Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-19 / 301. szám
1934 DECEMBER 19 NÄPCö to 5 A Tolna és Baranya megyei állami gazdaságok élenjáró dolgozóinak kitüntetése Dombóváron Korán leszállt az esti alkony, a hűvös decemberi délután. A dombóvári Vautas Szakszervezet kultúrtermében már délután 4-kor kigyultak a villanyok s bevilágították a szépen feldíszített termet, a hófehér abroszon1 fenyőágakkal díszített asz- ta Korokat. „Szeretettel köszöntjük a Keletdunántúli Állami Gazdaságok 1954. évben legjobb termés eredményt elérő dolgozókat“ olvashatja a belépő a színpad feletti táblán a díszes betűket. Az aisóleperdi állami gazdaság zenekara vidám indulókkal, szép magyar nótákkal szórakoztatja a jelenlévőket és fogadja az érkezőket. Jönnek a Tolna és Baranya megyei álla mi gazdaságok élenjáró dolgozói, a párt és a MEDOSZ képviselői, valamint a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttei. A Keletdunántúli Állami Gazdaságok igazgatójának a kocsijából egy csomagot cipelnek a terembe, amiből szép piros: dobozokat szednek elő, — jelvényeket. 26 élenjáró állami gazdasági dolgozó kap „Kiváló állattenyésztő” és „Állami gazdaság kiváló dolgozója” címmel kitüntetést. De meghívtak a kitüntetetteken kívül több mint félszáz élenjáró állami gazdasági dolgozót is az ünnepségre, s így lassan minden ülőhelyet elfoglaltak. Az ünneplőbe öltözött férfiak és nők mellén különböző kormánykitün .etcs díszlik, némelyikén egy, némelyikén kettő. Olyan országoshírű mezőgazdasági dolgozókkal találkoztunk itt, mint Maczkó Lajos kombájnos- sal, a Szocialista Munka Hősével, aki országgyűlési képviselő, Hegedűs Mihály al, a Szocialista Munka Hősével, az aisóleperdi állami gazdaság dolgozójával. Félöt felé elhallgatott a zene és megkezdődött az ünnepség. Pólya József, a Keletdunántúli Állami Gazdaságok igazgatója köszöntötte az élenjáró dolgozókat és ünnepi beszédében a többek között ezt mondta: —.Ahhoz, hogy valamilyen területen kimagasló eredményeket érjünk el, jó adottságok kellenek, A mező- gazdaságban például jó föld, korszerű gépek és fejlett állatállomány. Mindez az adottság azonban semmit sem ér az ember nélkül, az emberi szorgalmas, odaadó munka és emberi ügyesség nélkül. Ahhoz tehát, hogy jól éljünk, maga az ember teremti meg az alapot. Nálunk, a szocializmusban, a ..legfőbb érték az em bér” elve érvényesül, s elismerjük, megbecsüljük az embert A miniszter elvtárs megbízásából azért jöttem ide, hogy a MEDOSZ javaslatára átnyújtsam a kitüntetést 26 élenjáró dolgozónak, mint munkájuk elismerésének, megbecsülésének jelképét. Tóth Lajos, az aisóleperdi állami gazdaság igazgatója „Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója” címmel kapott kitüntetést, mert 1949 óta eredményesen dolgozik az állami gazdaságok területén. Két évvel ezelőtt vette át mint igazgató Tolna megye legnagyobb állami gazdaságát, amelyik fegyelmezetlenségéről, rossz munkájáról, gazos, elhanyagolt földekről volt híres, s Tóth elvtárs rövid idő alatt rendet teremtett ebben a gazdaságban. Hasonló jó munkájáért tüntette ki KitíZ Mihályt az al- sópéli, és Szabó László a kanacsi állami gazdaság igazgatóját Tolna megyéből ,„Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója” jelvénnyel tüntették ki Tóth József agronómust, (Alsó pél), Tóth Ferenc főkönyvelőt (Kanacs), Győri József traktorost (For- nád), Tóth Sándor traktorost Szabad/i Zoltán állatorvost és Varjú János szerelőt (Alsóleperd), „Kiváló Állattenyésztő” jelvénnyel tűntették ki Fülöp István fejőgulyást szintén az aisóleperdi állami gazdaság dolgozóját A kitüntetés átadása után a „Borjú” című színművet adták elő az aisóleperdi állami gazdaság színjátszói. A matyó népviseletbe öltözött friss mozgású parasztfiatalok olyan élethűen és szépen játszottak, hogy sűrűn felzúgott a szűnni nem akaró tapsvihar, s előadás után csoportokba verődve nem győzték dicsérni őket a vendégek. Előadás »tán az aisóleperdi állami gazdaság vendégül látta a meghívottakat » a bőségesen megrakott asztalhoz 130-en ültek vacsorázni, ahol a zsíros, ízletes menüt kiadósán locsolgatták vörös és fehér borral. Vacsora közben Herendi Dezső, a beremendi Vörös Csillag állami gazdaság igazgatójának a javaslatára, az élenjáró állami gazdasági dolgozók tiltakozásukat fejezték ki a nyugatnémet felfegyverzés ellen, s egyben ígéretet tettek, hogy az eddiginél jobb munkával, magasabb terméseredményekkel erősítik népgazdaságunkat Vacsora után, az aisóleperdi állami gazdaság zenekara játszott jobb- nál-jobb táncdalokat és a vendégek vidáman ropták a táncot. Olyan jó hangulatban mulattak, hogy éjfél után két órakor is csak egy-két embernek jutott eszébe, hogy haza kellene menni Ary Róza 99Megmutatjuk, Magyarkessi sem less mindig utolsó“ A község dolgozó parasztsága lelkesen támogatja a Hazatias Népfront-bizottság munkáját A . máiban, ha Magyarkeszi községről szó volt, csak legyintettek, ez a. község mindenben el van maradva. Volt is benne valami igazság. Igen rosszak, voltak a község közlekedési viszonyai és a község lakói kötelezettségük teljesítésével is sokszor ha dilábon álltak. A Hazafias Népfront megalakulása és a tanácsválasztás felrázta a magyárkeszieket is. Elhatározták, hogy bebizonyítják azt, hogy a község lakossága tud szorgal maian* dolgozni és tudja mi a kötelessége, mit vár tőle államiunk. A népfront bizottság kezdeménye, zésére a község fiatal gazdái elhatározták, hogy megalakítják a gazdakört, december 21-én tartják az alakulógyűlést. Megszerezték már a meg ifjú Kun József kereste fel a tanácsot. Nagy forgalom bonyolódik le az utóbbi időben az utcában. Az állami gazdaság vontatói közlekednek és esős időben rendkívül nehézzé vá lik a forgalom a nagy sár miatt Ök hárman elvállalják az utca leköve- zését, csak arra kérik a tanácsot, hogy a szükséges követ biztosítsák. Kajtár István tanácstag azt javasolta, hogy a Hunyadi utcában bővítsék ki a villanyhálózatot. A gazdák vállalták, hogy a szükséges oszlopokat közösen megvásárolják és le is ássák. Több helyen találkozni még a községben a társadalmi munka megnyil váraulásával. A községnek hosszú évek óta gondot okozott a vasúti közlekedés és a szállítás. Ha valaki utazni akart a felsőnyéki, vagy a fürgedi vasútállomásra irfl 9-—10 kilométert gyalogolni. A vasút közben mintegy 3 kilométerre húzódik a falutól. A tanács kérte az illetékes szerveket, hogy létesítsenek ott egy megállót. 23 éves kívánsága ez már a községnek. A község dolgozód vállalták, hogy anyagot is adnak egy vá rakozóhely építéséhez, sőt fel is építik társadalmi munkáival, ha megkapják a megállót. Magyarkeszi község lakossága egy re jobban a fejlődés útjára íép. Az új tanácsnak, a községi népfront bizottságnak hatalmas munkát kell megvalósítani ezen a téren. A község becsületes parasztsága amiben csak lehet örömmel segíti a tanács munkáját, tudja, hogy közös erővel teremthetnek csak ezébfo és jobb életet. NAPLÓ GAZDA TA X ÁCS ADÓ JA Óvjuk vetéseinket Mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata a kenyérgabona termésátlagának állandó növelése, hogy ezáltal a dolgozók kenyérellátása még jobban biztosítva legyen. Éppen ezért valamennyiünk feladata éberen Őrködni gabonavetéseink felett, hogy a vetésekben fellépő kártételeket idejében megakadályozzuk. Elsősorban a mezedpocok elleni védekezésre kéül nagy súlyt helyeznünk, mert az idei évben felmérhetetlen károkat okoz népgazdaságunk mák. Járásunk mezőgazdasági osztályától 3 felhívás is ment a községek íeüé a mezei pocok irtásával kapcsolatosan. A felhívás azonban nem mindenütt talált megértésre. Egyes községi tanácsaink el sem olvasták és nem tettek intézkedést a földművesszövetkezetek felé az „Arvalin” egérirtószer megrendelésére. Vannak olyan községeink is, ahol á termelőszövetkezetek és á gazdák hanyagságán múlik a mezedpocok irtása. Majos községben péüdául a „Kossuth” tsz elnöke azzal hanyagolja el az egérirtást, hogy az „Arvalin” beszerzéséhez nincs pénzük. Nem nagy összegről csak 3 forintról van szó, ugyanis ennyibe kerül 1 holdhoz szükséges méreg. Legrosszabb a helyzet Iamény községben. A szántóföldeken hatalmas halmokat hordtak össze az egerek, a vetések, lucernások pedig szitává vannak lyuggatva. Ennek oka főleg szántások elmulasztásában rejlik. — Igen sok gazda van a községben aki nem végezte el a tarlóhántást és nem látott időben az őszi mélyszántáshoz. Ezért szinte törzstenyészet az egerek részére az izményi határ. Az egerek irtásának szükségességét megértette a szálkái „Fejlődés” tsz elnöke, aki közvetlenül a szekszárdi Műtrágya és Növémyvédőszer Értékesítő Vállalattól rendelte meg az irtáshoz szükséges „Arvalint’ 'és a védekezést már másodízben végezte el. Jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében fektessünk nagyobb súlyt a gondos talajelőkészítésne és az egerek irtását ne tekintsük hatodrendű feladatnak, mivel kártételük komolyan veszélyezteti jövő évi termésűnket. Szondy Nándor növényvédelmi agrcmámus, Bonyhád, Röviden a lofenyészlésröl A„ Magyar Mezőgazdaság” című folyóárat szeptemberi számában közöst egy képet a következő szöveggel: 16271 „Lidi” I. díjas 4 éves Tolna tamási tájfajta tenyész kanca tenyésztőjével Erdélyi Ferenc regölyi egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- rassztaL” Nem csak a megye, hanem az egész ország ismeri Erdélyi Ferencet, a díjnyertes „Lidi” tenyésztőjét. Ezért kerestük fel Erdélyi Ferencet, és kértük arra, hogy a Tolnai Napló gazdatanáosadóján keresztül, mondja el a lótenyésztés terén szerzett tapasztalatait. A legelső tenyészlovat 1917-íben még édesapámtól örököltem, igaz akkor még csikó volt. Éz a kanca azután utódokat adott nekem. Szerettem mindig az állatokat, szerettem és szeretem is a jó lovat, mert ló és ló között óriási különbség van. Na, de tulajdonképpen nem is erről, hanem a tenyésztésről akarok röviden bcszámolimi. Az én véleményem szerint a csikóról való gondoskodást már akkor meg kell kezdeni, amikor még nem is jött a csikó a világra. Kimélnd kell az anyát, nem szabad az elles előtti közvetlen napokon erős munkába fogni, nem szabad ütni, verni. Ezek a dolgok kedvezőtlenül hatnak az anyára, de a csikóra is. A csikó nevelésétől függ az, hogy nekem milyen lovam lesz. Hiába van elég takarmány, ha a csikót nem járta tóm, mozgatom kellően. Ha nem mozog a csikó csak bekötve áll huzamosabb ideig az istállóban, akkor a lábai tönkremennek. Amikor a csikó 3 éves korát elérte akkor kell fokozatosan betanítani. — Először felszerszámozva kocsi után kötöm a csikót. Hadd szokják a szerszámot Amikor kezdi megszokni, akkor egy öregebb tapasztaltabb ló mellé kötöm. Tanuljon mag kocsit húzni. Természetesen nem megrakott, hanem üres kocsit huzatok és kell is huzatai. Utána fokozatosan terhelem meg a kocsit. Nagyon helytelen az amikor egységek jól megrakott kocsi elé fogják a fiatal tapasztalatlan csikókat. Az a csikó persze nem is tudíja megmozdítani a kocsit. Nekirugaszkodik a húzásnak, de nem tud húzni. Ilyenkor a lelketlen gazda jól megostorozza az állatot. Ered ményt még sem tud elérni, esetleg azt, hogy a csikó örök időkre csökönyös marad. Nem szabad magéról tetrai *a csikót. Előfordul sajnos az is, hogy egyik-másik gazda azt mond ja, hogy még ezt a 2 zsákot feldo-' bom a kocsira, ne maradjon itt. Ez a gazda nem veszi észre, hogy már 13 mázsa a kocsin van. Neki nem számít, de a csákónak igen. Én nagyon szeretem a lovamat, most is van 2 lovam, 2 csikóm, az elsődíjas „Lidi” pedig a tavaszra fog másodszor leelleni. A kiállításon, bemutatott másik lovam elismerő okle velet kapott. Ezt adtam el 12.000 forintért A jelenlegi 1 éves csikók darabjáért is Ígértek 5000 forintot. Ezek után tehát nem is kell mondanom, hogy a törzskönyvezett tenyész lóért sokkal többet kap az ember. Ezt tapasztalatból mondom. A lótenyésztés nemcsak haszonnal, hanem kedvezménnyel is jár. A 2 csikó után például 1.200 forint adókedvezményt kaptán. Erdélyi Ferenc 12 holdas regölyi gazda.: felelő helyiséget is. Miczek István, Kajtár István, Farkas József, Séféi Pál és a gazdakör többi leendő tagjai, elsősorban kulturális és gazdasági téren altárják fellendíteni a köz ség életét. A kör helyiségében színpadot építenek. Gazdasági téren a termelés egységes irányítását tűzték ki célul. Azt, hogy a gazdák ne ötlet szerűen ,hanem a helyes vetésforgó szerint gazdálkodjanak. — Hasznos lesz a gazdakör — mondják — így legalább jobban össze tudunk jönni, kicserélni egymás között a gazdálkodás tapasztalatait. Megmutatjuk, Magyarfteszi sem lesz mindig utolsó. A község dolgozó parasztsága nagy igyekezettel dolgozik életének megjavításáért. Az ősz folyamán 10.000 darab facsemetét ültettek eL Apaállatistálló épül 20.000 forintos beruházással. A község fejlődését bizonyítja az is, hogy a földművesszövetkezetnek 2 boltot meg kellett na- gyobbítani és egy új boltot létesí teni a faluban. Nemrégiben a Petőfi utcából 3 gaz. ás, Beíbesi István, Gulyás Sándor és D AN CSÉK HÁZAT VESZNEK... DANCS ISTVÁN és felesége a nagyszokolyi „Béke“ tsz tagjai, régen, már 5 éve a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Dolgoztak, éspedig becsületesen. Az idei évben is 565 munkaegységet gyűjtöttek össze. A kapott részesedés bőven fedezi a 6 tagú család egész évi szükségletét. Dancsék nagyon okosan gondolkodtak, amikor azt tartják szem előtt, hogy egy tsz tag akkor lesz boldog, elégedett, ha a háztáji gazdaságát is bővíti. Ezt bizonyítja az istállóban kérődző tehén, az ólban röfögő 6 süldő, 2 hízó és egy anyakoca, de ezt bizonyítja a baromfiaktól népes udvar is. Jelenleg 80 darab tojóstyúkja van a gazdasszony- nak. Egyszóval mindenből van annyi, hogy még eladásra is jut. Az idei évben megvalósuláshoz közeleg régi álmuk, a házvásárlás. Adnak el sertéseket, kukoricát, meg a tsz is segít, így azután kötszerre ki tudják fizetni a vételárat, a 13.000 forintot. A HÁZ VÁSÁRLÁSÁRA tehát részben ösz- szejött a pénz. Most már csak az a fontos, hogy a kiválasztott házat nevükre írják. De ez nem ment éppen a legsimábban. — Persze, mert rád nem lehet bízni ilyesmit. Most lett volna a házvétel-re kedvező alkalom, de te... máne-k is mentem el a malomba, minek is mentem. Ha nem vagyok mindig mellette, akkor megette a.. ä Pista, Pista, az egész falu tudja, hogy mi a számmdékunk, és most itt van, állunk mint... — Jól van na, de a szívedre vetted, ha ez nem sikerült, majd sikerül a másik. De most már elég volt, nem akarok egy ház miatt napokon keresztül hallgatni. — Igen, te csak ilyen könnyen veszed, téged nem izgat, hogy a mostani lakásunk kicsi és egészségtelen a 4 gyerek felnevelésére. Te nyugodtan alszol, nem érdekel, de én már gondolatban ... — nem folytatta azonban mondanivalóját tovább, mert szégyen ide, szégyen oda, de sírásra fakadt. Pista bácsi szíve is meglágyult a női könnyek láttán, dehát nem tehetett semmit. NAGYNEHEZEN nyugovóra tértek, az álom tümdére azonban messze elkerülte a Dancs házaspár házalóját. Forgolódott Pista bácsi, nem tudott aludni. — Még, hogy engem nem bánt — mormolta maga elé. — hogy bennem nem lehet megbízni, hogy én nyugodtan alszom, igenis bánt, de egyszer ... eh, Idába bizonygatom én, úgysem hiszi el. És másnap reggel Dancsék nagyon paprikás hangulatban ébredtek és kezdték a napot. Egy szó nem sok, de annyit nem szóltak egymáshoz, Pista bácsi nem találta helyét, már korán átment a tsz-be. Az utcán Gyéri József állította meg. — Gratulálok a házvételhez szomszéd, helyesen teszed, így is kell. — Hagyd el, nem vettem meg. össze is vesz-, tem az asszonnyal, de eudarúL — Ez egy percig se bántson barátom, én. is eladom a házat, vedd meg azt. — Komolyan? — Komolyan hát, itt a kezem nem disznóláb. — Na, majd szólok az asszonynak, és átmegyünk „háztűznézőbe“. NEM TELETT BELE sok idő a Dancs házaspár tényleg felkerekedett és elindult a Gyé- ri-porta felé. — Hát akkor megegyeztünk, megcsináljuk » szerződést annak rendje-módja szerint. — En fizetem is a foglalót — szólt közbe Dancs néni és mór számolta is le a piroshasű bankókat. — Na, hát nem olyan sürgős, — mondotta a házigazda. — Biztos, ami biztos — felelték Dancsék szinte egyszerre, majd egymásra néztek és mosolyogtak. Ok tudták, hogy miért. ■ — - KB, *4
