Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-02 / 286. szám

IN A P L Ö 1954 DECEMBER 2 A paksi kultúr munkások eredményei és további tervei Lezárultaik az urnáik, a zsibongó utcák elcsendesed­tek, a Hazafias Népfront jelöltjei fölényes többséggel Jutottak be a tanácstagok sorába. Ha visszapillantunk községünk utóbbi pár napjára, mindenekelőtt lázas te. vékenység jellemzi az utolsó napok hangulatát. A ki­rakatok ablakaiba érdemes volt bekukkantani a járó­kelőknek. Díszes táblák, magyar-mintás rajzok a ta­nácstagok neveivel, szépen díszített fényképes plakátok mindenütt. nácstagdk köszöntésével. Az ünnepi műsoron szavala­tok, egyfelvonásosok, magyar és orosz táncok szórakoz­tatják a megjelenteket. Utána a fiatalság részére tánc! Az ünnepségre az új tanácstagoknak tiszteletjegyet kül­dünk, s az előadáson külön a számukra írt rigmus­sal köszönti egy kis úttörő őket. Előtte való napon, vagyis 4-én, az Állami Faluszín­ház rendezésében Gnandet kisasszony című színmű ke­rül előadásra. Az 1. sz. Népbolt kirakatában, még ma is ott a kultúrház fotószakkörének plakátja: „10 év eredménye Pakson/' Magába foglalja ez a kép, mit kapott való­ban a község kormányzatunktól az elmúlt 10 esztendő alatt. Beszédeseik ezek a fényképeik. Az egyiken, a ta­nácsháza új tanácsterme látható, hatalmas üvegabla­kain bekacag az őszi napsugár. A másikon a téglagyár új rakodója látszik. Mennyi erőt takarít meg ez az új építmény, a munkások számára. Könnyít, segít raj­tuk. Ott mosolyog a kép sarkában a Paksi Konzerv­gyár új bölcsődéje. Mennyi apróság talált benne új otthonra, s a sok fiatalasszony nyugodtan dolgozhat a gyárban, van ki féltő gonddal vigyáz gyermekére. Sok lenne felsorolni a képeket külön-külön, de látjuk a megelégedett mosolyokat az arcokon, mikor megáll egy-egy dolgozó a kirakat előtt. Igen, itt van, a miénk, milyen jó így képen látna a valóságot. A másik ki­rakatban szemléltető plakát hirdeti az új autobusz- utakat. A képzőművészeti szakkör munkálja. Tíz évvei ezelőtt csak Dunaföldvár—Paks között közlekedett az autóbusz, ma a járásnak mind a 13 községébe mint apró erek futnak az autóbuszok. Györtköny az új be­kapcsolt állomás. Mennyi örömöt hozott ennek a kis községnek ez az új menetrend beállítás. A síma, új betonúton, szalad a hatalmas Ikarusz Budapest—Pécs között. A választás előtti napon a kultúrházban szép talál­kozót rendezett a járási DISZ-bizottság és a kultúr­ház vezetősége. Meghívták a község valamennyi elő­ször szavazó fiatalját. Kedves kis műsor keretében, amely után Harasztdombi Józséf elvtárs, köszöntötte az először szavazó fiatalokat, kiosztották a névre szóló díszes „Emléklap“-ot. Hangulatos este volt. Szép volt együtt látni, a több, mint 200 fiatalt. Másnap a szava­zás napján minden a legnagyobb rendben folyt le. A szépen feldíszített szavazóhelyiségekben, amelyeket az MNDSZ asszonyai és leányai dekoráltak ízlésesen, a Paksi Konzervgyár fiatal kultúrgárdája, dallal és tánc­cal köszöntötte a szavazókat. A kultúrcsoport 16 tagját dicséret illeti, mert egyik szavazóhelyiségböl a másik­ba percek alatt átértek, hogy mindenhova eljuttassák a fiatalság köszöntését. A várakozókat mosolyra derí­tette, hangulatos vidám műsoruk. December 1-én, a mozihelyiségben ünnepi műsort rendezett a kultúrház a felszabadulás emlékére. Ezen a napon szabadult fel községünk, s ünnepi műsorunk minden szárna ennek a jegyében zajlott le. Utána az »Ezred fia“ c. film került vetítésre. Délután a II. számú általános iskolában fénykép- kiállítás lesz: ,,Az iskolák 10 éves fejlődése" címen. A fényképek élethűen tükrözik vissza ennek a tíz év­nek eredményeit. December 5-én, vasárnap este nagy felszabadulási ünnepséget rendezünk összekötve a megválasztott ta­_______________i________________________ Sok szép terve van még kultúrllázunknak, ezek közül említést érdemel, az MSZT keretén belül ren­dezendő, Ünnepi Est, a dolgozó parasztfiatalok három, felvonásos vidám darabbal készülődnek december 24- re. A kultúrház csoportja vidám szilveszteri hangula­tos darabokat tanul, az MNDSZ ,A talpsimogató'' cí­mű vidám „diákos" egyfelvonásos darabot tanulja szin­tén december 24-re. A járási kultúrház vezetősége minden segítséget megad a fiataloknak és a különböző szervezeteknek, mind szakmai, mind művészeti színvonal terén, hogy szépen felkészülve, jól megválasztott darabokkal min­dennap egy-egy lépéssel előbbre haladjunk kulturális téren is, hogy községünk dolgozóinak igényeit, mindig jobban és jobban kielégíthessük, s lépésről-lépésre vi­gyük előbbre kultúránk színvonalát Kántor Antalné művészeti előadó, Paks. a A felszabadulás előtt a nők túlnyomó többségét telje- f sen kizárták a választójog gyakorlásából. Most, hogy f teljesen egyenjogúak, resztvettek a helyi tanácsok meg- J választásában. Képünk azt a pillanatot örökítette meg l amikor a vándoruma megérkezése után Ignácz István- t né, szedresi lakos leadja szavazatát (k V. Ovecskin: FALUSI HÉTKÖZNAPOK VII. ^éhány nap múlva Borzovot be­hívták a területi központba, a kerületi titkárok tíznapos szeminá­riumára. Marja Szergejevna ismét telefonált Martinovnak. — Ma szombat van, korábban be­fejezheted a munkát Pjotr Iliario- novics. Nincs este ülésed? Nem mégy valamelyik kolhozba? Emlékszel, mit ígértél? Gyere el ma, várlak. Marja Szergejevna szépen kiöltöz. ve fogadta vendégét. Kicsit zavarta a gondolat, vajon miként vélekedik róla a másodtitkár, amiért ilyen makacsul kérte, hogy jöjjön el hoz­zájuk látogatóba. Borzova selyem­blúzán a Lenin-rend díszelgett. — Olyan kicsi ez a város — mond te az asszony, miközben a tálalónál az edényekkel foglalatoskodott, — hogy ha az egyik végén tüsszente­nek, a másikról azt kiáltják: egész­ségedre! Holnap már mindenütt ar­ról fognak csicseregni: Martinov Bor- zovnénál teázott. amikor nem volt itthon a férje. De én fütyülök rá­juk! Mialatt Marja Szergejevna meg­terítette az asztalt, Martinov körül­sétált a szobákban. Talán kétszer volt itt, még tavaly, amikor ideér­kezett. A gyermekszobában Borzov anyja éppen lefektette a gyerekeket, s mesét mondott nekik. Két kicsijük volt: a kisfiú lehetett hatéves, a kislány négy. A nagylány, Nyina, nem volt otthon, valószínűleg mo­ziba vagy a barátnőjéhez ment. Az ebédlőben a zongorán nagy szibériai kandúr szendergett. A szobákban seregélyek, lengelicék és rigó^ ug­rándoztak kalitkáikban. Két kutya, egy juhászkutya meg egy ír szetter nyomon követte a szobákban járká­ló Martinovot. Az ebédlő egyik sar­kában, kis darab pokrócon egy sün tanyázott; Borzov nyilván szerette az állatokat. — Marja Szergejevna, miért kap­tad a Lenin-rendet? — kérdezte Martinov s a díványra telepedett.— Már töbször láttam rajtad ünnepna. pokon és már régen meg akartam kérdezni. Partizánkod tál? — Nem. nem voltam partizán. Még a háború előtt kaptam. — Mar­ja Szergejevna sóhajtott. — Jó trak. toros voltam, azért adták. —j ügy? Traktoros voltál? — Az bizony. De az emberek már a nevemet is elfelejtették! — Borzova? ... — Nem, nem Borzova. A leány­nevem Gromova. — Úgy! Hát te vagy a Gromova' Ezt nem tudtam, bocsáss- meg Hon­nan is ismerhettem volrfa a leány­nevedet ... Szóval te vagy az a Ma­sa Gromova, aki Pása Angelinával. a híres traktoros Ián nyal verseny­zett! Arcképeteket a Pravdában egy­más mellett közölték. Szóval te vagy az? — Igen, én vagyok a Masa Gro­mova ... A rosztovi területről.. . — Emlékszem jól, a rosztovi terű. létről. — Doni kozáklány vagyok... — Borzov is ott dolgozott a mi kerüle­tünkben; a Komszomol kerületi bi. zottságának volt a titkára. Harminc- nyolcban ismerkedtünk meg. A má­sodik felesége vagyok, az első meg­halt, Nyina az első feleségének a lánya ... Ülj már az asztalihoz ... És te, Pjotr Illarionovics, hova valósi vagy? Azelőtt mivel foglalkoztál? — Az én életemben nincs semmi olyasmi, amivel dicsekedhetnék. — Martinov hangjában nem volt egy csepp szomorúság sem, szinte vidá­man mondta: — Tizenkét évvel ez­előtt írtam egy elbeszélést, közölték a Komszomolszkája Pravdá-ban és azóta az irodalom a szenvedélyem, írtam vagy két mázsa regényt, de egyik sem volt jó. Lapoknál is dol­goztam. Sokáig utazgattam, mint ki­küldött tudósító. Mielőtt ide jöttem volna, kerületi újságot szerkesztet­tem az N-i területen. Ott is folytat­tam az írást. Kisfiam is tudja, hogy egyre várom a postát, választ várok a szerkesztőségekből... Néha eli- bém szalad és messziről lelkendezik: ..Papa, gyere gyorsan haza. nagy levelet kaptál!-' No, — gondolom, — te is megörvendeztettél, fiacskám! Jobb lenne a kis levél. Hiszen a nagy azt jelenti, hogy visszaküldték SPORT Tolna megye atlétikájának 1954. évi mérlege (II. Közlemény,) I. Férfi rövidtávfutás. 100 m. síkfutás: Listavezetők: 1031: Pé'k. Dombóvár 1952; Pék. Dombóvár / 1953: A1 exits. Dombóv 11.3 11.6 11.4 1954: Kiss, Gyönk 11.7 Átlagok: 1951: \ Hármas: ötös: Tíim: 11.63 11.74 11.86 1952: 11.66 11.72 11.88 1953: 11.50 11,66 11.78 1934: 11.73 11.76 11.80 1. Kiss, Gyón,ki SK 11,7 2. Zalavári, Bátaszéki Lók. 11.7 3. Heil. Bonyhádi VL 11.8 4. Garamvölgyi, Bátaszéki Lóik. 11.8 5. Hermann, Gyönká FSK 11.8 6. Pál, Bátaszéki Lóik. 11.8 7. Török, Dombóvári Lók. 11.8 8. Alexits, Dombóvári Lók. 11.8 9. SzeleczJcy, S:óagárdi FSK 11.9 10. Scjiu=zter. Dombóvári Lók. 11.9 11. Alexits. Dombóvári Fáklva 11.9 A megyei elsőség Gvön-kre vándorolt Dom­bóvárról. Alexits nem tudta megközelíteni a tavalyj lejebb eredményét, így kénytelen volt átengedni a vezetőhelye{ a gyönki Kiss- nek. Idén sc*tn volt a megyének kirobbanó tehetségű vágtázóia. A legjobbak között Szereplő versenyzők közül a még serdülő Garamvölgyi közelítheti m.ajd meg legin­kább * 11 mp-et. Ehhez azonban még igen sok munka szükséges. A szekszárdi atléta nagyfokú visszaesését mutatja az, hogy az első 10 közó nem került be szekszárdi ver­senyző. A mérsékelt egyéni eredmények mellett viszont örvendetes hotiy a tízes át­lag nem esett vissza. Ugyanis a legjobb egyéni eredmény visszaesése mellett komoly visszaesés mutatkozik meg a hármas, és ötös átlagokban is. A legjobb 10-ben sze­replők javarészt ifjúság; sorban vannak. Csak a bátaszéki Garamvölgyi serdülő és a Dombóvári Fáklya Alexira nevű versenyzője felnőtt. ~ __ * 200 m. síkfutás: Listavezetők: 19-51: Názer. Szekszárd 23.8 1952: Varga, Szekszárd 24.8 1953: Alexixa, Dombóvár 24.3 1954: Alexits. Dombóvár 24.1 Átlagok: Hármas: ö:ö«: Tízei: 1951: 24.20 24.58 — 1952: 24.% 25.06 — 1953: 24 33 24.38 24.84 1954: 24.30 24.46 24.90 A 200 méteres síkfutás is stagná'ást mutat. Bár a legjobb három és a legjobb öt ered­mény átlai’a a tavalyihoz képest javulást mutat úgyannydra, hogy pl. a hármas át­lagban m indössze 1 tized másodperc a különb ség az eddigi legjobb 1951-es átlaggal szem­ben, s a legjobb eredményben is javulás van az elmúlt évhez viszonyítva, de ezeket lerontja az a körülmény, hogy a 10 es át­lagban viszont visszaesés mutatkozik. A 200 méteres váglaszám mindig nehezebb volt a 100 méternél és sokkal több szorgalmat ki* vám mar a versenyzőtől Hogv a megye versenyzői vállalták ezt a többletmunkát, ezt mi sem bizonyítja jobban. mint ez. ho.gy a 200-as eredményekben mutatkozó ja­vulás meghaladja a 100 méteres eredmények­ben mutatkozót és a 200 méteres eredmé­nyek semmivel sem rosszabbak. m;nt a 100 asok.^ Hogy azonban országos viszonylatban is számottevők legyenek eredményeink,. még sokkal több állóképességet adó edzésre van szükségük versenyzőinknek. Egyénileg a dombóvári felnőtt sorban lé'ó Alexits a listavezető Két labdarugó is he Ivet kaputj az élvonalban a dombóvári Schuszter és Czibók személyében. A dombó­vári Alexits és Török va,n métg az élvonal­ban. Moglepő. hogy a paksi testneve’ő ta­nár: Szentesi A’ajos mi'yen előketlő helyet biztosított mai dnak a fiatalok között. Amint látható tehát nem 1ul«ógosan bíz­tató a kép a jövő szempontjából. Szentesire s a labdarugókra komolyan aligha lehet szá­mítani. Éppen ezért már most meg kell kezdeni a .oknak a vágtá óknak a felkuta tását, akik 2—3 év múlva fogják majd alkotni a megye élvona’á:. Ehke>. komoly segítséget nyújt az á ta'ános iskolás alléid kai bajnokságok megrendezése. Éppen ezért még az eddiginél i« jobban kell tárno­kain; az általános iskolás sportéletet. A legjobb eredinénjeket az alábbiakban közölj iik: t. Alexits Tamás, Dombóvári Fáklya 24.! 2. Scliuszter Ferenc, Dombóvári Lók. 24.4 3. Alexits Béla, Dombóvári Fáklya 24.4 4. Czibók Ferenc. Dombóvári Lóik. 24.7 5. Török József, Dombóvári Lók. 24.7 6. Szentesi Alajos, Pa.ksj Kinizsi 25.0 7. Somogyi László Dombóvári Fáklya 25.1 8. Pál Jenő, Bátaszéki Lokomotív 25.4 9. Zalavári László, Bátaszéki Lók. 25 6 10. Lepoaa Ferenc, Paksi Kinizsi 25.6 SPORTBEMUTATÓ PÁLFÁN A gyönki járási TSB rendezésében novem­ber 3Í-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdet­tel a gyönJki g:mnázium sportolói Káspári János testnevelő tanár vezetésével sportbe­mutatót tartottak Pálfán. A pálfai fiatalság barátságosan fogadta a gyönki gimnázium sportolóit, majd utána együtt k'sé'.áltak a spor(pályára, ahol Kás­pári testnevelési tanár rövid beszéde után elkezdődött a bemutató A gyönki sportolók szabályos olakza ba fej ődre bemelegítettek^ s maid utána bemutatlak az ugró és chbó «zámok stílusának kiinduló mozdulatait, fejlődési fokosait, vó ül a va’ódj stíluso­kat. Az. eredmény — távolusrrás. magasság —- termé°zetescn harmadrendű szerepet ját­szott a bemutatón, azonban még;s látható volt, hogy a gvönki snortolók még novem­ber vég*m ís ró formában vannak. Ezu*én néhánA' futószám. vé'tás következett maid bevonultak az általános iskola udvarára, ahol színvonalas ké’i- és rö^abrlamérkő- zécbeTi gvönyö-ködhetoff a pVfaí fiatalság. Hogv nem volt eredménytelen a sportbe­mutató tix kitűnik abból, hogy eeyes atlé­tikai számok után a pálfa: fiatalok azonnal kézbevHték a gerelyt, diszkont. gránáJot és c^khamar gyak'-’^oilni kezdték a ma-* easugrás s-tnlu'Á* is. Hasonló bemutató ren­dezése ;en„ áldásos volna falusi sport­körök fejlődése szempontjából Jámbor. Hilf KK CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 2 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR; 11/1. sz. Áll. gvózvszertár. NÉVNAP: Bibiána. — IDÖJARÁSJELENTÉS: Várható idői árás csütörtök estig: — Erősen felhős, helyenként ködös idő. TöUb helyen eső. Mérsékelt déli szél, az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éj­jel: északnyugaton nulla—plusz 3, másutt 2—5 fok, legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön 6—9 fok között, egy-két helyen kilenc fok felett. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—9 fok kö­zött. M O Z I Garay filmszínház: December hó 5-ig; ROKONOK. Móricz Zsigmond regényének fi! mválfozata. Kezdések: vasár- és ünnepnap 4. 6 é* 8 ómkor Hétköznap: 6 és 8 órakor TOLNAI NAPLÓ szerkeszti a szerkesztőbizott -íg Felelős kiaöfL Király László Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Vállalat Terjeszti a mecryp össze, postahivatala Szerkesztőség telefonsZáma: 20-16. Kiadóhivatal telefon.zárna: £0-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd. Fzéehenyi «tea 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posta- hivatala felvesz Előfizetési díj* havi it..— Ft. Baranya megyei Szikra nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. az. Telefon: 20-2? Nyomdáért felel: Melles Rezső a kéziratot. Volt egy becsületes kri. tikus, aki kerteiés nélkül megírta: „A regényírás, úgy látszik, nem a maga kenyere. Válasszon, elvtárs, más foglalkozást, más életcélt.“ — Megfogadtam a tanácsét. Bár ennek a munkáimnak itt ugyanaz a célja, mint az írásnak; közös ügyért har­colunk mindannyian. Tulajdonkép­pen nem is magam választoltam új hivatásomat: felkértek, legyek párt­munkás és én elfogadtam az ajánla­tot. — Az újságban gyakran bíráltam, szidtam a kerületi párttitkárokat. Kíváncsi voltam, milyen párttitkár leszek jómagam! ... — fejezte be nevetve Martinov. — Én pedig, ha nem is mutatom, Pjotr Illarionovics — mondta Marja Szergejevna kis szünet után — de néha sajnálom, sőt kíméletlenül szi­dom is magam, amiért otthagytam a munkámat és kiléptem a kolhoz­ból. Ha tovább versenyeztem volna Pasa Angelinával, ki tudja, melyi­künkről írnának most többet. Ami­kor Borzov felesége lettem, még egy évig dolgoztam traktorral, azután abbahagytam, Borzov féltékenykedett a munkacsoportom vezetőjére. Pedig nem volt semmi oka rá. Nyugodt, udvarias legényt neveztek ki a női brigád vezetőjévé, galambleLkű em­bert, aki mindent megtett a ked­vünkért. Igaz, hogy derék, szép szál ember volt, szélesvállú, a lányok egyre kacérkodtak vele, de az igaz­gató nagyon szigorúan figyelmeztet­te, hogy rendesen viselkedjék. Az igazgatótól pedig, mivel Palacsevnak hívták, már csak a neve miatt is szörnyen félt mindenki... Egyszer hajnalban jöttem haza, — motor­kerékpáron jártam — és Borzov valóságos kihallgatást rendezett: ■—• „Kivel töltötted az éjszakát? Hiszen tegnap este volt a váltás!-' „A Nati-n — a traktoromon voltam egész éj­jel. Váltótársnőm megbetegedett, he­lyette dolgoztam“ — feleltem. Reg­gel kiment a gépállomásra, hogy el­lenőrizze, vajon valóban nem dolgo­zott-e az éjszakán a váltótársam?... Aztán vettünk egy házat, berendez­tük a kis háztáji gazdaságot. Férjem is mindinkább kényelemre, nyuga­lomra vágyott, amikor hazatért a munkából. Pihenni akart... így tör. tént. Masa Gromováról sokat beszél­tek, de hírneve nem tartott sokáig! Itt aztán kértem a férjem, adjon nekem valamilyen munkát. így lett belőlem kertész, őszintén szólva ezekhez a vetőmagvakhoz én egyál­talán nem értek. Még anyám kony­hakertiében sem ültettem káposztát. Alig, hogy felnőttem, süldőlány- koromban már a gépkocsira ültem. Csak a gépek érdekeltek... Ami volt, elmúlt. Most már késő volna rúzs helyett kenőolajjal kenni magam — tette hozzá nevetve. — Ha maszatos leszek, nem fog szeretni a férjem.., Az asztalra pillantott. — Mit is felejtettem el?... Hiány zik a kenyér. És a teát sem főztem még be. Látod, ilyen háziasszony va­gyok én!... De bocsáss meg, félbe­szakítottalak az előbb. Nem fejez­ted be, amit magadról akartál me­sélni, — mondta, mikor visszajött a konyháról. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents