Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-02 / 286. szám

NAPLÓ 2 1954 DECEMBER 2 ^4# Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Új revolvereszterga A. Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1*54 évi 16. és 17. számú határozatá­ban szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) ke­rületi tanács, illetve a községi ta­nács üléseinek előkészítését, össze­hívását és tanácskozásénak rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő * tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanács­ülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányítá­sával járó legfőbb feladatok meg­oldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség sze­rint, de legalább háromhavon- ként, a járási, a járási jogú vá­rosi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább kétha­vinként, a községi tanáé? leg­alább havonként tart ülést. Az ülései; általában nyilvánosak. A végrehajtóbizottség szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozó; — kötelesek az ülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre fel­világosítást adni. Meg kell hívni a? ülésre a tanács alá nem rendelt szer-, vek vezetőit is. ha. az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyal ják. Tanácskozási joggal résztvehet- nsk a tanácsülésen a felsőbb állam- hatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöt­tei, a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, vala­mint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság tanácskozási jog­gal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsőm' lakon felül tanácskozási joggal részt- vehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek ki­küldöttei, valamint a felettes szak­igazgatási szervek kiküldöttei. A ta­nácsok összehívásáról a végrehaj tó - bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő tizenöt na­pon belül köteles összehívni a taná­csot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozato­kat szótöbbséggel hozzák. A tanács­ülés elnöke mindig résztvesz a sza­vazásban.. Szavazategyenlőség ese­tén' azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szava­zott. A tanács nyílt szavazással, kéz­felemeléssel határoz. A szavazato­kat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napirendi ter­vezetét a végrehajtóbizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállí­tásnál az előző ülés határozatait, 0 felsőbb államhatalmi és államigaz­gatási szervek rendelkezéseit, a bi­zottságok és a tanácstagok indítvá­nyáig a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának. a tömegszervezeteknek a községekben a termelőszövetkeze­teknek. valamint a termelési bizott­ságoknak. végül a tanács alá rendel: és a tanács alá nem rendelt szervek­nek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végre- hajtóbizottság elrendeltek, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizott­ságai által javasolt napirendi ponto­kat a végrehajtöbizottság köteles a napirendbe felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács saját műkö­désével, az alárendelt szervek létre­hozásával, irányításával és ellenőr­zésével kapcsolatban felmerülő leg­fontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldására. Az elő­terjesztéseket — lehetőleg írásban — kell előkészíteni, a határozati javas­latoknak fel kell tüntetniük a vég­rehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végre­hajtóbizottság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napi­rendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tá­jékoztatni kell. Ezeket a kérdése­ket a bizottságok tagjai — szük­ség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniok az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniök javas­lataikat. A végrehajtóbizottság a tanácsta­gok részére írásbeli meghívót köte­les küldeni, úgy, hogy azt a közsé­gekben az ülés előtt három nappal, a többi tanácsnál pedig öt, illetve ■nyolc nappá előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a hatá­rozati javaslatok szövegét, a maga- sabbfokú tanácskozásoknál az elő­terjesztéseket vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is. írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtóbizottság a ta­nácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés hélyéről, 'dőpont- járól és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejeko­rán értesíteni kell. Községekben, ha a napirendben a gazdasági Terv és költségvetés javaslata, vagy tanács- rendelet tervezete szerepel, azt a la- nácsházán közszemlére kell tenni. A tanács ülése akkor határozatké­pes, ha a tanácstagoknak több mait fele jelen van. Ha az ülés nem hatá­rozatképes. a végrehajtóbizottság kö­teles a tanácsot nyolc napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként vá­lasztott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot keil kijelölni. A kiváló munkát végző ta­nácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választ­hat. Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg keli megvitatni a végrehajtóbizottság ál­tal javasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtóbizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végre­haj tóbizottság nem Tett fel a napi­rend-tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vi­tát keli nyitna. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás kö vetkezik. Az előterjesztésben szerep­lő és a vita során elhangzott határo­zati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb módosító javaslatokról dönt a tanács és az­után szavaz az előterjesztésben sze­replő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ah­hoz, hogy a végrehajtóbizottság­hoz, a szakigazgatási szervek re­vere tőihez — községekben a hi­vatali szervezet jelenlévő dolgo­zóihoz — továbbá az egyéb he­lyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, füg­getlenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e a napirenden vagy sem. A kérdéseket fráában is be leihet nyujtafii és azokra a kérdezettek vagy azonnal vagy legkésőbb 15 na­pom. belül válaszolná kötelesek. A napirendi pontok megtárgya­lása után a végrehajtóbizottság .vagy bármelyik tanácstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtóbizottság feladata. A köz­ségi tanácsok ülésein a végrehajtó- bizottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakos­ság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanácskozás lé- yegét és a hozott határozatokat tar­talmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára-és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választókkal. Ennek elősegíté­sére a végrehajtóbizottság köz­ségekben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgal­masabb helyeken kifüggeszteni, a magasabbfokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kis- gyűléseket, az állandóbizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsoíatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtóbizottság a tanács ál­tal meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és ha­tározatok eredményes végrehajtását. A végrehajtóbizottság köteles ezek­ről az intézkedésekről és az intézke­dések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rendele­tek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. A moszkvai gépgyárak új revol veresztergákat gyártanak. Az új gé­peken maximum 65 milliméter átmé rőjú gömbvasakat munkálhatnak, meg. A munkadarab néhány perc alatt több különféle műveleten megy keresztül. — esztergálják, fúrják, stb. — A gép automatizálása lehetővé teszi, hogy felére — harmadára csökentsék a mellékműveletck idejét. A sebességváltás egy-két fogantyú seg ítségével történik, — anélkül, hogy a gépet megállítanák. A munkadarabok befogását, a szuppert és a rcvol- verfej beállítását gépezetek végzik. A munka termelékenysége az új re­volvergépen két és félszeresére növekedik. A képen: V. Basmakov szerelő kipróbálja az új revolveresztergát. A Szovjetunió sok falvában új kultúrházakat nyitottak meg. A kol­hozok és szovhozok dolgozói gyakran töltik szabadidejüket a klubokban, ahol pihennek és szórakoznak. A kultúrházak mindenütt szép tágasak, világosak, ízlésesen vannak berendezve. Igen népszerű az Alekszandrovka faluban (Rosztovi terület) épült körzeti kultúrház. A kultúrházban rendszeresen tartanak különböző té­májú előadásokat, esteket rendeznek, könyvtár és olvasó áll a felnőttek és a gyermekek rendelkezésére. A s ok különféle szakkörben — színjátszó képzőművészeti, énekkari, zenekari, tánc, kézimunka, stb. —- körülbelül 200 ember foglalkozik. A szakköröket tapasztalt pedagógusok vezetik. A színjátszócsoport felett a rosztovi Zenés Vígszínház művészei vál­laltak védnökséget; segítik és átadják tapasztalataikat a kultúrcsoport tagjainak. A képen: Borisz Lovcsenko (balról a második), a rosztovi Zenés Víg­színház segéd rendezője, megbeszéli az alekszandrovkai kultúrház . szín­játszócsoportjának tagjaival, hogyan kell alakítani egy szerepet. Falusi kultúrház A francia nemzetgyűlés reakciós többsége, a szocialisták cinkosságával jóváhagyta Mendes-France alkotmányjogi „reformjait" Korunk legfőbb feladata elhárítani az aionthábíprá veszélyét — jelentette ki Albert Einstein Párizs (MTI). Mint várható volt, a francia nemzetgyűlésnek Men­des-France köré tömörült reak­ciós többsége kedden este második olvasásban, a szocialisták cinkossá­gával, 412 szavazattal 145 ellenében jóváhagyta a miniszterelnök alkot­mányjogi „reformjait“, amelyek gya­korlatilag a népképviselet szuverén törvényhozói jogainak csorbítását és a végrehajtó hatalom jogkörének kibővítését jelenük. A második olva­sásban történt jóváhagyás gyakorla­Brisbane (MTI). Singo Sibata, a húszéi egyetem szociológiai szaká­nak professzora kijelentette! hogy az atomrobban’fási kísérlefek alkal­mával líárt sáenvedétt Nágaszaki japán városban az 1950 januárja és 1953 decembere között született 30.105 gyermek ’ ’ közül " 3630 abnor­mális. Sibata professzor e nyilatkozatával válaszolt dr. Straussnak, az Egye­sült _ Államok atomerőbizottsága . el­nökének arra a kijelentésére, hogy tilag azt jelenti, hogy a most meg­változtatott alkotmányjogi előírások már a legközelebbi időben törvény­erőre emelkedhetnek, minthogy a ■francia parlament úgynevezett felső­háza, a köztársasági tanács, a re­formjavaslatokat a maga részéről már korábban jóváhagyta és az ere­deti törvényjavaslatot az általa esz­közölt módosításokkal küldte vissza a nemzetgyűlésnek, amely a törvény- javaslatot most ebben az űj szöve­gezésben fogadta el. „képtelen és tudományosan lehetet­len“ az az állítás, hogy a már le­folytatott atom- és hidrogénbomba- robbantási kísérletek gyengeelméjű gyermekek születéséhez vezetnek. Sibata nyilatkozatában hangsú­lyozta: „Mi, japánok, akiket kétszer sújtottak az atombombával és akik legutóbb a hidrogénbomba-robban- tási kísérletek első áldozatai voltunk, egyáltalán nem értünk egyet dr. Strauss véleményével,“ A kormánypárt veresége a görög községtanácsi választásokon Athén (TASZSZ). November 21-én és 28-án Görögországban köz­ségtanácsi választásokat tartottak. A választásokon Papagosz miniszter- elnök „Görög Tömörülés“ nevű párt­jával szemben az ellenzéki pártok tömbje lépett fel az egységes, de­mokratikus baloldali koalíció (EDA), a középpártok nemzeti haladó szö­vetsége (EPEK) és a Dolgozó Nép Demokratikus Pártja i észvételével. A választások végleges eredményét még nem tették ugyan közzé, de a sajtó jelentéseiből ítélve, az ellen­zéki pártok győztek a választásokon. A Saar-eoyezniény nem kerül a bonni SfZÖvelségi lauaes elé Berlin (MTI). A nyugatnémet szövetségi tanács jogügyi bizottsága kedden közölte a Saar-egyezménnyel összefüggésben folytatott megbeszé­léseinek eredményét. A jogügyi bizottság megállapítása szerint a Saar-egyezmény végrehaj­tásához nincs szükség a szövetségi tanács • hozzájárulására. Ezt a döntést a bizottság a külön­böző tartománygyűlések Saar-egyez- mény-ellenes állásfoglalása miatt nyugtalankodó Adenauer kívánsá­gára hozta. Párizs (MTI). A „L'Express“ című francia burzsoá lap közli Al­bert Einstein világhírű tudós nyilat­kozatát. Einstein szavaiból kitűnik hova züllött a tudomány szerepe a mindent a fegyverkezés szolgálatába állító imperialista országokban. A tudósnak ma tragikus sorsa van — mondotta Einstein —. A világos­ság és belső függetlenség keresésé­től ösztönözve, szinte embertelen erő­feszítések folytán maga kovácsolta társadalmi szolgaságának és szemé­lyisége . megsemmisülésének fegyve­reit. Kénytelen beleegyezni abba, hogy a politikai hatalom szájkosarat te­gyen rá. Mint katona, kénytelen feláldozni saját életét és elpusztítani másokét, még akkor is, ha meg van győződve ennek az áldozatnak értel­metlenségéről. A mar' tudóst még arra is kény­szerítik, hogy parancsra hozzálásson az emberek elpusztítási eszközeinek fokozatos tökéletesítéséhez. Vájjon a tudományok emberének valóban bele kell egyeznie ebbe a megalázottságba? Vájjon elmúltak azok az idők, amikor a tudós intel­lektuális szabadsága, ,kutatásainak függetlensége megvilágíthatta és gazdagíthatta az emberek életét? A tudományos igazság vak keresése közben elfelejtette emberi felelőssé­gét és méltóságát? Ha 8 tudós kritikus szellemben mérlegelné a jelenlegi helyzetet és feladatát, s ennek megfelelően cse­lekedne. akkor újra életre kelhetne a remény és észszerű megoldás kí­nálkoznék. Nem szűnhetünk meg figyelmez- tetni ma és mindig, nem kímélhet­jük meg erőfeszítéseinket - annak’ érdekében, hogy a világ népeit és- kormányait ráébresszük -arra ,,a hal­latlan csapásra, amelyet minden bi­zonnyal előidéznénk, ha nem változ­tatják meg egymással szembeni ál­láspontjukat, és a jövőről alkotott elképzelésüket. A mai kort olyan .válság fenyegeti.' amelynek nagyságát nem mérik fel azok. akiknek hatalmukban ájl ha­tározni jobbra vagy balra. Az" atom felszabadított ereje mindent megvál­toztatott, csak gondolkodásmó<jjunkat nem és soha nem látott katasztrófa felé tartunk. Üj gondolkodáspiódot kell keresnünk, ha az emberiség fenn akar maradni, Kofurík' /legsürgősebb fela^atáyjá vált e veszély elhárítása. A 'dönt'ö pillanatban/gs én várom- ezt .'a:-p:!:a- natot, teljes erőmből felemelem sza­vamat — hangzik végül a:’ nyilat­kozat, ' . . '* Az amerikai atomrobbantási kísérletek következménye: a INagaszaki újszülöttek 12 százaléka abnormális

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents