizsák­mányolókét, Vérük hullásával szaba­dítottak fel bennünket a hősök, akik­nek porai szerte az országban ha­zánk földjében pihennek. A magyar nép örökre szívébe zárta felszabadítóit, a szovjet hősöket. S amikor nemzetünk tíz évvel ezelőtt kezdődő újjászüle­téséről emlékezünk, első szavunk a hála és köszönet legyen azok­nak, akik életüket és vérüket áldozták szabadságunkért és a jobb magyar jövőért! (Hosszantartó taps.) Az a felmérhetetlen jelentőségű, sorsdöntő történelmi fordulat, mely hazánk és nemzetünk életében tíz esztendővel ezelőtt kezdődött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból indul ki, annak talaján jött létre. Ez a forradalom, melyben 1917-ben a 'ángeszű Lenin és a Lenin alkotta Kommunista Párt vezetésével az orosz munkásosztály, szövetségiben a parasztság sokmilliós tömegeivel, át­törte az imperializmus frontiját, meg döntötte a burzsoázia uralmát és létrehozta először a világtörténelem­ben a munkásosztály szilárd állam- hatalmát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom, amely a Szovjetuniót szü'- te, következményeivel a magyar dolgozó nép és a magyar nemzet leg- sajátabb ügyévé vált, hazánk sorsát gyökerében megváltoztató, a magyar történelmet újjáformáló erővé. Ezért iktatta be a hálás magyar nép nem­zeti ünnepei sorába november 7-ét, s ezért lobog olthatatlanul, örökre minden magyar hazafi szívében a magyar-szovjet barátság tüze! (Nagy taps.) A Szovjetunió, miután hősi had­serege győzelmesen szétzúzta a né­met fasizmust, azonnal segítségünk­re sietett. Taipraá.Uásunk és felemel­kedésünk döntő tényezője volt az. hogy felszabadulásunk első napjától kezdve mindmáig szakadatlanul él­veztük a Szovjetunió önzetlen ba­ráti segítségét. A Szovjetunió védő­pajzsa volt felettünk az újjáépítés legnehezebb éveiben. Ö védett meg bennünket attól, hogy idegen impe­rialisták véres polgárháborút szíthas­sanak hazánkban. Tanáccsal és gaz­dasági segítséggel támogatott ben­nünket. valahányszor nehéz helyzet­be kerültünk és ez az önzetlen se­gítség, s annak tudata, hogy bármi­kor számíthatunk a nagy Szovjetunió baráti támogatására, jövendő fejlő­désünknek is legbiztosabb záloga. Annak, hogy a tíz év előtt vissza­nyert szabadságunkat minden vonat­kozásban hazánk újjászületésére és felemelkedésére használhassuk fel, volt egy elengedhetetlen alapvető fei tétele, olyan politikai szervezetre, olyan politikai pártra volt szükség, mely nemzetünk szörnyű elesettsége közepette is világosan látta, hová, milyen feladatok megoldására kell mozgósítani a munkásosztályt, össz­pontosítani erőit, hogyan kell e célok megvalósítására szövetségesül meg­nyerni a parasztságot, a dolgozó nép legjobbjait. Olyan párt kellett, amely helyesen tudta a magyar viszonyok­ra alkalmazni Marx, Engels, Lenin. Sztálin győzhetetlen elméletét s így a legnehezebb helyzetben is biztosan rávezette nemzetét a helyes útra. Az a politikai erő, az a szilárd szervezet, mely a súlyos időkben bátran és áldozatosan magara- vállalta és megvalósította a leg­nehezebb feladatokat, a magyar kommunisták pártja volt! (Taps) A magyar kommunisták párt­ja, majd a muníkásegység megvaló­sulása után a Magyar Dolgozók Párt- Iá, a legbonyolultabb helyzetekben is biztos kézzel vezette a dolgozó népet, mindenütt lelkesítő példát mutatott és szervezte a munkásosz­tály, a parasztság, a dolgozó töme­gek he rcát a ponbasújtott nemzet felemelkedéséért, az új, valóban sza­bad és független Magyarországért, e jobb, emberibb életért, a szocialista jövőért! Ez a párt hosszú, nehéz harcok tü~ zében kovácsolódott össze, s már a felszabadulás előtti évtizedekben, a Horthy-rendszer véres elnyomása idején, bátran és következetesen küz dött a magyar nép fölszabadításáért. E párt állt az 1919-as dicső forra­dalom élén.. Gyökere: messze vissza­nyúlnak a magyar munkásmozgalom immár százesztendős hagyományain tú!, az 1848—1849-es oabadságharcig. E párt örököse és iolytatőja mind­annak, amiért Dó®s a 'György küzdött, ami a magyar történelemben forra­dalmi, haladó, előremutató. Csak ilyén párt’ irányíthí‘v.a és vezethet­te azt a történelmi átalakulást, mely az új Magyarországot létrehoz­ta. A magyar dolgozó nép legjobbjai bizalommal és egységesen sorakoztak fel a mi partunk mögé, mert a leg­utóbbi évtizedes: se. .Göntő, történel­münket átformáló harcaiban meggyő­ződtek róla, hogy pártunk a jó utat mutatja, hogy egyetlen eél vezérli: a dolgozó nép érdeke! Sikereink és jö.’á győzelmeink döntő tényezője változatlanul a magyar munkásosztály, a ma­gyar nép nagy pártja: a Magyar Dolgozók ’’ártja! (Nagy taps.) Az elmúlt tíz esz tend 5 .forradalmi átalakuláséinak fő hajtóereje az ország felszabadulásának első percé­től kezdve a munkásosztály, — ben­ne elsősorban a budapesti munkás­ság volt. A mi nagyszerű munkás- osztályunk a felszabadulás első órá­jától kezdve megmutatta, hogy méltó történelmi, nemzet vezető szerepére. Az áldozatvállalásban, n példamuta­tásban, a nemzet sebeinek gyógyítá­sában, mindenütt az ipári munkásság járt az élen. A felszabadulás után a magyar nuíabáso.v-tély elsőnek ug­rott talpra, s szervezte, irányította, harci szövetségbe kovácsolta a dol­gozó parasztságot, a hazafias értel­miséget, a forradalom és a demokrá­cia erőit. A munkásosztály végezte önzetlenül a legnehezebb munkát az újjáépítés legsúlyosabb hónapjaiban, fegyelmezetten, a jövőbe vetett biza- .ommal tűrte a pénzromlás szörnyű csapásait, ■ s hallatlan lelkesedéssel és lendülettel fogott a szocialista Magyarország építéséhez. Ennek a munkásosztálynak keze nyomán jöt­tek létre a népi demokrácia hatal­mas alkotásai: Sztáltováros, Inota, Komló, Kazincbarcika és a többi lé­tesítmények, melyekre joggal büsz­ke a magyar munkásság, parasztság, értelmiség, egész dolgozó népünk. (Nagy taps.) Ez a számában és öntudatában egyre növekvő munkásosztály volt hegemónja, vezető ereje az elmúlt évtized minden vívmá­nyának s fokozottabban az lesz az elkövetkezendő időkben. Kö­szönet és hála a mi nagyszerű munkásosztályunknak! (Hosszantartó taps.) A magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tudta győzni a pa­rasztság sokszázezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkéseik év­százados jármából csakis az ipari munkássággal szövetségben szabadul hat meg. Ezt a bölcs lenini tanítást megértette a két alapvető, nemzet­fenntartó dolgozó osztály, a munkás­ság és a parasztság is. A parasztság legjobbjai már 1919-ben a proletár­diktatúra harcaiban vállvetve küz­döttek az ipari munkásság oldalán saját földesuraik és az idegen el­nyomók ellen. Horthy börtöneiben, az üldözött kommunisták és ipari munkások mellett mindenütt ott voltak a falu dolgozóinak legjobb­ja!, a „három millió koldus” képvi­selői, akik egy percre sem szüntet­ték meg küzdelmüket a jobbágyi sors, a földesúri elnyomás ellen. S amikor á Szovjetunió győzelmei­nek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság, az ipari mur kásság támogatásával lelkesen, el­lenállhatatlan erővel vette birtoká­ba a földesúri földeiket. A földosztás, hazánk forradalmi átalakulásának e nagyszerű tette, eggyé kovácsolta e munkásságot és a dolgozó parasztsá­got. Még szorosabbá lett ez a szövet ség, amikor a régi rend hívei ellen­támadásba indulva vissza akarták venni a kiosztott földeket. Az ipari munkásság, pártunk vezetése alatt egy emberként állott újra talpra, megvédelmezte szövetségesének, a dolgozó parasztságnak jussát és „földet vissza nem adunk” jelszó alatt végleg biztosította a forradalom e nagy vívmányát. A magyar dolgozó parasztság soha el nem felejti ezt a testvéri támogatást. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e harcokban kialakult szilárd szövetsége, a népi demo­krácia államának alapja: alapja volt az elmúlt tíz esztendőben és alapja, hajtóereje marad a jö­vőben is! (Nagy taps.) A felszabadulás megnyitotta és szélesre tárta a dolgozó nép fiai előtt a műveltség "kapuit, amelyek a Hor­thy _rendszer idején zárva voltak előtte-. Hazánk történelme folyamán először jött létre új, a népből jött, a néppel összeforrott értelmiség. De a régi értelmiség zöme is megvál­tozott, közelebb került a dolgozó néphez, a népi demokráciához. Tör­ténelmünk folyamán először forr egybe a dolgozó nép és az értelmi­ség. ,Ez az egybeforrás erősíti és el­mélyíti nemzeti egységünket. Hazánk felemelkedésének egyik legjelentősebb tényezője volt a ha­zafias, demokratikus erők egységes összefogása. A felszabadulást követő időkben pártunk vezetése alatt a Ma. gyár Nemzeti Függetlenségi Front­ban tömörültek a magyar nép haza­fias, demokratikus erői, hogy együtt működjenek az ország talpraállításá. ban, jobb, boldogabb jövőnk kiala­kításában. Hasonló célokat követett a Függetlenségi Népfront is. Az előttünk álló feladatok jobb, gyor­sabb megvalósítására, a legszéle­sebb dolgozó tömegek közreműködé­sének .biztosítására, pártunk kezde­ményezésére létrejött a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront lel­kes kongresszusa, valamint az azóta eltelt hetek sokszáz példája azt mu­tatja, hogy ez a legszélesebb töme­geket átfogó mozgalom úgy országos, mint helyi viszonylatban rendkívül jelentékeny mértékben hozzá tud járulni népük politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvaló­sításához. A Hazafias Népfrontra nemzetünk egységének szo-rosabbá- fűzésében és az előttünk álló felada­tok megoldásában igen jelentős sze_ rep vár. Hazánk tízesztendős fejlődésében nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozása. Felsza­badulásunk idején a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Az elmúlt tíz év folyamán, a Szov­jetunió felszabadító harca nyomán Európában a szocializmust építő né. pi demokratikus államok egész sora keletkezett. Hősi harcokban felsza­badult a hatalmas kínai nép és rá­tért a szocializmus építésének út­jára. Hasonló irányban fejlődik a koreai, a vietnami nép jelentékeny része. Ma már kilencszázmillió ember, a világ lakosságának majdnem negyven százaléka él a szocializ­must építő országokban. Ez a szám magábanvéve mutatja, hogy milyen irányban gördül a tör­ténelem szekere. (Taps.) Ez a fejlődés természetesen előse. gítette és megkönnyítette újjászüle­tésünket és azt hogy rátérhettünk a szocializmus útjára. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok köl­csönösen segítik egymást, baráti sző. vétség fűzi őket össze, melyet áthat a bizalom, a kölcsönös megbecsülés és támogatás szelleme, míg a kapi­talista államok viszonyát, a kölcsö­nös gyanakvás, versengés és kizsák. mányolás jellemzi. Annak tudata, hogy a magyar nép olyan hatalmas, kilencszázmillió főt számláló tömö­rülésnek részese, mely az emberi ha- ' adást, a szabadságot, a népek füg­getlenségét tűzte zászlajára, fejlődé­sünk és nemzeti egységünk hatalmas tényezője. A magyar nép mindig ak­kor írta évszázados történetének !egfényesebb lapjait, amikor a ha­ladás zászlaja alatt küzdött. De az ilyen harcot legtöbbször elszigetel­ten, erős és biztos szövetségesek né!- kül kellett megvívnia, s ezért e küz­delmek legtöbbje elbukott. Ma gyö­kerében más a helyzet. A magyar nemzet újra elfoglal­ta helyét a szabad népek büszke családjában és a kilencszázmil­liód szocialista tábor hű tagja­ként emelt fővel nyugodtan és bizakodóan építi jobb jövőjét. (Tape) Dolgozó népünk egységének és szo­cialista építésünk alkotó erőinek ki­apadhatatlan forrása, hogy a tábor, melyhez tartozunk, s melynek hű katonái vagyunk, a békét védi. Ha létezik egy gondolat, mely minden becsületes hazafit egy táborba tö­mörít és összekovácsol, ez a béke megőrzésének gondolata. Mi száz formában tettünk bizonyságot a bé­ke mellett, valljuk, bogy a magyar nép a béke népe, mely gyűlöli a há­borús uszítást, a háborús uszítókab A magyar dolgozó nép mindenütt hallatta hangját, ahol a béke mel­lett, az imperialista háborús uszítok ellen folyt a harc. A bek. megőrzése, a béke meg­védése köré tömörül legszorosab­ban, legegységesebben nemze­tünk minden Igaz fia! (Nagy taps.) És ez nemcsak hazánkban van így. Szerte a földkerekségen, még az imperialista államokon belül is hatalmas, világméretű mozgalommá fejlődött az egyszerű emberek száz­millióinak az a vágya, hogy megőriz­zék békéjüket, hogy ne engedjék meg ismétlődni a háború borzalmait, me­lyet a tömegpusztító fegyverek gyár­tása még pusztítóbbá tenne. A né­pek békevágya ma világszerte ha­talmas tényező, anyagi erő, amellyel a legelszántabb háborús uszítóknak is számolniok kell, A békemozgalom jelentősége és világmérete azonban nem jelenti azt, hogy az imperialista háborús gyújtogatók, élükön az Egyesült Ál­lamok hadigyárosaival és milliárdo­saival — megváltoztatták célkitűzé­seiket és a népek százmillióinak egy­szerű békeóhaja vissza fogja őket rettenteni bűnös terveiktől. A békét nemcsak óhajtani kell! A békéért harcolni is kell! (Lelkes, nagy taps.) S olyan békéért kell harcolnunk, mely biztosítja eddigi vívmányain­kat és szocialista jövőnket. Ezért legnépszerűbb az a jelszó, melyet minden magyar hazafi egységesen magáénak vall, hogy „megvédjiik a békét!‘‘ (Hosszantartó, lelkes taps.) Ezt annál inkább alá kell húzná mert éppen ezekben a napokban va­gyunk tanúi annak a szégyenletes látványnak, hogy az amerikai impe­rialisták és csatlósaik újra fel akar­ják támasztani a néfnet militarizmust s azt a fasiszta náci hadseregét, mely annyi mérhetetlen szenvedést, pusztulást, nyomort hozott Európa népeire. A magyar népi demokrácia teljes erővel és minden alkalommal támogatta a Szovjetuniónak azokat a békekísérleteit, amelyek az európai biztonság megvalósítására töreked­nek és amelyek útját állnak a némát mlditarizmus újrafeitámasztásának. Hazánk jó része tíz évvel ezelőtt még ugyanannak a német militariz- musnak igájában szenvedett, amelyet most az amerikai imperialisták és csatlósaik újjá akarnak éleszteni. Ha valaki, úgy a magyar nép tudja, milyen szenvedést, gyötrelmet, meg­aláztatást és rabságot jelentett szá­mára a német militarizmus. A ma­gyar nép ezeréves történelmén vörös fonalként húzódik végig a német hódítás, a német leigázási kísérletek sorozata. Majdnem négyszáz eszten­deig volt hazánk német gyarmat és érméik a gyarmatosításnak hatásait még ma is száz formában érezzük. A magyar nép ezért egységesen és elszántan áll azoknak az oldalán, akik minden eszközzel meg akarják védeni a békét és küzdenek a német militarizmus feltámasztása ellen. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents